Ember legyen a talpán, aki eligazodik a januárban és júliusban hatályba lépő adóváltozások dzsungelében. Jön a négygyerekes anyukák szja-mentessége, a nyugdíjasok adókönnyítése és a tb-szabályok átalakulása. A vállalkozásoknak is figyelniük kell.
Nem az adózás önkéntes követését segítő évként fog bekerülni a történelembe 2020. A kormánytöbbség több menetben nyúlt bele az adótörvényekbe, még azonos tárgykörbe tartozó szabályok is eltérő időpontban módosulnak: hol januártól, hol júliustól. Megpróbáltuk összeszedni legalább a legfontosabbakat.
Sokgyerekes anyák előnyben
A 2020-ban hatályba lépő adóváltozások leghangosabban beharangozott eleme a legalább négygyerekes anyák szja-mentessége januártól. Ez kiterjed a végkielégítésre (a törvényben meghatározott mértéket meghaladó részét kivéve), az egyéni vállalkozásból származó jövedelem esetén a vállalkozói kivétre, a mezőgazdasági őstermelésből, az európai parlamenti és a helyi önkormányzati képviselői tevékenységből származó jövedelemre, a választott könyvvizsgálói tevékenységből és a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló más szerződés alapján végzett tevékenységből származó jövedelemre. A bérbeadásból származó vagy a külön adózó jövedelmekre nem alkalmazható a mentesség.
A jogosultak köre a négy vagy több gyermeket nevelő nőkre terjed ki, akik vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőként nevelnek gyermeket (tehát a nevelőszülők nem esnek a kedvezményezetti körbe), és akik családi pótlékra jogosultak vagy legalább 12 évig jogosultak voltak.
A tb-t is átszabják
A (már nem létező, mert adózásra átalakított) társadalombiztosítást érinti, hogy
az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500-ról 7710 forintra,
napi tétele 257 forintra emelkedik január 1-től. Ezt azok fizetik, akik munkaviszony vagy más jogosultság híján elveszítik a biztosítást. Ezzel kapcsolatban fogadott el a közelmúltban nagy vihart aratott módosítást a parlament kormánypárti többsége. Megmarad az az előírás, hogy három havi nemfizetés után megszűnik a tb-ellátás, ám júliustól nem lesz türelem. Az ellátást nyújtók (például háziorvos) számítógépe nem piros színnel fogja jelezni a rendezetlen jogviszonyt – ami után befizetéssel pótolható a hiány -, hanem barna színnel azt közli, hogy érvénytelenség áll fenn (mintha halott lenne); ekkor azonnali fizetéssel a piaci áron vásárolható meg az ellátás.
Ezt a kört érinti a júliusi változás, amellyel egységes 18,5 százalék tb-járulékban olvad össze a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék. Ez csak adminisztrációs könnyítés a kifizetőknek, az viszont a nyugdíjasok sokaságának kínál kedvezményt, hogy szintén júliustól a munkaviszony mellett már
bármely forrásból származó jövedelem esetén is csak az szja-t kell befizetniük.
Az egységes tb-járulékkal párhuzamosan csökken a gyermekek után járó családi kedvezmény. Most a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékból nem lehet levonni a kedvezményt, de július 1-je után már a teljes, 18,5 százalékos mértékű tb-járulék terhére érvényesíthető lesz a családi kedvezmény.
Eva, kata, kiva, online-számla
Az év elejétől megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó. Ezt már idén se lehetett választani, most végleg eltűnik. Helyette lehetséges a kisvállalati adó (kiva), amely 13-ról 12 százalékra csökken, és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata). Utóbbi havi 50 ezres tétele egy ideje már sok cég kedvenc adókikerülési formája („számlaképes” munkatársak) az alkalmazotti státusz helyett. Ebben a körben a NAV ellenőrzéseket ígér, bár nem kell feltalálnia a spanyolviaszt: az adóhivatal 2006-ban már tételesen ismertette azokat a körülményeket, amelyek esetén a vállalkozói szerződés semmis, azt bújtatott munkaviszonynak kell tekinteni.
A vállalkozásokat érinti – nem kis mértékben, főleg a kis cégeket -, hogy
lényegében minden számláról online-adatot kell szolgáltatni.
A NAV most csak a 100 ezer forint áfaösszeget elérő számlák adatait látja, jövő júliustól viszont már lényegében minden vállalkozói számlát (2021. január 1-től pedig a magánszemélyek részére kiállítottakat is).
Csökken a számlakibocsátásra rendelkezésre álló határidő 15 napról 8 napra. És bővül a bizonylatra kötelezettek köre is júliustól: az áfamentes egyéb oktatási szolgáltatások, humán-egészségügyi szolgáltatások, fogászati ellátások, valamint ingatlanértékesítések is bekerülnek ebbe a körbe. Mindezért cserébe a kormány azt ígéri, hogy a NAV már 2021 tavaszától elkészíti a vállalkozások áfabevallási tervezetét.
A cégek, különösen a nagyobbak számára figyelemmel kísérendő változás például a külföldre történő tőkekivonás adóztatásának megváltozása a tao-n belül. Az áfatörvény pedig meghatározott körben lehetővé teszi az adóalap csökkentését behajthatatlan követelés jogcímén.
