A friss Eurobarométer kutatás szerint a magyarok majd’ kétharmada még befolyásosabb Európai Parlamentet szeretne, 60 százalék EU-párti. Relatíve legtöbben a klímaváltozást tartják legfontosabb kérdésnek.
Nem követi a kormány retorikáját a magyarok nagy részének gondolkodásmódja és értékrendje, olvasható az Európai Parlament (EP) honlapján a legfrissebb, őszi Eurobarométer felmérés alapján.
Az Európai Unió tagországai lakosságának összesített értéksorrendjében
- az emberi jogok, a szólásszabadság és a nemek közötti esélyegyenlőség vezetik a polgárok számára legfontosabb uniós értékek listáját,
- a válaszadók 52 százaléka szerint a legfontosabb környezetvédelmi kérdés a klímaváltozás,
- 59 százalékuk támogatja országa uniós tagságát.
Élre állt a klímaváltozás
A felmérésben hagyományosan arról kérdezik a polgárokat, hogy szerintük milyen szakpolitikai kérdésekkel kellene az EP-nek legsürgetőbben foglalkoznia. A sorrend ugyan a tagállamokban eltérő, de most először mondható el: az éghajlatváltozás a polgárok legfontosabb ügye. Majdnem minden harmadik megkérdezett (32 százalék) szeretné, ha az EP legfontosabb feladatának a klímaváltozás elleni küzdelmet tekintené. A magyar válaszadók szintén legnagyobb csoportja, 30 százaléka ért ezzel egyet.
Sorrendben ezután a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (31 százalék), a terrorizmussal szembeni harc (24 százalék) és a munkanélküliség leküzdése (24 százalék) a legfontosabbak az európaiak szerint. Magyarországon a fogyasztók jogainak, az egészségügyi szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása (24 százalék) valamint a megfizethető és biztonságos élelmiszerek és a megfelelő életszínvonal (24 százalék) a fontossági listán.
A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (21 százalék) azonban a sor végére került,
ami a szolidaritás erősen gyenge állapotára mutat.
Az elmúlt évben Európa- és világszerte több millió embert mozgósítottak a főként a fiatalokra támaszkodó klímatüntetések. Az éghajlati vészhelyzet-érzést tükrözi a 2019-es Parlaméter adat is, amely szerint a válaszadók abszolút többsége (52 százalékuk) úgy gondolja, a klímahelyzet a legfontosabb környezeti kérdés napjainkban. Ezt a légszennyezettség (35 százalék), tengerek és óceánok szennyezése (31 százalék), az erdőirtás (28 százalék), és a növekvő hulladékmennyiség (28 százalék) követi. Ezen felül tízből hat európai úgy véli, hogy az éghajlattüntetések mind nemzeti, mind európai szinten hozzájárultak a politikai intézkedések számának növekedéséhez.
A kormány lényegében elutasító, de mindenképpen a problémát kisebbítő magatartása dacára
a magyar megkérdezettek 45 százaléka is a legégetőbb problémaként az éghajlatváltozást,
42 százaléka a növekvő szemétmennyiséget, 36 százaléka pedig a légszennyezést nevezte meg.
Itt se fog a propaganda
Ami az európai uniós értékeket illeti, a válaszadók leginkább az emberi jogok védelmét az egész világon (48 százalék), a szólásszabadságot (38 százalék), a nemek közötti egyenlőséget (38 százalék) és a tagállamok közötti szolidaritást (33 százalék) emelték ki mint az unió legfőbb alapvető értékeit.
Magyarország itt is figyelmeztetést küld a kormánynak.
A válaszolók az emberi jogok védelmét egy százalékkal többen (49 százaléknyian) nevezték meg az uniós átlagnál, ezt követi a szólásszabadság (35 százalék), a tagállamok közötti szolidaritás (35 százalék) és a kisebbségek védelme (24 százalék).
Népszerű az unió
Tízből hat európai (59 százalék) támogatja országa uniós tagságát. Ez az adat már harmadik éve ilyen magas. A 2019 októberi adatok szerint az emberek egyre jobban értékelik az EU-ban működő demokráciát: 52 százalékuk érez így (ez három százalékpont emelkedés).
Magyarország esetében az adat ennél magasabb: 60 százalék.
Ez a tavaszi európai választások pozitív hozadéka is, hiszen a megnövekedett választói szám hozzájárul a demokráciával kapcsolatos elégedettség-érzet növekedéséhez – értékeli az eredményt az EP.
Az európai polgárok támogatják az Európai Parlament erősebb szerepét is: a válaszadók 58 százaléka befolyásosabb EP-t szeretne a jövőben. Ez hét százalékpont emelkedés 2019 tavasza óta, és ebben a kérdésben a legmagasabb mért adat 2007 óta. Nálunk ez az arány még nagyobb növekedést mutat:
12 százalékponttal, 64 százalékra nőtt a befolyásosabb közös parlamentet váró magyarok aránya.
A 2019-es Parlaméter végül, de nem utolsó sorban megmutatja, milyen típusú tájékoztatást várnak az uniós állampolgárok az Unióval kapcsolatban – és milyen módon tudnának jobban bekapcsolódni az uniós szakpolitikák kialakításába. Összeségében az európaiak háromnegyede (77 százaléka) szeretne az uniós intézmények munkájáról több információt. Az európaiakat leginkább az uniós törvényhozás hatása érdekli a mindennapi életükre (helyi, regionális és nemzeti szinten), és a parlamenti képviselőik tevékenysége iránt is élénken érdeklődnek.
