Újra az Alkotmánybíróság elé vitte a Fidesz félrevezető aláírásgyűjtésének ügyét a Momentum, ezzel lehetőséget biztosítva az Alkotmánybíróságnak, hogy javítsa korábbi hazugságát.
A Momentum videófelvétele és választási kifogása alapján a Kúria április 26-án kimondta, hogy a Fidesz a választópolgárok félrevezetésére alkalmas módon gyűjtött aláírást. A Kúria ezen döntését egy héttel később az Alkotmánybíróság arra hivatkozva semmisítette meg, hogy választási időszakban nem tilos más adatokat is gyűjteni a választóktól. Az Alkotmánybíróság indoklásával az a baj, hogy a Momentum kifogása nem arról szólt, hogy a Fideszes aktivisták más adatokat is gyűjtöttek, hanem arról, hogy ezzel kapcsolatban téves tájékoztatást adtak: azt mondták, hogy az EP-választások ajánlóívét íratják alá, miközben a szimpatizánsgyűjtő ívet töltötték ki.
A Momentum szerint egyértelmű, hogy az Alkotmánybíróság szándékosan értelmezte félre a Momentum és a Kúria indoklását, hogy egy valótlan tényállással elutasíthassa az ügyet. Ezért a Momentum újra az Alkotmánybíróság elé vitte az ügyet, hogy javíthassák korábbi, minden bizonnyal szándékos tévedésüket. Az ügyet az Alkotmánybíróság csütörtökön befogadta, és jövő héten fog dönteni róla.
A történethez kapcsolódóan fontos, hogy a kúriai döntést elutasító alkotmánybírósági indoklást Varga Zs. András jegyzi előadó alkotmánybíróként, aki a HVG információ szerint befutó jelölt lehet a közigazgatási bíróságok élére. Így valószínűnek látszik, hogy Varga Zs. András belső kampányának részeként torzította el a tényeket, hogy az őt esetleg bírósági elnökké választó fideszes parlamenti többségnek kedvező döntést hozzon az Alkotmánybíróság.
A Momentum teljes alkotmányjogi panasza megtekinthető ezen a linken.
