Hogy talált olyan hatalmas összeget a magyar állam és a hatalomhoz közelálló 4iG, hogy megvásárolja a Vodafone-t akkor amikor óriási lett a költségvetés hiánya?
750 millió eurós hitelt adott az állami Eximbank a 4iG-nek, hogy a kormányközeli cégnek legyen elég pénze a vásárláshoz. Ez azért volt fontos Orbán Viktornak, mert így az állam csak kisebbségi tulajdonos a Vodafone-ban, melynek 51%-a a 4iG tulajdona. A magyar miniszterelnök ezzel a megoldással úgy került egy fontos cég birtokába, hogy Brüsszel nem vádolhatja államosítással, a telekommunikációs piac lenyúlásával. A baj csak az volt, hogy az Eximbanknak sem volt elég pénze a kölcsönre, ezért ők is hitelt vettek fel. Honnan? A nemzetközi piacról, ahol a JP Morgan amerikai óriás irányításával jött létre egy hitelt nyújtó pénzintézeti csapat. Fekete Péter, a 4iG főnöke is elismerte a Bloombergnek, hogy így jutottak 750 millió eurós kölcsönhöz.
Kínai szerep
Bár az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, de a pénzügyekben fennmaradt az együttműködés. A pekingi Népbank – Kínában ez a nemzeti bank – elnöke épp mostanában találkozott Washingtonban a Federal Reserve Board főnökével. A magánbankok is vígan üzletelnek a kínaiakkal – amint azt Brückner Gergely, a Telex szakújságírója kiderítette.
Kína négy legnagyobb bankja is részt vállalt a Vodafone kölcsönben.
Ezek magánbankok, de az állami befolyás ugyancsak erős hiszen ezek a pénzintézetek finanszírozzák a fontos állami terveket, például az Új Selyemút programot, mellyel Peking a befolyását kívánja növelni a világban. Ezek a kínai nagybankok jelenleg a világ legfontosabb pénzintézetei: a mérleg főösszegük 4-5000 ezer milliárd dollár. Kettő közülük Magyarországon is jelen van: az egyik a Bank of China, amely már évek óta folytat pénzügyi tevékenységet Budapesten, a másik a China Construction Bank – ez foglalkozik a kínai vállalkozásokkal külföldön például a Debrecenben épülő CATL akkumulátor gyárral, amely jelenleg a legnagyobb külföldi beruházás Magyarországon.
Matolcsy György a napokban találkozott is a China Construction Bank elnökével, Tien Kuo-livel. Az elnök egyáltalán nem újonc Budapesten hiszen korábban a Bank of China elnöke volt. 2014-ben a választási győzelem után Orbán Viktor díszvacsorán fogadta külföldi barátait, és ezen részt vett Tien Kuo-li is. Orbán Viktor azóta mondogatja lelkesen:
ha nem kapunk pénzt az IMF-től vagy Brüsszeltől, akkor majd adnak a kínaiak.
Matolcsy közismerten a kínaiak bizalmasa Budapesten. Már a hatalomra jutás előtt elvitte Orbán Viktort Kínába, ahol magas szinten fogadták az ellenzéki vezetőt. Orbán korábban kommunista Kína elszánt bírálói közé tartozott, de Pekingben rájött arra, hogy a kínaiak komoly gazdasági erőt képviselnek, és velük érdemes jóban lenni.
Az Egyesült Államokat nyugtalanítja a növekvő kínai szerep Magyarországon hiszen Peking itt rendezi be a regionális központját. Vang Ji, a kínai diplomácia első embere nemrég Budapesten járt, ahol együtt ettek lángost Szijjártó Péter külügyminiszterrel, de természetesen fogadta a politikai bizottság tagját Orbán Viktor miniszterelnök is.
A kínaiak ott nyomulnak előre ahol tudnak:
Afrikát magára hagyta a Nyugat, betelepedtek a kínaiak. Görögországban a nagy pénzügyi válság idején a parlament felállva tapsolta meg a kínai miniszterelnököt, aki 1 milliárd dolláros gyors segélyt hozott. Cserébe viszont a kínaiak megszerezték Görögország legnagyobb kikötőjének jórészét. Pireusz a kiindulópontja az Új Selyemútnak Délkelet Európában. Épül a Budapest-Belgrád vasút, amely fontos láncszeme lehet a kínaiak előrenyomulásának – persze egyelőre némi problémát okoz, hogy nincs összeköttetése a pireuszi kikötővel, de a kínaiak hosszú távra gondolkodnak. Épp ez nyugtalanítja az Egyesült Államokat: a CIA egy csapatot küldött Budapestre, hogy kiderítse a magyar kormány kapcsolatait az oroszokkal és a kínaiakkal. Az amerikai nagykövet sajtóértekezletén már megtörtént az első lépés: az orosz kémbankot szankcionálták. Magyarország azonnal kilépett, és a bank távozik is Budapestről.
A kínai bankok azonban maradni akarnak…
