Ma az Auguszták ünneplik a névnapjukat, mellettük négy, nagyon ritka név birtokosai is ott sorakoznak a mai kiemelt névnapok között: Karácsony, Zajzon, Gracián, Graciána. Az ünnepek előtti utolsó hétre ráfordulva lehűlt az idő, de messze még az igazi, kemény tél. Országos faggyal indult a nap, s délután is csak +2 fok körüli hőmérséklet lesz. Különösebb szél és csapadék nem várható.
Népszava – Ha harcolsz, esetleg túléled
Évente több száz beteg hal meg a hepatitisz C (májmoly) miatt, pedig 2014 óta van olyan szer, amely a betegek 95 százalékának teljes gyógyulást garantál. Csakhogy ezt a készítményt, mivel a kezelés betegenként 15-20 millió forintba kerül, a hazai egészségbiztosító a regisztrált 4000 betegből 1500-1800-nak tudta csak a finanszírozni. (Jövő januártól egy sikeres ártárgyalás nyomán, elvileg valamennyi beteg hozzáférhet már a kezeléshez.) Eddig, azért, hogy a 6 milliárdos keretbe beleférjenek, „sorba állították” a betegeket és azoknak engedélyezték csak az új terápiát, akiknél a régi, 2-2,5 millióba kerülő interferon kezelés hatástalannak bizonyult – írja a Népszava, amely alaposan körbejárta a témát, kifaggatott egy érintettet, aki elmesélte, hogyan lehet „kijátszani” – külföldi segítséggel, gyógyszerfutár bevonásával – a rendszert. A leletével megkeresett egy közismert német hepatológust és az ő segítségét, s második véleményt kért tőle. Ő irányította egy kezelési aktivistához, aki szervezetével évek óta segít Kelet-Európában és Közép-Ázsiában a generikus gyógyszerek beszerezésében, hogy a rászorulók gyógyszerhez jussanak.
A hatóanyagokra vonatkozó recept alapján, előre fizetés után négy nap alatt megkapta a gyógyszert, amitől négy hónap után meggyógyult.
A szakértő pedig megerősítette, hogy a megoldás működik, annyi szépséghibával, hogy az ilyen esetekben a betegeknek egyedi engedélyt kellene kérniük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézettől (OGYÉI). A szakember elmondta azt is, hogy nagyon sok készítményt – olykor hiánycikkeket, vagy Magyarországon még forgalomban nem lévő orvosságokat – gyógyszerfutár cégekkel szereztetnek be maguknak a betegek. Évente körülbelül tízezer ilyen egyedi kérelem érkezik az OGYÉI hivatalába.
Magyar Nemzet – Kétes fideszes üzlet: fordulat a nyúlketrecgate-ügyben
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke alig két hónapja számolt be a heti rendszerességgel megtartott korrupcióinfóján arról, hogy Varga Gábor fideszes országgyűlési képviselőhöz köthetően – parlamenti padtársához, Simonka Györgyhöz hasonlóan – különös családi üzlet zajlik. Mindkét kormánypárti politikus rokonai ugyanis egy-egy kiterjedt cégháló tagjai, s ezek a vállalkozások gyakran európai uniós pénzzel is gazdagodnak. Különbség ugyanakkor kettejük közt, hogy míg Simonka György esetében – aki amúgy maga is feltűnik egy-egy cégben – vér szerinti rokonok a cégek tulajdonosai, addig a Varga Gáborhoz köthető vállalkozásoknál a rokonság a felesége hozzátartozóinál mutatható ki. Ugyanakkor a trükk mindkét esetben többnyire ugyanaz: miközben a hálózat egyik tagja megnyeri a brüsszeli forrást, egy másik elhozza az arra kiírt közbeszerzési eljárást. Két érdekes uniós pályázatot ismertetett néhány hete az LMP politikusa, mindkettő Varga feleségének családjához köthető. A hitvesi rokonsághoz tartozó cégek közül kettő is elnyert összesen 40-40 millió forintot nyúltenyésztő telep létesítésére Bikácson. Ezekről számol be részletesen a polgári napilap, amely érdekes hirdetésekre bukkant, amely azt bizonyítja, hogy a soha nem használt, uniós pénzből beszerzett kereteket most árulják.
Magyar Idők – Az egymilliomodik
A fenti címmel jelent meg a kormányhű napilap publicisztikája, amely azt a kormány számára örömteli hírt zenésíti meg, hogy az egymilliomodik honosított külhoni magyar és családja szombaton ünnepélyesen letette az állampolgársági esküt a Sándor-palotában. „Az első Orbán-kormány kezdte a magyarigazolvánnyal, majd a második folytatta a 2010-es állampolgársági törvény megalkotásával, a harmadik idején pedig elérték a milliomodik magyart” – emlékeztet a lap, amelynek szerzője szerint most
a 2011 januárja óta tartó nemzetpolitikai sikertörténet újabb főfejezethez érkezett, „éppen két évvel Trianon századik évfordulója előtt”.
A Kárpát-medencében, Magyarország határain kívül élő csaknem két és fél millió magyarból egymillió immár közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé vált, az egységes politikai nemzethez tartozik.
„Az emberek a határnál, a buszon vagy az autóban magyar okmánnyal igazolják kilétüket, és még véletlenül sem a másikat, a régit veszik elő – ebben a kis döntésben benne rejlik mindennek az érzelmi jelentősége. Ha a nemzet egyetlen nagy szolidaritás, akkor a honosítás erős közjogi kapcsával most már nemcsak kultúr-, hanem államnemzetként is az” – szögezi le a szerző.
Magyar Hírlap – Egy elfelejtett tüntetés
„Azt a néhány száz, jobbikos becslések szerint néhány ezer embert ugyanis bajosan lehet tényezőnek tekinteni, pláne ha abból indulunk ki, hogy a Simicska-média szerint a cukiskodó formáció immár az Orbán-kormány első számú kihívója. Sőt a balliberális 444 által meginterjúvolt lelkes támogató szerint egyenesen a leváltója” – indul a szélsőjobbos lap publicisztikája, amely arra hegyezi ki a mondandóját, hogy mennyire abszurd ez az összefogás.
Felidéz „egy nem is a történelem ködébe vesző eseményt, amelyen jóval többen vettek részt, mint a mostani minicsődületen, ráadásul a Kossuth téren volt, és bizony valamennyi parlamenti párt képviseltette magát rajta” – írja a szerző, a 2012. decemberi demonstrációt visszaidézve, amelynek apropóját bizonyos Gyöngyösi Márton jobbikos honatya nemzetközi visszhangot keltő szónoklata váltotta ki, amelyben nemes egyszerűséggel a magyarországi zsidók listázását vetette fel. Akkoriban szélsőségesék még holokauszt-emlékműveket köpködtek, cigányoztak, nem volt tehát akkora meglepetés a vészkorszaki hangulatot idéző nyilatkozat, a felháborodás mégis összehozta az antiszemitizmust elutasító formációkat. Így történhetett, hogy például Rogán Antal a Fidesz, Bajnai Gordon az Együtt és Mesterházy Attila az MSZP színeiben közösen utasította el a vállalhatatlan eszméket, konkrétan a Jobbikot.
„Egy szó mint száz: volt itt már széles körű összefogás ügyek mentén, csakhogy öt évvel ezelőtt ez a közös nevező éppen a Jobbik által képviselt ideológia elutasítása volt.
Mindezek tükrében nem kicsit furcsa, hogy az immár a Spinozába járó pártvezér most azokkal „fogott össze”, illetve azok csatlakoztak hozzá, akik számára pár éve még vállalhatatlan volt a náci romantika. A kirakat persze más, a személyek azonban jórészt ugyanazok, Toroczkai és társai botrányos világnézete aligha maradt hátra valamiféle politikaváltoztató Macskafogó bendőjében”. Ez opportunizmus – minősít a szerző.
