A gázai háború csődbe juttatta Ciszjordániát is

0
824
twitter.com

A gázai háború áldozata Ciszjordánia is, ahol több mint egyharmaddal csökkent a GDP a gázai konfliktus kezdete óta. A palesztinok nem dolgozhatnak Izraelben, munkanélküli segély pedig nincsen.

Ciszjordániából 130 ezer palesztin járt át dolgozni Izraelbe azelőtt, hogy a Hamász megtámadta volna a zsidó államot október hetedikén a gázai övezet felől. Az izraeli kormány felfüggesztette valamennyi palesztin munkaszerződését nemcsak a gázai övezetből, de Ciszjordániából is.

“Nincs többé munkám. Az elmúlt két hónapban az összes megtakarításomat feléltem éppúgy mint a sorstársaim többsége. A gazdasági helyzet egészen egyszerűen tarthatatlan Ciszjordániában” – mondja Tarek, aki korábban egy építkezésen dolgozott Izraelben. A kirúgott palesztin munkások immár nem számíthatnak hitelre a bankban vagy a boltokban – állapítja meg a francia közszolgálati RFI tudósítója a helyszínen: ”október hetedike előtt tudtam hitelt nyújtani a munkásoknak, mert ők minden hónap végén megkapták a fizetésüket Izraelben. Azóta viszont nem is remélhetem, hogy valaha is visszafizetik, ha hitelezek nekik” – panaszkodik Mohamed egy kis szupermarket tulajdonosa.

Az izraeli szankciók komoly veszteséget okoznak Ciszjordániában. Erről beszélt Ubai al Abudeh, aki egy palesztin jogvédő szervezet, a Bisan igazgatója.

“Nagyon felfordult itt az élet Ciszjordániában, és ennek komoly gazdasági hatása van, de mindez eltörpül ahhoz képest ami a gázai övezetben folyik” –  hangsúlyozza a palesztin jogvédő szervezet igazgatója.

Napi 22 millió euró Ciszjordánia vesztesége

Ramallahban a palesztin hatóság központjában ennyire becsülik azt a veszteséget, amely a gázai háború miatt Ciszjordániát éri. Csaknem 4 millió emberről van szó ezen a kis területen, amely alig nagyobb mint 5600 négyzetkilométer. Izraelben ezt a területet Judeanak és Samarianak nevezik, a zsidó telepesek száma jelentős – több mint 670 ezer ember -, és egyre növekszik.

A gázai háború miatt Izrael visszatart 600 millió sékelt – 160 millió dollárt, mely a palesztin termékek adója után járna a palesztin hatóságnak. Ez a pénz nagyon hiányzik Ramallahban, a palesztin hatóság központjában, mert nemigen tudják fizetni az alkalmazottakat pedig sok palesztin család ebből él.

Mihez kezdenek ebben a helyzetben a palesztin családok?

“Eladják amijük van. Az asszonyok az ékszereket, mások az autójukat” – mondja egy palesztin munkás a France 24 tudósítójának Ciszjordániában. Ennek a munkásnak, aki korábban Izraelben dolgozott tíztagú családról kell gondoskodnia.

Egy másik palesztin munkás arról panaszkodik, hogy “Ngy kihívást jelent ez a helyzet. Sokan mentális problémákkal küszködnek. Közben feléltük már az összes megtakarításunkat. Nem tudom, hogy mihez kezdünk ezután.”

A kis szupermarket tulajdonosa Karas városában arról számol be, hogy 70%-kal csökkent a bolt forgalma a gázai háború kezdete óta.

“Nincs remény: hat dolgozómat már elbocsátottam, két másiknak pedig most mondok föl.”

Az emberek nem vásárolnak semmit sem, csakis a legszükségesebbet: olajat, lisztet, tejet, cukrot. Kenyérből fele annyi fogy mint korábban. Aki azelőtt egy kilót vett, most már csak felet” – vázolta fel a helyzetet Ciszjordániában a France24 portálnak a kis szupermarket tulajdonosa Karas városában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .