Sokan a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által 2015-ben meghirdetett déli nyitás kudarcának tekintették, hogy tavaly decemberben a Külgazdasági és Külügyminisztérium megszüntetett 14 afrikai, ázsiai és latin-amerikai Magyar Nemzeti Kereskedőházat (MNKH). Ugyanakkor nem mindegyik hasonló szervezet tevékenysége tekinthető kudarcnak. Itt van például a HTCC, igaz hosszú évek aprólékos munkájával mára már szép eredményeket mutathat fel Afrikában.
A magyarországi ellenzéki médiumok az MNKH-hálózat bukását elsősorban anyagi okokkal magyarázták: annak ellenére, hogy 2016-ban a MNKH-k csaknem 170 milliós nyereséget termeltek, azok után, hogy egy évvel korábban viszont hat milliárd forintos veszteséget könyvelhettek el. Ugyanúgy felhozták, hogy viszonylag kevés eredményt mutathatnak fel, nem fizetődött ki számukra a kapcsolatépítésre fordított pénz és energia. Különösen az afrikai kontinensen, ahol többször átverték őket helyi, kétes hírnevű üzletemberek.
Ám vannak olyan szervezetek, amelyek képesek voltak jelentős sikereket elérni Afrikában. Ezek közül kiemelkedik a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ (Hungarian Trade and Cultural Center – HTCC) által működtett hálózat, amely mind a mai napig 13 képviseltet tart fenn szerte a világon. A szervezet sokrétű feladatokat lát el. A kereskedelmi, pénzügyi és jogi szolgáltatásokon kívül nagy hangsúlyt fektet a kulturális és tudományos területre, illetve a kapcsolatépítésre. Weboldala szerint a tizenháromból jelenleg hat képviseletük működik Afrikában. Ezek közül a legfontosabb HTCC-k azok, amelyek Ghánában, Marokkóban és Ugandában működnek.
a helyi viszonyokat, struktúrákat megismerve beágyazódtak a helyi gazdasági és kulturális életbe, s ez hozta meg azt a sikert, mely eredményeként ma kormányközi kapcsolatok szintjére emelkedett a privátszéra sokszor nagy anyagi ráfordításokat is igénylő munkája.
Marokkó sok szempontból a kaput jelenti nemcsak az észak-afrikai vagy arab, hanem az egész afrikai piacra. Ennek jelentőségével a HTCC már a kezdettől fogva tisztában volt, ezért az első „Magyar Házat” itt nyitották meg 2013-ban. Azóta pedig ez számít a legaktívabbnak az összes HTCC képviselet közül.
A magyar-marokkói kereskedelmi volumen 191 millió euró volt, Budapest az elkövetkező években 600 millió dollárt fektet be az észak-afrikai országba. Szinte nem telik el úgy év, hogy ne érkezne Magyarországra egy népes és magas rangú marokkóiakból álló delegáció: legutóbb 2017 októberében járt egy küldöttség, amelynek programjait és tárgyalásait a HTCC szervezte.
Ezzel párhuzamosan Rabatban tartotta a harmadik ülését a magyar-marokkói gazdasági vegyesbizottság, amely során kulturális, kereskedelmi, mezőgazdasági, vízgazdálkodási és tudományos-kutatási együttműködésről írtak alá megállapodásokat. Segítenek a helyi és nemzetközi kiállítások megszervezésében, vagy találkozókat szerveznek a kormány prominens tagjaival. Marokkó jelentőségének megnövekedését jól szimbolizálja, hogy a tavaly két járatot indítottak az észak-afrikai országban: hetente kétszer szállít utasokat a Ryanair (Marrákes) és a WizzAir (Agadir), s ebből kifolyólag az utazási irodák idén 30 ezer magyar turistára számítanak.
Ghána az afrikai kontinens egyik legstabilabb és legdinamikusabb országa. Accra már a hidegháború óta komoly érdeklődést tanúsított Budapest iránt, hiszen akkoriban kiemelt kapcsolatokat ápolt a keleti tömbbel. Ma Ghána egyfajta regionális központ, amely jó kiindulópontot jelent az egykori brit (Nigéria) és francia (Elefántcsontpart) gyarmatbirodalom piacai felé.
Ezért is döntött a magyar kormány úgy, hogy tavaly újranyitja a ghánai nagykövetséget, és megalakítja a ghánai-magyar üzleti tanácsot, amelytől a magyar vállalatok még nagyobb sikerét várja a térségben. Nem volt kérdés, hogy a HTCC szintén nagy figyelmet szentel az arab országra. A magyar nagykövetség újra megnyitásának alkalmából 2017 márciusában egy Magyar Hét nevű eseménysorozatot szerveztek a fővárosban. Még a ghánai Miss World szépségversenyt is ők szervezték.
Az ugandai HTCC volt a harmadik képviseleti iroda, amelyet 2013 júliusában nyitottak meg. Működésükben nagy segítségükre volt az AHU, mivel ők már évekkel korábban komoly projekteket valósítottak meg az afrikai országban. Ilyen például az egészségügyi központok létesítése vagy a különböző orvosi missziók, amelyeket már 2009 óta nemcsak Ugandába, hanem más afrikai országba is küldenek, s három tucat magyar orvos és egészségügyi szakember látott el csaknem 40 000 beteget.
A HTCC a magyar Földművelésügyi Minisztériummal karöltve indított nemzetközi oktatási programot a mezőgazdasági szakemberek továbbképzésére és diákok oktatására. Egy mintafarmot üzemeltetnek Kapekében, ahol egy speciális terméket, az ún. jackfuit pálinkát állítják elő. Továbbá egy tíz hektárnyi kísérleti telepet tartanak fenn trópusi fenyőcsemeték számára. Együttműködtek a helyi biztonsági erőkkel, amikor a HTCC felkarolta az ugandai rendőrség „Community Police” programját. Itt nemcsak anyagiakban és eszközökben (pl. pihenő mobilházakban) látták el őket, hanem megszervezték a magyarországi speciális képzéseiket is.
Kíváncsian várjuk, hogy ez az afrikai földrészért rajongó tulajdonos mennyivel viszi többre vállalkozását a befektetők paradicsomaként emlegetett földrészen.
