Kezdőlap Világ Hasznos Oldal 26

Hasznos

A zero-Covid-politika végéhez fűződő remény inspirálja a részvénypiacokat

FüHü
-
0
A zero-Covid-politika végéhez fűződő remény inspirálja a részvénypiacokat

Gyakorlatilag minden újabb Covid járvány Kínában hatalmas bezáráshoz vezet – és megterheli a gazdaságot. Most találgatások zajlanak: vajon a Politikai Hivatal jelzése véget vet ennek a politikának? A tőzsdék már reagálnak – írta meg a Spiegel.

A merev kínai Covid politika enyhüléséről szóló találgatások élénkítik a részvénypiacokat. Hongkongi Hang Sengtől  a vezető német  Dax indexig pozitívan reagáltak a hírra a tőzsdék.

Mi hozza ilyen jó hangulatba a befektetőket? Az alkalomról egy feljegyzés terjedt el a közösségi médiában, amit a befolyásos közgazdász, Hao Hong is tweetelt. Eszerint a Politikai Hivatal állandó tagja, Wang Huning állítólag „újranyitó bizottságot” alakított. Ez a külföldről származó Covid adatokat vizsgálja, hogy különböző forgatókönyveket értékeljen azzal a céllal, hogy enyhítse a márciusi kínai Covid intézkedéseket.

A Külügyminisztérium azonban nem erősítette meg az információt. – Nem tudom, honnan szerezted ezt az információt. Valójában semmit sem tudok róla” – mondta a külügyminisztérium szóvivője, amikor egy ilyen bizottságról kérdezték.

Hszi Csin-ping kínai államfő a Kommunista Párt október közepén tartott kongresszusán megerősítette kormánya szigorú nulla Covid-politikáját. Ennek célja a nagyobb járványok minden áron történő megfékezése.

A körzeteket ismét bezárták

A koronavírus-számok emelkedése a közelmúltban a bezárások új hullámához vezetett a Népköztársaságban. A közép-kínai Vuhantól az északnyugati Hsziningig több millió lakosú városrészeket zártak le, hogy megállítsák a vírus terjedését.

A szigorú bezárások a kínai gazdaságot is súlyosan megterhelték. Globálisan is nagy bizonytalanságot okoznak, mert Kínában minden Covid-zárlat az alkatrészek szállításának késését jelentheti. Például a német ipar nagymértékben függ a kínai beszállítóktól a számítógépes chipek és az akkumulátortechnológia terén.

A Dax jelenlegi pozitív fejleményét egy sikeres hónap előzte meg. Októberben az index a történelem egyik legjobb októberi eredményét érte el, 9,4 százalékos erősödéssel.

Hasznos volt többek között az is, hogy az importárak szeptemberi emelkedése valamivel jobban gyengült, mint azt a szakértők gondolták. A Németországba importált áruk ára továbbra is igen jelentős mértékben, 29,8 százalékkal emelkedett, de az elemzők az előző havi 32,7 százalék után magasabb, 31 százalékos éves rátát feltételeztek. A némileg gyengébb árdinamikához különösen az importált villamos energia költségei járultak hozzá.

Az Európai Unió védelmezi saját elektromos autóinak piacát éppúgy mint az USA és Kína

ki
-
0
Az Európai Unió védelmezi saját elektromos autóinak piacát éppúgy mint az USA és Kína

Buy European! – vegyél európait! – javasolja Macron francia elnök, és ebben egyetértettek Scholz német kancellárral Párizsban. Az előzmény: Biden elnök támogatást ígért azoknak, akik Észak Amerikában készült elektromos autót vásárolnak.

“Kína és az USA támogatja a saját autó iparát, az Európai Unió azonban mindenki előtt nyitva áll“ – hangsúlyozta Emmanuel Macron elnök, aki a France 2 televízióban beszélt azt követően, hogy az Elysee palotában tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral.

“Franciaországnak és Németországnak össze kell tartania, mert túlságosan is nyitottak vagyunk. Ennek az az oka, hogy mindkét ország sok autót ad el Kínában” – vázolta fel a helyzetet Macron elnök. Scholz kancellár november elején Pekingbe utazik – sok üzletember társaságában – hiszen Kína Németország legfontosabb kereskedelmi partnere.

Buy European Act

Az Egyesült Államokban régi törvény írja elő, hogy a hazai árut előnyben kell részesíteni a közbeszerzéseknél. Ez a Buy American Act. Hasonlót javasolt Macron elnök mindjárt megválasztása után 2017-ben mondván az Európai Uniónak is védelmezni kell a saját piacát.

Most újra ezzel állt elő protekcionizmussal vádolva meg az Egyesült Államokat. Macron arra is rámutatott, hogy az Európai Unión kívül tiltakozott a Világkereskedelmi Szervezetnél /WTO/ Dél Korea és Japán is Biden elnök protekcionista döntése miatt.

A németek eddig megakadályozták a Buy European törvényt, mert Európa legnagyobb kereskedő nemzeteként nem akarták veszélyeztetni az exportjukat. Most ez változóban lehet: az Automotive News Europe szerint Scholz kancellár rábólintott Macron javaslatára, amely azonban csak reagálást jelent Biden döntésére nem pedig új uniós törvényt.

A brüsszeli Politico úgy értesült, hogy Franciaország és Németország közösen azt javasolja a brüsszeli bizottságnak, hogy készítsen elő uniós válasz intézkedést Biden elnök protekcionista döntésére.

Ezzel együtt ugyancsak problematikus lenne a Buy European Act elfogadása, mert ehhez újra  kellene tárgyalni az uniós szabadkereskedelmi egyezményeket és sok uniós szabályt módosítani kellene.

A pekingi Global Times egyenesen úgy értesült, hogy emiatt Scholz kancellár nem támogatja a Buy European törvényt. Savanyú a szőlő – címezte cikkét a kínai kommunista párt véleményét hűen tükröző Global Times egyenesen Macron elnöknek arra mutatva rá, hogy a kínai piac immár fontosabb Németországnak mint a francia.

Nap- és szélenergia rekord az Európai Unióban

ki
-
0
Nap- és szélenergia rekord az Európai Unióban

24%-át adja immár a 27 tagállam energiafelhasználásának mérlegében a nap és a szélenergia. Ezzel sikerült némiképp ellensúlyozni a leválást az orosz gázról, és fékezni az inflációt, melyet jelentős részben az energiaárak emelkedése okoz.

99 milliárd euró értékű földgázt spórolt meg a nap és a szélenergia az Európai Unió tagállamainak. A 27 országból 19 rekordot produkált az idén – írja az E3G és az Ember Kutatóközpont által kiadott jelentés, mely szerint az Európai Unió az év első nyolc hónapjában 345 terrawattóra energiát nyert a napból és a szélből. Ez 13%-os rekord növekedést jelent a tavalyi évhez képest.

Spanyolország és Lengyelország produkálta a legjobb eredményt.

Spanyolország 7,4 terrawatt órával növelte termelését a megújuló energiából az idén, és ezzel 1,7 milliárd euró értékű orosz földgázt váltott ki. Lengyelország 48%-al fokozta a nap és szélenergia kitermelést, amelyre nagy szükség is van hiszen az ország teljesen levált az orosz gázról. Helyette norvég földgázt használnak, de a hagyományos szén fűtés is felértékelődött. Ez problematikus lehet abból a szempontból, hogy Lengyelország mennyire lesz képes teljesíteni környezetvédelmi vállalásait.

A megújuló energiaforrások mérséklik az inflációt

Még óriási potenciál van a nap és szélenergiában Erre hívja fel a figyelmet a jelentés. Amely rámutat arra, hogy az Európai Unió az energia 20%-át még mindig úgy állítja elő, hogy földgázt éget el. Erre idén eddig 82 milliárd eurót költöttek a tagállamok. A rendkívüli helyzetben a földgáz ára igen hektikusan alakul, és ez növeli az inflációt.

A megújuló energia még többet segíthetett volna a válság megoldásában, ha nincs nyáron nagy aszály, amely visszavetette a vízenergia termelést.

Ennek ellenére a jelentés úgy foglalja össze a helyzetet, hogy

“több megújuló energia, alacsonyabb infláció”.

A második világháború utáni infláció óta nem érte ilyen áremelkedési sokk az Európai Unió tagállamait. Ennek jelentős részben az energiaválság az oka. Az energia költségek az Európai Unióban 40,8%-al voltak magasabbak idén szeptemberben mint tavaly. Az uniós infláció 36%-át az energia költségek elszabadulása okozta.

Sok országban a kormányok támogatást nyújtanak a lakosságnak és a vállalkozóknak a magas rezsi kifizetésére, de a jelentés arra figyelmeztet, hogy

“tartósan nem lesznek képesek az államok arra, hogy ellensúlyozzák a fosszilis fűtőanyagok drágaságát.”

Épp ezért fontos a megújuló energia további fejlesztése: az Európai Unió azt javasolja, hogy 2030-ra  emeljék 45%-ra a megújuló energia részesedését az összfogyasztásban.

Nem szüntetik meg a szupergazdagok 45%-os adókulcsát Nagy Britanniában 

Kenderessy Milán
-
0
Nem szüntetik meg a szupergazdagok 45%-os adókulcsát Nagy Britanniában 

A konzervatív kormánypárt fellázadt, és Liz Truss miniszterelnök visszavonulót fújt. A gazdagoknak kedvező adóreform megbukott.

Megkaptuk az üzenetet és odafigyelünk rá – írta Twitteren az adóreform atyja, Nagy Britannia pénzügyminisztere.

“Ezennel bejelentem, hogy nem szüntetjük meg a 45%-os adókulcsot”

– közölte Kwasi Kwarteng pénzügyminiszter. A 45%-os jövedelemadó azokat sújtja Nagy Britanniában, akiknek az éves jövedelme meghaladja a 150 ezer fontot.

A pénzügyminiszter mindennek ellenére tagadta, hogy az a mini költségvetés, melynek keretében az adócsökkentést bejelentették, kudarc lenne. Pedig az IMF és az USA is figyelmeztette emiatt Nagy Britanniát. A font árafolyama történelmi mélységekbe süllyedt a dollárhoz képest, a brit államadósság jelentősen növekedett.

A 45 milliárd fontos adócsomagnak a legnagyobb baja az, hogy semmivel sem ellensúlyozták vagyis lehúzza a költségvetést. A BBC 4 műsorvezetője meg is kérdezte ezt a pénzügyminisztertől, aki így válaszolt:

“nem ismerem el, hogy ez hiba volt. Nagyon gyorsan kellett cselekednünk.”

Kwarteng pénzügyminiszter a kedvezőtlen nemzetközi körülményekre hivatkozott, de végül annyit mondott, hogy “boldogan magamra vállalom a megaláztatást az adócsomaggal kapcsolatban.”

Miért lépett vissza az utolsó pillanatban Liz Truss miniszterelnök asszony és pénzügyminisztere?

Azért, mert rájöttek arra, hogy olyan sok konzervatív képviselő ellenzi az adócsomagot, hogy a törvényjavaslat megbukott volna a parlamentben – írja a londoni Guardian.

Kwarteng pénzügyminiszter elmondta, hogy a hétvégén megvitatták a helyzetet Liz Truss kormányfővel, és ekkor döntöttek a visszavonásról.

“Úgy láttuk, hogy a 45%-os adókulcs megszüntetése elsüllyesztene egy erős adócsomagot, egy olyan törvényjavaslatot, mely hat az energiaárakra is.”

Több újságíró megkérdezte a pénzügyminisztert, aki alig három hete ül a székében, és első törvényjavaslata ilyen látványos kudarcot szenvedett, hogy nem akar-e lemondani? Kwarteng brit pénzügyminiszter mindenkinek úgy nyilatkozott, hogy nem.

“100%-ig a növekedési tervre koncentrálok”

– jelentette ki Kwasi Kwarteng brit pénzügyminiszter.

“Globális recesszió felé tartunk”

ki
-
0
“Globális recesszió felé tartunk”

A világkereskedelmi szervezet (WTO) főnökasszonya szerint ezt elsősorban az energia és az élelmiszer válság okozza“A mutatók rosszak, globális recesszió felé tartunk” – hangsúlyozta Ngozi Okonjo-Iweala vezérigazgató, aki ezzel csatlakozott a pesszimista kórushoz.

Legutóbb a Párizsban működő OECD módosította lefelé az előrejelzését – írja a Bloomberg. A WTO utolsó kereskedelmi konjunktúra indexe, melyet áprilisban publikáltak, a korábbi 4,7%-ról 3%-ra rontotta az idei értéket. A következő előrejelzés a jövő hónapban várható. Mindenki arra számít, hogy még ezt is lefelé módosítják.

Ngozi Okonjo-Iweala asszony, a WTO első afrikai vezetője, leginkább az élelmezési válság miatt aggódik.

“Nagyon fontos számomra az élelmiszer biztonság. Ez pedig az energia válsággal együtt jelentősen romlott az ukrajnai háború kezdete óta.”

Elkerülhető-e a globális válság? Az Oxford Economics kutatási igazgatója, Ben May szerint igen.

Lesz recesszió, de nem mindenütt

1980 óta az USA minden visszaesése globális negatív hullámot indított el. Most viszont csak szerény mértékű recesszió várható az Egyesült Államokban, ezért a világ egyes részei megúszhatják a visszaesést. Mindenekelőtt az ázsiai – csendes óceáni térségről van szó. Két mínuszos negyedév jelenti a recessziót, és ez valószínűleg bekövetkezik Észak Amerikában és Európában, de az ázsiai – csendes-óceáni térségben nem.

A legutóbbi 9 visszaesés a fejlett országokban csak öt alkalommal okozott globális recessziót.

Ha az USA prüszköl, akkor az egész világ megfázik – tartja a régi mondás, és ebben van igazság, de most enyhe lesz a recesszió mind az USA-ban mind pedig a többi G7 országban. Jelenleg nem sebezhetőek különösebben a G7 államok, és nincsenek bennük nagy egyensúlyi problémák, de kockázatok természetesen vannak főként Európában, ahol a leválás az orosz gázról időbe kerül. Mindez csökkentheti a vállalkozások és a családok bevételeit az európai országokban. Ha pedig az európai kormányok az eddiginél jelentősebb támogatást nyújtanak az energiaválság terheinek elviselésére a gazdaságnak és a családoknak, akkor nagy mértékben csökkenhet a globális recesszió veszélye – állítja az Oxford Economics kutatási igazgatója.

Jövőre növekedés várható az eurozónában

0,9%-os GDP emelkedés lesz 2023-ban – jósolta Christine Lagarde asszony, aki az Európai Parlament szakbizottsága előtt vázolta fel a helyzetet. Szerinte lesz technikai recesszió vagyis két rossz negyedév a tél folyamán, de ettől még nem áll le a növekedés jövőre. Van persze forgatókönyve az Európai Központi Banknak arra is, hogy nem lesz növekedés jövőre: ez mínusz 0,9%-al számol.

“Szerintem valahol a kettő között lehet a valós eredmény”

– jövendölte Christine Lagarde asszony, az Európai Központi Bank elnöke.

Veszélyben Európa versenyképessége

Polonius
-
0
Veszélyben Európa versenyképessége

10-szer annyiba kerül a földgáz Európában mint az Egyesült Államokban és kétszer annyiba mint Ázsiában. Ez padlóra küldheti az európai gazdaságokat.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy budapesti tanácskozáson elmondta, hogy a vállalatok energia költsége immár meghaladja a bér költségeket Magyarországon. A teljes vállalati szektor 30%-ának, a kis és közepes vállalatok csaknem 50%-ának nincs gáz szerződése! Korábban ez mindössze 5% volt.

Elbocsátások jöhetnek, a magyar kormány ezért munkahelyvédelmi programot dolgoz ki

– mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Leáll az orosz gázszállítás?

Az oroszok azzal fenyegetőznek, hogy megszüntetik a gázszállítást a Török Áramlat vezetéken is, melyen Magyarország egyelőre még kap földgázt. Az oroszok technikai problémákra hivatkoznak, de így kezdődött ez az Északi Áramlat 1 vezeték esetében is. Azután közölték, hogy addíg nem lesz gáz, amíg a Nyugat el nem törli a szankciókat Oroszországgal szemben. Végül pedig felrobbantották az Északi áramlat 1 és 2 vezetéket. Ezért az oroszok egyelőre nem vállalták a felelősséget, de a dán hírszerzés orosz tengeralattjárókat észlelt a robbantások közelében.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, aki Brüsszel kérése ellenére találkozott New Yorkban Lavrov orosz külügyminiszterrel, arra hivatkozott, hogy mindezt Magyarország gázellátása érdekében teszi. Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter is járt Moszkvában. Tárgyalásainak eredménye egyelőre ismeretlen. Ha viszont Putyin elzárja ezt a gázcsapot is, akkor veszélybe kerülhet Magyarország energiabiztonsága is. Arról nem is beszélve, hogy milyen áron lehet majd földgázt beszerezni Európában a téli fűtési szezonban ?

Az utolsó remény Szerbia lehet, mert a Török áramlat rajtuk keresztül vezet Magyarországra. Szerbia Oroszország régi kedvence. Nemrég írtak alá újabb kétéves szerződést a diplomáciai egyeztetésről. Szerbia semmilyen szankciót sem alkalmaz Oroszországgal szemben. Emiatt sok orosz cég települt át Belgrádba. Köztük az informatikai óriás, a Yandex, mely máris 700 embernek ad munkát Szerbiában. Abban lehet bízni, hogy emiatt Putyin kétszer is meggondolja, hogy elzárja-e az utolsó gázcsapot is Európa felé. Az oroszok hosszú háborúra számítanak Ukrajnában. Ehhez nagy szükségük van pénzre és szövetségesekre.

Putyin előre menekül, és egyre másra hozza a rossz döntéseket pedig legfőbb szövetségese Kína is a háború befejezésére ösztönzi. Hszi Csinping elnök Szamarkandban állítólag kerek perec megmondta Putyinnak, hogy Kína számára a Nyugat sokkal fontosabb mint Oroszország. Ezért jól tenné, ha mielőbb befejezné a háborút Ukrajnában.

Megszűnt a Északi Áramlat vezetékeiben a gázszivárgás

FüHü
-
0
Megszűnt a Északi Áramlat vezetékeiben a gázszivárgás

Végre megszűnt az Északi Áramlat 1-es és 2-es vezetékeinek szivárgása, miután a múlt héten három külön repedést fedeztek fel a földgázvezetékekben – közölte vasárnap a Dán Energia- ügynökség.

Az Északi Áramlat AG, a vezetéket kezelő vállalat azt mondta az ügynökségnek, hogy „úgy tűnik, stabil nyomást sikerült elérni a két Északi Áramlat 1-es vezetéken”, ami azt jelenti, hogy a gáz már nem folyik ki belőlük. nyilatkozat a Twitteren. Több sajtóorgánum is beszámolt arról, hogy a cég szerint a mergepedt csővezetékekbe jutó víz nyomása megakadályozta a gáz szivárgását.

A két nagy vezeték – amelyek földgázt szállítanának Oroszországból Németországba – a múlt héten három különböző helyen megrepedt a Balti-tenger alatti robbanások után.

Bár a hivatalos okot nem azonosították, Európa és az Egyesült Államok politikai vezetői azt sugallták, hogy az incidens szabotázs volt, mivel a felelősséggel kapcsolatos találgatások nagy része Oroszországra összpontosult, amelynek állami irányítása alatt álló energiavállalata, a Gazprom a csővezetékek fő tulajdonosa.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője, Dmitrij Sz. Peszkov „hülyeségnek” minősítette azokat az információkat, hogy orosz szabotázs akcióról van szó, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok áll a támadások mögött.

Akkoriban egyik vezeték sem szállított aktívan gázt, de még mindig tartalmaztak metánt, a földgáz fő összetevőjét. A szivárgó gáz fél mérföld széles buborékfolyamot okozott Dánia és Svédország közelében, ami kérdéseket vet fel az incidens környezeti hatásaival kapcsolatban . Bár a metán részben oldódik vízben, és nem mérgező, üvegházhatású gáz.

A vezetékek hónapok óta szerepelnek az orosz ukrajnai invázió miatti konfliktussal kapcsolatban a híradásokban.

A német kormány februárban félbeszakította az Északi Áramlat 2 projektet, éppen akkor, amikor Oroszország megkezdte Ukrajna megszállását. És úgy tűnik, hogy az Északi Áramlat 1 egy nagyobb orosz stratégia része, amely az energiát Európa ellen veti fel büntetésként a háború elleni küzdelem miatt.

Az Északi Áramlat 1 hetek óta nem szállít gázt Európába, Oroszország karbantartási okokra hivatkozva zárta be a vezetéket. Európa széles körben úgy értelmezi a leállást, mint egy olyan fenyegetést, hogy Putyin elvághatja Ukrajna szövetségeseit a földgáztól pont a tél közeledtével.

Mennyibe kerül az ukrajnai háború Moszkvának?

Polonius
-
0
Mennyibe kerül az ukrajnai háború Moszkvának?

Putyin mindenképp igyekszik titkolni, de a Bloomberg felfedezett egy hatalmas összeget Oroszország jövő évi költségvetésében, amely arra mutat, hogy az oroszok elhúzódó háborúra számítanak Ukrajnában.

6500 milliárd rubel – 112 milliárd dollár – úgy szerepel a jövő évi költségvetésben mint meg nem határozott kiadás.

Ez a központi költségvetés egynegyede!

Az egész költségvetés 29 ezer milliárd rubelt tesz ki. Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta – február 24. – Moszkva tudatosan korlátozza az adatszolgáltatást a háborús körülményekre hivatkozva. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter el is ismerte egy tanácskozáson, hogy sok fontos költségvetési tétel homályban maradt. Megerősítette azt is, hogy a jövőben sem kívánják közölni: mennyibe kerül a háború Ukrajnában. Tavaly a költségvetési tételek 14,9%-a volt titkosítva, idén ez felment 19%-ra.

Jövőre a Bloomberg számításai szerint ez már kiteheti a költségvetés egynegyedét is, mert a háború nagyon költséges vállalkozás. A hadikiadások növekedése abból a jövő évi költségvetésből is kitűnik, amelyet nyilvánosságra hoztak. Az ideihez képest 43%-os növekedéssel számolnak Moszkvában.

Elhúzódó háború

Putyin pénteken jelentette be azt, hogy négy ukrán tartományt Oroszországhoz csatolnak. Blinken amerikai külügyminiszter azonnal közölte: “Fel vagyunk készülve erre, és gyors, hatékony új szankciókat alkalmazunk Oroszországgal szemben, hogy megfizettessük velük a bekebelezést.

Soha nem ismerjük el azt, hogy az ukrán tartományok Oroszországhoz tartoznak” –

hangsúlyozta az Egyesült Államok külügyminisztere.

A jüan kiszorítja a dollárt a kínai-orosz kereskedelemből

Polonius
-
0
A jüan kiszorítja a dollárt a kínai-orosz kereskedelemből

Amióta Oroszországot szankciókkal sújtja a Nyugat az ukrajnai háború miatt, Moszkva szisztematikusan leépíti kereskedelmében a dollárt és az eurót. Áttér más devizákra, elsősorban a kínai jüanra.

Oroszország nemcsak kínai kereskedelmében használja mind aktívabban a jüant hanem olyan államok esetében is mint például India – nyilatkozta a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű lapnak Li Hszin. A sanghaji egyetem eurázsiai intézetének igazgatója úgy látja, hogy jövőre már a jüan nagyobb szerepet kap Oroszország külkereskedelmében mint a dollár. Régebben az olajüzleteket dollárban kötötték a nemzetközi piacokon, de az oroszok szakítani igyekeznek ezzel a hagyománnyal. India esetében az az érdekes, hogy már nemcsak az olajat, de mást is jüanban számolnak el. India legnagyobb cement gyára, az UltraTech Cement szenet vásárolt az oroszoktól, és ezért kínai jüanban fizetett – jelezte a Reuters hírügynökség.

A jüan előretörését az orosz piacon az is jelzi, hogy az orosz óriás vállalatok elkezdtek kötvényeket kibocsátani kínai pénzben. Oroszország legnagyobb arany kitermelő cége, a PJSC Polyus 5 éves jüan kötvényt bocsátott ki nemrégiben. A kötvények névértéke összesen 4,6 milliárd jüan. Ez 644 millió dollárnak felel meg.

A Rusal alumínium óriás 4 milliárd jüan értékben dobott a piacra kötvényeket. Az orosz cég pénzügyi igazgatója úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy a Rusal hiteleinek 20%-a immár kínai jüanban van.

A jüan-rubel átváltás rakéta sebességgel ível felfelé az ukrajnai háború kezdete óta: augusztusban 6,9 milliárd jüan volt. Ez 61 szerese annak mint amennyi tavaly decemberben volt.

Egyenlőtlen kapcsolat

12 éve Kína Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere – írja a kínai kommunista párt angol nyelvű lapja. Tavaly a két ország közötti kereskedelem mértéke meghaladta a 146 milliárd dollárt. Idén ez minden bizonnyal még nagyobb lesz, mert az oroszok kiszorulnak a nyugati piacokról. Az év első nyolc hónapjában több mint 117 milliárd dollár volt a két állam kereskedelmének értéke. Ez 31%-os növekedést jelent a múlt évhez képest.

Arról nem ír a Global Times, hogy míg Oroszország számára Kína meghatározó fontosságú partner, Peking listáján csak a futottak még országok listáján szerepel. A kínai külkereskedelemben Oroszország részesedése alig haladja meg a 2%-ot, miközben az élen az USA, az Európai Unió és Japán áll. Vagyis Peking számára a Nyugat sokkal fontosabb mint Oroszország. Hszi Csinping kínai elnök ezt állítólag éreztette is Putyinnal amikor először találkoztak az ukrajnai háború kitörése óta Szamarkandban. A kínai elnök a Washington Post  értesülései szerint felszólította Putyint, hogy mielőbb fejezze be a háborút Ukrajnában.

Európai élelmiszer biztonság – világkonferencia Párizsban

Polonius
-
0
Európai élelmiszer biztonság – világkonferencia Párizsban

Nyitott és fenntartható élelmiszer gazdaságot akar az Európai Unió, de hogy lehet ezt megvalósítani most amikor élelmiszerválság van a világban?

Oroszország agressziója Ukrajna ellen fenyegeti az élelmiszer biztonságot nemcsak Európában, de az egész globális gazdaságban. Az Európai Unió minden eszközt meg akar ragadni annak érdekében, hogy biztosítsa az élelmiszerbiztonságot, de vajon mit szólnak ehhez a világgazdaság többi szereplői? – teszi fel a kérdést a brüsszeli Politico.

A párizsi csúcstalálkozón az Európai Unió bemutatja, hogy  olyan élelmiszer gazdaságot akar, amely fenntartható ugyanakkor versenyképes a világban. Ezért például olcsóbbá kell tenni a karbonkibocsátás igazolását, mely jelenleg tonnánként minimum 25 dollár. Ha eléri az 50-100 dollárt, akkor az már túlságosan drága. A technológia segítségével csökkenteni lehet az árat, és ez megnövelheti a gazdálkodók jövedelmét. Az Egyesült Államokban néhány farmernek sikerült ilyen módon 30%-kal emelnie a bevételét.

Milyen lesz az agrár gazdaság tíz év múlva?

A Rabobank a világ legnagyobb agrár bankja. Vezérigazgatója, Wiebe Draijer emlékeztet arra, hogy  a kis Hollandia a világ egyik legnagyobb agrár exportőre a technológia kihasználásával. Szerinte a döntő fordulatot azzal lehet elérni, ha mérsékelni tudjuk a karbonkibocsátás igazolás árát, és a világ átáll a fogyasztásával. “Tudomásul kell vennünk, hogy milyen korlátai vannak a globális élelmiszergazdaságnak. Természetes, egészséges ételeket kellene ennünk.”

Az USA-ban máris érezhető az átállás, de nem épp ebben az irányban hanem az olcsóbb élelmiszerek iránt nőtt meg az érdeklődés – legalábbis ez derül ki a CNN összeállításából. Tavaly ugyanis 11,4%-kal emelkedtek az élelmiszer árak az Egyesült Államokban. A változás: a polgárok kevesebbet járnak étterembe, és ott nem bifszteket rendelnek hanem csirkét, mert az olcsóbb.

Ha az élelmiszerárak gyorsabban nőnek mint a bérek, akkor elkerülhetetlen a változás – mondja Jayson Lusk, aki az agrárgazdaságtani tanszék vezetője a Purdue egyetemen. A professzor hozzátette: az Egyesült Államokban az élelmiszerbiztonság utoljára a nagy gazdasági válság idején került ennyire veszélybe a szegényebb néprétegek számára.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség