Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

19 ezer embert kirúg az American Airlines hacsak…

Ma a legkeményebb üzenetet kell megosztanunk a dolgozóinkkal – írta a cég két főnöke abban a belső levélben, melyet a Business Insider tudósítója is elolvashatott. 1600 pilóta, 8100 légi kísérő állásáról van szó. A többieket az American Airlines más osztályairól bocsátják el október elsején hacsak a washingtoni kongresszus nem szavaz meg újabb pénzeket a munkahelyek megvédése érdekében a légiforgalomban.

Az American Airlines 5,8 milliárdot kapott

A Covid-19 különösen sújtja a légiforgalmat az Egyesült Államokban és szinte mindenütt a világon. A washingtoni kongresszus és Trump ezért dollár milliárdokkal támogatta az ágazatot nehogy csődbe menjen több tízezer embert az utcára téve. Az első csomagból az American Airlines 5,8 milliárd dollárt kapott arra, hogy bért tudjon fizetni akkor is a dolgozóinak, ha azok nem dolgoztak a vírusválság miatt. Csakhogy hiába lett vége az elzárásnak a légiforgalom dinamikája nem növekedett igazán – messze elmaradt a nyári csúcs szezon hiszen nagyon sok országba nem engedik be az amerikai turistákat, mert az USA-ban volt a legtöbb áldozata a Covid-19 vírusnak, és a fertőzés egyáltalán nincsen elmúlóban.

40 ezres létszám csökkentés

Az American Airlines két vezére szerint ilyen sok embert kell elbocsátani a cégtől: „amikor a washingtoni kongresszus megszavazta a támogatást a légiforgalomnak, akkor abból indult ki, hogy szeptember végére helyreáll a légiforgalom. Nyilvánvaló , hogy nem ez a helyzet!”

12500 ember már kérte a korai nyugdíjazását, 11 ezren pedig nem fizetett szabadságra mennek október elsejével.

Fele akkora forgalomra számítanak mint tavaly

Erre is csak a negyedik negyedévben. Az American Airlines vezetői ehhez hozzáteszik, hogy a nemzetközi forgalom várhatóan csak az egynegyede lesz a tavalyinak! Ezért azokat a dolgozókat, akik a nemzetközi légiforgalomban töltötték munkaidejük nagy részét, még súlyosabban érinti a tervezett elbocsátás.

A légitársaságok keményen lobbiznak

Az elbocsátó szép üzenetben az American Airlines vezetői megírják, hogy más légitársaságokkal és a szakszervezetekkel együtt próbálják folyamatosan meggyőzni a washingtoni honatyákat és honanyákat egy újabb támogatási csomagról, de eddig eredménytelenül.

Közben a Delta Airlines is bejelentette, hogy meg kell válnia 1900 pilótájától.

Miért nem jut dűlőre a kongresszus? Egyrészt azért, mert választási év van és ezért mindenfajta konszenzus megteremtése jóval nehezebb, másrészt pedig a légiforgalmi támogatási terv egy nagyobb csomag része, amelyről azért nem sikerül megállapodni, mert a Covid-19 vírusválság sokkal súlyosabb mint ahogy azt korábban gondolták Washingtonban.

Növekednek az USA beruházásai Kínában

Mind Peking mind pedig Washington azt szeretné, hogy sikeresek legyenek a kereskedelmi tárgyalások – ezzel az optimistának szánt diplomáciai frázissal jellemezte az USA és Kína a tárgyaló delegációk vezetőinek keddi telefonbeszélgetését.

Peking oldaláról Liu Ho, a Harvardon végzett miniszterelnök-helyettes, Washingtonból pedig Steve Mnuchin pénzügyminiszter és Robert Lightizer vett részt a tárgyalásokon, melyekről semmilyen érdemi részletet sem közöltek. Az elmúlt idők szitok-átok kampányai után mindenesetre a kulturált hangnem is fontos előrelépésnek számít. Pekingben hivatalból optimisták amint ez a Global Times cikkéből kiderül.

„Peking megőrzi a hidegvérét” – nyilatkozta a portálnak a Népi Egyetem külügyi intézetének igazgatója, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az USA közvetlen beruházásai évről évre nőnek Kínában annak ellenére, hogy Trump elnök az elmúlt időszakban ezzel ellentétes politikát folytat.

Az USA beruházás meghaladta a 216 milliárd dollárt

Ha változatlan árakon számolunk, akkor a növekedés szembetűnő, ha lassult is az elmúlt időszakban. A US Bureau of Economic Analysis szerint 2016-ban az amerikai beruházások értéke még nem érte el a 100 milliárd dollárt (97,458 milliárd) míg 2019-ben ez a szám már meghaladta a 116 milliárd dollárt.

Választási év szója szószban

Pekingben úgy gondolják, hogy Trump szinte kizárólag amiatt fordult szembe Kínával, mert választási tanácsadói ezt javasolták neki. Jó példa erre a szója ügy, melyről már John Bolton, Trump elcsapott tanácsadója is írogatott nemrég megjelent könyvében. Kínában fogy a világon a legtöbb szója szósz, és az amerikai farmerek erre a piacra szánják árujukat. Minthogy Trump hű szavazóiról van szó, az elnök többször is kérte a kínaiakat: tőlük vegyenek szóját! Amikor az elnök szankciókkal sújtotta a kínai export jó részét, akkor a kínaiak válaszul áttértek a latin-amerikai szója importra. A dühös amerikai farmerek pedig az elnöknél reklamáltak emiatt. Most a kereskedelmi tárgyalások kapcsán a pekingi Global Times minden kommentár nélkül közölte: augusztus 7 és 14 között Kína 2,3 millió tonna szóját vásárolt az Egyesült Államoktól…

Kémkedés miatt kiutasítanak egy orosz diplomatát Bécsből

„Az orosz diplomata megsértette a bécsi konvenció előírásait” – közölte a külügy szóvivője az osztrák fővárosban. A bécsi konvenció szabályozza a diplomaták működési rendjét.

Hol a határ a diplomácia és a hírszerzés között? Ezt senki sem tudja pontosan megállapítani. A bécsi lapok szerint az orosz diplomata ipari kémkedést folytatott Ausztriában.

Vége az orosz-osztrák idillnek?

Putyin orosz elnök még nem is oly rég táncolt az osztrák külügyminiszterasszony esküvőjén. Csakhogy a miniszterasszonyt akkor a Szabadságpárt jelölte a kormányba. Ennek a pártnak kiváló moszkvai kapcsolatai vannak. Ebbe is bukott bele a Szabadságpárt korábbi elnöke, aki alkancellár is volt. Azóta viszont a néppárti Kurz kancellár a zöldekkel alakított kormányt, és egyértelműen irányt vett Európa felé.

Az USA szeretné térségünket eltávolítani Oroszországtól

Az amerikaiak nemrég katonai szerződést kötöttek Lengyelországgal épp a Hitler-Sztálin paktum napján. Mind Varsó mind pedig Washington az orosz veszéllyel indokolta a katonai szerződést, melynek értelemében növelik az amerikai katonák számát Lengyelországban.

Washington Bécsnek szánja a regionális koordinátor szerepet – vissza utalva a Habsburg hagyományokra. Kurz kancellár maga is külügyminiszter volt, és egyáltalán nem idegen tőle az ilyen szerepvállalás. Az amerikai elképzelés szerint Ausztrián kívül a visegrádi államok, Szlovénia, Horvátország és Románia alkotná azt az ország csoportot, amely a jövőben kulcsszerepet játszhatna „az orosz fenyegetéssel szemben”.

A magyar diplomácia dilemmái

Kérdés, hogy miképp reagál a washingtoni elképzelésre a magyar diplomácia hiszen Orbán Viktor miniszterelnök nem nagyon hisz az orosz fenyegetésben. Ukrajna nemzeti ünnepen mindenesetre sietett hangsúlyozni, hogy Magyarország mindig is kiállt Ukrajna szuverenitása mellett. Arról megfeledkezett, hogy a magyar diplomácia blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz a nyelvtörvényre hivatkozva, amely hátrányosan érinti a 140 ezres magyar kisebbséget Kárpátalján. Kijevben úgy vélik: a magyar diplomácia Putyin kérésére blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz. Belarusz ügyében is kétértelmű a magyar álláspont hiszen Orbán Viktor júniusban találkozott Lukasenko elnökkel Minszkben. A magyar kormány egyáltalán nem sieti el a belügyi terror elítélését Belaruszban.

Trump diplomáciája is kétértelmű Oroszországgal kapcsolatban, így a magyar diplomácia nincs lépés kényszerben, mert a nagyhatalmak sem döntöttek még arról, hogy valójában milyen Kelet-Közép Európát akarnak a válság után?…

Pénzmosási rekord Németországban

114 914 gyanús esetet talált tavaly a Pénzügyi Felügyelet az Európai Unió legerősebb államában, ahol az ellenőrzést mintaszerűnek tartották. Eddig.

Jött a Wirecard ügy, és kiderült: az ellenőrző hatóságok ott is behunyják a fél szemüket, ha hazai cég felfutását szeretnék elősegíteni egy ígéretes piacon.

Miben látják a problémát a Pénzügyi Felügyeletnél?

„A mi nagy problémánk az, hogy Németországban a pénzmosás ügyészi kivizsgálása nincs igazán jól megalapozva” – nyilatkozta a berlini Tagesspiegelnek a Pénzügyi Felügyelet vezetője.

A müncheni ügyészség viszont a Pénzügyi Felügyeletet okolja a késlekedésért a Wirecard ügyben. Korábban a Deutsche Welle arról számolt be, hogy a Pénzügyi Felügyelet szándékosan visszatartott kényes dokumentumokat a Wirecard esetében, ezzel is hátráltatva a nyomozást a kétmilliárd eurós ügyben.

A Transparency International figyelmeztette a németeket

50%-al több gyanús pénzügyi tranzakciót regisztráltak tavaly mint az előző évben. Különösen veszélyeztetett az ingatlan szektor – hívta fel a figyelmet a Transparency International már 2017-ben. 30 milliárd eurós kétes hátterű beruházást regisztráltak a németek ingatlan piacán. Mit jelentett ez a gyakorlatban?  Azt, hogy

az olasz maffia több milliárd eurót mosott tisztára ingatlan üzletekben Németországban!

Ha lassan is, de a Bundestagban is döntésre jutottak a honatyák és honanyák. Múlt novemberben összhangba hozták a német pénzmosási törvényt az uniós irányelvekkel. Megszigorították az ellenőrzést. Ez azt jelenti, hogy a gyanús ügyleteket jelentenie kell a hatóságoknak az ingatlan ügynököknek, jegyzőknek is. A felmérések szerint a különböző maffiák a kétes pénzeik 15-30%-át fektetik be az ingatlan piacon, ahol nemcsak az adás-vétel jelent remek pénzmosási lehetőségeket, de a felújítás vagy a lakás bérlet is Németországban.

A magyar egészségügy nemzetbiztonsági kockázattá vált!

Orbán Viktor néhány évvel ezelőtt, már miniszterelnökként azt mondta: „azt, hogy milyen lelkülete van egy országnak, az mutatja meg, hogy mennyire törődik, milyen színvonalon törődik, mennyire tartja fontosnak polgárai sorsát.” A jelenlegi kormányzat ehhez képest deklaráltan harmadrangú területként kezeli az egészségügyet és vele a magyar polgárok egészségét, sorsát.

Egy valóban nemzeti kormánytól elvárható lenne, hogy az egészségügyet nemzeti ügyként kezelje és ne csak szavakban, de tettekben is tegyen érte. Miközben Orbán Viktor arról szónokol az állami médiában, hogy a magyar egészségügyi rendszer „Európában a legjobban teljesítők közé tartozik”, a magyar valóság közben több mint riasztó.

Az Eurostat és az OECD adatai alapján Magyarország az EU halállistájának egyik vezetője. Kimondani is hátborzongató, de egy magyarországi kisváros lakosságával megegyező, sokezer ember életét lehetett volna megmenteni az elmúlt években, ha jobb lenne a magyar egészségügy. Hazánk nemcsak a kezelhető/gyógyítható halálozás kapcsán teljesít tragikusan (az EU-tagországok utolsói között végeztünk, csak Románia, Lettország, Bulgária és Litvánia produkált rosszabb adatokat), de

a megelőzhető halálesetek számában már egyenesen mi vagyunk a legrosszabbak.

Nálunk regisztrálták a legtöbb ilyen halálesetet, az EU átlag kétszeresét. Ezek azok a halálozások, amelyek megelőző- és szűrőprogramokkal, életmódváltással elkerülhetőek lennének. A statisztikai adatokból jól látszik, hogy ha az egészségügyi rendszerünk olyan színvonalú lenne, mint Ausztriában, akkor az ottani hasonló adatok arányait figyelembe véve Magyarországon tízezerrel kevesebb ember halt volna meg. Ennyit számít, hogy az ember a határ melyik oldalán él.

Ki kell jelentenünk, hogy a magyar egészségügy helyzete nemzetbiztonsági kockázat lett!

Azonnali és radikális lépések kellenek az egészségügyben, hogy megfordítsuk a romló statisztikát és mind több emberéletet tudjunk megmenteni az értelmetlen és megelőzhető haláltól. A mai napon ezért levélben kértem tájékoztatást Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkártól a kormány stratégiai elképzeléseiről, ahogyan arról is: mire és milyen formában akarják elkölteni a következő hétéves európai költségvetés egészségügyre szánt forrásait.

Ugyancsak választ várok a kormány képviselőjétől arra: mikor kívánják végrehajtani azt az ágazati stressz-tesztet, amely megmutatná az egészségügyi rendszer hibáit, fekete foltjait és alapot biztosítana az alapvető és átfogó minőségi kritériumok megteremtéséhez.

Emlékezetes, hogy az Európai Parlament még július elején fogadta el azt a stratégiai koncepciót, amely az uniós közegészségügy javítását és megerősítését szolgálja. Ennek egyik fontos pillére volt annak az „Európai Egészségügyi Uniónak” a koncepciója – benne a stressz-teszt szorgalmazásával -, amelynek kidolgozásában aktív szerepet vállaltam.

Rendkívül meglepne, ha a kormányzat nem akarná végigcsinálni ezt a minden szempontból hasznos stressz-tesztet, hiszen a javaslatot a Fidesz EP-képviselői is – igaz, csak az előzetes aknamunkájuk csődje után – megszavazták és támogatták, vagyis elvben tükrözi a kormányzat álláspontját is. Számomra az egészségügy helyzete nemzeti ügy, amely elsődleges prioritást kell, hogy élvezzen. A magát nemzetinek mondó kormány is lassan bizonyíthatná, hogy neki Magyarország nem csak plakátokon az első.

Ujhelyi István

Trumppal az USA Európa politikája is bukik

A washingtoni diplomácia fel kívánja  támasztani a Habsburg birodalmat – ez a véleménye Ivan Krasztyev biztonságpolitikai szakértőnek, aki a londoni Financial Times-ban fejtette ki  véleményét.

A nemrég aláírt amerikai-lengyel katonai szerződés egyértelműen Oroszország ellen irányul, méghozzá az orosz-német tengely létrejöttének megakadályozására.

Trump ugyanakkor Nyugat Európában sem az együttműködést keresi a francia-német párossal. Ezért pártfogolja Magyarország és Lengyelország szembenállását az EU brüsszeli központjával.

Mit változtathat Biden?

A demokraták hagyományosan együttműködésre törekszenek az Európai Unióval, melyet stratégiai partnernek tekintenek. Ennélfogva Magyarország és Lengyelország szembeszegülése Brüsszellel számukra is problémát jelent. Vagyis sem Orbán sem Kaczynski nem számíthat arra, hogy Washington támogatja EU ellenes irányvonalát.

Soros György a demokraták egyik legfőbb támogatója

Orbán Viktor miniszterelnök már csak ezért is kiáll Trump mellett. Biden elnöksége idején az amerikai diplomácia másként ítélné meg a Soros elleni kampányokat, melyeket Trump teljes nyugalommal elfogad. A novemberi amerikai elnökválasztásnak tehát komoly tétje van Európa számára is. Bár hagyományosan a külpolitika Washingtonban nem számít megosztó tényezőnek, de a globalizáció ezen nagyot változtatott. Ma már a nemzetközi kérdések is pártos vitákká váltak az Egyesült Államokban is. Az európai államok vezetői ezért vetik vigyázó szemüket Washingtonra, mert Európa számára egyáltalán nem mindegy, hogy Trump kap-e még négy évet vagy pedig a demokraták régi-új diplomáciája jellemzi majd az USA külpolitikáját.

Csalással gyanúsítják aki Orbánt az USA elnökéhez hasonlította

Vajon miért van az, hogy aki Orbán Viktor közelébe kerül előbb utóbb ügyészségi eljárás alá kerül? Vagy Viktorunk rossz ómen vagy mára már csak bűnözők állnak vele szóba.

Steve Bannon most 5 millió dolláros óvadék ellenében engedték szabadon New Yorkban. Azzal gyanúsítják  hogy néhány társával együtt lenyúlta annak az alapítványnak a pénzét, mely az USA-mexikói határon épülő fal megépítését támogatta. Steve Bannon tagadja, hogy pénzt vett volna ki az alapítvány kasszájából …

Orbán Viktor Trump volt Trump előtt! – jelentette ki Steve Bannon miután találkozott a magyar miniszterelnökkel. Akivel különösen a migránsok elleni fellépésben értettek egyet.

Kicsoda Steve Bannon?

A most 67 éves politikai tanácsadó a Wall Streeten dolgozott méghozzá annak egyik sztár cégénél: a Goldmann-Sachsnál. Ha a republikánusok vannak hatalmon Washingtonban, akkor ez a cég adja a pénzügyminisztert Amerikának. Jelenleg Steve Mnuchin a pénzügyminiszter, aki a Goldmann-Sachs egyik igazgatója volt és egyben Trump kampány pénztárnoka. A 2016-os kampány főtanácsadója Steve Bannon volt, aki globalizáció és migráns ellenes programot javasolt Trumpnak, aki azt el is fogadta.

„Én csináltam elnököt Donald Trumpból!”

– dicsekedett Steve Bannon, aki kezdetben mindent meg is kapott az elnöktől. Még a nemzetbiztonsági tanácsba is bekerült noha halvány fogalma sem volt a biztonságpolitikáról …

Aztán Trump realista hívei, köztük Mnuchin pénzügyminiszter megkezdték a kampányt Steve Bannon lejáratására. Ez végül is sikerrel járt: a politikai főtanácsadót Trump kirúgta a Fehér Házból. Bosszúból Steve Bannon könyvet írt a választási kampányról. Ebben két dolgot hangsúlyozott: Trump hozzá nem értését és saját pompás politikai szimatát és szakértelmét. Miután Washingtonban megbukott, Európába látogatott, hogy Trump itteni barátait egységes mozgalomba terelje. Vállalkozása kudarcba fulladt, mert az antiglobalista, nacionalista és szuverenista politika vezetői egymást se nagyon tudják elviselni, mert mindegyikük „saját lángelméjének rabja”. Európai körútja során kereste fel Steve Bannon Budapestet is, ahol Orbán Viktor vendége volt. A magyar miniszterelnök már a 2016-os választási kampány során kijelentette, hogy az ő jelöltje Trump! A magyar miniszterelnök azóta is kitart emellett a vonal mellett: szorgalmas vásárlója az amerikai fegyvereknek. Így sikerült elérnie – Netanjahu izraeli miniszterelnök támogatásával -, hogy végre fogadja őt az USA elnöke.

Steve Bannon visszatért az USA-ba, és újra felajánlotta szolgálatait Trumpnak. Aki jelenleg rosszul áll az elnökválasztási versenyben. Elsősorban azért, mert naponta 1000 ember hal meg a Covid-19 járványban, melyet Trump kezdetben megpróbált elviccelni. Másodsorban pedig azért, mert a járvány minden korábbinál nagyobb gazdasági válságot indított el, melynek senki sem látja a végét. Az elnökválasztás novemberben lesz, Steve Bannon kínos lebukása nem javít Trump esélyein. Az viszont igen, hogy ellenfelénél több pénz gyűlt össze a választási kasszájában, és olyan profi kampánycsapata van- melyet még Steve Bannon hozott össze 2016-ban – amely kiválóan ismeri a digitális propaganda fogásait, melyekkel Trump legutóbb diadalmaskodott az amerikai elnökválasztáson.

Megmérgezték Putyin ellenfelét Szibériában

Eszméletlen állapotban vitték kórházba Omszk városában Alekszej Navalnij ellenzéki orosz politikust, aki Szibériában gyűjtött anyagot korrupciós ügyek leleplezéséhez.

A repülőgép, amelyen Alekszej Navalnij utazott Novoszibirszkből Tomszkba tartott, de Omszkban le kellett szállnia, mert az ellenzéki politikus rosszul lett.

Sajtótitkára szerint megmérgezték. Korábban erre már sor került amikor fogházban töltött pár napot. A repülőgépen Alekszej Navalnij csak teát ivott, ez segítette a méreg felszívódását a szervezetébe.

Putyin ellenfelei nem ritkán távoznak ily módon az élők sorából. A katonai hírszerzés egyik emigrált ezredesét poloniummal mérgezték meg Londonban. A hosszas szenvedés után elhunyt Litvinyenko ezredes is teázott és utána lett rosszul.

Putyin egy másik ellenfelét, Borisz Nyemcovot a Vörös téren lőtték agyon. Prágában erről az agyonlőtt ellenzéki politikusról nevezték el azt a teret, ahol az orosz nagykövetség működik. Az orosz diplomácia tiltakozott , de hiába …

Észak Korea 5000 tonna vegyi fegyverrel rendelkezik

Az amerikai hírszerzés jelentését a New York Post ismerteti hozzátéve, hogy a világon csak két másik államnak van nagyobb vegyi fegyver készlete. A nemzetközi szerződések tiltják a vegyi fegyverek kifejlesztését, de ennek ellenére nagyon sok állam él ezzel a lehetőséggel.

A három katonai szuperhatalom: az USA, Oroszország és Kína sem mond le erről bár hivatalosan ezt cáfolják nem mond le vegyi fegyver készletéről.

60 atombombája van Észak Koreának

Legalábbis az amerikai hírszerzés szerint. Nemrég maguk az észak koreaiak közölték: immár olyan miniatürizált atom fegyverrel rendelkeznek, melyet el lehet helyezni egy ballisztikus rakéta robbanófejében. Kim Dzsong un szerint rendelkeznek olyan ballisztikus rakétákkal is, melyekkel el tudják érni az USA nyugati partját. Ebben az amerikai szakértők kételkednek, de mindenképp szeretnék leállítani Észak Korea nukleáris és rakéta programját. Ezért is tárgyalt Trump elnök Kim Dzsong un-nal. A tárgyalások egyelőre eredménytelenek, mert az USA szerint csakis azután lehet megszüntetni a szankciókat Észak Korea ellen, hogy nemzetközi megfigyelők igazolják: valóban felszámolta atomfegyvereit és ballisztikus rakétáit. Észak Korea szerint viszont párhuzamosan kellene haladnia a két folyamatnak: a fegyverzetek leszerelésének és a gazdasági szankciók visszavonásának.

Éhezés Észak Koreában

A nemzeti jövedelem több mint 80%-át fordítja katonai célokra a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer, ahol újra felütötte a fejét az éhezés. Emiatt minden családnak be kell szolgáltatnia a kutyáit, hogy húsukból enyhíteni lehessen az éhezés problémáját.

Uniós videó csúcs Belaruszról

Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz a videokonferencián, amely tisztázni hivatott az Európai Unió állásfoglalását a mind drámaibb események miatt Belaruszban, ahol Lukasenka elnök makacsul ragaszkodik a hatalmához.

Putyin orosz elnök katonai támogatást is ígért Lukasenkának, aki 26 éve uralkodik Belaruszban, melyet orosz nyelven irányít. Ez az ország a világ talán egyetlen olyan nacionalista diktatúrája, mely semmire sem becsüli a saját nyelvét és ehelyett az oroszt használja. Lukasenka hűsége Putyinhoz töretlen már csak azért is, mert Oroszország támogatása nélkül aligha állna fenn a rendszer 29 évvel a Szovjetunió bukása után.

Putyin mindenkit figyelmeztet: nem mond le Belaruszról

Oroszország urát kizárólag Belarusz stratégiai jelentősége érdekli. Ennek következtében arról tájékoztatta mind Washingtont mind pedig Berlint és Párizst, hogy nem mond le Belaruszról. Az ok Ukrajna. Kezdetben az amerikaiak megígérték az oroszoknak, hogy Ukrajnát meghagyják Moszkva érdekkörébe, de azután megbuktatták Putyin emberét. Ukrajna, ha bizonytalanul is megindult a demokrácia útján és szélesíteni kezdte kapcsolatait a Nyugattal. A gazdasági kapcsolatok még nem zavarták annyira Putyint hiszen a több mint 40 milliós állam támogatása neki is sok gondot okozott. A katonai kapcsolatok annál inkább zavarják az orosz vezérkart, mert Ukrajna mind közelebb kerül a NATO-hoz. Ez pedig azt jelentené, hogy amerikai csapatok állomásozhatnának nem is oly messze Moszkvától. Putyin ugyanezt a forgatókönyvet látja Belaruszban. Ezt akarja megakadályozni, de kérdés, hogy lesz-e rá ereje? Katonai van bőven, de pénze nincsen Putyinnak márpedig Lukasenka rendszerének fenntartása kizárólag a szuronyokra támaszkodva nem lehetséges.

A magyar diplomácia dilemmái

Orbán Viktor miniszterelnök júniusban járt Minszkben, ahol üdvözölte Lukasenka elnök szoros kapcsolatait Moszkvával éppúgy mint nyitását Nyugat felé – némi támogatás reményében. Ennek

a nyugati nyitásnak vethet véget az uniós csúcs.

A magyar diplomácia álláspontja hivatalosan az, hogy Lengyelországot követjük e téren. Ez pedig a kemény Putyin ellenes vonal. Ezért nem hivatalosan a magyar diplomácia azzal érvelhet a kemény szankciók ellen, hogy azok csak még inkább Putyin irányába tolják el Belarusz amúgy sem oroszellenes rendszerét. A lengyelek meg akarják buktatni Lukasenkát míg a magyar diplomácia szerint tárgyalni kell vele. Ez a vita az EU csúcson nem épp meghatározó, ott a francia és a német álláspont a döntő. A francia elnök és a német kancellár épp Minszkben állapodott meg Putyinnal Ukrajnáról. Ha Lukasenka bukására játszanak, akkor az új rendszer Belaruszban benyújtja majd a számlát: segélyt kér majd az EU-tól, amely Ukrajnával sem boldogul. Ráadásul Európa legnagyobb gazdasági és társadalmi válságát éli át a második világháború óta. Senkinek sem hiányzik egy újabb szegény rokon Keletről. Ettől függetlenül az EU videó konferenciáján valahogy dönteni kell Belaruszról, ahol az emberek vigyázó szemüket mindinkább Európára és az Egyesült Államokra vetik – Moszkva helyett.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK