Hasznos

Adóparadicsomok az Európai Unióban is vannak

25 éve küzd az Európai Unió az európai adóparadicsomok ellen – igen mérsékelt sikerrel. Miért lehet euró milliókat eltitkolni az adóhivatal elől? Erről kérdezte a Der Spiegel a Leideni egyetem tanárát, aki negyedszázada kutatja ezt a témát.

„Nincs transzparencia! Az a bizottság, amelyet az Európai Unió e célból létrehozott, zárt ajtók mögött ülésezik, és a vizsgálatai titkosak. Én megpróbáltam ezen változtatni. 2500 eddig titkosan kezelt dokumentumot vizsgáltam meg” – mondja Martijn Nouwen közgazdász professzor, aki arra jött rá, hogy „amint a bizottság felfedezett egy adóelkerülési eljárást az Európai Unióban, abban a pillanatban a leleményes adótanácsadók újabb kiskaput találtak – elsősorban Luxemburgban, Hollandiában és Cipruson.

„Az úgynevezett levélszekrény társaságok adózása még sokhelyütt nincsen megoldva”

– hangsúlyozza a szakértő azokra a cégekre utalva, amelyek egy államban csakis azért jelentik be magukat, mert ott alacsonyabb a társasági adó.

„A kis államok a szokásos gyanúsítottak: Ciprus és Málta, de azután jönnek a Benelux országok. Ezek az államok ott akadályozták az uniós adócsoport munkáját, ahol csak tudták. De nemcsak a kicsikről van szó: Németország nem hajlandó a mai napig közzétenni azt, hogy a multik milyen adókedvezményeket kapnak az Európai Unió legerősebb államában. Az ok: a tartományok nem kívánják ezt. Nagy Britannia védelmezi Guernsey és Jersey különleges adó jogait.”

Mit csinálnak az uniós pénzügyminiszterek?

„Ők is létrehoztak egy csoportot, amely ezt a problémát úgy rendezte, hogy a tagállamok közben megőrizhessék a szuverenitásukat, amelyhez nagyon ragaszkodnak. Az érdekes az, hogy létrehoztak egy rendszert, de 2003 óta rá se néznek erre. Még akkor sem, ha komoly adócsalás lehetősége forgott fenn.

Ennek az az egyik oka, hogy az adócsalások annyira rafinálttá váltak, hogy a pénzügyminisztériumok szakértői sem mindig értik meg azokat. A másik ok, és nyilvánvalóan ez a fontosabb: a tagállamok el akarták kerülni a vitákat. Végül is rengeteg vita volt mindig az Európai Unióban, és az adócsalások ügyét úgy ítélték meg, hogy emiatt nem érdemes háborúzni.”

Lehet-e ezen változtatni?

„Lehet és kell is. Egyrészt növelni kell a transzparenciát és a demokratikus legitimitást. Az adócsoportnak szüksége van egy politikus elnökre, aki tartja a kapcsolatot a pénzügyminiszterekkel illetve az olyan nemzetközi szervezetekkel mint az OECD. Jó lenne, ha ez az új főnök részt vehetne a pénzügyminiszterek tanácskozásain. Végül nagyon fontos, hogy a pénzügyminiszterek megvitassák a tagállamok közötti adóverseny ügyét, és megnevezzék azokat a tagállamokat, melyek megsértik az uniós előírásokat.

Mindehhez nyilvánvalóan elsősorban transzparencia kell” – hangsúlyozta a Leideni egyetem tanára.

Más az infláció az USA-ban és más nálunk

Sokan aggódnak a magas infláció miatt, de a Berkeley egyetem gazdasági tanszékének professzora szerint ennek inkább jótékony hatása lehet az amerikai gazdaságra. Bradford Lelong professzornak gyakorlati tapasztalata is van, mert a pénzügyminisztérium helyettes államtitkára volt a Clinton adminisztráció idején.

1%-al járult hozzá a reálbér növekedéshez a technológiai fejlődés az elmúlt három évben. Ez kevés, de mégiscsak valami. Mindezzel együtt a reálbér 4%-al kisebb mint a pandémia előtt. Olyan nagy lenne a feszültség a munkaerő piacon?

Azok, akik ezt állítják arra hivatkoznak, hogy a munkaadóknak egyre többe kerülnek a munkavállalók : ez az index szeptember végéig 3,7%-al nőtt az év elejétől míg a pandémia előtt csak évi 3% volt évente.

Csakhogy az infláció szeptember végéig 5,4%-al növekedett vagyis a reálbérek csökkentek!

Nincs bérinfláció – érvel a Berkeley egyetem professzora. Nem arról van szó, hogy túlságosan felfűtik a motort és emiatt túlságosan sok pénz hiába keres kevés árut a piacon. Épp ellenkezőleg arról van szó, hogy a pandémia miatt munkaerő hiány mutatkozik.

A foglalkoztatási mutató az Egyesült Államokban 3%-al alacsonyabb mint az az érték, amelyet teljes foglalkoztatottságnak szoktunk tekinteni. Ráadásul jelentősen rosszabbul állnak e tekintetben a nők, az afroamerikaiak és azok a munkavállalók, akiknek nincs diplomájuk.

Túlméretezett támogatás?

Ezzel vádolja a Biden kormányzatot Obama elnök egykori gazdasági tanácsadója. Jason Furman szerint már az 1,9 milliárd dolláros márciusban aláírt csomag is túl nagy volt. Kevesebb több lett volna – érvel Furman, mert a Biden adminisztráció így gyorsabb növekedést ért el, de az infláció is lényegesen nőtt.

Nemcsak ő van ezen a véleményen: Larry Summers egykori pénzügyminiszter szerint „az infláció immár kicsúszott az ellenőrzés alól.”

Biden bírálói azzal érvelnek, hogy a pandémia miatt sokan idő előtt nyugdíjba mentek, és emiatt feszültség támadt a munkaerőpiacon. A kínálati oldalon pedig megszakadtak a szállítási láncok a járvány miatt, és ez gondot okoz az egész gazdaságnak. Csakhogy ezeket az érveket már hallottuk a 2008-as pénzügyi válság után is – írja a Berkeley egyetem professzora. Akkor emiatt csak kis támogatást kapott a társadalom. Az eredmény Trump megválasztása lett! A kék galléros munkásosztály életszínvonala ugyanis sosem érte el a 2008 előtti szintet!

Sok közgazdász attól tart, hogy az inflációs várakozások most majd beépülnek a bérekbe és az árakba. Ezt a spirált azután nehéz lesz kezelni.

Tény, hogy a pénzügyi piacon a 30 éves inflációs ráta jelenleg 2,35% vagyis magasabb mint az előző évtized második felében, de összhangba hozható a Federal Reserve Board 2%-os éves inflációs várakozásával.

Nem igaz az, hogy az inflációs várakozások beépülnének a bérekbe és az árakba.

A munkaerő piac még mindig olyan, hogy a munkavállalók nem követelhetnek nagy béremelést. A pénzügyi piacok egyelőre faarccal fogadják az inflációt. Különben pedig már folyamatban van a pénzügyi szigorítás. Vagyis semmi sem támasztja alá azt az állítást, hogy „az eredendő bűn” a túl bőkezű támogatás lett volna, melyet Biden elnök adott a társadalomnak – írja Bradford Lelong professzor, a Berkeley egyetem professzora a Project Syndicate portálon.

Infláció a periférián

Amíg az Egyesült Államokban az áremelkedést elviseli a lakosság a magasabb bérek miatt, a kelet-európai perifériákon felboríthatja a társadalmi egyensúlyt. Itt ugyanis az emberek döntő többsége a megélhetésért küzd, és az árak emelkedése azt jelentheti, hogy nem képes finanszírozni alapvető szükségleteit sem. Egy keleteurópai család költségvetésében a rezsi kb. 20% míg az USA-ban vagy Nyugat Európában 5%. A benzin vagy az élelmiszer ár növekedése a családi költségvetés áttervezését teszi szükségessé olyan időszakban amikor az infláció mértéke eléri sőt meghaladhatja az Egyesült Államok szintjét. Az USA-val ellentétben Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban megkezdődött a szigorítás: a nemzeti bankok emelik a kamatlábat. Ez pedig adósság válsághoz vezethet, amely végképp nem hiányzik az oly sok gonddal küszködő kelet-európai gazdaságoknak.

A Facebook átnevezte magát Metának

A Facebook az elmúlt két évtizedben a világ legismertebb márkajelzéseivel: egy nagy kék F betűvel emelkedett a figyelem középpontjába.

Már nem. Csütörtökön a közösségi hálózatok óriása félreérthetetlen lépést tett a megújulás irányába, hangsúlyozva a Facebook nevét, és átkeresztelte magát Metának.  A változás egy új, végtelen alakú szimbólumként tervezett, kissé ferde, majdnem perechez hasonló logóval jár. A Facebook, Instagram és más alkalmazások megmaradnak, de a Meta égisze alatt.

A lépés azt jelzi, hogy Mark Zuckerberg azt tervezi, hogy a Szilícium-völgyi vállalatát a következő digitális határvonalnak tekinti, vagyis a különböző digitális világok egyesítése egy úgynevezett metaverzummá. Ugyanakkor a Facebook átnevezése segíthet távolítani a vállalatot a számos közösségi hálózattal kapcsolatos vitától, amellyel szembesül, beleértve azt is, hogy hogyan terjeszti a gyűlöletbeszédet és a félretájékoztatást.

„Sokat gondolkodtam az identitásunkon” ezzel az új fejezettel – mondta Mr. Zuckerberg egy virtuális eseményen, amelyen bemutatta a Facebook jövőbeli technológiai fogadásait.

Mark Zuckerberg elkötelezte magát a metaverzum mellett, egy olyan összetett univerzum felépítése mellett, amely online, virtuális és kibővített világokat ötvöz, amelyen az emberek zökkenőmentesen járhatnak. Azt mondta, hogy a metaverzum lehet a következő jelentős közösségi platform, és több technológiai vállalat is meg fogja építeni a következő 10 év során. Hétfőn a Facebook táviratban jelezte, hogy nagy szereplő akar lenni, amikor a virtuális valóság és a kiterjesztett valóság üzletágát szétválasztotta a Facebook Reality Labs néven ismert részlegre.

Az átállás időzítésének kettős előnye van.

A Facebook az elmúlt hetekben 17 éves történetének legintenzívebb ellenőrzésével küzdött. A törvényhozók és a közvélemény bírálta Instagram fotómegosztó alkalmazását, amiért sérti egyes tinédzserek önbecsülését, és a vállalatnak megkérdőjelezhető a félretájékoztatás felerősítésében és a zavargások felkeltésében játszott szerepe.

A felháborodást csak fokozta, miután a Facebook egykori alkalmazottja olyan belső dokumentumokat szivárogtatott ki, amelyekből kiderült, hogy a cég mennyit tudott az okozott hatásokról. A dokumentumokból származó megállapításokat először a The Wall Street Journal tette közzé, majd más médiaszervezetek, köztük a The New York Times.

A leleplezések számos kongresszusi meghallgatáshoz, valamint jogi és szabályozási ellenőrzéshez vezettek. Hétfőn  a szivárogtató Haugen asszony beszélt még a brit képviselőkkel is a parlamentben, és sürgette őket, hogy szabályozzák a Facebookot.

Kedden a Facebook felszólította alkalmazottait, hogy „2016 óta őrizzék meg a vállalkozásaira vonatkozó belső dokumentumokat és kommunikációkat”, mivel a kormányok és a törvényhozó testületek vizsgálatot indítottak a működésével kapcsolatban.

A vállalati márkaváltás ritka, de van rá példa.

Általában arra használták őket, hogy jelezzék a vállalat strukturális átszervezését, vagy hogy távol tartsák a vállalatot egy mérgező hírnévtől.

La Nina hatás: Hideg tél és magas energiaárak

Az időjárás nem lesz kegyes az idén a világgazdasághoz, amely amúgy is energia hiánnyal és áremelkedéssel küszködik – írja a Bloomberg portál, mely szerint Kínában és más ázsiai országokban már most is hidegebb van a szokottnál, és télen rekordok dőlhetnek meg.

„A globális felmelegedés a korábbinál gyakrabban okoz rendkívüli időjárási körülményeket”

– hangsúlyozza Zsi Hsziefej professzor, a nankingi egyetem tanára.

„A hideghullámok a korábbinál nagyobb hőmérséklet csökkenést eredményezhetnek, de ugyanígy van a hőhullámokkal  is, akkor jobban nő a hőmérséklet.”

La Nina beköszönt Kínában még ebben a hónapban – közölte az Új Kína hírügynökség a hétvégén.

A La Nina hatás általában 9 hónap és 3 év közötti időszakban mutatkozik, és mennél rövidebb annál intenzívebb. Az El Nino (a gyerek) és a La Nina (gyerek lány) hatást, amely a Csendes Óceán hatalmas víztömegét érinti nem lehet befolyásolni, mert óriási energia mennyiség kellene a víz felmelegítésére. Hatása viszont globális lehet Észak Amerikától Kínáig. Pekingben attól tartanak, hogy a La Nina hatás következtében óriási energia mennyiségre lesz szükség a fűtési szezonban.

Hejlungcsiang, Senhszi és Sanhszi tartományban 4-13 nappal korábban kezdődött meg a fűtési szezon mint tavaly.

Kína a világ legnagyobb energia importőre, amely elvonja a cseppfolyósított földgázt Európától.

Japánban és Dél Koreában  is hidegebb tél várható

A meteorológiai intézet 60%-ra becsüli a valószínűségát a La Nina megérkezésének a távol-keleti szigetországba. Ezt az országot eddig megkímélte az energia válság, mert tavaly nem töltötték fel eléggé a tárolókat, és emiatt gondokkal küzdöttek. Most viszont az elmúlt 5 év legnagyobb cseppfolyósított földgáz tartalékát halmozták fel.

Dél Koreába is előbb érkezett meg a hideg és az első hó mint korábban. A kormány itt is mindent megtesz azért, hogy elhárítsa az energia válságot: átmenetileg csökkentik az adókat és a cseppfolyósított földgáz vámját – közölte a pénzügyminiszter helyettese Dél Koreában.

Indiában is hűvösebb és szárazabb tél várható

Januárban és februárban 3%-ra csökkenhet a hőmérséklet az ország északi részein. Másutt a hideg növeli az energia fogyasztást, de Indiában épp ellenkezőleg: ki lehet kapcsolni a légkondicionálást! A szárazság pedig azért lehet hasznos az energia gazdálkodásnak, mert Indiában még mindíg a szén adja ennek a 70%-át. A nagy esőzés idején sok szénbányát elöntött a víz, és ennek következtében akadozott a szénellátás sok erőműnél Indiában.

Jég hiány

Nemcsak a La Nina jelenség okozhat hidegebb telet Ázsia nagyrészén hanem az is, hogy az északi tengereken gyorsan olvad a jég. Ha a Kara tengeren kevesebb a jég, akkor növekszik az atmoszférikus nyomás, és ennek következtében csökkenhet a hőmérséklet Ázsia keleti részén, ahogy az már tavaly is megtörtént. A leghidegebb november és január közepe között lehet- mondta a Bloomberg portálnak Todd Crawford, az Atmospheric G2 meteorológiai igazgatója.

A pénzügy mindenek fölött – koaliciós partnerek harca a pénzügyminisztériumért 

Mindenki magának akarja ezt a kulcspozíciót, melyet a kancellár jelölt, Olaf Scholz tölt be jelenleg. Berlinben a szociáldemokraták két potenciális koalíciós partnere egyaránt magának követeli a pénzügyminisztériumot.

Christian Lindner, az FDP vezetője és Robert Habeck, a zöldek társelnöke egyaránt magának akarja a pénzügymisztériumot – írja a Deutsche Welle. Amely gyorsan hozzáteszi, hogy a koalíciós tárgyalások ugyan már hivatalosakká váltak, de november vége előtt aligha várható eredmény.

Egyáltalán nem meglepő, hogy a liberálisok elnöke és a zöldek társelnöke küzdenek a pénzügyminiszteri posztért hiszen ennek a jelentősége a vírusválság idején újra bebizonyosodott. Sőt sok politológus épp azzal magyarázza a szociáldemokraták kissé meglepő választási sikerét, hogy Olaf Scholz pénzügyminiszterként kiválóan teljesített a pandémia legsúlyosabb időszakában is.

„A kancellár után ez a legfontosabb poszt a kormányban”

– mondta Uwe Jun politológus a közszolgálati Deutsche Welle portálnak.

„A pénzügyminiszter állitja össze a költségvetést, és ez meghatározó a kormány politikája szempontjából” – hangsúlyozta a politológus. hozzátette, hogy az elmúlt időszakban két erős pénzügyminiszter nagy befolyást szerzett a kormányban: Wolfgang Schäuble (CDU) illetve Olaf Scholz (SPD). Korábban ez nem így volt. Hans Eichelt (SPD), aki 1999 és 2005 között vezette a pénzügyminisztériumot úgy nyilatkozott a Deutschlandfunk Rádiónak, hogy

„nem annyira erős miniszterek kellenek hanem jó kormányzati együttműködésre van szükség.”

Az ex pénzügyminiszter elmondta, hogy „a kormányzati szokások szerint a pénzügyminiszter megvétózhatja az összes többi minisztérium döntéseit!

Demoklész kardjaként függ a minisztériumok feje fölött a pénzügyi vétó!”

Vétójog a gyakorlatban

„Óvatosan kell élni a vétózással” – fejtegette az ex pénzügyminiszter, aki azt is elmondta, hogy a miniszterek egyszerű többséggel leszavazhatják a pénzügyminisztert, aki ilyen módon meggyengülve kerülhet ki az erőpróbából. Éppen ezért a politológusok úgy vélik, hogy a pénzügyminiszternek – éppúgy mint a kancellárnak – konszenzus kiépítésére kell inkább törekednie mint a konfrontációra.

A pénzügy a valóságos európai minisztérium

Erre mutatott rá Eichelt ex pénzügyminiszter. A német pénzügyminiszterek – az ország súlya miatt- meghatározó szerepet játszanak Brüsszelben. Így volt ez amikor az Európai Unió – az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal együtt – a görög államadósság ügyét intézte. Wolfgang Schäuble akkori pénzügyminiszter befolyása meghatározónak bizonyult. A pandémia idején ugyanilyen döntő szerepet játszott Olaf Scholz nemcsak Berlinben, de Brüsszelben is.

Politika vagy szakértelem?

A német gyakorlatban az előző szempont a meghatározó. A legutóbbi öt pénzügyminiszter esetében megállapítható, hogy mindnyájan korábban is fontos kormányzati tisztségeket töltöttek be regionális vagy országos szinten. Négyen közülük tartományi miniszterelnökök voltak – Olaf Scholz esetében ez Hamburg városát jelentette – Wolfgang Schäuble pedig a berlini kormány belügyminiszteri székéből ült át a pénzügyminiszteribe.

Eichelt ex pénzügyminiszter így magyarázza a német gyakorlatot:

„nem kell pénzügyi szakértőnek lennie a miniszternek, mert a szakértők már ott ülnek a minisztériumban. Neki sokkal inkább az a feladata, hogy jó döntéseket hozzon össze a szakértők segítségével.”

A jelenlegi két jelölt egyike sem tanult közgazdaságtant, sőt az FDP vezetőjének még kormányzati tapasztalata sincsen. A zöldek társelnöke hat évig miniszterelnök-helyettes és környezetvédelmi miniszter volt Schleswig-Holstein tartományban.

A két potenciális koalíciós partner filozófiája is homlokegyenest ellenkező: a zöldek jelentős állami támogatással akarják felgyorsítani az áttérést a karbon semleges Németországra míg a liberálisok ezt inkább rábíznák a piacra. Ezért a zöldek mindenképp szeretnék megakadályozni, hogy az FDP kapja meg a pénzügyminisztériumot.

Ki hozza meg a népszerűtlen döntéseket?

Olaf Scholznak szerencséje volt, mert akkor tölthette be a pénzügyminiszteri posztot amikor Németország pénzügyei remekül álltak. Volt tehát miből osztogatni a válság idején. Az óriási pénzkiáramlás viszont növeli az államadósságot, melyet Németországban véresen komolyan vesznek. Szükség lehet tehát megszorításokra is, amelyek csökkenthetik Scholz illetve az új pénzügyminiszter népszerűségét.

Vajon kire bízza Scholz kancellár a pénzügyi tárcát, melyet ő olyan eredményesen menedzselt? A Deutsche Wellenek nyilatkozó politológus szerint hiába van sok ellentét a koalíciós pártok között, mert megegyezésre vannak ítélve. Mind a három párt letette a nagyesküt arra, hogy együtt készülnek „új kezdetre”. „Ha ez befuccsolna azért, mert nem tudják eldönteni, hogy ki legyen a pénzügyminiszter, akkor mind a három párt elveszítené az arcát” – nyilatkozta a Deutsche Wellenek Uwe Jun politológus.

Miért nőnek az energia árak? – vita a brüsszeli uniós csúcson

A karbon kereskedelmi rendszer is oka az energiaárak emelkedésének – ezt állította az uniós csúcstalálkozón több kelet-európai tagállam, és bár más hozzászólók szerint ez marginális tényező, de végülis elfogadták a bírálatot. Utasították a brüsszeli bizottságot , hogy „tanulmányozza a karbon kereskedelmet” – tudósít a Politico Brüsszelből.

Az Európai Unió terve, mely szerint karbon semlegességet kell elérni 2050-re, növeli az energia árakat – ismertette a magyar kormány álláspontját Orbán Viktor a csúcstalálkozón. Aki hozzátette, hogy az energia árak már alig elviselhetőek, és ha ez így megy tovább, akkor megölheti az európai középosztályt.

A lengyel kormány hasonlóképp az uniós karbon terv ellen emelt szót, és annak visszavonását vagy elhalasztását javasolta.

Az Euroactiv szerint Babis Orbán támogatására dönthetett úgy, hogy nem fogadja el a közös álláspontot karbon ügyben.

Az uniós karbon kereskedelmi rendszer /ETS/ „manipulált” a cseh kormányfő szerint. Babisnak lehet, hogy ez a mostani az utolsó uniós csúcsértekezlete.

Angela Merkel német kancellár is távozóban van, de elvetette Babis bírálatát mondván: az energia árak és a karbon semlegesség két külön téma.

A világ legnagyobb karbon kereskedelmi rendszere

Emissions Trading Scheme az Európai Unió rendszere, amely a maga nemében egyedülálló. Fő célja a karbon semlegesség elérése. A cseh miniszterelnök javaslatára a bizottságot felszólították, hogy tanulmányozza a gáz és villany piacok működését éppúgy mint a karbon kereskedelem rendszerét.

Lengyelország, Csehország és Spanyolország azt kérte Brüsszeltől, hogy akadályozza meg „a spekulációt a karbon kereskedelemben,” Varsó ezenkívül azt is fontosnak tartja kivizsgálni, hogy a Gazprom milyen szerepet játszott és játszik a gázárak emelkedésében.

Az európai energia miniszterek október 26-án rendkívüli ülést tartanak, hogy megvitassák az energia árak emelkedését.

Brüsszel a kelet-európai tagállamok megnyugtatására abba is belement, hogy a következő csúcstalálkozón, decemberben folytatják a téma megvitatását.

Nem lehet szimplán populista felvetésnek nevezni a kelet-európai tagállamok bírálatát

– hangsúlyozza az Euroactiv.

A gázárak ugyanis rohamtempóban emelkedtek. Emiatt néhányan a tagállamok közül közös földgáz beszerzési programot javasoltak az Európai Uniónak. Görögország, Spanyolország és Olaszország szerint az Európai Uniónak közös tározó kapacitásra lenne szüksége, hogy így stratégiai tartalékot tudjon képezni.

A németek és a hollandok szerint viszont csak átmeneti válságról van szó, és jövő tavaszra normalizálódik a helyzet a gáz fronton.

Más véleményen van Macron francia elnök és Sanchez spanyol miniszterelnök, akik szerint tartós lehet a magas energiaár, és ez ellen az Európai Uniónak tennie kell valamit.

Brüsszelben is megoszlanak a vélemények: Josep Borrell külügyi főképviselő szerint meg kell reformálni az energia árrendszerét, de Ursula von der Leyen úgy foglalt állást, hogy az EU energia rendszere alapjában véve jól működik. A brüsszeli bizottság vezetője ezzel Angela Merkel álláspontjára helyezkedett – írja a Politico.

Ursula von der Leyen ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Oroszország olykor nem habozik fegyverként használni a gázexportot például Moldova esetében. Moszkva is sebezhető hiszen nagyon is szüksége van az energia exportból származó bevételekre – mutatott rá a brüsszeli bizottság vezetője.

Kína az Új Selyemúttal adósságfüggővé teszi a világot

Legkevesebb 385 milliárd dollárral tartozik máris Pekingnek 165 állam. Sokan közülük már akkora adósságot halmoztak föl, amely meghaladja a GDP 10%-át!

Oly sok pénzzel tartoznak egyes államok Kínának, hogy Peking adósság diplomáciát folytathat: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy értékes gazdasági területek kerülnek kínai ellenőrzés alá az adósságtörlesztés fejében. Az amerikai AidData kutató csoport kiemeli Laosz példáját. A kis ázsiai állam 5,9 milliárd dolláros szerződést írt alá a vasúti hálózat fejlesztésére. Ezt a hatalmas összeget eltitkolták a külvilág előtt nagyon is érthető okból: ez Laosz éves GDP-jének az egyharmada! Ez akkora összeg, amely minden bizonnyal meghaladja Laosz visszafizetési lehetőségeit.

Az Új Selyemút program 2013-ban indult el azzal a céllal, hogy növelje Kína befolyását a világban. Szegény és közepesen fejlett országoknak nyújtanak hitelt a kínaiak elsősorban infrastruktúra fejlesztésre. 13 ezer ilyen hitel szerződést vizsgált meg az AidData összesen 843 milliárd dollár értékben 165 országban.

Már nem a kormányok közti szerződések dominálnak

Az Új Selyemút program meghirdetése előtt szinte kizárólag kormányok közötti szerződéseket kötöttek a kínaiak, és ezekről lehetett is valamiféle információt kapni. Az Új Selyemút filozófiája más: immár állami cégek kötnek szerződéseket a szóbanforgó ország intézményeivel és vállalkozásaival. Ezekről jóval nehezebb információt szerezni, mert mindenki az üzleti titokra hivatkozik. Pekingnek ez ezért is előnyös, no meg azért is, mert a kínai cégek mögött ott áll a kínai állam vagyis az erőviszonyok igencsak egyenlőtlenek.

Mindez odavezetett, hogy az adósságot nem jelzik, mert a magáncégeknek nincs olyan szigorú szabályozásuk mint az államoknak. Az AidData szerint így következhetett be az, hogy 385 milliárd dollárral alábecsülték az eladósodott országok adósságállományát.

Korrupció

Peking azért is hagyta homályban az adósságot, mert ezzel tág teret nyitott a korrupciónak. Ez kétoldalú: egyrészt lefizetik a szóbanforgó államok vagy cégek döntéshozóit másrészt pedig a kínai fél képviselői is dolgozhatnak magán kasszára. Hszi Csinping elnök megkongatta a vészharangot 2019-ben mondván a jövőben zéró toleranciát tanúsítanak a korrupciós ügyekben az Új Selyemút programban.

Lelassult a terjeszkedés az Új Selyemúton, mert egyre több országban jöttek rá arra, hogy a kínai kölcsönök komoly függést jelentenek. A függést pedig Peking bármikor kihasználhatja.

„Sok szegény ország már nem jut kölcsönhöz. A kínaiak pedig ezt kreatívan kihasználják”

– mondta az AidData főnöke az AFP hírügynökségnek.

Azt is kihasználják, hogy a helyi elitek gyakran igen korruptak. Különösen így van ez a nyersanyag kitermelő országokban. A korrupt elitek lefizetése a kínaiak kedvelt módszere.

A másik kedvelt módszer az árukapcsolás: a kölcsönhöz olyan kötelezettség is társul, amely kiköt bizonyos mennyiségű nyersanyag szállítást.

Így például Oroszország 125 milliárd dollárral tartozik Kínának, és ezeket a hiteleket olaj és földgáz szállítások garantálásával biztosítja. Venezuela ugyanígy 86 milliárd dollár értékű hitelt szerzett jórészt úgy, hogy jövőbeni olaj szállításokra vállalt garanciát.

Peking nem habozik kihasználni az adós államok nehéz helyzetét.

A kínaiak magasabb kamatot és rövidebb visszafizetési periódust követelnek

Minthogy Peking szívesen választ nehéz helyzetben levő államokat, ezért kamat felárat kér, és a szokásosnál rövidebb időt ad a visszafizetésre. Pakisztán például 3,76%-os kamatot fizet Kínának míg az OECD átlag 1,1%!

Mit mond minderre a pekingi külügy?

„Nem minden adósság fenntarthatlan. Az Új Selyemút mindig azon az elven alapult, hogy kölcsönösen konzultálunk, osztozunk a befektetésen és osztozunk a hasznon.”

Milyen arányban osztoznak a hasznon? Az erőviszonyok ismeretében ez aligha lehet kérdéses…

A londoni Guardian cikke nem foglalkozik Montenegróval vagy Magyarországgal, de nyilvánvaló, hogy a kínaiak nem véletlenül ragaszkodnak mindenütt a teljes titoktartáshoz.

A szupergazdagok Svájcba menekítik a pénzüket

Jöhet a vagyonadó és megnövekedhet az örökösödési adó, ha baloldali koalició alakul Németországban a választások után. A szupergazdagok Svájcba menekítik a pénzüket, mert félnek egy baloldali koalíciótól Németországban.

A szociáldemokraták minimális győzelme azt vetíti előre, hogy hónapokig tartó koalíciós tárgyalások következhetnek, és nem kizárt egy baloldali koalició sem.

Ez tűzforró probléma a szupergazdagok számára – mondja egy ügyvéd, aki svájci befektetéseket intéz Németországban. Svájc továbbra is offshore paradicsom bár az elmúlt években voltak korlátozó intézkedések. Svájcban őrzik a világ legnagyobb offshore vagyonát, és ez a folyamat még fel is gyorsult 2020-ban.

A legnagyobb haszonélvezők a nagy bankok: UBS, Crédit Suisse, Julius Baer. A Covid 19 világjárvány és az általános bizonytalanság a piacokon fel is gyorsította ezt a folyamatot.

5 milliárd dolláros növekedés

Az első negyedévben ennyivel nőtt a német családok és cégek befektetése a svájci bankokban, és ebben nincsenek benne a részvények, kötvények és más pénzügyi termékek. Így rekordot döntöttek a németek svájci befektetései elérve a 37,5 milliárd dollárt.

„Sok gazdag ember, különösen a vállalkozók tartanak attól, hogy baloldali fordulat következik Németországban”

– nyilatkozta a londoni Daily Mailnek az LGT Switzerland vagyonkezelő európai igazgatója.

A választási kampányban a szociáldemokraták és a zöldek belengették a vagyonadót és az örökösödési adó emelését. Ezenkívül növekvő mértékben kívánják adóztatni a magas fizetéseket is.

Svájc már nem oly biztos menedék

Külföldi nyomásra a svájci bankok arra kényszerültek, hogy kiadják a bankszámla tulajdonosok adatait annak az országnak, melynek állampolgárát a helyi hatóságok vizsgálják. Svájc tehát továbbra is biztos befektetés a nehéz időkben, de az adócsalást immár nem teszi lehetővé.

Egy baloldali kormány megadóztathatja a tőke jövedelmeket, ezért elsősorban ezt a pénzt mentik a gazdagok Svájcba.

Hogy lehet megkerülni az esetleges érdeklődést a német adóhatóságtól? Sok gazdag német érdeklődik manapság aziránt, hogy hol lehet ingatlant szerezni Svájc egy olyan kantonjában, ahol alacsonyak az adók.

690 millió ember éhezik

A Világbank főnöke az ENSZ élelmezési csúcstalálkozóján 690 millió ember éhezéséről beszél. A virtuális csúcson megoldásokat kerestek arra, hogy miképp lehet áttérni a környezetkímélő mezőgazdaságra úgy, hogy ne csökkenjen a világ élelmiszertermelése.

Csaknem 60 millióval növekedett az éhezők száma öt év alatt a világon – hangsúlyozta David Malpass. A Világbank főnöke ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a megtermelt élelmiszer egyharmada kárba vész. Mindeközben a világ kormányai több mint 600 milliárd dollárral támogatják a mezőgazdaságot. A baj csak az, hogy ennek a támogatásnak jelentős része épp az ellenkező hatást váltja ki, mert szennyezi a környezetet vagy az egészséges táplálkozás ellen hat.

A Világbank egyik fő törekvése épp az, hogy biztonságos élelmiszer ellátást nyújtson  a világon mindenütt méghozzá úgy, hogy ezt fenntartható formában tegye meg. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Elsősorban azt, hogy a Világbank befolyásolja az államokat: ne a rizs termesztését támogassák hanem ehelyett a zöldség és gyümölcs szektorra koncentráljanak.

A második cél a mezőgazdaság megújítása, ehhez fokozni kell a kutatást és a fejlesztést az élelmiszeriparban. Ily módon ugyanis a farmerek például olyan vetőmaghoz juthatnak, amely jobban ellenáll a szárazságnak.

A környezetkímélő mezőgazdaság is cél például az öntözés korszerűsítésével. Ha sikerül a fagyasztási technológián javítani, az is nagymértékben javítaná a környezetvédelmet.

A Világbank 6 milliárd dollárt költött ezekre a célokra. A környezetkímélő mezőgazdaságra ma nyolcszor annyit költ a Világbank mint 6 évvel ezelőtt.

Pakisztán, a Fülöp szigetek, Ruanda és Üzbegisztán kiemelt támogatást kapott, és ennek következtében ezekben az országokban magasabb értékű export jött létre, új állások keletkeztek, a kertészet súlya megnőtt az agrár szektorban, és a jövedelmezőség is jóval kedvezőbben alakult – hangsúlyozta David Malpass, a Világbank vezetője az ENSZ élelmezési csúcskonferenciáján.

Davos a partner

Most először nem az államok kezdeményezték ezt az élelmezési világtalálkozót hanem az agrobiznisz – együttműködve a davosi fórummal. Ezt sok nemkormányzati szervezet bírálja. Különösen mivel Agnes Kalibata az ENSZ élelmezési csúcstalálkozó fő szervezője. Ő korábban Ruanda mezőgazdasági minisztere volt, jelenleg viszont a Bill és Melinda Gates alapítvány illetve a Rockefeller alapítvány nevében ténykedik – írja a francia közszolgálati RFI. Agnes Kalibata természetesen cáfolja, hogy a nagy agrárvállalkozások képviselője lenne, de sok nemkormányzati szervezet szerint háttérbe szorítja a kis parasztgazdaságokat pedig a világ legtöbb országában ezek jelentik a többséget.

Az ENSZ élelmezési világkonferenciáján több mint 85 állam vezetői szólaltak fel virtuálisan, hogy elmondják: hogyan lehet csökkenteni az éhezők számát úgy, hogy közben a környezetkímélő mezőgazdaság profitábilis maradjon.

Elfogy az orosz kőolaj?

A jelenlegi technológiákkal kitermelhető kőolaj kifogyhat Oroszországban, ahol évtizedek óta ez volt a legfőbb exportcikk – nyilatkozta a Bányászati Erőforrások hivatalának vezetője az Rt.com-nak.

„A gazdaságosan kiaknázható kőolaj mezők 20-21 évig tarthatnak ki – kongatta meg a vészharangot Jevgenyij Petrov. Aki gyorsan hozzátette, hogy van még bőven olaj Nyugat Szibériában, de a jelenlegi technológiákkal ezt nem lehet gazdaságosan kitermelni. Ha tehát Putyin hosszú távra tervez, akkor most kellene rubel milliárdokat befektetni az új olaj kitermelési technológiákba, de vajon érdemes-e?

Januárban mélypontra esett vissza az olaj kitermelés Oroszországban, mert a pandémia miatt a világpiac igényei is radikálisan csökkentek. Ennek következtében az olajárak is padlót fogtak. Most más a helyzet, mert a pandémia utáni nyitást követően a világgazdaság gyorsabban állt helyre mint ahogy azt jósolták.

Csökken az olaj és a gáz szerepe az orosz gazdaságban

Az első félévben az energia szektor mindössze a 15%-át adta a GDP-nek míg korábban jóval magasabb volt a részesedése. A csökkentés meglehetősen gyors hiszen tavaly még csaknem 20%-os volt az energia szektor részesedése. Jelentős részben a vegyipar és a nehézipar vette át az olaj és a földgáz kitermelés szerepét – írja az Rt.com.

Áttérés a zöld energiára

Alighogy kijöttek a féléves számok, az orosz kormány több munkacsoportot állított fel, melyek mind azt tanulmányozzák, hogy miképp lehet gyorsan és gazdaságosan áttérni a hagyományos energia hordozókról a zöld energiára. Arról nem ír,  a Putyin kormányzathoz közelálló Rt.com, hogy miért csak akkor vették észre a zöld energiát amikor kezdett elfogyni az olaj, hiszen a párizsi klímavédelmi egyezményt Oroszország is aláírta.

Andrej Belouszov miniszterelnök-helyettes vezeti ezt a programot, amely azt mutatja, hogy a legfelső vezetés milyen nagy figyelmet fordít most már erre. Nem könnyű problémát  kell megoldania ugyanis Oroszországnak: eddig a hagyományos energia hordozók exportja volt az egyik legfőbb alapja a gazdaság fejlődésének, ezentúl viszont a világ áttérése a zöld energiára egyre inkább fenyegetést jelent – különösen, hogy a gazdaságosan kitermelhető olaj és gázmezők erősen csökkenőben  vannak orosz földön.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK