Pireuszban kezdődött és egyelőre Hamburgban végződik a kínai offenzíva, amely eddig Európa 14 stratégiai fontosságú kikötőjében szerzett kulcspozíciókat. Megállíthatja-e ezt Brüsszel?
“A kikötőknek pénzre van szükségük, és a kínaiak ezt használják ki. Az Új Selyemút program keretében fontos európai kikötőket szereztek meg Görögországban, Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban. A kínai Cosco 100%-os tulajdonos a kikötőnek abban a részében, amelyet megvett” – nyilatkozta a párizsi Le Figaronak Philippe LeCorre, a Harvard Kennedy School tanára.
Kezdődött mindez 2019-ben amikor Hszi Csin-ping elnök személyesen vette át a kínai kikötő részt Pireuszban. Görögország kénytelen volt megválni infrastruktúrájának néhány stratégiai fontosságú részétől is az adósságválság miatt. Kína jelentkezett vásárlóként: miniszterelnökét állva tapsolta meg az athéni parlament. Pireusz azóta a Földközi tenger legforgalmasabb kikötője lett. Kiindulópontja annak a vasútvonalnak, amely majd Európa szívébe szállítaná a kínai árukat. Ennek a nagy kínai tervnek a része a Budapest-Belgrád vasútvonal.
A hálózat
Mi a célja ezzel Pekingnek? Mindenekelőtt az, hogy saját áruit szállítsa Európába. Az uniónak máris Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere, Németországban ugyanez a helyzet. Nem véletlenül járt nemrég Pekingben Olaf Scholz német kancellár bár sokan óva intették ettől az Egyesült Államokban és Európában.
A pekingi Global Times, mely hűen tükrözi a hatalom véleményét, így gúnyolódott a Scholz látogatását bíráló francia elnökön: “savanyú a szőlő?” Peking meg akarja osztani az Európai Unió tagállamait. A kínaiak pontosan tudják, hogy egyes tagállamok – mint például Németország – sokkal inkább érdekeltek a kínai piacon mint mások.
Mit tehet Brüsszel? Követelheti a kölcsönösséget a kínaiktól. Kínában ugyanis jóval nehezebb részesedést szerezni – ha nem épp lehetetlen – a stratégiai fontosságú kikötőkben.
Jelenleg Kína dönthet arról, hogy milyen árut fogad vagy nem fogad az az európai kikötő, melyben megvásárolt egy részt. Mi van, ha úgy dönt, hogy elzárja a csapot? – teszik fel a kérdést a szakértők, akik a párizsi Le Figaronak nyilatkoztak.
