Hasznos

Le akarják nyomni a kínai elektromos autógyárak a vetélytársakat

Évtizedeken keresztül a külföldi autógyárak – európaiak, amerikaiak és japánok, dél-koreaiak – uralták a hatalmas kínai autópiacot.

Peking offenzívát tervez: meg akarja hódítani az elektromos autók világpiacát. Elon Musk, a Tesla ura Sanghajban úgy nyilatkozott, hogy rajtuk kívül csakis a kínaiaknak van esélye a világpiacon.

Három kínai óriás – BYD, Chery és a Great Wall Motor – több mint húsz elektromos járművel akarja elárasztani a világpiacot – írja a Reuters, amelynek tudósítói 18 kínai menedzserrel készítettek interjút erről a témáról, amely azóta különösen érzékennyé vált, hogy Biden elnök 100%-os büntetővámot vetett ki a kínai elektromos járművekre. Igaz, hogy Kína ezeket még nem exportálja az USA-ba, de ilyen magas vám mellett nem is érné meg. Az Európai Unió szintén büntetővámokat fontolgat saját termelőinek érdekében.

Jelenleg még a kínai elektromos autó eladások igencsak szerények Európában: egyrészt azért, mert a kínai márkákat nemigen ismerik külföldön másrészt pedig az elektromos autók drágák csakis akkor fogynak igazán jól, ha az állam vagy az önkormányzat jelentős összeggel támogatja a vásárlást.

A BYD mindenesetre exponenciálisan növekedésre számít az exportban, és ezenkívül autógyárat is épít Magyarországon Szegeden. 2023-ban a BYD 15 ezer elektromos járművet adott el az Európai Unióban, és ezzel megháromszorozta eladásait. A Great Wall minden évben egy új modellt dob piacra míg a BYD egyszerre hattal kísérletezik kezdetben – írja a Reuters. A hírügynökség hozzáteszi: a Teslanak ebben az árkategóriában csak két modellje van a 3-as és az Y.

A kínaiak hosszú távra terveznek

“Megcsináltuk a házifeladatot, felmértük az európai piacot“

– nyilatkozta a Reutersnek a Chery menedzsere. A kínaiak nemcsak az Európai Unióban nyomulnak hanem fontos piacnak tekintik Nagy Britanniát, Norvégiát és Svájcot is. Norvégia az élen jár az elektromos járművek bevezetésében, és a kínaiak ezért tesztmodellnek tekintik a skandináv országot Európában. A norvég elektromos autó tulajdonosok szövetségének elnökasszonya elmondta, hogy a kínai cégek igen alapos munkát végeztek: évekig tanulmányozták a piacot mielőtt megindult volna az export offenzíva. Norvégiában már 150 ezer tagja van az elektromos autó tulajdonosok szövetségének, mert az állam sokat áldoz a vásárlók támogatására.

A kínaiak arra alapozzák a terveiket, hogy árelőnyük van a vetélytársakkal szemben: részben az alacsonyabb munkabérek részben pedig amiatt, hogy Peking bőkezűen támogatja ezt a szektort.

A kínai állam már azóta készül a zöld offenzívára, hogy Párizsban elfogadták a nemzetközi klíma egyezményt. Ennek a zöld offenzívának az előfutára volt az olcsó kínai napelem, amely learatta a globális piacot. A kínaiak ugyanezt akarják elérni az elektromos járművek piacán: az árversenyt lemeccselték otthon, a BYD 10 és 30 ezer dollár között kínálja elektromos járműveit külföldön. A kínaiak ár stratégiája viszonylag egyszerű: alákínalnak a Teslanak és az európai gyáraknak, de nem túlságosan, hogy maradjon profit is bőven. A kínaiak ugyanis óriási pénzeket fektettek be az elektromos autózásba, és most aratni akarnak.

A vetélytársak érzik a nyomást:

”Az ablak bezárul. Még két vagy három évünk van”

– nyilatkozta a Reutersnek a Volkswagen igazgató tanácsának egyik tagja.

A kínaiak a japán export stratégiát követik, amellyel a távol-keleti szigetország meghódította a nyugati autós világot, minden részletre nagyon odafigyelnek. Rájöttek, hogy kulcsfontosságú az alkatrészek gyors cseréje: a Great Wall elektromos autók alkatrészeit 24 órán belül ki tudják cserélni az Egyesült Királyságban.

A lízingre is nagyon odafigyelnek a kínaiak: a BYD és a Geely már partner szerződést kötött a legnagyobb európai lízing céggel.

“A kereskedelmi háború arról szól, hogy elveszítenünk valamit, amit nem nyerhetünk meg”

– Lindner német pénzügyminiszter.

Németország óvja Európát a kereskedelmi háborútól Kínával, mert nagyon sok a vesztenivalója: ezért járt Scholz kancellár nemrég Pekingben, és ezért foglalt állást Lindner pénzügyminiszter az amerikai kereskedelmi háborús tervekkel szemben a G7 pénzügyminiszterek legutóbbi tanácskozásán.

“A politikusok jelenleg büntető vámokat akarnak a kínai elektromos autókra. Ez abszurd” – nyilatkozta Oliver Zipse, a BMW főnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.

A Mercedes elnök vezérigazgatója ugyanezt hangsúlyozta Sanghajban:

”a protekcionizmus elkényelmesít. Ha védővámokkal elzárkózunk a világ elől, akkor lemaradunk a globális versenyben.”

A Wirtschaftwoche című üzleti lapban egy autós szakértő így nyilatkozott:

”A német polgároknak fontos, hogy legyen 15-20 ezer eurós autó a piacon.”

Június 5. az uniós bejelentés napja

A kínaiak elszántan küzdenek gyakran a németek támogatásával azért, hogy ne legyenek büntető vámok az elektromos autók ellen, de a Reuters értesülései szerint június 5-én Brüsszel mégiscsak bejelent valamilyen védővámot, csak az a kérdés, hogy mekkorát. Jelenleg 10%-os adó sújtja a kínai elektromos járműveket az Európai Unióban, ha ezt megemelik 10%-kal, akkor ez körülbelül 1 milliárd dolláros veszteséget okozna a kínai exportőröknek.

Peking válaszcsapást ígér: az Európai Unióban működő kínai cégek kereskedelmi kamarája azt pedzegette, hogy az európai autók export vámját 25%-ra emelik a jelenlegi 10%-ról.

Az Európai Uniónak azt is figyelembe kell vennie, hogy a Tesla is jelentős részben Kínából hozza be autóit Európába. Nem véletlen, hogy Elon Musk elítélte Biden elnök 100%-os büntetővámját, és bírálja az EU tervezett vám emelését is.

A Stellantis főnöke is bírálta a tervezett védővámokat, és ehelyett azt javasolta, hogy “legyünk mi is kínaiak! Ne csak védekezzünk a kínai offenzíva ellen hanem váljunk a részévé ennek az offenzívának” – mondta Tavares elnök vezérigazgató. A Stellantis már közös vállalkozásba kezdett a Leapmotorral, és együtt árusítják a kínai elektromos járműveket külföldön.

“A nyugati bankok szörnyen sokat kockáztatnak Oroszországban”

Az Egyesült Államok szankciókat fontolgat olyan pénzintézetek ellen, melyek közvetve támogathatják Oroszország háborús erőfeszítéseit Ukrajnában – nyilatkozta a Reuters hírügynökség az Egyesült Államok pénzügyminisztere.

“Keményebben akarjuk szankcionálni azokat a nyugati bankokat, amelyek továbbra is ottmaradtak Oroszországban” – közölte Janet Yellen, aki résztvett a G7 pénzügyminiszterek értekezletén Olaszországban.

Az USA örülne, ha az osztrák Raiffeisen illetve az olasz Unicredit kivonulna Oroszországból? A kérdésre Yellen pénzügyminiszter így válaszolt:

”Csak akkor alkalmazunk konkrét szankciókat velük szemben, ha erre okunk van, de azt hiszem, hogy a két bank óriási kockázatot vállal azzal, hogy ottmaradt Oroszországban. Azt hiszem, hogy mindkét bank felügyeleti szervei figyelmeztették őket arra, hogy legyenek nagyon óvatosak!”

El kell hagyni Oroszországot! – erre figyelmeztette az Európai Központi Bank nevében Fabio Panetta az uniós bankokat. Hangsúlyozta, hogy azoknak a bankoknak a reputációja nagyon meggyengülhet, melyek továbbra is ottmaradnak  Oroszországban. A Raiffeisen International messze a legnagyobb uniós bank, mely még marad Oroszországban, a második helyen az Unicredit áll. Harmadik az IntesaSanpaolo olasz bank, amely távozóban van orosz földről. Biden elnök nemrég felhatalmazta a washingtoni pénzügyminisztériumot, hogy kitilthatja a dollár övezetből azt a bankot, amely támogatja Oroszország háborús erőfeszítéseit Ukrajnában.

Az amerikai pénzügyminisztérium azon az állásponton van, hogy

“Oroszország mindinkább hadigazdasággá válik, ezért nem könnyű szétválasztani a polgári és a katonai szektort.”

Yellen pénzügyminiszter ezenkívül azt is hangsúlyozta, hogy az orosz katonai erőfeszítéseket olyan szállítások is támogatják, melyek az Egyesült Arab Emírségekből, Kínából vagy Törökországból érkeznek Oroszországba.

A Raiffeisent már megfenyegették

Az osztrák pénzintézet, mely a legnagyobb nyugati bank Oroszországban, kapott egy levelet a washingtoni pénzügyminisztériumtól, melyben azt közölték: a Raiffeisen Internationalt kizárhatják a dollár övezetből amennyiben megköt egy 1,5 milliárd eurós ügyletet egy feketelistán szereplő orosz oligarchával – emlékeztet a CNBC gazdasági portál. A Raiffeisen International értette a finom célzást, és visszalépett az üzlettől Oleg Deripaskával.

Frankfurtban Yellen pénzügyminiszter európai bankvezetőkkel találkozott, és figyelmeztette őket, hogy tartsák be a nyugati szankciókat Oroszországgal szemben, mert különben “szigorú büntetéssel számolhatnak.”

Az EU számára megoldás lehet a Fekete-tengeri földgázkészlet

Románia hamarosan Európa legnagyobb földgázkitermelője és exportőre lehet, épp ezért a Neptun Deep földgázkitermelő terv igen jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkenjen az energiafüggés a külvilágtól.

2027-ben már Románia válhat Európa legnagyobb földgáz kitermelő országává ha a Neptun Depp terv a megfelelő tempóban halad előre. Az Európai Parlement nemrég prezentációt hallgatott meg erről, melyben azt hangsúlyozták, hogy ez nem csupán üzleti terv hanem komoly stratégiai jelentőségű elképzelés az egész Európai Unió számára – írja a brüsszeli Politico, amelynek Christian Busoi, az Európai Parlament illetékes bizottságának elnöke elmondta:

”Románia a Fekete tengeri földgáz kitermelésével hozzájárul ahhoz, hogy növekedjen az energiabiztonság és a versenyképesség.”

Az olcsó orosz földgázra alapozott európai ipar komoly gondokkal küzd a versenyképesség terén hiszen az importált cseppfolyós földgáz az USA-ból vagy Katarból drágább mint az orosz import volt az ukrajnai háború előtt.

“Ha kitermeljük mind a tengeralatti mind pedig a partmenti földgázt, akkor gyorsabban tudjuk helyettesíteni az orosz földgázt. Ráadásul a Fekete-tengeri kitermelésnél betartják a környezetvédelmi szabályokat, melyeket Észak Afrikában vagy a Közel Keleten gyakran figyelmen kívül hagynak” – fűzte hozzá az Európai Parlament illetékes bizottságának elnöke.

Mennyi földgázt tudnak kitermelni a Fekete tengeri Neptun Deep projekttel?

Évi 8 milliárd köbméter a cél mindjárt 2027 re. Mindez persze nincsen ingyen: 4 milliárd eurós beruházásról van szó. A szakértők szerint megéri, mert több mint 100 milliárd köbméter földgázt lehet kitermelni ebben a régióban.

A Neptun Deep program során kitermelt földgázból Magyarországnak és Ausztriának is jut hiszen a tervek szerint földgáz vezeték köti össze majd össze a Fekete-tengeri földgáz kitermelést a nyugatra irányuló csőrendszerrel.

Moszkvában nem örülnek ennek igazán, és ez annál is inkább problémát jelent, mert amióta az oroszok elfoglalták a Krím félszigetet, Románia közvetlenül határos lett a tengeren Oroszországgal, és Putyin nemrégiben a Balti tengeren mutatta meg, hogy “szuverén módon” értelmezi a nemzetközi tengerjogot.

Érdekelt-e Orbán Viktor Magyarország gazdasági fejlődésében?

“Már nem vagyunk szegények, de nem vagyunk elég gazdagok sem” – állapította meg Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki szerint a kitörés a közepes fejlettség csapdájából az újraiparosítás révén valósítható meg. Itt nyilvánvalóan az új kínai beruházásokra gondolt.

Az a kérdés nem merült fel, hogy miért Kínából kell importálnunk a modern technológiát, abból az országból, amely az 1978-as reform előtt a béka popója alatt helyezkedett el, és minden tekintetben fejletlennek számított?

Más kelet-európai egykori szocialista államok eredményesebbek voltak az elmúlt húsz évben – az uniós csatlakozás óta – mint Magyarország, ahonnan egyre többen vándorolnak ki, mert nem látnak perspektívát maguk előtt.

Egyre több lengyel tér haza

Milliók mentek el, ezrek költöznek haza, mert a konjunktúra Európa nyugati felén gyengélkedik míg Lengyelországban optimista a légkör az ukrajnai háború ellenére is.

“Ez már egy másik Lengyelország” – mondta a párizsi Le Monde varsói tudósítójának egy 49 éves nő, aki 2016-ban vette a bőröndjét, és kiköltözött Nagy Britanniába. Az időzítés nem volt ideális hiszen a britek épp a brexitre készülődtek, de már csaknem egymillió lengyel élt a szigetországban, ahol akkoriban ez volt a legnagyobb külföldi közösség. A 49 éves lengyel nő csak egyetlenegyszer látogatott haza Nagy Britanniából, és most megdöbbent:

”Elértük a nyugati szintet, amelyről mindig is ábrándoztunk: az emberek jól öltözöttek, a lakások szépen vannak berendezve. Minden városban lehet egzotikus éttermeket találni éppúgy mint Nagy Britanniában.”

2018 volt a fordulópont: azóta több lengyel tér haza mint ahány emigrál.

“Ennek elsősorban gazdasági okai vannak” – hangsúlyozza a varsói egyetem migráció kutatója, aki hozzátette: ”20 éve amikor beléptünk az Európai Unióba még 20%-os munkanélküliség volt Lengyelországban. Most viszont már munkaerőhiány mutatkozik.”

Lengyelország jól használta ki az elmúlt húsz évet: az uniós euró milliárdokat és a nagy közös piac lehetőségeit. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya május elején Katowiczében üzleti fórumon vett részt abból az alkalomból, hogy Brüsszel felszabadította a befagyasztott euró milliárdokat, melyeket az előző kormány jogsértései miatt tartott vissza.

“Lengyelország visszatért az európai közösségbe”

– hangsúlyozta Ursula von der Leyen.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök így bókolt a brüsszeli bizottság elnökasszonyának:

”Kedves Ursula, nagyon komoly jelzés értéke van, hogy itt van most közöttünk. Ez azt jelenti, hogy Lengyelország az Európai Unió egyik vezetője lett!”

Több mint 2,5 millió lengyel vándorolt ki javarészük Nagy Britanniába, Németországba és Írországba. A brexit komoly változást hozott: megindult a hazatérés, melyet a varsói kormány is támogatott. Az igazi vonzerő azonban nem ez  hanem a lengyel gazdaság teljesítménye , az életszínvonal emelkedése.

Az egy főre jutó GDP 20 év alatt az uniós átlag 48%-áról 82%-ra emelkedett vagyis elérte Portugália szintjét – ha vásárlóerő paritáson számolunk.

“Valóságos gazdasági csoda ami az elmúlt húsz évben történt”

– mondja az ING bank lengyelországi főnöke.

A GDP 20 év alatt 170%-kal nőtt, a minimálbér az ötszörösére emelkedett, és mára már eléri a 950 eurót míg az átlagbér 1450 euró jelenleg Lengyelországban, ez a 2004-esnek a háromszorosa.

Természetesen az Európai Unió régebbi tagállamai is profitáltak ebből, elsősorban Németország, melynek a négy visegrádi ország ma már fontosabb exportpiacot jelent mint Kína. Lengyelország az Európai Unió hatodik legerősebb gazdasága.

Orbánnak nem érdeke a fejlődés

Magyarország mai siralmas állapota ideális a miniszterelnöknek hiszen a lakosság többsége szegény és könnyen félrevezethető. Miért kellene ezen változtatni? Orbán éppúgy mint Putyin a stagnálás hőse hiszen ez biztosítja a rendszer fennmaradását. Be lehet ezt vallani? Nyilvánvalóan nem! Ezért kampányol bujdosóként Orbán Viktor, aki a fiataloknak azt üzenné, ha őszinte lehetne:

“el is lehet innen menni!”

A miniszterelnök ehelyett mellébeszél, a fiatalok pedig a lábukkal szavaznak…

A brit választás és a brexit

Visszacsinálhatja-e a brexitet a brit Munkáspárt, ha nyer a választáson? A londoni Guardian szerint nyílhat erre esély, mert “minden jobban menne az Európai Unión belül.”

Nem tisztességes az, hogy a mostani választási kampányban nem téma a brexit pedig erről mindenképp beszélni kell! – hangsúlyozza a liberális lap, mely szerint Nagy Britannia problémáinak a jórészét az okozza, hogy a szigetország kilépett az Európai Unióból.

“Ennél csak jobb lehet!” – ez volt a Munkáspárt jelszava az 1997-es választáson, Rishi Sunak konzervatív miniszterelnök most minden bizonnyal úgy véli, hogy “ennél csakis rosszabb lehet”, és ezért írta ki a választást júliusra.

A kormányfő abban bízik, hogy az infláció csökken, és ez lehetővé teheti a kamatláb csökkentését, beindulhat a gazdaság. Csakhogy az OECD és az IMF előrejelzései azt mutatják, hogy a perspektívák egyáltalán nem kedvezőek.

Már most is elég kinézni az ablakon, hogy lássuk: az infrastruktúra rossz állapotban van, a szegénység növekszik – írja a londoni Guardian. Lord Kinnock, a Munkáspárt ex vezére bánatosan idézte fel nemrégiben, hogy “a britek fedezték fel a tizenkilencedik században a tiszta víz értékét, most viszont nem jut elég pénz erre, mert a privatizált vízművek nem költenek erre eleget.”

Kinnock 1992-ben a Munkáspárt vezéreként reménykedett a győzelemben, melyet meg is jósoltak a közvélemény-kutatások, de azután mégiscsak veszített. A Munkáspárt most is esélyes  de nem véletlenül nem tűzte zászlajára a brexitet, mert a brit közvélemény ma is igen megosztott az uniós tagsággal kapcsolatban.

Míg London elvetette a brexitet, és főpolgármestere ma is kiáll az Európai Unió mellett, a vidék továbbra is szkeptikus pedig a kiválás nem sok jót hozott Nagy Britanniának. A konzervatívok és a közvélemény különösen nagyot csalódott Donald Trump ígéreteiben: az USA akkori elnöke a Buckingham palotában beszélt arról, hogy remek kereskedelmi egyezmény várja Nagy Britanniát amint kilép az Európai Unióból, de ebből az ég világon semmi se lett.

Vita az adózásról

A konzervatív kormányok ragaszkodtak a neoliberális alapelvekhez, és az adócsökkentést mint mantrát emlegették akkor is amikor ennek semmilyen feltétele sem állt fenn.

Ebbe bukott bele Liz Truss miniszterelnök, aki olyan költségvetést prezentált, amely több mint 40 milliárd fontos deficitet irányzott elő, és ez felborította volna az egész gazdaságot, a font árfolyamáról már nem is beszélve. Liz Truss bukása után egykori pénzügyminisztere, Rishi Sunak alakított kormányt, és megpróbálja védelmezni a népszerűtlen politikát. Azzal vádolja a Munkáspártot, hogy “adóbombát készít elő.”

Miről van szó? John Smith, a Munkáspárt árnyék pénzügyminisztere mérsékelt adóemelést javasol, hogy ellensúlyozni lehessen a költségvetési hiányt.

A Munkáspárt azzal kampányol, hogy “a toryk alatt Nagy Britannia elpocsékolt 14 évet.” Starmer, a Munkáspárt mai vezére ellenezte a brexitet, amelyet a konzervatív kormányok erőltettek, és amelyet népszavazás hitelesített.

Most viszont az óvatos Munkáspárti vezér már így nyilatkozott a választási kampányban:

“nem hiszem, hogy az uniós tagság serkentené a gazdaság növekedését.”

Lord Heseltine viszont így beszélt a brexitről: ”ez nem tisztességes választási kampány hiszen mind a két fél hallgat arról, hogy a gazdasági gondok legfőbb oka a brexit.” Lord Heseltine azok közé a konzervatív politikusok közé tartozott, akik nem helyeselték a kilépést az Európai Unióból.

“Ha a Munkáspárt Starmer vezetésével győz a választásokon, akkor egyedülálló lehetőség kínálkozik előtte: megkezdheti a visszatérést a vámunióba, és az egységes európai piacba”

– írja a londoni Guardian.

A szélsőjobboldali pártokat erősíti az európai lakáshiány

Elszabadultak az ingatlan árak és a bérleti díjak sok uniós tagállamban, és ez a szélsőjobb malmára hajthatja a vizet júniusban az európai választások során.

“Ha alulfinanszírozott az ingatlan piac, és a kormányoknak nincs megfelelő terve olcsó lakások felépítésére, akkor olyan helyzet alakulhat ki, amely a szélsőjobboldali szociális demagógiának kedvezhet” – jelentette ki az ENSZ lakhatásjogi jelentéstevője az európai helyzetről. Balakrishnan Rajagopal elmondta a londoni Guardian-nek, hogy “a lakhatási válság immár elérte a középosztályt is. Eddig csak a szegényeket, a migránsokat érintette ez illetve az olyan szülőket, akik egyedül nevelik a gyermeküket. Ez vált a huszonegyedik század nagy szociális problémájává!”

Sok nagyvárosban tüntetések is voltak emiatt a közelmúltban: Amsterdam, Lisszabon, Milánó és Prága az Európai Unióban illetve Londonban – Nagy Britanniában júliusban rendeznek országos választásokat.

A szélsőjobb nyomul részben a lakás válságot kihasználva

Tavaly Hollandiában Wilders szélsőjobboldali pártja jelentős részben azért nyert, mert ki tudta használni az ingatlan válságot a saját céljaira mondván: a kormány migránsokat helyez el az olcsó lakásokban és házakban, ezért nem jutnak ehhez hozzá a holland fiatalok. A lakbérek elszálltak: egy munkavállaló bérének gyakran a felét is elviszik. A kamatláb emelés megnehezítette azt, hogy a fiatalok új lakáshoz vagy házhoz juthassanak: a jelzálog kölcsön 10-szerese az átlagfizetésnek.

Az Eurostat szerint az ingatlan árak a 27 tagállamban átlagosan 47%-kal emelkedtek 2010 és 2022 között. Szociológusok kimutatták: ahol az átlagosnál gyorsabban növekedtek az ingatlan árak illetve a lakbérek, ott nőtt a szélsőjobboldali mozgalmak népszerűsége. Németországban az Alternative für Deutschland rá is játszik erre mondván:

“a derék németek elveszíthetik a társadalmi státuszukat, mert a kormányzat migránsokat részesít előnyben a lakások elosztásánál.”

Januárban az uniós városok polgármesterei kérték Brüsszelt, hogy fordítson nagyobb figyelmet a lakáskérdésre. Az Európai Parlamentben is sok képviselő szorgalmazta ezt, de ez nem uniós hatáskör.

Legyen minden uniós polgárnak joga rendes lakásra

Ezt javasolja az ENSZ jelentéstevője, aki legutóbb a holland helyzetet tanulmányozta:

”Az Európai Unió  nagy figyelmet fordít polgárainak szociális biztonságára, de ebben nincsen benne a lakáshoz való jog. Ebben az Európai Unió el van maradva a nemzetközi jogtól. Az uniós polgárok nem fordulhatnak bírósághoz, ha nincsen rendes lakásuk.”

A lakás nemcsak áru

“Az Európai Unióban a közelmúltban az ingatlan piac jól alakult, az állami és önkormányzati tervezés rosszul” – hangsúlyozza az ENSZ szakértője.

“Szociális lakásépítési programra van szükség” – ezt hangsúlyozza a Housing Europe nem kormányzati szervezet főtitkára. Sorcha Edward hozzátette: ”nyilvánvalóan több lakást kell építenünk, de ez csak az egyik része a problémának. A lényeg a finanszírozás. Ki teszi bele a pénzt?”

A piaci finanszírozás mellett szükség lesz szociális programra is:

”Kulturális fordulat kell ezen a téren, a profitorientált ingatlanpiac mellett és helyett arra kellene törekedni, hogy korlátok közé szorítsák a biznisz szektort. Arra kell törekednünk, hogy ne csak az önkormányzatok szociális programjai legyenek az alternatívák hanem, hogy új tulajdonformák jelenjenek meg mint például a szövetkezeti háztulajdon. Úgy kell tehát építkezni, hogy ehhez megtaláljuk a helyes finanszírozási formát is”

– nyilatkozta a londoni Guardiannek a Housing Europe nemkormányzati szervezet főtitkára.

Temu, a piacrobbantó

Bár Biden elnök 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát, és Trump nyomában kereskedelmi háborút folytat ellene, de az amerikai vásárlók fütyülnek erre, és vígan veszik a kínai Temu piszok olcsó termékeit.

246%-kal nőtt a Pinduoduo – ez a Temu anyacége – első negyedéves profitja egy év alatt, és elérte ezzel a 28 milliárd jüant – ez mintegy 3,9 milliárd dollárt jelent. Sanghajban azt is közölték a cég nagyon is elégedett vezetői, hogy ezzel messze meghaladták a várakozásokat hiszen azok általában csak 12,62 milliárd jüant jósoltak a PDD-nek. Ez a kiváló eredmény azt is jelenti, hogy a PDD vált a kínai internetes kereskedés királyává megelőzve az Alibabát, melynek a részvénykibocsátása az év rekordja volt a New York-i tőzsdén. Alapítója, a dollár milliárdos Jack Ma 2016-ban előbb találkozott a frissen megválasztott Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping kínai elnök.

“Jack és én nagy dolgokat viszünk majd végbe együtt”

– fogadkozott Trump elnök, aki aztán megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen. Ez nem terjedt ki az internetes kereskedésre hiszen az olcsó kínai áruknak nagy szerepe volt abban, hogy hosszú évekig nem volt infláció az Egyesült Államokban.

Csakhogy aztán jött a Covid és az energiaválság, megindult az infláció az USA-ban és Európában, ahol mind többen keresik az olcsó termékeket, melyeket legkönnyebben a PDD-n – külföldön a Temun lelhetnek meg. A PDD piaci értéke – 204 milliárd dollár – így megelőzte az Alibabát.

A PDD-t Colin Huang alapította 2015-ben, de 2021-ben kiszállt a cég vezetéséből, továbbra is ő maradt viszont a fő részvényes.

A Bloomberg milliárdos indexe szerint a PDD alapítója jelenleg Kína második leggazdagabb embere 52 milliárd dolláros vagyonnal.

Ezzel megelőzi Jack Mát, az Alibaba alapítóját, aki nem is oly rég Kína leggazdagabb embere volt, de összekülönbözött a pekingi vezetéssel, és ezt követően üzleti szerencséje lehanyatlott bár még mindig dollármilliárdos.

A Temu részesedése 17% az USA -ban

A PDD részesedése a kínai internetes piacon folyamatosan növekszik: 2019-ben a Covid járvány előtt még csak 7,2% volt, de tavaly már elérte a 19%-ot. Ez csak a harmadik helyet jelenti az Alibaba – 44% – és JD.com után – 24%.

A PDD 2022-ben alapította meg a Temut a külföldi internetes kereskedelemre: az Egyesült Államokban az internetes diszkont piacon megszerzett 17%-ot annak ellenére, hogy a közhangulat az USA-ban manapság nem épp Kínapárti.

Jelenleg mind Kínában mind pedig az Egyesült Államokban az a tendencia figyelhető meg, hogy a vásárlók egyre inkább árérzékenyek – írja a CNN gazdasági rovata. Kínában a Covid pandémia óta az átlagos fogyasztók a fogukhoz verik a garast pedig ott nincs infláció. Az USA-ban is egyre inkább megfigyelhető ez a tendencia, ezért a kereskedők akciókkal igyekeznek vevőket találni. Az amerikaiak imádják az akciókat, ezzel is magyarázható a Temu sikere az Egyesült Államokban.

Csakhogy az amerikai vetélytársak is rájöttek arra, hogy csökkenteni kell az árakat, ha vevőt akarnak találni, ezért a verseny egyre keményebb az USA diszkont piacán.

“A vetélytársaink egyre komolyabb erőfeszítéseket tesznek”

– hangsúlyozta a PDD társelnöke Sanghajban.

Mit akar tenni a Temu, hogy megtartsa vásárlóit sőt növelje azok számát az Egyesült Államokban:

”Figyelnünk kell a változásokat, mert már nem elég az, ha azzal reklámozunk egy terméket, hogy milyen sokat spórol vele a vásárló. Lépéseket kell tennünk előre vagyis egyre inkább jó minőségű árukat kell a piacra dobnunk viszonylag olcsón”

– hangsúlyozta a PDD főnöke, Lej Csen Sanghajban.

A Temu agresszív piaci nyomulását sok országban éri bírálat: az Európai Unióban egy fogyasztóvédelmi csoport Brüsszelhez forduit mondván a Temu manipulálja a piacot. Dél Koreában a piacfelügyelet folytatott vizsgálatot a Temu ellen azon az alapon, hogy a vásárlók nem azt kapják mint amit a hirdetések ígérnek. A PDD főnöke erről azt mondta Sanghajban, hogy “aktívan együttműködünk a felügyelettel minden országban. A célunk a tanulás” – mesélte  mosolyogva a sikeres kínai diszkont cég főnöke Sanghajban.

Dél Korea akarja megnyerni a globális chip vetélkedőt

Az USA Kínát akarja lenyomni, ezért a szövetségeseit is arra ösztönzi, hogy ne szállítsanak a legmodernebb és leghatékonyabb chipekből a kínaiaknak. Peking válaszul gőzerővel fejleszti saját chip iparát, de közben sem az USA sem pedig Kína nem feledkezhet meg arról, hogy Dél Korea is megcélozta az első helyet a globális versenyben.

Szöulban az államfő bejelentette: 18 milliárd eurós állami támogatást kap a chipgyártó szektor, hogy ne maradjon el az USA-tól és Kínától, sőt, ha lehet, akkor győzze is le őket.

Dél Korea ezzel megtört egy tabut, mert a Világkereskedelmi Szervezet – WTO – szerint ez súlyos szabálysértés. Csakhogy már az USA és Kína is régen megszegi a szabályokat.

“Támogatnunk kell a chipgyártást, ha nem akarjuk, hogy valamilyen más ország megelőzzön minket”

– indokolta meg a döntést Dél Korea elnöke.

A 18 milliárd euró sok pénznek tűnik, de egyetlen komoly új chip gyár felépítése körülbelül ennyibe kerül.

Hogy áll Európa ebben a versenyben? Rosszul.

Közös uniós fejlesztés kellene, de miből?

Macron francia elnök nemrég arról beszélt a Sorbonne egyetemen Párizsban, hogy az USA és Kína is megsérti a WTO szabályait, akkor az Európai Unió sem tehet mást: jelentős összegekkel kellene támogatni a chipgyártást. Jelenleg a 27 tagállam 27 különböző gazdaságpolitikát folytat, és nem használják ki a 450 milliós európai piac előnyeit. Németország  Franciaország és Litvánia elkeseredett versenyt folytatott azért, hogy a tajvani TMSC náluk építse fel nagy európai chip gyárát. Litvánia emiatt felértékelte tajvani kapcsolatait is, és kilépett az Új Selyemút kezdeményezésből. Hiába, Németország nyert, de ezzel nem oldódott meg Európa versenyképtelensége a globális chip piacon.

Pedig van egy olyan holland cég, amely olyan chipgyártó berendezéseket állít elő, melyek piacvezetők a globális piacon. Biden elnök személyesen interveniált annak érdekében, hogy a holland cég ne szállítson ilyen gépeket Kínának.

A hollandok nagy nehezen belementek ebbe, mert az USA azzal fenyegetett, hogy magához csábítja a holland ASML céget. A holland kormány 2,5 milliárd eurós támogatást nyújt az ASML-nek a hazai fejlesztésekhez, hogy ily módon tartsa otthon a sikeres vállalatot.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke, jelentést készít a brüsszeli bizottságnak az Európai Unió versenyképességéről. A jelentést csak júniusban nyújtja be Brüsszelben, de már több beszédben is elmondta: veszélyben van az Európai Unió versenyképessége, a többi között azért, mert lemaradt a digitális forradalomban, amelyben megelőzi az európai integrációt nemcsak az Egyesült Államok és Kína, de Japán és Dél Korea is.

Mit javasol Mario Draghi, aki jelenleg Giorgia Meloni olasz miniszterelnök gazdasági tanácsadója? Azt, hogy az Európai Unió hozzon létre közös fejlesztési alapokat annak érdekében, hogy a versenyképessége ne csökkenjen tovább. Miből finanszíroznák ezeket a közös alapokat? Hitelből, melyet a 27 tagállam együtt venne fel illetve egyes tagországok, melyek ezzel nem értenek egyet, kimaradhatnak belőle, de akkor persze nem kaphatnak egy petákot sem a közös fejlesztési alapból.

Orbán Viktor máris reagált:

a gránit szilárdságú magyar alkotmányban immár a közös hitel felvétel is a tilalmi listán van, mert “sérti Magyarország szuverenitását.”

Hogy akarja megoldani a magyar kormány a digitális fejlesztés problémáját? A kínaiak segítségével.

NATO kockázat

A szenátus republikánus kisebbségének frakcióvezetője Washingtonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokat aggasztja az, hogy az USA-ban feketelistán szereplő Huawei európai fejlesztési központja épp Magyarországon van, egy NATO tagállam fővárosában. A digitális fejlesztés ugyanis nemzetbiztonsági ügy, erre hivatkozva tették feketelistára a Huaweit az Egyesült Államokban. Washington kérésére a Huawei pénzügyi igazgatóját, az alapító atya lányát, Kanadában letartóztatták mondván: a kínai cég megsértette az Irán elleni szankciókat. Peking kanadai állampolgárok letartóztatásával reagált, így végül Kanadából elengedték a Huawei pénzügyi igazgatóját, de a kínai óriás továbbra is szerepel az USA célkeresztjében. Miért?

Washingtonban arra hivatkoznak, hogy a Huawei alapító atyja a kínai vörös hadsereg ezredese, egy olyan állami kutató laboratórium főnöke volt, mely a hadiiparban dolgozott.

Az amerikai kémelhárítás azt gyanítja, hogy a Huawei olykor beépített készülékeibe kémchipeket is, melyek információkat továbbíthatnak a kínai hírszerzésnek. Peking ugyanezzel vádolja az amerikai cégeket: megtiltották a kommunista párt tagjainak és az államhivatalnokoknak az Iphone és az Ipad használatát. Az Apple beszámolója szerint jelentősen csökkentek is az eladások Kínában, amely számukra igen fontos piac, mert itt gyártják és itt adják el az Iphone-ok és Ipadek jelentős részét.

Orbán Viktort már Trump külügyminisztere, Pompeo is le akarta beszélni arról, hogy a Huawei 5G rendszerét használják Magyarországon, de a magyar miniszterelnök nemet mondott, és folytatta az aktív együttműködést Kínával.

Hszi Csin-ping elnök budapesti látogatása kicsapta a biztosítékot Washingtonban. A szenátus republikánus kisebbségének frakció vezetője rámutatott arra, hogy a NATO és az Európai Unió tagállamai lazítani próbálják a kapcsolatokat Kínával, Orbán Viktor kormánya viszont állandóan erősíti azt. A republikánus szenátor pozitív példaként említette, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök washingtoni látogatását követően bejelentette: Olaszország kilép az Új Selyemút programból. Orbán Viktor viszont lelkesen folytatja az együttműködést: az Új Selyemút program évfordulóján Pekingben, sőt parolázott Putyin orosz elnökkel, akivel uniós tagállamok vezetői általában elkerülik a találkozást.

Megszűnt az orosz pénzmosás Rigában pedig ez nagy pénzt

Egyetlenegy szervezet foglalkozik a pénzmosás elleni harccal, és ez ellenőrzi azt is, hogy betartják-e a szankciókat Oroszországgal szemben, amely korábban a kis balti államot szívesen használta a piszkos pénzek tisztára mosására. A pénzügyi ellenőrző szervezet vezetője a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

“Roppant egyszerű: ugyanazokat az eszközöket használjuk az Oroszország elleni szankciók ellenőrzésére mint amelyeket a pénzmosás elleni harcban kifejlesztettünk” – mondja Paulis Iljenkovs. Emlékeztet arra, hogy a pénzügyi ellenőrző szervezetet azt követően hozták létre még 2018-ban, hogy az USA pénzügyminisztériuma figyelmeztette a kis balti államot: az oroszok szisztematikusan pénzmosásra használják fel az ország bankjait.

Nemcsak az oroszok hajtottak végre gyanús pénzügyi műveleteket Lettországban hanem Észak Korea is.

Az USA figyelmeztette a kis NATO tagállamot, hogy ballisztikus rakétáinak fejlesztését a világtól elzárkózó nemzeti kommunista állam olyan pénzekből fedezi, melyek Lettország bankjain keresztül folynak át. Észak Korea ellen ENSZ szankciók vannak érvényben, hogy leállítsák a nukleáris és rakéta fejlesztési programokat, melyekkel a kis állam diktátor-dinasztiája szomszédait sőt már az Egyesült Államokat is fenyegeti. A lettországi ABLV bank azért is felkeltette az USA figyelmét, mert Putyin ezen keresztül pénzelte a korrupt politikusokat Azerbajdzsánban és Ukrajnában.

Az egész Baltikumra kiterjedt az orosz pénzmosó hálózat: összesen 230 milliárd euróról volt szó. Nemcsak helyi bankok keveredtek ebbe bele hanem a Danske Bank és a Swedbank is. Ezekben az ügyekben perek folynak – írja a Politico.

A Nemzeti Bank elnöke orosz ügynök?

A 2018-as év rémesen nehéz volt Lettország pénzügyi életében hiszen az ABLV, melyet az USA kizárt a dollárpiacról, az ország harmadik legnagyobb bankja volt. A megindult vizsgálat azután azt is leleplezte: a nemzeti bank elnöke szorosan együttműködik az oroszokkal!

Ilmars Rimsevics a megbízhatóság példaképe volt Rigában hiszen a függetlenség kikiáltása óta ő irányította a Nemzeti Bankot.

Aztán kiderült, hogy egy szaunában Riga mellett csinos összegeket fogadott el egy banktól, melyet bezártak, mert az Európai Központi Bank ragaszkodott ehhez. A szálak azután Oroszországba vezettek…

Az ex Nemzeti Bank elnökről végülis nem bizonyították be, hogy orosz ügynök. Korrupció miatt viszont kapott hat évet, most is ül.

Mit tett Lettország politikai vezetése ebben a nehéz helyzetben?

Döntött a bankok és pénzintézetek teljes felülvizsgálata mellett, létrehozott egy egységes ellenőrző szervezetet. Ami talán még lényegesebb: elrendelték, hogy a jövőben a bankok és pénzintézetek a hazai cégek és polgárok pénzügyeire koncentráljanak ne pedig a sokszor gyanús külföldi ügyletekre, melyek igen gyakran pénzmosást jelentettek Lettországban. Korábban Lettország híd akart lenni Oroszország és a külvilág között, ez szinte egyik napról a másikra megszűnt. Ez a stratégia működött: míg 2015-ben a betétek több mint a fele külföldi volt, ez 2022-re 12,5%-ra csökkent. A legnagyobb bank, a Swedbank politikája is alapvetően megváltozott:

”a kockázatvállalási képességünk radikálisan csökkent. Nincs már ehhez étvágyunk”

– nyilatkozta a Politiconak a bank egyik vezetője.

Rigában a pénzügyi ellenőrzés centralizált és szigorú

Erről nyilatkozott a pénzügyi ellenőrző szervezet  új vezetője , aki a nemzeti bankból érkezett, mert április elsejétől a szankciók ellenőrzése is kizárólag hozzájuk tartozik:

”Régebben a nemzeti bank sem nagyon tudta, hogy mi zajlik a piacon, mert nem volt kötelező adatszolgáltatás.

Most viszont hogyha valaki Oroszországgal akar valamilyen ügyletet kötni, akkor be kell adnia egy részletes dokumentációt hozzánk, és megvizsgáljuk, hogy a tervezett üzlet nem sért-e valamilyen szankciót?

Ha ez a rendszer jól működik Lettországban, akkor miért nem lehet megvalósítani az Európai Unió szintjén? Jelenleg az a helyzet, hogy a 27 tagállam a maga módján ellenőrzi a szankciókat.

Az USA-ban természetesen van ilyen szervezet: Office of Foreign Assets Control. Mi lenne, hogyha az Európai Unióban is lenne ilyen szervezet, amely az amerikaival együtt ellenőrizné a szankciók betartását? Ez már korábban is felmerült amikor a CIA főnöke, William Burns egyeztetett Ursula von der Leyen kabinetfőnökével a szankciókról.

A Politicot arról tájékoztatta két magasrangú uniós tisztviselő, akik nem kívánták megnevezni magukat, hogy február óta folynak ilyen tárgyalások, de nincs előrehaladás. Miért nincs? Mert a tagállamokban nagy a tartózkodás az egységes uniós szankciós pénzügyi felügyelettel szemben. Az észt Financial Intelligence Unit igazgatóhelyettese szerint ez a tartózkodás érthető:

”nem igaz az, hogy egy rendszer mindenkinek egyformán jó. Egészen más a kockázat attól függően, hogy a tagállam hol helyezkedik el, mekkora és milyen a pénzügyi rendszere”

– mondta Laura Aus, aki hozzátette: ”Nálunk Észtországban több az orosz mint Cipruson, de az orosz vagyon nagyobb a szigeten mint nálunk.”

Észtország Lettországgal ellentétben nem centralizálta a szankciók ellenőrzését, mert náluk jól működik az információk cseréje a különböző intézmények között a külügytől a vámhivatalig.

Hollandiában ugyanez a helyzet: nincs egységes szervezet, de jó a koordináció a különböző intézmények között, és ezért hatékony az Oroszország elleni szankciók ellenőrzése.

Lettország sikereire hivatkozva megpályázta a pénzmosás elleni uniós ügynökséget – az AMLA-t – de az végülis Frankfurtba került, oda, ahol az Európai Központi Bank is működik.

Egymilliárd dollárt kér Trump az olajipartól, mit ígért cserébe a  támogatásért?

Az Egyesült Államok ex elnöke, aki szeretne visszamenni a Fehér Házba, meghívta floridai birtokára az amerikai olajóriások vezetőit, hogy elmondja nekik: mire számíthatnak, ha az USA elnökét újra Donald Trumpnak hívják majd.

110 milliárd dolláros adókedvezményt ígért Trump cserében azért az egymilliárd dollárért, melyet a kampányához kért. A demokraták azonnali vizsgálatot követelnek, és nem zárják ki azt sem, hogy bíróság elé viszik az ügyet. A londoni Guardian megszerzett egy dokumentumot, amelyikből kiderül, hogy Trump célkeresztjében a Biden adminisztráció elképzelései állnak arról, hogy meg kell szüntetni az adókedvezményeket, amelyeket az olajkutatás címén már régóta élveznek a nagy cégek, melyek vezetőit vendégül látta Trump Mar-a-Lago-i birtokán. Biden adó tervezete 35 milliárd dolláros hazai és 75 milliárd dolláros külföldi bevételtől fosztaná meg az olaj társaságokat.

A Friends of the Earth környezetvédelmi szervezet munkatársa szerint Trump ajánlata az olaj óriásoknak nem más mint biztosítási kötvény: egymilliárd dolláros kiadással megspórolhatnak 110 milliárd dolláros veszteséget.

Ezek az adókedvezmények már évtizedek óta fennállnak, és a Biden kormányzat a zöld átmenetre való hivatkozással szeretné azokat megszüntetni. Trump viszont kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímavédelmi egyezményből, és 2017-ben jelentős adókedvezményt adott az olaj óriásoknak, melyek őt támogatták a 2016-os választáson.

Az Exxon, a Chevron, a ConocoPhillips és az iparágat képviselő American Petroleum Institute idén is igen intenzíven lobbiznak Washingtonban Biden tervezett lépései ellen annál is inkább, mert lejár néhány régebbi adókedvezmény határideje, és ezért jövőre bárki lesz is az elnök, döntési helyzetbe kerülhet. Biden nagy valószínűséggel nem hosszabbítaná meg az adókedvezményeket, Trump viszont fogadkozik, hogy ő igen.

Fúrják Biden minimális társasági adó tervét is

Yellen pénzügyminiszter meg akarja akadályozni, hogy a nagy cégek adóparadicsomokba mentsék profitjukat, ezért hosszas tárgyalások után elfogadtatta a globális társasági minimum adót, melyet az olaj óriások nem szeretnének megfizetni. Ezért az Exxon azért lobbizik Washingtonban, hogy a bonuszokat 100%-ig le lehessen írni az adóból, és ily módon meg lehetne kerülni a globális minimum adót.

A Chevron és a ConocoPhillips azért küzd, hogy az olajfúrás költségeit továbbra is le lehessen írni az adóból. Ez régi kedvezmény, de az iparágnak 10 milliárd dolláros hasznot hajt.

Biden már beiktatása után megmondta 2021-ben:

“én az előző kormányzatokkal ellentétben nem akarok kedvezményeket adni az olajiparnak.”

Csakhogy az adótörvényekben a washingtoni Kongresszusnak is nagy szava van: a republikánusok döntő többsége az olajipar oldalán áll, de vannak lobbisták a demokraták között is.

Az olajipar vezetői tisztában vannak azzal, hogy váltani kell.

Az óriások a műanyag gyártásban vélik felfedezni a kiutat, de a kisebb cégeknek ez nem jelent megoldást.

Mi lesz a földgázzal? Az energiaválság egyik nagy nyertese az amerikai cseppfolyósított földgáz, melynek legfontosabb exportőre a Venture Global, amely Katarral együtt meghatározó szerepet játszik a világpiacon. A Venture Global főnöke is jelen volt Trump floridai birtokán, de őt nemcsak az adókedvezmények érdekelték hanem az is, hogy Trump a környezetvédőkkel folytatott vitákban a termelők oldalán áll. Ez létfontosságú a cseppfolyósított földgázt előállító óriás számára, mert az energiaválság idején komoly konfliktusba keveredett Louisiana államban, ahol egy LNG terminál építése miatt óriási vízhiány alakult ki a környéken.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK