A bécsi Der Standardnak adott interjújában az osztrák kancellár cáfolja, hogy nagyon keresné Orbán Viktor barátságát, sőt azt hangsúlyozza, hogy a külső határok ellenőrzésének szükségességét leszámítva igen jelentős nézetkülönbségek vannak köztük.
A legfőbb ezek közül az, hogy Kurz a keleti államoknak fizetett uniós támogatások csökkentését javasolja a következő pénzügyi időszakra. Mint mondta, nem véletlen, hogy beiktatása után először Brüsszelbe, Párizsba és Berlinbe ment el, és csak utána fogadta a magyar vezetőt. Ily módon jelezte, hogy melyik irányba kíván haladni a következő öt évben.
Egyébként az interjúban a magyar kormányfőt tizenháromszor említik, Macront tízszer, Merkelt hatszor.
„Egyértelmű, mire megy ki a játék, amikor az ellenzék azt állítja, hogy Orbán Viktor volt az első állami vendégem. Szándékosan ferdítenek, hogy egy jól kijelölt irányban helyezzenek el” – mondta Kurz, majd tisztázták az őt interjúvoló újságíróval, hogy az első vendég a liberális Mark Rutte holland kormányfő volt Bécsben, és Orbán előtt a kancellár már megjárta Brüsszelt, és vendégeskedett Macronnál, valamint Merkelnél. Orbánnal csak egy órát beszélgetett, míg a tárgyalás Rutte és közte lényegesen hosszabb volt, derül ki az interjúból.
Megerősítette, hogy a múlt heti bécsi találkozón végig vették a legfőbb vitapontokat, hiszen
Ausztria egy sor kérdésben egészen más álláspontot képvisel,
mint Magyarország, legyen szó az európai védelemről, vagy éppen az EU-s alapok elosztásáról. Azt is kifejtette azonban, hogy ha Európa előbbre akar jutni, akkor enyhíteni kell a belső feszültséget, és ő maga ebben kíván közreműködni hídverőként. Szerinte a kérdés nem az, hogy több vagy kevesebb unió szükséges-e, hanem hogy hol kell erősíteni a központi jogkört, és mely területeken lehet kompetenciákat visszaadni a kormányoknak, illetve a régióknak. Ami a brüsszeli kifizetéseket illeti, a politikus úgy fogalmazott: ott tényleg kell valami bibinek lennie, ha egy csomó pénz megy Kelet-Európába, ám az érintett államok közül jó pár elégedetlen. Sőt, időnként még azt is megkérdőjelezik, hogy a megfelelő címre mennek-e a szubvenciók. A másik oldalon viszont a Nyugat panaszkodik, hogy mennyire nem szolidárisak ezek a kormányok. Kurz a maga részéről határozottan a támogatások visszafogása mellett van, a többi nettó befizetővel együtt.
A politikus megismételte, hogy
a kvótákkal egymagukban nem lehet megoldani a migrációs gondokat,
és örvendetesnek nevezte, hogy időközben az állam- és kormányfők nagy része belátta: a külső határok szigorú őrizete nélkül nem jutnak sokra ebben a kérdésben.
