A karácsony előtti hetekben tíz olyan ügyfelüket mutatják be, akik nem hagyták, hogy az állam korlátozza jogaikat.
A Magyar Helsinki Bizottság közleményében azt írja, 1989 óta működnek jogvédő egyesületként, és idén várhatóan 2000 új ügyfelük lesz. Azt írják: „Legtöbbször nehéz sorsú embereknek segítünk, adunk ingyenesen jogi segítséget, biztosítunk képviseletet – nekik többnyire mi jelentjük az utolsó esélyt ahhoz, hogy szorult helyzetükből kikeveredhessenek.”
De, ahogy írják,
vannak olyan ügyfeleik is, akik másokkal vállalt szolidaritás, az igazságtalanságokkal szembeni kiállásuk vagy a szabadságjogok megvédése miatt kerülnek konfliktusba a hatalommal.
Az ő történetüket mutatják be rendhagyó adventi naptárukban, amely ide kattintva érhető el. Minden nap más történetét lehet elolvasni – az indulás napján, december 6-án például Szert Boglárkáét, aki az Antall József Tudásközpont irodavezetőjeként állt ki az ellen, hogy kollégáit megszégyenítsék politikai véleményük miatt, ezután pedig átszervezésre hivatkozva elbocsátották.
Ahogy írják, a következő napokban „jogellenesen letartóztatott kamionsofőr, abszurd módon előállított szociális munkás, elítélt környezetvédő és eljárás alá vont demonstrálók ügyei” követik Szert Boglárkáét.
Mellettük a naptárban helyet kapott a halálbüntetést ellenző Szent Miklós, és a 20. század egyik legismertebb emberi jogi harcosa, Szergej Kovaljov is.
A Helsinki Bizottság közleményében azt is írja:
bátorság kell ahhoz, hogy valaki tüntetést szervezzen, szembeszálljon az állami gyűlöletpropagandával, vagy megvédjen egy megtámadott nőt.
A Bizottság szerint „egy illiberális államban egy-egy per elvesztésénél sokkal nagyobb a kockázat, ügyfélnek és jogvédőnek egyaránt. Mert az állam igyekszik valamiféle bajkeverőnek, a többség érdekeit veszélyeztetőnek, olykor egyenesen nemzetárulónak beállítani őket.”
Azt írják: az egyáltalán nem jelent jót, ha egy állam vitatja a jogszerű tiltakozás jogát, ahogy annak Magyarországon sok példáját látni.
