Hasznos

Külföldi kézben az ukrán csernozjom 

Amerikai, európai és kínai  agráróriás cégek vásárolják fel Ukrajna igen értékes termőföldjeit, és ez átalakíthatja az egész világ gabona kereskedelmét. Az ukrajnai csernozjom kiváló talaj, Ukrajna ezért válhatott a világ egyik legfontosabb gabona exportőrévé.

Amióta fordulat történt Kijevben, és az oroszbarát vezetést nyugatbarát kormányzatok váltották fel, azóta külföldi cégek gyors ütemben vásárolják fel az értékes termőföldeket. Az európaiak és az amerikaiak mellett bejelentkeztek a kínaiak is, akik több mint 30 ezer hektárt vásároltak már meg Ukrajnában.

A Zelenszkij kormányzat feloldotta a föld vásárlás moratóriumát, és ezzel megindult a teljes privatizáció, amely korábban csak illegálisan folyt Ukrajnában.

17 milliárd dolláros IMF kölcsön

A Nemzetközi Valutalap kölcsönének egyik feltétele épp a termőföld privatizáció volt. Az amerikai Cargill, Monsanto és Dupont egész agrárkomplexumokat hoztak létre Ukrajnában, amely így jelentős exportőre lett a búzának, a kukoricának és a napraforgónak. Az európai cégeken kívül a kínai állami Cofco is kiveszi részét az ukrajnai agrárbizniszből. Ez része a kínai Új Selyemút programnak, amely a kínai világhatalom terjeszkedését jelenti távoli terülteken.

Zelenszkij elnök Odesszában

Pénteken a nagy kikötővárosba látogatott el az ukrán államfő, aki fontosnak tartja, hogy mielőbb elinduljanak a búza és kukorica export szállítmányok Odesszából Afrika és a Közel Kelet felé. Ukrajna és Oroszország hosszas tárgyalások után megegyezett erről – az ENSZ és Törökország közvetítésével. Isztambulban meg is nyílt az az iroda, amely ellenőrzi, hogy a szállítmányokat az orosz flotta valóban átengedi-e? Alig írták alá az egyezményt, az oroszok rakétákkal lőtték Odessza kikötőjét. Putyin enyhén szólva kétértelmű magatartása miatt nagy a bizonytalanság: mikor juthat el a körülbelül 20 millió tonna ukrán gabona Észak Afrikába és a Közel Keletre. Az idő pedig sürget, mert az új termést el kell helyezni a gabonatárolókban. Ukrajnának óriási szüksége van a szállítmányok ellenértékére hiszen a háború miatt pénzügyileg a csőd szélén áll. Észak Afrikában, a Közel Keleten sőt Törökországban is nagyon várják az ukrán gabonát, mert áremelkedéstől illetve éhségtől lehet tartani, ha nem érkeznek meg időben a gabona szállítmányok Ukrajnából.

Csak Szijjártó mondott nemet a gázfogyasztás csökkentésével kapcsolatban

Az Európai Unió kormányai kedden megállapodtak abban, hogy ezen a télen 15 százalékkal csökkentik a földgáz felhasználását, hogy megvédjék magukat az Oroszország által okozott további szállítási korlátozásoktól, miközben Moszkva ukrajnai invázióját folytatja.

Az EU energiaügyi miniszterei elfogadták azt az európai törvénytervezetet, amely augusztustól márciusig 15 százalékkal csökkenti a gáz iránti keresletet. Az új jogszabály önkéntes nemzeti lépéseket tesz a gázfogyasztás csökkentésére, és ha ezek nem hoznak kellő megtakarítást, akkor kötelező lépéseket tesznek a 27 tagú blokkban.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a lépést, mondván, hogy az EU határozott lépést tett annak érdekében, hogy szembenézzen Vlagyimir Putyin orosz elnök teljes gázszünetelésének veszélyével.

A brüsszeli bizottság javaslata lehetetlen küldetés?

Sok tagállam ellenzi az elképzelést, mely lényegében Németország téli fűtési szezonjának ellátási problémáit szeretné megoldani. A brüsszeli bizottság ezért enyhít a javaslaton, hogy meglegyen a szükséges számú szavazata a keddi szavazáson – értesült a Politico.

A kötelező spórolási kvóta alól felmentést lehetne kérni – ez a legfontosabb új javaslat, melyet a tagállamok nagykövetei hétfőn vitatnak meg. A brüsszeli bizottság eredeti javaslata arról szólt, hogy 15%-kal csökkenteni kellene a gázfogyasztást a téli fűtési szezonban – kezdetben önkéntes alapon, de később ez kötelezővé válhatna, ha az oroszok elzárnák a gázcsapot. A Politico értesülései szerint a 27 tagállam közül 12 ellenzi ezt.

Az ellenzők közül a magyar kormány a leghangosabb.

A Fidesz-kormány egyáltalán nem fogadja el ezt a spórolási tervet! Közben múlt csütörtökön Moszkvába küldte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy újabb földgáz szerződést kössön. Lavrov orosz külügyminiszter egyelőre csak annyit mondott, hogy “tanulmányozzák a magyar kérést”. Korábban a magyar kormány azt közölte, hogy még 700 millió köbméter földgáz hiányzik ahhoz, hogy biztonságos legyen a téli fűtési szezon Magyarországon.

Vétózni ebben az esetben nem lehet, mert csak minősített többségre van szükség: 15 tagállam, amely képviseli az összlakosság  65%-át. Egyelőre ez sincsen meg, ezért egy uniós diplomata lehetetlen küldetésnek nevezte a közös gázspórolási tervet.

Mikor válna kötelezővé a spórolás?

Az eredeti javaslat szerint már három tagállam is megnyomhatná a vészcsengőt, és akkor a spórolás kötelezővé válna vagyis a tagállamoknak át kellene adniuk “fölös készleteiket” azoknak, melyek vészhelyzetbe kerültek. Az új javaslat szerint már öt tagállam kellene ahhoz, hogy szigorítsák a rendszert. Ezenkívül felmentést kérhetnének azok a tagállamok, ahol földgázból állítják elő a villamos energia nagyrészét.

A 27 tagállam energia miniszterei kedden dönthetnek az ügyben, de addig még sok változtatás képzelhető el a brüsszeli bizottság javaslatán, mert jelenleg még nincsen meg szükséges számú szavazat a minősített többséghez sem.

Elhárultak az akadályok, folytatódhat a gázszállítás?

Az APA hírügynökség értesülése szerint a Siemens Energy átadta a kanadai dokumentumokat az orosz állami tulajdonú a Gazprom számára, amelyek lehetővé teszik az Északi Áramlat 1 turbinájának javítását és szállítását.

A „Kommersant” orosz lap források megjelölése nélkül vasárnap arról számolt be, hogy a Kanadából Oroszországba tartó turbina dokumentumok hiánya miatt lekésett egy kompot szombaton Németországból Helsinkibe.

A turbinát a következő napokban szállíthatják, amikor a Siemens Energy és a Gazprom kicseréli a szükséges papírokat. Előfordulhat azonban, hogy a turbina érkezése nem növeli az Északi Áramlat 1-es gázellátását, mivel a portovajai kompresszorállomás több más  alkatrészét még szintén javítani kell. A Siemens Energy erről nem kívánt nyilatkozni. A Gazprom részéről sem érkezett észrevétel.

A turbina Kanadában volt rutin karbantartás miatt. Az ország kezdetben az Oroszország elleni nemzetközi szankciókra tekintettel blokkolta a visszatérést. A német szövetségi kormány nyomására azonban a turbinát Németországba szállították, hogy onnan Oroszországba szállítsák. A moszkvai kormány a turbina hiányával indokolta az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztüli csökkentett gázáramlást.

A német kormány ezt csupán ürügynek minősítette, de ennek ellenére kiállt a turbina szállítása mellett, hogy ne adjon alapota gázszállítás további felfüggesztésére Oroszországnak. A Gazprom, amelynek leányvállalata, a Nord Stream AG birtokolja a turbinát, a közelmúltban hiányzó dokumentumokat jelölt meg a szállítás késésének okaként.

Amerikai vagy német modell?

A német gazdaságot súlyos csapás érte az olcsó orosz energia elvesztésével, de vajon az USA nem szándékosan idézte ezt elő, hogy gyengítse legerősebb európai vetélytársát?

Amerikának van saját energiaforrása amióta felfedezték a palaolaj és a palagáz kiaknázásának módszerét. Csakhogy a játszma nem lefutott, mert a német gazdaság a múltban megmutatta, hogy felül tudja múlni az Egyesült Államokat.

Németországban a termelékenység jóval gyorsabban nőtt mint az Egyesült Államokban:  450% kontra 300% 1960 és 2020 között. Az amerikaiak úgy ellensúlyozták ezt, hogy több munkaórát dolgoztak: kétszer annyit 2020-ban mint 1960-ban, míg Németországban csökkent a ledolgozott munkaórák száma.

A probléma az, hogy az elmúlt 20 év során mindkét országban csökkent a munkatermelékenység növekedése.

Ez pedig azt jelenti, hogy nem elég nagy a torta, hogy mindenkinek jusson belőle – írja Alfred Kleinknecht, a delfti egyetem nyugalmazott professzora  a Social Europe oldalon. Mi következik ebből? Az, hogy valakinek áldozatot kell hoznia. A legvalószínűbb, hogy a munkavállalók lesznek ezek, akiket elérnek a megszorítások.

Ha viszont csökkennek a reálbérek, ahogy az USA-ban a hetvenes években, akkor ennek következménye az lesz, hogy tovább lassul a munkatermelékenység növekedése vagyis a válság elhúzódik. Csakhogy a munkaerő piac jelen pillanatban erősen korlátozott tehát a bérek fölfelé mehetnek hiszen sok ágazatban munkaerőhiány van.

A német modell nyerhet

Ha drágább a munkaerő, akkor megnő a munkatermelékenység, mert a vállalkozónak az az érdeke, hogy kevés emberrel jobb eredményt produkáljon. Németország visszatérhet a korábbi korszak modelljéhez amikor munkaintenzív modellje sikeresebb volt mint az Egyesült Államoké. Ilyen módon újra nagyobb lehet a torta, melyet elosztanak, és csökken a megszorítások veszélye – hangsúlyozza Alfred Kleinknecht nyugalmazott közgazdász professzor, aki jelenleg Japánban tanít.

Kormány és energiaválság Olaszországban

Mario Draghi miniszterelnök megnyerte a bizalmi szavazást a szenátusban, de elveszítette többségét miután a kormánykoalíció három fontos pártja tartózkodott a szavazás során (a szélsőjobb Liga, a jobboldali Hajrá Olaszország és az 5 csillag mozgalom). Draghi szeretné folytatni a kormányzást, ezért megpróbál támogatást szerezni a nemzeti egységkormányhoz.

Az Európai Központi Bank egykori elnöke arra hivatkozik, hogy Olaszország gazdasági válság küszöbén áll, és ilyenkor nem hiányzik még egy politikai válság.

Energia krízis

Mario Draghi miniszterelnök 15 egyezményt írt alá Algériában, hogy megpróbálja biztosítani Olaszország energiaellátását. Oroszország után Algéria Olaszország második legfontosabb energia szállítója.

Mario Draghi a kormányválság kellős közepén szakított magának időt az algériai tárgyalásokra.

 “Ez az energiaegyezmény a testamentumunk. Megmutatja, hogy egyre jobb és kiterjedtebb együttműködésre törekszünk ezen a téren”

– hangsúlyozta Mario Draghi Algériában.

Olaszország is rendkívüli mértékben függ az orosz energiától, és bár Putyin elnök megígérte, hogy teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, de Rómában inkább diverzifikálják a szállítói hálózatot nehogy Moszkva zsarolni tudja őket. Abdelmadzsid Tebbun algériai elnök elmondta, hogy három külföldi óriással kötöttek olaj és földgáz szerződéseket: az olasz ENI-vel, a francia Totallal és az amerikai Occidental Petroleummal.

Az egyik szerződés a Berkine olajmező kiaknázására irányul: ez több mint egymillió hordó olajat jelenthet – írja az AFP hírügynökség. Ennek a szerződésnek az értéke 4 milliárd dollár – jelentette ki Algéria államfője.

Dehát ez a jövő, a jelen a földgáz, amelynek exportja idén már olyannyira megnő, hogy megelőzi  az orosz importot Olaszországban – hangsúlyozta Draghi miniszterelnök.

Putyin zsarolási potenciálja csökken

Oroszország tavaly az első helyen állt a földgáz szállítók között 28,9 milliárd köbméterrel, ez az olasz szükséglet 38%-a. Algéria volt a második helyen 22,5 milliárd köbméterrel. Ez Olaszország gáz importjának 30%-át tette ki. 20 milliárd köbméter földgázról állapodott meg Draghi miniszterelnök még áprilisban amikor kiderült: nem lehet biztosan számítani az orosz földgázra.

Most ez az algériai földgázszállitás növekszik 4 milliárd köbméterrel.

2023-ban és 2024-ben tovább nőhet az algériai földgázexport Olaszországba – akár 9 milliárd  köbméterrel.

Algéria Afrika legnagyobb földgázexportőre, amely Európa szükségleteinek 11%-át fedezte. Eddig.

Az OPEC nagy olajkeresletre számít a jövő év végéig

Nem enyhül a piaci nyomás az olajkitermelőkre, amelyek küszködnek azzal, hogy megfelelő mennyiségű olajat hozzanak a felszínre a következő másfél évben.

Napi 32 millió hordóra becsüli saját  olajának keresletét 2023 végére a szervezet. Ez megközelíti a maximális kitermelést, sőt lehet, hogy meg is haladja azt – jegyzi meg a Financial Times. Emiatt továbbra is deficit mutatkozhat a világ olaj kínálatában.

“Nagy lesz az egyensúlyhiány jövőre is”

– kommentálta az OPEC friss jelentését Amrita Sen, az Energy Aspects vezető szakértője. Ez az első ilyen előrejelzés 2023-ra, és ebből az derül ki, hogy elsősorban Kína és India növekvő fogyasztása miatt nem enyhül a nyomás a termelőkre. Napi 2,7 millió hordó plusz termelésre lesz szükség, és ebből az OPEC-en kívüli termelők csak 1,7 millió hordós többletet  produkálhatnak. Mindebből az következik, hogy a 13 OPEC tagállamnak átlagosan napi több mint 30 millió hordó olajat kell kitermelniük, az év végére pedig el kell érniük a 32 millió hordós teljesítményt.

Idén júniusban az OPEC napi 28,7 millió hordót ért el vagyis ehhez kellene még hozzátenni legkevesebb 3,3 millió hordót naponta. Amrita Sen szerint:

“a piac rendkívül feszes, és az OPEC valószínűleg nem lesz képes hozni ezt a többlet teljesítményt.”

Mit jelent ez az árra nézve?

Bár a világban megnövekedett a félelem a gazdasági recessziótól, de az ár továbbra is magas: a Brent 100 dollár körül jár. Júniusban persze volt 125 dollár is, ez tehát csökkenést jelent.

Az International Energy Agency szerint sok függ Irántól, mely az OPEC tagja, de jelenleg amerikai szankciók sújtják. Elvben ugyanis az OPEC képes lenne napi 34 millió hordós olaj kitermelésre, de ebben már benne van az iráni olaj. Ez napi 1,3 millió hordó olajat jelent. A szankciók miatt a legális piacon ez nincs jelen.

Mi van az orosz olajjal, melyet ugyancsak szankciók sújtanak? Az ukrajnai háború miatt nagy a bizonytalanság. Az OPEC szerint az orosz olajkitermelés csak napi 200 ezer hordóval csökken jövőre vagyis 10,4 millió hordó lesz naponta.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint jobban csökkenhet az orosz olajkitermelés a szankciók miatt: napi 3 millió hordóval. Ha így lesz, akkor ez tovább fokozza a nyomást az OPEC országokra.

Az olajexportáló országok szervezete az elmúlt 12 hónapban megszüntette a korlátozásokat, melyeket a pandémia miatt vezetett be amikor alacsony volt a kereslet, de nem növelte agresszív módon a kínálatot, pedig erre többen is felszólították. Biden elnök többször is kérte erre Szaúd Arábiát, az OPEC legnagyobb exportőrét, és a héten személyesen is tárgyal ebben az ügyben Mohamed bin Szalman herceggel, a sivatagi monarchia trónörökösével. A külső nyomásra az OPEC már belement abba, hogy növelje az olajkitermelést júliusban és augusztusban. Eredetileg naponta csak 432 ezer hordó pluszt akartak kitermelni, de ezt megemelték napi 650 ezer hordóra. Ezzel tulajdonképp véget vetettek a kvóta rendszernek, melyet Oroszországgal együtt határoztak el a pandémia idején.

Mi lesz augusztus 31 után?

Képes lesz-e az OPEC növelni a kitermelést? Teljes a bizonytalanság – írja a londoni Financial Times. Az OPEC két tagállama: Nigéria és Angola már nem volt képes emelni a kitermelést, Szaúd Arábia emiatt bevállalt napi 11 millió hordót. A baj az, hogy eddig tartósan ilyen sok olajat nem volt képes a felszínre hozni.

A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint az OPEC+  (ez Oroszországot és néhány más termelőt jelent a 13 tagállamon kívül) képes lehet a kereslet kielégítésére 2023-ban, de csak úgy, ha a tartalék kapacitásait a minimálisra vagyis napi 1,5 millió hordóra csökkenti.

Inflációs sokk Egyiptomban

Az ukrajnai háború következtében alakult ki a globális gabonahiány, amely különösen sújtja Afrika egyik legnépesebb államát Egyiptomot, ahol a Moody’s szerint megnőtt a társadalmi politikai kockázat. Sziszi köztársasági elnök párbeszédet javasol az ellenzéknek – írja a CNN tudósítója Kairóból.

14,7%-os volt az infláció június végén míg tavaly ugyanebben az időszakban 5%. Ez a hivatalos adat, de a piacon jóval nagyobb áremelkedést tapasztalnak a 100 milliós ország polgárai. Amióta Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát – február 24 – azóta az élelmiszerek ára rakéta sebességgel ível felfelé Egyiptomban. Elég arra utalni, hogy az importált gabona kétszer annyiba kerül mint a háború előtt.

“Korábban 70-80 egyiptomi fontot költöttem pékárura (ez körülbelül 4 dollár) most ez felment 250 egyiptomi fontra (13 dollár )“

– panaszkodott egy fiatal építésznő  a CNN tudósítójának. Elmondta, hogy inkább áttért a hazai zöldségekre, mert azok nemcsak olcsóbbak, de egészségesebbek is.

Egyiptom a háború előtt gabona importjának a 80%-át Oroszországból és Ukrajnából fedezte, most igen nehéz helyzetbe került. Az orosz flotta nem engedi ki az ukrán teherszállító hajókat a kikötőkből. Szárazföldi szállítással próbálkoznak, de ez lassú és körülményes. Az eredmény: hiány a globális gabona piacon. Az árak pedig mennek felfelé: Egyiptom tavaly 270 dollárt fizetett egy tonna búzért, idén a háború után 435 dollárt. A kormányzat arra törekszik, hogy az áremelkedést ne terhelje rá a lakosságra, mert akkor kirobbanhat az elégedetlenség. 100 millió egyiptomi közül 70 millióan olyan olcsó pékárut vásárolnak, melyet a kormány dotál. Ezenkívül a hatalom arra ösztönzi a helyi parasztgazdaságokat, hogy termesszenek búzát.

“Nemcsak Egyiptomban, de az egész világon válság van”

– hangsúlyozta a miniszterelnök a televízióban. Mostafa Madbouly kormányfő minden korábbinál súlyosabb válságról beszélt legutóbbi sajtóértekezletén.

465 millárd egyiptomi fontra taksálta a válság árát, ez amerikai dollárban 24,6 milliárdot jelent. Ennek az összegnek a legnagyobb részét arra költik, hogy a világpiaci hatásoktól megkíméljék a szegényebb társadalmi csoportokat vagyis a lakosság többségét.

Miből?

A kormány kétségbeesetten kutat külföldi hitelek után. A Nemzetközi Valutaalap összesen 20 milliárd dolláros kölcsönt adott Egyiptomnak 2016 óta. Most újra kilincselnek.

A másik szponzort a dúsgazdag  emirátusok jelentik az Arab/Perzsa öbölben. Az emirátusok dollár milliárdokkal töltötték fel a nemzeti bank kasszáját a februári háború óta. A legnépesebb arab állam stabilitása nekik is fontos, de ezenkívül ily módon szépen lassan felvásárolják az egyiptomi gazdaságot. A helyi hatalom örömmel fogadja ezt. A kormányfő 40 milliárd dolláros programot jelentett be a külföldi tőke becsábítására. A külföldi befektetők részvények vásárolhatnak olyan állami és katonai cégekben, melyek eddig el voltak zárva előttük. Egyiptomban a hadsereg állam az államban, sok céget üzemeltet, amelyek eddig nemzetbiztonsági okból nemigen nyitottak kaput a külföldiek előtt. Szükség törvényt bont, most még hét kikötő is felkerült az eladási listára Egyiptomban.

Hogy éli meg mindezt a lakosság?

“Egyiptom túlélő üzemmódban működik, és ez kissé ijesztő “

– mondta a fiatal építésznő a CNN tudósítójának Kairóban.

Mikor lesz vége a káosznak az európai repülőtereken?

Jelenleg a szakszervezetek az urak a repülőtereken, ahol jobb munkakörülményeket és magasabb béreket követelnek. Sztrájkba kezdtek a SAS pilóták hétfőn, a járatok felét törölni kellett. A cég csődvédelmet kért az USA-ban.

A szakszervezetek a légiforgalomban megérezték az erejüket hiszen a kétéves Covid korszak után szinte mindenki repülni akar.

“Az elmúlt húsz év során a légitársaságok és a repülőteret üzemeltető cégek nem becsülték meg a dolgozóikat. Az egész légiforgalmi szektor fenntarthatatlanná vált, ezért számunkra nem meglepetés a sok sztrájk” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Livia Spera, az Európai Közlekedési Dolgozók szakszervezetének főtitkára. Aki emlékeztet arra, hogy egyes fapados légitársaságok még a vizet sem adták ingyen a személyzetnek.

A Covid járvány súlyos csapást mért a légiforgalomra. A nagy leállás idején nagyon sok dolgozót bocsátottak el. Most rohamtempóban folyik a toborzás, de nem tódulnak a jelöltek, mert a pénz kicsi a nehéz munkafeltételek ellenére. A felvétel azért is nagyon lassan megy, mert a biztonsági szűrés elhúzódik. A brit légitársaságokat a brexit következményei is sújtják, mert uniós állampolgárok alkalmazása ma számukra komoly problémát jelenthet. A végeredmény: óriási munkaerőhiány!

A londoni Heathrow repülőtéren 12 ezer embert akarnak felvenni. Brüsszel Zaventem repülőterén ezret. Frankfurtban ugyancsak ezer ember hiányzik “a csúcs idején”. A Lufthansa 1000 járatot törölt a júliusi főszezonban. Az ok: munkaerőhiány.

Ez nem is változik meg a közeljövőben – mondja a szakszervezeti vezető: “  – másutt is munkaerőhiány van. Miért dolgozzak egy olyan ágazatban, ahol csak kétéves munkaszerződést adnak a rész munkaidős dolgozóknak? Közben hosszú órákat kell dolgozni alacsony fizetésért. Ha elmegyek egy szupermarketbe dolgozni, akkor ugyanekkora fizetést kapok miközben kevesebbet kell dolgoznom. Ráadásul ott jobbak a munkafeltételek.”

A Politico megkérdezte Michael O’Learyt is. A Ryanair főnöke, aki nemrég vitába keveredett Nagy Márton magyar miniszterrel az extraprofit adó ügyében, cáfolta azt, hogy a légiforgalom immár nem vonzó munkahely.

Sokan bírálják a légitársaságokat az ellátási láncok hiányosságai miatt. Jelenleg az a szomorú helyzet áll fenn a repülőtereken, hogy munkaerőhiány van. Mind hajózó személyzetben, mind a biztonsági kapuknál mind pedig a csomag kezelésben. Ezeket a kritikus pontokat meg kell szüntetni. Munkaerőt toborzunk, elsősorban az Európai Unióban” – nyilatkozta a Ryanair főnöke.

Covid utóhatások

A járvány idején tömegesen bocsátottak el embereket a légitársaságok és a repülőterek. A SAS például, ahol most sztrájkolnak, 500 pilótát bocsátott el. Bár megígérték nekik, hogy visszaveszik őket, de mégsem ez a helyzet, mert a cég “új struktúrát alakít ki”. Erre hivatkozva nem akarják visszavenni a pilótákat a régi munkafeltételekkel és fizetésekkel. Sok légitársaság nem rúgta ki a pilótákat, de rávette őket az alacsonyabb fizetés elfogadására. Most a pilóták ezen akarnak változtatni vagyis vissza akarják kapni a régi magasabb fizetésüket.

Heathrow repülőterén a légiforgalom dolgozói sztrájkot határoztak el arra az esetre, ha nem kapják vissza a Covid előtti fizetésüket. A szakszervezetek az inflációra hivatkoznak, amely Nyugat Európában is magas.

A Lufthansa földi személyzete például havi 350 eurós inflációs plusz jövedelmet akar. A repülőtársaság vezetői kénytelenek voltak bocsánatot kérni a személyzettől és az utasoktól. A személyzettől azért, mert az ő pénzük csökkentésével akarták mérsékelni a Lufthansa veszteségeket a járvány idején. Az utasoktól pedig azért, mert a létszámhiány káoszhoz vezetett sok repülőtéren.

Mikor sikerülhet leküzdeni a létszámhiányt?

A Lufthansa vezetősége nem igazán optimista: talán a téli időszakban helyreállhatnak a normális körülmények.

És addig? A nyári csúcs idején marad a káosz. Amszterdam repülőterén azt javasolják az utasoknak, hogy három órával korábban érkezzenek nehogy lemaradjanak a járatukról. Azt is kérik az utazó közönségtől, hogy hozzon magával vizet, és készüljön fel hosszas várakozásra.

Pénz beszél

A légiforgalom pénzügyileg kivérzett a kétéves leállás idején. A SAS pénzügyi helyzete meglehetősen problematikus, ezért kétséges, hogy eleget tudnak-e tenni a sztrájkoló pilóták követeléseinek.

 “A Ryanair és az EasyJet sokat ígér a toborzó kampányokban, de nem világos, hogy miből?

Kérdés, hogy a pénzügyi helyzetük megengedi-e a bérek emelését” – nyilatkozta a Politiconak Gregor Gall, a glasgowi egyetem professzora.

A szakszervezetek nem tágítanak, mert tudják, hogy erős tárgyalási pozícióban vannak.

Párizsban a Charles de Gaulle repülőtéren péntektől vasárnapig sztrájkolni akarnak, hogy 300 eurós havi béremelést érjenek el minden repülőtéri dolgozónak. A múlt héten egy hasonló sztrájk miatt a járatok 10%-át törölni kellett.

Amszterdamban a szakszervezetek sztrájkja már eredményes volt: a repülőtér 15 ezer csomagkezelője, takarítója, és a biztonsági kapuknál dolgozó ellenőre órabér emelést kap: 5 euró 25 centet.

A légitársaságok csapdában vannak: ha nem teljesítik a szakszervezeti követeléseket, akkor káosz alakulhat ki a repülőtereken és sok járatot le kell mondani. Csakhogy az Európai bíróság tavaly úgy döntött: az utasoknak kártérítés jár, ha járatuk késik vagy épp törlik azt.

Kié az Égei-tenger? Görög-török vita

Az Európai Unió hozzájárult ahhoz, hogy Törökország a török Égei-tenger kifejezést használja turista csalogató kampányaiban. A görögök kis késéssel észrevették ezt, és most legmagasabb szinten tiltakoznak Brüsszelben.

Az uniós döntés azonnali visszavonását követelte kemény hangú levélben Görögország uniós biztosa. Margaritis Schinas az Európai Unió illetékes biztosának, a francia Thierry Bretonnak címezte a levelet. Görögország miniszterelnöke ugyancsak tiltakozott – írta meg az athéni sajtó.

A baj csak az, hogy az uniós döntés tavaly decemberben született meg, és akkor a kutya sem tiltakozott. Most viszont amikor beindult a turista szezon mind Görögországban, mind pedig Törökországban újra előkerült a régi vita: kié az Égei tenger?!

Törökország idegenforgalmi államtitkára már tavaly novemberben azt fejtegette, hogy

“Görögország úgy tesz mintha az Égei-tenger az övé lenne. Holott nem erről van szó, mert az Égei-tenger a miénk is. Sőt ez a török turizmus egyik brandje!”

Athén és Ankara sok kérdésben folytat vitát, és ez a szimbolikus ügy most újra kiélezte a régi ellentéteket.

Az első világháború után a szultán birodalmának felosztásakor a győztes nagyhatalmak a görögöket támogatták, akik vissza akartak szerezni “ősi görög területeket” Kisázsiából. Kemal Musztafa pasa csapatai visszaverték a támadást, és kiűzték a görögöket Kisázsiából. Kemal Musztafa pasa felvette az Atatürk nevet, és a modern Törökország megalapítója lett.

Uniós tévedés?

Görögország uniós biztosa felrója az ellenőrzési rendszernek, hogy mindeddig nem vette észre ezt a problémát, amely “egy szuverén uniós tagállam és általában az Európai Unió diplomáciai kapcsolatait érinti. Nem védi meg az uniós fogyasztók érdekeit sem pedig az európai turizmusét.”

Kyriakos Mitsotakis görög kormányfő, aki Madridban részt vesz a NATO csúcstalálkozón, úgy nyilatkozott, hogy “egész jogi arzenál áll a rendelkezésünkre, hogy kijavítsuk  ezt a hibát, amely érinti a Görögországról kialakult külső képet, és a görög turizmus érdekeit sérti.”

Miért csak most félévvel később vették észre a görögök a turista csalogató kampányt, mely a hangzatos “Boldogság a török Égei-tengerpartokon” nevet viseli?

Görögország fejlesztési minisztere, akihez a turizmus is tartozik, bocsánatot kért a görög közvéleménytől mondván, hogy ő mindeddig nem tudott arról , hogy a törökök múlt decemberben uniós engedélyt kaptak a török Égei tenger jelző használatára. Azonnali vizsgálatot rendelt el a minisztériumban Athénban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK