Júniusban még mindig 20% fölött maradt az infláció, a nyugdíjaskosár árai még magasabban jártak: 21,2% – mutat rá a Pénzcentrum. Miért? Mert azoknak a termékeknek az árai emelkednek a legjobban, amelyekre a nyugdíjasok elsősorban költenek: rezsi, élelmiszerek, gyógyszerek.
Magyarországon, ebben a mezőgazdasági országban az élelmiszer infláció tizedik hónapja 30% fölött jár! Miért? Magyarázat sokféle van, de jellemző a helyzetre, hogy az Orbán kormány két olyan oszlopos híve mint Bogár László és Boros Imre is tarthatatlannak nevezte a helyzetet. Bogár László, aki államtitkár volt az Antall kormányban, számokkal bizonyította, hogy
a földgáz ára ma alacsonyabb Európában mint az ukrajnai háború kitörése előtt volt!
Miért nem csökken akkor Magyarországon is? – tette fel a költői kérdést Bogár László. Boros Imre pedig azt nem érti, hogyha a gazdáktól olcsón veszik a búzát, akkor miért méregdrága a kenyér? Nyilván érzik, hogy az infláció pontosan az Orbán rendszer legelszántabb támogatóit: a nyugdíjasokat és a társadalom szegényebb harmadát sújtja a leginkább.
Közgazdasági közhely, hogy az infláció a szegények adója.
Orbán Viktor azt ígéri, hogy az év végén egyszámjegyű lesz az infláció. Ez merész vállalás, de nem lehetetlen ugyanis mind az energia mind az élelmiszer infláció már a múlt évben is beindult, ezért a bázis adatok is magasak a második félévben.
Miért hallgat az Orbán kormány?
Nem reagálnak a nyugdíjas szövetségek kérdéseire, hogy emeljék már a nyugdíjat hiszen a 15%-os éves emelést meghaladó mértékben galoppozik az infláció. A hivatalos válasz az, hogy majd meglátjuk novemberben. Akkor viszont visszamenőleges hatállyal lehet emelni a nyugdíjakat, ha a kormánynak lesz rá pénze. Csakhogy nincsen. Hiányoznak az eurómilliárdok, a gazdaság recesszióban, ezért az adóbevételek sincsenek a csúcson.
A kormány azért nem csökkenti az energia árakat, mert jól pénzel az áfával. Az üzemanyag ára pedig tovább emelkedik – itt az áfa mellett a jövedéki adó is az államkincstárt gazdagítja. Minden forintra szükség is van hiszen a költségvetés hiánya rekordokat döntöget. Az államadósság is szépen megy fölfelé. A hiányzó eurómilliárdokat, melyek nem jönnek az Európai Unióból, a nemzetközi pénzpiacról kell pótolni – jóval drágábban. Magyarország az adósságcsapda felé menetel: végül már azért kell újabb és még drágább hiteleket felvenni, hogy a korábbi kölcsönöket az ország törleszteni tudja.
A nyugdíjas “fogyóeszköz”
Orbán Viktor számára a nyugdíjasok csak a választások pillanatában kellenek, utána már fölös kiadást jelentenek. A lepukkadt magyar egészségügy gondoskodik is arról, hogy a nyugdíjasok miután megtették kötelességüket, és leszavaztak Orbán Viktorra, a túlvilágra szenderüljenek.
Orbán Viktor legkevesebb 1500 milliárd forintot költött a 2022-es választások megnyerésére, és ennek jelentős részét a nyugdíjasok kapták.
Az infláció azért is olyan magas Magyarországon minden uniós tagállamot megelőzve, mert Orbán Viktor ezzel a módszerrel veszi vissza a választásokra elosztogatott pénzeket. Ez ugyanazt a funkciót tölti be mint a megszorító csomag, de nagy előnye, hogy az inflációért a kormányon kívül mást is lehet okolni.
Orbán abban bízik, hogy a nyugdíjasok és a szegények – leghűbb szavazói – türelmesek, mert államfüggők. Csakis tőle várhatják sorsuk jobbrafordulását. A liberális piacgazdaság számára ez a többmilliós réteg, mely eldönti a választásokat, csak koloncot jelent.
Orbán emiatt nyugodtan alhat. Ami miatt éjszaka mégiscsak nyitva lehet a egyik az az, hogyha az Európai Unió nem küldi a 27 milliárd eurót, akkor nem tudja finanszírozni a rendszert. Akkor pedig legelszántabb hívei között is felmerülhet a kérdés, hogy
mi a fontosabb: Orbán Viktor vagy 27 milliárd euró?
