Nincsenek aggályai Áder Jánosnak. Se a tb-ellátás, se a kulturális élet szigorításával. Aláírta a törvényeket. A tb-változásban a lényegről nem beszél.
A társadalombiztosítási ellátásra vonatkozó szigorító törvény aláírásának indoklása már megjelent Áder közleménye, a kulturális élet, elsősorban a színházak életébe jelentős kormányzati beavatkozást lehetővé tevő törvényről még nem, de a parlament honlapján már mindkettő státusa: kihirdetésre vár, illetve kihirdetés előtt.
Áder szerint nincs probléma a tb-ellátások szigorításával. Mint írja, az elmúlt napokban élénk vita alakult ki az új rendelkezések társadalmi hatásáról. Néhányan azt vizionálták, hogy 700 ezer ember „eshet ki” az egészségügyi ellátó rendszerből. Fel is teszi a kérdést magának is.
Mi az igazság?
Az új szabályozás alapján – úgy, mint eddig – teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult minden kiskorú, minden tanuló, minden nyugdíjas és minden biztosított munkavállaló. A hatályos törvények ma is biztosítják a szociálisan rászorultak, hajléktalanok egészségügyi ellátását. Ezen a most elfogadott törvény nem változtatott – szögezi le Áder. Hozzáteszi a azt is, hogy a törvénymódosítás nem érinti a sürgősségi ellátást és a mentést. Erre továbbra is – úgy, mint eddig – mindenki jogosult marad.
Majd felteszi a második kérdést.
Miért indokolt a törvénymódosítás?
Az elmúlt időben jelentősen nőtt azok száma, akik – közülük nem kevesen szándékosan – nem fizettek egészségügyi szolgáltatási járulékot.
(Azt nem írta le, mennyi ez, s milyen forrás igazolja a „jelentős” növekedést.)
De az egészségügyi szolgáltatást ők is igénybe vették. Ez igazságtalan és méltatlan a járulékot becsületesen fizető honfitársainkkal szemben.
Ezért az új törvény úgy rendelkezik, hogy azok a személyek – és csak azok –, akik a jövőben szándékosan nem fizetnek egészségügyi szolgáltatási járulékot, az egészségügyi szolgáltatást csak akkor vehetik igénybe, ha tartozásukat rendezték – sorolja a szigorú változást. Ugyanakkor a sürgősségi ellátásra a tartozásukat még ki nem fizető polgárok is jogosultak.
Néhányan azt mondták a törvényről, hogy szégyenteljes. „A törvény alapos áttanulmányozása után kijelenthetem, hogy nem a törvény szégyenteljes”, hanem azok magatartása, akik – különösen advent idején – indokolatlanul keltenek félelmet az emberekben.
A lényeg maradt ki
Ha elolvassuk Áder indoklását, feltehető a kérdés, mi szükség volt egyáltalán a módosításra. Mert, valóban, eddig és ezután is a három hónap volt a választóvonal. Csakhogy – és efelett Áder kecsesen átsiklik – jelenleg pirossal jelez a rendszer annál, akinél probléma lehet, de van érvényes taj-száma. Ez
előállhat egyszerű adminisztrációs hibából, például a munkáltató más számlára utalta a járulékot, de az is előfordulhat, hogy nem fizetett, ám erről az alkalmazott természetesen nem tud. Ilyenkor az ellátást megkapja, de felszólítják a helyzet rendezésére.
Ez esetben mód van az elmaradt járulékok utólagos befizetésére, a munkáltatóval szemben az adóhivatal járhat el.
Jövő júliustól (pontosabban a három hónap elteltével októbertől) azonban rögtön barna színre vált az értesítés, érvénytelen taj-számot mutat. Mint például az elhunytaknál. Ebben az esetben
nem lesz türelmi idő, csak a teljes ár azonnali megfizetésével kaphat ellátást,
ami mondjuk egy végtagtörés miatti műtét esetén már tetemes összeg. Erre (is) hívta fel a figyelmet a Magyar Orvosi Kamara, amikor a törvény aláírásának elutasítására szólította fel és Karácsony Gergely is Ádert. Hiába.
A vélhetően szintén jóváhagyott törvénymódosítás sok egyéb mellett a színházak életébe engedi bele mélyebben a kormányt. Jogszabályilag is elválasztják az önkormányzati, az állami és a vegyes fenntartású színházakat. Utóbbiak esetében – ha az önkormányzat rászorul költségvetési pénzre – az önkormányzatnak kérelmet kell benyújtania, amit a kormány megvizsgál. Ha belemegy, akkor megállapodást kell aláírni a területet felügyelő miniszterrel a színház közös fenntartásának szabályairól és a finanszírozás összegéről, arányáról.
Vagyis valóban kikerült a végleges szövegből az egyoldalú vétó lehetősége, de mivel nem egyenrangú felek fognak tárgyalni, a például nem kormánypárti vezetésű önkormányzat aligha tudja maradéktalanul érvényesíteni érdekeit.
