Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 29. péntek

Magyarországon 3841 regisztrált megbetegedést és 8 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 517-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 118 ezerrel növekedett, azaz 5.695.155 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1829 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (547 fertőzött), és Fejér megye (3370fertőzött)  Zala megye (252 fertőzött), Komárom Esztergom megye (252 fertőzött) a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.699 ezer, Brazíliában 411 ezer, Oroszországban 370 ezer,  Nagy Britanniában 268 ezer,  Spanyolországban 236 ezer, Olaszországban pedig 231 ezer, míg  a franciáknál 183 ezer, a németeknél 181 ezer igazoltan új koronavírussal fertőzött beteget tartanak nyilván. Örömteli, hogy Nyugat Európában lecsengőben a járvány, míg sajnálatosan Brazíliában és Oroszországban jelentősen nőtt a betegek száma.

  • 3841-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 517-re emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 5.813.919
    elhunytak: 360.389

Putyin embere a holland szélsőjobb vezére

Míg egyre terjed az európai szélsőjobboldal berkeiben Putyin támogató jobbjának elfogadása, addig otthon közel sem alakulnak olyan sikeresen a népszerűségi mutatók.

A holland sajtó állítja, hogy a jobboldal vezérét szoros szálak fűzik Vlagyimir Kornyilovhoz, Putyin bizalmi emberéhez. Thierry Baudet, a holland szélsőjobb vezére, eddig sem titkolta rajongását Putyin iránt, de most kiderült: őt és pártját az oroszok támogatják! Ezért védelmezi elszántan a „holland szuverenitást” az USA-val és az Európai Unióval szemben a szélsőjobboldali vezér. Thierry Baudet azt szeretné, hogyha Hollandia kilépne mind a NATO-ból mind pedig az Európai Unióból.

Ki is az a Vlagyimir Kornyilov?

Az MH 17-es jelzésű utasszállító gépet Kelet Ukrajna fölött lelőtték – fedélzetén sok holland utassal. Hosszas vizsgálat után a Kelet Ukrajnában működő orosz milíciák hadügyminisztere vállalta a felelősséget a gép lelövéséért. Vlagyimir Kornyilov „politológus”, aki orosz és ukrán útlevéllel egyaránt rendelkezik azt a feladatot kapta a titkosszolgálattól Moszkvában, hogy a nyugati közvélemény előtt tálalja az ügyet. A „politológus” szerint nem bizonyosodott be, hogy Kelet Ukrajnában állomásozó orosz milíciák lennének a felelősek a rakéta támadásért. A vizsgálat ugyan kiderítette, hogy az orosz hadseregben rendszeresített rakéta okozta a gép katasztrófáját, de azt kilőhették ukrán alakulatok is – állítja Vlagyimir Kornyilov.

Erről a „politológus”-ról derült most ki, hogy ő volt az összekötő kapocs Putyin orosz elnök és a holland szélsőjobb vezére, Thierry Baudet között.

Putyin szisztematikusan támogatja a szélsőjobboldalt Európában

Hollandiában Thierry Baudet Putyin embere, Franciaországban Marine Le Pen, Olaszországban pedig Matteo Salvini. Az utóbbinak legutóbb gratulált ahhoz Orbán Viktor magyar miniszterelnök, hogy megőrizte mentelmi jogát noha sokan az alkotmányos keretek túllépését rótták fel Matteo Salvininek Itáliában.

Az unióval való szembenállás általános ebben a körben, ahol a nemzeti szuverenitás védekezését egyáltalán nem zárja ki az igen szoros kapcsolat Moszkvával. Trump elnök, aki maga is gyakran igen kritikus az Európai Unióval szemben, nemigen tud mit kezdeni ezzel az orosz barát szélsőjobboldallal Európában, amely hozzá hasonló nézeteket hirdet, de Amerika ellenes felhangokkal. Közben pedig hazai ellenfelei, a demokraták magát Trumpot is azzal vádolják, hogy Putyin támogatásának köszönheti választási sikereit. Putyin elnök destabilizálni igyekszik a Nyugatot miközben saját rendszere inog alatta, mert a gazdaság menedzselése sokkal kevésbé megy neki mint a titkos diplomácia.

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 28. csütörtök

Magyarországon 3816 regisztrált megbetegedést és 4 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 509-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 106 ezerrel növekedett, azaz 5.695.155 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1818 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (541 fertőzött), és Fejér megye (369 fertőzött)  Zala megye (251 fertőzött) a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.699 ezer, Brazíliában 411 ezer, Oroszországban 370 ezer,  Nagy Britanniában 268 ezer,  Spanyolországban 236 ezer, Olaszországban pedig 231 ezer, míg  a franciáknál 183 ezer, a németeknél 181 ezer igazoltan új koronavírussal fertőzött beteget tartanak nyilván. Örömteli, hogy Nyugat Európában lecsengőben a járvány, míg sajnálatosan Brazíliában és Oroszországban jelentősen nőtt a betegek száma.

  • 3793-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 505-re emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 5.695.155
    elhunytak: 355.688  

Depresszió és elhúzódó válság

Tízéves visszaesés követheti a koronavírus járványt: pangás és adósságválság jellemzi majd a következő évtizedet – jósolja Nouriel Roubini, akinek pesszimista előrejelzései gyakran bejöttek eddig.

2008-ban megjövendölte a válságot, és az idei év elején újra jelezte: a koronavírus járvány olyan világválságot okoz, amely magával hozza a többi között Trump elnök bukását is az elnökválasztáson.

„A legutolsó pénzügyi világválság idején három évbe telt amíg gyorsan esni kezdtek a mutatók. Most csak három hét kellett hozzá, hogy minden mutató zuhanni kezdjen”

– nyilatkozta a közgazdász professzor New Yorkból a BBC-nek.

Betűk harca

Míg a Goldman-Sachs előrejelzés szerint a világválság V alakú lesz vagyis nagyon gyorsan megindul a fellendülés addig Nouriel Roubini az U vagy L alakú válságot jósolja. Ez sokkal rosszabb forgatókönyv, mert azt jelenti, hogy a gyors esés után hosszú stagnálás következik a mélyben mielőtt megindulna a felemelkedés. Az U betűnél is rosszabb az L válság, mert ez azt jelenti, hogy a gyors zuhanás után egyáltalán nem lesz fellendülés belátható időn belül!

Az eltűnt munkahelyek nem jönnek vissza

Sem a gazdag sem pedig a szegény országokban nem jönnek létre új munkahelyek azok helyett, melyeket elvitt a válság – jósolja Nouriel Roubini. Vagy hogyha vissza is jönnek, akkor részmunkaidős foglalkoztatás, alulfizetett szerződéses munkahely váltja fel a korábbiakat. Az USA-ban 30 millió, Kínában 80 millió az új munkanélküliek száma. Pekingben ezért le is mondtak arról, hogy az idei évre GDP előrejelzést adjanak. Pedig a Goldman Sachs forgatókönyv épp Kína gyors fellendülésére alapozta optimizmusát.
„Kínában a bevásárló központok csaknem üresek, Németországban kinyitottak az üzletek, de ki akar ott vásárolni?” – teszi fel a kérdést Nouriel Roubini.

Az USA és Kína ellentéte felerősödik

„Ázsia jobban fejlődik mint a világ más részei. Sok országnak választania kell majd az USA és Kína között, melyek a saját 5 G rendszerükhöz ragaszkodnak. A saját mesterséges intelligencia szabványaikat akarják rákényszeríteni más államokra. Megosztottabb lesz a világ.”
Ezt jósolja Nouriel Roubini New Yorkból, de tiltakozik a pesszimista jelző ellen. Realista vagyok – mondta a BBC-nek.

A baltás gyilkos megbüntetését követelik Örményországban

Kedden dönt az Emberi jogok európai bírósága abban a perben, melyet örmények indítottak Azerbajdzsán és Magyarország ellen. 16 éve baltával megölt egy örmény tisztet azeri társa egy budapesti katonai tanfolyamon. A baltás gyilkost elítélték Budapesten, de az Orbán kormány kiadta őt Azerbajdzsánnak, ahol nemzeti hősként ünnepelték.

„16 éve történt, de még mindig elevenen él emlékezetemben az eset” – mondja egy örmény tiszt, aki szintén résztvevő volt a budapesti tanfolyamon. Majdnem ő is a baltás gyilkos áldozata lett. Haik Makucsjan az egyik örmény, aki a pert elindította Azerbajdzsán és Magyarország ellen. A másik a meggyilkolt örmény tiszt családja. „Mi igazságot követelünk, nem kártérítést! Nekünk az a fontos, hogy elismerjék: bűncselekmény történt! Véget kell vetni a gyilkos büntetlenségének!” – nyilatkozta a londoni Guardian-nek az örmény tiszt.

Évtizedes konfliktus Azerbajdzsán és Örményország között

Karabah tartomány miatt már a Szovjetunió végnapjaiban is véres küzdelem bontakozott ki a két közösség között. Karabah tartomány lakosságának a többsége örmény, de Sztálin Azerbajdzsánhoz csatolta a tartományt. Ez ellen tiltakoztak az örmények a nyolcvanas évek végén. A Szovjetunió bukása után  szabályos háború kezdődött. Etnikai tisztogatás folyt mind a két oldalon. Karabah tartomány ma Örményország része, de ezt Azerbajdzsán nem ismeri el. Emiatt a konfliktus miatt ölt a baltás gyilkos Budapesten. Miután a baltás gyilkost Magyarország 2012-ben kiadta Azerbajdzsánnak, Örményország megszakította a kapcsolatot Magyarországgal.

Aliev azeri elnökkel azóta is kiváló kapcsolatot ápol a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor beléptette Magyarországot a Türk tanácsba noha a magyar-török kapcsolatok évszázadokon át igen ellenségesek voltak a mohácsi vereség után.

Ágazati minimálbért az egészségügyben!

Tessék mondani, az egészségügyi dolgozók mikor lesznek végre a magyar nemzet részei?! – kérdezem világosan és egyenesen a kormányzat képviselőitől. A Fidesz nagyjai ugyanis játszi könnyedséggel szokták eldönteni, hogy kik a magyar nemzet részei és kik nem azok, a vállaltan állami szintre emelt korrupció és oligarcha-udvartartás kapcsán pedig rendre csak szükségszerű „nemzeti nagytőkés” réteg felépítéséről beszélnek. – állítja Újhelyi István EU parlamenti képviselő nyílt levelében.

„Nem lenne erkölcsi és politikai kötelessége egy önmagát nemzetinek valló kormánytól, hogy az egészségügyben dolgozókat a magyar nemzet kiemelt részeként kezeljék és érdemben megfizessék? Mondjuk a nemzet gázszerelője helyett a nemzet orvosait, a nemzet ápolóit, a nemzet szakdolgozóit kellene inkább előnyben részesíteni és tisztességes fizetést, illetve munkakörülményeket biztosítani a számukra.

Orbán Viktor strómanja hatvanezerszer (!) többet keres óránként, mint egy átlag magyar ápolónő, ami meglehetősen sajátossá teszi annak a politikai szlogennek az igazolását, hogy a kormánypártnak tényleg „Magyarország az első”.

A Fidesz számára a közegészségügy egy problémahalmaz, egy megtűrt valami, ami csak viszi a pénzt. Azt pedig ugye inkább ők szeretik elvinni. Végtelenül gusztustalan, ahogy propaganda-plakátokon és mázas kétszínűséggel ünneplik hősként az egészségügyben dolgozókat, miközben előbb költenek a vírus miatt átcsoportosított közpénzből egyházi működésre, sportcsarnok beruházásra és kommunikációra, mint az egészségügyi dolgozók fizetésemelésére.

Csak papíron jó hétköznapi hősnek lenni Orbánisztánban.

Mi, szociáldemokraták ezzel szemben konkrét lépéseket és tetteket várunk a kormánytól a pökhendi duma helyett. Önálló egészségügyi minisztériumot kell létrehozni és a szakmai szervezetek által is alátámasztott adatok alapján legalább 700 milliárd forinttal többet kell biztosítani a költségvetésben az egészségügy finanszírozására. (Ez majdnem fillérre annyi, mint amekkora összeg TAO-támogatásként a sportkluboknál landolt az elmúlt időszakban!)

Számunkra az egészségügy kiemelt nemzeti ügy és számunkra elvi kérdés, hogy minden magyar ember hozzáférjen a megfelelő minőségű ellátáshoz.

Erről szól például az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója által kezdeményezett Európai Egészségügyi Unió programja, benne az általam szorgalmazott ellátás-minőségi standardok kötelező felállításával. Ez utóbbi része többek között az ágazati bérminimum megállapításának vizsgálata, amely az MSZP európai programjának egyik kiemelt pontja.

A koronavírus miatti krízis tökéletesen megmutatta, hogy az egészségügyi rendszerek ütésállósága kiemelt fontosságú. Hatékony egészségügyi rendszerek pedig nincsenek megfelelő orvosi- és szakdolgozói állomány nélkül. Ezért fontos és szükséges az a javaslatunk, hogy hozzuk létre az egészségügyi minimálbér intézményét az ágazatban, amely tisztességes bérezést garantál az orvosoknak, illetve ápolóknak –

1,5 millió forint minimálbér az orvosoknak, a kezdő szakápolóknak, nővéreknek pedig havi 750 ezer forint -, és amely megoldást jelenthet az elvándorlás kezelésére, így az egészségügyi rendszerünk működési biztonságának garantálására. (Hm.*szerk.)

Orbán Viktor korábban azt mondta: ne azt figyeljük, amit mond, hanem ami tesz. Nos, eddig azt látjuk, hogy van olyan állami kórház, ahol a korona-fertőzöttek mellett dolgozó ápoló ebben a hónapban fizetésként alig kapott többet százezer forintnál. A kormányfő legfőbb strómanja átlagosan minden huszadik másodpercben könyvelhet el ennyi bevételt. Ennyit erről.

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 25. hétfő

Magyarországon 3756 regisztrált megbetegedést és 5 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 491-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 96 ezerrel növekedett, azaz 5.412.942 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1784 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (527 fertőzött), és Fejér megye (368 fertőzött)  Zala megye (245 fertőzött) a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.643 ezer, Brazíliában 363 ezer, Oroszországban 344 ezer,  Nagy Britanniában 260 ezer,  Spanyolországban 235 ezer, Olaszországban pedig 229 ezer, míg  a franciáknál 182 ezer, a németeknél 180 ezer igazoltan új koronavírussal fertőzött beteget tartanak nyilván. Örömteli, hogy Nyugat Európában lecsengőben a járvány, míg sajnálatosan Brazíliában és Oroszországban jelentősen nőtt a betegek száma.

  • 3756-ra nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 491-re emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 5.412.942
    elhunytak: 345.193  felgyógyultak: 2.217.829

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 24. vasárnap

Magyarországon 3741 regisztrált megbetegedést és 4 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 486-ra nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 98 ezerrel növekedett, azaz 5.316.011 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1780 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (525 fertőzött), és Fejér megye (367 fertőzött)  a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.622 ezer, Brazíliában 347 ezer, Oroszországban 335 ezer,  Nagy Britanniában 258 ezer,  Spanyolországban 235 ezer, Olaszországban pedig 229 ezer, míg  a franciáknál 182 ezer, a németeknél 179 ezer igazoltan új koronavírussal fertőzött beteget tartanak nyilván. Örömteli, hogy Nyugat Európában lecsengőben a járvány, míg sajnálatosan Brazíliában és Oroszországban jelentősen nőtt a betegek száma.

  • 3741-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 486-ra emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 5.316.011
    elhunytak: 342.229  felgyógyultak: 2.116.465

Akik nem tisztelik a jogállamot

Ne kapjanak pénzt, akik nem tisztelik a jogállamot. Ez a véleménye Hollandia kormányfőjének azzal a válságkezelő alappal kapcsolatban, melyet Merkel kancellár és Macron elnök javasolt.

Mark Rutte kormányfő véleményét tanácsadója mondta el a Politico című brüsszeli portálnak nyilvánvalóan Magyarországra és Lengyelországra utalva. Merkel kancellár még nem egyeztetett a holland miniszterelnökkel.

Merkel: a protekcionizmus nem válasz a válságra

A német kancellár egy videó konferencián mondta ezt, melyet két nappal azután rendeztek meg, hogy Németország – Franciaországgal együtt – 500 milliárd eurós válságkezelő programot javasolt az Európai Uniónak.

Már a koronavírus válság előtt is sok kihívás érte a multilaterális világot – hangsúlyozta a kancellár asszony. Azóta ez a kihívás nem lett kisebb – mondta Angela Merkel, aki egy olyan videokonferencián vett részt, melyen nagy nemzetközi szervezetek vezetői vettek részt / ILO, IMF, OECD, Világbank és WTO /.

„A nemzetközi ellátási hálózatot nem lehet újra nacionalizálni! Ezért nagyon nagy árat kellene fizetni!”

– mondta a német kancellár.

A globalizáció ellenfelei épp a koronavírus válságot szeretnék arra kihasználni, hogy visszatelepítsék az anyaországba azokat a vállalkozásokat, melyek az outsourcing keretében külföldre kerültek az elmúlt évtizedekben. Ebben Donald Trump jár az élen. Az amerikai elnök ebben a tekintetben eddig egyáltalán nem volt sikeres: a globalizáció visszafordítása, az America First megmaradt választási jelszónak.

Viták az EU-ban a válságkezelésről

Merkel kancellárt megkérdezték, hogy beszélt-e Mark Rutte holland miniszterelnökkel vagy Sebastian Kurz osztrák kancellárral azóta, hogy Macron elnökkel közösen meghirdették az 500 milliárd eurós programot? Mind Ausztria mind Hollandia ellenzi a tervet mondván: az 500 milliárdot nem kaphatják meg ingyen azok az országok, melyeket a koronavírus járvány a legjobban megviselt. Ebben a tekintetben érdekes a holland álláspont, mely Magyarországot és Lengyelországot érintheti elsősorban. A hollandok azon a véleményen vannak, hogy csakis azok az államok kapjanak az 500 milliárd eurós keretből, melyek megfelelnek a jogállami követelményeknek.

Merkel közölte az újságírókkal: nem beszélt a program meghirdetése óta sem Kurz osztrák kancellárral sem pedig Rutte holland miniszterelnökkel. Macron elnökkel jelenleg arra várnak, hogy a brüsszeli bizottság megfogalmazza a maga álláspontját az 500 milliárd eurós válságkezelő csomagról. Erre május 27-én kerülhet sor. A német kancellár és a francia elnök közös javaslata része lenne az új uniós költségvetésnek, ezért igen komoly viták várhatóak. Sebastian Kurz osztrák kancellár jelezte: ellenjavaslattal kíván élni, mert Ausztria számára nem elfogadható, hogy az EU tagállamai ingyen jussanak pénzhez az 500 milliárd eurós válságkezelő csomagból.

A populisták álma: Észak Európa Dél Európa ellen

A koronavírus válság kiélezi az ellentéteket az EU-ban a gazdag északi és a szegényebb déli tagállamok között. Az IMF arra hívta fel a figyelme, hogy ez az ellentét belülről bomlaszthatja az Európai Uniót.

Miért oly magas a munkanélküliség Dél Európában – és alacsony Északon?

Míg Ausztriában és Németországban csak 6%-os munkanélküliség várható a koronavírus válság csúcspontján addig Görögországban és Spanyolországban 20%. Erre a kellemetlen kontrasztra mutat rá a Nemzetközi Valutaalap  jelentése, mely azt vizsgálta, hogy mennyire mély válság várható a munkaerő piacokon Európában?

„Az eurozóna tagállamai megtanulták a leckét a 2008-as nagy pénzügyi válság idején, és csak kevés embert bocsátottak el” – nyilatkozta a Le Monde-nak Nadia Gharbi, aki a Pictet WM elemzője. „Európa és az USA között óriási a különbség ebben a tekintetben. Az Egyesült Államokban rekord magasságba emelkedett a munkanélküliség míg Európában inkább a részleges vagy technikai munkanélküliséget választották illetve a Kurzarbeitet”. Ezzel azonban csak elnapolni sikerült a problémát, de megoldani nem. „Ha ugyanis megszűnik a kormányzati támogatás, mely lehetővé teszi a munkahelyek döntő többségének megmaradását, akkor a döntéshozók Európában is szembekerülnek azzal, hogy a cégek túlélésnek záloga a leépítés. Robbanásszerű változás várható” – hangsúlyozza Nadia Gharbi.

Időzített bomba Európa déli részén

Már a korona vírus válságot megelőzően is jóval magasabb volt itt a munkanélküliség mint Európa északi részén. Ráadásul a munkavállalók jelentős része szerződéses alkalmazott volt vagyis eleve reménytelen helyzetbe került volna, ha az állam nem siet a segítségükre.

„A turizmus meghalt, nem találok munkát magamnak” – mondja a 28 éves portugál Joana Ribeiro. Külföldre kellene menni, de hova? Hol nem fenyeget a vírusfertőzés és a nyomában kialakult válság?”

Dél Európában a turizmus aránytalanul nagy szerepet játszik a gazdaságban. Ezért annak leállása emberek millióinak munkahelyét fenyegeti. Így érthető, ha Görögország és Itália már június elején megnyitja turista piacát az uniós polgárok előtt.

10%-os munkanélküliség fenyeget az eurozónában

Erre hívja fel a figyelmet az IMF. Ez önmagában is olyan nagyságrend, amely komoly társadalmi problémát jelenthet, de ez átlagos mutató. Míg a globális versenyben sikeres északi tagállamok megőrizhetik a munkahelyek döntő többségét, addig a déliek  (Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) drámai mértékű változás elé nézhetnek. Mindez megrendítheti a társadalmi stabilitást ezekben az országokban – hangsúlyozza Macron francia elnök. Arra utalva, hogy a populista erők kihasználhatják a gazdasági válság okozta elégedetlenséget a hatalomra jutásra. Ott pedig olyan politikát folytatnának, melyből ízelítőt kapott az Európai Unió amikor az Öt csillag és a Liga együtt kormányozta Olaszországot. A populista Matteo Salvini most ellenzékbe szorult, de távolról sem mondott le a hatalomról. Minthogy az eurozóna harmadik legnagyobb gazdaságáról van szó, ezért ez egész Európa számára igen fontos kérdés. Ezért is javasol Merkel kancellár és Macron elnök 500 milliárd eurós válság kezelő mentőcsomagot, mely a víz felszínén tartaná a dél-európai tagállamokat. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank vezetője, sietett üdvözölni Merkel kancellár és Macron 500 milliárd eurós elképzelését. A tömeges munkanélküliséggel szembenéző dél-európaiak ebben reménykedhetnek, mert különben jönnek „a hónap végék amikor már elfogyott a pénz ” – mondta a Le Monde-nak a fiatal portugál nő, aki se otthon nem talál munkát miközben nem látja azt sem, hogy hol lehetne vendégmunkás…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK