Hasznos

A nagy átverés, avagy az autó amelyik csak lejtőn gurul

Félrevezette részvényeseit a Nikola, az elektromos teherautó óriás dollármilliárdos főnöke – állitja az ügyészség az amerikai bíróságon.

Nem vagyok bűnös – vallotta a bíróság előtt Trevor Milton, aki csekély 100 millió dollár ellenében védekezhet szabadlábon.

A vád a részvényesek félrevezetése mellett csalás és internetes visszaélés.

Hazudott cége, a Nikola eredményeiről a részvényeseknek – állítja a vád Trevor Miltonnal szemben. A dollármilliárdos szeptemberben lemondott a cég vezetéséről. Hogy is lett  milliárdos? Úgy, hogy tavaly júniusban tőzsdére vitte az elektromos teherautókat előállító cégét. A kis probléma az, hogy a cég nagyszerű üzleti sikereiről szóló beszámolók mind hamisak voltak! Úgy sikerült jó eredményeket kimutatniuk, hogy a cég kezében levő ingatlanok árát az egekbe emelték – papíron és mérhetetlenül eltúlozták technológiai eredményeiket.

A blöff majdnem bejött: a General Motors 2 milliárd dolláros partner szerződést kötött a Nikola-val.

Audrey Strauss ügyésznő New Yorki sajtóértekezletén elmondta, hogy a 39 éves Trevor Milton úgy próbálta feltornászni a Nikola részvények árát, hogy messze eltúlozta annak a technológiának az értékét, mellyel az elektromos teherautókat előállították.

Példaként megemlítette az ügyésznő a Nikola One kisteherautó ügyét. Trevor Milton pontosan tudta, hogy a jármű nem működik, vezetni sem lehet. Mégis úgy állította be mint a jövő kisteherautóját.

A másik trükkje a leleményes vállalkozónak az volt, hogy egy Ford hibridre rátette a saját márka jegyét. A Badger nem volt más mint egy másik cég járműve Nikola felirattal.

Trevor Milton azt is állította a részvényesek megnyerésére, hogy cége képes hidrogént nagyon olcsón előállítani miközben jól tudta, hogy a Nikola nem állít elő semmiféle hidrogént!

Kik vették a Nikola részvényeket?

A póruljárt részvényesek többsége újonc volt a tőzsdén. A pandemia idején az elzártságot kihasználva próbáltak meg pénzt keresni a tőzsdén. Őket viszonylag könnyű volt átverni hiszen nemigen ismerték még ezt a világot.

Milton pontosan olyan kisbefektetőket keresett, akik újoncok ezen a téren – hangsúlyozta az ügyésznő New Yorkban. Társas oldalakon, a televízióban, podcastek révén népszerűsítette a Nikolat vagyis a vevőknek nem volt módjuk arra, hogy a saját szemükkel meggyőződjenek arról, hogy mit is csinál a cég.

Közben pedig a Nikola One egyetlenegy sikeres utat tett meg: legurult egy domboldalon a hirdetés kedvéért. Felmenni már nem tudott volna – fogalmazza meg a tényállást a Nikola dollár milliárdos főnökének csalási ügyében a vádirat New Yorkban.

Óriási árat fizetünk a kánikuláért

Pénzben ritkán szokták kifejezni a hőség árát, de a párizsi Les Échos erre tett kísérletet. Az üzleti körök lapja szerint nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen nagy hatása is van a társadalomra a hőségnek, amely az utóbbi időben minden nyáron szinte folyamatos.

814 euró – ennyibe került a kánikula egy főre számítva 2015 óta Franciaországban. 22-37 milliárd euró volt az ára a nagy hőségnek 2015 és 2020 között!

A francia közegészségügy és az Aix Marseille egyetem közösen vizsgálta meg a kánikula társadalmi költségeit. Amely ember életben sem elhanyagolható: körülbelül tízezren veszítették életüket a hőség miatt 2015 és 2020 között Franciaországban. Ez a legnagyobb veszteség, de „a jólét ” is csökkent a kánikula miatt, mert sokan megbetegedtek, mások csökkentették fizikai aktivitásukat, nem utaztak stb. Emiatt 6,3 milliárd euró esett ki a francia gazdaságból hat év alatt.

Érdekes, hogy a kánikula nem eredményezett extra forgalmat a kórházakban és az orvosi rendelőkben: ezen a címen a veszteség csak 31 millió euró.

A kánikulára olcsón fel lehet készülni

Ezt magyarázta a Les Echos tudósítójának a jelentés egyik szerzője, aki az Aix Marseille egyetem kutatója. Olivier Chanel szerint a jövőben még több és hosszabb ideig tartó kánikulára számíthatunk Európában. Ezért érdemes rá felkészülni. Franciaországnak van egy kánikula kerete – évi 450 ezer euró, de ez kevés. Egyrészt meg kellene erősíteni a kórházi ügyeleteket a kánikula idejére, amely egybeesik a szabadság időszakkal, ezért gyakran létszám hiánnyal kell számolni. Másrészt fokozni lehetne a kampányokat, melyek megismertetik az emberekkel, hogy miképp lehet együttélni a kánikulával?

Nem lehetne csökkenteni a hőség kínos hatásait?

De igen – mondja a kutató: több zöld terület kell a városokban, és általánossá kellene tenni a klimatizálást.

Végül pedig arra mutat rá a francia kutató, hogy

csökkenteni kell a szén-dioxid kibocsátást, amely a kánikula legfőbb oka – idézi a párizsi Les Echos.

A Delta variáns bizonytalanítja a globális gazdasági kilátásokat

Bár a gazdasági szakértők enyhén csökkentették idei globális GDP-növekedési előrejelzésüket, 6,4%-ról 6,2%-re, a közeljövő kilátásai továbbra is fényesek. A Delta koronavírus-változat elterjedése bonyolíthatja a visszatérést a normalitás felé, ez ugyan kockázati tényező, de nem jelenti feltétlen szükségességét annak, hogy alapjaiban módosítsák az előrejelzéseket. A szakértők előrejelzése 2022-ben továbbra is 4,6%.

Az statisztikai adatok megerősítik, hogy a globális gazdaság továbbra is erőteljes ütemben növekszik. Igaz, valószínűleg már a csúcsnövekedés közelében járunk, és a kötvényhozamok közelmúltbeli esése is egyre növekvő pesszimizmust tár fel a piacokon. Júniusban a globális összetett PMI január óta először – igaz magas szintről -, de esett. A legutóbbi, a vártnál gyengébb adatok arra késztetik a gazdasági előrejelzéseket, hogy csökkentsék az amerikai negyedéves GDP-növekedési előrejelzéseiket mind a második, mind a harmadik negyedévre. Aq/q alapon a globális GDP növekedésének csúcsát várjuk a harmadik negyedévre várják.

A rövid távú, de kulcsfontosságú bizonytalanság az, hogy a Delta koronavírus variáns elterjedése újabb globális rohamot vált-e ki Covid-esetekben, megköveteli a  korlátozások újbóli bevezetését.

Nevezetesen, a megbetegedések száma növekszik az erősen vakcinázott gazdaságokban, például az Egyesült Királyságban és Izraelben, ahol a Delta-változat a domináns törzs.

A vakcinák azonban jelentősen enyhítették az esetek és a kórházi kezelések közötti kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy az esetek megugrása kevésbé aggasztó, mint a múltban.

Hacsak a körülmények nem változnak, a magasabb esetszámok valószínűleg nem ösztönzik a legszigorúbb tevékenységi korlátozások újbóli elrendelését azokban a gazdaságokban, ahol az átoltottság aránya  viszonylag magas.

A Delta variáns tehát nagyobb gondot jelent azon gazdaságok számára, ahol az oltási arány sokkal alacsonyabb.

Az ellátási lánc kérdése és a járványhiány továbbra is problémákat okoz bizonyos ágazatok számára. Néhány szektorban, például a gépjárműgyártásban, a fogászati ​​teljesítmény mellett arra is ösztönzött, hogy 2021-re és 2022-re a CPI-inflációs előrejelzéseket kissé, 3,9% -ra, illetve 3,2% -ra emeljék, szemben az egy hónappal ezelőtti 3,7% -kal és 3,1% -kal.

A megoldás továbbra is az átoltottság arányának növelése lehet.

Kérdés csupán az, hogy a kormányok milyen ösztönző esetleg kényszerítő eszközökhöz nyúlnak a még nem beoltottak számának csökkentéséhez.

Rekord profit Európa leggazdagabb luxus cégénél

A 72 éves Bernard Arnault dörzsölheti a kezét, mert az LVMH bruttó profitja 44%-al magasabb mint 2019-ben volt – írja az üzleti körök lapja, a párizsi Les Échos.

28,7 milliárd eurós üzleti forgalmat produkált az első félévben a francia luxus cég, amelyhez a Louis Vuitton vagy a Christian Dior is tartozik. Ez 53%-os növekedést jelent a tavalyi forgalomhoz képest, és 11%-ot 2019-hez viszonyítva. Még jobban mutat a bruttó profit, amely 7,6 milliárd eurót ért el. Ez pedig 44%-al magasabb mint 2019-ben és 4,6-szerese a 2020-as eredménynek. A nettó profit értéke majdnem 5,3 milliárd euro, ez tízszerese a tavalyinak, és 62%-al több mint 2019-ben. Vagyis a világjárvány nem küldte padlóra a francia luxus céget noha tavaly sokan tartottak ettől. A vírusválság miatt az emberek visszafogták kiadásaikat. Az elzárások pedig csökkentették azoknak az alkalmaknak a számát amikor be lehet mutatni a ruha költeményeket a méregdrága kiegészítőkkel.

Bernard Arnault lenyelte a Tiffanyt

A New Yorki cég megvásárlása nem ment könnyen, de végülis az eredmények igazolták Arnault-t, aki üzleti karrierjét New Yorkban kezdte, így jól ismerte a Tiffanyt. Az ékszereket árusító cég kiválóan teljesített az első félévben – hála elsősorban a remek eladásoknak Kínában. A szakértők kiemelik, hogy az LVMH globális politikájának köszönheti sikereit hiszen Európa gyengélkedett a vírusválság miatt, de Kelet Ázsia és Észak Amerika továbbra is vásárolta a luxus cikkeket – a pandémia ellenére is.

Nem csoda, hogy Bernard Arnault, Európa leggazdagabb embere, elégedett: „kiváló első félévünk volt, mert most arathattuk le a termését annak, hogy folyamatosan beruháztunk és újítottunk a vírus válság idején is. A kreativitás, a kiváló minőség és termékeink tartóssága eredményezte azt, hogy le tudtuk küzdeni a globális válság hatásait. Két fő eseménye volt az első félévnek : megszereztük a Tiffanyt és újra megnyitottuk a Samaritaine áruházat Párizsban. Az LVMH jó pozícióban van ahhoz, hogy az újraindulás során megőrizze vezető helyét a világ luxus iparában. Franciaország az alapja a vállalkozásunknak, amelynek az eredményei hozzájárulnak Franciaország sikereihez” – hangsúlyozta Bernard Arnault, aki idős kora ellenére továbbra is elnök-vezérigazgatója az LVMH luxus cégnek.

Európa: dead man walking?

Európa mind jobban elmarad a globális gazdasági versenyben az USA és Kelet Ázsia mögött – állapítja meg a londoni Economist, amely szerint a jövőben is folytatódni fognak a kedvezőtlen tendenciák.

Fele annyi az európai cégek száma a világ legnagyobb ezer vállalata között mint 20 évvel ezelőtt miközben a kínaiak immár 160 céggel vannak jelen, és ez azt jelenti, hogy négyszer annyian vannak mint húsz éve.

Miért?

A fő ok az, hogy az európaiak a hagyományos iparágakban erősek, de ezek nem dinamikus ágazatok. Ilyen például az autóipar, ahol az európai cégek erős pozíciókat építettek ki a benzin és dízel autózásban, de az elektromos autók terén az amerikai Tesla és a kelet-ázsiaiak megelőzték őket.

Az olyan gyorsan növekedő ágazatokban mint az informatika vagy az internetes kereskedelem Európa nem tud labdába rúgni. Az Amazon vagy az Alibaba sikere mutatja, hogy mind az USA-ban mind Kínában jóval gyorsabban reagáltak az új trendekre, melyeket felerősített a COVID-19 járvány.

Vakcina válság

Az Európai Unió vakcina problémáit elsősorban az okozta, hogy az európai gyógyszergyártókat akarták helyzetbe hozni. Csakhogy azok képtelenek voltak gyorsan hatékony vakcinát előállítani a COVID-19 vírus ellen. A BioNtech látszólag kivétel, de a német cégnek nem volt saját gyártó kapacitása. Ezt utólag kellett kiépíteni. Ezért a Pfizer gyártotta a BioNtech által kifejlesztett vakcinát, mely learatta a világpiacot.

A francia Sanofi, amely mellett elszántan érvelt Macron elnök csak idén ősszel áll elő a maga vakcinájával, addig Pfizert gyárt.

Az Astra Zeneca maradt az egyetlen vakcina – ezzel is oltották be Merkel kancellárt. A vakcinát azonban sok bírálat érte, ráadásul nem teljesítette szállítási ígéreteit, és emiatt az Európai Unió be is perelte.

Közben nyomultak a kínaiak és az oroszok. Az Európai Unió polgárainak nagyrészét Európán kívüli cégek vakcináival oltották be.

Matolcsy szerint felbomolhat az EU

A nemzeti bank elnöke az Economisthoz hasonlóan borúlátóan ítéli meg az európai integráció jövőjét. Nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a brexit nyomán mások is távozzanak az Európai Unióból mondván nem találják meg ott a számításukat.

Persze Nagy Britannia jelenleg történetének legnagyobb gazdasági válságával küzd – elsősorban a pandémia, de másodsorban a kilépés miatt. A szuverén Nagy Britannia, amelyet Boris Johnson miniszterelnök reklámoz, semmivel sem versenyképesebb a globális piacon mint a korábbi brit gazdaság, mely az EU tagja volt. A különbség csak annyi, hogy eddig Németország volt Nagy Britannia legfontosabb kereskedelmi partnere, most viszont Kína lett az. Az első negyedévben 66%-al nőtt a kínai export az Egyesült Királyságba.

Biden: együtt Kína ellen

Az USA elnök elsősorban azért jött Európába, hogy meghirdesse: az EU-val együtt szállnak szembe Kína nyomulásával. Washingtonban a szenátus nagy pénzt szavazott meg arra, hogy megállítsák a kínaiak előretörését az informatikában és különösen a mesterséges intelligencia terén. Ebből profitálhatnak az amerikai cégek, de az európaiak aligha. Európa junior partner lehetne Biden szerint a Kína megállítását célzó hadjáratban.

Mindez nem sok jót ígér az európai vállalkozásoknak, melyek az elmúlt évtizedekben fokozatosan veszítik el piacaikat, és szorulnak háttérbe a világkereskedelemben.

Miért fogadta Boris Johnson Orbánt?

Boris Johnson olyan európai vezetővel akart találkozni, aki egyetért vele. Ez volt az egyik érve a Downing Street 10-nek. A másik az, hogy Orbán Viktor már régen kérte a találkozót. Mert neki is fontos, hogy olyan európai vezetővel találkozzon, akivel többé kevésbé egyetérthet.

 

Trump európai árnya

Mind Boris Johnson, mind Orbán Viktor lelkes híve volt a választásokon elbukott amerikai elnöknek. Trump bukása után azonban ellentétes utat választottak. Boris Johnson kirúgta főtanácsadóját, aki az amerikai elnök vonalának követését javasolta. Válaszul Dominic Cummings épp a napokban adott nagy interjút a londoni lapokban, melyben alkalmatlannak nevezte Boris Johnsont a kormányfői posztra.

A brit miniszterelnök ettől függetlenül júniusban vígan tárgyal majd Biden elnökkel, aki szinte teljes mértékben elveti Trump politikáját.

Orbán Viktor egyelőre kitart a trumpi úton. Emiatt Boris Johnson is figyelmeztette őt „a demokratikus normák betartására” és arra, hogy „a jogállami követelmények milyen fontosak”. Finom célzás ez arra, hogy bár Nagy Britannia kilépett az Európai Unióból, de nem kíván olyan partnert Európában, amelyik nem ortodox módon értelmezi a nemzetközi jogot.

Különösen így van ez Oroszország és Kína esetében. Boris Johnson miniszterelnök maximálisan támogatja Biden kemény vonalát Pekinggel és Moszkvával szemben. Figyelmeztette a magyar kormányfőt, hogy kockázatot vállal azzal, hogy a NATO tagok közül egyedül jó kapcsolatot tart fenn Oroszországgal és Kínával akkor amikor az USA mindkettőt stratégiai ellenfélnek tekinti.

Mit ér a szuverenitás?

Nagy Britannia kilépést az unióból Orbán Viktor és csapata megértéssel fogadta – egyedül az EU tagállamai közül. Csakhogy mit ért el Nagy Britannia? A kivételezett kapcsolatból, melyet Trump ígért, nem lett semmi. Épp ellenkezőleg: Kína vált Nagy Britannia legfontosabb kereskedelmi partnerévé a Brexit után.

A brit pénzügyminiszter szinte naponta ismételgeti: az ország az elmúlt két évszázad legnagyobb gazdasági krízisével áll szemben! Évekig tarthat amíg a brit lakosság visszanyeri a 2019-es év életszínvonalát.

Ez tanulságos példa lehet Orbán Viktornak arra, hogy a szuverenitás milyen haszonnal kecsegtet a globális gazdaság nyers érdek viszonyai között. Nagy Britannia kicseppent az EU-ból, és magára maradva nem igazán érdekel senkit sem.

Biden elnök tanácsadói olyan világot képzelnek el, melyet hat hatalmi központ irányít : USA, EU, Kína, India, Oroszország és Japán. Nagy Britannia nincsen sehol…

Orbán és a lengyel New Deal

Vajon készül-e Magyarországon is olyan nagyszabású gazdasági program mint amilyennel Lengyelországban a PiS meg akarja nyerni a 2023-as választásokat?

A Morawiecki kormány levonta a következtetéseket a Covid járványból, amely óriási áldozatot követelt Lengyelországtól: több mint 71 ezren haltak meg a Baltimore-i Johns Hopkins egyetem szerint. Magyarországon ez a szám 29 ezer. Varsóban a kormányzat tisztában van azzal, hogy a közvélemény jobb egészségügyet akar. Ezért a lengyel New Deal, melyet a pénzügyminiszter ismertetett a Financial Times-szal előirányozza, hogy a GDP-ben az egészségügy részesedés 5-ről 7%-ra növekedjen. Ezenkívül csökkentik a szegények adóját, és további családtámogatást vezetnek be. A nyugdíjasok életszínvonalának megőrzése is prioritás lett Lengyelországban.

Az adócsökkentés több mint 7 milliárd zlotyba kerül az államnak, de a kormány bevállalja, hogy újra beindítsa a gazdaságot, amelyet recesszióba taszított a járvány, és persze azért is, hogy ily módon megnyerje a következő választást, amely a nagyarányú elégedetlenség miatt kétesélyes.

500 ezer új munkahely megteremtése is cél, mert a járvány okozta válság ezen a téren is súlyos gondokat okozott Lengyelországban.

Uniós források

A varsói kormány jelentős részben az Európai Unió 750 milliárd eurós válságkezelő alapjára alapozza a számításait.

Orbán Viktor miniszterelnök arról tájékoztatta Ursula von der Leyen asszonyt, hogy a magyar kormány ennek csak azt a részét veszi igénybe, amely vissza nem fizetendő támogatás. A kedvezményes hitelfelvételből egyelőre nem kér. A vonakodása oka: a közös hitelfelvétel egy lépés az Európai Egyesült Államok felé, ezt pedig a magyar kormány elutasítja.

Vajon elég lesz-e a vissza nem térítendő támogatás egy magyar New Dealhez? Ráadásul az Orbán kormánynak az idő horizontja szűkebb: a választások jövőre lesznek. Addigra kellene érezhető életszínvonal növekedést produkálni. Csakhogy a magyar gazdaság teljesítménye egyelőre még a 2019-est sem éri el, és erre valószínűleg csak jövőre lesz lehetőség. Akkor viszont miből várható az életszínvonal növekedése? Ha Orbán Viktor a varsói példát nézi, akkor előállhat a magyar New Deal-lel, de nem kizárt, hogy abban a hitben él: olcsóbban is megúszhatja a választást. A magyar nyugdíjasok nyári inflációs pótléka mindössze 26 milliárd forintjába kerül a nemzeti együttműködés kormányának…

Magánvállakozók vagy alkalmazottak a pizzafutárok?

A jövőben legyenek alkalmazottak, és ne magánvállakozók a pizzafutárok! Ilyen törvényt fogadott el a spanyol parlament minden házhozszállításban dolgozó polgár védelmében. Mind a munkaadók mind a szakszervezetek elégedetlenek.

Mit jelent ez a törvény Európa számára? – teszi fel a kérdést a brüsszeli Politico.

A Lovas törvény, ahogy Spanyolországban nevezik hosszú utat járt be. A munkaügyi miniszter, Yolanda Diaz múlt ősszel kezdett hozzá méghozzá azért, mert a Legfelső Bíróság úgy döntött, hogy egy pizzafutár valójában alkalmazottja volt a cégnek nem pedig szerződéses munkavállalója.

Márciusban hosszas viták után megállapodásra jutottak a munkaadók és a szakszervezetek. Elfogadták, hogy a házhoz szállításban dolgozók éppúgy alkalmazottai a cégnek mint azok, akik a falakon belül dolgoznak.

„Ők most már éppen olyan fizetett alkalmazottak mint mások, és az ennek megfelelő jogok illetik meg őket”

– deklarálta akkor Yolanda Diaz munkaügyi miniszter.

Miért nem elégedettek a szakszervezetek?

Túlságosan puha a törvény – mondja a legnagyobb spanyol szakszervezet, az Union General de Trabajadores és a pizza futárok érdekvédelmi szervezete a Rider X Derechos. Mit kifogásolnak? Azt, hogy a törvény nem azonnal lép életbe hanem három hónap múlva. Ezalatt az idő alatt a cégek vígan leépíthetik a házhoz szállításban dolgozók jórészét.

A Rider X Derechos azt is nehezményezi, hogy a törvény csakis a házhoz szállitásra vonatkozik holott nagyon sokan más szektorokban is szenvednek attól, hogy szerződéssel alkalmazzák őket mint magánvállalkozókat.

Miért nem örülnek a törvénynek a munkaadók?

Arra hivatkoznak, hogy nekik rugalmasan kell alkalmazkodniuk a piachoz, amely a pandémia idején jóval inkább igényli a házhoz szállítást. Az Uber Eats szerint a törvény súlyos csapást jelenthet a pizzafutárok egy csoportjára. Szóvivőjük szerint „többezer olyan pizzafutár van, akik egy digitális alkalmazás keretében dolgoznak, és nem is akarnak alkalmazottak lenni.”

Az éttermek sem örülnek igazán a törvénynek – legalábbis ezt mondja az Uber Eats, mert szerintük egyre több pizzafutárt alkalmaznak, de szerződéses magánvállakozóként, mert csak így éri meg nekik.

A 30 ezer házhoz szállító 75%-a elveszítheti a megélhetését – figyelmeztet egy iparági felmérés. Az éttermek pedig 250 millió eurót veszíthetnek hiszen másképp kell fizetniük az alkalmazottakat mint a magánvállalkozó pizzafutárokat.

Mit jelent mindez az EU számára?

Brüsszelben árgus szemekkel figyelik a spanyol törvényt, mert valami hasonlóra gondolnak az egész unióban. A brüsszeli bizottság ezzel kapcsolatos javaslata még ebben az évben megvitatásra kerülhet.

Az európai szakszervezeti szövetség – European Trade Union Confederation – szerint mindenütt követni kellene a spanyol példát. Ugyanez a véleménye Leila Chaibi francia képviselő asszonynak az Európai Parlamentben, ahol gyakran felszólal a pizzafutárok érdekében.

Az Uber szerint nem a spanyol hanem a brit megoldás a célravezető. Nagy Britanniában worker-nek munkásnak minősítették a pizzafutárokat. Ez olyan munkavállalói kategória, amely nem azonos az alkalmazotti státusszal, de kötelezővé teszi a munkaadók számára, hogy évente szabadságot biztosítson a dolgozóknak és főként, hogy bejelentse őket a nyugdíj alapnak.

Margrethe Venstager, az EU digitális biztosa nem osztja a lelkesedést a brit megoldás iránt:

„a tapasztalataim szerint a viták igen komplexekké válnak akkor, ha egy új kategóriát akarunk bevezetni.”

Yolanda Diaz spanyol és Andrea Orlando olasz munkaügyi miniszter közös cikket írt a brüsszeli Politicoban, melyben támogatják az EU elképzeléseit e téren. Ugyanakkor kifejtették, hogy hiba lenne, „ha a pandémia utáni újrakezdés során a cégek előnyben részesítenék a magánvállakozói szerződéseket, és az ezzel járó rossz munkakörülményeket a pizzafutárok számára.”

A magyar infláció az uniós átlag duplája

A magyar infláció az uniós átlag duplája, többi között az derült ki azon a brüsszeli sajtótájékoztatón, melyen Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa ismertette a kilátásokat.

A pandemia nagy sokkot jelentett minden gazdaságnak. Valószínűleg emiatt az uniós tagállamok döntő többsége csak a jövő év végére éri el a 2019-es színvonalat. Az EU ezzel messze elmarad globális vetélytársai: Kína és az USA mögött. Az EU GDP-je tavaly 6,1%-al csökkent. Idén 4,2, jövőre 4,4%-al nőhet.

Magas magyar infláció

Magyarország GDP-je tavaly 5%-al csökkent. Idén várhatóan 5%-al nő, jövőre pedig 5,5%-os bővülés várható. Az infláció idén 4 jövőre 3,2% lesz – jósolja a brüsszeli bizottság.

Magyarország most adta be azt a tervet Brüsszelben, amely az újrakezdési programot részletezi. A brüsszeli bizottságnak két hónapja van arra, hogy azt jóváhagyja. Az idő sürget, ezért Brüsszelben aligha kukacoskodnak majd. A magyar parlament még nem szavazta meg az uniós válságkezelő alapot márpedig enélkül nem indulhatnak meg a kifizetések, melyeket mindenütt nagyon várnak az Európai Unióban.

Francia-olasz koalíció a kínai felvásárlások ellen

Mario Draghi olasz miniszterelnök Emmanuel Macron francia elnökkel együtt akadályozta meg az Iveco kínai kézbe kerülését – hívja fel a figyelmet a Bloomberg.

Olaszország 200 milliárd euróra számíthat az uniós válságkezelő alapból, ezért Draghi kormányfő visszautasíthatja a kínaiak ajánlatait. Peking szokásos taktikája, hogy a nehéz helyzetbe került országokban megpróbálja kihasználni az olcsó felvásárlási lehetőségeket. Ezt a módszert Görögországban próbálták ki a 2008-9-es pénzügyi válság idején. Ven Csiapao akkori kínai kormányfőt akkor Athénban felállva tapsolta meg az egész parlament. Nem sokkal később a pireuszi kikötő legnagyobb része kínai kézre került. Az Új Selyemútnak ez az európai kiindulópontja, melyhez azután kapcsolódhat a Belgrád- Budapest vasútvonal. Persze Pireusztól Belgrád messze van, és Budapest sem végcél a kínaiak számára.

Hogy torpedózták meg az Iveco eladását?

A torinói cégre a kínai FAW akart lecsapni. Az autóbuszt és teherautókat előállító olasz vállalat jövője nemcsak Rómát, de Párizst is izgatta. Ezért Bruno LeMaire pénzügyminiszter felvetette ezt a témát olasz kollégáinak. Giancarlo Giorgetti gazdasági és fejlesztési miniszter meg is fúrta a kínaiak felvásárlási tervét. Miután az elmúlt hétvégén nyilvánosságra hozták a kínaiak kudarcát, a francia pénzügyminiszter volt az első, aki gratulált:

„megőriztük Európa ipari szuverenitását”.

Giancarlo Giorgetti gazdaság fejlesztési miniszter csütörtökön találkozott az Iveco vezetőivel és a szakszervezetek képviselőivel. Elmondta nekik, hogy „mi nem vagyunk a külföldi felvásárlások ellen, de a ragadozó akciók ellen igen! Itt az uniós válságkezelő alap pénze, abból majd jut az Iveco problémáinak megoldására is. A mi feladatunk ezért az, hogy megakadályozzuk: külföldi kézre kerüljenek az uniós erőfeszítések eredményei!”

Németország, Franciaország és Olaszország – az EU három legerősebb országa – egyeztette elképzeléseit, hogy elkerüljék azt, ami a 2008-as pénzügyi válság után történt Görögországban, ahol a kínaiak úgy nyomultak előre mint kés a vajban.

Ezért is hozták létre a 750 milliárd eurós válságkezelő alapot, hogy elhárítsák a „ragadozó felvásárlások kockázatát”.

Draghi előtt az olasz kormányok nyitottak voltak a pekingi elképzelésekre, de ez megváltozott. Draghi miniszterelnök az uniós és az atlanti szolidaritást hangsúlyozza és távolodik Kínától. Az érdekes az, hogy Giorgetti miniszter a Liga pártot képviseli a kormányban. Ennek vezetője az a Matteo Salvini, aki korábban orosz és kínai barát húrokat pengetett Rómában. Beállt azonban Mario Draghi mögé.

Az olasz kormányfő már korábban is akadályozott meg kínai felvásárlást Olaszországban: az LPA kis félvezető cégére próbálta meg rátenni a kezét a Shenzen Invenland Holdings.

Aranyerő

Olaszországban így hívják azt, ha az állam védelmez egyes magáncégeket külföldi felvásárlás ellen, mert úgy véli, hogy az veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Mario Draghi ennek az elvnek alkalmazását a lelkére kötötte minisztereinek, akik egyaránt érkeztek jobb és baloldali pártokból. A miniszterelnök külön kiemelte, hogy Olaszországot meg kell óvni a kínai felvásárlásoktól.

Róma ebben is jó szövetségesre talált Párizsban, ahol Macron elnök is fontosnak tartja, hogy a válság miatt meggyengült cégeket ne engedjék külföldi kézbe jutni – különösen ha az nem uniós vállalkozás. Bruno LeMaire pénzügyminiszter ezért akadályozta meg a kanadai Alimentation Couche-Tard felvásárlási kísérletét, mely a nagy Carrefour kereskedelmi hálózat megszerzésére irányult. A franciák 100 milliárd eurós ösztönző csomaggal kívánják meg saját iparukat helyzetbe hozni a válság után. Ennek a 100 milliárd eurós alapnak a jórészét az uniós válságkezelő alapból akarják fedezni.

Olaszország gyengébb helyzetben van: szinte kizárólag az uniós válságkezelő alapból neki jutó 200 milliárd euróra számíthat.

Ebből kívánja pénzelni az Aranyerőt, mellyel Draghi miniszterelnök a jövőben is meg akarja akadályozni az unión kívüli cégek felvásárlásait – állapítja meg a Bloomberg

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK