Hasznos

Musk adója 11 milliárd dollár, de a Tesláé 0.

A világ leggazdagabb embere teljesírja a sajtót, hogy az Egyesült Államok történetének legnagyobb személyi jövedelem adóját kell befizetnie, de arról nemigen beszél, hogy az elektromos autókat gyártó Tesla egy centtel sem járul hozzá az USA költségvetéséhez.

7,6 milliárd dollár volt a bruttó és 5,5 milliárd dollár a nettó bevétele a Teslanak 2021-ben. Hogyhogy nem adózik ezután Elon Musk cége? Úgy, hogy leleményes adótanácsadóinak hála a Tesla 130 millió dolláros veszteséget mutatott ki. A profit, amely több mint 6 milliárd dollár, kizárólag a külföldi eladásokból jött be. Közben pedig a Tesla autó eladásainak
45%-a az USA területén történt. A Tesla adó bevallása szerint külföldön 839 millió dollárt fizetnek be különböző adóhivatalokban. Az USA tagállamaiban az adó összesen 9 millió dollár, szövetségi szinten viszont zéró! – hívja fel a figyelmet a CNN.

A józan ész szempontjából ez elfogadhatatlannak tűnik, de megfelel az Egyesült Államok adózási szabályainak – nyilatkozta ezzel kapcsolatban egy vezető adó szakértő. Martin Sullivan szerint egészen egyszerűen arról lehet szó, hogy a Tesla – más multikhoz hasonlóan – a nyereséget külföldön számolja el. Ezt például úgy lehet megcsinálni, hogy például a cég szabadalmi jogait külföldön jegyzik be, az USA-ban működő részlegnek viszont szabadalmi díjat kell ezért fizetnie.

Minden multi ezt csinálja az Egyesült Államokban. Hülyének nézik azt, aki nem így tesz.

Miért fizet Musk 11 milliárdos adót?

A szupergazdagok nemigen fizetnek adót az Egyesült Államokban. 2018-ban Elon Musk és sok más dollár milliárdos egyetlen centet sem fizetett az adóhivatalnak. Ez hogy lehet? Musk nem kap fizetést a Teslatól, melynek ő a főnöke. A cég részvény opciókkal fizeti őt meg. Az Egyesült Államok adózási szabályai szerint ez csak akkor válik adókötelessé, ha az opciókat beváltják. Ezért Musk nem nagyon siet az opciók beváltásával. Csakhogy volt egy opciós csomag 22,9 millió Tesla részvényre, és ez idén augusztusban lejár. Ezért ezt az opciós csomagot Musk elkezdte beváltani. Így a 142,6 millió dollárért megszerzett opciós csomagból részvényeket vett, melyek összértéke 23,6 milliárd dollár! Ezután már adóznia kell, méghozzá 41%-os adókulccsal. Musk ezenkívül eladott még Tesla részvényeket 5,8 milliárd dollárért. Így jött ki a 11 milliárd dollár, amely eddig a legmagasabb összeg, amelyet egy adózónak be kell fizetnie az USA történetében.

Elon Musk ezen a héten újabb 8,4 millió Tesla részvény opcióval gyarapodott. Ezzel 67,5 millióra nőtt részvény opciókban tartott vagyona. 2028 előtt ezek az opciók nem járnak le vagyis a következő öt évben nem kell hozzájuk nyúlnia. Így lehet, hogy jövőre már nemcsak a Tesla fizet zéró adót az USA-ban, de maga az alapító atya, Elon Musk is!

Az új cseh kormány a kistermelőknek adja az uniós pénzek javát

Korábban Brüsszelben bírálták Babis akkori cseh miniszterelnököt, mert az ország egyik legnagyobb agrár vállakozójaként szép pénzeket vett fel az agrár alapból. Az ex kormányfő pofára eshet hiszen ő az ország egyik legnagyobb agrár vállalkozója, de az új cseh kormány a kistermelőknek adja az uniós pénzek javát.

„Babis úr és a cégei nem fognak profitálni az új agrár stratégiából” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Zdenek Nekula cseh mezőgazdasági miniszter. Brüsszel azt írja elő, hogy az agrár pénzek legkevesebb 10%-a jusson a kistermelőknek, de Csehország esetében ez eddig nemigen ment. Megmaradtak ugyanis a nagy gazdaságok a rendszerváltás után is, és az egyik legnagyobb agrár vállalkozó maga Andrej Babis lett. Aki azután az ország egyik leggazdagabb embereként pártot alapított, és a választások megnyerése után kormányfő lett.

Ez felvetette az összeférhetetlenség problémáját. Babis formálisan átadta cégeinek irányítását rokonainak és bizalmasainak, de mindenki tudta, hogy valójában ő irányít. Miniszterelnökként lobbizott a nagy agrár vállalkozások érdekében Brüsszelben. A legutóbbi választáson Babis elbukott, mert szövetségesei a parlamentbe se kerültek be. Az új kormánykoalíció sokszínű, de egyben megegyeznek a pártok: nem működnek együtt Babis ex miniszterelnökkel.

Az új agrár stratégiai pedig, mely jövőre lép életbe, azt jelenti, hogy a kistermelők kapják majd az uniós agrár pénzek 23%-át! Mindezzel együtt az új agrár stratégia nem szab meg felső határt az uniós pénzek szétosztásánál. Az új mezőgazdasági miniszter abban is különbözik elődjétől, hogy nagy figyelmet szentel a környezetvédelemnek. Erre az Európai Unió is nagyon odafigyel. Az agrár alapból elkülönítettek egy környezetvédelmi részt. Erre külön lehet pályázni. Itt van felső határ, de elég magas: a maximális kiutalás 1,2 millió euró lehet.

Az új agrár stratégia arra irányul, hogy támogassa a kistermelőket, de a nagy gazdaságokat sem kívánja lenyomni.

„A cél a kistermelők támogatása, de azt sem akarjuk, hogy a nagy agrár gazdaságok csődbe menjenek” – hangsúlyozta a cseh mezőgazdasági miniszter, aki civilben különben méhész.

Moszkva és Washington egyet akar: az energiaár emelését

Az ukrajnai válság furcsa mellékhatása, hogy tartósan magas az olaj és a földgáz ára a világpiacon. Ahogy az a legnagyobb energia exportőröknek: Oroszországnak és az USA-nak megfelel. Lehet, hogy ez is volt az Ukrajna körüli válság hisztéria egyik célja?

Fehér Ház: nem áll küszöbön Ukrajna megtámadása

Ezt hangsúlyozta Biden elnök szóvivője, Jen Psaki. Korábban Biden elnök többször is úgy nyilatkozott, hogy az Ukrajna elleni támadás ügyében az orosz fegyveres erők már csak Putyin döntésére várnak. Az elnök helyett most a szóvivő visszakozott. Ugyanis Ukrajnában egyáltalán nem látják az orosz támadás veszélyét! Bident megcáfolta Zelenszkij ukrán elnök. A háborús kampányt a Washington Post inditotta el múlt októberben amikor arról írt, hogy Putyin le akarja rohanni Ukrajnát. „Tudatos dezinformáció!” – mondta most Zelenszkij elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Der Spiegelnek. Aki azt is közölte, hogy 52 megerősített orosz zászlóalj állomásozik az ukrán határ közelében évek óta. Ebben nincs változás. Akkor miért a washingtoni hisztéria?

Az amerikai palaolaj és palagáz drága

Az Egyesült Államok úgy vált újra energia exportőrré, hogy felfedezték az új olaj és földgáz kitermelési technológiát. Csakhogy ez méregdrága. Az utóbbi években le is álltak a fejlesztések, mert a viszonylag alacsony olaj és földgáz árak nem tették kifizetődővé a kutatást és fejlesztést az Egyesült Államokban. Az energia válság megváltoztatta az erőviszonyokat, de nem eléggé. A palagáz és palaolaj kitermelők attól tarthattak: csak átmeneti a konjunktúra. Nem érdemes beruházni. Az Ukrajna körüli válság viszont tartóssá tette a magas energia árakat, és felértékelte az amerikai exportot a vásárlók szemében. Soha ilyen sok amerikai cseppfolyósított földgázt nem vásárolt Európa és Kína. Mindkettő energia függő. A kérdés csak az, hogy kitől?

A kínaiak igyekeznek a legkevésbé függeni Amerikától. Hosszútávú egyezményt kötöttek például Iránnal, a világ egyik legnagyobb energia exportőrével, melyet az USA szankciókkal sújt.

Európa megosztott: Nagy Britannia és a NATO front országai (Lengyelország, a balti államok, Románia) felzárkóztak az USA mellé, a többiek több vasat is tartanak a tűzben.

Macron közvetít

A francia államfő, akinek országa az Európai Unió soros elnöke ebben a félévben négy napon belül kétszer is tárgyalt Putyinnal telefonon. Nem zárta ki a személyes találkozót sem. Eddig egyetlen NATO és uniós tagállam vezetője találkozott Putyinnal az ukrajnai válság idején: Orbán Viktor. Aki egymilliárd köbméter plusz földgázt kért és kapott Putyintól. Mire?

A magyar fogyasztáshoz elég a szerződéses orosz földgáz

Ezt mondta az Atv-nek Holoda Attila, aki az ellenzék első számú energia szakértője. Az egymilliárd plusz köbmétert Orbán a rezsi csökkentés védelmével indokolta, de ahhoz földgáz van, de pénz nincs. Óriási a veszteség, mert a piaci ár magasabb mint amennyit a lakosság fizet. Az egymilliárd köbmétert viszont el is lehet adni – piaci áron. Ráadásul a földgáz kereskedelemben állítólag Orbán Viktor személyesen is érdekelt. Moszkva a szovjet idők óta finanszírozza ily módon a vele együttműködő magyar elitet.

Sokan veszítenek az energiaválságon, de sem az USA, sem Putyin sem pedig Orbán Viktor nem tartozik közéjük.

Hol a környezetvédelmi rendőrség?

A tagállamokban szervezetten működő maffiák euró milliárdokat keresnek a környezet károsítással, de megúszhatják, mert az EU tagállamaiban mindenütt más a környezetvédelmi szabályozás.

A különböző maffiák csak a szemétszállításon évente 4-5 milliárd eurót keresnek az Európai Unióban. Kihasználják, hogy minden tagállamban más a szabályozás.

A brüsszeli bizottság csakis akkor tehet valamit, ha a tagállamok rábólintanak.

„A műanyag szemetet például nyersanyagnak vagy újrahasznosított anyagnak nevezik bár erről szó sincs” – mondja a kérdés egyik szakértője, aki megpróbálja összehangolni a különböző uniós államok környezetvédelmi szabályozását.

Eric Figliola, Franciaország helyettes képviselője az Eurojust-ben, amely a jogszabályok dzsungelében próbálja meg összehangolni a tagállamok rendszereit. Nagy pénzekről van szó hiszen a becslések szerint az illegális állat és növény  kereskedelem évente 6-7 milliárd eurót hoz a maffiáknak míg a környezetromboló fakivágások 6 milliárd eurót.

Az is nagy különbség a tagállamokban, hogy egyes helyeken kevésbé szigorúan ítélik meg a környezetvédelmi bűncselekményeket. Közép Európa és Itália már régóta kimagasló szerepet játszik e téren, de

az egész Európai Unióban komoly gondot jelent az egységes szabályozás hiánya.

Jan op gen Oorth, az Europol szóvivője a brüsszeli Politiconak elmondta, hogy a Benelux országok is igen kedveltek a környezetvédelmi maffiák számára, mert sok a kikötő, a repülőtér, és közel van három nagy piac: Németország, Franciaország és a brit szigetek.

A környezetvédelem a legtöbb országban csak szavakban prioritás, a valóságban nem. Az Europol szóvivője szerint a környezetvédelmi bűnözés elleni harcra nemigen jut pénz egyetlen tagállamban sem, mert a terrorizmus elleni harc, a migráns problémák elvonják a figyelmet és a pénzt erről a területről.

Együttműködés nélkül nem megy

A környezetvédelmi maffiák azt használják ki, hogyha átmennek a határon máris más jogszabályok vonatkoznak rájuk. A francia Figliola szerint „az európai rendőrségek egyre inkább felismerik, hogy együtt kell működniük ezen a téren.”

Csakhogy ez igen pénz igényes vállalkozás: nagyon komoly technikai háttér kellene, és előbb nemzeti alapon kell ezt megszervezni, és csak utána lehetne az Európai Unió szintjén hatékonyan intézkedni – hangsúlyozza az Europol szóvivője.

Románia például megpróbál fellépni az illegális fakivágások ellen miután a brüsszeli bizottság kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg. „Nincs meg a technikai háttér és a megfelelő szakértelem Romániában ” – mondta Laura Bouriaud, aki Suceava városának egyetemén tanít. Szakterülete az illegális fakivágás az Európai Unió keleti tagállamaiban. Szerinte különleges környezetvédelmi rendőrségre lenne szükség. Ilyen már működik Franciaországban, Svédországban, Spanyolországban, Itáliában és Németországban. Vagyis ott, ahol van rá pénz.

Persze az együttműködés egyáltalán nemcsak pénz kérdése.

A Dieselgate idején a németek nem égtek a vágytól, hogy megosszák az információkat a többi tagállammal – emlékeztet az Eurojust egyik francia bírája. Frederic Baab úgy nyilatkozott a párizsi Le Monde-nak, hogy amikor a Dieselgate ügyben  autós óriások ellen akartak vizsgálatot indítani, akkor „nemzetközi szinten minden leállt.”

22%-al csökkentek az autóeladások az Európai Unióban

December már a hatodik rossz hónapja volt az autókereskedőknek, akik csakis a chip hiány enyhülésétől remélhetnek javulást – írja a Bloomberg.

1,5%-al kevesebb autót adtak el az Európai Unióban tavaly mint a megelőző évben. Ez a legrosszabb eredmény azóta, hogy a European Automobile Manufecturers’ Association mérni kezdte az eladásokat a kilencvenes években.

Tavaly az autógyártók abban bíztak, hogy fokozatosan enyhül majd a chip hiány, de ehelyett romlott a helyzet. A második félév eladásai katasztrofálisak voltak.

A Renault, amely 500 ezer autóval kevesebbet gyártott a chip hiány miatt, azt közölte, hogy idén az első félévben marad a hiány, amely csak lassan kezd el enyhülni a második félévben. Nemcsak a chip hiány, de az Omicron vírus is komoly csapást jelent az autókereskedőknek.

„Az autó eladások éppoly nagy kihívást jelentenek az idén mint tavaly” – hangsúlyozta az EY autós részlegének partnere. Peter Fuss a Bloombergnek elmondta, hogy „még mindig globális fenyegetést jelent a pandémia, Európában különösen az Omicron vírusmutáns korlátozza a keresletet.”

Mindez azért jelent különösen nagy problémát, mert már a viszonyítási év, 2020 is katasztrófát jelentett az autó kereskedelemben.

Németország bajban

Az Európai Unió legnagyobb autós piaca 27%-os csökkenést produkált decemberben. A kormány ugyanis újabb szigorításokat volt kénytelen bevezetni az Omicron gyors terjedése miatt. Emiatt a negyedik negyedév a GDP egy százalékos csökkenését produkálta.

Hogy próbálták meg átvészelni a nagy autógyárak a nehéz időket ? Úgy, hogy a termelést átirányították a drágább autók piacára, ahol magasabb a profit.

A nagy uniós autógyárak így teljesítettek decemberben illetve az egész évben:

Volkswagen           -30%    -3,7%
Stellantis               -24%    -1,6%
Renault                  -11%   -10,9%
BMW                     -22%       1,3%
Mercedes              -15%    -11,0%

Az autógyárak nem tudják kielégíteni a keresletet a chip hiány miatt: „Az autóipar ellátási gondjai, mindenekelőtt a chip hiány miatt a kereslet és az eladások közötti kapcsolat továbbra is szakadozott marad 2022-ben is noha ez lassan javulni fog ahogy előrehaladunk az évben” – foglalták össze a helyzetet a Bloomberg számára az LMC Automotive elemzői.

Idén tovább nőhetnek az élelmiszer árak

Azzal a kínos igazsággal lepi meg olvasóit a CNN gazdasági rovata, hogy az idén ismét jelentősen emelkednek az élelmiszerárak. Rámutat arra, hogy az infláció ugyan egyes helyeken csökkenhet a világon, de az élelmiszerek ára tovább növekedhet. Miért?

10 éve nem volt ilyen magas a FAO élelmiszer árindexe. Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezete ezt azzal indokolja, hogy a pandémia nagy hatással van az élelmiszer gazdaságra is. Például úgy, hogy nem érkeznek vendégmunkások a termés betakarítására. Ugyanakkor viszont Kínában nem állt le az élet: az élelmiszer kereslet dinamikusan növekszik, és ez felfelé viszi az árakat a globális piacon. Tehát nő a globális kereslet, magasabbak a szállítási költségek, drágább a műtrágya és sok helyen rossz az időjárás. A tavaly megugrott árak ezért nem csökkennek idén sem, inkább tovább emelkednek – mondták a szakértők a CNN-nek.

28%-os globális áremelkedés

A Rabobank évvégi jelentése szerint ilyen drámai volt a változás, amely azt jelenti, hogy a járvány előtti árszint 40%-al lett magasabb! A szegény családok számára ez egzisztenciális dráma, mert az ő költségvetésükben az élelmiszerek nagy szerepet játszanak. Afganisztánban például eladják a családok a gyereklányokat, hogy élelmezni tudják magukat.

A búza világpiaci ára 24%-al nőtt,
a kávé esetében ez 80%!

Szégyen, hogy Afganisztánban az élelmiszerárak növekednek, míg a gyereklányoké a nagy túlkínálat miatt csökken.

Pandémia és pánikfelvásárlás

A járvány előtt a családok annyi élelmiszert vásároltak amennyire épp szükségük volt, de az elzárások rádöbbentették őket a tartalékolás fontosságára. A 13 milliós Hszianban a zárás előtt ezért szabályos roham indult az üzletek ellen amikor a hatóságok jelezték a régi kínai  főváros lezárását. Az árak elszabadultak: hiába fenyegettek a hatóságok 50 ezer jüanos büntetéssel. Michael Magdovitz, a Rabobank szakértője ezzel kapcsolatban a CNN munkatársának elmondta, hogy a vásárlók nagyon árérzékenyek. Ha az elzárás után csökkenni kezdenek az árak, akkor épp azért indulhat felvásárlás, hogy kihasználják a viszonylag olcsó lehetőséget. Épp ez akadályozhatja az árak jelentős csökkenését 2022-ben.

Mindehhez járul az, hogy a mezőgazdasági piac nem igazán rugalmas: ha nő a kereslet, akkor azt csak lassan követi a kinálat emelkedése, mert nem olyan könnyű villámgyorsan új öntözhető földterületeket találni vagy egyik évről a másikra dinamikusan növelni a termés átlagokat.

Végül pedig az időjárás az, amely ronthatja a mezőgazdasági termelés esélyeit. A La Nina jelen van a Csendes óceán térségében, és ez nem ígér sok jót a mezőgazdaságnak. Ez szárazabb és melegebb időjárást jelent olyan fontos mezőgazdasági területeken mint Argentina, Brazília vagy az USA déli része. Michael Magdovitz Rabobank szakértő szerint ez az egyik legfőbb oka annak, hogy a szója ára megugrott a világpiacon.

Az élelmiszer termelés és kereskedelem munkaerő hiánnyal küszködik

Szinte mindenütt, ez is ár felhajtó tényező. Ezért a CNN azzal zárja összeállítását, hogy közli: két nagy élelmiszer termelő cég, a Kraft Heinz és a Mondelez máris jelezte a kiskereskedelmi láncoknak, hogy emelik az árakat.

Elon Musk eladta Tesla részvényeinek 10%-át mégis gazdagabb mint valaha

Teljesítette vállalását, és egyáltalán nem mellesleg szép pénzre is szert tett a világ leggazdagabb embere, akinek vagyonát a Bloomberg milliárdos indexe több mint 245 milliárd dollárra becsülte.

600 ezer Tesla részvényt és 2 millió részvény opciót adott el kedden Elon Musk, aki ezt egy interjúban jelentette be, melyet a Babylon Bee szatirikus lapnak adott. Egyben bírálta Kalifornia államot, mert az „túlságosan megadóztatja polgárait”. Elon Musk cégének székhelyét Kaliforniából Texasba helyezte át, mert ott jóval alacsonyabbak az adók. Több demokrata szenátor és képviselő bírálta az elmúlt napokban a világ leggazdagabb emberét amiért az nem fizet túlságosan sok adót pedig az államkasszának ugyancsak szüksége lenne rá a pandémia idején. Elon Musk válaszul közölte: több mint 11 milliárd dollár lesz az idei adója. Ha ez igaz, akkor ez lesz az USA történetében a legmagasabb összeg, melyet valaki egy évben befizet az adóhivatalnak.

Lássuk a számokat: a tőzsdei jelentés szerint Elon Musk több mint 13,5 millió Tesla részvényt adott el, ez valamivel kevesebb mint 17 milliárd. Körülbelül ennyi lenne Musk Tesla részvényeinek a 10%-a. Novemberben ilyen sok részvény eladását jelezte miután megszavaztatta erről Twitter követőit. Mekkora haszna származott ebből? Mintegy 14 milliárd dollár! Csökkent az eladásokkal Musk Tesla részvény pakettje? Épp ellenkezőleg! Miután részvény opcióit értékesítette 16,4 milliárd értékű új Tesla részvényhez jutott!

Kalifornia már nem a lehetőségek hazája

Erről panaszkodott a Babylon Bee-nek adott interjúban a világ leggazdagabb embere, aki a Teslát ebben az államban futtatta fel. Idén  azonban elköltöztette a cég központját  méghozzá Texasba, ahol jóval alacsonyabbak az adók. Maga Musk is átköltözik.

„Kalifornia a lehetőségek országa volt, de manapság már túlzott szabályozás, túl sok pereskedés és túladóztatás jellemzi.”

Yellen asszony, a demokrata pénzügyminiszter nem is titkolja, hogy részben a szupergazdagok adóiból kívánja betömni azokat a lyukakat, amelyek a washingtoni költségvetésben főként amiatt jelentkeztek, mert az állam bőkezű támogatást nyújtott a szegényebb néprétegeknek az Egyesült Államokban.

A szupergazdagoknak van miből adózni: a Tesla részvények árfolyama például 1100%-al növekedett az elmúlt három év során – írja a MarketWatch portál. Maga Elon Musk idén körülbelül 89 milliárd dollárral lett gazdagabb.

A szultán  pénzügyei: Erdogan pácban

Újra csökkentette a kamatlábat Törökország nemzeti bankja, amely negyedik hónapja megy szembe a nemzetközi trenddel. Az ok: Erdogan elnök erre adott utasítást, mert tart népszerűségének elveszítésétől.

A török líra árfolyama azonnal 5,7%-al csökkent azt követően, hogy a kamatlábat ismét lefelé módosította a nemzeti bank – számolt be a BBC. Amelyik azt is kiemelte, hogy Erdogan elnök, akit hívei szultánnak neveznek, 50%-al emelte a minimálbért, hogy a növekvő infláció hatását legalább mérsékelje. A minimálbér így havi 4250 lírára nőtt, ez jelenleg 275 dollárt jelent. Kérdés, hogy meddig, mert a líra folyamatosan szánkázik lefelé a dollárral vagy az euróval szemben.

Miért megy szembe a világon mindenütt elfogadott közgazdasági elvekkel Erdogan?

A BBC szerint azért, mert így akar küzdeni a tűzforró infláció ellen! A török nemzeti bank ezért azzal indokolja meg a kamatláb csökkentését, hogy a nagy nyugati gazdaságok is alacsony kamattal küzdöttek a pandémia gazdasági következményei ellen. Csakhogy ez már a múlt. A gyorsuló infláció szinte mindenütt megindította a kamatláb emelés folyamatát. Frankfurtban az Európai Központi Bank nem változtatott, de kamatláb csökkentésre sehol sem került sor hiszen az tovább gyorsíthatja az inflációt.

Erdogan veszélyes játékot játszik

Erre hívta fel a figyelmet a BBC tudósítója, aki szerint a török elnök pontosan az ellenkezőjét éri el annak, amit szeretne. Erdogan – a múlthoz hasonlóan – gyors gazdasági növekedést szeretne elérni, és ehhez kívánja biztosítani a megfelelő alacsony kamatot. Ily módon sikerül is felfűteni a gazdaságot, de a probléma az, hogy majdnem minden kölcsönökből épül. Ez komoly gond, mert a török líra árfolyama folyamatosan tart lefelé. Szinte minden török család az árfolyamokat lesi: már nemcsak a dollárt figyelik mint régebben hanem az eurót, az angol fontot sőt az aranyat is. Óriási a frusztráció: a lakosság jórésze nehezen tudja megvásárolni a legszükségesebb hétköznapi dolgokat a magas infláció miatt. A múlt hónapban az infláció 21,7% volt, de ezt a családok magasabbnak érzik, mert a hétköznapi fogyasztási cikkek ára ennél gyorsabban növekszik. Emiatt már tüntetések is voltak Ankarában, Isztambulban és más nagyvárosokban Törökországban – számolt be a BBC tudósítója a helyszínről.

Erdogan pénzügyi és politikai pácban

Sosem fogom védelmezni a kamatláb emelést – jelentette ki hétfőn délelőtt Erdogan török elnök, aki ezzel újabb csapást mért az értékét rohamtempóban veszítő lírára, fokozva ezzel az inflációt, amely mind jobban aláássa politikai bázisát Törökországban.

45%-kal ér kevesebbet a török líra mint az év elején – írja a Reuters. Egyben hozzáteszi, a veszteség fele az elmúlt két hétben keletkezett. A török líra mélyrepülése egyértelműen Erdogan mantrájának köszönhető – állapitja meg a Bloomberg. A török államfő meg van győződve arról, hogy alacsonyan kell tartani a kamatlábat annak érdekében, hogy ösztönözzék a gazdaságot. Ezért a nemzeti bank az ő utasítására csökkentette 15%-ra a kamatlábat noha az infláció meghaladja a 20%-ot!

Megoldás helyett bűnbakot keres Erdogan

A török államfő utasította a legfelső pénzügyi ellenőrző hatóságot, hogy járjon utána: milyen deviza manipulációk okozhatták a török líra árfolyamveszteségét?

„Gazdasági függetlenségi háborút folytatunk. Látjuk, hogy milyen játszmák folynak annak érdekében, hogy megváltoztassák a líra árfolyamát, a kamatlábat és az inflációt”

– jelentette ki Erdogan elnök.

Tiltakozás

Szerdán már tüntetések voltak Törökországban az infláció miatt, amely sok török családot sodort a szegénység határára.

Egy négytagú családnak immár havi 3000 lírára – 215 euróra –  van szüksége ahhoz, hogy elkerülje az éhezést. A szegénységi küszöb 10 ezer líra fölé emelkedett – jelezte a legnagyobb török szakszervezeti szövetség novemberi jelentése.

Épp azoknak a kisembereknek az egzisztenciája rendült meg, akik eddig Erdogan leghűbb támogatói voltak. Most már a középosztály életszínvonalát is fenyegeti a krízis – hangsúlyozza a Reuters.

A török vásárlók nem tudnak vásárolni

Minden túlságosan drágává vált a törököknek – mondta egy kereskedő a francia RFI riporterének Edirne városában.

A 3000 ezer lírás minimálbér még a havi élelmiszer kiadásokat sem fedezi – vázolta fel a helyzetet a piaci árus, aki elmondta, hogy manapság jórészt a Görögországból és Bulgáriából érkező vásárlók mentik meg a piacot, amely az infláció miatt túlságosan drágává vált a törökök számára.

Aggodalomra ad okot az új szuperváltozat

A koronavírus egy új, valószínűleg nagyon veszélyes változatának Dél-Afrikában terjedése nemzetközi aggodalmat keltett. A szakértők attól tartanak, hogy a B.1.1.529 változat nemcsak rendkívül fertőző a szokatlanul sok mutáció miatt, hanem könnyebben áthatolhat a vakcinák védőpajzsán is.

A szuperváltozat megjelenésével egyidőben Nagy-Britannia és Izrael elővigyázatosságból   korlátozta a légiforgalmat a térség államaiban. A WHO már tudomást szerzett a „B.1.1.529” változatról, és ma ülést tart róla.

A koronavírus új változatát intenzív megfigyelés alá vették Dél-Afrikában. Az Afrikai Unió egészségügyi szervezete szeretné előrehozni az első és a második oltást az esetleges emlékeztető oltások előtt. Izrael, Nagy-Britannia, India és Japán lezárja határait és szigorítja a belépési intézkedéseket.

Egy új változat, amely nemrégiben jelent meg Afrika déli részén, több mint 30 mutációt hordoz a SARS-CoV-2 vírus tüskeproteinjében. Nyilvánvalóan kezd elterjedni a dél-afrikai Gauteng tartományban, amely Johannesburg és Pretoria nagyvárosait foglalja magában.

Ulrich Elling bécsi genetikus szerint a különleges kombináció aggodalomra ad okot. A WHO már tudomást szerzett a „B.1.1.529” változatról, és pénteken ülést tart.

Míg a Covid-19 világjárvány Dél-Afrika többi részén lelassult tavasszal, Gauteng tartományban a közelmúltban hatalmas növekedést figyeltek meg az új fertőzések számában. A hirtelen növekedés több mint 1000 új fertőzésben csúcsosodott ki szerdán.

Az új változat már körülbelül kétharmadát teszi ki

A régióból származó néhány szekvenált vírusgenom közül Elling számításai szerint a B.1.1.529 jelzésű variáns már körülbelül kétharmadát teszi ki. Az első három megerősített eset Botswanából származik, egy esetet egy dél-afrikai nyaralónál észleltek Hongkongban. A helyzet még mindig zavaros, de a WHO már tárgyal erről – mondta Elling csütörtökön.

Sajnos a változat a tüskeproteinben nagyszámú mutációt egyesít. A szakértők 32 változást számolnak, bár a közzétett adatok még mindig tele vannak bizonytalansággal. Elling szerint elképesztő, hogy egy változat ennyi mutációt halmozhat fel. Az S fehérje szekvenciájában három újonnan beépített építőelem is található. Ez „általában soha nem történik meg” – mondja a tudós, aki csapatával hosszú hónapok óta elemzi a fehérjét Ausztriában. A sok mutáció közül ez a „legőrültebb”.

A genom egy része jelentősen megváltozott

A genom azon része is nagymértékben megváltozik, amely a fehérje azon pontjának tervrajzát adja, amellyel a vírus az emberi sejtekhez kötődik (receptor-kötő domén). A változatban ismert változások is vannak, amelyek az immunvédelem megkerülésével járnak, valamint teljesen új változások.

Egyelőre nem bizonyított, hogy a hirtelen növekedést a variáns okozza – hangsúlyozta Elling. Az biztos, hogy a mutációk felhalmozódása nem laboratóriumi hiba, hiszen ezt már több laboratóriumban is kimutatták. A most felbukkant B.1.1.529 variáns mindenesetre a jelenleg legaggasztóbb mutációk halmozódása.

Mindenesetre további vizsgálatok hiányoznának a veszély jobb felméréséhez. Az új fertőzési görbe Gautengben egyértelműen felfelé mutat. Ezért valószínűleg sürgősen intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy amennyire csak lehetséges, elkerüljük a további terjedést Dél-Afrikából – mondta Elling.

A helyzetre a dél-afrikai egészségügyi minisztérium is hivatkozott csütörtöki tájékoztatóján. Tulio de Oliveira szakértő rámutatott, hogy országszerte már 77 olyan eset van, ahol „nagyon szokatlan mutációs konstelláció” van. A teljes vírusgenomban körülbelül 50 változás található.

A tudós szerint a változat egyik „előnye”, hogy PCR-teszttel kimutatható: „Ez segít visszakövetni és megérteni, hogyan terjed.” A járvány valószínűleg a Gauteng régió diákjai körében kezdődött. Nem lehet megmondani, hogy a változatot a régióban hozták-e létre. De Oliveira a WHO holnapi sürgős ülésére utalt a változattal kapcsolatban.

Izrael és Nagy-Britannia korlátozza a légiforgalmat

Joe Phaahla egészségügyi miniszter szerint az új változat megerősíti azt a „tényt, hogy ez a láthatatlan ellenség nagyon kiszámíthatatlan”. Arra szólította fel a dél-afrikaiakat, hogy viseljenek maszkot, tartsák meg a távolságot, és különösen oltsák magukat. „A védőoltás extra eszközével is rendelkezünk, ami segít elkerülni a súlyos betegségeket, beleértve a klinikára kerülést vagy akár a vírus áldozatául esést is” – mondta.

Izrael ezután Dél-Afrikát, Lesotót, Botswanát, Zimbabwét, Mozambikot, Namíbiát és Eswatinit „vörös országoknak” minősítette. Ezekből az országokból már nem léphetnek be külföldiek Izraelbe – közölte Naftali Bennett miniszterelnöki hivatal. Amikor az izraeliek hazatérnek ezekből az országokból, akár 14 napig is karanténban kell lenniük egy Korona szállodában, de egy hét után két negatív PCR-teszttel is tesztelhetik magukat. Az új változatot szorosan figyelemmel fogják kísérni, hogy megakadályozzák Izraelben való elterjedését.

A brit kormány korlátozza a Dél-Afrika, Lesotho, Botswana, Zimbabwe, Eswatini és Namíbia légiforgalmát az új vírusváltozat miatt. Sajid Javid egészségügyi miniszter elmondta, hogy szigorú szállodai karantén-követelmény van az érkezőkkel szemben. Vannak arra utaló jelek, hogy a B.1.1.529 még a Delta változatnál is fertőzőbb, és a rendelkezésre álló vakcinák kevésbé hatékonyak. Péntek déltől meg kell szüntetni a hat ország légiforgalmát.

Eddig egyetlen esetet sem találtak az új variánssal, amely állítólag körülbelül 30 mutációt tartalmaz az Egyesült Királyságban. Egyelőre csak Dél-Afrikában, Botswanában és Hongkongban vannak megerősített esetek.

A Die Presse cikke nyomán

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK