A légiközlekedés veszélyeztetéséért kapott ennyit, de ehhez hozzájön még másfél év felfüggesztett is, mert a szemtanúkat megpróbálta rávenni, hogy hazudjanak a nyomozóknak.
A pilóta 2014. július 2-án délelőtt, Pusztaszeren, az általa szervezett táboroztatás közben az egyik diákot sétarepülésre vitte. A diákok és a tanárok a felszállópálya szélén, a szélzsák mellől nézték őket.
Felszállás után a pilóta a repülővel a nézelődők feje fölött húzott át, csak úgy viccből. Már ekkor is többen megijedtek, elszaladtak a közeledő gép láttán.
A második alkalommal már olyan közel repült az emberekhez, hogy egyiküket fejbe ütötte a gép kereke.
A baleset után, de még a rendőrség kiérkezése előtt rá akarta venni az eset két szemtanúját, hogy állítsák azt, hogy a baleset a sérüléseket szenvedett sértett hibájából következett be.
A bíróság ítéletét az ügyész mindkét esetben tudomásul vette, míg azokkal szemben a vádlott és védője fellebbezett, így azok nem jogerősek.
Egy héttel ezelőtt még úgy tűnt, hogy a háborúnak vége, Simicska Lajos visszavonulót fújt, és maradék seregeinek megóvása érdekében berekeszti a csatát Orbán ellen. A legújabb történések azonban nem ebbe az irányba mutatnak.
Ma reggel Veszprémben fényképezték le Orbán Viktor egykori barátját, kollégiumi szobatársát, aki ráadásul nemcsak üzlettársa volt a jelenlegi miniszterelnöknek, de a Fidesz elválaszthatatlan része és minden titkok tudója is egyben.
A képen Simicska Lajos egy foltos zakóban áll egy hirdetőoszlop mellett, a hirdetőoszlopra festett szöveg szó szerint megegyezik azzal, amit két és fél évvel ezelőtt, az emlékezetes G-napon mondott el a nagyvállalkozó, hadat üzenve ezzel valamikori barátjának és szövetségesének.
Fotó: Facebook
Ez a fotó rövid története, ám ami mögötte van, az nem csupán érdekes, de elgondolkodtató is egyben. A Simicskát személyesen ismerők egy pillanatra sem hitték, hogy Orbán volt barátja feladta volna a harcot, s bár seregei érzékeny veszteségeket szenvedtek – meg kellett válnia a Metropoltól, és zászlóshajója, a Közgép is meglehetősen rossz éveket zárt – úgy tűnik, nem végleg fújt visszavonulót.
A helyzet azért is érdekes, mert
Simicska Lajos szinte mindent tud Orbán Viktorról.
Igaz, ez fordítva is érvényes, tehát kölcsönösen lehet félni valójuk egymástól, ám valószínűsíthető, hogy jelen helyzetben Orbánnak van több vesztenivalója. Ő ugyanis miniszterelnök, a Fidesz vezetője, számára a legkisebb kudarc, csatavesztés, de még egy, a képen látható fricska is felnagyítódik.
Nem beszélve arról, hogy a Fidesz által alkalmazott – és az ő szempontjukból nagyon jól bevált- politikai és gazdasági stratégiát annak idején Simicska dolgozta ki. Ő volt a Fideszben az „éceszgéber”, ő találta ki, hogyan lehet ügyesnek lenni, és trükkösen, a törvényeken belül maradni. (Ha pedig nem lehet, akkor a törvényeket a Fidesz elvárásaihoz és érdekeihez igazítani.) Orbánnak tehát okkal van félnivalója Simicskától, és ez akkor is igaz, ha utóbbi csak úgy tud érzékelhető kárt okozni egykori barátjának, ha valamennyire magát is bemártja.
S bár ebben a most kiújulni látszó háborúban a miniszterelnök erősebbnek látszik, Simicskát nem olyannak ismerik, aki meggondolatlanul, hebehurgyán cselekszik.
Hiába tudják róla a hozzá közelállók, hogy indulatos ember, mégsem valószínű, hogy a legújabb, öt hirdetőoszlop erejéig érvényes „plakátkampánya” hirtelen felindulásból ered. Nem kizárt, hogy egy alaposan végig gondolt, immár döntő – vagy döntőnek szánt – ütközet előszele a hirdetőoszlopra festett felirat.
Október 17-én, alig egy héttel október 23-a előtt a rendőrség sikertelenül próbálta rávenni a Fideszt, hogy ne az Astoriánál tartsa ünnepi megemlékezését. Közben folytatódtak a nagygyűlések a Kossuth téren, ahol a Fidesz szónokai beszéltek az összegyűlt, jórészt ott táborozó tömeghez.
A Független Hírügynökség egykori beszámolói és tudósításai alapján folytatjuk az 2006-os őszi eseményeket bemutató sorozatunkat. A Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegei dőlt betűkkel olvashatók.
Fidesz: morális és politikai válsághelyzet
Az Astoriánál tartja október 23-i ünnepi megemlékezését a Fidesz – erről döntött a párt elnöksége. A rendezvény 16 órakor kezdődik,
a főszónok Orbán Viktor, a Fidesz elnöke lesz.
A párt elnöksége arról is határozott, hogy október 21-ére, szombatra összehívják a párt országos választmányát, ahol a kialakult a morális és politikai válsághelyzetet elemzik.
A saját rendezvényén kívül minden olyan 56-os megemlékezésen képviselteti magát a Fidesz, amelyen a köztársasági elnök mond beszédet, továbbra is tartják azonban ahhoz magukat, hogy sehol nem lesznek jelen, ahol a kormányfő felszólal. Az, hogy október 23-án, az Astoriánál Orbán Viktoron kívül még kik mondanak beszédet, egyelőre nem lehet tudni, de a Fidesz mindenképpen szeretné, ha egy 56-os is lenne szónokok között – mondta Szijjártó Péter, a párt szóvivője az elnökségi ülést követő sajtótájékoztatón.
Egyelőre még azt sem lehet tudni, hogy meddig tartja majd nagygyűléseit a Fidesz a Kossuth téren, erről a napokban születik döntés, amit majd a Kossuth téren jelentenek be
Martonyi, Mészöly és Rogán a Kossuth téren
A demokrácia lényege a részvétel, tehát az utcai politizálásnak van létjogosultsága, mert kötelességünk a véleményünket elmondani – mondta több ezres tömeg előtt Martonyi János, Magyar Polgári Együttműködés elnöke a Kossuth téren. – Ezért fontos, hogy a téren a demonstrálók kitartsanak – tette hozzá.
Ne a politika menjen ki az utcáról, hanem az utcai beszéd a politikából – fogalmazott az Orbán kormány egykori külügyminisztere.
Martonyi János szerint az teszi ingerültté és agresszívvé a kormányt, hogy rájöttek, immár kisebbségben vannak.
Martonyi János elmondta, hogy az elmúlt napokban nem volt az országban, de úgy látta, hogy a Kossuth téren az emberek jól érzik magukat, senki nem fél, mindenki nyugodt, erős és vidám. A kormány hazugságai révén rosszabb lett Magyarország megítélése a világban. A kormány hazudott az ország helyzetéről, eredményeiről.
Véleménye szerint, ha olyan sikeres az ország, amilyennek a hatalmon lévők mondják, akkor nem lennének a téren az emberek, és nem került volna Magyarország az elmúlt 17 év legnagyobb erkölcsi és politikai válságába. A szánalmas hazudozás folyik tovább, és ami még ennél is rosszabb, a kormány kiterjesztette hazugságait az elmúlt 17 évre. Ennek lejárt az ideje, változtatni kell a jelen helyzeten – tette hozzá.
Martonyi János beszéde után a Kossuth téri tüntetők elénekelték a magyar, illetve a székely himnuszt. Szerdán Mészöly Kálmán és Raksányi Gellért, a nemzet színésze mond beszédet a Kossuth téren, a főszónok pedig Rogán Antal, az V. kerület polgármestere lesz.
Orbán felszólalt a parlamentben
Nyár óta először szólalt fel a a parlamentben Orbán Viktor a Fidesz elnöke a 2005 évi költségvetés zárszámadási vitájában. Szerinte a válsághelyzet miatt jogi, politikai és pénzügyi felelősségre vonásra is szükség van. Veres János pénzügyminiszter válaszában azzal vádolta Orbánt, hogy csúsztat.
Orbán Viktor kora este szólalt fel a parlamentben, miközben a Kossuth téren épp Martonyi János volt külügyminiszter beszélt. A pártelnök beszédében összefüggésbe hozta a miniszterelnök balatonőszödi beszédét és a 2005-ös költségvetés zárszámadásának vitájával: szerinte tavaly egész évben szervezetten félrevezették és megtévesztették az országot, így péládul meghamisították a gazdaság adatait is. Orbán hangsúlyozta, hogy a kormány végig tudott a gazdaság mára nyilvánvalóvá vált csődközeli helyzetéről.
Orbán szerint akkora a baj, hogy válságkezelő tervre van szükség.
Veres János pénzügyminiszter válaszában közölte: szerint Orbán csúsztat, mikor az őszödi beszéd részeivel próbálja alátámasztani igazát. A szakminiszter szerint a kormány nem követett el költségvetési csalást és szerinte nagyon nehéz megállapítani, hogy mikor, kik pontosan milyen adatokat ismertek.
Egy évvel ezelőtt még úgy várták a szocialista szimpatizánsok Botka Lászlót, mint a Messiást. Sikeres szegedi polgármesterként ismerte meg az ország, aki mindent megszerzett a városának, amit a Fidesz kormány alatt egy ellenzéki városvezető megszerezhetett.
Hogy magában a pártban mit vártak Botkától, azt nem lehet pontosan lemérni. Amikor tavaly év végén bejelentkezett, hogy vállalná a miniszterelnök-jelöltséget, sokan örömmel vették a megjelenését: Botka a mi fiunk, sikeres ember, vele egy gond biztosan kipipálva.
Botka a párt megerősödését, a támogatottság növelését ígérte a szocialistáknak,
a baloldali választóknak pedig azt, hogy szövetséget köt a demokratikus oldal pártjaival, hogy véget vethessenek a Fidesz uralmának.
Az eredmény ismert: a támogatottság nem nőtt, és szövetséget sem sikerült kötni senkivel.
Sokan azt gondolják, hogy ennek a Botka-Gyurcsány ellentét az akadálya. Vagyis az, hogy Botka László kijelentette: a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc ne legyen rajta a létrehozandó közös listán, mert személye megosztó, és több szavazót visz el, mint amennyit hoz. Ennek a kijelentésnek az igazságát nehéz megítélni, de akár így van, akár nem, mindenképpen megadta a későbbi hónapok történéseinek az irányát és a megbeszélések alaphangját. Ettől kezdve ugyanis az úgynevezett ellenzéki együttműködés gyakorlatilag a DK-MSZP szembenállásról szólt.
Kezdetben úgy tűnt, hogy a konfliktus rendezhető, és az árkok nem mélyülnek, hanem idővel betemetődnek, ám a helyzet nem hogy javult volna, inkább tovább rosszabbodott.
Botka Gyurcsánnyal kapcsolatos ellenérzéseinek okát pontosan nem tudjuk, annyi biztos, hogy ez az ellentét nem mai keletű. Már 2009-ben is lehetett látni, hogy kettőjük között nincs minden rendben. Egy Szegeden kiadott évkönyvből eltüntették a fényképekről az akkor még miniszterelnökként Szegedre látogató és Botkával együtt a városban sétáló Gyurcsányt. A könyv szerkesztői utóbb úgy magyarázkodtak, hogy képméretezési okokból kellett Gyurcsányt kiszerkeszteni a fotóból.
Úgy tűnik, a viszony azóta sem javult. Az MSZP, látszólag egységesen felsorakozott Botka mögé, és azt a véleményt képviselték, hogy legyen közös lista, de azon a DK elnöke ne legyen rajta. A DK mindezt kezdettől elutasította, majd, mielőtt végleg elfogyott volna a türelmük, gyakorlatilag ultimátumot intéztek a Nagy Testvérhez: pártszavazást rendeztek, melyen a DK tagsága megerősítette, hogy Gyurcsány Ferenc pártelnök rajta kell, hogy legyen a közös listán. Ez a pártszavazás, mondta a DK, kötelezi őket, ettől, ha akarnának, sem térhetnének el a tárgyalók.
Az utolsó csepp a pohárban, legalábbis, ami a DK–MSZP vitát (veszekedést) illeti, az volt, hogy a múlt héten a DK bejelentette: nem várnak tovább, az eddigi tárgyalások kilenc hónapja alatt bebizonyosodott, hogy csöppet sem léptek előre, ugyanott tartanak, mint az év elején, sőt, még ott sem.
Önmagában már ez is elegendő lehetett volna Botka visszalépésére (eltávolítására?), de volt még más is, ami rásegített erre. Egy héttel ezelőtt Lattmann Tamás nemzetközi jogász az ATV-n bejelentette: eredetileg, egészen Botka felbukkanásáig, ő volt az MSZP miniszterelnökjelöltje.
Az MSZP vezetői szinte azonnal és egy emberként cáfolták Lattmant. Azt elismerték, hogy tárgyaltak vele, de azt állították, hogy ezek a megbeszélések szakpolitikai jellegűek voltak, és szó sem volt Lattmann miniszterelnökjelöltjelöltségéről.
Nehéz eldönteni, hogy ki mondott igazat, mint ahogyan azt sem tudni,
miért és kinek az érdekében bukkant fel épp most Lattmann Tamás.
Vannak, akik úgy gondolják, hogy az MSZP-n belüli elégedetlenség miatt „tolták be” Lattmant az ATV stúdiójába, így akarták meggyorsítani a sokak szerint alkalmatlan Botka eltávolítását. Mások egy LMP-s vonalat sejtenek az ügy mögött. Jelesül azt, hogy az LMP, amely támogatottságát illetően kezd közelíteni a nemrég még középpártként működő MSZP-hez, úgy érezte, eljött az ideje, hogy a gyengélkedő és sokak szemében hitelét vesztő MSZP-től szerezzen új szavazókat.
Nem kizárt, hogy mindkét opcióban van igazság. Ami biztos, a leköszönő miniszterelnök-jelölt külső és belső erőknek tudja be távozását. Mint fogalmazott: „Sajnos hibáztam, mert nem gondoltam, hogy a demokratikus pártok nem akarnak nyerni 2018-ban, céljuk csupán annyi, hogy néhány ellenzéki helyet szerezzenek az Orbán-rezsim parlamenti padsoraiban. Azt sem tudtam, hogy a politikai maffia mennyire behálózta a demokratikus ellenzéket, benne sajnos a saját pártomat is”.
Egy fejezet lezárva, mondta Molnár Gyula az MSZP elnöke. Már csak az a kérdés, hogy a könyv is véget ért-e, vagy maradt még benne olvasnivaló.
Volt ő már minden: szabadságharcos és puskaporszagot szimatoló harci paripa, disznóólat ganézó kondás. Futballista és forradalmár, papokat csuhásozó, trianoni emléknapról kivonuló botrányhős. Polgári körös vitéz, és pápánál vizitelő ájtatos manó.
A sokfejű sárkánnyal csatázó katona. Amikor csak teheti, tarisznyát vesz a vállára, teli rakja hamuba sült bombával, úgy indul a messzi Brüsszelországba.
Terrorista, aki terrorral riogat.
Odakint senki, idehaza király. Földeket és birtokokat oszt a hozzá hű nagyuraknak, nemesi címeket, sarzsikat. Jogokat és előjogokat. Dohányboltot és nyerőgépet a rászorultaknak, stadiont annak, akinek ez a vágya.
Ő mondja meg, ki a magyar, ki a polgár, ki az, aki szereti a hazát. Ki képvisel idegen érdeket, és ki az, aki filozófus, bankár, hazaáruló.
Démonokkal harcol, fantomok ellen küzd, Európával és a világgal vív szabadságharcot. A pusztulásba vezeti hadait. Költséges, fölösleges és értelmetlen háborúba, mert a legfontosabbat elfelejtette megtanulni: hogy a béke mindig olcsóbb, mint a háború, és együttműködni kevésbé fárasztó, mint csatázni rendületlenül.
Október 15-én járunk, a feszült belpolitikai helyzet ellenére 80 meghívottból 56 külföldi jelezte, hogy eljön Budapestre az 1956-os forradalom 50. évfordulójára. Közben Gyurcsány Ferenc türelmet kért a pártjától a reformok beindításáig, a Jobbik az általuk politikainak nevezett foglyok szabadon bocsátását követelte, Sólyom államfő pedig odaszúrt a kormánynak.
Folytatjuk a 2006-os események bemutatását a Független Hírügynökség egykori beszámolói alapján. A FüHü eredeti, sző szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.
Gyurcsány türelmet kér
A kormányfő a 2009-es Európa Parlamenti választásokig kért haladékot az MSZP frakciójától a reformok és a kiigazítás érdemi beindulásához.
Ha azonban ezek után a kormánypártok elvesztik az EP-választásokat, akkor „ha akartok, elküldhettek”- fogalmazott Gyurcsány a szocialista képviselőcsoport október 3-i ülésén – erősítette meg a Független Hírügynökségnek az MSZP szóvivője.
Nyakó István elmondta, hogy a miniszterelnök szerint legközelebb a 2009-es EP választás lesz az az esemény, ahol le lehet mérni a kormány tevékenységét, a reformoknak és az egyensúlyteremtésnek a társadalmi hatásait. Gyurcsány szerint addig kell visszaszerezni az emberek támogatását, és amennyiben ez nem valósul meg, akkor a kormánypártok akár le is mondathatják.
Sólyom odaszúrt Gyurcsánynak
Az ifjúságra kell bízni ’56 emlékét – mondta Sólyom László köztársasági elnök a Szegedi Tudományegyetem ünnepi szenátusi ülésén, amelyet a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége – a MEFESZ – megalakulásának jubileuma alkalmából rendezte.
A köztársasági elnök szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc még mindig nem igazi ünnep Magyarországon. Könnyű törvényeket hozni, piros betűs ünnepet, munkaszüneti napot elrendelni, de az ’56-os megemlékezések akkor válnak nemzeti ünneppé, ha azt a magyarok a szívükbe fogadják. Ezért az egykori forradalmárok, a Nagy Imre-féle tradíciókat hangsúlyozó reformszocialisták és az emigráció 56-os hagyományainak egyesítésére van szükség – fogalmazott az államfő.
Sok külföldi vendég és nagy készültség várható október 23-án
Továbbra sem sikerült megegyezniük a tüntetőknek és a rendőröknek a Kossuth tér október 23-ai használatáról.
Egyelőre nem tudni, mi lesz, ha a tiltakozók nem szabadítják fel a Parlament előtti terület egy részét, amelyre a biztonsági intézkedések miatt lenne szükség.
A meghívott külföldi vendégek többsége már jelezte, hogy jön Budapestre.
Összesen 1200 rendőr vigyáz majd a hazai közméltóságokra és a külföldről érkező 56 állami méltóságra az október 23-i ünnepségek alatt – hangzott el hétfőn az ünnepségekről tartott miniszterelnöki hivatali tájékoztatón.
Szabó Ferenc a köztársasági őrezred parancsnoka elmondta, hogy a 80 meghívottból 56 külföldi méltóság jelezte, hogy részt vesz az ünnepségeken. Köztük van a spanyol és norvég király, a holland és osztrák kormányfő, az osztrák és lengyel államfő, a NATO főtitkára, az Európai Bizottság elnöke és az ENSZ menekültügyi bizottságának főbiztos-helyettese. Orosz részről Szergej Mironov a szövetségi tanács elnöke vesz részt az eseményeken.
Október 22-e és 24-e között fokozott biztonsági intézkedések lesznek érvényben. Teljesen lezárják például a belváros és a a ferihegyi repülőtér közötti utat és a rendezvények környékén megállási és várakozási tilalom lesz érvényben. Az ott parkoló autókat a rendőrség elszállítja, eljárást indít a tulajdonos ellen és a szállítási díjat is ráterheli. A biztonságra összesen 1200 rendőr vigyáz majd.
Szabó Ferenc közölte azt is, hogy a biztonság érdekében a rendőrségnek a tér 50-70 méteres körzetét át kell vizsgálnia tűzszerészekkel, és ezen a területen csak átvizsgált emberek tartózkodhatnak majd, amit nehéz lenne megoldani a tüntetőkkel. A rendőrség, a MeH és a tüntetők hétfőn már egyeztettek a tér használatáról, egyelőre nem sikerült megállapodni, kedden délelőtt 10 órakor folytatják a megbeszéléseket.
Arra senki sem válaszolt a sajtótájékoztatón, mi lesz, ha a tüntetők nem hagyják el a Kossuth teret.
Danks Emese kormányszóvivő elmondta, hogy a központi ünnepségek 536 millió forintba kerülnek, a teljes emlékév pedig majdnem 3,7 milliárd forintba. Ebben az összegben azonban benne van 60 szobor, 11 nagyjátékfilm, 2 emlékmű és többszáz könyv elkészítése is.
Az ünnep részeként két hét alatt 40 állami rendezvényt tartanak. Ezek között szerepel az is, hogy az eddig Felvonulási térként ismert területet (ami egyébként helyrajzilag a Dózsa György út része) 56-osok terére keresztelné a XIV. kerületi önkormányzat.
Vegyünk egy mély levegőt, és fussunk neki még egyszer.
Nem jó dolog, hogy idejönnek Európába a menekültek. Nem tetszett az sem, ahogy két évvel ezelőtt áthaladtak Magyarországon, az ígéret földjére, Németországba tartva.
Az lenne normális, ha mindenkinek a szülőföldjén lehetne az otthona. Más országokba csak turistaként, üzleti ügyekben, esetleg önszántából, például a szerelme után utazna. Egyébként pedig örülne annak, hogy békés, nyugalmas lakóhelye van.
Olyan hely, ahol ismeri a nyelvet, a környező utcákat, tereket. Van kedvenc vendéglője, ahol hétvégén a családjával ebédel, és van pénze, hogy ezt a vendéglőt meg is tudja fizetni.
Az lenne a jó, ha senki sem menekülne. Nem gyalogolna száz kilométereket, esőben, fagyban, hőségben, nem várakozna reménytelenül idegen pályaudvarokon, asszonyával, gyerekeivel a földön ülve. Nem vágyna mindennél jobban egy palack vízre, ételre, takaróra, zuhanyozási lehetőségre.
Nem a menekülés mellett vagyok, hanem azokkal, akik nem hagyják sorsukra az elesetteket. Takarót, ruhát, sátrat, élelmet visznek nekik.
Ha már az állam nem.
Ha már az egyházak nem. (Tisztelet a kivételnek. Tuggyukki.)
Normális emberek nem rúgnak bele az elesettbe, hanem ételt, vizet, ha kell, orvosságot adnak neki. Ha valaki éhes és beteg, akkor mindegy, hogy miért lett ilyen. Nem azokat kell okolni a sorsukért, akik nálunk is szegényebbek és szerencsétlenebbek.
Tisztelet a kivételnek, mert nyilván tisztességesek is vannak köztetek. Nem nagy számban, mert az látszana, de biztosan vannak normálisak is. Akik megmaradtak köztetek normálisnak, minden tiszteletet megérdemelnek.
Tehát, még egyszer: Nagyon mélyen tisztelt őcsényiek!
Egyszer még nagyon fogjátok szégyellni magatokat! Amiért ennyire szar emberek vagytok. Szégyent hoztatok a hazánkra, Magyarországra.
Ne mondjátok, hogy megtévesztettek benneteket. Hogy félre vagytok tájékoztatva. Bedőltetek a propagandának, mert csak a közmédiának csúfolt hazugsággyárat látjátok, halljátok, olvassátok. Felnőtt emberek vagytok nagyon mélyen tisztelt őcsényiek, felelősek a gondolataitokért és a tetteitekért.
Ti a gyereketeket is így nevelitek? Hogy rúgjanak bele abba, aki elesett? Lopjanak attól, akit már mások megloptak?
Így nevelt benneteket anyátok, apátok? Hogy lelketlen tahók legyetek?
Nem a kormányotokról beszélek, mert róluk tudjuk, hogy milyenek.
Tudom, egytől egyig rendes magyar embernek tartjátok magatokat. Vasárnap templom, előtte, utána féldeci. És mindeközben meg vagytok győződve arról, hogy rendes ember nem menekül. Sem csónakon, sem gyalog, sem sehogy. Nem tölti idejét utcán, pályaudvarokon, táborokban, rendőrsorfallal szemezve, vonatra, regisztrációra, meleg ételre, hideg vízre várva. Szerintetek rendes ember jó helyre születik, olyan országban látja meg a napvilágot, ahonnan (egyelőre) nem kell menekülnie.
Rendes ember jövedelemmel rendelkezik, rendezett körülmények között él, nem ismeri a nélkülözést, a kilátástalanságot. Rendes ember nincs életveszélyben, nem kell menekülnie reménytelenségből a bizonytalanságba. Rendes ember marad ott, ahol van.
Ezek az emberek, akiket ti gyűlöltök, amíg béke volt a hazájukban, normális életet éltek. Gyerekeik iskolába jártak, orvosok, műszerészek, vagy éppen asztalosok akartak lenni. És vasárnaponként a család a közeli vendéglőben ebédelt. Ahol ismerték a pincért, az étlapot.
Aztán menekülniük kellett. Azok elől, akikkel most benneteket riogatnak. Terroristák dúlták fel az életüket azoknak az embereknek, akiket ti, anélkül, hogy ismernétek őket, gyűlöltök.
Kilyukasztottátok a panziós autójának a kerekét, aki be akart fogadni néhányat közülük. Azt gondolta, jót tesz azzal, ha néhány napra megpróbálja elfeledtetni velük, amit életük végig nem fognak elfelejteni.
Van egy rossz hírem a számotokra. Ezek az emberek emlékezni fognak arra, hogy ti milyenek vagytok.
Ne mondjátok, hogy megtévesztettek benneteket. Magyarázat van az elégtelen bizonyítványotokra, mentség nincs. Emberségből megbuktatok.
Ki kell mondanom: szar emberek vagytok. Kívánom nektek, hogy ne kerüljetek hasonló helyzetbe, mint azok, akiket ti ismeretlenül is gyűlöltök.
800 katona, rendőr, vámos, határőr, börtönőr, illetve polgári védelmis demonstrált szombat délelőtt a Kossuth téren a kormány megszorító intézkedései miatt.
A tüntetők egy négypontos petíciót adtak át a Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkárának. Kondorosi Ferenc azt mondta, a válaszhoz meg kell vizsgálniuk a követeléseket, de lát esélyt a megegyezésre.
Mindeközben az MSZP kizárta a pártból Sipos Józsefet, aki az október elején tartott választmányi ülésre bevitte a Magyar Rádió munkatársát, aki röogzítette az ott elhangzottakat, többek között Szekeres Imre és Lamperth Mónika később nyilvánosságra hozott beszédét.
Folytatjuk a 2006-os őszi zavargárokat, és azok következményeit felidéző sorozatunkat. A Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatók.
Egyenruhások tüntettek
A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének demonstrációja délelőtt 11 órakor kezdődött a nyolc tagszervezet 100-100 fős delegáltjainak felvonulásával. Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke ezt követően átadta a tüntetők négypontos petícióját a szaktárca képviselőjének.
A petícióban egyebek mellett törvényi garanciát szeretnének arra, hogy a fegyveres és rendvédelmi szféra bére reálértéken ne csökkenjen, illetve kezdjék meg az uniós bérekhez történő felzárkóztatást, és a munkaidő is az EU-s direktívának megfelelően alakuljon. Azt szeretnék, ha a kormány nem csorbítaná tovább a juttatásaikat – különösen a szolgálati nyugdíj intézményét. A rendvédelmisek emellett feladataikkal arányos költségvetési forrásokat, a rájuk vonatkozó törvények kétharmadossá alakítását, illetve érdemi párbeszédet sürgetnek a petícióban.
Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke azt mondta, a megmozduláshoz vezető utolsó „lökést” az adta, hogy a konvergenciaprogramban szerepel a szolgálati nyugdíj, valamint a 13. havi fizetés és a pótlékok nagy részének eltörlése. A rendvédelem jelenleg a működőképesség határán mozog. A költségvetést évek óta alultervezik, ezért a munkakörülmények, illetve eszközök régóta elavultnak számítanak – tette hozzá. Ha a kormány nem hajlandó érdemi tárgyalásra, akkor országos demonstráció várható, és addig is minden törvényes alkalmat megragadnak a nyomásgyakorlásra – jelentette ki végül.
Kondorosi Ferenc, az IRM államtitkára azt mondta, még aznap szakértők segítségével áttanulmányozzák az anyagot,
A rendvédelmi szervek munkája a jogállam fontos garanciája, amit ezúton is köszönet illet – tette hozzá. Kondorosi szerint a követelések világosak és tisztességesek, de kérdés, hogy összeegyeztethetők-e a konvergenciaprogrammal. A tárca szeretne megegyezni a tüntetőkkel, és talán esélyt is lát erre – fogalmazott az államtitkár. A szerdai kormányülésen minden bizonnyal Gyurcsány Ferenc is rákérdez majd az ügyre, mondta az államtitkár..
Kizárt a párt
Az MSZP Országos Etikai és Egyeztető Bizottsága szombati ülésén kizárta a pártból Sipos Józsefet, aki a párt múlt hét szombati választmányi ülésére bevitte a Magyar Rádió munkatársát, aki rögzítette a felszólalásokat, majd nyilvánosságra hozta az ott elhangzottakat – derül ki a párt közleményéből.
Az OEEB meghallgatta Sipost, majd megállapította, hogy a politikus megsértette a párt alapszabályát és az Országos Választmány Szervezeti és Működési Szabályzatát is. Az Alapszabály 45. paragrafusa alapján Sipos tettével kárt okozott a pártnak. Az OEEB egyhangúan döntött arról, hogy mindezek miatt fegyelmi büntetést kell kiszabni. Sipos József elismerte, hogy ő hívta be az újságírót a zárt ülésre, és ezzel hibát követett el.
A választmányi ülésen a Magyar Rádió riportere rögzítette többek között Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési, valamint Szekeres Imre honvédelmi miniszter beszédét is, melyet később nyilvánosságra is hoztak.
Szájer: Az ország visszafelé halad a fejlődésben
Minden demokrata felelősséggel tartozik a magyarországi állapotok helyreállításáért. Ha egy találkozó erejéig összehozta a Magyar Demokrata Fórumot (MDF) és a Fideszt, az Európai Néppárt ifjúsági szervezete már sokat tett ezért – jelentette ki Szájer József, a frakció fideszes alelnöke a testület szombati ülésén, Budapesten. A megbeszélésen Dávid Ibolya, az MDF elnöke is megjelent, aki az összefogás fontosságáról beszélt.
Az elmúlt négy év elhibázott politikai döntései, valamint az utóbbi időben nyilvánosságra került hazugságok miatt Magyarország elsőből utolsó lett az újonnan csatlakozott tagállamok közül az Európai Unió szemében – mondta Szájer József, az Európai Néppárt alelnöke. Külföldön úgy vélik, az ország gazdasági és morális szempontból nem előre, hanem visszafelé halad a fejlődésben – ez pedig tarthatatlan állapot – fogalmazott a politikus.
Bár a külföldi elemzők egy része úgy véli, „jobb híján” a miniszterelnöknek kell kivezetnie az országot a válságból, Gyurcsány Ferenc alkalmatlan erre a feladatra, mert egyszer s mindenkorra leírta magát azzal, hogy mindent feláldozott a hatalma megtartása érdekében – tette hozzá. A fideszes politikus ezután a Kossuth térre invitálta a tanácskozáson résztvevő fiatalokat; mint mondta azért, hogy ők is lássák, miként tiltakoznak a hozzájuk hasonló fiatalok a hazugság és a demokrácia megcsúfolása ellen.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke szintén a hazai helyzet tarthatatlanságáról beszélt, politikai anarchiának minősítve azt, ami az ország nemzetközi tekintélyének elvesztését hordozza magában. Szerinte az időben született, kölcsönös kompromisszumok révén azonban minden probléma kezelhető.
A feszült belpolitikai helyzetet nem az utcára vitt emberek, hanem azok a politikusok tudják konszolidálni, akik áprilisban mandátumhoz jutottak. Ehhez azonban közös vállalásnak kell tekinteniük az ország kiemelését ebből a méltatlan állapotból, s mindenekelőtt meg kell állapodniuk egy közös célban, ami ez első lépést jelentheti a megoldás felé – mondta végül az MDF elnöke.
A motorosok is beszálltak a buliba
Motoros szimpátiatüntetés lesz a Kossuth téri demonstrálók mellett, szombat délután Budapesten, amelyre a szervezők 500-1000 résztvevőt várnak – mondta el a Független Hírügynökségnek a rendezvény szervezője. A motorosok délután fél négykor indulnak a Hősök teréről.
A tervezett útvonal: Andrássy út, Oktogon, Nagy körút, Margit híd, Moszkva tér, Déli Pályaudvar, a BAH-csomópont, Erzsébet híd, és végül a Kossuth tér, ahová a tervek szerint fél ötre érkeznek meg. Az útvonalat a rendőrség biztosítja, és a motorosok áthaladásakor lezárják a kereszteződéseket.
A helyszínen délután háromra, körülbelül 50 motoros érkezett meg, néhányan biciklivel vagy gyalogosan jöttek. A Hősök tere környékén legalább ötven rendőr, tíz rendőrautó, és nyolc rendőrmotoros van.
Jól van, na! Hazudtunk a Soros-tervről. Nem azt mondta a Gyuri bácsi, amit a konzultációs levélben írtunk,
Most ez baj? De tényleg!
Te még sosem hazudtál?
Nem mondtad azt a hetven deka sertéscombra, hogy 75?
Nem tettél be még sohasem rohadt almát az egészségesek közé?
Még sohasem bütykölted meg a taxiórát?
Nem vágtál át külföldit, vagy magyart az éttermedben?
Még soha semmit sem csináltál számla nélkül, okosba?
Na ugye!
Tessék? Hogy mi egy kormány vagyunk, és példát kellene mutatnunk?
Olvasd el kiscsibém az alaptörvényt. Benne van, hogy a kormány nem hazudhat?
Nincs benne! Hiába mereszted a szemed, akkor sem találod. Nem írtuk bele, mert ez alapvetés.
Azt mondod, hogy egy kormány nem hazudhat a népének. Mondtuk mi magunkról, hogy kormány vagyunk? Mi nem igazgatjuk, hanem izgatjuk az országot.
Érted már, hogy mi van? Velünk kellene ujjat húznod kispajtás. Ha nem tetszik, gyere ki a ház mögé. Lejátsszuk.
Mi a hézag? Eltapsolunk megint néhány milliárdot, hogy még jobban gyűlöld a Sorost. Aki jót tett a magyarokkal. Nemcsak pénzt adott nekünk, hanem reményt. Hogy meg lehet változtatni azt, amiről azt hittük, hogy a végtelenségig marad.
Hogy akkor most miért gyűlöljük? Hát kit gyűlöljünk? A saját anyánkat? Még mindig nem érted? Azért gyűlöljük, mert jó volt hozzánk. Az ilyet mi nem tudjuk megbocsátani. Ez főbenjáró bűn, nyomasztó emlék.
Engem ugye gyerekkoromban agyba-főbe vert az apám. Beszéltem erről neked soszor. Most meg milyen jól megvagyunk az öreggel. Próbált volna csak jó lenni hozzám, ráküldenék egy nemzeti konzultációt.
Ilyen egyszerű ez. Nem is értem, hogy mit lehet ezen nem érteni.
Egyébként, elárulok neked valamit. Kedves hülyém, mi nem gyűlöljük a Sorost. Sőt, kifejezetten kedveljük. Kapóra jött nekünk, hogy meggyűlöltethetjük veled. Ameddig te a Sorost gyűlölöd, addig sem bennünket utálsz.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
