Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Újra lesz amerikai-kínai gazdasági egyeztetés

Félévenként ismét találkoznak egymással a világ két legnagyobb hatalmának gazdasági vezetői. Az első ilyen tanácskozáson az USA-t Steve Mnuchin pénzügyminiszter, Kínát pedig Liu Ho miniszterelnök-helyettes képviseli majd – írja a Wall Street Journal.

Liu Ho Washingtonba utazik, hogy ott január 15-én aláírja az új szabadkereskedelmi egyezmény első megállapodását – közölték Pekingben. Ezzel nem ér véget a kereskedelmi háború, de megteszik az első lépést a béke felé – hangsúlyozzák a kínaiak.

Miért szüntette be Trump a féléves egyeztetést?

Washingtonban a fiatalabb Bush elnök idején döbbentek rá arra, hogy Kínára nagy szükség lehet a globális gazdaság ügyeinek intézésekor. A nagy pénzügyi válság (2008) idején Kína akadályozta meg a globális pénzügyi válságot azzal, hogy belső piacán hatalmas programokat indított el, melyek igen sok partner állam cégeinek kínáltak pompás üzleti lehetőségeket. A fiatalabb Bush elnök döntött amellett, hogy előnyös mindenki számára, ha a gazdasági tárcák vezetői összeülnek félévenként Washington és Peking érdekeinek az összehangolására. Obama nyolc éve alatt is folytatódott a gyakorlat. Trump is engedélyezte kezdetben ezt, de akkor még maga is vígan tárgyalt Hszi Csinping elnökkel. Azután következett a szankció politika, amely válasz intézkedéseket váltott ki Pekingben. Trump leállította a rendszeres konzultációt. Most ezt újrakezdik abban a reményben, hogy az USA elnöke nem gondolja meg magát újra.

Trumpot állítólag az vitte rá a kereskedelmi háború felfüggesztésére, hogy elétettek egy kínos számot: több mint 46 milliárd dollárjába került az amerikai cégeknek eddig a Kína ellen folytatott szankció politika! Választási évben ez kész katasztrófát jelent márpedig az elnökválasztás jelenleg mindent felülír Trump elméjében, mert nyolc évig akar a Fehér Házban maradni, hogy azután átadhassa a helyet az USA első női elnökének: Ivanka Trumpnak!

Kivel vitázik Matolcsy?

Elszabadultak az árak, de kevés az új lakás, az alacsonyabb jövedelműek számára megfizethetetlen – sorolja Matolcsy György. Az MNB elnöke szerint fenntarthatatlan a kormány lakáspolitikája. Mintha ő ott se lett volna. Saját régi lovukat dicséri, de ez sántít.

Miért is ne vallhatnánk be, hogy a magyar gazdaságpolitika egyik gyenge pontja a lakáspolitika, ahol minden jó szándék végül fordítva sül el: siker helyett kudarcot szül? – teszi fel a kérdést (ami valójában kijelentő mondat kérdőjel nélkül) Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az MNB által szponzorált házi orgánumban, a Növekedés.hu-n.

Szerinte 1990 után egyszer volt fenntartható lakáspolitika az országban, akkor, amikor történetesen ő volt az első Orbán-kormány gazdasági minisztere. Erről később.

Az új lakáspolitikai ciklus 2014-ben indult a Matolcsy által sokszor, most is megénekelt „sikeres válságmenedzselésre, az eredményes költségvetési fordulatra”, majd a svájci frankban felvett hitelek gyors kivezetésére építve.

Az új lakáspolitika azonban már indulásakor több sebből vérzett

– írja Matolcsy: nem volt felelős állami gazdája, nem volt megvitatott és kiérlelt stratégiája, féloldalas eszközöket alkalmazott, mert kizárólag a keresletet erősítette, a kínálatot nem, ezért eleve inflációt gerjesztett – sorolja az MNB elnöke. Nem hangolták össze a területpolitikával, a közlekedési fejlesztésekkel, az építőipar és az építőanyag-ipar beruházásaival, valamint a szakképzéssel. Nem volt zöld, nem adott esélyt a bérlésnek, csak a tulajdonnak, és egyetlen sikeres nemzetközi példát sem vett figyelembe (például Ausztria, USA, Dánia).

Ennek lett

következménye a mai fenntarthatatlan lakáspolitikai és ingatlanpiaci helyzet

– szögezi le Matolcsy. Merthogy a kizárólag a kereslet élénkítésére fókuszáló jó szándékú családpolitikai intézkedések száguldó ingatlanpiaci inflációt eredményeztek, elégtelen új lakáskínálat mellett. 2014 óta országosan 104 százalékkal, Budapesten 184-gyel emelkedtek a lakásárak.

Ezután leírja azokat a számokat is, amelyeket kormányfüggetlen szakértők már kezdettől hangoztattak. Nevezetesen hogy ez

drámaian leszűkíti a szóba jöhetők körét.

Ahogyan az MNB-elnök sorolja, már 15 év kell ahhoz, hogy a medián jövedelemből megvásárolhassunk egy 90 négyzetméteres otthont. Igen alacsony volt, és egy szűk időbeli tetőzés (2019/20) után most is az az új lakások kínálata. A lakásállomány megújulási rátája 0,4 százalékra csökkent a kívánatos 1, valamint a Bécsben tapasztalható 1,5 százalék helyett.

Konstatálja a tényt, hogy a helyzet Budapesten a legrosszabb, de nagyvárosainkban sem sokkal jobb. Fővárosunk a 6. legdrágább az európai fővárosok között mind az ingatlanárak, mind a bérleti díjak terén. Budapesten a bécsi 22  százalékhoz képest 80 százalék a lakástulajdonosi arány: ez a főváros versenyképessége szempontjából drámai torzulás – írja Matolcsy.

„A kudarc egyértelmű. Javaslom, nyeljünk egyet”

és kezeljük a lakáspolitikát az egyik legnagyobb tartalékként – fogalmaz. Kell egy vízió, egy stratégia és egy fenntartható lakáspiacot eredményező kormányzati szervezet. Kormányzati és szakmai közmegegyezés kell a lakáspolitikáról, mert a 2020-es évtizedben minden csepp tartalékunkra szükség lesz a felzárkózási ütem tartásához: az évente legalább 2 százalékpontos közeledéshez az EU átlagos fejlettségéhez és életszínvonalához, tehát a fenntartható felzárkózási pályán maradáshoz. Ausztriát csak úgy lehet utolérni, ha mindenben, ami alapkészség (a lakáshoz való hozzáférés ilyen) legalább olyan jók vagyunk, mint ők, miközben néhány új területen innovatívabbak, gyorsabbak és rugalmasabbak leszünk.

A megoldás közel van és egyszerű, mert „A tűzgyújtáshoz csak két kovakőre van szükség – fejezi be írását Louisa May Alcott-tól vett idézettel. Ez már a valódi Matolcsy: víziók, utolérés és egyéb látomás. És persze a látványos kívülállás a kormánytól.

Az mindjárt feltűnő, hogy Matolcsy – aki gazdaságpolitikai fordulatot sürgető különféle MNB-elemzésekhez nevét adva – bírálatokba csomagolva évek óta azzal az igénnyel lép fel, hogy ő legyen a kormány gazdaságpolitikájának tényleges alakítója,

ezek szerint ennyire nincs befolyása a tényleges folyamatokra.

Ahogyan arra se – amiről nem is ír -, hogy a részben január elsején kifutott kedvezményes lakásáfa akkora keresletet gerjesztett az ingatlanpiacon, amely jócskán hozzájárult az árak elszabadulásához. Úgy, hogy az így keletkezett nagyjából 300 milliárd forint kedvezményből a vevők jórészt egy fillért se láttak, ezt az ingatlanfejlesztők nyelték le.

Írása elején azt írja, hogy a fenntarthatatlan lakáspolitika „rossz szokásától” az 1990 utáni piacgazdasági környezetben egyszer sikerült eltérnünk: a 2000. február 1-jén az első Orbán-kormány által indított otthonteremtési programnak köszönhetően 2004-re 44 ezer új építésű lakás jött létre. Majd a programot 2002 után megszüntette az új kormány, és az ismert drámai következményekkel járó devizahitelezéssel helyettesítette. Azóta a lakásépítés nem képes sem mennyiségi, sem minőségi szempontból elérni az akkori szinteket Matolcsy szerint.

Matolcsy akkor gazdasági miniszter volt Orbán mellett, tehát pontosan tudhatja, hogy

az akkori lakásszerzési támogatás legalább annyira fenntarthatatlan volt, mint a jelenlegi

(ezt részletesen elemezte Lakner Zoltán 2003-ban.) A kamat-, majd kiegészítő kamattámogatás lényege az volt, hogy legfeljebb 30 millió forint kamattámogatást kaphattak azok, akiknek ugyanennyi önrészük volt (ebből évi majd negyedmilliót szja-kedvezményként kaphattak). A felvett hitelek összegei azt mutatták, hogy

2000-2002 között is a felső két jövedelmi tizedbe tartozók kapták a legnagyobb összegeket.

Ráadásul akár többször is igénybe vehették a támogatást, második, harmadik lakás céljára. Ekkor virágzott ki először az üzleti célú lakásvásárlás állami támogatással, amelyben a törlesztést a kiadott ingatlan lakbére fedezte.

Ennek következtében amikor a Medgyessy-kormány némi halogatás után megszüntette ezt a lehetőséget, a

központi költségvetés már évi 280 milliárdot fizetett évente.

(A jelenlegi csok-os és egyéb támogatások most járnak 450 milliárd körül – összesen.) Úgy, hogy a 3, majd 4,5 százalék kamattámogatás ugyan kedvező volt a hitelt felvevőknek, de – ahogyan az később be is következett – makrogazdasági okból emelkedésnek induló kamatok esetében fenntarthatatlanná vált volna. Vagy sokan nem tudják törleszteni a részleteket, vagy ezt megelőző intézkedéssel a költségvetés válik még inkább fizetésképtelenné.

Ráadásul az akkori orbáni program éppúgy, mint most, a tehetőseknek nyújtott nagyon sok támogatást, az átlagos jövedelműeknek már szinte semmit. Ahogy Lakner írja egy másik cikkében,

a támogatások körülbelül háromnegyedét egyetlen támogatási forma köti le,

mégpedig olyan, amely kifejezetten a magasabb jövedelműek számára kedvez, miközben kiszorítja az egyéb eszközöket, hiszen azokra egyszerűen nem jutott pénz.

Most lényegében ugyanezt látjuk, csak nem a kamatokhoz járulnak hozzá, hanem közvetlenül a vételárhoz, fejenként több tízmillióval. S ugyanúgy lehetőséget adva arra, hogy egy másik formával („szuperállampapír”) szálljanak be a babaváró hiteles konstrukcióba. Szintén amúgy is jómódúakra öntik a pénzt (a szegények rovására), s olyan összesített feltételekkel, hogy még gyerek születése nélkül is kiváló befektetés legyen.

Dobrev Klára: Lesz uniós pénz Budapestnek!

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselő, az Európai Parlament alelnöke mai közleményében reagált  a Népszava információijára, mely szerint Orbán Viktor cinikus bosszúpolitikára készül Budapesttel és számos, ma már ellenzéki vezetésű magyar nagyvárossal szemben.

Állítólag következő fejlesztési ciklusban a kormány politikai alapon akarja kiosztani az uniós pénzeket, kihagyva a fejlesztésekből Budapestet és a fél országot.

„Ahogy azt az EP-kampányban is számtalanszor elmondtam, a Demokratikus Koalíció azt akarja elérni, hogy a jövőben az uniós fejlesztési pénzeket ne a kormány, hanem közvetlenül az EU ossza el az önkormányzatok között. Ha valaki az EU-ban eddig esetleg azt hitte, hogy erre nem lesz szükség, annak most maga az Orbán-kormány fújt ébresztőt.”

Dobrev Klára a demokratikusan megválasztott városvezetők és városaik elleni kormányzati gazemberség miatt ma Ursula von der Leyen-hez, az Európai Bizottság elnökéhez fordult.

„Ha Orbán Viktor politikai alapon akar pénzt osztani, akkor tegye ezt a fizetésével, ne a minden európai magyar polgárnak egyformán járó fejlesztési pénzekkel! Lesz uniós pénz Budapestnek és minden ellenzéki városnak. El fogjuk érni!”

– áll Dobrev Klára közleményében.

Kicsit később, de érkezik az orosz földgáz az Északi áramlat 2-ön

Ezt ígérte Putyin elnök amikor közös sajtókonferencián ismertette a Merkel kancellárral folytatott eszmecsere eredményeit. A tervek szerint már az idei év közepén meg kellene indulnia a földgáz szállításnak, de erre csak az év végén vagy a jövő év elején kerülhet sor – mondta az orosz elnök.

Az ok: az amerikaiak szankciókkal sújthatják azokat a cégeket, melyek részt vesznek az Északi áramlat 2 építésében. Több nyugati cég jelezte, hogy akkor inkább kiszáll. Oroszok pótolják őket, de ez időbe kerül. Washington szerint a vezetékkel túlságosan is nagy függés alakulhat ki az orosz földgáztól nemcsak Németországban, de azé egész Európai Unióban.

Fenn kell tartani az iráni atomalkut

Ezt hangsúlyozta mind Angela Merkel kancellár mind pedig Putyin elnök. Németország és Oroszország is aláírta az egyezményt, de a két legfőbb érdekelt felmondta azt. Először Trump rúgta föl az atomalkut, majd pedig Szulejmani tábornok meggyilkolása után Irán közölte, hogy ezután nem korlátozza nukleáris programját.

Berlinben líbiai békekonferencia lesz

Merkel kancellár Moszkvában közölte: bár a tanácskozást Berlinben rendezik meg, de nem Németország a házigazda hanem az ENSZ. Líbiában polgárháború dúl 2011 óta amikor megbukott Kadhafi rendszere és a diktátort feldühödött alattvalói széttépték. A szembeálló feleket kívülről is támogatják. Putyint megkérdezték: harcolnak-e orosz katonák Líbiában? Ha vannak is orosz katonák Líbiában, akkor ők nem az orosz állam érdekeit képviselik és nem tőle kapják a fizetést – válaszolta diplomatikusan Putyin. A valóságban az a helyzet, hogy a Wagner biztonsági szolgálat adja a mesterlövészeket Haftar tábornok hadseregébe. A Wagner biztonsági szolgálat Putyin magánhadserege, amely leszerelt elit katonákból áll. Haftar tábornok élvezi Putyin támogatását, de az oroszok szállítanak fegyvert az ellenfelének is. Egyrészt azért, mert nagyon kell nekik a dollár, másrészt pedig azért, hogy fennmaradjon a káosz Líbiában. Afrika egykor legnagyobb olajtermelője csak az árnyéka egykori önmagának, jóval kevesebb olajat termelnek ki és exportálnak mint  Kadhafi idejében. Ez kapóra jön olyan nagy exportőröknek mint Oroszország vagy az USA vagy Szaúd Arábia. Ők szabályozni akarják az olaj világpiacot. Amelyet felizgatott az amerikai-iráni háborúskodás lehetősége. Németország viszont – Magyarországhoz hasonlóan abban érdekelt, hogy alacsony olaj és földgáz árak alakuljanak ki a globális piacon.

Iráni elnök: meg kell büntetni azokat, akik lelőtték az ukrán gépet!

Irán elismerte, hogy ők lőtték le az ukrán utasszállító gépet, melynek fedélzetén 178-an voltak. „Imádkozom az áldozatokért és családjukért ” – jelentette ki Irán államfője.

Szigorú vizsgálatot követelt az ügyben. Iránban a légtér a Forradalmi Gárda felügyelete alatt áll. Kaszim Szulejmani tábornok a Forradalmi Gárda külföldi erőinek parancsnoka volt, akit az amerikaiak kilőttek Bagdad mellett. A Forradalmi Gárda ki akarja űzni az amerikaikat a térségből és ezért háborús feszültséget szít. A mérsékelt Rohani elnök viszont kiegyezésre törekszik az Egyesült Államokkal, mert békés fejlődésre vágyik és nem véget nem érő háborúra.

A Forradalmi Gárda irányítja a nemzeti együttműködési rendszert Iránban

A bankok és a nagyobb cégek igazgató tanácsai tele vannak tábornokokkal. A legnagyobb pénzt azonban nem ez hozza a Forradalmi Gárdának hanem a kábítószerkereskedelem! Bár a Korán tiltja a drog fogyasztást és a kábítószer kereskedelmet halállal bünteti, de az olaj után ez a legnagyobb üzlet a Közel Keleten. A Forradalmi Gárda ellenőrzi a határőrséget is, ezért a kábítószer kereskedelemnek nincs semmilyen akadálya sem.

Rohani: fogják el a cápákat!

Irán államfője többször is követelte, hogy az ügyészség és a bíróságok lépjenek fel erélyesen a korrupció és a kábítószer-kereskedelem ellen, de egyelőre hiába. Az igazságszolgáltatás ugyanis Ali Khamenei ajatollah intelmeire figyel igazán. A vallási vezető pedig a Forradalmi Gárda védelmezője, mert őket tekinti az iszlamista forradalom letéteményeseinek Iránban.

Trump gratulált Kim Dzsong un-nak a születésnapján

Észak Korea duci diktátora a hivatalos adatok szerint 1982 január 8-án látta meg a napvilágot. Mindez a hivatalos mítosz része: az uralkodó Kim dinasztia élete valójában titok.

A dinasztia harmadik uralkodója azért született hivatalosan 1982-ben, mert nagyapja, a rendszer alapító Kim Ir szen 1912-ben látta meg a napvilágot. Szülőfaluja ma Betlehemhez hasonló zarándokhely bár történészek szerint egyáltalán nem ott született. A hivatalos mítosz szerint a dinasztia második vezére, Kim Dzsong il 1942-ben született a koreaiak szent hegyén a Paktuszanon. Ez a koreai Olümposz. A történészek szerint valójában Kim Dzsong il egy szovjet lágerben született, ahol apja kiképzést kapott. Onnan tért haza szovjet százados egyenruhában, hogy megalapítsa a kommunista rendszert Észak Koreában. A szovjet múlt feledve, ma már nemzeti kommunista mítosz van. A nemzeti kommunista rendszer nyomorban tartja a népet, hogy pénzelni tudja a költséges fegyverkezési programot.

Kim Dzsong un kihívja Trumpot

Szingapúrban az amerikai elnök és az ifjú diktátor megállapodott abban, hogy Észak Korea leszereli nukleáris és ballisztikus rakéta fegyvereit. Cserébe Amerika megszünteti a szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea amúgy is nyomorúságos gazdaságát. Mindkét fél egymást vádolja, hogy miért nem lett semmi a beharangozott változásból. Hanoiban már sikertelen volt a második csúcs. Harmadikról egyelőre csak beszélnek …

Trump nem közvetlenül gratulált

Az USA elnöke fogadta a Fehér Házban Dél Korea államfőjének biztonságpolitikai tanácsadóját. Őt kérte meg, hogy tolmácsolja a születésnapi jókívánságokat Kim Dzsong un-nak. A biztonságpolitikai tanácsadó most mesélte el mindezt a sajtónak Szöulban. Hozzátéve, hogy Dél Korea elnökének születésnapi jókívánságaihoz csatolták Trump üzenetét is. Dél Korea elnöke mindenképp szeretné, ha lenne új csúcstalálkozó Trump és Kim Dzsong un között. Trump viszont azt számolgatja: vajon előnyös – e neki a választási harcban, ha összefut valahol a duci diktátorral, aki eleped a vágytól, hogy láthassa őt?

Sokba lesz az INA a horvátoknak

A horvát kormány tényleg visszavenné az INA kisebbségi részét a Moltól – derül ki a Népszava híréből. A magyar cég folyamatos fejlesztésekkel korszerűsíti az INA-t, emiatt a számla minimum sok százmilliárd forint lesz.

Április második felében elkészülhet a horvát kormány ajánlata az INA olajipari vállalatban birtokolt Mol-részvények visszavásárlására – nyilatkozta a Népszavának Tomislav Ćorić horvát környezetvédelmi és energiaügyi miniszter Zágrábban. A horvát kormány tavaly októberben kötött szerződést a New York-i Lazard befektetési bankkal a tranzakció előkészítésére. A tanácsadónak felfogadott pénzintézet hat hónapot kapott az ajánlat elkészítésére, ami április második felében lejár – közölte a tárcavezető.

Régóta tartó kötélhúzás

A Mol-csoport jelenleg az INA részvények több mint 49 százalékával rendelkezik, amelyeket 2003 óta több részletben vásárolt meg több, mint 1,8 milliárd dollárért. 2009-ben az akkori horvát kormánnyal megegyezve a Mol az irányítást is átvette az INA fölött.

Zágráb évekkel ezelőtt bejelentette, hogy a Molt ki szeretné vásárolni. 

A horvát igazságszolgáltatás szerint a magyar vállalat nem tisztességesen jutott a részesedéséhez, mert szerintük Hernádi Zsolt, a Mol első embere tízmillió euró kenőpénzt fizetett érte Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek. A zágrábi bíróság a múlt decemberben mindkettőjüket bűnösnek találta és első fokon szabadságvesztésre ítélte.

Hernádi és a Mol csoport azonban visszautasítja a vádakat arra hivatkozva, hogy az elnök-vezérigazgatót a magyar hatóságok felmentették a korrupció vádja alól, független nemzetközi szakértők szerint pedig a horvátországi ügyészi eljárás elfogult volt és a hozzáértés teljes hiányáról tanúskodott.

A Mol emellett 2013-ban döntőbíráskodást kezdeményezett befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID), azt állítva, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos kötelezettségeit. A Mol

ebben az eljárásban közel egymilliárd dollár (280 milliárd forint) követelést

támasztott Horvátországgal szemben, amit a horvát kormány visszautasított. A Hina horvát hírügynökséggel a múlt év közepén azt közölték, hogy a Mol nem szenvedett kárt, hanem éppen Horvátország az, amelyet veszteség ért olyan szerződés miatt, amely korrupciós tevékenység eredménye. A pro-kontra érvek ütköztetésével, meghallgatásokkal tarkított vitarendezési eljárás időközben lezajlott, és már csak a döntésre kell várni, ami Tomislav Ćorić miniszter várakozása szerint még az idén megszületik.

Fokozatos kivásárlás

Tehát csak e két tételben ma árfolyamon több százmilliárd forintnak megfelelő dollár. A Mol az elmúlt közel 17 évben fokozatosan vásárolta ki a horvát államot: 2003-ban 25 százalékkal indított 505 millió dollárért, öt év múlva lett 47,1 százalék 1,18 milliárd dollárért, az utolsó részvénycsomagért 2011-ben 131 millió dollárt adott. A jelenlegi állapot szerint is kisebbségi tulajdonos, de a legnagyobb egyéni részvényes, ehhez kapta meg tíz éve a vállalat feletti irányítás jogát.

Ami érthető igény a Mol részéről, mert a másik nagy tulajdonos horvát államnak eddig se volt pénze, a beruházásokat a jobbadán a magyar fél fizette. Az évekkel ezelőtt kinyilvánított visszavásárlás gátja is az volt, hogy a kincstárnak nem volt pénze. Kérdés, hogy most honnan lesz.

Lepukkadt céget vett

Ugyanis a magyar cég folyamatosan öntötte a pénzt a korszerűtlen, veszteséges INA-ba, elsősorban a kezdettől veszteséges sisaki és rijekai finomítókba – amely a kereskedelmi bevételre is hatással volt. Hosszú évek vitái után tavaly a horvát fél elfogadta, hogy 2023-ig átalakítják ezt a részét az INA-nak.

A Mol be szerette volna zárni a sisaki finomítót, de végül kompromisszum született. A decemberben bejelentett

600 millió dollár értékű beruházás keretében

a „New Course” program részeként a sisaki finomítót ipari központtá alakítaná, a rijekaiban pedig késleltetett kokszolót építene. A sisaki átalakításban terveznek bitumengyártást, logisztikai központot, kenőanyag-előállítást, LPG-palackok töltését és bio-komponens finomítást. (A rijekai program magában foglalja még a meglévő üzemek felújítását, valamint egy új kikötő megépítését, amely lehetővé teszi a petrolkoksz zárt térben történő tárolását.)

A fejlesztés súlyát jellemzi, hogy az INA finomítási és kereskedelmi divíziója évente 90 millió dollár veszteséget termelt az elmúlt 10 évben, amely

a két létesítmény átalakításának köszönhetően 100 millió dollár

pozitív EBITDA-eredményre (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) változhat 2023-tól – ahogyan ezt novemberben befektetői prezentáción ismertette a Mol.

A beruházásról a két nagy tulajdonos közös döntést hozott, tehát akkor a horvát kormány még a Mol hosszabb ottlétével számolt. Ezt erősíti ugyancsak Tomislav Coric miniszter megjegyzése, amely szerint a döntés a rijekai finomító korszerűsítéséről óriási lépés a vállalatnak.

„A legnagyobb karácsonyi ajándék Horvátország számára”

– fogalmazott. Igaz, ez még a Hernádi Zsolt és Ivo Sanader elleni büntetőítélet előtt nem sokkal történt.

Ha tehát a horvát kormány komolyan gondolja a kivásárlást, akkor a Mol nyilván nem csak a beruházás eddigi ráfordítását szeretné visszalátni, hanem talán a jövőbeni eredményességjavulás egy részét is, ugyanis a tervek szerint évente 200 millió dollárral javulna a Mol EBITDA-ja a fejlesztés nyomán. (Vagy pedig leáll a beruházás, és az INA ott marad a ráfizetéses finomítói és kereskedelmi tevékenységgel, amit a pénzgondokkal küszködő állami költségvetésnek kell fedeznie attól kezdve.

Már nyereséges

Valamit elárul a horvátok által várható számlára írt összegről az, hogy a Mol eredményességének közel 20 százalékát adja az INA. A teljes Mol 2019-es EBITDA-ját 2,4 milliárd dollárra várta a cégvezetés. Az INA 2018-ban 20 százalékkal, 22,34 milliárd kunára (955,9 milliárd forint) növelte nettó bevételét. Nettó nyeresége 3,7 százalékkal 1,18 milliárd kunára (50,4 milliárd forint) csökkent 2017-hez képest. Az EBITDA egyszeri tételek nélkül 3,484 milliárd kunát (149 milliárd forint) tett ki, ami némileg meghaladja az előző évit. Az INA nagyberuházásai 2017-hez képest 30 százalékkal nőttek, és 1,817 milliárd kunát (76 milliárd forint) tettek ki. 2019 első negyedévében az EBITDA 539 millió kuna (22,8 milliárd forint) volt, 12 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

Sok fejlesztés zajlott

Nézzünk néhány fejlesztési bejelentést az elmúlt évekből, amelyek nyomán az INA a privatizáció előttihez képest ma sokkal kiterjedtebb tevékenységet végez. 2017-ben kutatási program indult a Drava-02 koncessziós területen, amely jelenleg is tart. Eddig két kút fúrására került sor, a Severovci-1 és Mala Jasenovača-1 kutakra, illetve a 3D szeizmikus adatok feldolgozása jelenleg is tart a blokkban.

Folyamatos tendencia az olajiparban az olaj- és gáztermelés természetes csökkenésének ellensúlyozása a régi, részben kimerült kutak újjáélesztésével. Ennek érdekében elindították Horvátországban a termelésoptimalizálás programot az érett területeken, mely az elmúlt 5 évben hozzájárult a szárazföldi olajtermelés évről évre történő növekedéséhez. 2018-ban több, mint 90 kút munkálataira került sor, melyek során a mesterséges emelőrendszereket új berendezések és automatizálás segítségével optimalizálták.

A Harmadlagos Termelési Technológia (EOR) projektet először az Ivanić és Žutica érett olajmezőin alkalmazták azzal a céllal, hogy további szénhidrogéneket termeljenek ki. A projekt az érett olajmezőkben szén-dioxid és víz befecskendezésének váltakozó folyamatát alkalmazza, növelve a tartálynyomást és javítva az olajcserét. Környezeti szempontból is fontos, mivel jelentős mennyiségű széndioxidot injektálnak és tárolnak a föld alatt, ezáltal csökkentve a légkörbe történő kibocsátást.

A kőolaj-termelés csökkenésének tendenciája 2014-ben megfordult, azóta a termelés optimalizálása és az új technológiákba történő beruházások révén folyamatosan nő a termelés, miközben a szárazföldi gáztermelés természetes csökkenése is lelassult.

Ennek nyomán a horvát szárazföldi és tengeri szénhidrogén-termelés a Mol-csoport termelésének mintegy 30 százalékát teszi ki.

2018. júniusában az INA megegyezett az Eni csoport által tulajdonolt Eni Croatia BV felvásárlásáról. E leányvállalaton keresztül az Eni részt vett a horvát Észak-Adria és Marica tenger alatti gázmezők közös kitermelésében. Az INA az Észak-Adria és a Marica mezők 100 százalékos tulajdonosává és kizárólagos üzemeltetőjévé vált. Az Észak-Adria koncessziós területen kitermelt valamennyi gáz a horvát gázellátó rendszerbe jut. A Marica mezőn kitermelt gázt a jövőben is Olaszországba szállítják az INA és az Eni által aláírt gázértékesítési szerződés értelmében.

Ugyanazon év nyarán megindult a próbatermelés az INA két másik horvát gázmezőjén. A

Međimurje projekt fejlesztése 64 millió dollárba került.

Az INA a Međimurje projekt részét képező Vučkovec és a Zebanec gázmezőkön kezdte meg a próbatermelést. A harmadik, a vukanoveci mezőn 2017-ben indult. A területen található összes gáz mennyisége hozzávetőleg egymilliárd köbméterre tehető, melynek jelentős részét 2024-ig kitermelik. Két évvel korábban cégrészesedést adott el a Mol az INA-nak. Egészen pontosan a bosnyák Energopetrolban lévő 33,5 százalékát értékesítette, amivel az INA tulajdona az 67 százalék lett (a többi a bosnyák államé és kisbefektetőké). A 67 százalékos pakettet korábban a Mol-INA-páros (fele-fele arányban) nagyjából 5,2 millió euróért (10 millió bosnyák márka) vette meg, valamint 150 m márka beruházást vállalalt a következő 3 évre, és átvállalta a cég 60 m márka adósságát. Ezzel az INA-é lett Bosznia főbb üzemanyag kiskereskedőinek egyike, több, mint 60 kúttal és nagykereskedelmi tevékenységgel.

2014 júliusában egy további gázmezőn kezdődött el kitermelés. Az INA és az Edison International S.p.A. közösen indította el az  Adriai-tenger északi részén található Izabela mezőn a kitermelést. Az INA-nak 30 százalék tulajdoni hányada van ebben a mezőben.

Vagyis tényszerűen nem igaz az a horvát vád, hogy a Mol „lerohasztotta” az INA-t. A fejlesztésekkel a cég nyilvánvalóan sokkal értékesebb és a profitábilisabb lett, ami a jövőre nézve is emeli értékét.

Az INA-nak 2018-as adatok szerint 1100 alkalmazottja van, kiterjedt üzemanyag-hálózatot tart fenn. Ugyancsak 2018-ban kitermelési mennyisége 32,8 mboepd, azaz 32,8 millió hordó kőolaj-egyenérték per nap volt.

A szélsőjobb bírálja a bíborost, aki a migránsokat segíti

Németország egyik legtekintélyesebb katolikus főpapja, Reinhard Marx bíboros 50 ezer eurót adományozott egy jótékonysági szervezetnek, mely segíti a Földközi tengeren hányódó bevándorlókat.

Az Alternative für Deutschland sietett megtámadni München érsekét, akit azzal gyanúsítanak, hogy embercsempészeteket támogat. Felszólították Marx bíborost, hogy közölje: saját döntése volt az adományozás a migránsok megsegítésére vagy előtte megkérdezte a katolikus közösséget, melyet képvisel. Németországban az állam szedi be az egyházi adót. Az Altenative für Deutschland szóvivője demagóg módon feltette a kérdést: „én miért fizetem harminc éve az egyházi adót, ha a migránsok támogatására fordítják, mellyel én nem értek egyet!”

A támadás nemcsak Marx érsek ellen irányul

A bajor katolikusok vezetője egy olyan jótékonysági szervezetnek adta az 50 ezer eurót, melyet az evangélikus egyház hozott létre Németországban. A szervezet fenntart egy hajót, mely kimenti a fuldokló bevándorlókat a Földközi tengeren. Németországban a történelmi egyházak kiállnak a bevándorlók mellett, de a politikai pártok megosztottak.
A keresztényszociális unió, mely Bajorországot évtizedek óta kormányozza meglehetősen kétértelmű álláspontot vall. Korábban meghívták Orbán Viktor miniszterelnököt a keresztényszociális unió vezetőségi ülésére. Időközben Horst Seehofer mérsékelte álláspontját hiszen Németország belügyminisztereként figyelembe kell vennie azt, hogy a történelmi egyházak támogatják a migránsokat. Az AfD viszont nem véletlenül támadja a bajor katolikus egyház fejét. A szélsőjobboldali párt megpróbálja elhódítani Bajorországot a keresztényszociális uniótól, hogy ezzel megerősítse pozícióját egész Németországban.

Orbán három órát szánt kérdésekre

Egészségügyi béremelés lesz, mégis van klímahelyzet, és kész újra miniszterelnök lenni – derült ki Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján. Az is világossá vált, hogy Soros György ellenség. A jelenlegi Európai Néppárt nem megfelelő, ha nem változik, a Fidesz lép.

Tíz év alatt (tavaly után) második olyan sajtótájékoztatóját tartotta Orbán Viktor, ahol külföldi és nem a hazai kormányzati média is kérdezhetett (kivéve akiket így se engedtek be: a 24.hu-t és a direkt36.hu-t). Ebben a környezetben Orbán – mintegy egy óra elteltével – megsajnálta magát, megállapítva, hogy a teremben ülők többsége nem szimpatizál a kormánnyal és vele. Ha a tudósítók közt rendeznék a választást, azt 80-20 arányban ő elvesztené – mondta.

A miniszterelnök először aktuális kérdésekről és kormánydöntésekről beszélt.

  • Az iraki magyar katonák biztonságban vannak a támadások ellenére. Amíg az iraki kormány nem kéri kivonásukat, addig maradnak.
  • Megnövekedett a déli határon az illegális határátlépési kísérletek száma, több, mint százra.
  • Legnagyobb probléma az egészségügyben a szakdolgozói hiány, ezért a következő 2-3 évben

több lépcsős 72 százalékos (ebből idén 30 százalék) béremelés lesz.

  • Véget kell vetni a kórházak adósságfelhalmozásának, ami nem bocsánatos bűn, hanem komoly ügy, ez fedezet nélküli kötelezettségvállalás. Ezért arra kérték az illetékes minisztert, hogy a kórházak gazdálkodásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges eszközökre tegyen javaslatot. Minden eszközt megadnak a kórházi adósságok felszámolására. Arra nem tért ki, hogy az ehhez szükséges pótlólagos pénzt is megadják-e. Mindenesetre az derült ki, most arra van fejlesztési pénz, hogy a három évnél régebben felújított kórházakban minden kórtermet, várótermet és szociális teret felújítanak.

Ezután következtek a tágabb területek. Fantasztikus teljesítménynek nevezte, hogy harminc év után először a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,5 milliót, a bérek pedig 82 hónapja folyamatosan nőnek. A bérnövekedés aránya a legalacsonyabb jövedelműek esetében volt a legnagyobb. Most a cél a szegénység felszámolása.

Mégis

van valamilyen klímahelyzet.

A kormány nemzeti energia- és klímavédelmi stratégiát fogadott el. Nem szükségszerű, hogy bármilyen összeomlás következzen be a Kárpát-medencében, fenn lehet tartani itt „a magyarok közös életét”, de ehhez az kell, hogy a klímaváltozáshoz nyugodtan és tervszerűen alkalmazkodjunk. Ezt el kell kezdeni.

Van lépésekre lebontott terv, amely szerint 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százalékát karbonsemlegessé teszik, így az energia nagy részét Paks adná, a második legnagyobb forrás pedig a napenergia lenne (később kiderült: a szélenergiát továbbra is tiltják). Lehetséges, hogy Magyarország azon országok közé tartozzon, amelyek 2050-re klímasemleges gazdaság elérését célozzák meg, de ehhez 50 ezer milliárd forint kell (ennek a gyakran idézett összegnek sehol se találni a megalapozó számítását).

Orbán elmondta: a kormány kidolgoz egy klíma- és környezetvédelmi akciótervet konkrét intézkedésekkel. Ezek között említette, hogy 2022-től

a városi közlekedésben csak elektromos buszokat lehessen forgalomba állítani,

minden illegális szemétlerakó helyet meg kell szüntetni, továbbá mentesíteni kell a folyókat a műanyag palackoktól, és ki akarják vonni a forgalomból a műanyag csomagolóanyagokat.

Azt mondta, a magyar energiafüggetlenség sokkal jobb állapotban van tízéves kormányzásuk után, mint bármikor korábban volt, bár minőségi javulást eredményezne, ha Romániában minél hamarabb megkezdődne a gázkitermelés, illetve ha Horvátország hozzájárulna, hogy az épülő LPG-terminálban Magyarország résztulajdonossá válhasson. Ha ez a két dolog megtörténik, a magyar energiafüggetlenség garantálva lesz.

Jó sokat kellett várni az első sorosozásra. Az állami tévé kérdésére elmondta, hogy változatlan a feszültség a bevándorláspárti és ezt ellenző országok között. Utóbbiak együttműködéséről kell gondoskodni. Majd arról beszélt – az ország elleni 7. cikkel szerinti eljárásra utalva -, hogy

szemben állnak egy olyan „csoporttal, „univerzummal”, „világgal”, „klánnal”, „háttérhatalommal”, amit Soros György vezet.

Ez befolyásolni akarja az európai döntéshozókat, minden uniós intézményben ott vannak az általuk befolyásolt politikusok.

Maga Soros „tehetséges magyar ember”. Sajnálatosan, mert

„jobb lenne barátnak, mit ellenségnek”.

Ezt egyébként azzal vezette fel, hogy „nem akarom, hogy az alakuljon ki, hogy fixált lennék az ügyben, akkor sem, ha az vagyok”.

Meglepően engedékeny hangot ütött meg az önkormányzati választási eredmény és az ennek nyomán a Fidesz környékén kialakult hangulattal kapcsolatban.

„Nem természeti csapás”, ha az ellenzék is győz,

ahol jobb jelöltjeik voltak, nekik szavaztak bizalmat a választók. Szerinte a demokrácia bizonyítéka, ha az ellenzék is porondon van.

Röviden elintézte az egyik fideszes médiumot, amely a szokásos kérdéssort tette fel: a fővárosban valójában nincs stadionstop, van viszont kórházstop. Orbán csak annyit mondott, hogy

100 nap türelmi idő jár Karácsony Gergelyéknek és a kerületi polgármestereknek is.

Többször kérdezték a dunaújvárosi időközi képviselő-választásról, ahol nem indít jelöltet a Fidesz. Orbán szerint volt két lehetséges személy, de jobbnak találták az egyik környékbeli polgármestert, aki függetlenként indul.

A Fideszen belüli kritikus hangokról azt mondta Orbán, hogy változatlanul számít Stumpf István és Navracsics Tibor munkájára.

Több körben kérdezték az Európai Néppárttal (EPP) fennálló viszonyról (amely tavaly márciusban felfüggesztette a Fidesz tagságát, és talán februárban dönt a továbbiakról). Orbán válaszainak lényege az, amit már eddig is többször elmondott: az EPP egyre inkább veszít befolyásából, eltér értékeitől, mind liberálisabb. A Fidesz „kereszténydemokrata irányt” akar, ha nem sikerül erre visszatérítenie az EPP-t, kénytelenek lesznek más utat keresni. Ez

„kereszténydemokrata valami”

lenne. De ez egyelőre nem időszerű, mert még lesz három tárgyalása a CDU elnökasszonyával, az EPP-elnök Donald Tuskkal, és az osztrák kancellárral, Sebastian Kurzcal.

Orbán Viktor igazat ad azoknak, akik szerint a Fidesz politizálása az elmúlt két évben harciasabb volt, mint korábban, de szerinte ez egy kétéves, folyamatos kampány része volt. „A kampánynak vége, vissza kell térni a korábbi politikához, újra kell például indítani a nemzeti konzultációkat” – mondta.

Túl hosszú volt a politikai kampány, küzdelmes, harci, konfrontatív időszak, ezt az emberek nem szeretik, nehezen viselik,

„én se örülök neki”. Konzultációból a miniszterelnök legalább kettőt tervez 2020-ban.

Köszöni szépen, jól van, van rendes állása és elég tisztességes fizetése – válaszolta a személyét érintő kérdések egyikére. Vagyis – noha a Fideszben még nincs döntés erről –

kész lenne folytatni a miniszterelnökösködést, ha a választók is így akarják.

A három órán át tartó sajtótájékoztatón kiderült, hogy az állam által megvett

hat meddőségi centrumban február 1-jétől lesznek ingyenesek a kezelések

– a kormányrendelet júniust jelölt meg, Novák Katalin államtitkár viszont ezután a január elsejei dátummal óriási zavart okozott.

Orbán azt szeretné, ha folytatnák a családvédelmi akciótervet, amelynek keretében

már a három gyerekes anyák is szja-mentességet kapnának.

Erről még vitája van a pénzügyminiszterrel, aki szerint most nincs erre pénz.

Orbán soha nem vezetne zöldekkel koalíciós kormányt – derült ki egy osztrák tudósítói kérdésre az ottani új kormány kapcsán. Szerinte a magyar zöld mozgalmak olyanok, mint a görögdinnye: kívül zöldek, belül pirosak.

Rendben vannak a magyarok Irakban

Rendben van a 200 magyar katona Irakban – közölte videókonferencián a misszió parancsnoka. A támadások miatt fokozott biztonsági intézkedések vannak érvényben. Egyelőre maradnak a katonák, bár az ellenzék vitatja a küldetést.

Az Irakban állomásozó magyar katonák parancsnokával egyeztetett élő videós kapcsolattal csütörtök reggel Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A honvédelmi miniszter a sajtó jelenlétében egyeztetett Farkas Sándorral, az iraki magyar kontingens parancsnokával. Az alezredes a miniszternek elmondta: három nappal ezelőtt 72 órás veszély-figyelmeztetést adtak ki parancsnokságukon, amely szerint rakétatámadás, dróntámadás valószínű. Ez szerdára virradóra be is következett, Erbil környékén két rakéta csapódott be, az egyik felrobbant, a másik nem.

Irán több, mint egy tucat ballisztikus rakétát lőtt ki az amerikai erők által használt két iraki támaszpontra – az Ain al-Aszad bázis mellett támadást intéztek az iraki Kurdisztánban lévő erbíli támaszpontra is. Ezzel azt torolták meg, hogy az amerikaiak Bagdadban meggyilkolták Kászim Szulejmáni tábornokot, a Forradalmi Gárdához tartozó al-Kudsz különleges egység parancsnokát. A HM szerda reggel azt közölte, hogy éjszaka rakétatámadás ért több koalíciós katonai tábort Irakban. Magyar katona nem sérült meg.

Más magyar érdekeltségű állomáshelyen nem történt támadás. Valamennyi katona számára fokozott biztonsági intézkedés lépett életbe:

bunkerbe vonultak, folyamatosan viselték a repeszálló mellényt és a sisakot, és csak engedélyezett mozgások történtek. 

A parancsnok azt mondta, hogy a magyar katonák fegyelmezetten hajtották végre feladatukat. Kiemelte: jelenleg rendben vannak. Fel vannak készülve a további feladatok ellátására, s arra is, hogy bármi történjen, arra reagálni tudjanak.

Az otthon lévő hozzátartozóknak azt üzente, semmi olyan problémával nem szembesültek, amire ne tudnának reagálni. Külön kiemelte azt is, hogy sok segítséget kapnak otthonról. Arról is tájékoztatták őket, hogy Magyarországon családsegítő szolgálatot hoztak létre, hogy hozzátartozóikat megnyugtassák, rendben vannak.

A megbeszélésen a parancsnokkal együtt négy katona – köztük egy nő – vett részt. Egyikük a miniszter kérdésére válaszolva azt mondta,

biztonságban érzi magát, ahogy társai is.

A megbeszélés végén a miniszter beszélt az iraki parlament döntéséről is. Elmondta, hogy az iraki parlament részben – az ülésen nem mindenki vett részt – úgy döntött: azzal a kéréssel fordul a kormányhoz, hogy a külföldi katonák hagyják el az országot. Erről viszont az iraki kormány még nem döntött. Ezért

a két ország közötti kétoldalú megállapodás továbbra is érvényben van.

Azt is hangsúlyozta, hogy az országok többsége továbbra is folytatja tevékenységét Irakban. Megjegyezte, Irak, Szíria, Irán sajnos „nem arról híres, hogy ott béke és nyugalom van”, ezért még előfordulhat támadás. Feladatuk pont az, hogy számítsanak rá és felkészüljenek erre.

A tájékoztatón részt vett Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség Parancsnokságának parancsnokhelyettese, Vidoven Árpád, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Szabó István honvédelmi államtitkár és Béres János, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója is.

Mintegy kétszáz magyar katona szolgál jelenleg Irakban. Egy részük egy NATO vezette misszióban, más részük az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalícióban. A magyar katonák az iraki kormány kérésére, a magyar Országgyűlés felhatalmazása alapján látják el feladataikat. Ezek közül – az elmúlt napok történései nyomán – csak a kiképzési feladatokat függesztették fel – mondta a miniszter. Kiemelt fontosságú, hogy a katonáknak a legnagyobb biztonságot tudják garantálni. Ezzel együtt

békemisszió esetén nem lehet teljes biztonságról beszélni

– tette hozzá Benkő.

A Magyar Honvédség parancsnoka, illetve helyettese hetente videókonferenciát tartanak minden misszió vezetőjével, a parancsnokok beszámolnak, mi történt a náluk, milyen új kihívások jelentek meg, milyen esetleges szigorító intézkedésekre van szükség.

A parlament tavaly decemberben hosszabbította meg 2021. december 31-éig a Magyar Honvédség részvételét kétszáz katonával az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi koalíciós műveletekben az Iraki Köztársaság területén. Magyarország az Egyesült Államok felkérésére 2015-ben csatlakozott a többnemzeti misszióhoz.

Hosszas, részletes, érdemi tájékoztatást adott a honvédelmi vezetés az Irakban állomásozó magyar kontingens helyzetéről – hangsúlyozták ellenzéki képviselők, miután Benkő Tibor honvédelmi miniszter hivatalában adott tájékoztatást az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának.

Vadai Ágnes, a bizottság DK-s alelnöke és Harangozó Tamás, a bizottság szocialista tagja is azt hangsúlyozta: biztosították őket arról, hogy a magyar katonák biztonságáért mindent megtesznek, minden eshetőségre fel vannak készülve.

Harangozó azt is mondta: jogi szempontból nem indokolt a magyar katonák hazahozatala. Mindketten azt mondták, mindezek ellenére a Magyar Honvédség jelenlegi iraki misszióját nem támogatják, azt a parlamentben nem is szavazták meg.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK