Hasznos

Britannia óvakodj a Huaweitől!

Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint, ha a kínaiak részt vehetnek az 5G rendszer bevezetésében, akkor ez a polgári szférának is jelent bizonyos kockázatot, de a titkosszolgálat súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.

Robert O’Brian nemzetbiztonsági tanácsadó a Financial Timesban azt írta:

„A kínaiak ellophatják az Egyesült Királyság legfontosabb titkait!”

Például azokat, melyek az atomfegyverekkel kapcsolatosak vagy amelyek a két titkosszolgálatot: az MI 5-ot és az MI 6-et érintik! Trump nemzetbiztonsági tanácsadóját „valósággal sokkolja” az, hogy Londonban a Huawei-el kapcsolatos döntést pusztán gazdaságinak és nem nemzetbiztonságinak tekintik!

Az amerikaiak offenzívája eddig sikertelen

Korábban Pompeo külügyminiszter házalt ugyanezzel Európában, de sehol sem fogadták igazán örömmel. Mindenütt úgy vélik, hogy az USA azért akarja kizárni a Huaweit az 5G tenderből, hogy ezzel legyengítse Európát, mely az Egyesült Államok vetélytársa a globális gazdaságban. Erre figyelmeztetett Vang Ji kínai külügyminiszter is, aki nemrég Brüsszelben rámutatott: Kína partnernek tekinti az Európai Uniót nem pedig vetélytársnak. Magyarország figyelmen kívül hagyva az amerikai figyelmeztetést, a Huawei 5G rendszerét vezeti be- éppúgy mint Spanyolország. Olaszország, Németország, Franciaország és Portugália jelezte: nem hajlandó kizárni a kínaiakat az 5G tenderből. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy Peking figyelmeztetett mindenkit: a Huawei kizárását igen rossz néven venné. Aki tehát így dönt, az kockáztatja azt, hogy hátrányba kerülhet a világ egyik legdinamikusabb piacán, ahol potenciálisan 1,4 milliárd vásárló van.

A MAX helyett a vezér repül

Távozik a Boeing vezérigazgatója. A 737 MAX tragédiák utáni leállása és a bevételek zuhanása miatt súlyos helyzetbe került amerikai cég azonnali vezetőváltás mellett döntött, miután egy hete a MAX-ok gyártását is leállították.

Azonnali hatállyal távozik a Boeing vezérigazgatói pozíciójáról Dennis Muilenburg – jelentették hírügynökségek (nem egyértelmű, hogy lemondással vagy kitették a szűrét). A január 13-i váltásig – amikor David L. Calhoun eddigi elnök veszi át a vezérigazgatói tisztet is, Greg Smith pénzügyi helyettes vezeti a céget.

A Boeing-vezért a 737 MAX totális kudarca temette maga alá.

A vadonatúj gép két példánya lezuhant: tavaly októberben a Lion Air indonéz légitársaság, majd idén márciusban az Ethiopian Airlines gépe.

A két tragédiában 346-an vesztették életüket.

A vizsgálatok kiderítették, hogy az új típus hibás átesésvédelmi rendszere (MCAS) volt a balesetek oka. Ennek következtében bizonyos helyzetekben a gépek irányíthatatlanná váltak. Az új rendszert a pilóták se ismerték, a cég elhallgatta, hogy nem a régi továbbfejlesztett változatát építették a gépekbe, hanem teljesen új szoftvert.

Márciusban a MAX-ok repülését megtiltották. Ennek következtében légitársaságok sora mondta vissza a megrendeléseket.

Forrás: statista.com

A statista.com ábrájából kiderül, hogy lényegében nullára csökkent a típus megrendelése. Ennek ellenére a Boeing havi 42 darab előállítását fenntartotta. Egészen egy héttel ezelőttig, amikor bejelentette a gyártás felfüggesztését. Azután, hogy a szövetségi légiközlekedési hatóság – amely korábban átengedte az MCAS-t – nem engedélyezte a MAX visszatérését a légiközlekedésbe. A döntés 12 ezer ember munkájára van hatással.

Forrás: statista.com

A statista.com diagramja azt mutatja, hogy meredeken zuhant a cég árbevétele. A harmadik negyedévben 51 százalékkal kerestek kevesebbet az egy évvel ezelőttinél. A megelőző időben csaknem négymilliárd dollárt bukott a világ (eddig) vezető repülőgép-gyártója.

Dennis Muilenburg vezérigazgató

a két baleset után is azt állította, hogy ezek a repülőgépek biztonságosak.

Később viszont már úgy nyilatkozott, hogy a Boeing „követett el hibákat”. Többször is bocsánatot kért az áldozatok hozzátartozóitól, akkor azonban már mind a hozzátartozók, mind a törvényhozók közül sokan a lemondását követelték.

A balesetek miatt Muilenburgnak a Kongresszus közlekedési bizottsága előtt is tanúskodnia kellett október végén. Ennek során több képviselő is azt firtatta, hogy a történtek fényében miért nem mondott még le, ezekre a felvetésekre azt válaszolta, nem úgy nevelték, hogy megfutamodjon.

Korábban ez a típus volt a Boeing legjövedelmezőbb terméke, s elemzők szerint a gyártás felfüggesztése nem csupán a gyárat, hanem az egész amerikai gazdaságot érzékenyen érinti. A vállalat becslése szerint a válság mintegy 10 milliárd dollárba kerül, szakértők azonban legalább a duplájára teszik a veszteséget. Két vezető hitelminősítő, az S&P és a Moody’s a napokban egyaránt egy kategóriával rontotta az amerikai repülőgépgyártó hosszú- és rövidtávú adósbesorolását.

Autópiac: vége az aranykornak

Jelentős visszaeséssel számolnak a német autógyártók, ami a munkahelyeken is meglátszik. A technológiaváltással véget érhet az ágazat aranykora. A német gyártók nekimentek az Európai Bizottság „zöld tervének”. A bajok idővel ideérnek.

A globális autópiac visszaesésének folytatódására és Németországban több tízezer ágazati munkahely megszűnésére számít a német autóipari szövetség (VDA) a Die Welt című német lap csütörtöki számában ismertetett előrejelzése szerint. A világszerte értékesített új autók száma a tavalyi 84,2 millióról 80,1 millióra csökkenhet az idén, jövőre pedig a 80 milliós határt is jóval alulmúlhatja, 78,9 millió lehet, ami nagyjából a 2015-ös szintnek felel meg.

Mindenütt visszaesik az eladás

A visszaesés legfőképpen annak tulajdonítható, hogy

a három legnagyobb piacon egyszerre csökken a kereslet az új autók iránt.

Kínában idén a tavalyihoz képest mintegy 10 százalékkal 20,9 millióra, jövőre további 2 százalékkal 20,5 millióra csökkenhet az eladott új kocsik száma. Az Egyesült Államokban idén 2 százalékos csökkenéssel 16,9 millióra, jövőre további 3 százalékos csökkenéssel 16,5 millióra süllyedhet az értékesítési darabszám. Európában – az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagországaiban – idén 15,6 millió darabnál stagnál az értékesítés, jövőre pedig 2 százalékkal 15,3 millióra csökkenhet a VDA előrejelzése szerint.

Németország idén tetőzhet

A német autópiac azonban – legalábbis egyelőre – szebb képet mutat. A 2019-es évben a belföldi piac 4 százalékkal növekszik, 3,57 millió új személygépkocsi regisztrációjával számolnak, ami az évtized legmagasabb értéke – ezt mondta Bernhard Mattes, a a német autóipari szövetség (VDA) elnöke a szervezet éves sajtótájékoztatóján szerdán Berlinben.

Jövőre már csak 3,43 millió új személygépkocsi értékesítésével számolnak, ami 4 százalék visszaesés. A német csoportok márkáinak globális autótermelése ezzel 2019-ben és 2020-ban is 16 millió mozoghat a 2018-as 16,3 millió után.

Nem szabad tévesen értelmezni azt a tényt, hogy a német autóiparban a dolgozók száma a 2018-as 835 300 után viszonylag stabil volt, idén 834 ezerre csökkenhet

– derült ki Mattes szavaiból. Szerinte jövőre ez a tendencia felerősödik.

A német cégeknél a kapacitáskihasználás csökken, a határozott idejű munkaszerződéseket nem hosszabbítják meg – sorolta azokat a tényeket, amelyek a magyarországi cégekről is kiderült.

Több folyamat párhuzamosan

A létszámalakulás – minket is érintően – hármas képet mutat. A motor és a hajtáslánc gyártásában 2030-ig 70 ezerrel csökkenhet a németországi autóipari munkahelyek száma a VDA előrejelzése szerint. Ezzel párhuzamosan zajlik azonban az új technológia, az elektromos hajtás terjedése – sokmilliárd eurós befektetésekkel – megállíthatatlannak tűnik. Ez sokkal kevesebb embert igényel, a költségek lényegesen kisebbek, mint a belsőégésű motorral szerelt kocsiknál. A cégek takarékoskodása tehát arra vezérli a gyártókat, hogy

a hagyományos motorú autók készítését első lépésben az olcsó munkaerejű keleti régióban erősítse.

Ez állhat annak hátterében, hogy Magyarországon nem látszik csillapulni az autós cégek befektetési hulláma. Legutóbb a BMW jelentette be, hogy 2020. tavaszán elkezdődik a debreceni üzem építése. Vannak azonban jelek arra, hogy az elektromos járművek gyártását a szakszervezetek minden erővel megpróbálják otthon tartani.

A VDA éppen távozóban lévő elnöke az éves sajtótájékoztatón keményen nekiment az Európai Bizottságnak. A széndioxid-kibocsátás 2030-ra előirányzott 37,5 százalékos előírása a legszigorúbb a világon – mondta Bernhard Mattes. Cégeinknek hosszú távú tervezési biztonságra van szükségük, amire nincs szükségük, egy újabb „öntet”, az „Európai Green Deal”. A 2030-ra már 40 százalékos csökkentés nagyon komoly, most egy további emelés mérlegelése súlyos gondatlanság – sorolta ellenvetésüket a bizottság új, német, elnöke, Ursula von der Leyen 2050-ig terjedő, 55 százalékos csökkentési zöld tervével szemben a VDA vezetője. Szerinte Brüsszel nem veszélyeztetheti Európa iparának versenyképességét még szigorúbb uniós éghajlati célokkal, ehelyett a meglévő 2030-as célok intelligens iparpolitikát igényelnek.

Keletre tart a használt német dízel?

Sok német autókereskedő számolt be arról, hogy a használt dízelautókért keresik meg őket külföldről, elsősorban Kelet-Európából. A dízelválság azonban a számok tanúsága szerint kisebb, mint a hírekből látszik.

A dízelsokk ma is érezteti hatását, amióta kitört a Volkswagen körüli botrány 2015-ben – derül ki a Handelsblatt írásából. A manipulált mérési eredmények miatt szükségessé váló utólagos felszerelés-kiegészítés és a városok behajtási tilalmától való félelem miatt az eladási adatok összeomlottak, és az árak szintén estek – olvasható a német üzleti napilapban.

Nincs akkora dráma

A drámai felütést azonban nem igazolják a közölt számok. Azt igen, hogy a dízelüzemű járművek részesedése az értékesítésben romlott. Míg 2015-ben az új járművek közt a dízelek aránya 48 százalék volt, 2019 első tíz hónapjában csupán 32,2. Az is látható, hogy a kereskedők szempontjából a dízel továbbra is problémás. A lap idézi a járműipari információkat gyűjtő és feldolgozó Deutsche Automobile Treuhand (DAT) felmérését, amely szerint a dízelválságot csak minden ötödik megkérdezett autókereskedő volt képes legyőzni,

„de a helyzet egyre enyhül”.

A felmérés szerint a használt dízelek újkori értékük 52 százalékán kelnek el, ami nagyobb, mint a benzineseké. A DAT számaiból azonban kiderül, hogy a különbség nem drámai: a benzinesek 56,7 százalékát érik eredeti áruknak, és a két számsor két éve szinte pontosan párhuzamosan fut. Mindkét esetben három éves kocsikkal számoltak, 15-20 ezer kilométer éves futásteljesítménnyel.

A használt dízeles kocsik átlagosan 90 napot töltenek a kereskedőknél, míg új tulajdonosra találnak. Egy nap a kereskedőnek átlagosan 28 euróba kerül. Itt sincs szignifikáns differencia: októberben a benzines használt autók csak öt nappal hamarabb keltek el. Ráadásul a tendencia fordított az elmúlt időben: a dízelek kevesebb, a benzinesek több időt töltöttek a kereskedőknél, mint szeptemberben. Az azonban igaz, hogy 2018 eleje óta jellemzően számottevően tovább tart eladni a dízeleseket. Az olló éppen most ősszel látszik zárulni – ha így marad a tendencia.

Az adatok azt mutatják, hogy

a dízelek (újak és használtak is) forgalma legfeljebb enyhén csökkenőként írható le.

Tavaly év eleje óta az új kocsikból jellemzően 90-100 ezret adtak el havonta, a legalacsonyabb értéket (59 ezret) tavaly szeptemberben mérték, s idén ősszel éppenséggel növekedett 15 ezerrel 88 ezerre. Hasonló hullámzást mutat a használtak forgalma, 180-200 ezer hónaponként. És a szám itt is nőtt szeptember-októberben.

Keletről jőnek, kopogtatnak

A használtak forgalomnövekedésével összhangban van a DAT-felmérés eredménye. Eszerint a használt dízelek egyre népszerűbbek külföldön. A dízelgépjárművek „más csatornákon” keresztüli növekvő forgalmazását a kereskedők 60 százaléka erősítette meg, 38 százalékuk azt mondta, hogy közvetlenül külföldi kereskedők vették fel velük a kapcsolatot.

A használt dízeleket elsősorban Kelet-Európában értékesítik.

Ezek a számok tehát azt mutatják, hogy a dízelpiac eddig éppenséggel nem omlott össze, de az Euro-5-ös és 4-es (valamint korábbi) besorolású dízelautók köréből valószínűleg egyre több kerül ki a német utakról. Ezek többsége minden bizonnyal a mi térségünkbe gurul itteni kereskedők által. A közölt eddigi számok alapján ez évi több tízezerre is rúghat, akár később növekvően.

Nagyon rossz hír a németektől

Hat év után recesszióban a német feldolgozóipar. A német szakmai szervezet bejelentése nagyon rossz hír a termelésének csaknem háromnegyedét exportáló magyar ágazatnak.

Hat év növekedés után recesszióba jutott a német feldolgozóipar a szektor szakmai képviselete, a BDI honlapján publikált közlemény szerint. A német feldolgozóipari termelés négy százalékos csökkenésére számítanak idén, ezzel

hat év növekedés után a német ipar 2018 harmadik negyedéve óta recesszióban van

– idézi vezérigazgatóját, Joachim Langot a BDI (Bundesverband der Deutschen Industrie e.V.).

A BDI az idén a német export alig fél százalékos növekedését várja a tavalyi 2,1 százalék után. Az ideinél kisebb mértében csak 2009-ben bővült a német export. A globális áruexport az idén a BDI számításai szerint fél százalékkal csökken. Az iparosodott régiók áruexportja csekély mértékben emelkedik, a fejlődő térségeké pedig egy százalékkal csökken.

A BDI úgy számol, hogy a globális ipari termelés két évnyi, három százalékot meghaladó növekedés után 2019-ben alig egy százalékkal növekedett. Az iparosodott országokban az ipari termelés stagnálására,

a fejlődő térségekben pedig két százalékos növekedésére lehet számítani.

Ez tíz éve a leglassúbb növekedés.

A fejlődő térségekre vonatkozó prognózis az igazán aggasztó ránk nézve – amellett persze, hogy a magyar gazdaság a nyugat-európai, ezen belül a német keresletre van „felfűzve”.

A pár napja nyilvánosságra került KSH-jelentés még nagyon szép számokat jegyez fel. A feldolgozóipar termelése szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest 11,7 százalékkal nőtt, január-szeptemberben 6,2-del. Az export aránya az értékesítésben jellemzően 72-73 százalék. A feldolgozóipar legnagyobb szelete az autógyártás csaknem 30 százalék részaránnyal. Ennek növekedése szeptemberben év per év alapon 22 százalék volt. A gépjármű-összeszerelés a hazai GDP nagyjából öt százalékát állítja elő. Az idézett BDI-jelentésben foglalt négy százalékos feldolgozóipari termelés-zuhanás erősen aggodalomra adhat okot.

Alapnyugdíj Németországban

Hosszas viták után megszületett a döntés az alapnyugdíjról Berlinben, ahol a szociáldemokrata párt minden jogosultnak meg akarta adni a lehetőséget míg Angela Merkel pártja a CDU előzetes vizsgálatot követelt mondván: sok lehet visszaélés.

Arra gondoltak, hogy a szegény nyugdíjas élettársa lehet gazdag vagy pedig maga a szegény nyugdíjas nem a nyugdíjából él hanem vannak megtakarításai. Jelenleg a nyugdíjasok 17%-a számít szegénynek Németországban. A közszolgálati Deutsche Welle ellátogatott egy nyugdíjas házaspárhoz, akik immár jogosultak az alapnyugdíjra.

Otthon üldögélnek, mert kimozdulni luxus

“Sosem hittem volna, hogy egy kávéházi beszélgetést sem engedhetek meg magamnak. De ez a helyzet. Csak a legszükségesebbre telik: rezsi, élelmiszerek. Feleségemnek agyműtétje volt, és azóta kevesebbet eszik. Szerencsére én sem eszem sokat. Így kijövünk a kettőnk nyugdíjából. Ha pedig valamit vásárolni akarunk, mondjuk matracokat, akkor az önkormányzathoz fordulunk segélyért vagy a jótékonysági szervezetekhez. Nem akarjuk családot terhelni ezzel” – magyarázta el a helyzetét a 77 éves nyugdíjas Berlinben.

1,4-1,5 millió nyugdíjas lesz jogosult az alap nyugdíjra

Ezt nyilatkozta a Deutsche Wellenek a szociáldemokrata párt ügyvezető elnöke, aki különösen szívén viseli ezt az új törvényt, mert elesett embereken segít. “Elsősorban a nőknek jelent ez nagy segítséget” – mondja Malu Dreyer, a szociáldemokrata párt ügyvezető elnöke. Azért van oly sok nő az alap nyugdíj jogosultak között, mert 35 éves munkaviszony kell Németországban a nyugdíjhoz. Ezt a gyerek szülés miatt vagy más okból sok nő nem teljesíti. A másik ok az, hogy az alacsony fizetésű állásokban is nagyon nagy a nők túlsúlya.

A 77 éves Hans Rudolf W. mindenképp örül az alapnyugdíjnak, mert így nem kell szociális segélyért folyamodnia. Ezt ugyanis megalázónak tartja. Így, ha most nyugdíj kiegészítést kap, akkor első dolga lesz az, hogy a feleségével kimozdul otthonról. “Végre beülhetünk egy kávéházba! Ez már nem lesz többe luxus a számunkra!” – értékeli helyzetét a szegény nyugdíjas, akit az alapnyugdíj törvény kihúzhat a pácból Németországban.

Trump szankciókkal akarja megállítani a törökök offenzíváját

„Trump nem adott szabad jelzést Erdogannak Szíriában!” – közölte Mike Pence alelnök, aki arról is beszámolt, hogy Trump felhívta a török elnököt. Határozottan kérte: állítsa le az offenzívát a kurd milícia ellen, melyet a hétvége óta Asszad hadserege is támogat!

A törökök és a szírek összecsapnak, akkor egy NATO állam kerül szembe egy olyan országgal, melyet az oroszok támogatnak! Ezt a kényes szituációt szeretné elkerülni Trump elnök, akit erre az oroszok is figyelmeztettek. A Szaúd Arábiában vendégeskedő Putyin üzent vendéglátóin keresztül Washingtonnak. Ahol értették a finom célzást.

100 milliárd dolláros szabadkereskedelmi szerződés

Ettől fosztja meg magát Törökország, ha nem állítja le az offenzívát. Legalábbis Trump elnök ezzel fenyegette meg Erdogan török elnököt. Steven Mnuchin pénzügyminiszter egyelőre csak kisebb konkrét szankciókat jelentett be mindenekelőtt a hadügyminisztérium és az energia minisztérium ellen Törökországban. Egy szankció viszont máris fájdalmat okozhat: az acél büntető vámját  megduplázták az amerikaiak. Ezentúl ez 50% lesz. Az igazi szankció persze a fegyver export korlátozása lenne, de erre aligha kerülhet sor.

Erősen meg van kötve az amerikaiak keze, mert Törökország már így is orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt – amerikai helyett. Az Sz 400-as rakétavédelmi rendszer igen hatékony az F 35-ös amerikai harci gépek ellen, melyekkel sok légierő rendelkezik a Közel Keleten. Ez az orosz rendszer a drónok ellen is hatékony. Ezért Putyin ezt ajánlotta Szaúd Arábia figyelemébe amikor a világ legnagyobb olaj feldolgozó üzemét drón támadás érte. Az USA rögtön jelezte: képes megvédeni Szaúd Arábiát. Trump fegyverek és katonák  küldését hagyta jóvá Szaúd Arábia védelmének erősítése érdekében. Csakhogy Putyin mindennek ellenére Szalman király vendége volt. 2 milliárd dolláros befektetést ígért, és egyeztette a világ két legnagyobb olajexportáló államának érdekeit. Egyáltalán nem mellesleg megjegyezte

Az orosz vezérkar folyamatosan egyeztet a törökökkel

Moszkva semmiképp sem szeretne katonai konfliktust Törökországgal, mellyel az elmúlt években jó kapcsolatot alakított ki. Csakhogy Asszad elnökkel Szíriában még régebbi kapcsolat. Ezért a törökök és Szíria fegyveres erőinek összecsapását nemcsak Trump, de Putyin is mindenáron el akarja kerülni.

Az EU elítéli a törökök offenzíváját, de tart egy újabb migráns hullámtól

Erdogan elnök 3,5 millió szír migránssal fenyegette meg az Európai Uniót. A török külügyminiszter megerősítette a Deutsche Wellenek: Ankara ezt komolyan is gondolja! Horst Seehofer német belügyminiszter , aki nemrég a helyszínen járt francia kollégája és az uniós migrációs biztos társaságában, úgy nyilatkozott a német közszolgálati portálnak  , hogy mindenképp el kell kerülni egy olyan migráns hullámot mint amilyen 2015-ben bekövetkezett. Angela Merkel kancellár ezért is kötött 6 milliárd eurós megállapodást Erdogannal. Aki Szíriába akarja visszaküldeni a menekülteket. Csakhogy épp ellenségeinek, a kurdoknak a településeire. Akik elszántan küzdenek ez ellen, most már Szíria támogatásával.

Erdogan magára maradt, de Orbán Viktor kiállt mellette. A török elnök megköszönte a magyar kormányfőnek Bakuban – ahol mindketten a Türk Tanács ülésén vettek részt -, hogy megakadályozta Luxemburgban a külügyminiszterek értekezletén: az EU szigorúan elítélő nyilatkozatát. Heiko Maas német külügyminiszter mindenesetre kijelentette: a legfontosabb az, hogy fennmaradjon a párbeszéd az Európai Unió és Törökország között.

Drasztikus szénadó emelést sürget az IMF

Tonnánként 75 dollárra kellene emelni a szén adóját világszerte ahhoz, hogy elkerülhessük a klímaváltozás káros következményeit. Ezt hangsúlyozza az IMF tanulmánya. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank közgyűlést tart a jövő héten, és ez elé terjesztik majd a klímaváltozással kapcsolatos jelentést.

2030-ban jóval drágább lenne az energia

A szén ára kétszáz százalékkal emelkedne, a földgáz és a villamosenergiáé 5-15%-al. Mindez arra buzdítaná az embereket , hogy megújuló energia forrásokat használjanak – hangsúlyozza a jelentés. Franciaországban megkísérelte a kormány az energia árak emelését , de a lakossági tiltakozás hatására ezt Macron elnök visszavonta. Az Európai Unió is hasonló elképzeléseket dédelget, de néhány tagállam köztük Magyarország és Lengyelország ezzel nem ért egyet. Lengyelországban a szénnek hagyományosan nagy szerepe van az energia mérlegben. Magyarországnak kevésbé fontos a szén, de a rezsi csökkentés a kormány egyik fontos politikai fegyvere, ezért nem helyesli az uniós terveket a magyar kormány, amely ily módon szolidáris is politikai szövetségesével , a nemzeti radikális PiS – szel Lengyelországban.

A devizahitelesek győztek az Európai Bíróságon

Több mint 700 ezer devizahiteles ünnepelhetett Lengyelországban miután Luxemburgban az Európai Bíróság kimondta: nem ellentétes az európai joggal az, ha érvénytelennek mondják ki a korábbi svájci frankos jelzálog kölcsönöket!

Míg a devizahitelesek fellélegezhetnek, a bankok kezdhetik kiszámolni: mennyibe kerülhet nekik a luxemburgi döntés? Nem kis összegről mintegy 20-60 milliárd zlotyról (kb. 14 milliárd euró a felső határ!) van szó. Mi lesz a bank rendszerrel? A kormány is nyugtalan hiszen az egész pénzügyi rendszer meginoghat. Ráadásul a luxemburgi döntés épp a választások előtt következett be Lengyelországban.

„Nem hiába harcoltam három éven keresztül a bankokkal. Kiderült, hogy nem kell félni tőlük. A gyermekeim adtak elég erőt ehhez a harchoz!”

– nyilatkozta a sajtónak Justyna Dziubak. Az a devizahiteles, aki Varsóból Luxemburgba vitte a pert. Kamil és Justyna Dziubak amiatt perelte a bankot, mert az a svájci frank árfolyamának növekedését teljes mértékben ráterhelte az ügyfelekre, akiknek a többsége így a fizetésképtelenség határára került.

Kinek volt előnyös a svájci frank hitel?

Kezdetben úgy látszott, hogy mindenkinek. Lengyelországban – sok más közép és kelet-európai országhoz hasonlóan – igen előnyösnek tűnt az, hogy svájci frank esetében nagyon alacsonyak voltak a kamatok. Az árfolyam kockázattal szinte senki sem számolt. Ám a nagy pénzügyi válság felborította az egyensúlyt 2008-ban: a svájci frank fel, a többi deviza leértékelődött méghozzá viharos gyorsasággal. Míg 2008-ban egy svájci frank két zlotyt ért addig 2015-ben már ötöt! Ekkor ugyanis eltörölték a svájci frank-euro átváltás felső határát. Most a svájci frank már „csak” négy zlotyt ér hiszen a lengyel gazdaság jól teljesít. Pontosan ez az, amit nem értett a lengyel közvélemény: ha Lengyelország az egyetlen olyan uniós állam, ahol nem volt gazdasági visszaesés a nagy pénzügyi válság idején sem, akkor miért gyengült meg ennyire a zloty? A jelentős társadalmi elégedetlenség hozzájárult ahhoz, hogy hatalomra került a nemzeti radikális PiS. Amely erőteljesen bírálta ugyan a korábbi kormányokat azért, mert nem tettek semmit a devizahitelesek érdekében, de hatalomra kerülve maga sem tudott megoldást találni. A devizahiteleseknek azt ajánlotta: forduljanak a bíróságokhoz. Amelyek hol így hol úgy döntöttek Lengyelországban. Ezért mentek el a legelszántabbak Luxemburgba. Ahol nekik kedvező döntés született. Bár a jogi szakértők szerint a döntés nem teljesen egyértelmű, de ennek alapján kérhetik a devizahitelesek Lengyelországban, hogy a bankok váltsák át zlotyra a svájci frankos jelzálog kölcsönöket.

A kormány egyik szeme sír, a másik nevet

Jó hír a devizahiteleseknek – kommentálta a fejleményeket Jerzy Kwiecinski pénzügyminiszter, aki ugyanakkor rámutatott arra, hogy a bankoknak ez nagy megrázkódtatást jelenthet. A kormány igyekszik kimaradni az egészből, többször figyelmeztették a devizahiteleseket , hogy rájuk ne számítsanak. Csakhogy a kormánypárt a PiS választások előtt áll, ahol jó esélyei vannak a sikerre a megosztott ellenzékkel szemben.

Jézus és Keynes nevében

A keresztény és nemzeti PiS politikai sikereinek alapját a gazdasági eredmények adják. Ehhez profitot hozó  bank szektor is kell, de a devizahitelesek sikere elviheti ennek nyereségét a következő években. A legnagyobb érintett lengyel bank, a PKB Bank Polski részvényeinek az értéke a luxemburgi döntés után azonnal több mint 2%-ot esett. A bankok azt állítják: fel vannak készülve a devizahitelesek rohamára. Amely időben nagyon elhúzódhat hiszen a luxemburgi döntés után a hazai bíróságoknak is ki kell mondaniuk, hogy a devizahitelesek joggal várják: ne rájuk terheljék a zloty értékvesztését a svájci frankhoz képest.

Európai-Japán együttműködés Kínával szemben

Az Új Selyemút pekingi programja aggodalmat kelt Brüsszelben és Tokióban egyaránt. Ezért az Európai Unió és Japán együttműködési egyezményt kötött az európai és ázsiai infrastruktúra összekapcsolásáról.

A megállapodás éppúgy jelent közlekedési kapcsolatot mint digitális fejlesztést annak érdekében, hogy a kínaiak ne élvezzenek szinte monopol helyzetet ezen a téren. Kína az Új Selyemút program keretében nagyszabású infrastruktúra beruházásokat folytat Európában: elég kiemelni Pireusz kikötőjét Görögországban vagy a Budapest-Belgrád vasutat. Nem is beszélve azokról a nagyszabású megállapodásokról, melyeket Hszi Csinping elnök írt alá Rómában egyes olasz kikötők fejlesztéséről. Az Európai Unió már akkor jelezte az olasz kormánynak, hogy túlzottnak tartja Olaszország elköteleződését Kína irányában.

A figyelmeztetés egyáltalán nem véletlen: Pireusz kikötője olyan hídfő állás lett az Európai Unió délkeleti csücskében, ahonnan dől befelé a kínaiak exportja lenyomva ezzel a hazai termékeket mindenütt Európában.

Abe Sinzo japán miniszterelnök külön megemlítette a Balkánt – mint olyan térséget, ahol az Európai Uniónak és Japánnak együtt lehetne és kellene valamiféle alternatívát teremtenie. Jelenleg ugyanis az amerikai, orosz vagy kínai jelenlét sokkal erősebb a Balkánon mint az Európai Unióé vagy Japáné. Trócsányi László magyar biztosjelölt épp azt a posztot  kapta meg a brüsszeli bizottságban, mely az EU bővítésével foglalkozik – elsősorban a Balkán félsziget irányában. Trócsányi kinevezése egyáltalán nem biztos, mert összeférhetetlenségi problémák merültek fel vele kapcsolatban. Ettől függetlenül az EU bővítése megmaradhat a magyar biztosnak, akinek a jövőben azt is figyelembe kell vennie, hogy Brüsszel nem Kínával vagy Oroszországgal hanem Japánnal kíván együttműködni a Balkán infrastruktúrájának fejlesztésében.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK