Immár Cai Csi, a belbiztonság főnöke a második legfontosabb vezető Pekingben, megelőzve a gazdaságot irányító Li Csiang miniszterelnököt, aki a kommunista párt kongresszusán még közvetlenül Hszi Csin-ping mögött lépkedett.
Mikor derült ki, hogy az ötödik számú vezető, a 68 éves Cai Csi megelőzte Li Csiang kormányfőt? Amikor veszélybe került Hszi Csin-ping elnök kedvenc építkezése a Peking melleti új város. Árvíz fenyegetett, és Hszi Csin-ping elrendelte: mentsék meg kedvenc városát akár azon az áron is, hogy sok műemlék víz alá kerül a főváros közelében. A projekt jelentőségét jól mutatja, hogy egyszerre négy vezető kereste fel az árvíz előtt.
Hszi Csin-ping elnök, Li Csiang miniszterelnök és Cai Csi, a belbiztonság főnöke tehát a három csúcsvezető, együtt látogatta meg Hszi Csin-ping kedvenc programját, a Peking melleti új várost, mely
“ezer évig hirdeti a jelenlegi vezér dicsőségét.”
Ez a látogatás annyira fontos volt, hogy részt vett rajta a hatodik számú vezető is Ding Hszüe-hsziang, első miniszterelnök-helyettes is.
Az ezer évre tervezett új várost az a veszély fenyegette, hogy a nagy árvíz elpusztítja. A helyi hatóságok Li Csiang miniszterelnökhöz fordultak, de ő nem tehetett semmit. A belbiztonság főnöke, aki a rendőrségen, és a titkosszolgálaton kívül immár a hadsereget is irányítja, megoldotta a problémát. A titkosszolgálat irányítása azért fontos, mert az mindenütt ott van: Cai Csi már több mint tíz éve feljött vidékről Pekingbe, volt ideje kitanulni a bürokráciát. Li Csiang viszont újonc volt a fővárosban, mert Sanghajból emelte föl Hszi Csin-ping elnök. A döntő pillanatban a miniszterelnök pánikba esett – írja a jólértesült Nikkei japán hírügynökség tudósítója. Arról volt ugyanis szó, hogy Hszi Csin-ping elnök kedvenc városát csakis úgy lehetett megmenteni, ha átvágják a gátat, és az árvíz elpusztít egy műemlék várost.
A belbiztonsági főnök viszont villámgyorsan döntött: utasította embereit, hogy vágják át a gátat, így a víz elöntött egy egész várost Peking mellett, de megkímélte Hszi Csin-ping kedvenc programját.
Az elárasztott városban sokszáz, de lehet, hogy sokezer ember fulladt vízbe, mert későn értesültek a hatóságok döntéséről. A titkosszolgálat gondoskodott róla, hogy az egész ügy titokban maradjon.
Bár a város, melynek lakói közül sokan vízbe fúltak műemlék, mert szerepel A három királyság románca című híres középkori regényben, még sokkal az árvíz után is sártengerben döglődött, Hszi Csin-ping megdicsérte a belbiztonsági főnököt merész döntéséért. Amikor azután szemleutat tett kedvenc új városában, akkor Hszi Csin-ping már csak a belbiztonság főnökét vitte magával. Cai Csing a fegyveres erők felügyelete mellett immár pénzügyekbe is beleszólhat, ha azok az alá rendelt intézményeket érintik. Január 16-án fontos pénzügyi tanácskozást rendeztek Pekingben, melyen Hszi Csin-ping elnök mondott beszédet, és a belbiztonság főnöke elnökölt. Miért épp ő? A hivatalos magyarázat az, hogy Li Csiang miniszterelnök Davosban járt. Valójában Pekingben mindinkább Li Csiang miniszterelnököt teszik felelőssé a tőzsde mélyrepüléséért, az ingatlan piac problémáiért és Kína többi gazdasági gondjáért. A kínai tőzsdék 6000 milliárd dollárt veszítettek az értékükből az elmúlt három évben. Korábban Hszi Csin-ping elnök épp azért rendelte el Hongkong bekebelezését, hogy Sanghajjal együtt a két kínai tőzsde felvehesse a versenyt New Yorkkal. Erről szó sincs!
A kínaiak ahelyett, hogy felzárkóznának épp ellenkezőleg lemaradnak ezen a nagyon fontos területen.
Alkalmas-e a titkosszolgálat a pénzügyi reform irányítására?
Korábban Liu Ho miniszterelnök-helyettes irányította a pénzügyi szférát Pekingben. Ő volt az első olyan káder a kommunista párt vezetésében, aki a Harvard Egyetemen szerezte meg a diplomáját. Ehhez képes Cai Csi a kínai mandarin mintapéldánya, aki mindenhez és semmihez se ért. A 68 éves káder Fucsien tartományban diplomázott politikai gazdaságtanból, és azután pártiskolát végzett. Peking kommunista vezetője volt 2017 és 2022 között. Azóta a kommunista párt szervező titkára, és a Nikkei szerint az egész belbiztonságért ő felel ma Kínában. A titkosszolgálat növekvő hatalma igen rossz emlékeket idéz Kínában, ahol a Nagy Kulturális Forradalom idején – 1966-1976 között – ők irányították az országot. Mao elnök ugyanis meg akart szabadulni a számára kellemetlen vezetőktől, és szétverte a párt és kormányzati apparátust. A második számú vezetőt, Liu Saocsit, aki a köztársaság elnöke volt, a börtönben agyonverték, a következő trónörökös, Lin Piao hadügyminiszter repülőgépét lelőtték amikor családjával együtt a Szovjetunió felé menekült. Az országban tombolt az anarchia és a terror, melyet Kang Seng, a kommunista párt hóhéra irányított. Ő a Szovjetunióban szerezte meg a tudását arról, hogy miképp kell irányítani a terror gépezetét a harmincas években.
Ha igaz a Nikkei értesülése, és valóban a minta mandarin, a semmihez sem igazán értő Cai Csi lett a második számú vezető Pekingben, akkor ez nem sok jót jelent a gazdasági reformoknak.
Hszi Csin-ping elnök ugyan fogadkozik, hogy “folytatjuk a reformokat”, de mind kevesebben hisznek neki Kínán belül és kívül.
A reformista szárnyat képviselő Li Csiang miniszterelnök persze még nem bukott meg úgy mint az USA-val szemben kemény vonalat képviselő külügy és hadügyminiszter. Ők ugyan Hszi Csin-ping emberei voltak, de a vonal változott, ezért mentek a levesbe. Cai Csi politikailag arctalan, Hszi Csin-ping akaratának jelenleg talán az első számú végrehajtója. Ha az elnök a reformok mellett dönt, akkor ő azokat is éppoly keményen keresztül vinné mint ahogy átvágatta a gátat, és ennek következtében egy egész város került víz alá.
Hszi Csin-ping elnök a minta mandarin előtérbe állításával azt üzeni mindenkinek: nincsen szükség gondolkodó főre a második számú vezető szerepében. Mao elnök – vele ellentétben – mindig ügyelt arra, hogy az angolul és oroszul jól beszélő Csou Enlaj ott legyen mellette mint Kína örökös miniszterelnöke. Ernest Hemingwayt annyira elbűvölte a karizmatikus Csou Enlaj, hogy a kedvéért még a kommunista titkosszolgálatba is belépett.
