Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Tucatnyi uniós eszköz van, amit használhatnánk

Újabb uniós forrásokról és támogatási eszközökről számolt be Ujhelyi István európai parlamenti képviselő a közösségi oldalán tartott rendhagyó sajtótájékoztatóján, amelyeket Magyarország a koronavírus elleni védekezésben használhat, de a kormány letagadja őket.

Ezzel az MSZP politikusa ismét cáfolta azokat a kormányzati állításokat, miszerint az Európai Uniótól hazánk semmilyen segítséget nem kap. „Jól érzékelhetően az ország jelentős része kételkedik Orbán Viktor és kormánya szavahihetőségében, erre az uniós támogatások kapcsán elhangzó súlyos hazugságok alapot is adnak – fogalmazott Ujhelyi, emlékeztetve arra, hogy a kormány hivatalos közlései szerint hazánk egyedül Kínától és a Türk Tanácstól kapott segítséget a koronavírus elleni felkészüléshez. Ujhelyi szerint ehhez képest tényszerűen bizonyítható, hogy az európai közösség közel kétezer-milliárd forintnyi forrás felhasználást teszi lehetővé Magyarország esetében. Ez egyébként, mutatott rá a szocialista EP-képviselő, annak a 37 milliárd eurós európai mentőcsomagnak a része, amelyről a fideszes EP-képviselők is szavaztak az Európai Parlament csütörtöki rendkívüli ülésén.

Ujhelyi korábban már bemutatta azt a levelet, amelyet Elisa Ferreira, a kohézióért és reformokért felelős biztos, valamint Nicolas Schmit munkahelyteremtésért felelős uniós biztos küldött még március elején Kásler Miklós és Palkovics László minisztereknek.

Ebben a levélben értesítették ki az Orbán-kormányt arról, hogy az első mentőcsomag részeként a magyar kormánynak nem kell visszafizetnie az európai strukturális és beruházási alapokból származó előfinanszírozások összegét, ami Magyarország esetében 861 millió euró. Sőt, a Bizottság döntése értelmében ez az összeg kiegészül a 2020-ra vonatkozó előfinanszírozási kerettel is, amely további 607 millió euró; vagyis nagyjából 520 milliárd forintnyi uniós forrás máris az Orbán-kormány rendelkezésére áll.

Ujhelyi István rámutatott arra is, hogy miközben Magyarország közel kétezer-milliárd forintnyi támogatásra (5,6 milliárd euró) számíthat a koronavírus kapcsán megnyitott európai mentőcsomagból, addig más tagországok ennél szerényebben kerettel számolhatnak. Csehország és Horvátország például „csak” 1,1 milliárd eurót kap, de nálunk kevesebb forrásra számíthat Románia (3 milliárd euró) és a súlyos krízisben lévő Olaszország (4,1 milliárd euró) is, egyedül Lengyelországnak jut a miénknél nagyobb uniós támogatási keret.

Az MSZP EP-képviselője szerint hazugság a kormány azon érvelése is, miszerint ezeket a pénzeket már előre lekötötték, ezért nem lehet átcsoportosítani. Ujhelyi az Európai Bizottság levelére hivatkozva cáfolta a Fidesz érveit, mondván egyértelmű, hogy a felszabadított összegről Magyarország még nem küldte el Brüsszelnek a számláit, vagyis ezeket a forrásokat igenis át lehet csoportosítani most a koronavírus elleni védekezésre, az Unió erre a lehetőséget megadta. „Felszólítom a kormányt, hogy számoljon el tételesen a nyilvánosság számára, hogy mire akarta elkölteni ezt az irdatlan mennyiségű pénzt!

Melyek azok a halaszthatatlan projektek, amelyek miatt a kormány nem akarja ezt az összeget a koronavírus elleni védekezésre fordítani!

Csak nem olyan pályázatokról van szó, amelyeket már a haveri körnek ígértek oda? Ha csak egy ilyen is van, akkor világossá válik, hogy a Fidesznek megint fontosabb volt Mészáros Lőrinc valamelyik cégét kitömni, mint kezelni a magyar családok helyzetét a járvány idején!” – fogalmazott közösségi oldalán Ujhelyi István.

Az MSZP európai politikusa a szombati sajtótájékoztatóján azt is közölte, hogy tizenkét különböző uniós eszköz és program áll rendelkezésre, amelyet a kormány használhatna a védekezésben, például az egészségügyi intézmények fejlesztésére vagy a munkahelyek védelmére. Ujhelyi megemlítette, hogy

a Miniszterelnökségnél például van egy olyan 13 milliárd forintos uniós keret, amelyet lakossági kommunikációra kötöttünk le, de most az EU döntése értelmében a koronavírus elleni védekezéshez is felhasználhatnánk.

Ujhelyi szerint hasonlóképp mozgósítható uniós összegek vannak például a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál (10 milliárd forint) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (64 milliárd forint) kasszájában is. A szocialista EP-képviselő hozzátette, hogy a Széchenyi2020-programban jelenleg 47 nyitott pályázat van, amelyeknek szinte mindegyikét a védekezésre is fel lehetne használni, ha erről a kormány meghozná a szükséges döntést. Ujhelyi István szerint a kormányzat ehelyett hazudik a magyar társadalomnak, hazudik az Európai Uniónak és hazudik az európai parlamenti képviselőknek is, pedig inkább a bizalmat kellene építenie az európai partnerek és a magyar emberek felé is ebben a súlyos válsághelyzetben.

A szakszervezet sztrájkkal fenyeget

Aïcha Issadounène 30 éve dolgozott a Carrefour lánc szupermarketjében Saint Denis városában Párizs mellett. Március 17-én  vírusfertőzéssel kórházba került, majd meghalt.

A Carrefour helyi vezetése állandóan kapcsolatban állt vele és támogatta a családot – közölte a kereskedelmi lánc.

A CGT szakszervezet viszont sztrájkkal fenyeget mondván: a szupermarketek dolgozói nap mint nap az életüket teszik kockára! Aïcha már a második olyan CGT tag, aki egy szupermarketben dolgozott és belehalt a korona vírus járványba. Az első halott egy biztonsági őr volt egy másik szupermarketben Párizs mellett.

A szupermarketek dolgozói mellett a házhoz szállítás futárai is panaszkodnak: mi vagyunk a vírus elleni háborúban az ágyútöltelék! Franciaország Olaszország és Spanyolország után a legjobban sújtott ország a koronavírus járványban. Franciaországban teljes karantén van érvényben, de a szupermarketek nyitva tartanak hiszen másképp nem tudják megoldani a lakosság ellátását. A szupermarketek rohamtempóban térnek át az automatikus fizetési rendszerre, hogy egyre kevesebb pénztárosnak kelljen az életét kockáztatnia a korona vírus járvány idején.

Boris Johnson és a nyáj immunitás

A Daily Mail számolt be egy egészséges 47 éves férfiról, akit négy nap alatt elvitt a vírus fertőzés. A középkorú férfi minden előírást betartott, még a barátnőjétől is izolálta magát. Végül a barátnő kérésére rátörték az ajtót, de akkor már halott volt a koronavírus fertőzött beteg Nagy Britanniában.

Korábban Boris Johnson főtanácsadója hatására azon a véleményen volt, hogy nem kell félni a koronavírustól hanem hagyni kell, hogy az sok embert megfertőzzön. Így kialakulhat egy bizonyos nyáj immunitás. Közben persze néhányan meghalnak a nyugdíjasok közül, hát istenem – mondta cinikusan Cummings főtanácsadó.

Két napja tudjuk: a brit miniszterelnök lázas lett és köhögni kezdett. Ezután elvégezték rajta a korona vírus tesztet, amely pozitív lett. Ezért a kormányfő elzárkózott a Downing Street 10-ben, ahol önkéntes karanténban várja a gyógyulást. Nem sokkal később Nagy Britannia egészségügyi miniszteréről is kiderült, hogy ő is vírusfertőzött.

Aztán a brit kormány változtatni kényszerült az álláspontján, mert kiderült: sokan halnak meg a koronavírus fertőzöttek közül és közel sem csak a nyugdíjasok.

„Orbán a korlátlan hatalomért nyúl”

„Orbán a korlátlan hatalomért nyúl” – ezzel a címmel közölt terjedelmes cikket a honlapján a szászországi közszolgálati műsorszóró. Megállapította: Magyarországot diktatúra fenyegeti, a magyar miniszterelnök ugyanis még több hatalmat akar, mint amennyit kétharmados parlamenti többsége biztosít neki.

Egy beterjesztett felhatalmazási törvény értelmében a miniszterelnök rendeleti úton, vagyis a parlamenti jóváhagyás nélkül kormányozhat, a törvényben foglalt két új bűnügyi tényállás értelmében a hamisnak minősített hírek terjesztését akár 5 évig terjedő börtönnel büntethetik, és a rendkívüli helyzet fennállása idején nem lehet választásokat tartani.

Orbán tehát biankó csekket kér a parlamenttől, és a jövő héten meg is kapja. A cikk Arató Gergelyt (DK) idézte, aki azt mondta: a törvény „korlátlan időre korlátlan hatalmat biztosít Orbánnak”.

Ellen Bos, az Andrássy egyetem politológusa szerint a lényeg az, hogy a vészhelyzetre az alkotmányban már előirányzott felhatalmazásokat ezzel korlátlan időre meghosszabbítják, és ez, akármeddig tartson is, hosszú távon a parlamentet gyengíti, és a végrehajtó hatalmat erősíti.

A szerző idézte a Momentum pártot is, amely a Facebookon egy németül is kitett posztban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezett felhatalmazási törvény a halálos döfést jelentheti az egyébként is kritikus állapotban lévő magyar demokráciának.

A szerző abból, hogy a poszt németül is olvasható, azt vonja le, hogy a magyar ellenzék külföldről, mindenekelőtt az EU-tól vár segítséget.

Szól a cikk arról is, hogy számos civil szervezet és jogász szerint a tervezett törvényre nincs jogi ok, mert már jelenleg is az a helyzet, hogy a kormány nagy felhatalmazásokkal rendelkezik, döntéseit azonban a parlamentnek 15 naponként jóvá kell hagyni.

Bárándy Péter jogász szerint ehelyett a jogrenden kívül eső megoldást választottak.

”A kormány, ami a mi rendszerünkben egyetlen személyt jelent, fel akarja számolni az összes korlátozást, hogy ne maradjon egyetlen ellensúly sem”

– idézte a cikk Bárándyt a Hírklikk portálról.

Részletesen szólt az írás a törvény elleni petícióról, amelyet eddig több mint 90 ezer ember írt alá, valamint a TASSZ és mások figyelmeztetéséről, hogy a törvényben foglalt két új bűnügyi tényállást a kormány a véleménynyilvánítási és sajtószabadság korlátozására, újságírók bebörtönzésére használhatja ki.

Bukovics Márton, az Azonnali.hu munkatársa azt mondta, nem lát ilyen veszélyt, mert ehhez először is a szándékot kellene bizonyítani bíróság előtt, és a jelen helyzetben igen nehéz meghatározni, hogy mi a fake news. Bukovics szerint a felhatalmazási törvény mindenekelőtt politikai kommunikációs manőver, amennyiben az önkormányzati választások eredménye után Orbán meg akarja mutatni, hogy az ellenzék „Magyarország ellen van”, és Ő az ország egyetlen igazi védelmezője.

Részletezte a cikk az Európából érkező bírálatokat, valamint az Európa Tanács főtitkárának figyelmeztetését, és Orbán Viktor arra adott „lapidáris és arrogáns” válaszát.

A szerző rámutatott: a felhatalmazási törvény nem változtat az egészségügy nyomorúságos helyzetén, amely alulfinanszírozott, és amely semmit nem változott Orbán hatalomra jutása óta.

Végül idézte Kim Lane Scheppele megállapítását, amely szerint Orbán azon van, hogy már most biztosítsa magának az eszközöket ahhoz, hogy hatalmon tudjon maradni, ha a közvélemény az egészségügy helyzete és az elkerülhető áldozatok miatt ellene fordul.

Ara-Kovács Attila

Koronavírus: újabb fertőzöttek és egy elhunyt vírusfertőzött

343-ra nőtt a beazonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon. Egy újabb idős beteg is elhunyt.

Újabb fertőzötteken mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 343-ra nőtt az itthon beazonosított fertőzöttek száma – olvasható a koronavirus.gov.hu oldalon.  A fertőzöttek közül 10 iráni, 2 brit, 1 kazah, 1 vietnámi és 329 magyar állampolgár. Elhunyt egy újabb idős – krónikus alapbetegségekkel küzdő – beteg is ezzel 11-re emelkedett az elhunytak száma.

A közlemény ismét hangsúlyozza, hogy a csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. Már bárhol és bárkiben jelen lehet a vírus.

A beazonosított koronavírus-fertőzötteknél jóval nagyobb a tényleges vírushordozók száma, akik fertőzhetnek.

A tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatérők, és aki teheti, az maradjon otthon, továbbá mindenki tartsa be a szabályokat, az ajánlásokat és a mától életbe lépett kijárási korlátozásokat.

Ha a gazdaság köhögni kezd… II. rész

A járvány terjedésének napi gondjai és feladatai mellett egyre több elemzés foglalkozik a járvány gazdasági, társadalmi, politikai következményeivel, lefutásának lehetséges forgatókönyveivel, kezelésének eszközeivel, a járvány utáni időszak feladataival, esélyeivel, buktatóival.

Valamennyi aspektus figyelmet érdemel, gondos, elmélyült elemzést kíván.

2./ A járvány gazdasági következményeinek menedzselése, negatív hatásainak mérséklése.

A feladat nemcsak bonyolult, hanem eddig ismeretlen eszközöket, megoldásokat követel, azok mellékhatásainak, hátrányos következményeinek tudatában, bizonytalanságaival együtt. Nagy valószínűséggel a kisebbik rossz filozófiáját kell követnünk. Hogy a ma szokásos harcászati fogalmakat használjam: új, még ki nem próbált fegyvereket kell élesben bevetni ismeretlen harci terepen és ellenséggel szemben.

Az igazi kihívást az jelenti, hogy egyszerre kellene oldani a kínálati sokkot, pótolni a tovagyűrűző keresletkiesést és kezelni a járvány humanitárius kockázatait, társadalmi, politikai következményeit.

A kínálat csökkenését részben állami beavatkozásokkal, részben vállalati alkalmazkodással lehet mérsékelni.

Az állam feladata, hogy ahol ez lehetséges, segítse megőrizni a termelési, szolgáltatási kapacitásokat, az infrastruktúra működőképességét, biztosítsa az ellátást szolgáló intézmények, szervezetek működőképességét.

A feladat monetáris, fiskális és jövedelempolitikai eszközök kombinált alkalmazását teszi szükségessé. (Kitűnő elemzések és javaslatok születtek már eddig is a gazdasági krízis kezelésére. Surányi György, Király Júlia és Ricke Werner tanulmányait mindenki figyelmébe ajánlom.)

Lényegében korlátlan hitelezési kapacitással kellene biztosítani a működőképes cégek likviditását, átmenetileg csökkenteni közterheiket, bérkiegészítő támogatásokkal segíteni a foglalkoztatottak megtartását, direkt, vagy közvetett tőkejuttatással segíteni a vállalkozások alkalmazkodását az új piaci helyzethez, technológiai követelményekhez.
Ebben a jegybankoknak és a kereskedelmi bankoknak, valamint a költségvetésnek egyaránt halaszthatatlan feladatai vannak.

A feladat nehezebb része hárul a vállalatokra. A kieső kereslet miatt bekövetkező kibocsátás csökkenéssel egyidejűleg kell alkalmazkodniuk az új körülményekhez. Új beszállítók, szolgáltatók beépítése a termelési, értékesítési láncba, a hiányzó alkatrészek, részegységek, anyagok kiváltása más technikai megoldásokkal, műszaki fejlesztéssel, innovációval úgy, hogy képesek legyenek minimalizálni a visszaesést, illetve felkészülni a krízis utáni igények kielégítésére.

A kieső kereslet pótlásának eszköztára már ma is széleskörű, kipróbált, ismert. Bátor, kombinált alkalmazásukra van szükség.

Az igazi kockázatot az jelenti, hogy átmenetileg vállalni kell a gigantikus méretű kereslet növelés összes negatív hatását: az eladósodást, az egyensúlyi mutatók romlását, a később kibontakozó inflációs nyomást, a termelékenység növekedéstől elszakított jövedelem pótlást, a teljesítmény ösztönzők átmeneti háttérbe szorítását.

A fiskális, monetáris, jövedelem- és szociálpolitikai eszközrendszert összehangoltan és kiterjesztve kell alkalmazni.

A direkt jegybanki finanszírozás tilalmát átmenetileg fel kell függeszteni akár vállalatokról, akár az államról van szó. (A növekvő deficit monetizálása is megengedhető!)

Közvetlenül, célzottan kell pénzt adni az embereknek: bérkiegészítés, munkanélküli segély, szociális segélyek, család támogatások formájában.

Fel kell függeszteni átmenetileg a köztartozások és hiteltartozások fizetését azoknál, akik ezt kérik, mert elveszítették állásukat, vagy megbetegedtek.

Az egészségügyi dolgozók bérét a járvány idejére azonnal meg kell duplázni, a veszélyeztetett munkahelyeken dolgozókét megháromszorozni!

Hasonlóan kellene eljárni a mindennapi ellátást biztosító munkakörökben is – vállalatok esetében állami támogatással. (Mire vár még a magyar kormány?!)

A tönkrement és kiszolgáltatott egészségügyi intézményhálózat azonnali, lényegében korlátlan és sok oldalú támogatásra szorul. (Berendezések, gyógyszerek, szakemberek, stb.)

Az aggregált kereslet növelésének el kellene érnie a GDP 3%-át, az ehhez tartozó deficit és államadósság növekedésével együtt.

Az államháztartás terheinek csökkentése érdekében egyszeri szolidaritási hozzájárulást kellene kiróni a magas jövedelemmel és vagyonnal rendelkező állampolgárokra. (Ez akár progresszív is lehetne!)

Az állami és politikai vezetők bérét a krízis időszakban 50%-kal kellene mérsékelni. (Ezek szolidaritási típusú, bizalom erősítő lépések lennének, gazdasági súlyuk nem jelentős.)

A felesleges, presztizs jellegű, vagy halasztható beruházásokat, kötelezettségeket – pl. sportpályák építése, nagy rendezvények lebonyolítása, vállalása, határon túli szervezetek támogatása, stb – le kell állítani, fel kell mondani.

A kereslet növelő intézkedések hátterét biztosítják a szupranacionális intézmények döntései, új szabályai és gigantikus támogatásai és forrásai. (IMF, Világbank, EKB, EIB, EU,stb.)

Az eddigi magyar intézkedések szükségesek, jó irányúak, de messze elégtelenek!

Az elmúlt évek durván prociklikus, valamennyi erőforrást felélő – nagyrészt elpazarló -, csúcsra járatott gazdaságpolitikája most kiszolgáltatottá teszi a magyar gazdaságot, csökkenti az aktív válságmenedzselés lehetőségét, illetve növeli annak jövőbeni terheit. Ennek ellenére vállalni kell a kockázatot, mert csak így csökkenthetők a még nagyobb vesztességek.

Hússzor akkora a halálozási arány Olaszországban mint Németországban

Óriási különbségek mutatkoznak abban, hogy egyes országokban milyen esély van a korona vírus túlélésére. A Deutsche Welle közszolgálati portál elemezte a tényeket, melyek szerint egymillió lakosra a legtöbb halott messze Olaszországban jut.

Miért hússzor akkora a korona vírus halálozási arány Olaszországban mint Németországban?

01Olaszország 124 halott/ millió lakos
02 Spanyolország  78 halott
03 Irán 25 halott
04 Hollandia 20
05 Franciaország 19,9
06 Nagy Britannia 7
07 USA                  3
08 Dél Korea          2,5
09 Németország     2,48
10 Kína                    2,36

Magyarország nem szerepel a Johns Hopkins egyetem listáján, de a tíz halott egy nem egészen tízmilliós országban egyelőre nagyon is kedvező a nemzetközi összehasonlításban.

Miért ilyen nagyok a különbségek?

Először is meg kell nézni a korfát vagyis az öregek arányát a társadalomban. Ez kirívóan magas Olaszországban és Spanyolországban. Itáliában az átlagos koronavírus beteg életkora 63 év míg Németországban 45 év! Miért e nagy különbség? Mert Németországban sokkal több tesztet végeznek el mint Olaszországban. A Corriere della Sera szerint nagyon sok eset egészen egyszerűen kimarad a hatóságok listáiról! Vagyis minden bizonnyal sokkal több a fertőzött és valószínűleg a vírus okozta halott is mint ahogy az a hivatalos jelentésekben szerepel.

Dél Koreában, ahol elsőként tört ki a korona vírus járvány Kína után, nagyon sok embert teszteltek. Meg is lett az eredménye: nagyon alacsony halálozási arány!

Csakhogy mindez nem magyarázza meg: miért halnak meg hússzor többen Olaszországban mint Németországban? A két ország korfája ugyanis nagyon hasonló. Mindkét országban a medián 46 év vagyis elöregedő társadalmakról van szó. A koronavírus fokozottan veszélyes az idősebb korcsoportra, amely mind az olaszoknál mind Németországban a lakosság jelentős részét alkotja.

Az idő tényező

Olaszországban már január eleje óta ott kószált a koronavírus – állapította meg olasz tudósok egy csoportja. Ehhez képest a karantén csak jóval később következett be. Mind Olaszországban mind Spanyolországban ez lehet a fő oka annak, hogy oly sok a halálos áldozat. Németország még a járvány elején tart, de a karantén már napi gyakorlat és a tesztek mennyisége nagyobb mint az említett két déli államban. A németek egészségügyi rendszere is jobban felkészült a járványokra. Így fordulhat elő, hogy Németország – ha kis számban is – de befogad koronavírus pácienseket Olaszországból és Franciaországból, ahol sokkal rosszabb a helyzet.

Németországban sokkal több az intenzív ágy mint Olaszországban vagy Spanyolországban. A szűk keresztmetszetet ott a képzett nővérek jelentik. Ezért is akarják a karantén rendszerrel elhúzni a vírus válságot, hogy ne kerüljön sor arra mint az olaszoknál: a 80 fölötti betegeknek egyes kórházakban nem jut lélegeztető gép! Ezért ők meghalnak, tovább rontva a fertőzöttek halálozási arányát …

Ha a gazdaság köhögni kezd… I. rész.

A járvány terjedésének napi gondjai és feladatai mellett egyre több elemzés foglalkozik a járvány gazdasági, társadalmi, politikai következményeivel, lefutásának lehetséges forgatókönyveivel, kezelésének eszközeivel, a járvány utáni időszak feladataival, esélyeivel, buktatóival.

Valamennyi aspektus figyelmet érdemel, gondos, elmélyült elemzést kíván.

A következő napokban megkísérelem összegezni saját véleményemet, dilemmáimat – egy közgazdász és egykori gyakorló gazdaságpolitikus szemével.

1./ A koronavírus járvány hatása a világgazdaság működésére, a napi gazdasági folyamatokra.
A járvány rohamos, világméretű terjedése három egymással szorosan összefüggő, egymásra épülő hatást fejt ki a világgazdaságra és a napi gazdasági folyamatokra:

– a szerteágazó és bonyolult, többnyire globális termelési, szolgáltatási és értékesítési láncok felbomlásával, megszakadásával erős kínálati sokk éri a gazdaságot;
– a fogyasztás, termelés, beruházások csökkenésével, halasztásával gyorsan terjedő és növekvő kereslet hiány lép fel a gazdaságban;
– a járvány egészségügyi, társadalmi, veszélyei és romboló hatása humanitárius katasztrófával fenyeget a világ számos országában.

A kínálati sokk a termelés, szolgáltatás és beruházások gyors, helyenként drámai csökkenésével jár. A hatékony, tartalékokat is felhasználó és mozgósító globális lánc nehezen állítható helyre. A kieső alkatrészek, részegységek, anyagok pótlása időigényes, többnyire drága, kezdetben megbízhatósága és minősége is kérdéses. Azzal, hogy Kína a világ második legnagyobb gazdaságaként úgyszólván valamennyi korszerű termék és szolgáltatás közvetlen, vagy közvetett beszállítója és felhasználója, az onnan származó eszközök hiánya rövid távon pótolhatatlan.

(Ha a kínai gazdaság köhögni kezd, az megfertőzi az egész világgazdaságot.)

De hasonló a helyzet a mélyen integrált gazdaságok esetében is, mint amilyen pl. az EU.
Ez a kínálati sokk ma még kiszámíthatatlan mértékű visszaesést okoz a világgazdaságban és az egyes országok gazdaságában. A recesszió elkerülhetetlen, csak mértéke és tartóssága kérdéses.

A csökkenő kibocsátás egyfelől valószínűleg drasztikus munkanélküliséget, életszínvonal csökkenést, fokozódó szociális és társadalmi feszültségeket okoz, másfelől vállalatok, vállalkozások tömeges csődjével, megszűnésével, de legalább is kezelhetetlen eladósodásával jár együtt.

A kínálati sokk következményei tovagyűrűznek és csökkentik az aggregált keresletet. A munkanélküliség, ill. a csökkenő bérek mérséklik a vásárlóerőt, az emberek többsége elhalasztja nélkülözhető kiadásait, takarékoskodik, a halasztható beruházások leállnak, a fejlesztések lelassulnak – néhány, járvánnyal kapcsolatos kutatás kivételével – , az időszerű pótlás, karbantartás sok helyen elmarad, de legalább is késik.

Mindez keresleti sokkot idéz elő a gazdaságban és mélyíti a recessziót.

A bizonytalan jövő és a fenyegető jelen hatására terjed a pánik a tőkepiacokon, gyors és brutális vagyonvesztés megy végbe.

A pusztító járvány a legfontosabbat, az emberi életet fenyegeti, rettegést szül, pánikot kelt, kétségbeesést okoz. Tömegek érzik reménytelennek helyzetüket, kilátástalannak jövőjüket. Ez a tömegpszichózis bénítja a racionális cselekvést, dühödt haragot vált ki, erőszakos megmozdulások forrása lehet , veszélyezteti a krízis hatékony kezelését és a kibontakozást, talpra állást.

A reménytelen helyzetbe kerülő tömegek – betegek, szegények, munkanélküliek – mozgása és az azokra adott erőszakos válaszok – akár hatósági intézkedések is! – humanitárius katasztrófával fenyegetnek.

A három, egymásra épülő sokk miatt a jelenlegi gazdasági helyzet nem hasonlítható – főleg nem azonosítható – egyik nagy világgazdasági válsággal sem. A világháborúk az emberéletek mellett termelőkapacitások és infrastruktúra fizikai megsemmisülését is okozták, így azok pótlása a háborúk befejezése után viszonylag gyors kilábalást tett lehetővé.

A 29-33-as válság a kereslet gigantikus növelésével (Keynes!) kezelhető volt. A 2008-as hitelválság következményeit enyhítették a monetáris intézkedés csomagok és az állami beavatkozások.

Momentán ezek egyike sem elég a gazdasági krízis kezelésére. Ez nem azt jelenti, hogy a már egyszer kipróbált és hatékony eszközöket ne lehetne ismét alkalmazni – ellenkezőleg: azokat is fel kell használni a válság enyhítésére. Csupán arról van szó, hogy mindez jelenleg kevés, többre és másra van szükség!
Békesi László

(Folyt.köv.)

Szombattól kijárási korlátozás

Magyarország egész területére kijárási korlátozást léptetnek életbe március 28. és április 11. között. Munkavégzés és az alapvető szükségletek céljából lehet elhagyni a lakóhelyeket – közölte Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott pénteki interjújában.

Az élelmiszerboltok, patikák, piacok és drogériák látogathatók lesznek. De a kormány Fb-oldalán lévő tájékoztatás szerint „65 év felettiek csak 9 és 12 óra között” látogathatják ezeket a helyeket – mások viszont ebben az időszakban nem.

Orbán szerint az eddigi korlátozások eredményesek voltak.

„A magyarok fegyelmezetten a társadalmi érintkezések méretét tizedére csökkentették”. A csökkenés most megállt, ezért a további előmozdítására lépett életbe a kijárási korlátozás. Ez hangsúlyozottan nem kijárási tilalom, amikor „egy légy sem repülhet ki”.

A kijárást engedélyező alapos okok között van, hogy a gyerekeket be lehet vinni az iskolák ügyeleteire, ahol ötfős csoportokban vigyáznak rájuk. Ki lehet menni a szabadba, csak tartsanak egymás között a távolságot. – sorolta Orbán, megjegyezve, hogy szabálysértés, ha nem tartják ezt a szabályozást, de „nem az a feladat, hogy büntessék az embereket. Azt kell elnyernünk, hogy meglegyen az együttműködés. A rendőröknek segíteniük kell az embereket, hogy betartsák a szabályokat, cél nem a kikényszerítés”.

Szükség esetén azonban akár 5 és 500 ezer forint közötti büntetés is kiszabható.

Határozatlan ideig

Az EU Bizottsága aggódik, az Európai Parlament képviselői dühöngnek amiatt, hogy a magyar kormány a korona-válsággal kapcsolatban olyan szükségállapot-törvényt akar elfogadtatni, amely Orbán miniszterelnöknek lehetővé tenné, hogy korlátlan ideig rendeleti úton kormányozzon – jelentette fő hírműsorában az ARD német közszolgálati televízió.

Kiemelte: Brüsszelben fokozódik a törvénytervezet miatti aggodalom, és egy szóvivő közlése szerint a kérdés szóba került a Bizottság szokásos heti ülésén is. „A bizottság nagyon szoros figyelemmel követi a magyarországi helyzetet” – mondta az illető.

Az Európai Parlamentből Daniel Casparyt, az uniós pártok képviselői csoportjának elnökét idézte a híradás. A CDU képviselője kijelentette: „Ez elviselhetetlen és elfogadhatatlan, példa arra, hogy válságos időkben egyesek visszaesnek a régi mintákba”. Caspary szerint Orbán tervei túlmennek mindenen, amit el lehetne képzelni.

Otmar Karas osztrák képviselő arra mutatott rá: „Az nyilvánvaló, hogy a határozott válságkezelés egyáltalán nem követeli meg a parlament működésének kiiktatását. Orbán a jelen válságot arra akarja kihasználni, hogy súlyosan megkárosítsa a liberális demokráciát és a jogállamiságot, ez pedig cinikus és gátlástalan hozzáállás.”

Végül a jelentés idézte Marija Burić, az Európa Tanács főtitkára állásfoglalását, aki hangsúlyozta: „Egy korlátlan ideig tartó, ellenőrizetlen rendkívüli állapot nem tudja garantálni, hogy tiszteletben tartsák a demokrácia alapvető elveit. Az állampolgári jogokat korlátozó szükségintézkedéseknek arányosnak kell lenniük azzal a veszéllyel, amely ellen irányulnak.”

ford.: Ara-Kovács Attila

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK