Tarolnak az ázsiai légitársaságok a 2018-as legjobb légitársaságok rangsorában, legalábbis a most közzétett ausztrál lista erről tanúskodik. A 2018-as legjobb az új-zélandi légitársaság lett.
Sorrendben az ötödik évben is az új-zélandi légitársaság lett a világ legjobbja az ausztráliai székhelyű AirlineRatings rangsorában. A légitársaságok biztonságát és minőségét górcső alá vevő szervezet évente készíti el a rangsort és díjazza a legjobbakat. Az összes, a minősítés alapját jelentő kritérium szerint az Air New Zealand lett a legjobb – olvasható a BBC tudósításában.
A többi között biztonság auditok eredményét, az adott flotta korát, az utasok visszajelzéseit, a nyereségességet, a hitelminősítői besorolást és a legfontosabb termékek-kínálatot figyelembe vevő rangsorban a második a Qantas Airways, harmadik pedig a Singapore Airlines lett.
A legjobb első osztály díjat a Singapore Airlines kapta, a legjobb business osztállyal a Virgin Australia büszkélkedhet, a legjobb turistaosztályt pedig a Korean Air tartja fent.
November 1-jén új fejezet nyílik az Európai Unió és Kuba kapcsolataiban: ideiglenesen hatályba lép a Politikai Párbeszéd és Együttműködési Megállapodás. Az EU és Kuba valaha volt első megállapodása három fő fejezet köré csoportosítja az együttműködést: a politikai párbeszéd, az ágazati együttműködés és a kereskedelem a három nevesített terület.
Tavaly decemberben írta a alá az EU és Kuba a megállapodást, amelyet az idén júliusban hagyott jóvá az Európai Parlament. Az egyezmény zömét már most csütörtökön elkezdik alkalmazni, bár hatályba teljes egészében csak azt követően lép, miután a tagállamok mind ratifikálták. Kuba volt a térség egyetlen országa, amellyel az EU nem kötött ilyen megállapodást.
AZ Európai Unió és Kuba megállapodásának a célja a kubai gazdasági és társadalmi átmenet támogatása. Elősegíti a párbeszédet és az együttműködést a fenntartható fejlődés, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának ösztönzése, valamint a globális kihívásokra adott közös megoldások kidolgozása céljából – írták a tavaly decemberi közleményben. A megállapodás gyakorlatba ültetésébe a szándékok szerint bevonják az összes lehetséges szereplőt, beleértve a közszférát, a helyi hatóságokat, a civil társadalom és a magánszektor képviselőit, valamint a nemzetközi szervezeteket és ügynökségeiket.
Kereskedelmi kapcsolatok
Az együttműködés nevesített három területének egyike a kereskedelem. Ami igen fontos volt eddig is Kuba számára, hiszen
az EU a második legjelentősebb kereskedelmi partnere a karibi országnak, ráadásul a legnagyobb működőtőke-befektetője.
Uniós befektetések elsősorban az idegenforgalomban, az építőiparban, a könnyűiparban és az agrárgazdaságban vannak. A Kubába látogató turisták harmada uniós állampolgár.
Tavaly az EU exportja Kubába 2,04 milliárd euróra rúgott, importja ennek töredékét, 0,41 milliárd eurót tett ki. Kuba legfontosabb kiviteli cikkei a mezőgazdasági termények, italok, dohány és ásványi fűtőanyagok.
Ami a magyar-kubai kereskedelmi kapcsolatokat illeti – ezek elenyészőknek mondhatók. Tavaly az egész magyar kivitel nem érte el a kétmillió eurót.
Forrás: KSH
Kivitelünknek a legnagyobb része feldolgozott termék, valamint a gépek és szállítóezközök. Alig mérhető exportot bonyolítunk energiahordozóból és élelmiszerből. Az idén egyébként valószínűleg nőni fog az export – legalábbis az első félév adatai erre utalnak.
Importunk jókora kilengéseket mutat, ahogy az az alábbi grafikonból is látszik.
A Mol változatlanul kész eladni a horvát INA-beli részesedését, amiért már be is jelentkezett a Kreml-közeli Rosznyefty. A horvát állam pár napja elvesztette az INA-ért indított pert, de nincs pénze visszavásárolni. Az INA idén rekordnyereségre számít, ami tovább emeli az árat.
A Mol megerősítette, hogy kész eladni csaknem 50 százalékos részesedését a horvát INA olajvállalatban. Legutóbb hétfőn reggel a magyar cég jogi igazgatója beszélt erről az állami tévében: Kara Pál, a Mol-csoport jogi igazgatója emlékeztetett arra, hogy nyitottak részesedésük eladására. Az igazgatótanács 2013-ban kinyilvánította, hogy az INA vagy piacgazdasági alapokon működik, vagy pedig a horvátok kivásárolják a magyar részesedést. Hozzátette, hogy a folyamat azóta is tart, a Mol kész a tárgyalásra, „nagy türelemmel és tisztelettel” várják a horvát fél ajánlatát.
A horvát kormány(ok) évek óta – elsősorban belpolitikai érdekből –
meg-megújuló küzdelmet folytatnak a 2003-tól fokozatosan felvásárolt INA-rész visszaszerzéséért.
Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé. Vagyis két kisebbségi tulajdonos áll egymással szemben.
A horvát állam múlt pénteken végleg elbukta a lassan négy éve, 2014 elején indított pert, amelyben azt állították, hogy az irányítói jogot korrupcióval szerezte meg a Mol (ez ügyben büntető per is indult Hernádi Zsolt Mol-vezérrel szemben, eddig sikertelenül), továbbá a magyar cég nem teljesítette a 2003-as szerződésben vállaltakat.
A horvátok tavaly év végén jelentették be többedszer, hogy szeretnék kivásárolni a Molt az INA-ból, de ez a szándékuk mindmáig nem öltött testet, mert a költségvetésnek nincs pénze a becslések szerint is
legalább milliárd euró nagyságú vételárra.
Idén augusztusban a kormány közölte, hogy befektetési tanácsadót keres a Mol kivásárlásához. Ennek lehetséges forrásául a Horvát Elektromos Művek 25 százalékos részvénycsomagjának eladását jelölték meg ottani lapjelentésekben (ellenkező esetben az államadósság terhére kölcsönből vennék meg).
Most pedig a Kremllel kitüntetett viszonyt ápoló orosz Rosznyefty vezetője jelentkezett be a Mol-részesedésért (amióta tart a kötélhúzás, folyamatosak a hírek az állítólagos orosz terjeszkedési szándékról). Szombaton Igor Secin, a Rosznyefty vezetője a Jutarnji List című horvát napilapnak nyilatkozott arról, hogy a Mol részesedését szívesen átvennék, ha a horvát kormány új stratégiai partnert keres.
Secin szerint az INA klasszikus kutatási, termelési és értékesítési vállalat – mondta, majd hozzátette: „a mi szempontunkból két kulcsfontosságú tulajdona is van, a sziszeki és rijekai finomító”. A vita a horvátokkal éppen a sziszeki üzem miatt zajlik, mert a Mol szerint a finomító annyira nem hatékony, hogy inkább bezárná az anyacég. Secin szerint azonban nincs szükség erre. A Rosznyefty azt ígéri, hogy modernizálja a horvát vállalat üzemeit és azok képesek lesznek piaci keretek között jövedelmezően működni.
Az INA árát csak felfelé nyomja, hogy idén júliusban rekord féléves bevételről számolt be a cég: az év első hat hónapjában 850 millió kunát (35 milliárd forintot) meghaladó nettó nyereségre tett szert.
A kínai központi nyugdíjalap 2100 milliárd jüannal vagyis 317 milliárd dollárral gazdálkodik.
Túlságosan is nagy a hazai befektetések aránya, ezért diverzifikálnunk kell – magyarázta a South China Morning Post munkatársának exkluzív interjújában Kína egykori pénzügyminisztere, aki a világ legnagyobb pénzügyi alapját menedzseli.
Lou Csi-vej a kínai reformok meghatározó figurája, akinek fontos szerepe volt abban, hogy hazája a globális gazdaság második számú szereplőjévé váljon. A 2100 milliárd jüanos nyugdíjalap kezelése majdnem akkora kihívás, mint pénzügyminiszternek lenni Pekingben, mivel egy
óriási lyuk tátong a kínai nyugdíjrendszeren.
1997 előtt a bérekből nem vontak le nyugdíjjárulékot, miközben a nyugdíjat az állam kifizette. Ugyanis annyira alacsonyak voltak a bérek és a nyugdíjak, hogy az állam nem hozott létre külön nyugdíjkasszát, hanem azt a központi költségvetés részeként kezelte. Aztán az ezredforduló táján megindult a reform: a bérekből elkezdték levonni a nyugdíjjárulékot. Az állam pedig vállalta, hogy feltölti a nyugdíjalapot. Így jött létre a világ legnagyobb pénzügyi alapja, melyet most Kína egykori pénzügyminisztere vezet.
Kína befolyásának növelését célozza az egész világon.
Ennek szellemében kíván Lou Csi-vej is befektetni külföldön, de rendkívül óvatos, mert tavaly csak 1,73%-os eredményt ért el. Ám az összkép nem olyan rossz, mert a 2000-es megalakulásuk óta az éves átlaghozamuk 8,4% volt. Ugyanakkor a külföldi befektetésekhez eltörpülnek belföldiekhez képest: mindössze 6,7%-ot tesznek ki.
Pekingben most ezen az arányon kívánnak változtatni. Mozgásterük van, hiszen a nyugdíjalap elnöke, még amikor a pénzügyminiszteri posztot töltötte be, akkor 20%-ban határozta meg a külföldi befektetések arányát. Ezek kiválasztásánál
„Nagyon odafigyelünk az árfolyamokra”
– hangsúlyozza Lou Csi-vej, aki szerint meg kell nézni, mi történt Oroszországgal, mekkora csapás volt a számukra az olaj árának csökkenése. Szerinte már kilábaltak belőle, de nehéz helyzetben voltak. Ausztrália, amely nyersanyagot szállított a globális piacra, szintén megérezte az árfolyam ingadozásokat.
„Azt gondolom, hogy a jüan/dollár árfolyam stabil marad a jövőben.”
A külföldi befektetések tehát növekedni fognak, de a kínai gazdaságot már nem az export, hanem a hazai kereslet hajtja – hangsúlyozta a világ legnagyobb pénzügyi alapjának elnöke. Szerinte hiba volt az, hogy bár az állam megígérte a nyugdíjalap feltőkésítését, nem végzett teljeskörű munkát.
A feladatot ugyanis leosztotta a tartományoknak, de ők nem lelkesednek a befizetésekért. Vagyis a kínai nyugdíjrendszerben továbbra is fennmarad egy „fekete lyuk”, amely azzal a problémával küszködik, hogy egyre több a nyugdíjra jogosult és relatíve egyre kevesebb a befizető.
Ezzel a problémával szinte minden országban küzdenek a világon. Ezért is kell a világ legnagyobb nyugdíjalapjának tisztes eredményeket produkálnia, hogy a több száz millió nyugdíjas megkapja a havi járandóságát.
Michael Bloomberg amerikai üzletember, volt New York-i polgármester mondta ezt.
A Guardian beszámolója szerint Bloomberg erről egy bostoni üzleti fórumon beszélt először, majd egy franciaországi rendezvényen is megismételte. Azt mondta,
„nagyon nehéz megérteni, hogy egy ilyen jól teljesítő ország miért akar mindent lerombolni.”
Bloomberg már sajnálja, hogy Londonba telepítette cége európai központját. Azt mondta, hogy ha tudott volna előre arról, hogy Nagy-Britannia kilép az EU-ból, akkor máshogy döntött volna. Ahogy fogalmazott:
„Az volt a létező legostobább döntés, amelyet egy ország valaha meghozott, de aztán megválasztottuk Trumpot.”
Szerinte a kilépés az Európai Unióból nagyon nehéz és nagyon fájdalmas folyamat lesz, a brit gazdaság különböző ágazatai meg fogják szenvedni, és sokan máris más európai városokban keresnek irodahelyeket.
Például a Goldman Sachs is, amelynek vezetője Frankfurtban tárgyalt, de a JP Morgan is munkahelyeket telepíthet át. Hasonló tervei vannak a Deutsche Banknak, a Morgan Stanley-nek, a Citigroupnak, de például az Európai Gyógyszerügynökségnek is.
Vagyis a Brexit miatt munkahelyek tízezrei szűnnek meg Nagy-Britanniában.
Megosztott az Európai Unió a kihelyezett munkahelyek kérdésében. Ez magyarázza, hogy a munkaügyi miniszterek tanácskozását, Luxemburgban nagyok a viták. Lengyelország ellenállása a leghevesebb.
Franciaország szeretné elérni, hogy az Európai Unióban a kihelyezett munkavállaló szerződése legfeljebb egy évig tartson – a brüsszeli Bizottság két évet javasol, a jelenlegi átlagos szerződési idő pedig 98 nap. Vagyis a munkaadók rövid lejáratú szerződéseket kötnek és ezeket hosszabbítgatják. Az érdekellentéteket nehéznek látszik feloldani, pedig e nélkül aligha haladhat előre az EU reformja, melyet a francia elnök, Emmanuel Macron olyan fontosnak tart.
Az uniós szabályozás nagyon régi, még 1996-ban született, ám azóta tizenegy volt szocialista ország csatlakozott az Európai Unióhoz, ezekben az országokban pedig köztudottam olcsó(bb) a munkabér. A bérek közötti különbség ezzel hihetetlenül megnőtt, ma egy a tízhez. Ez pedig alapjában változtatta meg a helyzetet. Ha ugyanis ma egy magyar munkavállaló magyar szerződéssel dolgozik egy gazdagabb uniós tagállamban, akkor leszorítja a béreket a fogadó országban.
Macron francia elnök pedig éppen ezen akar változtatni. Szerinte brexitet is a kelet-európai munkavállalók okozták:
„a brit középosztály nemet mondott arra, hogy az unió keleti részéből érkezett munkavállalók elvegyék tőle a munkát alacsonyabb béreikkel!”
A kihelyezett munkavállalók az uniós munkavállalóknak azonban csak kevesebb mint 1%-át teszik ki, vagyis csak a jéghegy csúcsát jelentik. A túlságosan nagy bérkülönbségek feszültséget keltenek: a fejlettebb államokban szociális dömpingről beszélnek. Egy kihelyezett munkavállaló átlagosan fele annyit keres mint a fogadó állam munkása. Így érthető, ha a lengyel fuvarozók aratnak az EU piacán.
Ez magyarázza, hogy Luxemburgban a munkaügyi miniszterek tanácskozásán Lengyelország ellenállása a leghevesebb. De valamennyi egykori szocialista ország érintett bizonyos fokig az ügyben.
Ezek az országok arra az alapelvre hivatkoznak, hogy az EU-ban szabad a munkaerő vándorlás.
Ráadásul nemcsak az egykori szocialista országok vannak ebben a helyzetben, de Spanyolország és Portugália is. Ők sem támogatják a francia javaslatot, amelyet viszont Ausztria, Németország és a Benelux államok a magukénak éreznek.
Gombabetegség tizedeli a világ banántermelését, komoly károkat okozva a kereskedőknek, és a mintegy 400 millió termelőnek, aki számára a megélhetést adja a banán adja, amely a világ legnépszerűbb gyümölcse.
Forrás: Wikipedia Commons
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a partnereivel elindított egy 98 millió dolláros programot a Fusarium gombabetegség új törzsének, a Tropical Race 4-nek (TR4) a kezelésére – írják közleményükben. A betegség igen alattomos, akár évekig is életben maradhat a talajban, és könnyen terjed fertőzött eszközök, víz, lábbelik vagy járművek segítségével.
Az új TR4 törzset először Délkelet-Ázsiában azonosították a ’90-es években, és azóta
10 ország 19 területén bukkant fel,
köztük a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és Mozambikban. A most indított ötéves program 67 országot fed le, és fő célja, hogy megállítsa a további terjedést és kezelje a már kialakult fertőzést. Nemzetközi összefogás hiányában szakértők szerint 2040-ig akár 1,6 millió hektár banánültetvényt is elérhet a fertőzés – avagy
a teljes banántermelés hatodát,
10 milliárd dollár éves értékben. A program révén az érintett területek akár 40 %-kal is csökkenthetők. A tervek szerint minden ma a programba fektetett 1 dollár 20 év alatt 98 vagy akár 196 dollár hasznot hoz majd.
Forrás: Pixabay
A TR4 eddig mintegy 100 000 hektár banánültetvényt érintett, közte a Cavendish típusú banánt is, amely napjainkban a banántermelés felét adja. A banánt az egész világon szívesen fogyasztják, így
komoly súlya van a világkereskedelemben.
A fertőzött növény levelei elsárgulnak, elvesztik tartásukat és mintegy szoknyát képezve vonják be a növény törzsét. A gomba gyorsan terjed és akár évtizedekig és életben marad a talajban.
18 milliárd dollárt adott az elmúlt időszakban az Open Society Foundationsnek Soros György. Az alapítvány a második legnagyobb amerikai jótékonysági szervezet lett, csak a Bill és Melinda Gates Alapítvány előzi meg.
A 87 éves Soros György a cégét is átalakította a Wall Street Journal szerint. A befektetésekért felelős vezető már nem neki, hanem az alapítvány befektetési bizottságának jelent. A Soros Fund Management egyébként eleve visszaadta néhány éve a befektetők pénzét, és tulajdonképp családi vállalkozássá vált.
A 18 milliárd dollárt (ez átszámítva kb. 4700 milliárd forint) azonban
a saját vagyonából adta
az alapítványoknak. Azt már korábban is tudni lehetett, hogy ez a célja, eddig évente adott különböző összegeket. Azt tervezi, hogy élete hátralevő részében, vagy halála után, maradék (eddig 26 milliárd dolláros) vagyona nagy részét is az alapítványnak adja.
A mostani, egyszeri nagyobb adományozással azonban a Bloomberg szerint az is célja, hogy kevesebb adót kelljen fizetnie. Egy 2008-as amerikai törvény ugyanis különadót vet ki bizonyos befektetésekre, amelynek határideje idén december 31. – ezt a legtöbben úgy kerülik el, hogy jótékonysági alapítványoknak adnak a pénzükből.
Az alapítványnak adott pénzt azonban nem befektetésekre szánja.
Nem ő az első, és valószínűleg nem is az utolsó milliárdos, aki jótékony célja fordítja vagyonát. Az ebben úttörőnek számító Bill Gates és Warren Buffett egy felhívást is közzétett, amelyben arra kértek más milliárdosokat, hogy vagyonuk felét adományozzák el. Ehhez már több mint 150-en csatlakoztak.
Buffett egyébként 2000 óta már 46 milliárd dollárt fordított jótékony célokra – vagyonának több mint 70 százalékát. Ha 1994 óta nézzük, akkor pedig Bill Gates vezet, ő közel 60 milliárd dollárt adományozott el.
Még szinte el sem csitultak a harcok az iraki Moszulban, mint eső után a gomba, úgy nőnek ki a kis boltok a rommá pusztított iraki városban, ahol az ISIS rémuralma idején majdnem minden áru és termék tiltva volt. Lassan újra kinyitnak a régi bolto(cská)k, hiszen ismét lehet árusítani női ruhákat, sőt, még fehérneműt is, játékokat, okos telefonokat, alkoholos italokat, CD-ket.
Fotó: Wikimedia
A második legnagyobb iraki város, Moszul volt az Iszlám Állam utolsó erődítménye, három évig volt a dzsihadisták kezén. Több mint egymillió ember menekült el a korábban 2,5 millió lakosú városból, amelyet a kormányerők 9 hónapig tartó harcok után július 10-én vettek be, a nemzetközi koalíció támogatásával. A három éves rémdráma nem kímélte a helyi – korábban iparra is támaszkodó – gazdaságot sem, amely gyakorlatilag lenullázódott.
A gazdaság beindítása
Az Iraq Business News például a napokban számolt be arról, hogy az iraki újjáépítés keretében 23 iraki városban összesen 1100 projekt indult nemzetközi támogatással, de 95 százalékban a helyi gazdaság részvételével. Elsősorban a vízközművek, az elektromosság helyreállítását, az oktatási és egészségügyi rendszer, a közlekedési hálózat újjáépítését, a magángazdaságban munkahelyek megteremtését célozzák. Moszul pedig prioritásnak számít – csak a város gazdaságának a beindítására 300 projektet indítottak, amelyeken 10 ezer ember dolgozik.
A külső segítség, támogatott újjáépítés mellett – hogy úgy mondjuk –, alulról is megkezdődött újjáépíteni, szintén a helyi munkaerőre támaszkodva: sorra nyílnak a kis boltok a semmiből.
A CNN forgatott a helyszínen,felkeresve néhány – a harcok előtt is működő – kis boltot, amelyek próbálnak ismét némi vért lehelni a város keringésébe. A tulajdonosokkal folytatott beszélgetésekből nem csak az derül ki, hogy az ember túlélésre született, hanem az ISIS-borzalom a maga hétköznapi valójában is.
Játéktól az okos telefonig
A júliusi városvisszavétel óta folyamatosan nyitnak ki a különféle cikkekkel, termékekkel kereskedő boltok, közte az ISIS idején tiltott árukat forgalmazók alkoholitalokra specializálódottak. Az egyik ilyen tulajdonosa az amerikai hírcsatornának elmondta, hogy a háború előtt nagy volt a keletje az alkoholnak a városban, ahol nem csak szunnita muzulmánok éltek, hanem keresztények és jazidik is.
S amióta ismét árulhatja ezeket az italokat, talán még a korábbinál is komolyabb forgalmat bonyolít,
pedig egy igen kicsit boltot tudott csak nyitni a korábbi, rommá pusztított helyett.
Tiltott volt a normális női ruhák árusítása is, nem szólva a fehérneműkről – csakis az „iszlám divatnak megfelelő ruhák, azaz fekete textildarabok” szerepelhettek a ruhakínálatban, fehérneműket pedig csak nők által vitt boltokban lehetett árulni, ahova kizárólag nők léphettek be – meséli egy, női divatcikkekkel foglalkozó boltos a CNN-nek.
Még divatbabát sem lehetett használni a ruhák bemutatására
– tette hozzá. Ma már azonban félelem nélkül árulhat azt, amit akar – mondta.
Nem hogy női fehérneműt, még cd-ket sem lehetett árusítani, mivel az ISIS betiltotta a zenét is, amit az ördög idézésnek tartott. Ma már a legmodernebb világzene is árusítható és kelendő is – derül ki a riportból. Amely bemutatja egy okostelefonokat s elektronikai cikkeket árusító bolt tulajdonosát is, aki elmeséli, hogy
az okostelefonok is tiltólistán szerepeltek a terrorszervezet uralma alatt, nehogy le tudják fényképezni és filmezni azt, mi történik Moszulban.
Ha valaki lebukott, a telefonját elkobozták, őt magát pedig elhurcolták. Ma soha nem látott kereslet van ezen cikkek iránt a városban.
Miként kelendők lettek azok a zenélő játékok, valamint és azok is, amelyek emberekre vagy állatokra hasonlítanak – ezeket ugyanis Isten képének megszemélyesítéseknek tartották az ISIS idején. Azok, akik azokban az években kitartottak a játékboltok mellett, csak nyereséget nem hozó játékokat tudta forgalmazni.
Mind nagyobb problémát okoz a világban a fiatalok elhízása. Az eddigi legnagyobb átfogó globális kutatás eredménye szerint az elmúlt negyven évben a tízszeresére nőtt az elhízott gyerekek és tinédzserek száma, amely ma már124 millióra rúg.
A The Lancet több mint 200 országra kiterjedő kutatása szerint az Egyesült Királyságban az 5 és 19 év közöttieknek a 10 százaléka számít elhízottnak – idézi a BBC. A fiatalon elhízottakból jó eséllyel felnőtt elhízottak lesznek, rengeteg egészségügyi kockázattal.
Az elhízással fogalkozó világszervezet (World Obesity Federation) arra figyelmeztet, hogy globálisan évi 920 milliárd angol fontot is meg fogja haladna 2025. után a kövérséggel kapcsolatos költségek összege.
Szakértők szerint, ha a trend folytatódik, akkor az elhízottság lassan nagyobb világméretű problémává válik a gyerekek körében, mint az alultápláltság. Ez utóbbiak száma a 2000-ben mért rekordszintről ugyanis fokozatosan csökken.
Észak-Ázsia az a térség, ahol a legtöbb új elhízott gyerek és tini él, Kínában és Indiában ugrásszerűen nő a számuk. Polinéziában és Mikronéziában találhatók a legnagyobb arányban kövér gyerekek és fiatalok.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
