A Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Magyarországra költözése aggasztja a biztonsági szakembereket, és újabb adalék a magyar és az amerikai kormány közötti feszültségekhez.
A cikk emlékeztetett az eredetileg a KGST keretében működő, viszonylag kicsi, alig 350 millió dolláros tőkével rendelkező bank történetére, valamint arra, hogy a pénzintézet vezetőjeként Vlagyimir Putyin személyesen választotta ki Nyikolaj Koszovot, akinek az azonos nevű apja az 1956-os felkelés elnyomására Magyarországra küldött KGB-tisztek között volt. A bank Budapestre költözését februárban felvetette az amerikai kongresszus Budapestre látogató, négyfős küldöttsége, és amerikai tisztségviselők szerint korábban megtette ezt Mike Pompeo külügyminiszter is magyar miniszterekkel tartott találkozóján.
Orbán Viktor miniszterelnök fiatal kommunista-ellenes disszidensnek nevezte el magát, aki tüzes orosz ellenes beszédet mondott Nagy Imre, az 1956-os szovjetunió elleni magyar lázadás vezetőjének 1989-es újújratemetésén. Mára az amerikai és nyugat-európai vezetők megelégelték Orbán keletre fordulását és Putyinnal való barátságát, amelyet két emblematikus nemzeti erős ember szövetségének tekintenek.
Az IIB átköltözését a nyugat-európai és amerikai szakemberek újabb fejezetnek tekintik az Orbán és Putyin között kibontakozó „különleges kapcsolatban”, amely Magyarországot Moszkva legjobb barátjává tette.
Az Orbán és Putyin közötti kapcsolat a magyar miniszterelnök 2010-es megválasztása óta elmélyült. Orbán Putyint nevezte meg szerepmodellként – írta a szerző. Az ellenzék részéről Vadai Ágnest, a DK alelnökét idézte, aki kifejtette: Orbán tulajdonképpen azt követi, amit Putyin tesz a jogállamiság és a demokrácia kérdéseiben, a civil társadalom korlátozásában, és azoknak a civil szervezeteknek az elnyomásában és fenyegetésében, amelyeket nem tud ellenőrzése alá vonni.
A cikk szól a paksi bővítésről kötött szerződésről, amelyet vetélytársak nélkül adtak ki, és amelynek iratait titkosították, mígnem egy bíróság kötelezte a kormányt a dokumentumok feltárására. De nem kerülte el a nyugati biztonsági tisztségviselők figyelmét a bankelnök származásában megmutatkozó történelmi irónia sem. Koszovnak, az apja mellett, az édesanyja is a KGB munkatársa volt, Amerikában dolgozó atomkémeket irányított, és ez fokozza a riadalmat, hogy a bankot illegális tevékenységre, és kémtevékenység leplezésére használhatják fel, még csak nem is kizárólag Magyarországon, hanem bárhol, így a schengeni övezet egészében.
A magyar kormány teljes diplomáciai immunitást biztosít a bank munkatársainak, konzultánsainak és minden meghívott látogatójának – ezt Szlovákia megtagadta, amikor korábban Moszkva azt a lehetőséget puhatolta, hogy oda költöztethetik a pénzintézetet.
Dezső Andrást, az Index.hu munkatársát idézve a szerző azt írta: mindez olyan időpontban történik, amikor a szakértők szerint Oroszország gondban van az Európában dolgozó ügynökökkel, miután a kettős ügynök Szergej Skripal és lánya megmérgezése után tömegesen utasították ki a kémkedéssel gyanúsított oroszokat. Dezső szerint a magyar elhárításnak nem lesz elegendő embere ahhoz, hogy figyelemmel kísérje a jövés-menést, és ez várhatóan arra indítja majd a külföldi titkosszolgálatokat, hogy ők is megjelenjenek a színen. Budapest olyan lesz, mint Bécs volt a hidegháború idején, amikor arról volt ismert, hogy az a különféle titkosszolgálatok embereinek gyűjtőhelye. Nem kísérik majd figyelemmel a bank pénzügyi tranzakcióit sem, vagyis – írta a szerző ismét Vadai Ágnest idézve –, bármiféle üzlet lehetséges. A politikus hangsúlyozta: pártját nagyon aggasztja ez a bank.
Az Amerika Hangja kért a kérdésben interjút Orbán Viktor szóvivőjétől és Szijjártó Péter külügyminisztertől, de a kérést elutasították.
A bank közleményt adott ki, amelyben cáfolta, hogy Koszov elnöknek bármi köze lenne az orosz titkosszolgálatokhoz, elutasította azt is, hogy a bankot orosznak minősítsék, hiszen multilaterális pénzügyi szervezet. A közlemény arra is rámutatott, hogy az Európába költözéstől a bank tőkéjének és kihelyezési tevékenységének növekedését, a pénzintézet ismertebbé válását és újabb résztulajdonosok bevonásának lehetőségét várják.
A cikk emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor első kormányzása idején eléggé aggódott a bank átláthatatlansága miatt ahhoz, hogy abból kiléptesse Magyarországot, de egy évtized elteltével újra belépett.
A cikk Julius Horvathot, a CEU professzorát is idézte, aki kifejtette: az Orbán és Putyin közötti politikai barátság alapja szerinte nem az ideológiai közelség, hanem az, hogy a magyar vezető átértékelte az európai hatalmi egyensúlyt, és azt látja, hogy nő Putyin befolyása a régióban. Végül Nyilas Gergő, az Index.hu újságírója azt mondta a szerzőnek:
 Magyarországra költözése aggasztja a biztonsági szakembereket, és újabb adalék a magyar és az amerikai kormány){kind=link}