Hasznos

Magyarországon is indíthat vizsgálatokat az Európai Ügyészség

A Sepsiszentgyörgyön született román ügyésznő erről nyilatkozott az Euronews-nak. Laura Codruta Kövesi úgy lett az Európai ügyészség vezetője, hogy saját hazája, Románia nem támogatta jelölését. Bukarestben ugyanis sok magasrangú vezetőt juttatott rács mögé amikor a korrupció ellenes ügyészség vezetője volt a román fővárosban.

Magyar cégek ellen is indulhat vizsgálat abban az esetben, ha nemzetközi pénzügyi bűncselekmény gyanúja áll fenn – hangsúlyozta Laura Codruta Kövesi. Magyarország – Romániával ellentétben nem lépett be az Európai Ügyészségbe, mert a nemzeti együttműködés rendszere nem igazán kívánja azt, hogy kivizsgálják a korrupciós ügyeket. Azt pedig különösen nem, hogy külföldön is figyelemmel kísérjék az európai pénzek útját Magyarországon.

Újabb nagy pénzosztás jön

Július 17-18-án uniós csúcstalálkozó lesz, melyen dönthetnek a 750 milliárd eurós válságkezelő alap felosztásáról illetve a következő uniós költségvetésről. Heves viták várhatóak, mert sok tagállam azon a véleményen van: kössék valamiféle kritériumokhoz a pénzek szétosztását! Ellenkező esetben ugyanis követhetetlenné válik az európai pénzek útja az egyes tagállamokban …

15-22 milliárd dollárt kell leírnia a Shellnek

Nagy bajban a nagy olajtársaságok a csökkenő olaj fogyasztás miatt – írja a Bloomberg. A Shell kénytelen hatalmas összegeket leírni, míg BP eladta egyik részlegét, hogy pénzt szerezzen – számol be a BBC.

A második negyedévben a Shell olajtermék eladásai napi 3,5-4,5 millió hordó között lesznek havonta míg tavaly ez a szám 6,6 millió hordó volt – közli a Shell előzetes jelentése. Emiatt az olaj óriás kénytelen lesz leírni 15-22 milliárd dollárt!

Mi lesz a földgázzal, amire a jövőt alapozták?

A cseppfolyósított földgáz üzletág sem áll jól

A Bloombergnek nyilatkozó szakértő szerint épp ez az ágazat szenvedi el a legnagyobb csapást: egyrészt leértékelődnek a részvényei másrészt pedig kérdésessé válik az egész hosszú távú üzleti terv! „Lefelé mennek a bevételek a második negyedévben” – hangsúlyozza a Banco Santander szakértője. Jason Kenney szerint ezeket a negatív tendenciákat be lehetett árazni úgyhogy a jövőben talán felfelé is mehetnek a részvényárak.

A BP 5 milliárd dollárért eladta petrolkémiai részlegét

Bernard Looney, a BP főnöke elmondta a BBC-nek, hogy „meglepi a piacot ez az eladás”. Mindezt elsősorban környezetvédelmi szempontokkal indokolta meg a cég, de a szakértők szerint legalább ennyire fontos motiváció volt a pénz szerzés is. A BP döntése az egész globális gazdaságot érinti, mert a több mint 1700 munkatárs nemcsak brit üzemekben dolgozott hanem az USA-ban, Trinidad-on, Belgiumban, Kínában, Malajziában és Indonéziában. Németországban két petrolkémiai üzeme is van a BP-nek, de ezeket nem adják el.

Nem a petrolkémia az olajipar jövője

2018-ban a Nemzetközi Energia Ügynökség még azt jósolta, hogy a csökkenő olaj fogyasztást ellensúlyozhatja a műanyag gyártás. Azóta viszont a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt az olajcégek másképp látják a helyzetet: évtizedekig alacsony marad az olajár! Ezt jósolta a BP a hónap elején. Ennek a pesszimista jövőképnek megfelelően 10 ezer dolgozó elbocsátását helyezte kilátásba.

Az 5 milliárd dolláros eladással a BP idő előtt teljesítette tervét, mely csak jövőre irányozta elő az összesen 15 milliárd dolláros értékesítést.

Greenpeace: mi lesz a pénzzel?

A környezetvédő szervezet felszólította a BP-t, hogy az 5 milliárd dollárt környezetkímélő beruházásokra fordítsa. „Ha a BP-t érdekli a bolygónk jövője, akkor megújuló energia forrásokba fekteti a pénzt” – nyilatkozta a BBC-nek a Greenpeace olaj kampányainak egyik vezér alakja, Mel Evans.

A kereslet és az ár is növekedni fog

Idén a koronavírus járvány miatt beleáll a földbe a fekete arany forgalma, de 2021-ben a várható gazdasági fellendülés és a nagy olajtermelők (OPEC +) termelés visszafogása rendkívüli mértékben megnövelheti a keresletet a kőolaj iránt – ezt jósolja a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA).

Még mínuszba is lement a kőolaj ára, mert a Covid 19 vírus világméretű leállást eredményezett. Emiatt raktározási gondok is felmerültek, mert a kereskedők nem tudták eladni a már kitermelt kőolajat. Az olaj ára nemcsak a vírusválság miatt csökkent hanem mert Szaúd Arábia és Oroszország eszelős árversenybe kezdett, hogy kiszorítsák a piacról az amerikai palaolajat, melynek a kitermelési költségei magasabbak. A rosszul időzített árverseny kétségbeejtő következménnyel járt a nagy olajtermelőkre, mindenekelőtt Szaúd Arábiára és Oroszországra. Putyin elnök és Mohamed bin Szalman ezért megegyezett az olajkitermelés csökkentéséről, hogy mérsékeljék az áresést. Az OPEC+ 9,4 millió hordóval csökkentette a napi kitermelést áprilisban és májusban. Az amerikaiak idén napi 900 ezer hordóval, jövőre pedig napi 300 ezer hordóval fogják vissza a termelést – írja a Nemzetközi Energia Ügynökség havi jelentése.

Idén csökkenés jövőre emelkedés

Az IEA egyeztette a konjunktúra előrejelzését az OECD-vel. Ennek alapján becsülte meg az olajpiac várható kilátásait. 2020-ban átlagosan napi 8,4 millió hordós csökkenést tart valószínűnek, de 2021-ben már 5,7 millió növekedést prognosztizál. Optimizmusának alapja Kína, ahol először indult újra a gazdaság a járvány után, és az olaj iránti kereslet áprilisban és májusban alig maradt el a tavalyitól noha akkor szó sem volt több hétig tartó elzárásról.

A légiforgalom továbbra is problematikus

A közlekedés használja fel a világ kőolaj termelésének durván a felét. A francia konjunktúra intézet szerint ez 27 %-al esett vissza az egész világon. Míg az autóközlekedés gyorsan helyreáll a nyitást követően, a légiforgalom akadozik. Hosszú időbe kerül amíg a repülés fogyasztása eléri a korábbi szintet. A leállás idején napi 3 millió hordó olaj esett ki a fogyasztásból, és az előrejelzések szerint jövőre csak 1 millió jön vissza vagyis a kereslet erősen deficites marad a légiforgalomban.

A gyáripar a világ olaj szállításának a negyedét használja fel. Ez hamar helyreállhat a nyitás után, mert minden állam abban érdekelt, hogy minél gyorsabban újrainduljon a gazdasági élet. Nem utolsósorban azért, mert a benzin fogyasztás az államok fontos adóbevétele. Az olajpiac tehát helyreállhat, de nagyon sok a bizonytalansági tényező – állapítja meg a Nemzetközi Energia Ügynökség havi jelentése, melyet a marketwatch portál ismertet.

Pompeo óva inti Európát a Huawei-től

Európai szövetségeseink jól teszik, ha kirúgják a kínai Huaweit! – fogalmazta meg az USA álláspontját a külügyminiszter. Külön felszólította a németeket a Fox televízióban, hogyha fontos számukra az adataik védelme, akkor ne bízzák a Huawei-re az 5G technológiát.

Németország és Franciaország még nem döntött arról, hogy kizárja-e a tenderről a kínaiakat – az USA kérése alapján. Nagy Britannia kezdetben vonakodott elfogadni az amerikai vétót, de Boris Johnson végül úgy döntött: számukra fontosabb Trump jóindulata. A britek 5G rendszerének kiépítésében nem vehet részt a Huawei. Magyarország viszont teljes nyugalommal elfogadta a kínaiak ajánlatát noha korábban Pompeo külügyminiszter figyelmeztette Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy az Egyesült Államok ezt nem veszi jónéven egy NATO szövetségestől.

Alkalmas-e az 5G rendszer a kémkedésre?

Az USA azt állítja, hogy igen. Pekingben viszont arra hivatkoznak, hogy az amerikaiak csakis a konkurenciát akarják ily módon távol tartani. A kínaiak előnyben vannak, mert nekik már van egy működésképes 5G rendszerük míg az Egyesült Államok egyelőre csak arra kérheti szövetségeseit: várjanak addig amíg a Nyugat is létrehozza ezt a technológiát.

Az USA nem kémkedik?

Pekingben emlékeztetnek arra, hogy az NSA éveken keresztül lehallgatta a NATO tagállamok vezetőinek mobil telefonjait. Többi között Merkel kancellár telefonját is. Obama, akkori amerikai elnök akkor bocsánatot kért, és szentül megígérte: ilyesmire a jövőben a szövetségesek körében nem kerülhet sor. Kevesen hiszik el, hogy Trump elnök idején az amerikai titkosszolgálatok betartanák ezt az ígéretet.

Az amerikai-német viszony jelenleg olyan rossz, hogy Merkel kancellár közölte Trumppal: nem megy el a G7 csúcsra Amerikába! Csakis táv tanácskozásra hajlandó! A dühös Trump emiatt lefújta a csúcstalálkozót, és őszre halasztotta azt. Kérdés, hogy addig javul-e az USA és az Európai Unió viszonya hiszen a gazdasági világválság idején mindenki a saját érdekeit nézi: épp Trump mutat példát mindenkinek arra, hogy fütyüljenek a mások véleményére. Miért követné Európa Amerikát, ha az USA semmibe veszi a szövetségesei érdekeit ?!

A karantén korszak vásárlási szokásai megmaradnak

A vásárlók egyre inkább átállnak az internetre, ahol abszolút prioritást élveznek a hétköznapi fogyasztási cikkek. A vevők nagyon árérzékenyek lettek, mert az anyagi helyzetük meggyengült  – ezeket a tanulságokat vonták le a nyitás utáni napokban a kiskereskedelem óriásai a CNN összeállítása szerint.

„Nagyon közelről kell figyelnünk a fogyasztói szokásokat! Minden korábbinál jobban ismernünk kell a szükségleteiket és a vágyaikat” – nyilatkozta a Procter and Gamble pénzügyi igazgatója a CNN-nek. Jon Moeller elmondta: egy héten háromszor minden reggel hétkor videó konferenciát tart a vezetőség, hogy egyeztessék a piaci megfigyeléseket.

Mark Schneider, a Nestlé vezérigazgatója arról nyilatkozott, hogy a „főnökök túlóráznak azért, hogy megértsék a legújabb piaci trendeket.” A Nestlé a világ legnagyobb élelmiszer és ital forgalmazó cége. Számukra nyilvánvaló, hogy ez a gazdasági krízis nem múlik el egyhamar. „Nem lesz gyors fellendülés, nagyon kemény negyedévünk lesz!” – mondja a Nestlé vezér. „Évekbe is beletelhet a változás” – teszi hozzá.

„Minden terméket, minden árat, minden piacot megvizsgálunk”- hangsúlyozza a Unilever főnökasszonya. „Nincs forgatókönyv! Borzasztóan rugalmasnak kell lennünk, hogy reagálni tudjunk a piacra!”

A házhoz szállítás király

A karantén korszakban még az idősebb generáció is megszokta az internet rendszeres használatát a vásárlásoknál – írja a McKinsey jelentése. Ez jórészt megmaradhat a jövőben is. „Az internet áttört” – hangsúlyozza a Nestlé vezérigazgatója. Az persze nem valószínű, hogy tartósan meg is marad ezen a magas szinten, de az már egyértelműen látszik, hogy radikálisan megnövekszik  az internet szerepe a kiskereskedelemben.

Felértékelődött az otthon

A nyitás után lassan visszatér az élet nemcsak a bevásárló központokba, de az éttermekbe és bárokba is. A CNN-nek nyilatkozó főnökök és szakértők úgy látják: az emberek nem sietnek majd megrohanni ezeket a helyeket! „Az emberek otthon maradnak és spórolnak ” – írja a McKinsey jelentés. Az otthon tartósan felértékelődött a vírus válság idején, és ez hosszú ideig tartó  tendencia maradhat a nyitás után is – nem utolsó sorban amiatt, mert a gazdasági válság alaposan megcsappantotta az átlagpolgár vásárlási kedvét az Egyesült Államokban és Európában.

Miért pénzeli az EU az autokratikus rendszereket?

A Politico című lap európai kiadásában R. Daniel Kelemen (a Rutgers Egyetem politológia és jog professzora) Jacob Soll (filozófia, történelem professzora a Dél-Kaliforniai Egyetemen) élesen kikelt az Európai Unió északi országainak hozzáállása miatt, mert ezek az országok elutasítják a bajba került déli tagállamok támogatását miközben búsás összegekkel támogatnak autokratikus tagállamokat. 

Miközben az Európai Unió a koronavírus-válságra adandó közös válaszadásról próbál  a tagállamokkal megállapodni a szolidaritás teljes hiányát mutatják  a gazdagabb északi államok a dél-európai országok katasztrofális gazdasági helyzetének megsegítésére.

És mégis, ezek az úgynevezett északi államok – ideértve Németországot és Hollandiát is – tökéletesen elégedetteknek tűnnek az autokratikus és antidemokratikus kormányok finanszírozásával Magyarországon és Lengyelországban.

Ez a képmutatás, amely Dél-Európára „erkölcsi kockázatot”-ról  beszél, de továbbra is nagylelkű támogatásokat ad a demokratikus értékeket semmibe vevő kormányok számára, olyan üzeneteket küld, amelyek alááshatják az európai integrációt egy egész generáció számára.

Ha az EU erősebben és egységesebben akar kijönni a világjárvány másik oldaláról, vezetőinek sürgősen vissza kell fordulniuk és nagyobb szolidaritást kell mutatniuk azokkal, akik a leginkább küzdenek a COVID-19 következményeinek kezelésében.

Az autoritarizmus növekedése Európában inkább fenyegeti az EU-t, mint a déli államok pénzügyi hiánya.

Az EU számára a fellendülés első lépése a félrevezető narratívák elhagyása, amelyek ezeket a vitákat éltették.

Az EU fiskális szolidaritásának politikáját túlságosan régóta mérgezi egy olyan narratívum, amely erkölcsi magaslatról ábrázolja azt a helyzetet, amelyben a  szerény „északi szentek” harcolnak a gonosz „déli bűnösök” ellen.

Északon népszerű mítosz, hogy a régió adófizetői fizették a déliek számláját. Éppen ellenkezőleg, az úgynevezett mentő országoknak rendkívül jövedelmező volt a hitelezés.

A hitelező országok, például Németország, sok milliárd kamatot beszedtek a dél-európai adós országok számára nyújtott kölcsönökért az euróövezet válsága alatt.

Általánosabban: az EU egységes piacán és az euróövezetben való tagság jól szolgálta a hitelező országok érdekeit. Az euróövezeten kívüli országok láthatták volna, hogy valutáik drámai módon felértékelődnek, és exportjuk szenved,  az euróövezeti tagság hozzájárult ahhoz, hogy globálisan versenyképesebbé váljanak.

Sőt, a déli kormányok valójában hatalmas költségvetési konszolidációt folytattak az euróövezet válsága óta. Ironikus módon, vagy talán oktató jelleggel,

az EU fiskális szabályainak teljesítésére alkalmazott megszorító intézkedések között szerepelt az egészségügyi rendszerek erőteljes csökkentése, amely felkészületlenül hagyta őket a koronavírus-járvány megfelelő kezelésére.

Ha az északi tagállamok az olyan országokat, mint Olaszország és Spanyolország kezelhetetlen államadóssággal magára fogják hagyni – tovább rontva ezzel versenyképességüket -, az sokkal nagyobb terhet rak majd az északiak vállára is, mint a dél-európai országok által kért segítség.

A demokratikus értékek védelmére olyan országokban, mint Magyarország és Lengyelország, hasonlóan hamis narratívák is érvényesültek. Az EU tétlenségét ezekkel az országokkal szemben azzal indokolják, hogy bár ezek a fejlemények tűrhetetlenek, de  az EU nem szólhat bele a tagállamok belpolitikájába, ehhez nincsenek meg a politikai és jogi eszközei.

Ez a logika különösen érdekes, tekintettel arra, hogy az Európai Tanács egyes kormányai, amelyek azt állítják, hogy az EU nem tud beavatkozni a demokrácia védelme érdekében, ugyanazok, akik évek óta követelik az EU kemény kezével beavatkozást a déli megszorítások bevezetésére!

Az igazság az, hogy az EU-nak rendkívüli érdeke fűződik a demokrácia nemzeti szintű védelméhez, holott valójában jelenleg is rendelkezik hatékony eszközökkel.

Az autoritarizmus növekedése Európában inkább fenyegeti az EU-t, mint a déli deficitek, mivel a magyarországi és lengyelországi autokratikus rezsimek törvényszegése veszélyezteti az uniót együtt tartó jogrendet.

Ezek az országok nemcsak aláássák az EU-t belülről, hanem más szélsőjobboldali, tekintélyelvű pártokat is támogatnak az egész EU-ban – ideértve a Dél-Európát is -, és ösztönzik más államokban törekvő autokratákat arra, hogy őket kövessék.

Az EU hatalmas pénzügyi segítséget nyújt a budapesti és a varsói kormányok számára. Ezt a támogatást bármikor megvonhatná. Lengyelország következetesen a legnagyobb nettó kedvezményezettje az EU költségvetésének. Például, 2018-ban 12 milliárd eurós nettó  összeget kapott. Magyarország éppen Lengyelország mögött helyezkedik el az EU nagyvonalú kedvezményezettjeként, 2018-ban 5 milliárd nettó eurót kapott, amely a GDP több mint 4 százaléka.

Az euróövezet válsága alatt az európai stabilitási mechanizmusból kimentésüket kérő államoknak meg kellett állapodniuk a trojka szoros felügyeletéről. Ezzel szemben a nagylelkű strukturális alapokból részesülő országok, például Lengyelország és Magyarország az EU-tól alig érvényesíthető ellenőrzési lehetőség mellett kapta a hatalmas összegeket, amelyek lehetővé teszik az autokratikus vezetők számára, hogy élve az ellenőrizhetetlenség lehetőségével saját oligarcháikat juttatták előnyökhöz.

Az EU igenis jogosult ideiglenesen felfüggeszteni a jogállamiságot sértő finanszírozási rendszereket. Ehelyett tovább folytatja a pénzek juttatását ezen országokba. Miközben a magyar és a lengyel állampolgárok támogatást érdemelnek, az EU-támogatásoknak a demokrácia és a civil társadalom előmozdítására kell törekedniük, nem pedig az autoritárius rezsimek támogatására és azok vezetői zsebeinek kitömésére.

Márciusban, a lengyel és a magyarországi rendszerek újabb lépéseket tettek a jogállamiság és a demokrácia felszámolására, miközben az EU bejelentette, hogy a kihasználatlan strukturális alapokat átirányítja a koronavírus-járvány elleni küzdelemre, így

Lengyelország 7,4 milliárd euróhoz, Magyarország 5,6 milliárd euróhoz jutott. Közben Olaszország, ahol  sokkal több a fertőzéses beteg és lényegesen nagyobb az elhunytak száma  mindössze 2,3 milliárd eurót kapott!

Ezek az autokratikus rendszerek – Magyarország és Lengyelország – jobban fenyegetik az Európai Uniót mint a déliek fizetési problémái. Mégis miközben Németország és az északi tagállamok nemet mondanak a közös koronavírus kötvényre az ellen nincs kifogásuk, hogy Magyarország és Lengyelország eurómilliókat vegyenek fel miközben megsértik az uniós szabályozást!

A kontrasztból a két professzor levonja a következtetést:

az unió a végzete felé halad, ha a demokráciákat megszorításokra kötelezi miközben vígan pénzeli az autokráciákat.

A Lufthansa 10 milliárd eurós állami támogatást kér

Ezen a héten dönthetnek a német légitársaság jövőjéről Berlinben – értesült a Reuters, mely beszámol arról, hogy a Lufthansa a csőd szélén áll, mert a koronavírus járvány miatt gépei nem szállhatnak fel. A Lufthansa a pénz nagy részét a németektől várja, de számít az osztrák, a belga és a svájci államra is, összességében 10 milliárd eurós állami támogatásra szorul.

„A Lufthansa abból indul ki, hogy nem új hitelből akarjuk fedezni a kiadásainkat. Optimisták vagyunk abban a tekintetben, hogy kérésünk meghallgatásra talál”- írják közleményükben.

Egymillió eurós veszteség óránként

A Lufthansa főnöke korábban így összegezte a légitársaság helyzetét. Carsten Spohr elmondta, hogy a Lufthansa 763 gépéből 700 a földön várakozik. „Senki sem tudja, hogy mikor kezdődhet újra a légiforgalom”- nyilatkozta a Lufthansa főnök.

A számok magukért beszélnek: az első negyedévben 1,2 milliárd eurós veszteséget produkáltak. Az első negyedév általában gyengébb a légitársaságoknál, de tavaly 336 millió euró volt a veszteség. A fapados Germanwings végképp leállt. Egyedül az áruszállítás növekedett, mert a határok lezárása miatt a légiszállítás felértékelődött.

Az Alitaliat államosítják

Az olasz légitársaság , amely 2017 óta vevőt keres, 87,5%-al kisebb üzleti forgalmat produkált mint tavaly – elsősorban a koronavírus járvány miatt. Minthogy vásárló jelentkezésére a jelen körülmények között aligha lehet számítani, ezért a kormány Rómában jelezte: megveszik az Alitaliat júniusban. Az olasz sajtóban elterjedt a hír, hogy csak 30 géppel mini légitársaság marad majd, de Rómában ezt cáfolták mondván legkevesebb 90 gép lesz az új Alitalia légi flottájában.

A IATA becslése szerint a légiforgalmi társaságok idei vesztesége meghaladhatja a 314 milliárd dollárt.

A német autógyárak mindenképp indulni akarnak

A termelési láncok az egész globális gazdaságban végzetesen károsodhatnak, ha sokáig tart a leállás – nyilatkozta a Der Spiegelnek a Continental vezérigazgatója.

A világ autóiparának ez az egyik legnagyobb beszállító cége, amely „az elmúlt 50 év legnagyobb válságával néz szembe” – mondja a 61 éves Elmar Degenhart. Aki most Darmstadtból – házába zárva – irányítja cégét, melynek 249 gyára van az egész világon.

Kurzarbeit a dolgozók többségének – ezt a megoldást választották, hogy a 60 ezer Continental munkavállaló megtarthassa az állását az elzárás idején is. „Ha nem indul be az autóipar, akkor sok kis beszállító cég egész egyszerűen csődbe megy! Ezért a leállás nem tarthat tovább!”- hangsúlyozza a vezérigazgató.

Az újrakezdés hónapokig eltarthat

A leállás pillanatok alatt megtörtént, de a termelés újraindítása hetekben sőt hónapokban mérhető. A Continental főnöke szerint neki legalább egy éve rámegy arra, hogy az újrakezdést hatékonyan végrehajtsa.

A határokat újra meg kell nyitni

Az uniós tagállamok támogatására mindenképp szükség van, mert a németek autóipara nemcsak az ő gazdaságuk számára meghatározó tényező. A nagy német autógyárak Merkel kancellártól várják a megoldást arra hivatkozva, hogyha azt akarják, hogy Németország húzza ki egész Európát a válságból, akkor véget kell vetni az elzárásnak, és meg kell nyitni az uniós határokat!

Csúcstalálkozó Merkellel

A Volkswagen, a BMW és a Daimler-Benz vezérkarai időpontot kértek a kancellár asszonytól: mikor kezdhetik újra a termelést? Nem kaptak konkrét dátumot. Merkel kancellár arra hivatkozott, hogy a koronavírus járványnak még csak a közepe táján vannak: a gyors nyitás súlyos kockázatokkal járna! Németország lassan, fokozatosan oldja fel az elzárást és az európai határok megnyitása érdekében sem lép fel. A járvány szempontjából ez tökéletesen érthető, de a nagy német autógyárak nem tudnak várni! Hihetetlenül nagyok ugyanis a veszteségeik.

500 milliárd euró

Kéthónapos leállás ilyen nagy veszteséggel járna. Legalábbis ezt számolta ki a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet főnöke. Ennyi idő alatt sok kis beszállító csődbe megy , és az egész termelési lánc megszakadhat. De a válságnak lehet jótékony hatása is: a Volkswagen vezérkara végiggondolta a cég fejlesztési terveit és radikális struktúra váltást határozott el. 100 pontos tervet dolgoztak ki arra, hogy milyen is legyen az új Volkswagen a válság után. A terv a cég mind a 630 ezer dolgozóját érinti. Azokat is, akik Kínában már dolgoznak. A németországi gyárakban elsőként ott kezdik meg a munkát, ahol Kínába szállítanak alkatrészeket.

A globalizált termelési rendszer nem állhat le, mert mindenképp versenyképesek akarnak maradni a konkurenciával.

Mi van Európával?

Olaszország az egyik legfőbb beszállítója a nagy német autógyáraknak – ugyanakkor Itália a járvány által leginkább sújtott uniós tagállam. A német autógyárak sürgetésére a római kormány azt válaszolta: április 27 előtt szó sem lehet az alkatrész gyártó üzemek beindításáról! Ez azt jelenti, hogy május előtt a németek sem indulhatnak be igazán. Márpedig az idő sürget.

Európa lemarad Kína és az USA mögött?

„Katasztrofális lenne, ha a válság miatt Európa elvesztené a belső mobilitását és versenyképességét, és így lemaradna vetélytársai: Kína és az Egyesült Államok mögött” – nyilatkozta a Spiegelnek Degenhart vezérigazgató, a Continental főnöke.
Herbert Diess, a Volkswagen főnöke szerint javítani kellene az európai együttműködést. Kiállt az európai szolidaritás mellett: sürgette a német kormányt, hogy fogadja el a korona kötvényt, amely jelentős segítség lenne Olaszországnak és Spanyolországnak, melyek a német autóipar legfőbb beszállítói. Ugyanezen az állásponton van Degenhart vezérigazgató is. Mindez persze nem érdekmentes – állapítja meg a Spiegel – Olaszország és Spanyolország nemcsak mint beszállító, de mint piac is fontos a németek autóipara számára. De mi van, ha nem lesz vevő ?

A nagy német autógyárak roncsautó programot szeretnének

2009-ben ez már kihúzta az autóipart a kátyúból. Az autók életkora tíz év körül jár Németországban, tehát indokolt lenne az új autóvásárláshoz kötött állami támogatás. Merkel kancellár nyitott erre hiszen tudja: az autóipar 1,6 millió embernek ad munkát Németországban. Nélküle aligha játszhatja el a lokomotív szerepét a német gazdaság Európában.

500 milliárd eurós mentőcsomag

500 milliárd eurós mentőcsomagban állapodtak meg az eurozóna pénzügyminiszterei – kétnapos maratoni vita után. Ennél sokkal többet vártak a koronavírus által leginkább sújtott tagállamok: Olaszország, Spanyolország és Franciaország. Az Európai Központi Bank szerint is legkevesebb 1500 milliárd eurós mentőcsomagra lenne szükség.

Nincs koronavírus kötvény

A legnehezebb helyzetben levő eurozóna tagok mint Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Görögország olyan euró kötvénycsomag kibocsátását követelték, amely jelezte volna, hogy Németország és a többi jobb helyzetben levő állam garanciát vállal az ő adósságaikért is. Ettől Németországban elzárkóztak, mert ily módon romlana Németország megítélése a nemzetközi piacokon.

„Szűkülne ezzel a cselekvési mozgásterünk!”

– hangsúlyozta Marcus Söder. Bajorország miniszterelnöke vállalta magára a német elit érdekeinek nyílt képviseletét. Merkel kancellár viszont azt hangsúlyozta: Németországnak érdeke, hogy egész Európa megerősödve kerüljön ki a válságból. Németország mentőcsomagja majdnem kétszer akkora mint az az 500 milliárd eurós mentőcsomag, melyet megszavaztak a nehéz helyzetben levő eurozóna tagok támogatására.

500 milliárd eurós mentőcsomag

500 milliárd eurós mentőcsomagban állapodtak meg az eurozóna pénzügyminiszterei – kétnapos maratoni vita után. Ennél sokkal többet vártak a koronavírus által leginkább sújtott tagállamok: Olaszország, Spanyolország és Franciaország. Az Európai Központi Bank szerint is legkevesebb 1500 milliárd eurós mentőcsomagra lenne szükség.

Nincs koronavírus kötvény

A legnehezebb helyzetben levő eurozóna tagok mint Olaszország, Spanyolország , Franciaország és Görögország olyan euró kötvénycsomag kibocsátását követelték, amely jelezte volna, hogy Németország és a többi jobb helyzetben levő állam garanciát vállal az ő adósságaikért is. Ettől Németországban elzárkóztak, mert ily módon romlana Németország megítélése a nemzetközi piacokon.

„Szűkülne ezzel a cselekvési mozgásterünk!”

– hangsúlyozta Marcus Söder. Bajorország miniszterelnöke vállalta magára a német elit érdekeinek nyílt képviseletét. Merkel kancellár viszont azt hangsúlyozta: Németországnak érdeke, hogy egész Európa megerősödve kerüljön ki a válságból. Németország mentőcsomagja majdnem kétszer akkora mint az az 500 milliárd eurós mentőcsomag, melyet megszavaztak a nehéz helyzetben levő eurozóna tagok támogatására.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK