Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Hazaárulás vagy hazafias tett

Hazaárulás vagy hazafias tett az uniós forrásokat a jogállamisághoz kötni?  Ne siessenek a válasszal, mert messze nem olyan egyszerű, mint az elsőre tűnik! Sőt, a jobboldali véleményhuszárokat és kormányzati kommunikációs inasokat is óvom attól, hogy zsigerből a hazaárulással tegyék egyenlővé a Magyarországnak járó források visszatartását, hiszen Orbán Viktor 2006-ban (akkor még ellenzéki pártvezetőként) maga követelte ugyanezt a néppárti frakció előtt szónokolva.

Lassan tehát a testtel és óvatosan a minősítésekkel, mert hamar saját vezérükre hullhat vissza. A kérdést pedig nem véletlenül teszem fel, hiszen jelenleg is zajlik a következő hétéves uniós költségvetés előkészítése. Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács új elnöke, a belga Charles Michel a napokban egy olyan új javaslattal állt elő, amely ugyan egy fokkal előnyösebb Magyarország számára: a kohéziós források borítékja például vastagabb lehet a korábban javasoltnál, de így is komoly veszteségeket szenvedünk el a NER politikája miatt.

Orbán Viktor annak persze részben örülhet, hogy az uniós kifizetéseket az EiT elnöke úgy kötné a jogállamiság tiszteletben tartásához, hogy nem a források blokkolásának feloldásához, hanem eleve a kifizetések felfüggesztésének elrendeléséhez kellene minősített többség a Tanácsban. Az állam- és kormányfők most csütörtökön ülnek össze Brüsszelben, hogy többek között erről is tárgyaljanak.

Szeretném világossá tenni, hogy nem fogok megszavazni olyan hétéves költségvetést, amely kibúvót ad a renitens kormányoknak; amely megtűri és hagyja, hogy például a fideszes oligarcha-kormány szétlopja és saját céljaira fordítsa a magyar embereknek járó uniós forrásokat. Egyelőre sikerrel megküzdöttünk azért, hogy az eredeti költségvetési javaslattól eltérő módon jóval több – bár személyes véleményem szerint még így sem elégséges – fejlesztési forrás jusson, például Magyarország számára. Ebben az Európai Parlament progresszív többsége – a szociáldemokraták, a néppártiak, a zöldek és a liberálisok – közösen léptek fel, világossá téve az Európai Tanács vezetője felé: abszolút többségünkkel meg fogjuk vétózni a büdzsét, ha bizonyos feltételek nem teljesülnek, így például a kohéziós források érdemi növelése.

A jogállamisági kritérium és az azzal kapcsolatos mechanizmus szintén elengedhetetlen, hiszen rendszerszintű az európai értékek fenyegetése és az uniós források ellopása.

Nekem a magyar emberek érdekeit kell képviselnem, ezért meg kell védenem minden egyes eurocentet, amely nem a magyar emberek életének javítását szolgálja, hanem a Fidesz családi maffiájának kasszájában köt ki. Olyan mechanizmusokat kell, hogy találjon az Unió, amely a korrupt kormányzatokat megkerülve, közvetlenül biztosít forrásokat. A Fidesz hiába vagdalkozik a jogállamisági kitétel ellen, nagyon egyszerű a probléma megoldása: tessék visszatérni a tisztesség talajára, betartani a jogállami normákat és beszüntetni a rendszerszintű állami korrupciót.

A Fidesz legjobban tenné, ha haladéktalanul csatlakozna az Európai Ügyészség intézményéhez, ezzel is bizonyítva elhivatottságát az átláthatóság és az uniós közpénzek tisztességes felhasználása iránt. Ilyen egyszerű.

Mi a Fidesz helyett is megküzdünk a Magyarországnak járó források növeléséért, az viszont egyedül a Fideszen múlik, hogy ezek lehívását blokkolni fogják-e a jövőben. Nekem nincs és nem is lehet más lehetőségem, mint a rendelkezésemre álló eszközökkel biztosítani, hogy a magyar embereknek járó fejlesztési források ne tűnjenek el útközben a kormányzati közpénzszivattyúban.

A címben szereplő kérdésre tehát a válasz csak egy lehet. Az uniós források kifizetésének esetleges felfüggesztése nem hazaárulás, sokkal inkább hazafias tett, hiszen ezzel megakadályozható, hogy a magyar embereknek járó közpénz egy korrupt állami maffiaszervezet kezébe kerüljön.

Egy tisztességes és józan világban épp az merítené ki a hazaárulás fogalmát, ha a haza javát szolgáló támogatásokat tudatosan ellopják. Óvatosan tehát a szavakkal! Főleg azoknak, akik visszaélve hatalmi pozíciójukkal évek óta könyékig túrnak a közösség vagyonában.

Újhelyi Isván

Amerika a Boeing védelmében

10-ről 15%-ra emelkedik a közös európai repülőgépgyártó óriás gépeknek büntető vámja- közölték Washingtonban. Ezt a Világkereskedelmi Szervezet /WTO/ döntése teszi lehetővé Trumpnak. Aki azonban elsősorban arra figyel, hogy nagy bajban van az amerikai repülőgépgyártó óriás.

Boeing mélypont – Airbus rekord

Januárban egyetlenegy repülőgépet sem rendeltek a Boeing-tól! Erre 1962 óta nem volt példa. Az Airbus viszont rekord rendelést kapott: 274 új gépet vásárolnak tőle. Az ok a Boeing 737 Max mélyrepülése: két gép lezuhanása óta nem szállhatnak fel. Már a gyártást is felfüggesztették…

Több mint 18 milliárd dollárjába került a Boeingnek a 737 Max gyászos szereplése. Kezdetben 9 milliárdot mondtak, de azután kiderült, hogy több mint a duplája a veszteség! A tavalyi évet emiatt veszteséggel zárták.

A nagyfőnököt kirúgták

Nem sokkal karácsony előtt tudatta a világgal a Boeing igazgató tanácsa, hogy megválnak Dennis Mullenburgtól, aki 35 évet húzott le a repülőgépgyártó cégnél. Utóda az igazgatótanács elnöke lett: David Calhoun. Akinek gyorsan csodát kellene tennie, mert a cég pénzügyi helyzete nem épp irigylésre méltó: nagy kérdés, hogy elviselnek-e még egy veszteséges évet? Januárban 12 milliárd dolláros kölcsönt szereztek bankoktól – számolt be a CNBC. Kérdés, hogy ez mire elég, mert nincs olyan gépük egyelőre, mely felválthatná a földre parancsolt Boeing 737 Maxot.

Persze mögöttük áll a Pentagon és Trump elnök, akit viszont ők támogattak. Csakhogy Donald Trump nem szereti a lúzereket…

NATO-n belül vagy önállóan?

Münchenben Heiko Maas német külügyminiszter egy biztonságpolitikai konferencián kijelentette, hogy Németország európai védelmi unió felállításában érdekelt. Szerinte tíz éven belül létre lehetne hozni az európai védelmi uniót. Az unió nem lenne független a NATO-tól hanem annak európai pillére lenne – hangsúlyozta a német diplomácia vezetője.

Jelenleg az USA garantálja Európa biztonságát. Ezt Trump elnök gyakran az orra alá is dörgöli európai szövetségeseinek, akiket arra figyelmeztet: a biztonságnak ára van! Vagyis az USA pénzt vár azért, hogy védelmezze Európát. Az európai NATO tagoknak ennek érdekében a GDP 2%-ra kellene emelniük a hadi kiadásokat. A pénzből pedig jórészt amerikai fegyvereket kellene venniük – legalábbis Trump szerint.

Lengyelország és Románia lelkesen követi is Trump receptjét, és sok milliárd dollárért vesz amerikai fegyvereket.

Macron elnök önálló európai védelmi uniót akar

A francia államfő néhány napja felvázolta elképzeléseit, melyeket azután szombaton fejt ki részletesen Münchenben. Eszerint a francia atom ütőerőre alapozva lehetne kifejleszteni az európai hadsereget, mely mindenekelőtt európai fegyverekkel lenne felszerelve. A NATO – n belül ily módon Európa fokozatosan egyenrangú szerepbe kerülne az Egyesült Államokkal.

Magyarország támogatja Macron elképzeléseit ezen a téren. Tavaly Németország legnagyobb fegyver vásárlója Magyarország volt, mely Lengyelországtól és Romániától eltérően katonai tekintetben sokkal inkább a francia-német szövetséghez mint az Egyesült Államokhoz igazodik.

Új képek a koronavírusról

Hatvanötezerhez közelít a koronavírus fertőzötteinek száma és 1400-hoz az elhunytaké. Közben egy amerikai laboratórium új képeket készített a vírusról. Ismét hír érkezett ellenszerről.

Némileg talán lassulva, de tovább terjed a koronavírus. A globális adatokat közlő portál adatai szerint eddig 64 460-an fertőződtek meg, az elhunytak száma 1384-re nőtt, ahogyan gyarapszik a felgyógyultaké is (7171). A tömeges betegség változatlanul főleg Kínára, azon belül Hupej tartományra korlátozódik. Hupejen kívül folyamatosan csökken a járvány terjedésének üteme – közölte pénteken a kínai országos egészségügyi bizottság. Egyre többen fertőződnek meg az egészségügyi személyzet tagjai közül (keddig országosan 1716-an). A kórházak továbbra is arra panaszkodnak, hogy hiány van védőfelszerelésből, például maszkokból.

Az amerikai allergológiai és fertőző betegségek intézete (NIAID) Rocky Mountain Laboratóriuma (RML) új képeket közölt a koronavírusról.

Forrás: NIAID-RML

Mint írják, az új koronavírus (SARS-CoV-2, korábban 2019-nCoV néven ismertük) képeit pásztázó és transzmissziós elektronmikroszkóppal készítették, amelyeket az RML vizuális orvostudományi iroda digitálisan színesítette. A koronavírusok felületén megjelenő tüskék adják ennek a víruscsaládnak a nevét, a legtöbb koronavírusnak koronaszerű megjelenése van – fűzték hozzá megjegyzésül.

Forrás: NIAID-RML

A kínaiak tegnaptól kiterjesztették a fertőzöttség definícióját. Elkezdtek alkalmazni egy új diagnosztikai módszert. Eszerint a képalkotó vizsgálatok, a tünetek és az epidemiológiai háttér alapján fertőzöttnek nyilvánított páciensek és a közülük elhunytak számát hozzáadják azokéhoz, akiknek esetében a laboratóriumi tesztek is egyértelműen kimutatták a vírus jelenlétét. Az új protokoll miatt megugrott az új esetek száma, de a csütörtöki adatok már ismét a vírus terjedésének korábbi ütemét mutatják

A China National Biotec Group nevű cég bejelentette, hogy a koronavírus okozta betegségből felgyógyult páciensek plazmájában

a vírust semlegesítő antitesteket fedeztek fel.

A Hszincsingpao (Beijing news) című kínai lap pénteki tudósítása szerint a kínai gyógyszerészeti vállalat kísérletei azt bizonyították, hogy az antitestek képesek hatékonyan elpusztítani a vírust. A cég arról számolt be, hogy miután a gyógyult páciensektől levett plazmát megfelelő biztonsági ellenőrzéseket követően előkészítették, már 11 kritikus állapotban lévő beteg kezelésében alkalmazták szembetűnő eredményekkel.

Adam Kamradt-Scott, a Sydney Egyetem nemzetközi biztonsági tanulmányok központjának egyik szakértője szerint még az új adatok se utalnak arra, hogy közel volna a járvány csúcspontja, noha a kínai hatóságok egy kicsit megkésve, de szemmel láthatóan mindent megtesznek a járvány megállításáért. Gyógyszerfejlesztő szakemberek pedig többször elmondták, hogy ilyen ellenanyag elkészítése hosszabb időt vesz igénybe. Közel tíz napja már ugyancsak kínaiak bejelentették, hogy ígéretes kísérleteket folytatnak, amelyekről kiderült, hogy nem hoznak áttörést.

Még kitart a gazdaság, de lassul

Alig csökkent a magyar gazdaság növekedési tempója, tavaly 4,9 százalék volt a tempó, elsősorban a belső kereslet hajtja. A kormány azonban váratlanul 3,5 százalékra vágta vissza az idei várakozást.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2019 IV. negyedévében a nyers adatok szerint 4,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – tudatta a KSH. A növekedéshez nagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások, kisebb mértékben az ipar és az építőipar járult hozzá.

Az év egészében a GDP 4,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az utolsó negyedévben – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – az előző negyedévhez mérten 1 százalékkal bővült a bruttó hazai termék volumene.

Az alig lassuló növekedés KSH szerint közölt összetétele arra mutat, hogy a belső kereslet változatlanul erős, képes volt ellensúlyozni az év végére mindenkit meglepve lekonyult ipari teljesítményt. Arról egyelőre megoszlanak a vélemények, hogy ez utóbbi átmeneti csökkenés-e.

Az azonban látható, hogy a lassulás utoléri a magyar gazdaságot is. Váratlanul Varga Mihály arról nyilatkozott a Reutersnek, hogy 2020-ban már csak 3,5 százalék növekedéssel kalkulál a kormány az eddigi 4 százalék helyett. A pénzügyminiszter indokként növekedés kockázatként említette a koronavírusnak a turizmusra és a globális ellátási láncokra gyakorolt ​​hatását, valamint a Brexit miatti visszaesést és a globális adósság magas szintjét.

Átmenetileg menedékre lelt a forint

Nyugtató szavakkal avatkozott közbe az MNB az elszabadulni látszó árfolyam láttán. Azt üzenik, kézben tartják a folyamatokat. Az ismert befektető viszont azt sürgeti, hogy az MNB törje meg a forintgyengülés pszichológiáját, mert az mindenféle károkat okoz, és érje el a kamatszint növekedését.

A pesszimista előrejelzéseket is felülmúló januári éves és havi infláció (4,7 és 0,9 százalék) az elmúlt időszak árfolyamgyengülési trendje közepette a forint elszabaduló romlásának veszélyét vetítette előre. Ezt látva az MNB alelnöke, Nagy Márton a sajtó nyilvánossága előtt úgynevezett szóbeli intervenció szándékával igyekezett megnyugtatni az aggódókat – és elvenni a kedvüket azoknak, akik a forint folyamatos gyengülésére játszva hajtanak végre olyan pénzpiaci műveleteket (carry trade), amelyek más devizák kamatelőnyét kihasználva hoznak tetemes hasznot.

A Portfolio beszámolója szerint Nagy Márton elismerte, hogy a decemberi inflációs jelentés óta erősödtek az inflációs kockázatok, de az MNB mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a célsávba (a 3+/-1 százalék közé), és a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján itt stabilizálódjon az infláció.

Ha kell,

a monetáris politikai eszköztár minden eszközét felhasználjuk,

hogy az inflációs cél elérését és fenntartását biztosítsuk – mondta határozottan az MNB alelnöke. Ha szükséges, lépnek, ha nem szükséges, nem lépnek – tette hozzá azonban. Az elmúlt időben hozott intézkedések (a forint mennyiségének korlátozása) szándékolt és tudatos döntés eredmény volt – szögezte le Nagy Márton, noha ebben semmi kétség se volt a pénzpiacon.

Az MNB azonban óvatosnak tűnik, a márciusi inflációs jelentés fogja meghatározni a további lépések szükségességét. A monetáris politika irányultságát negyedévente értékelik újra a legfrissebb inflációs jelentés alapján, és lépéseket tesznek, ha szükséges. A köztes hónapokban pedig változatlanul a forint állományának módosításával reagálnak.

Az MNB alelnökének szavaiból egyértelművé vált, hogy

az alapkamathoz egyelőre nem nyúlnak hozzá.

A beavatkozás sikerrel járt, az euróárfolyam lesüllyedt a 338-as szint alá. Valószínű, hogy az engedékenységet az vezérli, hogy

nem szokványos intézkedéseket elvár a piac.

A történtek megítélése azonban korántsem egyértelműen pozitív. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is felvetette, hogy az MNB egy éve arról beszél, hogy az infláció visszatér a 3 százalék körüli szintre és egészen decemberig lefelé mutató inflációs kockázatokat említettek. Ehhez képest gyorsul az infláció és egyre több a felfelé mutató kockázat, ez

„kikezdheti a jegybank hitelességét”

– mondta az elemző. Ez a félelem egyébként folyamatosan körüllengi az MNB-t az elmúlt két évben.

Az ismert befektető, Zsiday Viktor még az MNB beavatkozása előtt, de az inflációs adat megjelenését is megelőzően közölt írásában feltett kérdése az, hogy bármeddig gyengülhet a forint? A rövid válasz az, hogy nem.

Zsiday szerint a jegybank esetén két kérdést kell feltenni devizájának árfolyama kapcsán: van-e eszköze, hogy a deviza árfolyamát jelentősen befolyásolja, és van-e szándéka, hogy a deviza árfolyamát jelentősen befolyásolja?

Az elemzéseivel gyakran megjelenő befektető szerint mivel Magyarországon jelentősebb egyensúlytalanságok és kényszerpályák nincsenek, ezért teljesen egyértelmű, hogy a forint árfolyamának alakulása szempontjából a kamatszint dönt el mindent. Kellően alacsony kamatszinttel lehet a forintot gyengíteni, és kellően magassal szinte bármeddig erősíteni. Magyarul: az MNB oda vezényli a forint árfolyamát, ahová csak szeretné, az első kérdésre tehát igen a válasz.

Az elmúlt egy-két évben a nemzetközi lassulásra válaszul Magyarország központi bankja a forint gyengítése mellett döntött. Az MNB fő célja a magas magyar növekedés, a „high-pressure economy”  fenntartása, aminek alapvető eleme az alacsony kamatszint. Az elmúlt időszakban ez összhangban volt a többi céllal, most azonban

már problémákat kezd okozni a tartósan gyenge és gyengülő árfolyam.

Nyilvánvaló, hogy előbb vagy utóbb a devizaleértékelődés, pláne ha ez beépül a várakozásokba, komoly inflációs nyomást gerjeszt. Ez nem kívánatos. Konszenzussá vált a befektetők körében, hogy az MNB puha, és a forint csak gyengülni tud. Emiatt boldog-boldogtalan a forint gyengülésére játszik, ami tovább gyengíti a forintot, amitől még többen kedvet kapnak e játékhoz. Ez tehát önerősítő folyamat. Ez szintén nem kívánatos.

A fix kamatozású lakossági állampapírok állománya nagyon nagyra nőtt, és ha tartós és jelentős a forint értékvesztése, akkor a lakosság becsapva érzi magát, és elmegy a kedve attól, hogy a jövőben ilyen papírokba fektessen. Ez nem kívánatos.

Politikailag is kezd elfogadhatatlan lenni a gyengülés üteme és mértéke, károkat okozhat a kormánypárt népszerűségében. Ez nem kívánatos Zsiday Viktor szerint.

A befektető úgy gondolja, hogy

az MNB-nek meg kell törnie a forintgyengülés pszichológiáját, mert az mindenféle károkat okoz.

Az MNB-nek ehhez minden eszköze meg is van, és bármennyire is nem szeretné, kénytelen lesz a kamatszintet megemelni (bár a Szent Alapkamat marad 0,9 százalékon, de ennek már úgysincs jelentősége jó ideje). Hogy ez pontosan mikor és hogyan történik, az nem egyértelmű, de nem látszik más út. A korábbi egyszerű helyzethez képest most az MNB több célja egymással szembekerült, és dönteniük kell, mi a fontosabb.

Figyelembe véve a piaci hangulatot, valószínűleg ideje megtörni a teljes konszenzust, miszerint a forint csak gyengülhet, mert ez nagyon be tud gyorsulni, és minél tovább tart, annál nehezebben reparálhatóak a károk. Nyilván nem kívánatos, hogy olyan emaileket kapjanak az emberek mint ő pár napja, miszerint az új tervezésű magyar 1 eurós az ötszáz forintos.

Az MNB tehát szeretne tartósan alacsony kamatokat, de, úgy tűnik, a jelenlegi környezetben a fenntarthatóan alacsony kamatszint magasabban van, mint a 0 százalék körüli szint. Ha tippelni kéne, akkor 1-2 százalék közé becsülné. Ez a kamatszint stabilizálhatja a forintot, és még nem okoz törést a „high-pressure economyban”.

Zsiday szerint az egyetlen kivétel az lehet, ha a koronavírus terjedése globális recessziót okoz, ebben az esetben ez pár hónapra felülírhatja a fenti számítást, de hogy ez bekövetkezik-e, azt senki sem tudja.

Putyin népszerűséget vásárol

Vlagyimir Putyin, az oroszok ura, azért hozta létre az új kormányt Moszkvában, hogy a soha nem látott mélyponton lévő népszerűségét javítsa. A kormány működésének javítására 300 milliárd rubelt költ erre ami 4,7 milliárd dollárt jelent. Mindez a nemzeti tartalék alapból jönne a pénz, melyet még akkor hoztak létre amikor az olaj ára magasan volt, és dőlt a bevétel az államkincstárba. Csakhogy azóta öt szűkös esztendő következett.

Az olajár csökkenése miatt a gazdasági növekedés leállt – vele együtt az életszínvonal emelkedése is. A reform közgazdászok egy része megszorító intézkedéseket javasolt: például a nyugdíj rendszer megváltoztatását. Putyin népszerűsége meredeken csökkenni kezdett. A realista Putyin, aki Sztálin óta a leghosszabb időt töltötte el a Kremlben, visszacsinálta a nyugdíj reformot, mert kiderült: az orosz férfiak általában nem érnék meg a felemelt nyugdíj korhatárt!

Másfél éve van a hatalomnak

A New Yorki Bloombergnek nyilatkozó orosz közgazdász szerint Putyin emberei tökéletesen tisztában vannak vele, hogy csak ennyi idő áll a rendelkezésükre. Putyin pártjának népszerűsége történelmi mélyponton. Innen kellene dinamikus növekedést produkálni. Mihail Dmitrijev közgazdász, aki a 2011-12-es krízist is pontosan megjövendölte, a Bloombergnek elmondta, hogy olyan technokratákat juttatott Putyin döntési pozícióba, akiknek növekedést kell produkálniuk. Ebben az orosz államfő mindenekelőtt az új első miniszterelnök-helyettesre, Andrej Belouszovra számít.

A cél a 2,5%-os növekedés

2020-ban és 2021-ben legkevesebb ennyit kellene produkálnia az új kormánynak, mert csak így lehetne képes érezhető életszínvonal emelkedést kimutatni. A tavalyi növekedés évi 1,3% volt vagyis az orosz gazdaság tulajdonképp stagnált. Sokan ugyanis kételkednek a statisztikusok számaiban hiszen ők is a Kreml szigorú ellenőrzése alatt állnak.

„Nem kell ragyogó elmének lenni ahhoz, hogy a tavalyinál jobb növekedést prognosztizáljunk”- nyilatkozta a Bloombergnek Szofja Donyec,  a Renaissance Capital szakértője.

A baj az, hogy Oroszország gazdasága még mindig jelentős részben az olaj árától függ. Az pedig jelen pillanatban a kínai korona vírustól. Az oroszok mindenesetre nem fogadták el a másik nagy olaj exportőr, Szaúd Arábia javaslatát a kitermelés csökkentésére. Moszkva elképzelése az, hogy a nagy amerikai palaolaj kitermelők rosszabbul bírnak egy árcsökkentést mint ők. Ezt a piacot akarják megszerezni, és ebből profitálhatna az orosz gazdaság.

Választás jövő szeptemberben

A gazdasági növekedésnek addigra kellene elégedett polgárokat produkálnia egy kétharmados többséghez. Ennyi kellene Putyin alkotmány reformjához. Minden oroszok ura ugyanis 2024 után már semmiképp sem lehet elnök, de egyáltalán nem kíván kiköltözni a Kremlből. A lecke tehát fel van adva az orosz kormánynak, mely egy 300 milliárd rubeles csomaggal kívánja felélénkíteni a szunnyadó gazdaságot Oroszországban.

Egekben az infláció

Minden várakozást felülmúlóan nőttek az árak januárban. A 4,7 százalék átlag mögött az élelmiszerek további drágulása áll, egyes termékeké negyedét meghaladóan. Az egy havi drágulás is jelentős. A forint egyelőre nem reagált a meglepő számokra.

Az előzetes becsléseket lényegesen meghaladó mértékű volt a drágulás januárban. A fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A fogyasztói árak legutóbb 2012. decemberben emelkedtek az idén januárinál nagyobb mértékben, akkor 5 százalék volt a fogyasztói áremelkedés.

A szeszes italok, a dohányáruk, az üzemanyagok, valamint az élelmiszerek ára nőtt jelentős mértékben. A dohányáruk ára átlagosan 11,3 százalékkal emelkedett a jövedéki adó emelése hatására. A dohányáruk jövedéki adóját még idén júliusban és jövő januárban fogják emelni, ami uniós kötelezettség.

A fekete leves azonban az átlagok mögötti részletek. Az élelmiszerek ára a decemberi 5,9 százalék után 6,9 százalékkal nőtt, ezen belül

a sertéshúsé 27,6 százalékkal. Ez 2004. augusztus óta nem volt ennyire magas.

Az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – ára átlagosan 10,8 százalékkal, ezen belül a gyümölcsök 21,9 százalékkal emelkedett. A járműüzemanyagok 13,5 százalékkal kerültek többe, mint egy éve, a decemberi 7,7 százalékos emelkedést követően.

A szolgáltatásokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,3 százalékkal nőtt. A postai szolgáltatások tarifái 12,1 százalékkal emelkedtek a szerencsejáték 7,3 százalékkal, a belföldi üdülés 7,9 százalékkal kerül többe, a telefon és internet szolgáltatás viszont csak 1,8 százalékkal kerül többe, mint a múlt év elején.
A tartós fogyasztási cikkek, úgyanúgy, mint decemberben, 0,9 százalékkal olcsóbbak, mint egy éve, a tv-készülékek ára 11,2 százalékkal csökkent, a használt autóké 5,7 százalékkal.

Egy hónap alatt,

decemberhez viszonyítva az árak átlagosan 0,9 százalékkal emelkedtek.

Az élelmiszerek ára  2 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 7,9, a sertéshúsé és a száraztésztáé 2,5, az alkoholmentes üdítőitaloké 2,3, a párizsi, kolbászé pedig 1,5 százalékkal lett magasabb. A dohányáruk a  jövedéki adó emelése miatt 1,2 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért 0,5, ezen belül a postai szolgáltatásokért 8,7, a szerencsejátékokért 7 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 2,8 százalékkal emelkedett. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,2 százalékkal kevesebbe kerültek.

Ez adat messze kívül van az MNB által évek óta követett 3+/-1 százalék inflációs céltartományán. A jegybank eddig azzal utasított el minden kritikát, hogy a drágulás átmeneti, hamarost visszafordul az alacsonyabb értékek felé.

A maginfláció növekvő értéke (már 4 százalék a decemberi 3,9 után) arra mutat, hogy a szezonális és nem befolyásolható tényezőkön kívüli

belső árnyomás növekvő pályán halad.

Ezekben persze jócskán benne vannak a hivatalosan még mindig magas béremelkedések, de az is, hogy a forint az év eleje óta 3 százalékhoz közelítően gyengült, ami beépül az árakba.

A forint egyelőre alig reagál a fejleményekre. Sőt, reggel óta inkább erősödőben van a tegnapi többszöri gyengülési csúcsdöntés után. Ebben szerepe van annak, hogy az MNB alelnöke, Nagy Márton értékeli az inflációs adatot. A piac alighanem kivárja, mi lesz az összesített üzenete a jegybanknak.

Újra nemzeti konzultálnak

A „börtönbizniszről”, a gyöngyöspatai romák kárpótlásáról is nemzeti konzultáció lesz – jelentette be Orbán Viktor. Áttételesen jogerős bírósági döntések megkérdőjelezéséhez akarnak támogatást szerezni.

Újabb nemzeti konzultációt jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz balatonfüredi kihelyezett frakcióülésén – értesült a Magyar Nemzet online. A kormányfő megtartotta szokásos zárt körű beszédét a Fidesz-KDNP frakció képviselőinek. Ezen bejelentette, hogy ismét nemzeti konzultációt indít a kormány. Orbán szerint a kormány az elmúlt tíz évben sok jelentős kérdésben kikérte a magyar emberek véleményét, és „közös döntéseik igazolták a nemzeti egyetértés erejét”.

Orbán fő témaként azt a problémát fogalmazta meg, hogy „egyes aktivistacsoportok számára az erőszakos bűnözők jogai fontosabbak lettek a törvénytisztelő emberek jogainál”. Ez tehát az úgynevezett „börtönbiznisz”, ami a január eleji évi egyszeri sajtótájékoztatón került szóba először.

A miniszterelnök tájékoztatása szerint a nemzeti konzultáció keretein belül ez alkalommal több témában is kikérik az állampolgárok véleményét. A kormány tudni szeretné, miként vélekednek a magyarok „az iparággá vált börtönbizniszről”, a feltételes szabadságra bocsátás szigorításáról, a Szeviép-üggyel összefüggésben felmerült bírói korrupció gyanújáról és a gyöngyöspatai romák kárpótlása kapcsán felszínre került kérdésekről.

Orbán közlése szerint a konkrétumokról Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatja majd a nyilvánosságot a csütörtöki kormányinfón.

Mint a kő: 340 felett az euró

Átlépte a 340-es szintet az euró árfolyama. Innen valószínűleg nincs megállás, a közeli jövőben már a 350 tűnhet fel a látótérben.

Öt órakor ha kicsivel is, de túlugrotta az euró árfolyama a 340-et (340,04). Ez könnyen lehetséges, olyan lélektani határ, amelynek átlépése után belátható időn belül a 350-es szint következik. Kivéve, ha az MNB valamiképpen közbeavatkozik (ha akar egyáltalán). A hátteret próbáltuk felvillantani korábbi írásunkban. Holnap mindenképpen választ kapunk egy-két kérdésre.

Pár perccel az újabb történelmi mélypont után mindenesetre az árfolyam kissé visszaereszkedett.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK