Azzal, hogy a 41 évesen elhunyt tatabányai egészségügyi dolgozó halálával kapcsolatos tényeket először megpróbálta elhallgatni a kormány, ténylegesen bebizonyosodott, hogy mennyit is ér a kormányzati tájékoztatás: semmit. – írja az Mszp közléménye.
A folytatás sem engedékenyebb azokkal szemben, akik ahelyett, hogy hiteles tájékoztatással nyugodtabb mederbe terelnék a lakosság amúgy is borzolt idegeit csak félrevezetéssel és elhallgatással igyekeznek önmaguk fényezésén kívül a szakértelem és felelősségvállalás teljes hiányáról tesznek tanúbizonyságot.
„A halálesethez a kormány először csak annyit tudott hozzátenni, hogy a dolgozónak súlyos alapbetegsége volt, tehát nem a kormány hibája a veszteség. Ezt követően
a gyászoló özvegy kényszerült arra, hogy megszólaljon és elmondja az igazságot, amire a kormányzat nem volt hajlandó.
Ez késztette a minisztériumot arra, hogy „koronavírus első, egészségügyben dolgozó áldozatát saját halottjának” ismerje el. Ezek után pedig Müller Cecília is vizsgálatot rendelt el.”
A kormány annak érdekében, hogy ne kelljen elismernie a felelősségét, megpróbálta letagadni az ország hősi halottját. Kásler Miklós és Müller Cecília pedig azzal, hogy részt vállaltak az eltusolásban elárulták az egész egészségügyi ágazatot, valamennyi dolgozójával együtt.
Az MSZP kezdetektől követeli a folyamatos, gyors, pontos, hiteles és teljes körű tájékoztatást. A kormány azonban mára a teljes hitel- és bizalomvesztés stádiumába lépett, amivel a válságkezelést, a járvány megfékezését hátráltatja, hiszen aláássa a védekezésben, az intézkedések megalapozottságában vetett hitet.”
