II. Erzsébet hozzájárult ahhoz, hogy szeptember közepétől egy hónapra felfüggessze működését a parlament. Az ezt kezdeményező Boris Johnson ezzel „megpuccsolta” a törvényhozást. A felháborodás óriási, mert ezzel lehetetlenné válik a megállapodás nélküli Brexit megakadályozása.
II. Erzsébet királynő jóváhagyta, hogy függesszék fel a parlament működését október közepéig. A felfüggesztés a határozat szerint legkorábban szeptember 9-én, legkésőbb szeptember 12-én történhet meg, határideje pedig október 14-e.
Ezt a nap folyamán Boris Johnson brit kormányfő kezdeményezte az uralkodónál. Azzal, hogy a szeptember 3-án véget érő nyári törvényhozási szünet utáni héten be is rekesztik a parlamenti ülésszakot. Az új ülésszak október 14-én nyílhat meg az uralkodó beszédével, amelyben ismerteti kormánya törvényhozási terveit. A képviselők ezek megvitatása és az október 17-18-án esedékes EU-csúcs után, október 21-22-én szavazhatnának a programról.
Ezzel a rendkívüli felfüggesztéssel a július vége óta hivatalban lévő kormányfő lényegében
megfosztja a képviselőket attól, hogy jogszabályok révén kikényszerítsék a Brexit október 31-én esedékes határidejének újbóli elhalasztását.
Boris Johnson határozott álláspontja, hogy a brit EU-tagság ha törik, ha szakad, megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az elődje, Theresa May által az Európai Unióval elért, ám a parlament és a jelenlegi kabinet által az ír-északír határellenőrzés elkerüléséről szóló tartalékmegoldás miatt elvetett megállapodást, akár nem.
Az alsóházban többségben vannak a megállapodás nélküli Brexitet elutasító képviselők,
a Konzervatív Párt pedig kisebbségben, az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső támogatásával kormányoz, és így is csak egyfős többséggel.
A parlamenti ülésszak felfüggesztése gyakori a brit politikában ősszel, a három nagy párt kongresszusának idejére szólóan. Idén az első, a Brexit-ellenes Liberális Demokratáké szeptember 14-én kezdődik, a sort pedig a Boris Johnson vezette Konzervatív Párté zárja az október 2-án véget érő tanácskozással. A parlament tehát 12 nappal később ülne össze újra. Tavaly a pártkongresszusok után hat nappal, 2017-ben öt nappal már újra ülésezett az alsóház.
Az október közepéig való felfüggesztést hevesen bírálták az ellenzék soraiból, azt hangoztatva, hogy sérti a brit alkotmányosság központi elemét, a parlament szuverenitását. A Liberális Demokraták soraiból casus bellinek – háborús oknak – minősítették a lépést.
Kifogásolták a lépést a kormányzó Konzervatív Párt soraiból is.
Philip Hammond, a Theresa May vezette kormány pénzügyminisztere, aki határozottan ellenzi a rendezetlen Brexitet, „mélyen antidemokratikusnak” nevezte, John Bercow házelnök pedig „alkotmányos gyalázatként” jellemezte. Szerinte teljesen nyilvánvaló, a kormányfő azt akarja megakadályozni, hogy a parlament megvitathassa a Brexitet, és teljesítse kötelességét az ország sorsának alakításáról.
Kérdés, hogy a többségben lévő kemény-Brexit-ellenesek belemennek-e egy bizalmatlansági indítvány támogatásába. Ezzel megbukna a kormány, de a Brexit ügyét ez se lendítené előre.
Téves, a királynő szerepe csak formális, csak „kihirdeti” a döntést, nincs joga megtagadni. Tehát nem járult hozzá