Brazília legnagyobb állami cége hatalmas korrupciós botrányba keveredett az elmúlt években, amikor a politikai osztály rajta keresztül intézte megvesztegetési ügyeinek jórészét.
A botránysorozatba belebukott Dilma Rousseff elnökasszony, nem is beszélve legendás elődjéről, Lula-ról. A brazil ügyészség összesen 2 milliárd dolláros korrupciót bizonyított rá az állami olajvállalatra, amelynek főnökei azzal védekeztek:ők is áldozatok voltak hiszen az utasítások felülről jöttek
Miért kell fizetnie a Petrobrasnak 2,95 milliárd dollárt?Mert az amerikai részvényesek beperelték a céget! Hosszas alkudozás után állapodtak meg ebben a hatalmas összegben. A Petrobras három részletben fizeti ki a közel 3 milliárd dolláros büntetést. Mindez nyilván nagy csapást mér az állami vállalatra.Brazíliában a korrupciós botrány szinte az egész politikai osztályt megtizedelte. Kiderült, hogy a 2014-es labdarúgó-világbajnokságot és a 2016. évi nyári olimpiai játékok is jelentős részben a politikai osztály gazdagodását szolgálta. Amíg Magyarországon az ügyészség nem látott okot a 2017-es úszó-világbajnokság költség túllépésének vizsgálatára, addig Brazíliában rászálltak a politikai osztályra. Az amerikai nagykövetség szállította az adatokat az ügyészségnek. Az amerikai törvények szerint New Yorkban a különleges korrupciós ügyész vizsgálhat külföldi ügyeket is, ha abban amerikaiak is érintettek voltak.
Ahol a korrupció számít: a Petrobrasnak 2,95 milliárd dollárt kell leperkálnia
Másfél milliárd dollárra perelik a Spotify-t
Egy kaliforniai cég 1,6 milliárd dollárra, azaz mintegy 411 milliárd forintra perelik a népszerű zenei streamszolgáltatót, a Spotifyt.
A jogdíjak begyűjtésével foglalkozó vállalat többek között Tom Petty, Neil Young, Janis Joplin és a The Doors számai miatt ment bíróságra. Az Egyesült Államokban a jog szerint minden dalnak két jogdíja van: egy a felvételnek és egy magának a zenei alkotásnak.
A vád szerint a világ legsikeresebb streamszolgatója, a Spotify csak az előbbit szerezte meg több, mint tízezer dal esetében, az utóbbit viszont nem vásárolta meg, így pedig dalonként százötvenezer dolláros kárt okozott zenésközösségnek. A körülbelül hatvanmillió előfizetővel rendelkező Spotify ellen nem ez az első jogdíjas per, az utóbbi években több alkalommal is vádolták őket különböző zenei kiadók.
Az Apple bocsánatot kér és árat csökkent
Egy sor lépést jelentett be az Apple egyazon céllal: visszanyerni az ügyfelei bizalmát, amelyet jelentősen megtépázott az általa is beismert tény, hogy a kiöregedés útjára lépett iPhone modelleket direkt lelassította.
A cég olcsóbban fogja lecserélni az akkumulátorokat és 2018-ban egy olyan szoftvert bocsát ki, amellyel az ügyfelek ellenőrizni tudják telefon-aksijuk állapotát. Sokan gyanították a lassítást, aminek a célja, hogy a felhasználók modernebbre, újabbra cseréljék le azokat – írja a BBC. Az Apple ugyanakkor azt állítja, hogy a lassítás célja a készülék élettartamának a hosszabbítása volt.
A honlapján most közzétett listája értelmében az Apple az iPhone 6-os és a későbbi modellek eetében a garanciaidőn túli akkumulátorokat 50 dolláros engedménnyel, azaz 29-79 dollárért cseréli majd le.
A cég ellen nyolc különböző per indult az Egyesült Államokban ebben a témában, s továbbiak Izraelben és Franciaországban.
Sztrájk a 28 órás munkahétért
Németország egyik legnagyobb szakszervezete, az IG Metall sztrájkra szólítja fel a kohászat és az elektronikai ipar mintegy négymillió dolgozóját, ha a munkaadók nem egyeznek bele a 28 órás munkahétbe. A szakszervezet ezenkívül 6%-os béremelést is követel.
Németországban a szakszervezetek sokáig visszafogták a követeléseiket, hogy megőrizhessék a munkahelyeket és a német ipar versenyképességét. Ez sikerült is, de a munkavállalók azt vették észre, hogy a reálbérek nem nőnek, a profitok viszont igen.
A szociáldemokraták közül sokan
abban látják a párt népszerűségvesztésének az okát, hogy nem képviselték határozottan a munkavállalók érdekeit.
Martin Schulz azért is lett a párt új vezetője, hogy egy baloldali fordulattal visszaszerezze a párt hanyatló népszerűségét. Ha viszont felvállalják a munkavállalók érdekképviseletét, akkor nehezen kormányozhatnának közösen a kereszténydemokratákkal.
Kína 12 év múlva lehagyja az Egyesült Államokat
Legalábbis azon londoni pénzügyi elemzők szerint, akik azt állítják, hogy 2030-ra Kínáé lesz a világ legnagyobb nemzetgazdasága a dollárban számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján. 2032-ben a világ négy legnagyobb gazdasága közül három ázsiai lesz.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ vezető gazdasági erőcentrumainak sorrendjéről (CEBR World Economic League Table, WELT).
Kedden ismertetett idei elemzésükben a ház szakértői közölték: várakozásuk szerint az
Egyesült Államok és Kína 2030-ban cserél helyet a legnagyobb gazdaságok globális ranglistájának első két helyén.
A CEBR a tavalyi WELT-tanulmányban ugyanezt még 2029-re jósolta, ám az idei előrejelzés szerzői hangsúlyozták: Donald Trump amerikai elnök gazdaságpolitikájának kereskedelmi hatásai korábbi várakozásuknál enyhébbnek bizonyultak, így módosított becslésük szerint az Egyesült Államok a tavalyi WELT-prognózisban valószínűsített időpontnál egy évvel tovább megőrizheti első helyét a világ legnagyobb gazdaságainak listáján.
A CEBR kedden bemutatott új WELT-előrejelzése 192 országot rangsorol; a ház kimutatása szerint a vizsgált gazdaságok a világgazdasági szintű hazai össztermék 99,8 százalékát állítják elő.
Az előrejelzés szerint az ázsiai gazdaságok a következő másfél évtizedben kimagasló teljesítményt nyújtanak. A CEBR londoni elemzői azzal számolnak, hogy 2032-ben a világ négy legnagyobb gazdasága közül három ázsiai lesz: Kína, India és Japán.
A felső tízes mezőnybe a prognózis szerint 2032-re bekerül Dél-Korea és Indonézia, az első 25 közé pedig Tajvan, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Pakisztán.
A CEBR hosszú távú prognózisa szerint a magyar gazdaság 2032-ben a vizsgált 192 ország közül a 65. helyen áll majd a dollárban mért hazai össztermék alapján.
Az alacsony energiahordozó-árak, amelyek növekedési felhajtóerőt adnak a felhasználóknak, visszafogják a legnagyobb termelőket: az idei WELT-ranglista prognózisa szerint Oroszország a jelenlegi 11. helyről 2032-ig a 17. helyre esik vissza.
A CEBR londoni elemzői szerint a brit EU-tagság megszűnésének negatív hatásai a korábban vártnál enyhébbek lesznek, és bár a brit gazdaság a jelenlegi 6. helyről jövőre a 7. helyre, Franciaország mögé csúszik vissza a legnagyobb gazdaságok listáján, később azonban újabb helycserével visszakerül a 6. helyre.
Brazília viszont tíz év múlva mindkettőjüket megelőzi, átvéve a hatodik helyezést – jósolják a kilencedik alkalommal összeállított WELT-világranglista szerzői.
Trump magát és a milliárdosokat segíti
A hozzá hasonló milliárdosokat jutalmazza Donald Trump adócsomagja. A közel negyven éve tartó elképesztő vagyoni egyenlőtlenség tovább fog nőni az Egyesült Államokban. A vesztesek azok lesznek, aki Trumpra szavaztak nagy számban.
Noha mindenki tud(hat)ta, mi várható, mégis nagy számban szavaztak tavaly Donald Trumpra azok az alsó középosztálybeli amerikaiak, akik már eddig is vesztesei voltak a 80-as évek eleje óta növekvő jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségnek. Trump első elnöki sikere, a nagy arányú adócsomag most rátesz egy lapáttal erre. A vállalati és a személyi jövedelem adójának megvágása ismét a felső jövedelmi ezreléknek kedvez.
Trump megígérte és megcsinálta.(Az adócsomag egyéb részei komoly vitákat gerjesztenek Európával is.) A becslések szerint másfélezer milliárd dollár költségvetési bevételkiesést eredményező adócsökkentés jövedelmekre vonatkozó részének főbb tételei:
a cégek nyeresége után 35 helyett 21 százalékot kell fizetni, az ottani szja legfelső kulcsa pedig 39,6-ról 37 százalékra csökken.
Előbbitől azt várják, hogy sok amerikai cég külföldön, alacsony adójú országokban tartott nyeresége hazavándorol. Ezt a sok elemző kétli, de idővel kiderül, kiknek lesz igazuk.
Az szja-kulcs változása pedig együtt jár a jövedelmi határ emelésével: a maximális ráta az eddigi 418 ezer helyett 500 ezer dollárnál lép be.
Számítások szerint a szűk legfelső jövedelmi réteg akár 200 ezer dollárt is nyerhet évente, az alsó 50 százalék ennek csak negyedét. Vagyis a megmaradó jövedelem eloszlása ismét a milliárdosok felé tereli a nagyobb tételt. Emellett az örökösödési adó mentességi küszöbét is megemelte a törvény duplájára. Ennek azért van jelentősége, mert az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb a súlya az öröklésnek a vagyonok növekedésében, nem mindegy tehát, hogy 11 vagy 22 millió dollárig adómentes.
Az egyenlőtlenség eddig is az USA-ban volt a legnagyobb. A Ronald Reagan elnökké választása után elkezdődött folyamat oda vezetett, hogy 1980 és 2010 között
a nemzeti jövedelem 15 százaléka az alsó 90 százaléktól a felső tizedhez vándorolt,
a növekedés háromnegyede került a felső tízhez, ezen belül az egy ezrelékhez 60 százaléka – olvasható a világhírű közgazdász, Thomas Piketty A tőke a 21. században című bestsellerré vált könyvében. Az adatsorokat vizsgálva a francia tudós azt is kimutatta, hogy ebben a harminc évben az alsó 90 százalék jövedelme évente alig fél százalékkal, három évtized alatt kumuláltan mindössze 20 százalékkal nőtt.
Ennek következtében a felső 1 százalék és az alsó 50 százalék részesedése a jövedelmekből elképesztő mértékben távolodott el egymástól az Egyesült Államokban.
Ugyanez Nyugat-Európában nagyon másképpen alakult.
A látványos különbség magyarázata az lehet, hogy – Piketty következtetése szerint – a valódi középosztály létrejötte Nyugat-Európában a jövedelmi top 10 (és ezen belül a top 1) százalék vagyonának „újraosztásával” történt meg a második világháború után, ahol sok helyütt megmaradtak a viszonylag magas adókulcsok, ezzel szemben az USA-ban a korábban szintén nagy (80 százalék körüli!) elvonás a csúcsjövedelmekre és öröklésre fokozatosan esett. Vagyis ott a közép- és alsó réteg jövedelmét áramoltatták felfelé. (Ha valakinek ez nálunk ismerős mostanában, az nem téved.)
A komoly lecsúszást elszenvedő közép- és alsó középosztály elégedetlensége az elnökválasztás idején abban csúcsosodott ki, hogy a „hagyományos” elitet kiszavazva Trumpba helyezték bizalmukat. Aki eddig is a nagy nyertesek közé tartozott, és ez a jövőben is így lesz.
Rupert Murdoch eladta médiabirodalma nagy részét
A The Walt Disney Co. 52,4 milliárd dollárért vásárolja fel az ausztrál médiavállalkozó, Rupert Murdoch tulajdonában lévő 21st Century Fox jelentős részét.
A BBC szerint a Disney-hez kerül a 21st Century Fox alá tartozó kábelszolgáltató, a Sky 39 százaléka, és az egyik legnagyobb hollywoodi filmstúdió, a 20th Century Fox. A Fox News és a Fox Sports egy új, önálló céget alkot majd.
Ezzel az ügylettel lezárul a 86 éves Rupert Murdoch több évtizedes terjeszkedése a médiában és a szórakoztatóiparban. Murdoch karrierjét egy ausztrál újsággal kezdte, amelyet még apjától örökölt, hogy aztán a világ egyik legnagyobb médiabirodalmát építse ki.
Az üzlettel pedig tovább gyarapszik a Disney birodalma, hiszen a stúdió az elmúlt években a Star Wars jogait birtokló Lucasfilmet, a Marvel képregényfilmjeit és több tévéshow jogait is megszerezte magának. Bob Iger vezérigazgató úgy kommentálta az adásvételt, hogy ezzel még több lehetősége lesz a Disney-nek a nagyszabású produkciók elkészítésére, és további ikonikus franchise-okat vihetnek tovább.
„Az erő legyen velünk”
– tette még hozzá Iger.
Habár a Disney láthatóan izgatott a terjeszkedés miatt, az viszont sokakat meglepett, hogy Murdoch eladja cégének nagy részét. A BBC szerint az elemzők inkább azt várták, hogy a milliárdos fiainak adja át médiabirodalma irányítását.
Azt még nem lehet tudni, hogy az amerikai versenyszabályozás hogyan fogadja majd az eladást, amellyel ötre csökkent a nagy hollywoodi filmstúdiók száma (Warner Brothers, Universal Studios, Sony Pictures, Paramount, Disney).
Terrorizmus finanszírozásával vádolnak egy francia cégvezetőt
Eric Olsen és a LafargeHolcim a vád szerint az Európai Unió embargója ellenére lepaktált a különböző terrorista szervezetekkel, köztük az Iszlám Állammal Szíriában.
Különösen két döntést ró fel a volt cégvezetőnek a francia ügyészség: olajat vásárolt az Iszlám Államtól, és védelmi pénzt fizetett azért, hogy a LafargeHolcim üzeme tovább működhessen Dzsalabijaban. A cementgyár üzemeltetését az iszlamista terroristák biztosították 2013-ban és 2014-ben.
A cég nagyon meg volt elégedve ezzel, mert Eric Olsent, aki akkor még csak vezérigazgató-helyettes volt, vezérigazgatóvá léptették elő. Erről a tisztségéről csak nemrég mondott le, miután a vizsgálat megindult ellene. Két másik korábbi a cégből, Bruno Lafont és Christian Herrault ellen is nyomoznak az ügyben.
Olsent többek között terrorizmus finanszírozásával vádolják. A francia ügyészség most azt vizsgálja: ki és mennyit tudott a szíriai alkuról a cégben.
Megszűnhet a japán autók uniós vámja
Pluszteher nélkül érkezhetnek a japán autók az Európai Unióba, a szigetország pedig eltörli a 28-akból érkező vámokat a sajtokról és borokról. Egyebek közt ebben állapodtak meg Brüsszelben pénteken.
A világ legnagyobb szabadkereskedelmi térsége jöhet létre Japán és az EU közti tárgyalások befejeztével. „Ez a legnagyobb kereskedelmi megállapodás, amelyről valaha tárgyaltak az Európai Unió számára” – mondta Cecilia Malmström, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa a sajtótájékoztatón a Reuters tudósítása szerint.
A 28 tagú EU és a világ harmadik legnagyobb gazdasága közti megállapodás megszünteti
a japán autókra vonatkozó 10 százalékos uniós vámot,
és az autóalkatrészekre jellemző 3 százalékos díjat.
Az EU számára viszont megszűnik a 30 százalékos japán vám az uniós országokból érkező sajtokon és a borok 15 százalékos terhe. Emellett lehetővé teszi számukra, hogy növeljék a marhahús és a sertéshús exportját, és hozzáférjenek a nagy nyilvános pályázatokhoz Japánban.
Folytatódnak a viták a befektetők védelméről szóló vitás kérdésekről. Japán nem szívesen fogadja el az EU által ajánlott befektetési bírósági rendszert.
Putyinnak köszönhető az olcsóbb benzin Észak-Koreában
60%-al lett olcsóbb a Diesel Phenjanban, ahol most csak 0,82 dollárt kell fizetni egy literért. A benzin ára 2 dollár, ami 25%-os csökkenést jelent a két hónappal ezelőtti árakhoz képest.
Természetesen jogosan merül fel a kérdés, hogy lehet erre képes Észak-Korea, melyet egyre-másra szankciókkal sújtanak a rakétakísérletei miatt. Ugyan olajembargót még nem rendeltek el a világtól elzárkózó nemzeti kommunista állam ellen, de Washington erre akarja rávenni Észak-Korea két megmaradt szövetségesét, Kínát és Oroszországot. Azonban mindkét ország jelezte, hogy ezt nem hajlandóak elfogadni.
Az Asia Press International Oszakában működő független hírügynökség szerint a csökkenő észak-koreai olajáraknak egyszerű oka van:
Árad az orosz olaj Észak-Koreába.
Moszkva nemhogy nem csökkentette vagy szüntette meg az olajszállítást, hanem épp ellenkezőleg: fokozta. Egyelőre még a szakértők is csak találgatnak a háttérben álló okokat illetően, hiszen Moszkva és Washington viszonya nagyon nehezen áttekinthető azóta, hogy Donald Trump került az elnöki székbe. A szakértők többsége úgy véli, hogy Oroszországnak és valószínűleg Kínának elege lett Trump Korea-politikájából. Mindkét nagyhatalom azt javasolta Amerikának, hogy tárgyaljon Kim Dzsongun diktátorral és ne pedig katonai akcióval fenyegessen. Erre most a Koreai-félszigeten minden idők legnagyobb közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlata zajlik, miközben az amerikai gépek rendszeresen megsértik Észak-Korea légterét.
Ilyen körülmények között Moszkvában és Pekingben valószínűleg úgy határoztak: nem alkalmaznak olajembargót Észak-Koreával szemben annak ellenére, hogy az ifjú diktátor nemrég újabb sikeres rakétakísérletet hajtott végre. Sem Kína sem pedig Oroszország nem kívánja megfojtani Észak-Korea gazdaságát Donald Trump kedvéért.
