Adok-kapok és egymásra mutogatás

Sikeresen működik az új magyar gazdaság gazdasági modell, jön az új nemzeti konzultáció a családokról, készül az új NAT, ingyen tankönyvek tanévkezdésre az iskolásoknak, közben hősies harc Brüsszellel, a Sargentini-jelentés után újabb fronton, a határvédelem jogáért – a jól ismert panelekből felépített beszéddel és hangsúlyokkal indította a Parlament őszi ülésszakát Orbán Viktor miniszterelnök. Beszédét az M1 élőben közvetítette. Ezúttal a frakcióvezetők válaszait is – ezeket Orbán nem fogja kitenni az ablakba. 

A miniszterelnök beszédének első részében az új magyar modell sikereit foglalta össze, köszönetét fejezte ki a gazdaság szereplőinek, sőt, név szerint is kiemelte Varga Mihály miniszterelnök-helyettest elismerve vitathatatlan érdemeit a jó teljesítmények elérésében. A segélyek helyett a munkára alapozott gazdaságpolitika eredményeként az idei első félévben már 800 ezerrel magasabb volt a foglalkoztatottak száma, és ebből 600 ezerrel a magángazdaságban dolgoztak többen, mint 2010-ben. Hamarosan megközelítjük az a foglalkoztatottak 4,5 milliós álomhatárát – mondta, a munkanélküliség 3, 5 százalékos aránya pedig a harmadik legjobb az EU tagországai között, a cél természetesen az, hogy az élre kerüljünk. A bérek emelkedésében is jelentős az előrelépés, „bár még nem tartunk ott, ahová szeretnénk eljutni” – vetette közbe. A gazdaság szereplői és a kormány között már megkezdődtek a 2019-es bérmegállapodások is.

Szép és bíztató idők következnek a magyar gazdaságban, a cél nem kevesebb, hogy megérje dolgozni és gyermeket vállalni. A kormány szándéka, hogy Magyarország bekerüljön az Európai Unió első öt legjobb és legélhetőbb országa közé.

A miniszterelnök úgy látja, ennek jól az esélyei, hiszen az első negyedévi 4,8 százalékos GDP növekedés messze meghaladta az EU átlagát. A sok jóból a nyugdíjasok is részesülnek, várhatóan az idén is kapnak nyugdíjprémiumot.

„Zakatolnak az ipari erőközpontok” – jellemezte az országot, elsősorban  autópari nagyhatalomként Győrtől Debrecenig a BMW beruházása kapcsán, valamint emlékeztetett a múlt heti bejelentésre, mely szerint újabb 390 milliárd forintos MOL-Tissen Group „giga-beruházás” indul Tiszaújvárosban is. Mindezt akiváló magyar munkaerőnek köszönhetjük – hangsúlyozta.

Az agrárium teljesítményének egy elismerő mondatot szánt: akár 20 millió embert is el tudnánk látni kenyérrel – mondta.

Összefoglalta az oktatásban zajló folyamatokat is: elindult a tanév, minden eddiginél több, egy millió kisdiák kapott ingyen tankönyvet, számítástechnikai eszközöket a közoktatásban, elindul az új NAT társadalmi vitája, a felsőoktatásba bekerült fiatalok többsége pedig ösztöndíjasként, az állam segítségével tanulhat.

A magyar közoktatás történetének legnagyobb fejlesztésének nevezte, ami most zajlik,

az Orbán-kormány 2018-ban 606 milliárd forinttal többet költ oktatásra, mint az utolsó szocialista kormány 2010-ben, összesen több mint ötszáz fejlesztés van folyamatban. Ez az igazi befektetés a jövőbe – zárta a témát.

A miniszterelnök szerint a közeljövőben két terület érdemel kiemelt figyelmet:  a népesedési kérdések és az európai politika.

A nemzeti keresztény kormány nem törődhet bele, hogy elfogyjon a nemzet

– mutatott rá – , s nem kétséges, hogy a magyar családok megerősítése a feladat és nem az idegenek betelepítése a megoldás. A népességfogyás megállítását a magyar családokra kell bízni. Újabb kezdeményezésekre van szükség, ezért még az ősszel a családpolitikáról nemzeti konzultáció indul.

Ezután rátért a másik nagy közfigyelmet kiváltó témára: A vita Európa színpadán zajlik majd, – mondta –  2019 májusában pedig a választáskor a jelenlegi európai elit távozik. Éppen ideje! – tette hozzá Orbán Viktor. – Nem tudták bent, az Európai Unión belül tartani az Egyesült Királyságot és nem tudták kint, az unión kívül tartani a migránsokat.

Mindkettő súlyos történelmi hiba!

Kérdés, hogy mi jön ezután? A miniszterelnök úgy véli, a politikai erők Európában két táborra oszlanak, bevándorlás ellenzőkre és bevándorlás pártiakra, s ez a helyzet ma felülírja a hagyományos pártszerkezetet – fejtette ki.

A bevándorlás ellenes erőket ma markánsan Olaszország, Lengyelország, Ausztria és Magyarország képviseli, s ellenük folyamatosak a támadások. Többek között a „globális elit” részéről, amely az európai népességcserét támogatja,

annak reményében, hogy majd átveheti fölöttük az uralmat, így az EU és az európai nemzetállamok irányítását is. Magyarországot és Lengyelországot jogi eljárások indításával próbálják gyengíteni Ebbe a sorba tartozik az unió Magyarország elleni jelentése és annak időzítése is.

Orbán Viktor gyermekded vitának nevezte, hogy a Sargentini-jelentés nem Magyarországot, hanem a magyar kormányt támadta, szerinte ugyanis már a címében is Magyarország szerepel.

Egyébként pedig 19 vita alatt lévő témát, 13 már lezárt ügyet és 37 ténybeli tévedést tartalmaz, például hazánkban dúló antiszemitizmusról. A jelentést abszurd hazugsággyűjteménynek minősítette, elfogadásának módját pedig az alapokmány legelemibb megsértésének.

A kormány jogi lépéseket tesz.

Végezetül kitért arra, hogy Brüsszel a közös védelmi politika jegyében „porta szolgálaltot” kíván a magyar határra telepíteni és azt követeli, hogy adjuk át a „kulcsot”, hogy ők döntsék el, ki léphet be az országba.

Salzburgban a következő EU csúcson a magyar miniszterelnök azt képviseli majd, hogy saját határait Magyarország képes a legjobban megvédeni, ennek jogáról nem mond le.

„Hányszor szerepel Magyarország a bírálat címzettjeként? Egyszer sem! Hányszor a kormány? 48-szor”

– tette fel a teátrális kérdést a frakciók közül elsőként szót kapott Demokratikus Koalíció képviseletében Gyurcsány Ferenc a Sargentini-jelentés és annak kapcsán, hogy Orbán megpróbálja úgy beállítani, mintha Magyarországot szavazták volna le Strasbourgban, nem pedig a magyar  kormányt. A pártelnök a tőle megszokott szenvedélyes hangon és némileg teátrálisan elmondott beszédét, amelyben többször is lediktátorozta Orbánt, azzal kezdte, hogy  a kormány kezeltetésre szorulna. „Akinek téveszméi vannak, és Napoleonnak, macskának, Magyarországnak képzeli magát, azt a köz és orvosi nyelv tudathasadásosnak hívja. Ilyen tudathasadása van a kormánynak. Kezeltetni kellene magukat” – fogalmazott beszéde elején, amelyben leszögezte, hogy a kormány a 12 pontos teszten megbukott.

Felszólalása után Kövér László házelnök – az ülés alatt először, de nem utoljára – kiesve szerepéből szarkasztikusan azt mondta, hogy Gyurcsánynak nem kellett volna a kezeltetésről beszélni, mert különösen ingoványos talajra tévedt ennek taglalásával.

Gyöngyössy Márton Orbán 12 évvel ezelőtti mondatait idézte, amikor még ellenzékben Strasbourgban arra szólította fel az Európai Unió vezetőit, hogy az EU ne saját belügyeként kezelje és ne segítse a csaló és hazug kormányokat. „12 év után meghallgatták a kérését” – tette hozzá. Hangsúlyozta:

Orbán Európában vesztett, talán nem lenne késő kihátrálnia.

Orbán éveken át küzdött, hogy Európában legyen közös határvédelem, a mostani javaslatot pedig annak fényében kellene  megítélni, hogy miről szól a javaslat, s ha már a migrációba beleállt, ne rontsa el, támogassa, hogy Európa meg tudja védeni közös határait.

Nem az ön által felhúzott néhány kilométernyi kerítés védi meg Európát!

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője visszaeső jogsértőnek nevezte Orbánt,  arról beszélt, hogy a Sargentini jelentés kimutatja, hogy Magyarországon nincs demokrácia, s megmutatja, hogy

Orbán  Viktor nem Európa erős embere.

A frakcióvezető egyben kijelentette, hogy pártja javaslatokat fog benyújtani, amelyek elfogadásával okafogyottá válik az uniós eljárás.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője azzal vezette fel a beszédét, hogy mindenki áruló Orbán szemében, aki nem ért vele egyet. Beszélt a mélyszegénységről, az egészségügyről (évente egy szekszárdnyi ember hal meg, mert kilopják a pénzt az ágazatból), a kivándorlásról, a devizahitelesekről, a kilakoltatásokról, a légszennyezettségről, stb., majd felvezette, s feltette a kérdést, amit rögvest meg is válaszolt.

„Önnek  a pénz és a hatalom az első, nem Magyarország”! Ki az áruló miniszterelnök úr? Ön támadja az országot, a magyar embereket, Ön az áruló!”

Keresztes László, az LMP frakcióvezetője szerint Orbán ugyan azt állítja, hogy nem akar migránsokat, de pont ő volt az, aki Pécsett befogadóközpontot akart létrehozni, s ezt csak a helyi lakosok ellenállásának sikerült megakadályozni. „Orbán nem abban érdekelt, hogy a migrációs kérdés megoldódjon, hiszen az kampánytéma, így nem a kritikus magyar problémákról esik szó” – szögezte le, majd igyekezett megindokolni, hogy pártja EP-képviselője miért nem szavazta meg a Sargentini-jelentést. Szerinte azért, mert a magyar problémkra Magyarországon kell válaszokat adni.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének beszédéből egyértelműen kiderült, hogy a kormány továbbra is Gyurcsánytól tart a leginkább: ő az, aki a frakcióvezetőtől is a legtöbbet kapta, például azt, hogy antiszemita (!), mert egy zsidótól elkobzott villában él, illetve, ő az, aki királynak képzelte magát.

Ugyanez volt kiolvasható Harrach Péternek, a KDNP frakcióvezetőjének a felszólalásából is, aki örömét fejezte ki amiatt, hogy Gyurcsány itt van, mert hogy első kézből személyesen lehet neki gratulálni a most évfordulójához érkezett őszödi beszédhez.

Orbán Viktor válaszában arról beszélt, hogy

vannak olyan politikusok, akik jobban gyűlölnek bennünket, mint mennyire szeretik a hazájukat.

Ezt a határvonalat nem lenne szabad átlépni   – mondta, külön hangsúlyozva, hogy nem nevezi hazaárulóknak az ellenzéki képviselőket. Egy dolog a kritika és más dolog szembe fordulni a hazával.

Megerősítette, szerinte komolyan fennáll annak veszélye, hogy Magyarországot megfosztják a határvédelemre vonatkozó nemzeti hatáskörtől, holott kétséget kizáróan képes megvédeni a határait.

Miért van erre szükség? –  tette fel a költői kérdést. A magyar kormány értelmezése szerint ennek nincs értelme, tehát más van mögötte: ők akarják megmondani, ki jöhet be és ki nem – ismételte meg a beszédében elmondottakat, majd arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy ne támogassák a határvédelem jogának elvételét a hazájuktól.