Legkevesebb 20 ember meghalt a tűzben, amely a robbanás után kialakult az akkumulátor gyárban 45 kilométerre Szöultól.
67 ember volt az épületben, ahol tűz ütött ki, amelyet csak nehezen tudtak eloltani, mert a lítium igen könnyen fog tüzet, és nagyon nehezen oltható el. 21 embert keresnek, őket az okostelefonjuk jeladása alapján próbálják megtalálni. A gyárban legkevesebb 35 ezer akkumulátor volt a raktárban, és ezek robbantak fel. Egyelőre nem tapasztaltak környezeti ártalmakat, de a hatóságok attól tartanak, hogy a lítium, amely igen környezetszennyező kijut a gyár területéről Dél Koreában.
Magyarország már most is a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártója
“Időtlen idők óta most először nem a követői vagyunk egy forradalmi technológiai átalakításnak, hanem az éllovasai. A magyar zöld autóipari átállás hatalmas technológiai és politikai siker”
– büszkélkedett idei évértékelő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök.
Orbán 2017-ben Gödön azt mondta a Samsung gyár megnyitóján:
”a jövő költözik be Gödre.”
Azóta a Samsung gyár óriásivá nőtt: az árbevétele évi 1600 milliárd forint, és további bővítést terveznek. 39 akkumulátorüzem építését jelentették be Magyarországon, egy kis országban ez hallatlanul magas szám. A legnagyobb a kínai CATL akkumulátor gyár lesz, amely megelőzi a Samsungot az első helyen.
A kínai gyár hatalmas állami támogatást kap: 320 milliárd forintot. A kormány elképzelései szerint az akkumulátor gyárak és az elektromos autókat előállító cégek valamiféle szimbiózisban élnek majd egymással. Debrecenben például a BMW autókba építik majd be a CATL akkumulátorokat. Erről a kínai és a német cég már meg is állapodott, Magyarország itt csak a területet adja, ahol nagy lehet a környezetkárosodás. Emiatt Debrecenben, amely pedig a Fidesz egyik fellegvára, komoly tiltakozó akció bontakozott ki, mert a lakosság félti az ivóvizet és a talajt, ezenkívül tart a lehetséges balesetektől, amelyek vegyi gyárakban a legszigorúbb fegyelem mellett is előfordulhatnak mint most Dél Koreában.
Ezért a debreceni környezetvédők azt javasolták Orbán Viktornak, hogy
A Coca Cola és a Pepsi Cola még mindig csinál profitot Oroszországban bár már réges-régen bejelentették távozásukat. A furcsa anomáliára a Bloomberg hívta fel a figyelmet arra utalva, hogy sok más nyugati cég és bank még mindig pénzt csinál Oroszországban, melyet szankciók sújtanak Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt.
A Coca Cola az elsők között reagált az orosz agresszióra – 2022 február 24, és már a szankciók bejelentése előtt arra kérte partnereit, hogy vonják ki termékeit az orosz piacról. Eltelt több mint két év, a híres logo még mindig ott virít Oroszországban, vajon miért? A magyarázat meglehetősen egyszerű: Oroszországban a Coca Colát a Multon Partners állítja elő, ez pedig egy önálló cég, a Coca Cola HBC tulajdona. Ez a cég nem a New York-i hanem a londoni tőzsdén van bejegyezve. Ebben a Coca Cola HBC-ben az anyacégnek csak 21%- os részesedése van.
Így történhetett meg, hogy a Multon Partners vígan a piacra dobhatta a Dobry Colát – Jó Colát” – amely majdnem pontosan ugyanolyan mint az eredeti, melyet “kivontak a forgalomból.”
Mi történt? A Coca Cola egyszerűen csak átpasszolta az üzletet a Coca Cola HBC-nek, amely profitot csinál a Dobry Colával. Aki eredeti Coca Colát szeretne inni, annak sem kell sokáig keresgélnie Moszkvában vagy Szentpéterváron hiszen Grúzián vagy Kazahsztánon keresztül akadálytalanul importálják a híres amerikai italt Oroszországba.
Putyin minden eszközzel igyekszik megőrizni a béke látszatát a hátországban, ezért nem sokkal az Ukrajna elleni támadás után
hoztak egy olyan törvényt Oroszországban, hogy immár nem kötelező “a nem baráti államok” szabadalmi jogának figyelembevétele
vagyis a híres márkákat nyugodtan lehet használni a jogok tulajdonosának hozzájárulása nélkül is. Így a Coca Cola továbbra is harmadik az orosz piacon 6%-os részesedéssel. Ebből persze nem szabad arra következtetni, hogy a Coca Cola nem érezte meg a háború hatását: 2021-ben még piacvezető volt 26%-os részesedéssel Oroszországban, ahol lassan kapaszkodik vissza. Tavaly 12%-kal több Coca Colát adtak el Oroszországban mint egy évvel korábban. Közben a Coca Cola atlantai központjában a vezérkar mossa kezeit mondván: mi kiadtuk a kezünkből az irányítást. A profitot persze besöprik hiszen 21%-os részesedésük van a Coca Cola HBC-ben.
A Pepsi a Coca Cola nyomában
A Pepsi is rögtön kivonta híres termékeit az orosz piacról Putyin agresszióját követően ám ezután új hasonló kínálattal állt elő, melyet a cég féltucat gyárában állítanak elő Oroszországban.
Tavaly a Pepsi orosz részlegének eladásai 12%-kal növekedtek, és elérték a 209 milliárd rubelt – ez 2,3 milliárd dollárnak felel meg.
A Yale School of Management tanulmányt készített arról, hogy miképp reagáltak a nyugati cégek Putyin Ukrajna elleni agressziójára? Több mint ezer cég jelezte, hogy csökkenti vagy épp megszünteti jelenlétét Oroszországban, de több mint két évvel az ukrajnai háború kezdete után igencsak vegyes a kép. Nem véletlenül hiszen Putyin minden eszközzel igyekszik akadályozni a nyugati cégek távozását lehetetlenné téve az orosz leányvállalatok eladását tisztességes áron. Az Unilever és a Nestlé nevetségesen alacsony árajánlatot kapott távozáskor, a dán Carlsberg és a francia Danone orosz cégeit egyszerűen el akarták kobozni, és ennek árnyékában kellett tárgyalniuk az oroszok által kijelölt vásárlókkal.
Más nyugati cégek viszont vígan maradtak: Auchan, Benetton, Subway stb. Arra hivatkoznak, hogy ők távol állnak a hadiipartól.
Putyin hadigazdaságra állította át Oroszországot, ezért tavaly 3,6% os volt a növekedés. Rekord minimumra, 2,6%-ra csökkent a munkanélküliség Oroszországban, ahol számos ágazatban munkaerőhiányt tapasztalnak. A munkabérek nőnek, így a piacon szép profitokat lehet elérni. Csak épp az jelent gondot, hogy a profitot kihozzák Oroszországból.
A Coca Cola orosz részlege tavaly megnégyszerezte profitját Oroszországban, és ezzel felülmúlta az ukrajnai háború előtti szintet – közölte a Business Insider, amely arról nem számolt be, hogy sikerült-e kihozni a pénzt az amerikai cégnek a szankciók sújtotta Oroszországból?
A washingtoni igazságügyi minisztériumhoz címzett panaszukban a károsultak azzal vádolják a Boeinget, hogy az “Egyesült Államok történetének legnagyobb vállalati katasztrófáját okozta.” 346 ember vesztette életét két Boeing katasztrófában 2018-ban és 2019-ben Indonéziában és Etiópiában.
“Bocsánatot kérek azért a fájdalomért, amelyet okoztam” – mondta a Boeing elnök vezérigazgatója a szenátusi vizsgálóbizottság előtt Washingtonban, ahol a családtagok tüntettek ellene. Mi történt?
2018 októberben Indonéziában Jáva szigetén nemsokkal a felszállás után a tengerbe zuhant egy Boeing óriásgép. Mindenki meghalt, az áldozatok száma 189 volt.
A másik Boeing 737 Max Etiópiában zuhant le 2019-ben, ott is a felszállás után nemsokkal következett be a katasztrófa. Etiópiában is mindenki meghalt: 157 volt az áldozatok száma.
Mindkét katasztrófát a Boeing műszaki hibája okozta. Calhoun elnök-vezérigazgató elismerte ezt a szenátusi vizsgáló bizottság előtt, és közölte:
”levontuk a tanulságokat, tanultunk a hibákból.”
A Boeing főnök azt is elismerte, hogy megpróbálták elhallgattatni azokat az alkalmazottakat, akik házon belül jelezték a hibákat. “Később azonban ebből is levontuk a következtetést” – mondta az elnök vezérigazgató, aki hatalmas végkielégítéssel az év végén távozik a Boeingtól.
Az igazságügyi minisztériumban most újra elővehetik azt a félretett ügyet, amely a Boeing csalását vizsgálta ki: a repülőgépgyártó óriás tudatosan félrevezette a repülésbiztonsági hivatal embereit amikor azok ellenőrizték az óriásgépeket.
A Boeing gépek azóta is furcsa dolgokat produkáltak: idén januárban felszállás után kiesett az ajtó egy része Oregon államban – USA. A pilóta kényszerleszállást hajtott végre, és szerencsére senki sem sérült meg, de nagy volt a pánik. A vizsgálat megállapította, hogy gyártási hiba történt, melyet korábban ugyan jeleztek, de nem javítottak ki.
24,8 milliárd dolláros kártérítés
Ennyit követelnek a családtagok, akik közül sokan eljöttek a szenátusi meghallgatásra.
“Én Angliából repültem Washingtonba, hogy halljam: mit tud mondani a Boeing elnök-vezérigazgatója a szenátusi vizsgáló bizottság előtt. Hogy tették biztonságosabbá a repülést?” – nyilakozta a BBC-nek az egyik meghalt utas lánya Washingtonban. Hozzátette:
”El akarjuk érni, hogy az Egyesült Államok bűnügyi vizsgálatot folytasson a Boeing és főként annak vezetői ellen hiszen ők 346 ember haláláért felelősek. Addig nem nyugszunk amíg igazságot nem szolgáltatnak nekünk!”
Richard Blumenthal szenátor, a biztonsági albizottság feje azzal vádolta a Boeing vezérét, hogy nem hajtotta végre azokat az intézkedéseket a biztonság javítására, melyeket megígért hiszen januárban jött az újabb katasztrófa, amely szerencsére nem követelt áldozatokat, de megmutatta, hogy a Max 737 továbbra sem biztonságos.
Josh Hawley szenátor egyenesen nekiszegezte a kérdést a Boeing elnök vezérigazgatójának:
“miért nem mondott le?!”
A szenátor azután is érdeklődött, hogy “ön évi 32,8 millió dolláros fizetést kap a Boeingtól, mégis miért?! ”Az elnök vezérigazgató végül márciusban jelentette be távozását.
A januári katasztrófa után a repülésbiztonsági hivatal főnöke látogatást tett a Boeing gyár telepen, ahol megállapította:
”nagyon erősen koncentrálnak a gyártási határidőre, de a biztonságra nem fordítanak kellő figyelmet.”
A Boeing egyik régi munkatársa rendszeresen jelezte a biztonsági problémákat, de ahelyett, hogy meghallgatták volna, halálra szekírozták.
A katasztrófa áldozatainak családtagjai úgy vélik, hogy a felelősöknek börtönben a helyük: ”A Boeing főnökök és mérnökök tudták, hogy a gép nem biztonságos, mégsem tettek semmit. Ők a felelősök azért, hogy a 24 éves lányom meghalt amikor az etióp gép lezuhant 2019-ben. Az egész Boeing vezetésnek börtönben a helye hiszen lényegében ők a felelősök a lányom haláláért” – mondta egy felháborodott apa Washingtonban a szenátusi meghallgatás után.
Hosszas viták után – amerikai-lengyel nyomásra – megszülettek a döntések az orosz cseppfolyósított földgáz elleni szankcióról. Magyarország és Németország az utolsóig ellenállt saját érdekeire hivatkozva, de azután megszületett a kompromisszum.
Az Európában turnézó Biden elnöknek megígérték az uniós vezetők, hogy szankcionálni fogják az orosz földgázt. Bidennek erre szüksége van az otthoni választási kampányban.
Mit jelent ez Magyarország esetében? Azt, hogy Brüsszel nem bolygatja Paks 2 ügyét, és továbbra sincs semmiféle szankció a vezetékes földgázra, amely lényegesen nagyobb részét teszi ki az uniós importnak mint a cseppfolyósított. Jelenleg az Európai Unió földgáz felhasználásának mintegy 5%-át teszi ki az orosz cseppfolyósított földgáz, melyet az uniós szankciók megcéloznak.
Ennek az 5%-nak is csak a negyedét érinti a tilalom, mert közvetlenül továbbra is szabad lesz orosz cseppfolyósított földgázt importálni, de reexportra ezentúl nem lesz lehetőség.
Moszkvának tavaly 8 milliárd eurós bevétele volt a cseppfolyósított földgáz uniós exportjából, ezt akarja csökkenteni ez a döntés. Bár szankciók eddig nem voltak, de az Európai Unió tagállamai Putyin Ukrajna elleni agressziója után kétharmaddal csökkentették földgáz importjukat Oroszországból, amely így elveszítette a gázfegyvert. Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely kitart az orosz földgáz mellett. Miért?
Az Orbán kormány a nemzeti érdekre hivatkozik, de valójában arról van szó, hogy Putyin ily módon finanszírozza a nemzeti együttműködés rendszerét.
Miért nőtt 50%-kal Mészáros Lőrinc vagyona 2023-ban?
Szinte mindenkinek csökkent az életszínvonala Magyarországon a magas infláció miatt hiszen ebben rekorderek voltunk az Európai Unióban, de Magyarország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc 660 milliárd forintról 990 milliárdra emelte vagyonának értékét.
Ilyet Jockie Ewing sem produkált soha egyetlen év alatt, de mögötte nem állt ott Orbán Viktor miniszterelnök.
Aki a megemelt rendszerhasználati díjat a lakossággal fizetteti meg, de a bevétel Mészáros Lőrincet gazdagítja.
Mondhatnánk persze azt is, hogy Putyin így fizet hiszen a földgáz szerződés a két állam között szigorúan titkos. Azt viszont a CIA is tudja, hogy Putyin a Gazprombankon keresztül finanszírozza “barátait” Európában és másutt. Ennek leleplezése miatt esett ki Moszkvában egy kórház hatodik emeleti ablakából a Lukoil igazgató tanácsának elnöke , aki át is adott egy listát a brit hírszerzésnek. Azóta a CIA Putyin ügynökének tekinti Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Ez békeidőben is meglehetősen problematikus, de háború idején amikor a NATO, amelynek Magyarország is tagja teljes mértékben támogatja Ukrajna önvédelmi harcát Oroszország ellen, több mint kínos. Ahogy erre Jens Stoltenberg NATO főtitkár célzott is amikor a Karmelita kolostorban tárgyalt Orbán Viktorral. Aki arról sem tudott semmit sem mondani: miért nincsen egyetlen hadra fogható dandárja sem a magyar honvédségnek holott ez előírás a NATO-ban?
Az uniós szankciók fékezhetik, de nem állítják le a BYD offenzíváját az elektromos autók piacán, mások viszont rosszul járhatnak.
Az uniós szankciók nemcsak a kínai autógyárakat érintik hanem a Kínában működő külföldieket például a Teslat is, amelynek a legnagyobb gyára Sanghajban van. Peking el akarja kerülni a kereskedelmi háborút az Európai Unióval, amely a második legfontosabb kereskedelmi partnere.
17,4 – 38,1% e két határérték között ingadoznak a kínai elektromos autókra kivetett uniós vámok, és ez mindenképp csapás az exportőrök számára, akik amúgyis azzal kénytelenek szembenézni, hogy az elektromos autók nem igazán kelendőek állami támogatás nélkül Európában sem.
A BYD, amely a legtöbb elektromos autót állítja elő a világon, nem rendül meg az uniós szankcióktól, tovább nyomul előre – mondják azok a szakértők, akik a CNN gazdasági rovatának nyilatkoztak. Gregor Sebastian, a Rhodium Group vezető elemzője arra mutatott rá, hogy a BYD autóit csak 17,4%-os vám sújtja vagyis a legalacsonyabb tarifa, és ez lehetővé teszi a BYD-nek, hogy árban továbbra is alákínáljon az európai autógyáraknak pedig épp őket akarja az Európai Unió megvédeni. A szakértő hangsúlyozza:
“A BYD épít egy gyárat az Európai Unióban – ez Szeged, de nem említik Magyarországot – de a Kínából érkező autókat 17,4%-os vám mellett is vígan el tudja adni Európában különösen, hogy a hibridekre nem vonatkozik a vám. A BYD profitja Európában 45%-kal magasabb mint Kínában, így aligha mondanak le az exportról.”
Peking már régóta készülődik az európai elektromos autópiac elfoglalására: már 2021-ben több elektromos autót szállítottak ide mint Ázsiába, és azóta ez a tendencia fokozódott.
Épp az európai piac meghódításával vált Kína a világ első számú autó exportőrévé.
Az USA 100%-os import vámmal védekezik a kínai elektromos autók ellen, Biden elnök a négyszeresére emelte a tarifát. Trump viszont tanácsadóként akarja alkalmazni Elon Muskot, aki mind Washingtonban mind Brüsszelben lobbizik azért, hogy a szankciók csak a kínai autókat érintsék, az ott gyártott külföldieket ne.
Kínának óriási az exportkapacitása:
Az Európai Unió piaca az egyetlen, amely képes a kínai exportot felszívni. Pekingnek hosszútávú céljai vannak az elektromos autók exportjával, mert az Egyesült Államokkal folyó technológiai versenyben ezen a téren már messzire jutottak. Pekingben a párizsi klímavédelmi egyezmény elfogadása után globális zöld offenzívát terveztek, és most ezt valósítják meg: napelemek, szélturbinák, akkumulátorok elektromos autók stb.
Februárban Pekingben nagy konferenciát rendeztek az elektromos autók globális exportjának támogatására – ezen részt vettek a kereskedelmi minisztérium és a nemzeti bank vezetői is.
Kínának még mindig jelentős bérelőnye van a világ fejlett államaihoz képest.
A kínaiak elsősorban az olcsó elektromos autókra mennek rá, ezért sikeres a BYD, az állami SAIC viszont, amely drágább járműveket állít elő, telibe kapta az uniós vámot, mert rá a legmagasabb tarifa vonatkozik: 38,1%. A kínai cég eladásainak tavaly 15%-át tette ki az európai piac. Ha tartani akarják ezt a részesedést, akkor nekik is gyárat kell építeniük az Európai Unióban.
Mi lesz a Teslaval, amely a Kínában gyártott autóit árusítja Európában?
Elon Musk nem hiába lobbizott Brüsszelben, mert az Európai Unió fővárosában különleges elbánást terveznek a Tesla autókkal szemben. Rá is kivetnek vámot, de kevesebbet mint a kínai elektromos autókra. A Tesla egyelőre annyit közölt, hogy emelkednek a Tesla 3 árak az uniós vámok miatt.
“Ha a Tesla 21%-os vámot kapna mint a hozzá hasonló kínai autók, akkor versenyképtelenné válna az európai piacon” – nyilatkozta a Rhodium Group szakértője a CNN gazdasági rovatának.
Oroszország gazdasága növekszik, de meddig? 27 hónapja tart a háború Ukrajnában, melyet Putyin agressziója indított el, amely miatt számtalan szankció sújtotta Oroszország gazdaságát, amely azonban sok nyugati szakértő várakozásaival ellentétben, nem roppant össze. Miért nem? Ennek nézett utána a BBC gazdasági rovata.
“Az orosz gazdaság tudott alkalmazkodni az elképesztően rossz nemzetközi feltételekhez”
– mondja Yevgeni Nadorsin, a PF Capital vezető elemzője.
Keleten és Délen új piacokat talált magának Oroszország, és ily módon sikerült eddig átvészelnie a szankciók hatását.
“Mit lehet elérni a szankciókkal és mit nem? Nem lehet Oroszországot egy pillanat alatt eltüntetni a világgazdaságból! A szankciók megbonthatják egy ország gazdasági egyensúlyát, de utána beindul az alkalmazkodás folyamata. Moszkva átirányította a kőolaj exportját Európából Kínába és Indiába. 2022-ben 60 dolláros ársapkát próbáltak húzni a G7 illetve az Európai Unió tagállamai az orosz olajexportra, de mindenkinek hamarosan be kellett látnia, hogy az oroszok eléggé könnyen kijátszhatják ezt az intézkedést” – fejtegeti Elina Ribakova, a Peterson világgazdasági intézet főmunkatársa. Rámutatott arra, hogy a Nyugat dilemma elé került, mert Oroszország a világ egyik legnagyobb olajexportőre, és amennyiben lényegesen csökkenti exportját, akkor globális áremelkedés következhetne be, amit mindenki szeretne elkerülni a G7 államokban és az Európai Unióban.
“A nyugati cél kettős volt: továbbra is lehetővé tenni az orosz olaj exportot, de csökkenteni azt a jövedelmet, melyet Moszkva ebből húzhat”
– magyarázza a szakértő. “Ha viszont a két szempont szembekerül egymással, akkor az első győz, mert a globális gazdaság olajellátása fontosabb mint Oroszország megbüntetése. Így viszont Moszkva továbbra is jelentős jövedelemhez jut az olaj exportjából, és ebből finanszírozhatja a háborút Ukrajnában.”
Kína szerepe meghatározó
A G7 államok gyakran bírálják Kínát, mert támogatja az Ukrajnában agresszív háborút folytató Oroszországot. A Kínából érkező import a szó szoros értelmében létfontosságú Oroszország számára: a boltok tele vannak kínai okostelefonokkal és tabletekkel. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó rendszeresen figyelmezteti kínai tárgyaló partnerét, Vang Ji külügyminisztert, hogy ne szállítsanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek a nyugati szankciós listákon szerepelnek, és amelyeket fel lehet használni fegyverek gyártására.
A kínaiak mindig le is teszik a nagy esküt, de a CIA szerint Oroszország mégiscsak hozzájut rengeteg szankciós listán szereplő áruhoz nem kis részben Kína segítségével.
Jellemző példa: Misusztyin orosz miniszterelnök nemrég büszkén mutatta be az új Volgát, amelyet régebben nyugati autókról másoltak. Most az orosz kormányfő nem sietett elárulni: az új Volga a kínai Changan orosz “változata”. Misusztyin miniszterelnök azért megkérdezte: ”a kormány is kínai a Volgában?” A gyártó cég igazgatója kénytelen volt elismerni, hogy “az is kínai.”
Az Egyesült Államokat és az Európai Uniót persze nem ez zavarja elsősorban hanem a hadiipar. Putyin utasítására Oroszország hadigazdasággá vált.
A hadiipar húzza az orosz gazdaságot
Az ukrajnai háború előtt 400 milliárd dollárnak megfelelő rubelt irányzott elő Moszkva az infrastruktúra fejlesztésére, de miután Putyin megindította csapatait 2022 február 24-én Ukrajna ellen, szinte a teljes összeg átkerült a hadiipar fejlesztésére.
Az USA úgy akarja gyengíteni az orosz hadiipart, hogy szankciókat alkalmaz olyan cégek ellen, amelyek külföldről ellátják az oroszokat olyan árukkal, melyeket nem tudnak beszerezni a szankciók miatt.
Yellen asszony, az USA pénzügyminisztere azokat a bankokat célozta meg, amelyek finanszírozzák az orosz importot. Épp ezért a nagyobb kínai bankok már le is álltak ezzel, a közepes és kis bankok viszont kevésbé üzletelnek a dollár övezetben , ezért őket nehezebb elérni Washingtonból. Ennek ellenére az amerikai pénzügyi szankciók egyre hatékonyabbak:
”Egyre lassabban érkeznek be a kritikus áruk Oroszországba, egyre nehezebb pótalkatrészhez jutni. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy bankok elzárkóznak az orosz import finanszírozásától Kínában, Törökországban vagy az Egyesült Arab Emirségekben, mert tartanak az amerikai szankcióktól”
– mondja Chris Weafer, a Macro Advisory eurázsiai tanácsadó cég alapítója. A tanácsadó hozzátette:
„Amennyiben folytatódik ez a tendencia, hogy a bankok egyre inkább megtagadják az orosz import finanszírozását, és egyáltalán nem hajlandók orosz ügyletekkel foglalkozni, akkor ősszel Oroszország pénzügyi válsággal kerülhet szembe”
– jósolja a szakértő, aki a BBC gazdasági rovatának nyilatkozott.
Adócsökkentést ígért az amerikai nagyvállalatok főnökeinek a 78-ik születésnapját ünneplő Trump a washingtoni Business Roundtable keretében, ahol Biden kabinetfőnöke a nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Biden Olaszországban a G7 csúcson vesz részt.
A több mint kétszáz nagyfőnök kiállt amellett, hogy meg kell őrizni azt az adócsökkentést, melyet Trump írt alá 2017-ben. Biden elnök adóemelésekkel finanszírozná részben a költségvetési hiányt míg Donald Trump újabb adócsökkentést ígért. Az AP hírügynökségnek egy magát megnevezni nem kívánó elnök vezérigazgató elmondta, hogy Trump 20%-os társasági adót vezetne be, hogyha visszakerülne a Fehér Házba. Abban is eltér Trump gazdaságpolitikai elképzelése Biden elnöktől, hogy fokozná az olajkitermelést a környezetvédelmi aggodalmak ellenére. Trump elnöksége idején kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímavédelmi egyezményből, majd Biden újra felvállalta annak előírásait. Jeffrey Zients, Biden kabinetfőnöke ezzel szemben a nemzetközi együttműködés hasznosságát hangsúlyozta. Hozzátette azt is, hogy a Federal Reserve Board függetlensége fontos az USA világgazdasági vezető szerepe miatt. Trump csökkenteni akarja a Federal Reserve Board önállóságát.
Biden kampányfőnöke kiemelte: Trump kereskedelmi háborúba sodorná az Egyesült Államokat több országgal mindenekelőtt Kínával szemben, diplomáciai konfliktus sorozatot indíthatna el azzal, ha az illegális bevándorlókat megpróbálná visszatoloncolni szülőhazájukba.
A Big Business alacsony társasági adót akar
A Business Roundtable legkevesebb 10 millió dollárt költ el arra, hogy a társasági adó megmaradjon a jelenlegi 21%-os szinten. Trumpnak ez az adócsökkentése jövőre lejár, a Biden adminisztráció pedig adóemelést szeretne elérni. A demokraták és a republikánusok adófilozófiája szembemegy egymással.
Abban mind a két nagy párt egyetért, hogy meg kell őrizni a 21%-os társasági adó kulcsot a kisvállalkozások számára, melyek üzleti forgalma nem haladja meg a 400 ezer dollárt évente.
Magát a társasági adót Biden elnök 28%-ra emelné míg Trump 20%-ra csökkentené.
A 2017-es adócsökkentés jól jött a cégeknek, de növelte a költségvetési hiányt. Trump akkor azzal indokolta meg az adócsökkentést, hogy az majd beindítja a gazdaságot, és így végülis több adó érkezik majd az államkincstárba, de ez nem jött be. Ennek ellenére Trump és a Big Business továbbra a neoliberális elképzelés híve: minél kisebb az adó annál jobb, mert az állam nem jó gazda, a privát szféra viszont igen. Mit mutatnak a számok? A kongresszusi költségvetési hivatal szerint, hogyha meghosszabbítanák Trump 21%-os társasági adóját, akkor így tíz év alatt 4,9 ezer milliárd dollártól esne el az állam. A szövetségi kormány adóssága jelenleg 27,6 ezer milliárd dollár.
Mire hivatkozik a Big Business?
Arra, hogy az alacsony adók versenyképesebbé teszik az amerikai cégeket a világban, mert több pénzük marad arra, hogy új munkaerőt alkalmazzanak és fejlesszék a technológiát. Arra az apróságra nem térnek ki, hogy az ő zsebükben is több marad.
Jon Moller, a Procter&Gamble elnök vezérigazgatója újságíróknak elmondta Washingtonban, hogy az adóemelést a cégek minden valószínűség szerint áthárítanák az amerikai fogyasztókra oly módon, hogy emelnék az árakat, és ez újra beindíthatná az inflációt.
Biden adóreformja 2,2 ezer milliárd dolláros pluszt jelentene az államkincstárnak 10 év alatt. Az adóreform hívei arra hivatkoznak, hogy ily módon csökkenhetne a költségvetés hiánya, és a 28%-os társasági adó még mindig kisebb lenne mint a Trump adócsökkentése előtti 35%.
Donald Trump a választási kampány során erről azt mondta, hogy “Biden adóemelése megszünteti a munkahelyeket és lerombolja az országot!”
A Business Roundtable elnöke már márciusban úgy nyilatkozott a Fortune magazinnak, hogy
“mi elnök-vezérigazgatók együttműködünk bárkivel, aki a Fehér Házban van.”
Lindsey Graham republikánus szenátor elmondta a CBS televízióban, hogy “Ukrajna 10-12 ezer milliárd dolláros kritikus ásványi anyagon ül, így ők lehetnének a leggazdagabb állam Európában. Nem akarom ezt Putyinnak adni, hogy megossza Kínával.
Ha most segítünk Ukrajnának, akkor a legjobb üzleti partnerünké válhat. Ezt a 10-12 ezer milliárd dollár értékű kritikus ásványi kincset a Nyugat kapná nem pedig Putyin és Kína.”
A republikánus szenátor tavaly járt Kijevben, ahol így fogalmazott:
”ebben a háborúban oroszok halnak meg, ez a legjobb módja a pénzünk elköltésének.”
Moszkva ezt követően háborús bűnösnek nevezte, és elfogató parancsot adott ki ellene.
Graham szenátor, aki korábban a légierő pilótája volt, megtisztelőnek nevezte, hogy szerepelhet Putyin ellenfeleinek listáján. A republikánus szenátor most kijelentette:
”az USA nem engedheti meg, hogy ezt a háborút elveszítse.”
A republikánus szenátor javaslattal is élt: ”háromszáz milliárd dolláros orosz vagyon van lefoglalva Európában, ezt Ukrajnának kellene adnunk.”
Ennek a pénznek körülbelül a fele az orosz nemzeti bank devizakészletét jelenti, melyet jórészt Belgiumban tartott. Az USA már régóta javasolja az orosz vagyon elkobzását, mert ebből akarja fedezni az ukrajnai háború egyre növekvő költségeit.
Mitől ilyen harcias Trump szenátora?
Washingtonban a republikánusok az utolsó percig hátráltatták az ukrajnai segély megszavazását, hogy ezzel kellemetlen helyzetbe hozzák Biden elnököt. Végülis csak akkor adták be a derekukat amikor a Pentagon közölte velük: ha Ukrajna nem kap segélyt az USA-tól, akkor beszakadhat a front, és az oroszok elfoglalhatják Harkivot, Ukrajna második legnagyobb városát. Ezekután Donald Trump is rábólintott az ukrajnai segély csomagra. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója pedig úgy adta át a segély csomagot Ukrajnának, hogy az idén ezzel képesek lesznek visszaverni az orosz támadást, jövőre pedig ellentámadást indíthatnak.
Az USA, amely 2021-ben tehát már Putyin agressziója előtt stratégiai ellenféllé nyilvánította Oroszországot és Kínát, tovább akarja folytatni a háborút noha Ukrajna ereje egyre inkább fogyatkozik.
Ezért mindinkább felmerül a gondolat Washingtonban is: “kiképzőket” kell küldeni Ukrajnába. Ebben semmi újdonság sincs: már jócskán Putyin agressziója előtt népes amerikai kiképző csapat működött Ukrajnában, az ő segítségükkel sikerült elhárítani a villámháborús fenyegetést. Jelenleg egy olyan két csillagos amerikai tábornok áll a “kiképző” csapatok élén Ukrajnában, aki megjárta Irakot és Afganisztánt, van tehát haditapasztalata bőségesen.
Mindeközben John Bolton, Trump elnöki egykori nemzetbiztonsági tanácsadója azzal vádolta meg egykori főnökét, hogy amint visszakerülne a Fehér Házba, azon nyomban tárgyalni kezdene Putyinnal az ukrán vezetés feje fölött egy fegyverszünetről a jelenlegi frontvonalakon. Ez Putyin ajánlata is, melyet Biden elnök egyelőre nem fogad el, de a CIA igazgatója titokban tárgyal az orosz hírszerzés vezetőjével valamiféle ukrajnai megoldásról. Biden elnök nem vesz részt azon a svájci békekonferencián, melyen Ukrajna jövőjét akarják tisztázni, de nem hívták meg Oroszországot, így a júniusi konferenciától senki sem vár különösebb eredményt.
India a tengeren szállított orosz kőolaj legnagyobb vásárlójává vált azt követően, hogy a Nyugat az orosz olajra is szankciókat fogadott el Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. A Rosznyeft havonta legkevesebb három millió hordó kőolajat ad el az indiai Reliance Industriesnak, amely ezért rubelben fizet. Korábban az indiai olajfinomítók rúpiában fizettek, és ezt nehéz volt kihozni Indiából.
A szerződő felek az árat nem közölték, de a Reuters úgy tudja, hogy kedvezményes áron érkezik a kőolaj Oroszországból Indiába, ahol viszont rubelben fizetnek az orosz fél kérésére. Az orosz olajat azután India exportálja szerte a világon hiszen a szankciók rá nem vonatkoznak. India a világ leggyorsabban fejlődő nagyhatalma, tavaly a GDP több mint 7%-kal nőtt az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol nemrég újraválasztották Narendra Modi miniszterelnököt, aki stratégiai együttműködési egyezményt kötött az Egyesült Államokkal. India ugyanakkor továbbra is tagja a BRICS szövetségnek – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika – amelynek célja az amerikai világuralom mérséklése és megváltoztatása.
Putyin: a külkereskedelem 40%-a már rubelben zajlik
Az orosz elnök elmondta Szentpéterváron, hogy tudatosan mérsékelik a fizetéseket a “nem baráti államok valutáiban”. Ez persze kényszerhelyzet, mert az Ukrajna elleni agresszió után Oroszországot kizárták a dollár övezetből, a nemzeti bank Nyugaton tartott sok milliárd dollár értékű vagyonát lefoglalták, és Oroszországban megszűnt a Swift rendszer, amelyen a fizetéseket bonyolítják a globális gazdaságban. Az orosz elnök hangsúlyozta:
”a jövőben növelni fogjuk a BRICS államok valutáiban folyó fizetéseket hiszen ezek az államok már a világkereskedelem háromnegyedét adják.”
Putyin itt is megszépíti a valóságot: a kínai jüan az, amely mind nagyobb szerepet játszik Oroszország pénzügyi életében. A nagy kínai bankok ugyan távol maradnak az orosz piactól, mert Yellen amerikai pénzügyminiszter megfenyegette őket, de a kisebb és közepes bankok kihasználják a lehetőséget, melyek a nyugati szankciók által szorongatott orosz piacon számukra kínálkoznak.
Oroszország legfőbb export terméke változatlanul az energia, a legfontosabb felvevő piacok azonban változtak: míg korábban Európa is jelentős vásárló volt, most Kína, India és Törökország veszi meg a legtöbb orosz földgázt és kőolajat. Mind a három állam reexporttal is foglalkozik vagyis eladja a szankció által sújtott orosz kőolajat és földgázt a nyugati piacokon, és lefölözi ebből a hasznot.
A magyar hadiipar legtöbb cége komoly veszteséggel zárta a tavalyi évet pedig az ukrajnai háború miatt mindenütt növekedtek a hadikiadások Európában.
A hazai hadiipar termékeire nincsen kereslet. Másrészt a magyarországi gyárak csak lassan alkalmazkodnak a gyorsan változó kereslethez míg a vetélytársak az Egyesült Államokban és az Európai Unióban e téren sokkal sikeresebbek voltak.
Eddig a legnagyobb kudarc a Lynx gyalogsági harci jármű, amely a jövőben még bejöhet, de jelenleg olyan eszközöket keresnek a vásárlók, amelyek a harctéren már bizonyítottak.
wikipedia.com
A Rheinmetall, amely a Lynxet is gyártja felfuttatta termelését Magyarországon, de ezt nem követte a profit. Tavaly 27,4 milliárd forintos üzleti eredményt produkált, de nemhogy profit nem volt, de veszteséget mutatott ki a Rheinmetall Magyaroszágon: 5,34 milliárd forintot. Ez persze lehet könyvelési trükk is az adózás elkerülésére.
A Portfolio portál arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor oroszbarát politikája miatt a NATO – ban és az Egyesült Államokban egyre inkább gyanakodva figyelik Magyarországot, és ennek a magyar hadiipar is megihatja a levét. Közben a többi NATO tagállamban szárnyalnak a hadiipari részvények:
Tíz évig bomba üzlet lesz a fegyvergyártás
Erről nyilatkozott a NATO tagállamok egyik fő fegyverszállítója, aki a konfliktus elhúzódására számít a gázai övezetben és Ukrajnában. A készletek mindenütt rohamtempóban fogynak, ezért a fegyvergyárak maximális kapacitással üzemelnek.
“A geopolitikai feszültségek fegyverkezéshez vezetnek a következő évtizedben”
– nyilatkozta a BBC-nek a Chemring fegyvergyár főnöke. Michael Ord elmondta, hogy a cég nagyon sokféle fegyvert gyárt: az elektronikai háborúhoz szükséges eszközöktől a légi hadviselésig sőt az űr programokba is bekapcsolódtak. 2030-ra el akarják érni az egymilliárd fontos éves üzleti eredményt, ez a jelenleginek a négyszerese!
A fegyvergyár főnöke rámutatott arra, hogy minden NATO tagállam fokozza a fegyverkezését részben azért, hogy támogassa Ukrajnát részben pedig eleget akar tenni az elvárásoknak, melyek szerint az éves GDP 2%-át kell minden tagállamnak katonai célokra fordítania.
Rishi Sunak brit miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy Nagy Britannia túl is teljesíti ezt hiszen a GDP 2,5%-át kívánja erre a célra fordítani. A Munkáspárt vezére, Keir Starmer közölte, hogy amennyiben megnyerik a júliusi választást, akkor ők is betartják a 2,5%-os katonai költségvetés ígéretét.
A brit fegyvergyártás és export már évek óta szárnyal: 2022-ben 70%-kal volt magasabb mint 2021-ben.
Putyin 2022 februárjában támadta meg Ukrajnát. A Hamász 2023 októberi terrorakciója megnövelte a brit fegyver exportot a Közel Kelet irányában.
A hágai nemzetközi bíróság háborús bűnök miatt egyaránt elítéli a Hamász vezetőit és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Ennek nyomán a skót nemzeti párt, a liberális demokraták és néhány ellenzéki csoport Nagy Britanniában azt követeli a kormánytól, hogy tiltsa be vagy korlátozza a fegyverexportot Izraelbe.
Lord Cameron külügyminiszter erre azt válaszolta, hogy egy ilyen tilalom csakis a Hamászt erősítené meg. Nagy Britannia különben is csak Izrael fegyver importjának egy százalékát adja vagyis különösebb jelentősége egy tilalomnak nem lenne.
Nagy Britanniában szigorúan szabályozzák a fegyverek exportját, és azt mindenképp igyekeznek elkerülni, hogy a fegyvereket megvásárló külföldi kormány azokat a saját népe ellen használja föl.
Ukrajna a világ legnagyobb fegyver importőre
Az USA a világ legnagyobb fegyverexportőre, a franciák megelőzték az oroszokat, akik visszaestek – állapította meg a stockholmi Békekutató Intézet.
Az Egyesült Államok 17%-kal növelte fegyver exportját az elmúlt évtizedben, Franciaország 47%-kal, Oroszország fegyver exportja az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent: -53%.
Az Egyesült Államok adja a világ fegyver exportjának több mint 40%-át. Blinken külügyminiszter többször is rámutatott, hogy a NATO tagállamok növekvő fegyverkezésének a fő haszonélvezői az amerikai fegyvergyárak hiszen a világ öt legnagyobb fegyver exportőr cége közül négy amerikai: Boeing, Lockheed Martin, Northrop Grumman és Raytheon.
A legnagyobb fegyver importőrök India, Szaúd Arábia és Katar. Ukrajna a negyedik helyen áll a stockholmi Békekutató intézet statisztikájában, de ez a megvásárolt fegyverekre vonatkozik. Az önvédelmi háborút folytató ország szinte valamennyi NATO tagállamtól jelentős mennyiségű fegyvert kap ingyen is, hogy megállítsa az orosz agressziót. Ukrajna már 2023-ban a legnagyobb fegyver importőr volt a világon, ha beleszámoljuk azt, hogy a fegyverek jelentős része ingyenes támogatásként érkezett a hadban álló országba – írta a Deutsche Welle.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
