Hasznos

Határmentén élők lesznek a fő haszonélvezők

A határrégiók mentén élő mintegy 150 millió uniós polgár mindennapi életét hivatott könnyíteni egy új brüsszeli program. A jövő januártól működő határügyi kapcsolattartó pont három konkrét, a közszolgáltatásokhoz és a munkához jutás, valamint a könnyebb vállalkozás területén kíván segíteni. A magyarok is sokat nyerhetnek az ügyön.

Egy magyar-szlovák példával illusztrálja Brüsszel a határrégiók eddiginél kiterjedtebb és mélyebb integrációjának, együttműködésének a szükségességét a sürgősségi betegellátásban, ahol máig állnak a határok: így fordulhatnak elő olyan esetek, mint 2011-ben, amikor a magyar területen bekövetkezett súlyos gépjárműbalesetben megsérült 13 embert nem lehetett átszállítani a közel fekvő szlovákiai kórházakba. De visszafelé is igaz ez, ha például Štúrovo-ban szorul valaki sürgősségi betegellátásra, nem fogadhatja őt az esztergomi kórház, a mentőnek sokkal távolabbi, ámde szlovákiai egészségügyi intézménybe kell őt szállítania.

Magyar-szlovák határrégiós problémák
(sürgősségi betegellátásban)
A mentőautók nem léphetik át oda-vissza a határt a legközelebbi kórházig sem,
Nyelvi akadályok gátolják sokszor a beteg állapotának megfelelő kommunikációját,
Az egészségügyi biztosítási rendszer eltérése miatt a határokat átszelő betegmobilitás akadályokba ütközik.

A brüsszeli válasz

Ezen a rossz, emberéletekre is veszélyes gyakorlaton kíván változtatni Brüsszel: Jean-Claude Juncker múlt heti, az Unió helyzetéről szóló programadó beszédében jelentette be a konkrét tervet: szakértői fórum, úgynevezett határügyi kapcsolattartó pont létrehozását. Ez nem csak a magyar-szlovák példával illusztrált egészségügyi együttműködésre terjedne ki, a cél könnyíteni a hozzáférést az egészségügyi mellett a közlekedési szolgáltatásokhoz, a munkahelyhez jutáshoz, s támogatni a határokon átnyúló üzleti tevékenységek fejlődését.

Nagyon sokakat érint

Nagyon sokakat érint a határrégiók együttműködésének a jobbítása:

a határrégiók az Európai Unió területének a 40 százalékát adják, a lakosságnak pedig mintegy harmadát,

azaz 150 millió ember él ezeken a területeken. Közülük naponta mintegy 2 millióan ingáznak a szomszédos országba, akik közül 1,3 millióan a szomszédos országban dolgoznak, az EU-ban foglalkoztatottak 0,6 százalékát adva. E régiókban állítják elő az EU GDP-jének a harmadát.

Magyarországnak öt uniós határrégiója van – ezek közül az Ausztria mentén elterülő kivételével mind szegénynek számít, amelyen a népsűrűség is ritka, s a lakosok száma általában csökkenő – mint ahogy egy tavalyi tanulmány arra rámutat

A terv

Az Európai Bizottság két évvel ezelőtt egy felülvizsgálat kertében 239 adminisztratív és jogi  akadályt nevesített, amelyek nehezítik a határrégiókban élő 150 millió uniós állampolgár mindennapi életét. Ezeket kategorizálták, mint kiderült, három területen lépnek fel főként: a határon túli munkához jutás, a közszolgáltatások használata és az üzleti életben való részvétel.

Kifejezetten a határrégiókra szabott támogatást és segítséget fog nyújtani az akadályok lebontása érdekében a határügyi kapcsolattartó pont, amelynek felállításáról Juncker is beszélt, s amely 2018 januárjától kezdi meg tényleges működését. A Brüsszelben kiadott közlemény a többi között leszögezi,

a határügyi kapcsolattartó ponton keresztül a bizottsági szakértők szaktanácsot nyújtanak a nemzeti és regionális hatóságoknak, és egy új, az egész Unióra kiterjedő online hálózaton keresztül összegyűjtik és megosztják a bevált gyakorlatokat.

A kapcsolattartó pont létrehozásán kívül a Bizottság kiválaszt legfeljebb 20, olyan innovatív megoldásokat felsorakoztató projektet, amely a határokon átnyúló akadályokkal foglalkozik. A pályázati felhívást még az idén kiírják.

Teendők

A munkahelyhez jutás megkönnyítése. A szakmai képesítések kölcsönös elismerése, a közös tanulmányi vagy vállalkozóknak szóló coaching programok, tanácsadás; a határokon átnyúló foglalkoztatási szolgálatok által alkalmazott bevált gyakorlatokra vonatkozó információk összegyűjtése; az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásának támogatása.

A közszolgáltatásokhoz való megfelelőbb hozzáférés. Feltérképezi a már létező határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokat. Tanulmányozza a belső határok mentén hiányzó vasúti összeköttetéseket, a határokon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások hatékonyabbá tétele érdekében.

Határokon átnyúló üzleti tevékenység. Ösztönzi a határokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó, az online hálózaton keresztül folytatott párbeszédet; szakértői igény esetén támogatást nyújt a vállalkozások létrehozásához szükséges szabályok megfelelőbb összehangolásához; megosztja a más határrégiókban alkalmazott bevált gyakorlatokat és népszerűsíti az online eljárások fokozottabb használatát.

Magyarország támogatja Szlovákiát az Európai Gyógyszerügynökségért folytatott küzdelemben

0

A brexit miatt több uniós intézmény leendő székhelye még bizonytalan, és ezen a téren kiélezett verseny folyik az uniós tagállamok között.  Az egyik intézményére pedig különösen igaz ez az állapítás: az Európai Gyógyszerügynökségre (EMA). Erre pályázik Szlovákia is, és most megnövekedett Pozsony esélye a győzelemre, mert Budapesttől szintén támogatást kapott.

„Szlovákia és Magyarország hasonló problémákkal szembesül a gyógyszerpolitikában, ezért javaslom, hogy a két ország aktívabban és szorosabban működjön egyet ezen a téren” – jelentette ki a Tomáš Drucker szlovák egészségügyi miniszter szeptember 11. és 12-e között tartott budapesti WHO EURO konferencián. Ezen a rendezvényen a szlovák miniszter lényegében arra kérte a szomszédos országokat, hogy támogassák Pozsony számára az egyik legfontosabb elképzelését, vagyis azt, hogy a brexit miatt Londonból elköltöző Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a szlovák fővárosban rendezze be a központját.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere támogatásáról és együttműködéséről biztosította Tomáš Drucker szlovák egészségügyi miniszter, hogy Magyarország ebben az ügyben Szlovákia mellett áll.

Az Európai Gyógyszerügynökség az Európai Unió egyik decentralizált szervezete, amely 1995 óta Londonban működik. Ők felelnek a tagállamokban forgalmazott emberi vagy állatgyógyászati gyógyszerek tudományos értékelésért, felügyeletért és biztonságáért. Az éves 300 millió eurós költségvetésből gazdálkodó szervezet 900 szakértőt foglalkoztat a hét tudományos bizottságukban, és egyedül az Európai Bizottságnak tartoznak beszámolóval. Szorosan együttműködnek más uniós egészségügyi szervezetezettel – pl. az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal vagy az Európai Élelmiszerbiztonság Hatósággal – és a nemzetközi egészségügyi szervezetekkel, mint a WHO-val.

A közvélekedéssel ellentétben nem az EMA határozza meg az uniós piacokon terjesztett gyógyszerek árat, mert az tagállami szinten történik. Ők lényegében az engedélyt állítják ki, hogy az EU-ban és az EGT (Európai Gazdasági Térség) piacaira lehessen dobni egy gyógyszert és megfelelően tájékoztassa azok hatásáról vagy épp hátrányairól a betegeket és egészségügyi szakembereket.

Mivel az EMA jelenléte komoly presztízst jelent, szakmai és nem kevés anyagi előnyökkel jár, ezért augusztus 1-jéig 19 uniós város jelentkezett be a szervezetért: Barcelonától kezdve, Bonnon és Milánón át egészen Bukarestig bezárólag pályáztak. Pozsony szintén a versenyzők között van, amely már tavasszal bejelentette az igényét az EMA-ra.

Tomáš Drucker miniszter szerint gazdasági szempontból egyértelműen

izgalmas kérdés Pozsony számára, mert a közép-európai országban egyetlen uniós ügynökség sincs jelen, de ez inkább előnyt, mintsem hátrányt jelent.

Viszont más komoly feltételei is vannak az EMA fogadásának: a fogadó ország megfelelő épületeket vagy akár egész városrészeket biztosítson a szakemberek számára, az ország biztonságos helyen feküdjön; könnyű legyen a nemzetközi közlekedési csomópontokhoz való hozzáférés, és az országban jó minőségű gyógyszeripar működjön.

A szlovák kormány úgy vélekedik, hogy mindegyik kritériumot maradéktalanul teljesíti. Ugyanis képesek saját, európai szintű szakértőkkel ellátni az EMA-t, és anyagilag állni tudják az éves rendezvények és különböző projektek költségeit is, amelyekre akár 40 000 fő szállítását kellene megoldania.

A szlovák egészségügyi minisztérium Pozsony javára szól az is, hogy bár főváros, nem túlzsúfolt (kb. 600 000 lakos) és élhető környezetet ajánl a 900 EMA alkalmazott számára. Ezenfelül a Duna mellett helyezkedik el, „elérhető közelségben” van Bécs (és a schwechati repülőtér), Budapest, Prága, amelyekkel nagyon jó közúti és vasúti összeköttetése van, tehát más ország számára is jól járnia Szlovákia megválasztásával. Végül pedig a szlovák kormány előszeretettel hivatkozik az európai vezetők 2003-as döntésére: az újonnan csatlakozó tagállamok élveznek majd elsőbbséget az új ügynökségek elosztásánál.

Videó a szlovák ajánlatról (angol nyelvű – forrás: http://www.sk4ema.sk/)

 

 

Magyarország szintén jelentkezett az EMA-ért, de rövid időn belül kilépett a versenyből, mert már két másik európai ügynökség működik az országban. Az egyik az EU rendőrakadémiája (CEPOL), és másik az Európai Innovációs és Technológiai Központ, amelyekkel már korábban elég komoly probléma akadt.

Ennek ellenére Balog szavaiból kitűnik, hogy Budapest számára is fontos jelentőséggel bírna, ha a közép-európai régió lenne az EMA székhelye, hiszen rendkívül sok szakmai és anyagi lehetőséggel kecsegtet. Szlovákia ebben a kérdésben maga mellett tudhatja Csehországot is. Cserébe Prága azt kéri, hogy Pozsony támogassa őt az Európai Bankhatóságért (EBA) folytatott versenyben.

Szlovákia esélyeit jelentősen megnövelte az is, hogy Németország most jobban érdeklődik az EBA-ért, mint az EMA-ért és úgy tűnik, hogy Franciaország sem lelkesedik már annyira az ötletért. Azonban Pozsony számára továbbra is komoly konkurenciát jelent Dánia, Hollandia és Olaszország. Hogy aztán a cseh-magyar támogatás elegendő lesz-e Szlovákia győzelméhez, majd novemberben fog kiderülni.

 

Európai számvevőként folytatja Pelczné Gáll Ildikó

0

Letette hivatali esküjét csütörtökön az Európai Bíróságon Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Számvevőszék új magyar tagja. Az eddig fideszes EP-képviselő utódja Járóka Lívia lesz.

Pelczné Gáll Ildikó számvevőszéki megbízatása szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig tart. A magyar kormány jelölte a számvevőszék tagjának, majd az Európai Parlamenttel (EP) egyeztetve a miniszterek tanácsa nevezte ki májusban. A számvevőszék előző magyar tagja Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány egykori ipari minisztere volt, akit még a Bajnai Gordon vezette kormány jelölt a számvevőszékbe.

Az Európai Számvevőszék 28 tagú kollektív testületként látja el feladatait, amelybe minden tagállam egy-egy tagot delegál.

A számvevőszéki tagoknak teljes mértékben függetlenül, az Európai Unió általános érdekében kell ellátniuk feladatukat.

Megbízatásuk megújítható.

Pelczné Gáll Ildikó okleveles könyvvizsgáló képesítéssel, valamint mérnöki és közgazdász diplomával rendelkezik. 2006 és 2010 között a magyar Országgyűlés képviselője és alelnöke volt. 2010-től mostanáig pedig a Fidesz-KDNP küldöttség tagjaként az EP néppárti frakciójának képviselője volt, 2014-ben az EP alelnökévé választották. Az EP-ben Pelczné Gáll Ildikó helyét Járóka Lívia veszi át.

MTI/FüHü

Euróövezet: Teljesítés nélkül ne legyen belépés!

0

Messze nem egységes az eurózóna bővítésével kapcsolatos álláspont az Európai Unión belül. Miközben tegnap Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke állást foglalt amellett, hogy minden állam lépjen be, Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter azt fejtegette, hogy „a belépéshez először minden tagállamnak teljesíteni kell a feltételeket”. „A minőség előrébb való a sebességnél” – Ewald Nowotny osztrák jegybankelnök így foglalt állást.

Fotó: Wikimedia Commons (Chatham House)

Az ARD televíziónak nyilatkozva a német pénzügyminiszter arról értekezett, hogy először minden tagállamnak meg kell teremtenie a maga erős valutáját, s nem kell állandóan leértékelgetnie a versenyképesség érdekében. Wolfgang Schauble  úgy véli tehát, hogy nem kell mindenkinek azonnal berohannia az euróövezetbe. Emlékeztetett arra, hogy Dániában és Svédországban népszavazás utasította el az eurót, tehát ott eleve nem lehet elvárni a belépést. Ami a többi tagállamot illeti, ott az a fontos, hogy rendbe hozzák a saját pénzügyeiket, ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy megismétlődik a görög adósságválság.

De nem csak Junckernek mondott ellent a német pénzügyminiszter. Elutasította a francia elnök álláspontját is: Emmanuel Macron egységes európai költségvetést szeretne és azt, hogy az eurozóna vállalja át a tagállamok adósságát.

„A közös adósság méreg lenne Európának!”

– hangsúlyozta Európa legerősebb államának a pénzügyminisztere. Franciaországnak és Olaszországnak hatalmas adósságai vannak, s képtelenek csökkenteni azt, s bár az eurozóna alapkövetelménye a költségvetési hiánya 3% alatt tartása, ezt sem a franciák sem az olaszok nem teljesítik. Németországnak esze ágában sincs átvállalnia a gyengébben teljesítő eurozóna államok pénzügyi problémáit.

Választásokra várva

Macron francia elnök abban bízik, hogy ezt csak a választási kampány idején mondják a német vezetők a közvélemény megnyugtatására. Később azonban hajlanak a közös megoldásra annál is inkább, mert a közös pénzügyminiszter bizonyosan német lenne.

A választásokat szeptember 24-én tartják Németországban, s minden bizonnyal utána is Angela Merkelnek hívják majd a kancellárt. Jelenleg Merkel szerint elég jól mennek a dolgok az Európai Unióban, nincs tehát szükség olyan nagyszabású reformokra mint amilyeneket Macron és Juncker akarnak.

Osztrák nem

Fotó: Wikimedia Commons (Christian Wirth)

Az osztrák jegybankelnök állásfoglalást adott ki, amelyben leszögezte: az eurózónába történő belépés feltételeit fenntarthatóan kell teljesíteni. Ewald Nowotny szerint az európai gazdaság hosszú távú stabilitásának érdekében el kell utasítani az euróövezeti csatlakozási feltételek enyhítését – idézi a dokumentumot az MTI. A jegybankelnök utalt arra is, hogy azon belépési követelményeken túl, mint az infláció, a kamatok, a hiányok, az államadósság mértéke, az árfolyam és a nemzeti bankok függetlensége, figyelembe kell venni a reálgazdasági feltételeket is. Ezeknek a feltételeknek a teljesülése érdekében fontos a tartós gazdasági felzárkózási folyamat, amely elsősorban a gazdasági dinamikában, a foglalkoztatásban és az egy főre eső jövedelem alakulásában tükröződik.

Christian Kern osztrák kancellár és Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter is elutasította az eurózóna bővítéséről szóló brüsszeli javaslatot Görögország negatív példájára hivatkozva.

Nőni fog a befektetések átláthatósága

Európai átvilágítási keretet hoz létre az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetésekre Brüsszel. Egyben megkezdte az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetési folyamatok részletes elemzését, és a tagállamokkal együtt koordinációs csoportot állít fel.

A többi között ezt tartalmazza az a közlemény, amelyet ma adtak ki Brüsszelben. Mint a FüHü is beszámolt róla, tegnap, az Unió helyzetéről szóló idei éves beszédében Jean-Claude Juncker a többi között kitért a szabadkereskedelem témakörére, s azt mondta:

„nem vagyunk a szabadkereskedelem naiv hívei, Európának mindig meg kell védenie stratégiai érdekeit.”

Ha egy állami tulajdonban lévő külföldi vállalat európai kikötőt, energia-infrastruktúránk részét képező létesítményt vagy védelmi technológiai céget kíván megvásárolni, erre csak teljes átláthatóság mellett, vizsgálatot és vitát követően kerülhet sor. Ezért is tett javaslatot az Európai átvilágítási keret létrehozására. A stratégiai területeken ugyanis – mint amilyenek például a kritikus technológiák, az infrastruktúra vagy különleges adatok működtetésével vagy biztosításával kapcsolatos tevékenységek – a külföldi állami tulajdonban vagy ellenőrzés alatt álló vállalatok általi felvásárlások lehetőséget teremthetnének arra, hogy

harmadik országok az EU technológiai előnyének csökkentésére használják a szóban forgó eszközöket vagy akár veszélyeztessék biztonságunkat vagy közrendünket.

A tervezett mechanizmus

A tagállamok és a Bizottság közötti együttműködési mechanizmust a tagállamok biztonsági vagy közrendi okokból (beleértve az átláthatósági kötelezettségeket) alkalmazhatják. Akkor aktiválható, ha valamely, egy vagy több tagállamba irányuló konkrét külföldi befektetés hatással lehet egy másik tagállam biztonságára vagy közrendjére. Az átvilágításra olyan esetekben kerülhet sor, amikor a tagállamokban végrehajtott közvetlen külföldi befektetés uniós érdekű projekteket vagy programokat érint,

a kutatás (Horizont 2020), az űrkutatás (Galileo), a közlekedés (Transzeurópai közlekedési hálózat, TEN-T), az energia (TEN-E) és a távközlés terén zajló projektek és programok tartoznak ebbe a körbe.

A keret a 12 tagállamban már működő nemzeti felülvizsgálati mechanizmusokra épül, és nem érinti az uniós tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy új felülvizsgálati mechanizmusokat fogadjanak el vagy pedig továbbra sem alkalmazzanak ilyen nemzeti mechanizmusokat.

Ami a közvetlen külföldi befektetésre vonatkozó döntéseket illeti,

az európai keret megőrzi a szükséges nemzeti rugalmasságot.

Bármely befektetés-átvilágítás tekintetében továbbra is a tagállamokat illeti az utolsó szó.

Ideiglenes intézkedések

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsban képviselt uniós tagállamoknak jóvá kell hagyniuk az átvilágításról szóló rendeletjavaslatot (rendes jogalkotási eljárás). Az időveszteség elkerülése érdekében a Bizottság azonban javaslatot tett két kiegészítő intézkedés haladéktalan elfogadására.

Az egyik, hogy a nem rezidensek belföldi közvetlentőke-befektetéseivel foglalkozó koordinációs csoportot hoz létre, amelynek hatásköre kiterjed a biztonságot és a közrendet illető stratégiai jellegű ágazatok és eszközök és/vagy a nemzeti, határon átnyúló vagy európai szempontból döntő fontosságú eszközök azonosítására. A csoport a Bizottság elnökletével működik és a tagállamok képviselői alkotják. A csoport kicseréli a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó információkat, bevált módszereket és elemzéseket, s megvitat olyan kéréseket, mint például harmadik országok stratégiai felvásárlásokat segítő támogatásai.

A másik kiegészítő javaslata az, hogy a Bizottság 2018 végéig készítsen egy alapos elemzést az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetési folyamatokról, azokra a stratégiai ágazatokra (pl. energetika, űrkutatás, közlekedés) és eszközökre (kulcstechnológiák, kritikus infrastruktúra, különleges adatok) összpontosítva, amelyek ellenőrzése biztonsági vagy közrendi okokból aggályokat vethet fel.

 

Pekingben lesz a Siemens robot kutató központja?

0

A német óriás cég a pekingi Csinghua egyetemmel közösen robot kutató központot épít a kínai fővárosban.

Elsősorban az elektronika és a mechanika optimális párosítására törekszenek hiszen a fő cél az ipari robotok kutatása. A mesterséges intelligencia terén új fejlesztéseket szeretnének elérni, hogy a robotok olyan intelligensek legyenek mint a munkavállalók jelentős része.

A pekingi Csinghua egyetemet amerikai hittérítők alapították több mint száz évvel ezelőtt.

Kína leghíresebb egyetemének számít, ott végzett a jelenlegi elnök, Hszi Csinping is. Aki nemrég stratégiai iránynak jelölte ki a mesterséges intelligencia fejlesztését Kínában. A Siemens ebben élen jár, üzleti forgalmának 14%-át adja az informatika, de ez az arány gyorsan növekszik- mondta Roland Busch Münchenben.

A Siemens technológiai főnöke közölte: már több kutató központjuk működik Kínában, mely a robotok legnagyobb potenciális piaca. 4500 kínai mérnök és kutató dolgozik a Siemens számára ezekben az intézetekben. Ennek a kínai Siemens birodalomnak lesz a csúcsa az a pekingi kutató központ, melyet a Csinghua egyetemmel közösen hoznak létre a kínai fővárosban.

Hosszú távra tervez? Vegyen osztrák államkötvényt!

0

Százéves államkötvényt bocsátott ki Ausztria 3,5 milliárd euró értékben. A Bank of America Merrill Lynch, az Erste-csoport, a Goldman Sachs, a NatWest Markets és a Société Générale alkotta bankcsoporton keresztül értékesítik a kötvényt, hogy minél szélesebb befektetői körhöz jusson el.

Az érdeklődés magas volt, 10,8 milliárd euró értékben tettek ajánlatot befektetők, de az osztrák pénzügyminisztérium végül 3,5 milliárd euró értékben fogadott el ajánlatokat – tudósít Béscből az MTI. Az államkötvény hozama 2,11 százalék. A kötvény megtérülési ideje körülbelül 44 év, így ez a leghosszabb megtérülési idejű szindikált kötvény az eurózóna államadósság piacán.

Volt már százéves kötvény

Az eurózóna országai közül eddig csak Írország és Belgium adott el százéves kötvényt, de ők zártkörű jegyzés keretében egy maroknyi vagy akár egyetlen befektetőnek értékesítették azokat. Ezek az ügyletek sokkal kisebb értékűek is voltak, egyenként 50-100 millió eurósak.

Divat és ésszerűség

Az eurózóna több országa hosszú lejáratú kötvények eladásával fordította előnyére az utóbbi években az alacsony hozamú környezetet, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) gazdaságélénkítő intézkedései teremtettek meg.

Miután az EKB várhatóan elkezdi szigorítani rendkívül laza monetáris politikáját, elméletileg gyengülnie kellene a keresletnek a nagyobb hozamú, hosszabb lejáratú kötvények iránt.

A befektetők nem igazán mutatják jelét annak, hogy elrettennének ezektől a kockázatosabb adósságpapíroktól.

MTI/FüHü

 

Ingyenes wifi-pontok lesznek egész Európában

0

Az Európai Parlament megszavazta az Európa közterületein ingyenesen használható wifi hálózat kiépítéséhez szükséges pénzügyi forrás első csomagját.

582 képviselő szavazott igennel, 98 nemmel, 9-en pedig tartózkodtak az MTI tudósítása szerint. A kezdeményezés célja, hogy a közterületeken és közintézményekben mindenki ingyenesen, jó minőségű internethez férjen hozzá.

Az EU külön alappal támogatja, hogy 2020-ig mintegy

6000, eddig ingyenes wifivel le nem fedett településen

építsenek ki hotspotokat. Főleg a közintézmények és fenntartóik pályázhatnak majd a támogatásra, hogy a települések főterein, parkjaiban, múzeumaiban, könyvtáraiban, vasútállomásain, kórházaiban elérhető legyen a

nagysebességű és ingyenes wifi.

Az erre elkülönített összeg jelenleg 120 millió euró. A pályázatokat várhatóan már jövő év elejétől be lehet adni.

A résztvevőknek vállalniuk kell, hogy legalább három évig állják a működtetés költségét, könnyen hozzáférhető, ingyenes és biztonságos hálózatot üzemeltetnek, továbbá a személyes adatokat nem használják kereskedelmi célokra.

Kína is a tiltás mellett döntene

0

A világ legnagyobb gépjárműpiacának számító Kína azt tervezi, hogy betiltja a dízelhajtású és benzines személygépkocsi- és teherautógyártást és –forgalmazást. Az ipari miniszterhelyettes bejelentette, hogy a kérdést komolyan vizsgálják, bár egyelőre nincs céldátum.

Kína tavaly 28 millió személygépkocsit gyártott, ami közel a harmada volt a világ teljes termelésének.

A lépés „divatos”, mind a autógyárak, mind pedig az egyes országok sorra jelentik be a leállást, illetve az átállást. A többi között az Egyesült Királyság és Franciaország is pontos dátumot vállalt a benzines és dízelautók tiltására: 2040-re szeretnék kitiltani azokat az országból.

A gyártók közül egyebek között a kínai tulajdonban lévő Volvo közölte júliusban, hogy 2019-től minden új személygépkocsi modellje már elektromos motorral lesz felszerelve. 2025-re egymillió ilyen autót terveznek értékesíteni. Más globális autógyártók, mint a Renault-Nissan, a Ford és a General Motors elektromos autók fejlesztésén dolgoznak Kínában,

amelynek tervei között szerepel, hogy 2025-re az összes autóértékesítés negyedét az elektromos és hibrid meghajtású autók legyenek.

Az átállás gyökereiben fogja megváltoztatni a kínai kőolaj iránti kínai keresletet – írja cikképen az AP. A hírügynökség emlékeztet rá, hogy az ázsiai ország az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb kőolajfogyasztója.

Pikáns: Kínaiaké a Rosznyefty 14 százaléka

0

A CEFC kínai beruházási csoport bevásárolta magát a világ vezető tőzsdéin jegyzett orosz olajvállalatába, a Rosznyeftybe, miután megvette a QIA katari befektetési alap és a Glencore svájci cégcsoport konzorciumának 14,16 százalékát.

A vételi árról a Rosznyefty vezetője nem közölt semmit, hozzátette azonban, hogy az ügylet lezárásához a kínaiaknak még néhány engedélyt be kell szerezniük – írja az MTI. A Reuters a kínai cég egyik képviselőjét idézve ugyanakkor azt mondta, hogy 9,1 milliárd dollárt fizettek a 14,16 százalékért.

A kínai befektető hitelből vásárolta meg a részesedést, a hitelnyújtó pedig egy európai bank volt.

A Rosznyefty többségi tulajdonosa az orosz állam, 50 százalék plusz egy részvénnyel, a második legnagyobb résztulajdonos pedig az olajipari BP, 19,75 százalékkal.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK