FüHü

A nem kívánatos civil szervezetek lehetetlenné tétele látszik körvonalazódni. A kormány kutatóintézete „megmérte”, hogy a lakosság 61 százaléka kitiltaná a külföldről finanszírozott NGO-kat, most pedig ugyanez már „nemzetbiztonsági kockázatról” értekezik.

A „börtönbiznisz” és a szegregáció miatti kárpótlás „munka nélkül szerzett jövedelemmé” nyilvánításának, illetve jogvédő szervezetek ebben játszott szerepének folytatása sejlik fel a a legutóbbi napok fejleményeiből. Vagyis a kormánytól anyagilag is független civil szervezetek működésének lehetetlenné tétele. Az angol betűszóval NGO-k – különösen néhány kiemelt szerepű: például Helsinki Bizottság, TASZ, Transparency International – régóta tüske a köröm alatt, ami „megoldásért kiált”.

Először pár napja tudhattuk meg a kormánymédia egyik fontos megmondóembere, Kiszelly Zoltán blogjából, hogy a Századvég

„friss kutatása szerint a magyarok többsége (61%) betiltaná a külföldről pénzelt, politizáló ’civil’ szervezeteket”.

Ennyi. Se bővebb tudnivaló, se nagyobb publicitás. Kedden azonban már az állami hírügynökséghez juttatta el „elemzését” a Századvég Alapítvány arról, hogy

nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek

a „külföldről finanszírozott” nem kormányzati szervezetek Magyarországon.

Az írják, hogy az NGO-k – kihasználva intézményi beágyazottságukat, belső és külső kapcsolati hálózatukat – képesek nemzetbiztonsági jelentőségű tevékenységet kifejteni. Kiemelten foglalkoznak az írásban az érintett szervezetek által kezdeményezett

adatigénylési, börtönkártalanítási és rászorulókkal kapcsolatos „stratégiai” peres eljárásokkal.

Számos fejlett demokratikus jogállamhoz hasonlóan Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény prioritásként kezeli az ország gazdasági biztonságának és pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékok és cselekmények kiszűrését – írták.

Majd ismertetik azt az „elemzési” eredményt, hogy a globalizált világban a biztonság nem a határoknál kezdődik, a távoli biztonsági kockázatok, kihívások és veszélyforrások drámai gyorsasággal kerülhetnek a határokon belülre. A nemzetállamok elsődleges biztonsági érdeke a szuverenitás, a területi integritás és az alkotmányos rend védelme. Mindezen garanciális feltételek az elmúlt időszakban korábban nem tapasztalt támadások célpontjai lettek a világ számos pontján – áll a szövegben.

Ez a megállapítás abban nyer értelmet, hogy „egyértelmű bizonyítékok vannak” arra, hogy Izraelben 2012-ben és 2015-ben Soros György milliárdoshoz köthető szervezetek a jobboldali kormány leváltását próbálták elősegíteni, illetve belpolitikai befolyásolási tevékenységet fejtettek ki. Innen már csak egy lépés az, hogy

„a magyar jogalkotónak szintén empirikus tapasztalatai vannak abban a tekintetben, hogy a Soros György nevéhez köthető NGO-k körül belátható időn belül átláthatatlanság, káosz, az általános nemzetbiztonság fenyegetettsége áll elő”.

Ilyen nagy munkát igénylő közvéleménykutatás (illetve a kérdések pontos leírásának nem ismertetése), majd egy egész „elemzés” célirányos végkövetkeztetése, és ezek adagolt nyilvánosságra hozatala aligha lehet véletlen. Az eddigi kísérletek kudarca után tovább kell lépni. A Lex Soros besült (nem sikerült egyetlen fillér különadót se bevasalni az „illegális migrációt támogató” jogvédő szervezetektől) és ezek

az NGO-k változatlan vehemenciával perelik ki az eltitkolni kívánt közadatokat, illetve folytatják a különféle társadalmi kisebbségi csoportok érdekképviseletét.

Ráadásul az EU nyomására elállni kényszerültek attól, hogy az efféle kényes ügyeket a rendes bíróságokból kiszakított közigazgatási felsőbíróság vizsgálja felül.

A nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánítás nem eredeti ötlet. Putyin Oroszországában csaknem nyolc éve nyilvánították „külföldi ügynöknek” azokat az NGO-kat, amelyek külföldről kapnak támogatást és „politizálóak”. A „külföldi ügynök” skarlát bélyegét pedig minden nyilvános iratukon fel kellett tüntetniük. Mindennek logikus folytatása lett a nem kívánatos külföldi szervezetek listázása, amelyek az előbbi NGO-knak nyújtanak támogatást, és amelyek ezzel „nemzetbiztonsági kockázatot” hordoznak.

Ha nem puszta erőfelméréssel van dolgunk, akkor valami készül. Orosz mintájú betiltás talán nem, de a külföldi pénzügyi hátterű NGO-k működésének de facto lehetetlenné tétele lehetséges. Ez azonban nemzetközi erőfelmérés is lenne, mert ezen civil szervezetek legjelentősebb financiális háttere nem Soros György, hanem az EU.