Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

A szérumból „mindenki egyaránt vehet”

A Sanofi francia gyógyszergyártó csoport csütörtökön a vezérigazgató korábbi kijelentését megváltoztatva közölte, hogy készen áll a Covid-19 oltás gyártására és minden ország számára elérhetővé teszi – mondják néhány órával azután, hogy a cég vezérigazgatója közölte: „Az Egyesült Államok elsőbbséget élvez.”
A Sanofi vezérigazgatója, Paul Hudson közlése dühödt reakciót váltott ki a francia kormány illetékeseitől. Agnes Pannier-Runacher ifjúsági gazdasági miniszter a Sud Rádióban kijelentette:

„számunkra elfogadhatatlan, hogy egy ország elsődleges hozzáférést kapjon  a vakcinához.”

A csütörtökön kiadott nyilatkozatában Sanofi kijelentette:

„elköteleztük magunkat, hogy oltásunkat mindenki számára hozzáférhetővé tegyük”.

Sanofi szerint az amerikai BARDA ügynökséggel folytatott együttműködés teszi lehetővé a vállalat számára, hogy „a lehető leghamarabb megindítsa a termelést”. Ez az  orvosbiológiai kutatási és fejlesztési hatóság finanszírozta a vakcina kifejlesztését.

Hudson korábban azt mondta a Bloombergnek, hogy az Egyesült Államok először fér majd hozzá hozzá a francia cég Covid-19 oltáshoz. „Az Egyesült Államok kormányának joga van a legnagyobb előrendeléshez, mert ők jelentős tőkét fektettek be nem kis kockázatot  vállalva” – mondta.

Mit ér a vita döntés nélkül?

Ezen a héten plenáris ülések sorozata van az Európai Parlamentben, melyen a koronavírus miatt személyesen viszonylag kevés képviselő van jelen, de online felületen ugyanúgy folyik a munka.

Az elmúlt napok történéseiről, valamint a magyar kormány felhatalmazási törvénye miatti vitáról Donáth Anna ma online számolt be a sajtónak és követőinek.

A mai plenáris vita fő témája a magyar felhatalmazási törvény volt. Donáth kihangsúlyozta, hogy “a demokrácia által biztosított nyilvánosság és a demokratikus eszközök egy vészhelyzet esetén még fontosabbak! Pontosan az ellenkezőjét kellene csinálni, mint amit a magyar kormány tesz:

ilyenkor nem elhallgattatni és börtönnel fenyegetni kell az embereket, hanem az emberek biztonságérzetének növelése miatt minél sokszínűbben kell bemutatni a valóságot!”

A videóban szóba került az elmúlt napok Varga Juditot érintő diplomáciai konfliktus is. Az Európai Parlament álláspontja egyértelmű volt: ha a miniszterelnök részt vesz a vitán, meghallgatják a véleményét, de ez elsősorban az európai parlamenti képviselők vitája volt. Donáth felhívta a figyelmet: a miniszter Brüsszelben a magyar kormánypropaganda szócsöveként funkcionál, így valódi szakmai vitát nem is folytathatna az Európai Parlamenttel. Ettől még természetesen kiderült a kormánypárt álláspontja: az első felszólalók között volt a Fidesz képviselője, valamint az RMDSZ képviselője is megszólalt, így nevetséges az az érv, hogy elhallgattatták a kormánypártot és nem lehetett bemutatni a kormány álláspontját.

A mai vitán világossá vált: Vera Jourová biztos mellett az Európai Parlamenti képviselők többsége is elítélő, kritikus hangnemet ütött meg a felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban. A legtöbben elismerték, hogy

rendkívüli helyzetben rendkívüli szabályokra, eszközökre van szükség, de az arányosság és a mértékesség elveit ez a törvény abszolút nem képviseli.

A felhatalmazási törvény mellett a legtöbb képviselő a rémhírterjesztéssel kapcsolatos Btk. módosítást ítélte el – még a Fidesz frakciójából, a Néppártból is.

Jelenleg egyetlen eszköz van az EU kezében, amivel bármilyen szinten nyomást tud gyakorolni az antidemokratikus eszközökkel élő államokra: a források megvonása. Az Európai vezetés előtt most egy nagy feladat áll, a következő 7 éves ciklus költségvetését kell meghatározniuk. Ezzel kapcsolatban a Renew Europe frakció egy 10 pontból álló javaslatcsomagot dolgozott ki – ebből most Donáth néhány fontos pontot emelt ki:

  • Ha egy ország ellen 7. cikkely eljárás folyik és/vagy amikor a hivatalban lévő kormány felelős az EU alapvető értékeinek súlyos megsértéséért, akkor a járvány utáni helyreállításra elkülönített uniós pénzeket az Európai Bizottság közvetlenül az érintett tagállam kedvezményezettjeinek (központi vagy helyi hatóságoknak, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, vállalatoknak és állampolgároknak) ossza ki.
  • A „rugalmas” uniós finanszírozást az EU Ügyészséghez csatlakozáshoz kell kötni. Ez azt jelenti, hogy innentől csak kölcsönös lehet a bizalom: szabadabban használhatod fel az EU pénzét, ha vállalod, hogy arra az Európai Ügyészség is ráláthat.
  • Az EU hozzon létre egy támogatási alapot a független média megsegítésére. Ezt magyarázni sem kell annak, aki az elmúlt hónapokban a magyar sajtóból, az állami hírügynökség és a propaganda rémhíreiből próbált tájékozódni.

Donáth beszélt emellett az Európai Bizottság technokrata működéséről is: mint az Európai Parlament képviselője, üdvözölné, hogy

ha már a Bizottságot Európa kormányának nevezik, akkor az vállalja fel a politikai döntéseket és ne csak a jogszabályok mentén működjön.

Ők azok, akiknek meg kell védeniük a közös értékeket, a közös irányokat. Erről a mai parlamenti vitán is szó volt, sok képviselő egyetértett abban, hogy a Tanácsnak erősebb eszközökkel kellene például a 7-es cikkelyes eljárásokat intézniük, illetve, hogy a Bizottság ne csak állásfoglalásokat tegyen, hanem sokkal inkább megoldásokra irányuló intézkedéseket.

Kína fizessen a vírusért!?

Azt javasolja Lindsay Graham szenátor, aki szerint az USA-nak fel kellene függesztenie a kifizetéseket azok után az amerikai kincstárjegyek után, amelyek a kínaiak kezében vannak. Trump gazdasági főtanácsadója, Larry Kudlow, sőt maga az elnök is elveti az ötletet. A pekingi Global Times szerint ennél rosszabb húzása az USA-nak nemigen lehetne.

„Meg kell védenünk a dollárt! Ezért nem játsszuk ezt a durva játékot” – válaszolta Trump elnök arra az újságírói kérdésre, hogy az amerikai kormányzat valóban készül-e arra, hogy ne fizesse ki a Kínával szemben fennálló adósságát. Mindez persze összefügg a Covid 19 vírus vitával, melyben Washington és Peking egyre durvábban vádolja egymást.

A vuhani vírus

Trump utasította a hírszerzést, hogy szerezzen bizonyítékokat arra: a kínaiak nagy vuhani vírus kutató központjából szabadult el a korona vírus, amely miatt le kellett zárni szinte az egész világot. Peking sem fukarkodik a vádakkal: a külügy helyettes szóvivője azzal gyanúsította meg Amerikát, hogy katona sportolói hozták be a korona vírust Vuhanba múlt novemberben. Ehhez hozzáfűzte azt is, hogy az USA tiltott biológiai fegyver kísérleteket hajtott végre Afganisztánban, és onnan szabadult el a Covid 19 vírus.

A vádaknak nincs tudományos bizonyítéka, de a cél nem is ez hanem a politikai haszonszerzés.

Trump meg akarja nyerni a választást novemberben, és ezért bűnbakot keres hiszen a vírus járvány az USA háború utáni történelmének legnagyobb gazdasági válságát robbantotta ki. A több mint 30 millió munkanélküli aligha szavaz Trumpra …

Hszi Csinping elnök az arcát védi: Pekingben a tiltott városban sokan a szemére vetik, hogy ilyen mélypontra jutottak a világ két legnagyobb hatalmának kapcsolatai…

Búcsú a dollár uralmától

A pekingi Global Times szabályosan megfenyegeti az Egyesült Államokat: amennyiben felfüggesztené a kifizetéseket az államadósság után Kínának, akkor ezzel olyan pénzügyi válságot indítana el, mely véget vet a dollár uralmának a globális gazdaságban. Az amerikai állampapírok ugyanis nemcsak a kínaiak kezében vannak. A japánok és a németek is jelentős pénzeket tartanak USA kincstár jegyekben. Ha Washington nem fizet Kínának, akkor mások is szabadulni akarnának az amerikai állampapíroktól. Ily módon megrendülne a bizalom a dollárban és az Egyesült Államokban. A dollár hegemóniájának elvesztése súlyos csapás lenne Amerikára nézve – figyelmeztet a Global Times, amely azt nem teszi hozzá, hogy Peking egyik célja épp az, hogy amerikai-kínai duopolium alakuljon ki a globális gazdaságban.

Elmarasztalták a Figyelőt

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben marasztalta el a Figyelőt, mert valótlanságokat állított Bene Márton kutatóról, és ezzel nem vagyoni kárt okozott a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének. A jogerős döntés azonban negyedére csökkentette a korábban első fokon megítélt kártérítés összegét, ami a hazugságok miatt rendszeresen pert vesztő, közpénzzel kitömött orgánumokra aligha hat visszatartó erővel. – áll a Helsinki Bizottság közleményében.

 

„A Figyelő 2018 nyarán tette közzé az „akadémiai fekete listáját” Bevándorlás, homoszexuálisok jogai és gendertudomány – ezek foglalkoztatják leginkább az MTA munkatársai” címmel, amelyben Bene Márton kutatóról valótlan és a jóhírnevet sértő állításokat közölt. Erről a fuhu.hu is írt korábban.

Nem kutatási iránya vagy „liberális elfogultsága” miatt volt vele gondja a Figyelőnek. Hanem azért került fel az éppen akkor aktuális feketelistára, mert az újság szerint tudományos eredményeiről keveset publikál. A hetilapcikk tényként rögzítette, hogy a politikatudós legutóbbi tanulmánya 2016-ból származott, úgy állítva be a kutatót, mint aki adófizetői pénzből élve közel két éve semmit sem csinált. Ehhez képest 2017-ben 8, 2018 júniusig pedig 4 publikációja is szerepelt a nyilvános akadémiai publikációs adatbázisban (MTMT), amelyet állítólag a Figyelő újságírója áttanulmányozott. Ráadásul az összesen 12 tanulmányból 6 nemzetközi folyóiratban jelent meg, egyik korábbi írásáért 2017-ben elnyerte az MTA TK legjobb publikációjáért járó díjat. Az MTA TK Politikatudományi Intézet egyenesen úgy fogalmazott vele kapcsolatban, hogy a Figyelő által kipécézett kutatók között van az intézet nemzetközi publikációkban legsikeresebb kutatója is.

A tudós Facebookon jelezte a valótlanságra alapított manipulációt, és másnap aztán a rá vonatkozó rész eltűnt a lap portáljáról. De akkor már több honlap átvette a hamis, rágalmazó, őt kutatói méltóságában sértő „értesülést”. Bene Márton, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele ezek miatt azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy a Figyelő valótlan állításával megsértette a jóhírnévhez fűződő jogát, és kötelezze a Figyelő kiadóját nyolcszázezer fontos sérelemdíj megfizetésére és a portál címoldalán történő elégtételadásra.”

A jogerős ítéletről

Tavaly elsőfokon a keresetnek teljesen helyt adott a Fővárosi Törvényszék. A minap kézbesített jogerős ítélet azonban ezt részben megváltoztatta, és a sérelemdíjat 800 ezerről 200 ezer forintra szállította le. Ezen túl kötelezte ügyfelünket összesen 56 ezer forint illeték megfizetésére. Ez azt jelenti,

ha ügyvédi díjat is kellett volna fizetnie a jogi képviseletért, akkor neki kellett volna a végén fizetnie két év után azért, mert hazudtak róla és ezért perelt.

Azt a jogerős ítélet is kimondta, hogy az elsőfokú bíróság a jogsértés súlyát okszerűen mérlegelte, az a perbeli esetben jelentős volt, a jogsértés nagy nyilvánosság előtt valósult meg, a valótlan és sértő tartalmú tényállításokat elsőként a Figyelő jelentette meg, és hogy ezek miatt Bene Márton szakmai környezetében, az ismerősei, a diákok körében negatív színben tűnhet fel, magyarázkodásra kényszerülhet, ami nem vagyoni károsodást okozott neki.

Ugyanakkor a sértő állítás 12 órán belüli eltávolítása mellett azt értékelte a bíróság a jogsértés súlyát – és ezért a sérelemdíjat a negyedére – csökkentő körülménynek, hogy megjelentek a cikkben foglaltakat cáfoló írások is, sőt az MTA PTI tiltakozó nyilatkozatot is kiadott a kutató védelmében. – tér ki az Ítélőtábla indoklására a közlemény.

A Helsinki Bizottság meggyőződése, hogy a 2020-as értékviszonyok mellett ilyen mértékű sérelemdíjakkal semmilyen visszatartó erőt nem lehet gyakorolni az egyébként közpénzből kitömött és a hazugságok miatt rendszeresen pert vesztő orgánumokra, akkor különösen nem, ha egy ilyen per is közel két évig tart.

Ujhelyi: forradalmasítjuk az európai egészségügyi ellátást!

Több pénzt és több uniós kompetenciát követelünk az egészségügyben, erről szól az Európai Egészségügyi Unió programja – jelentette be Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a közösségi oldalán tartott online sajtótájékoztatóján.

Az erről szóló dokumentumot kedden fogadta el az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója (S&D), benne azokkal a minőségi minimum-követelményekre vonatkozó javaslatokkal, amelyeket a magyar politikus szorgalmazott az elmúlt időszakban.

Ujhelyi az „Európai Egészségügyi Unió” vitaanyagát ismertetve elmondta: fontos pillére az átfogó programnak, hogy minden tagállami kormányt az egészségügyi rendszereik stressz-tesztelésére szólítanak fel.

„Az eredmények alapján szorgalmazzuk egy olyan uniós irányelv megalkotását, amely az egészségügyi ellátás minimum-követelményeiről szól, és amely egyértelmű utat mutat az EU minden régiójában a különleges egészségügyi ellátás biztosításához”

– ismertette Ujhelyi István.

Az MSZP európai politikusa és a program egyik kidolgozója hozzátette: az S&D frakció által most elfogadott csomagban egy egészségügyi reagálási mechanizmus létrehozására is javaslatot tesznek, amely az EU már létező protokolljainak megerősítésével hatékonyan tudja majd segíteni a betegek és egészségügyi dolgozók mobilitását a vészhelyzetek idején. A szociáldemokraták szorgalmazzák a közös európai közbeszerzési eljárás megerősítését is, csökkentve ezzel az árspekulációt és elkerülve, hogy a tagállamok egymással versengjenek a gyógyszerek és egészségügyi eszközök beszerzése során.

A számos programpontot tartalmazó javaslatcsomagot ismertetve Ujhelyi István kiemelte még, hogy az Európai Egészségügyi Unió megteremtése során nagyságrendekkel növelni kell az egészségügyre fordítható források mértékét: az EU hétéves költségvetésében és a tagállami ráfordítások esetében egyaránt. Ugyancsak tartalmazza a program annak szorgalmazását, hogy minél szorosabban hangolják össze és integrálják a kutatás-fejlesztési kapacitásokat a hasonló pandémiás esetek minél hatékonyabb leküzdése érdekében.

Ujhelyi István elmondta: büszke arra, hogy magyarként részese lehet az S&D-frakció egészségügyi reformprogramjának és ezzel megnyílt a lehetőség korábbi vállalása, a minőségi minimum-követelmények megteremtésére az egészségügyben. „Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója úttörő ebben a kérdésben, most várjuk, hogy a többi képviselőcsoport is csatlakozzon a kezdeményezéshez.

Bízom abban is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanácsban támogatni és nem elbuktatni fogja majd ezt a forradalmi programot!” – fogalmazott Ujhelyi István.

Az MSZP képviselője az Európai Parlament csütörtöki napirendjén szereplő „magyar-vita” kapcsán a sajtótájékoztatón azt mondta: az Orbán-kormány tevékenysége egyértelműen szembemegy az európai értékekkel, a fideszes felhatalmazási törvény pedig példa nélküli korlátlan hatalmat adott a magyar kormányfőnek. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy az EP-vitát nem a magyar ellenzéki képviselők kezdeményezték.

„Személyes véleményem, hogy ezek a viták nem visznek előre, de legalább az állami propagandával szemben feketén-fehéren kiderül, hogy milyen diktatórikus módszerekkel próbálja a kormány elhallgattatni a vele egyet nem értőket” – fogalmazott.

Ujhelyi hozzátette: ha ő dönthetne a kérdésben, akkor szót adna Varga Judit igazságügyi miniszternek a holnapi vitában, mint mondta, legalább így megpróbálhatná elmagyarázni azokat a túlkapásokat, amelyeket a kormány tett a válsághelyzetre hivatkozva. „Orbán Viktor egyébként meghívást kapott az ülésre, ha igazán akarna, akkor felülhetne valamelyik magán- vagy kormányzati repülőjére és elmehetne Brüsszelbe” – tette hozzá Ujhelyi István.

Putyin szóvivője is vírusfertőzött

A koronavírus fertőzöttség futótűzként terjed, már a második helyre ugrott az USA mögé ott van a legnagyobb számú regisztrált megbetegedés, ennek ellenére Putyin visszaküldi a lakosságot dolgozni, elég volt a kényszer szabadságból. Még akkor is, ha a hírt közzé tevő szóvivő maga is fertőzöttnek bizonyult.

Soha rosszabbkor nem jöhetett volna a hír: Dmitrij Peskov koronavírus tesztje is pozitív lett. Épp akkor amikor minden oroszok elnöke elrendelte a kényszer szabadság időszak végét, és mindenkit visszaküldött a munkahelyére.

„Beteg vagyok. Kórházban kezelnek”- ismerte el Putyin szóvivője. Aki a miniszterelnök után a második magasrangú vírusfertőzött Oroszországban.

Peskov igyekezett megnyugtatni mindenkit: „már egy hónapja nem láttam Putyin elnököt. Vlagyimir Putyin a vírusveszély miatt immár nem a Kremlben dolgozik.”

Miközben Oroszország a vírus fertőzöttek számát tekintve felzárkózott a második helyre az Egyesült Államok mögé!

Moszkva a vírusfertőzés epicentruma

Szergej Szobjanyin polgármester emiatt május végéig meghosszabbította az elzárást. Ettől függetlenül, aki tudja, megkezdheti a munkát. Erre ugyanis nagy szükség van az ország szomorú gazdasági állapota miatt. Az olajár mélyrepülése következtében nincs miből finanszírozni a válság kasszát. Hozzá kell nyúlni a stratégiai tartalékokhoz, amelyek gyorsan apadnak hiszen épp az olaj jövedelmekből töltötték fel őket. Putyinnak fő a feje: milyen gazdaságpolitikát alkalmazzon, hogy fent tudja tartani az életszínvonalat alacsony olajárak mellett is. Az orosz elnöknek meg kell őriznie népszerűségét, mert a járvány elmúltával népszavazást kell rendezni arról, hogy Putyin mandátuma az élete végéig tartson-e? Ezért Putyinnak egyszerre kell menedzselnie a járványt és a gazdasági válságot miközben az USA egyre ellenségesebb Oroszországgal szemben vagyis külső támogatásban Moszkva aligha bizakodhat.

Szijjártó és az alapjogok

A nemzetközi sajtó rendkívül széles körben beszámolt arról, hogy Szijjártó Péter bekérette a külügyminisztériumba az észak-európai államok nagyköveteit, akiknek országait Magyarországról szóló „hamis hírek” terjesztésével vádolta meg. A közlések a világ minden táján többnyire hírügynökségi jelentések alapján kerültek a sajtóba, és mindenekelőtt Szijjártó Péter vonatkozó kijelentéseit idézték szó szerint.

A brit Reuters hírügynökség jelentésében – amely még a találkozó előtt készült -, megállapította:

a nagykövetek beidézésének hátterében az áll, hogy országaik bírálták azt a törvényt, amely módot ad Orbán Viktornak a rendeleti kormányzásra.

A jelentés szó szerint idézte Szijjártó Péter vonatkozó megnyilvánulásait, majd megállapította: a törvényt széles körben bírálták a jogvédő szervezetek és az EU Bizottsága egyaránt.

Jeppe Kofod dán külügyminiszter a Reuters kérdésére írásban leszögezte:

„Kitartunk amellett, hogy fel kell hívni a figyelmet arra, ha egy országban arra használják a járványhelyzetet, hogy aláássák az alapvető jogokat. A probléma természetesen nem csak az új koronavírussal kapcsolatos, de a helyzet romlott, mert a magyarok egész sor olyan lépést tettek, amelyek egyebek között a sajtószabadság aláásását kockáztatják”.

A dán miniszter rámutatott: következményekkel – köztük pénzügyiekkel – kell járnia, ha nem tartják tiszteletben az alapvető értékeket.

Elsőként az Európai Tanács figyelmeztetett a magyarországi demokratikus visszacsúszásra Marija Pejcinovic Buric főtitkár március 24-én kelt levelében. Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország külügyminiszterei egy május 6-án kelt levélben támogatásukról biztosították Buric állásfoglalását.

Ara-Kovács Attila

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 13. szerda

Magyarországon 3341 regisztrált megbetegedést és 5 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 430-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 85 ezerrel növekedett, azaz 4.266.444 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1609 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (456 fertőzött), és Fejér megye (338 fertőzött)  a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.369 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, Spanyolországban majdnem 228 ezer koronavírusos emberről tudtak, Nagy Britanniában pedig 227 ezer, Olaszországban pedig 221 ezer,  míg a franciáknál 178 ezer, a németeknél 173 ezer fölé emelkedett a számuk. Új, dinamikusan növekvő számú megbetegedést jelentettek Oroszországból, ahol a ma reggeli adatok szerint 232 ezer, Brazíliában 178 ezerrel Covid 19 fertőzöttet regisztráltak.

  • 3341-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 430-ra emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 4.266.444 elhunytak: 292.084  felgyógyultak: 1.497.012

10 ezer dollár fölött a bitcoin

0

Utoljára február 24-én volt ilyen magas az árfolyam – jegyzi meg a Bloomberg arra utalva , hogy a kripto pénz is megszenvedte a korona vírus válságot. Az árfolyam emelkedésnek természetesen az is oka lehet, hogy közelgett a fatális dátum: május 12-én megfelezik a bitcoint, hogy így védekezzenek az infláció ellen.

„A bitcoin kereskedést a megérzések motiválják”- nyilatkozta a Bloombergnek Jehan Chu. A Kenetic Capital menedzser partnere elmondta, hogy a felezésnek kijózanító hatása van.

Március közepe óta a kripto pénz értéke megduplázódott – követve a tőzsdei trendet.

Március óta a bika uralkodik

Több mint harminc éve nem volt olyan jó hónapja a tőzsdének New Yorkban mint amikor a koronavírus járvány miatt mélybe zuhant árfolyamok felkapaszkodtak. „Mindenütt a bika volt az úr – beleértve a bitcoint is”- mondta a Bloombergnek Vijjay Ayyar szingapúri bróker. Arra célzott, hogy a Federal Reserve Board és a többi jegybank oly mértékben öntötte a pénzt a piacokra, hogy „a befektetők azt érezhették: semmiképp sem hagyják magukra a gazdaságokat!”

A bitcoin ért már 20 ezer dollárt is

A kripto pénz közismerten ingatag: 2017-ben látványosan túllépte a 20 ezer dollárt, majd a mélységes mélybe zuhant. Épp ezért olyan világszerte ismert tőzsde guruk mint Warren Buffett vagy Nouriel Roubini igencsak szkeptikusak a bitcoinnal szemben. Részben miattuk van, hogy még mindig csak periferikus szerep jut a kripto pénznek a befektetésekben. Tavaly csak 451 millió dolláros volt a forgalom míg az előző évben 1,9 milliárd dollár.

Mi várható?

„A bitcoin felezése után a befektetők valószínűleg be akarják söpörni a profitot” – nyilatkozta Lennard Neo a Bloombergnek. Ez árfolyam csökkenést valószínűsít. „2020 végére illetve 2021-re viszont jelentős árfolyam növekedést várunk” – mondta a Stack vezető elemzője a New York-i portálnak.

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 12. kedd

Magyarországon 3313 regisztrált megbetegedést és 4 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 425-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 74 ezerrel növekedett, azaz 4.181.944 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1595 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (445 fertőzött), és Fejér megye (338 fertőzött)  a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.347 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, Spanyolországban majdnem 227 ezer koronavírusos emberről tudtak, Nagy Britanniában pedig 224 ezer, Olaszországban pedig 219 ezer,  míg a franciáknál 177 ezer, a németeknél 172 ezer fölé emelkedett a számuk. Új, dinamikusan növekvő számú megbetegedést jelentettek Oroszországból, ahol a ma reggeli adatok szerint 221 ezer, Brazíliában 169 ezerrel Covid 19 fertőzöttet regisztráltak.

  • 3313-ra nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 425-re emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 4.181.944 elhunytak: 286.448  felgyógyultak: 1.459.796

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK