Hasznos

Az egyenlőtlenség felrobbanthatja az ázsiai fejlődési modelleket

0

Kínában és Indonéziában az emberek 90%-a, a Fülöp szigeteken valamivel több mint 50%-a véli úgy, hogy valamit tenni kell a társadalmi egy egyenlőtlenség fokozódása ellen – olvasható a Világbank friss jelentésében, mely a globális gazdaság legsikeresebb régiójával, Ázsia keleti részével foglalkozik.

Az elmúlt években a kelet-ázsiai térség, Kínával az élen, elképesztő eredményeket ért el, és ebből a lakosság jelentős része is sokat profitált. Valamivel több mint 500 millió ember vergődött ki a szegénységből és csatlakozott a korábban igen vékony középosztályhoz.

Ma már a lakosság 60%-a a szegénységi küszöb felett él

– ez óriási eredmény hiszen 2002-ben ez a szám még csak 20% volt.

Csakhogy ezzel párhuzamosan az elit elképesztő mértékben gazdagodott meg. A felső 5% évi 400 dollárral növelte meg a jövedelmét, miközben az alsó 20% esetében ez a mennyiség mindössze 30 dollár volt. Vagyis mindenki jól járt, de nagyon eltérő mértékben, ami nem kevés elégedetlenséget szült az országban.

Ez a vörös szem betegség, ahogyan Kínában az irigységet nevezik.

Ezért is indította meg a korrupció ellenes kampányát Hszi Csin-ping kínai elnök, aki nem kímélte a politikai elitet sem. Sőt, a kínai sajtó hozzátette: a legfelső vezetés egykori tagja, aki korábban a belügy főnöke volt, 90 milliárd jüanos (körülbelül 12,5 milliárd dollár) családi vagyonnal rendelkezett. Ez viszont egyáltalán nem tetszik a lakosság többségének, amelynek jelentős része még mindig nagyon szerény körülmények között él és gyakran a spórolást választja.

A kelet-ázsiai országokban fennáll az a veszély, hogy valaki előbb öregszik meg, minthogy annyi pénzt gyűjt össze amennyi a tisztes öregséghez kell. Ezekben az országokban a nyugdíj rendszer alig-alig működik, az egészségügyi szolgáltatások is hihetetlenül drágák a fizetésekhez képest. Ingyenes vagy olcsó állami egészségügy csak vágyálom ebben a régióban.

Az EU adóparadicsom-listájára várva

0

December ötödikén reggel kell közzétenni a feketelistát azokról az államokról, melyeket Brüsszel adóparadicsomoknak tekint. Ha a pénzügyminiszterek jóváhagyják, akkor a rajta szereplő államok a jövőben egyetlen centet sem kaphatnak az EU-tól.  Így döntött a Bizottság, de mit szólnak ehhez a tagállamok, melyek végső soron döntenek a feketelista és a szigorú pénzügyi embargó sorsáról?

 

A szakértők folyamatosan tárgyalnak – számol be a párizsi Le Monde, amely szerint egyre rövidebb a feketelista: eredetileg 92 helyszín szerepelt rajta, most már csak 29. Még ezen is vita van, mert néhány tagállam szeretné lehúzni a feketelistáról a Kajmán szigeteket és Katart. Hiába szerepel ez a kettő majdnem minden nagy leleplező kampányban az újságok címlapján. A tagállamok elitjeinek valahol el kell rejteniük a pénzüket az adóhatóság elől.

Egyáltalán mi az, hogy adóparadicsom? Luxemburg vagy Ciprus ide tartozik-e? Szó sincs róla! Egyetlen európai állam sincs a feketelistán

Egyáltalán milyen kritériumok alapján számít egy állam adóparadicsomnak az Európai Unió szerint?

Egyrészt, ha nem tartja be az OECD előírásait az automatikus átutalások szabályozásáról; másrészt ha nem követi az OECD előírásait az adócsalás elleni nemzetközi ellenőrzéssel kapcsolatban; harmadrészt ha nem ellenőrzi az offshore cégeket, valamint nem akadályozza meg új offshore vállakozások létrejöttét

Pierre Moscovici, az Európai Unió pénzügyi biztosa, Franciaország egykori pénzügyminisztere igen elszánt: ő teljes transzparenciát követel.

Általánosságban persze mindenki egyetért vele, de az ördög a részletekben bújik meg. A tagállamok pedig a saját érdekeiket követik. Pontosabban az elitek érdekeit, s ezek egyáltalán nem esnek egybe az állampolgárok elvárásaival.

Az átlagpolgárnak általában kevés lehetősége van arra, hogy kihasználja az adóparadicsomokat, hiszen ehhez sok pénz kell. Ezzel szemben érdekükbe áll, hogy a gazdagok befizessék az adót,

hiszen jelentős részben az államkassza finanszírozza az egészségügyet, az oktatást, a szociális rendszert, stb.

A pénzügyminiszterek december ötödikén szavaznak a feketelistáról, de az alkudozás az utolsó percig folyik. Nemcsak azért, mert mindegyik nemzeti elit a maga kedvenc adóparadicsomát védelmezi, hanem azért is, mert a feketelista visszaüthet. Ugyanis az érintett államok retorziókat alkalmazhatnak. Vagyis az EU pénzügyminisztereinek nagyon meg kell gondolniuk: melyik államokat vegyék fel az adóparadicsomok fekete listájára.

Nagyon aggódnunk persze nem kell, hiszen sok államban a nemzeti elit otthon találja meg a legkiválóbb adóparadicsomot, amelyet saját maga ellenőriz,

nehogy avatatlan tekintetek bármit is lássanak, és nehogy bárki is megkérdezze: mégis honnan e milliók vagy épp milliárdok…

Soros, az üzletember

0

A magyar közvélemény nem kis részének a szemében – köszönhetően az Orbán-kormány kitartó, szisztematikus, alaposan átgondolt és a maga módján zseniális kampányának – az ördögi spekuláns megtestesítője Soros György, akit ugyan nem a meggazdagodásának a módjáért támadnak, de akivel kapcsolatban mindig felemlegetik „hírhedt tőzsdespekuláns” mivoltát. De ki is valójában Soros, az üzletember?

Ami tény: Soros György a világ egyik legjobb befektetőjeként számon tartott, sikeres üzletember. Aki – tegyük hozzá – nem mellesleg közgazdász, filozófus, akinek szerte a világon, a legmagasabb politikai és üzleti körökben is kikérik véleményét, mert kíváncsiak a tapasztalataira és a  meglátásaira. S aki nem mellesleg a világ egyik legnagyobb filantrópja: a közelmúltban 18 milliárd dollárnyi vagyonát helyezte át az általa 1984-ben létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványba, ezzel a The Wall Street írása szerint a második legnagyobb amerikai alapítvánnyá téve azt (csak a Bill és Melinda Gates alapítvány vagyonosabb ennél Amerikában). Eddig amúgy az alapítványain keresztül – számítások szerint – mintegy 14 milliárd dollárt költött.

De vajon miből és hogyan gazdagodott meg ez a ma már 87 éves, Magyarországról kivándorolt üzletember, aki a Forbes 400-as listáján a 29. leggazdagabb milliárdos, az Egyesült Államokban pedig a 19., akinek a vagyona október végén 8 milliárd dollár volt.

Ő maga –  2003-ban a Fortune magazinnak – a következőt mondta:

„Az én világlátásomat a második világháború tragikus tapasztalatai formálták. Amikor Magyarországot megszállta a náci Németország, és deportálták a zsidókat Auschwitzba. Én elég szerencsés voltam azzal, hogy édesapám megértette, hogy ami Magyarországon folyik, az nem normális. Hogy ez távol áll az egyensúlyi állapottól.

És ha követed azokat a szabályokat, amelyeket általában követsz, akkor meghalsz. Ez volt az én tapasztalatom a második világháborúról, és alapvetően ezt a tapasztalatot alkalmaztam mind a globális pénzpiacra, mind pedig politikai nézeteimet tekintve.”

Soros a II. világháború zsidóüldöztetését követően 1947-ben vándorolt ki Angliába, ahol elvégezte a világ egyik legjobb egyetemét, a London School of Economics-ot, majd 1956-ban az Egyesült Államokba költözött, ahol először alkuszként és értékpapír-elemzőként dolgozott egy tőzsdei cégnél, majd 1969-ben belefogott saját bizniszébe, útjára indította – eredetileg egy társával közös – alapját, a Quantum néven ismert hedge fundot (ami nem más, mint egy zárt körű, magánbefektetők számára fenntartott alap, amely a gazdag ügyfelek rábízott pénzét forgatja).

Az alap évről évreelképesztő eredményeket produkált: volt olyan esztendő, amikor 122 százalékos éves hozamot termelt ki befektetőinek.

A sikereket és a hihetetlen meggazdagodását nem pusztán az a néhány, őt világszerte igazán ismertté tett „húzásának” köszönheti, bár tény, azok nélkül pár milliárddal szegényebb lenne. Több tényezőnek tudható ez be, nem utolsó sorban az általa kidolgozott, az egyszerű halandó számára érthetetlen elmélet alkalmazásának. Az úgynevezett reflexivitás elmélet szerint a globális pénzpiacokon az egyensúly a piaci szereplők szubjektív döntései és a piaci fundamentumok egymást folyamatosan befolyásoló kölcsönhatása útján alakul ki, amely tagadja, hogy a piacok az egyensúlyi helyzet felé tartanának. A CEU-n néhány éve tartott előadásáról készült – videót tudjuk ajánlani azoknak, akiket mélyebben is érdekel az elmélet.

Éppen ennyire támaszkodott a tudományos módszerekre, az ösztöneire, s talán furcsának tűnhet, de – mint írják róla – a megérzéseire, sőt, különféle „jelekre” is (az Investopedia említi például, hogy nem egyszer jelet látva egy hátfájásban vagy egy fejgörcsben, inkább letett az éppen fontolgatott befektetésről). S még egy dolgot emlegetnek a befektetési döntéseinek a meghozatalával kapcsolatban:

mindig meghallgatja tanácsadói, elemzői véleményét, s igyekszik legalább egy olyat találni, aki nem ért egyet az elképzelésével, mert ez lehetővé teszi a számára, hogy utánamenjen és még egyszer alaposan elgondolkozzon, mielőtt belevágna.

Nem volt ez másként vélhetően akkor sem, amikor azokba az ellentmondásos üzleti húzásaiba fogott, amelyek miatt máig sokan támadják és devizapiaci spekulánsnak kiáltják ki Sorost. Köztük a legismertebb az angol font elleni támadása volt 1992-ben, amely az összeomlásba vitte a brit fizetőeszközt, s gátat emelt a brit euróövezethez való csatlakozás útjában. A britek is beléptek az euró bevezetésére készülő országok Európai Árfolyamrendszerébe, csak éppen jelentősen felértékelték a font árfolyamát, és ahhoz, hogy London tudja tartani az árfolyamot, pumpálnia kellett a pénzt, de ezt nem lehetett a végletekig megtenni – Soros ebben látta meg a lehetőséget, s nagy tételben sortolt a font ellen, aminek eredményeként a font utóbb összeomlott (Nagy Britannia kilépett az ERM-ből), Soros viszont legalább egymilliárd dollárt nyert az üzleten – ahogy azt több helyen, a többi között az alábbi BBC-filmben is – lenyilatkozta.

Hasonló ügyleteket hajtott végre a magyar származású üzletember 1997-ben Délkelet-Ázsiában, akkor elsősorban a maláj és a thai devizát shortolta. Utóbb ezt egyébként tagadta – az 1998-ban megjelent könyvében leszögezte, hogy a válság alatt és a megelőző hónapokban nem adott el maláj ringgit, sőt, vásárolt.

Volt egy magyar vonatkozású – ha úgy tetszik – spekulációja is az alapjának: ez 2008. októberében történt. A kereskedési nap végén az OTP részvényeivel hajtottak végre short ügyletet, az árfolyam (egyébként sikeresnek bizonyult) leszorításának a céljával. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete durván 500 millió forintos bírságot szabott ki az alapra.

Soros azonban utóbb úgy nyilatkozott, hogy az alap működését már nem ő felügyeli, ő személy szerint nem játszott volna az OTP ellen.

Volt még néhány, a fentiekhez hasonló ügylete a Soros-féle alapnak, ám – még ha jól is hoztak – nem ezek alapozták meg, kétségtelen gyarapították a világ egyik legsikeresebb üzletemberének a vagyonát.

Lehet utána csinálni, ő legalábbis nem titkolja a módszerét, amiről előadásainak sora is tanúskodik.

Putyin egyik kedvenc oligarchája francia börtönben

0

Moszkvában bekérették Franciaország ügyvivőjét a külügyminisztériumba, hogy tiltakozzanak Szulejmán Kerimov letartóztatása miatt, akit adócsalással gyanúsítanak. 

Az orosz oligarchát két napig hallgatta ki a francia rendőrség Nizzában, majd pedig előzetes letartóztatásba helyezték több tízmillió eurós adócsalás miatt. Csakhogy Szulejmán Kerimov nemcsak oligarcha, de egyben Oroszország szenátora is, aki diplomáciai útlevéllel rendelkezik. Moszkva szerint a letartóztatással a franciák megsértik a bécsi konvenciót, mely a diplomáciai mentességgel rendelkező külföldiek jogállását szabályozza. Csakhogy Szulejmán Kerimov ezúttal nem szenátori minőségében járt Franciaországban, hanem üzletemberként, és gyanús ingatlanüzleteket kötött a milliárdosok kedvelt helyén, Antibes-ban.

Szulejmán Kerimov korábban szélsőjobboldali képviselő volt a parlamentben, most pedig Dagesztán képviselője a szenátusban. Üzletemberként többek között az Anzsi Mahacskala futballcsapat tulajdonosa is volt (amelyben Dzsudzsák Balázs is játszott), és

állítólag felvásárolta az ukránoktól a dunaújvárosi vasművet.

Magyarországon nem vizsgálták az üzleti ügyeit, ellenben a francia hatóságokkal.

Szulejmán Karimov úgy szerezte a vagyonát, hogy jókor volt jó helyen: a Szovjetunió bukásakor ő privatizálta a műtrágya bizniszt. Vagyonát ma 7 milliárd dollárra becsüli a Forbes. Tizenöt éve foglalkozik ugyanis ingatlanügyekkel a francia Riviérán, most viszont a rendőrség lekapcsolt két svájci üzletembert és egy francia adószakértőt, akik Szulejmán Kerimovnak dolgoztak. A gyanú szerint az ingatlanügyleteknél alacsonyabb árat írtak be a szerződésekbe, hogy kevesebb adót kelljen fizetni, ezzel az orosz oligarcha több tízmillió eurós adócsalást követett el Franciaországban. Ügyével most vizsgálóbíró foglalkozik, és ha szabadlábra helyezik is, akkor sem hagyhatja el Nizza környékét.

Putyin szóvivője viszont személyesen állt ki Szulejmán Kerimov mellett, és elmondta, minden jogi eszközt felhasználnak a kiszabadítására.

Amire sok pénzt szán Európa – a 2018-as büdzsé

0

Az Európai intézmények szombaton megállapodtak a 2018-as költségvetésben – mint az erről kiadott közlemény leszögezi: a büdzsé a Juncker-Bizottság politikai prioritásait és szándékait  tükrözi.

 

Az Európai Unió 2018-as költségvetésének nagyobb része a munkahelyteremtésre – ezen belül is főként a fiatalok munkához jutásának támogatására, valamint a növekedés ösztönzésére, továbbá a stratégiai beruházásokra és a konvergenciára megy el. Emellett folytatódik a migrációs kihívások megfelelő kezelése és támogatása, mind az Unió területén, mind pedig azon kívül.

Günther Oettinger, költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős német uniós biztos. (MTI/EPA/Julien Warnand)

Günther H. Oettinger a költségvetésért felelős biztos szerint

„Ez mindenki költségvetése, több munkahelyet teremt, gyorsítja a növekedést, előmozdítja a beruházásokat. Segít a fiataloknak a munkához jutásban, s biztonságosabbá teszi európát. Minden elköltött cent hatékonyan segíti a hozzáadott érték növelését.”

Az uniós költségvetési tervezetben minden finanszírozandó program mellett két összeg szerepel: a kötelezettségvállalási, illetve a kifizetési előirányzat. (Kötelezettségvállalási előirányzat az adott évben szerződésben leköthető források, míg a kifizetési előirányzat a ténylegesen kifizetett összegek.)

A Parlamentnek és a Tanácsnak még formálisan is rá kell majd bólintaniuk a büdzsére.

Argentin startupot támogat Soros György

0

Egy olyan vállalkozásba fektetett pénzt, amely a mobilbankolást akarja megkönnyíteni.

15 éve nem volt ilyen Argentínában, hogy Soros a reálgazdaságba fektette volna a pénzét – így büszkélkedett a 30 éves Pierpaolo Barbieri, aki Buenos Airesben indította meg vállalkozását.

A Reuters szerint 1999 és 2003 között a legsikeresebb latin-amerikai startupok közül több argentin volt, csak aztán Cristina Fernandez elnök olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek elriasztották a külföldi befektetéseket, egyfajta gazdasági nacionalizmus jellemezte Argentínát és ennek következtében a

mélypontra zuhant a vállalkozási kedv.

A mostani elnök, Mauricio Marci jóval inkább támogatja a vállalkozásokat és egyáltalán nem zavarja az, ha a pénz ehhez külföldről érkezik. Így egyre több a befektetés, sőt, sokan már Argentínát tartják ilyen szempontból az egyik legvonzóbb országnak Dél-Amerikában.

Nagy adócsökkentést szavaztak meg Amerikában

0

A képviselőház megszavazta a nagyarányú adócsökkentést javasló adótörvény tervezetét, de még a szenátusban is szavazni fognak róla.

A képviselőház 227:205 arányban szavazta meg az 1400 milliárd dolláros adócsökkentést javasló törvénytervezetet, amely az elmúlt három évtized legnagyobb arányú adócsökkentését jelentené.

A szavazás előtt Donald Trump is a kongresszus épületébe érkezett,

ahol zárt ajtók mögött a republikánus képviselőcsoporttal tanácskozott, Paul Ryan házelnök pedig beszédben buzdította a törvényhozókat. A házelnök szerint a gazdaság „messze a lehetőségei alatt teljesít, évi 1-2 százalékos akadozó növekedéssel”. Azt mondta, hogy az átlag-amerikai családok mindegyike, jövedelmétől függetlenül, élvezi majd az adócsökkentés előnyeit.

Több republikánus képviselő is nem-mel szavazott a javaslatra,

a The Hill szerint összesen 13-an. Ennek ellenére simán meglett a többség.

A törvénytervezet egyszerűsíti a bonyolult adórendszert, csökkenti a jövedelmiadó-sávok számát, jelentős adócsökkentést javasol mind az egyéneknek, mind a vállalkozásoknak, számos adó-jóváírási formát megszüntet és kedvezőbbé teszi a családok és a családi vállalkozások adózási feltételeit.

A demokraták szerint viszont a javaslat csak a gazdagokat segíti.

A szenátusban egyelőre bizottságokban tárgyalják a törvénytervezetet és a jövő heti Hálaadás után tervezik a szavazást. Egyelőre hat szenátor, köztük John McCain és a jövőre visszavonuló Bob Corker és Jeff Flake szavazata még nem biztos – mindannyian Trump ellenfeleinek számítanak a párton belül. Lindsey Graham szenátor a Foxnak azt mondta:

„Ha ezzel elbukunk, végünk van, a republikánus többség nem létezik többé. És ez valószínűleg a párt végét is jelenti majd”.

Márpedig a 100 fős szenátusban 52 republikánus képviselő van, vagyis, ha a hatból ketten a törvény elfogadása ellen szavaznak (feltéve, hogy a demokraták egységesen ellenzik), akkor már nem lesz meg a többség.

Sokat köszönhetünk a külfödön dolgozóknak

0

Habár azt nem tudni biztosan, hogy hány magyar állampolgár dolgozik napjainkban külföldön, azt már igen, hogy milyen nagyságrendű hazautalásokat köszönhetünk nekik. Az Eurostat most közzétett – 2016-ban készített – adatai igen komoly összegekről számolnak be.

Durván 2­­05 milliárd forintra tehető az az összeg, amelyet tavaly a külföldön dolgozó magyarok hazautaltak. Az Eurostat adata szerint ennél csak nyolc ország polgárai küldtek haza több pénzt, a legtöbbet a portugálok, a magyar által hazautalt pénzösszeg majdnem ötszörösét. A képet azonban árnyalja, hogy miközben

a magyar átutalások 94 százaléka az Európai Unión belülről érkezik,

addig a portugálok esetében a hazautalások összegének a harmada az unión kívülről származik. Érdekes egyébként, hogy a lengyelek a második legnagyobb hazautalók, durván négy és félszer akkor összeggel, mint a magyarok.

Magyarországról a beérkező összegeknek csak a töredékét – mintegy 3 milliárd forintnyit utalnak ki uniós állampolgárok. Így azután az egyenlegünk igencsak szép.

Lakossági hazautalások egyenlege (2016/Millió euró)

Forrás: Eurostat

Akit érdekelnek a részletes adatok, itt böngészhet.


 

Az IMF növekedésről, reformokról

0

Az idén gyorsul a növekedés Európában azt megelőzően, hogy jövőre valamelyest mérséklődik a GDP bővülésének az üteme. Magyarországon még 2018-ban is felfelé megy a mutató. Az igazságügyi reformok helyzetét is taglalja a jelentés, amely magyar példát is említ.

Jobban teljesít az idén az európai gazdaság mint tavaly: a reálgazdasági növekedés 2017-ben 2,4 százalékos lesz, ám jövőre ennél lassúbbra, 2,1 százalékosra számít a Nemzetközi Valutaalap – olvasható az IMF őszi – az európai kontinens országaira vonatkozó –jelentésében (Regional Economic Outlook, Europe).

A prognózis Magyarország vonatkozásában is javított az eddigi várakozásain. Az idén az IMF 3,2 százalékos növekedést vár nálunk, jövőre még ennél is gyorsabbat, 3,4 százalékosat, ám 2019-ben már csak 2,8 százalékra teszi a bővülés ütemét. Mind a három évre a dinamika gyorsabb, mint amilyet még a tavaszi előrejelzésében tett közzé a nemzetközi szervezet.

A mintegy 150 oldalas jelentés kitér arra is, hogy Európában a kockázatok kiegyensúlyozottabbá váltak, de középtávon negatívan hatnak. A politikai vezetéseknek ki kellene használniuk a kedvezőbb növekedés kínálta lehetőségeket, csökkenteniük kellene a költségvetési hiányt és a magas eladósodottságot ott, ahol ez fennáll. Strukturális reformokra, a termelékenység növelésére és a válság máig érzékelhető hatásainak a kezelésére van szükség.

A jelentés külön fejezetet szentel az igazságügyi reformok kérdésének Közép- Kelet- és Délkelet-Európa vonatkozásában Mint az elemzésben olvasható: a térség országainak sikerült komolyabban előre lépniük az elmúlt huszonöt évben az életszínvonal emelésében, amit támogatott a gazdaságok és az intézményrendszer radikális átalakítása.

Ugyanakkor a jelek szerint a reformok fenntarthatósága elsősorban belpolitikai tényezőktől függ, nem véletlen, hogy több helyen vannak példák azok visszafordítására.

Az igazságügyi reform és a korrupció felletti ellenőrzés sok európai országban kulcsfontosságú prioritás – írják az IMF szakértői, példaként említve a korrupcióellenes erőfeszítések erősítésének a kérdését Magyarország mellett Bulgáriában, Görögországban, Olaszországban, Romániában és Ukrajnában. Az elemzés rámutat arra is, hogy korábbi tanulmányok és más szakértők is úgy látják:

az igazságügyi reformok és a korrupcióellenes erőfeszítések lanyhulnak az uniós csatlakozás után – ahogy azt a bolgár és a magyar példa is mutatja,

illetve az utóbbi időben az igazságügy függetlenségének a kérdése Lengyelországban is aggodalomra ad okot.

 

Közös német-francia államkötvény jöhet

0

A CDU egyik volt minisztere szerint ebből lehet fedezni olyan projekteket, amelyek előreviszik az eurózónát.

Abban egyetért Németország és Franciaország, hogy az eurózónát meg kell reformálni, ennek mikéntjéről viszont már vannak viták. Emmanuel Macron francia elnök közös költségvetést javasol, a németek azonban ettől elzárkóznak, mert

nem akarják felvállalni Franciaország, Olaszország vagy Görögország csillagászati adósságait.

Ebben a helyzetben állt elő a CDU korábbi környezetvédelmi minisztere, Norbert Röttgen a javaslattal: bocsásson ki közösen kötvényeket Németország és Franciaország. Ebből lehetne fedezni azokat a közös projekteket, melyek előreviszik az eurozónát, illetve az egész Európai Uniót. Röttgen a Politico európai kiadásának azt mondta, hogy a közös német-francia államkötvény nem igényelne nagy változásokat a két államban.

A frankfurti Európai Központi Bank épületében működik egy tanácsadó intézet, mely a pénzügyi kockázatokat méri fel. Ők már előálltak a több uniós tagállam által közösen finanszírozott megoldással. Olyan közös kötvényt javasoltak, mely éppoly értékálló lenne a piacon, mint a német államkötvények. A lényeg az, hogy

ezek a pénzek ne a nemzeti költségvetésekbe kerüljenek bele hanem új közös programokat finanszírozzanak.

Macronnak tetszik Röttgen ötlete, a német pártoknak viszont egyelőre nem. Neki egyébként volt már olyan javaslata, amelyet aztán átvettek a vezetők: ő mondta, hogy a brexit kapcsán Nagy Britanniának valamilyen különleges partner kapcsolatot kellene ajánlani, nem pedig egyszerűen csak valamilyen szabadkereskedelmi szerződést.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK