Hasznos

Ki tudja-e fizetni Magyarország az energia számlát?

Az EU 1000 milliárd dolláros energia számlája csak a kezdet, mert évekig elhúzódhat az energiaválság, földgázból csak 2026-ban lesz elég – jósolja a Bloomberg. Helyes-e földgázt venni Katartól miközben az emírség képviselőket vásárol meg az Európai Parlamentben?

“Ez az 1000 milliárd dollár hatalmas összeg a támogatások miatt, és a kormányoknak jövőre még nehezebb lesz a válságot menedzselni mint az idén”

– nyilatkozta Martin Devenish, az S-RM szakértő cég igazgatója a Bloombergnek.

Miért ilyen drága minden? Mert az orosz gázra már nem lehet számítani jövőre amikor a fűtési szezon elmúltával fel kell újra tölteni a gáztárolókat. Az Egyesült Államokból és Katarból lehet cseppfolyósított földgázt importálni, de ez jóval drágább mint a csővezetéken érkező orosz földgáz. Ráadásul méregdrága beruházások szükségesek a cseppfolyósított földgáz fogadásához.

A brüsszeli Bruegel Kutatóintézet szerint a kormányok az Európai Unióban mintegy 700 milliárd  dollárt költöttek arra, hogy a lakosság és a vállalkozások számára az energiasokk elviselhető legyen. Évekig szükség lehet erre a támogatásra – jósolja a Bruegel, amely utal arra, hogy ez az Európai Unió tagállamainak költségvetését hosszú időre befolyásolhatja negatív irányban.

Ilyen körülmények között felmerül a kérdés: vajon meddig engedhetik meg a kormányok azt, hogy hatalmas összegeket költsenek a támogatásra? Egyáltalán nem kizárt, hogy néhány uniós kormány a jövőben nem költhet olyan nagy összeget rezsitámogatásra mint eddig.

A költségvetés a legtöbb uniós államban már így is nagyon feszes. Az államadósság deficitje a legtöbb uniós tagállamban meghaladja a 60%-ot, melyet elvben felső határnak tekintenek az eurozónában.

Katargate a legrosszabbkor

Az Európai Parlament korrupciós botránya különösen Németország földgáz ellátását veszélyezteti – hangsúlyozza a brüsszeli Politico. Olaf Scholz kancellár személyesen próbált földgázt szerezni hosszú távra Németországnak, melyet súlyosan érint az orosz gáz kiesése hiszen az import 55%-a érkezett Oroszországból az ukrajnai háború előtt.

Németország 15 éves földgázszállítási szerződést kötött Katarral évi 2 millió tonna cseppfolyósított földgáz vásárlásáról.

Sok uniós tagállam, köztük Olaszország a földgáz tőzsdén vásárol, mert így azonnal hozzájuthat a nyersanyaghoz” – nyilatkozta a Politiconak Cinzia Bianco. Az Európai Külkapcsolatok Tanácsának az Öböl ügyeivel foglalkozó szakértője hangsúlyozza, hogy

“eddig csak Németország kötött hosszútávú  szerződést Katarral cseppfolyósított földgáz szállításáról.

Ez súlyos etikai problémákat vet fel. Az újságírók meg is kérdezték Habeck alkancellártól, hogy

“helyes-e Katartól földgázt vásárolni miközben Katar képviselőket vesz meg meg az Európai parlamentben?!”

Robert Habeck alkancellár sietett kijelenteni, hogy “ez két különböző dolog.”

Az energiabiztonság túlságosan fontos ahhoz, hogy etikai problémák miatt kockára tegye bárki is. A fő probléma azonban az, hogy a kínálat szűk.

Jelenleg Katar csak az uniós földgáz import 5%-át jelenti, de a jövőben ez az arány mindenképp növekszik majd. A világ legnagyobb földgáz lelőhelyének Katar és Irán a tulajdonosa. Iránt szankciók sújtják, ezért Katar szerepe különösen fölértékelődik. Az óriási kereslet miatt két mega kitermelési program is elindult. A baj csak az, hogy cseppfolyósított földgáz igazán nagy mennyiségben csak akkor érkezhet Katarból, ha a két fejlesztési program befejeződik: 2026- ban illetve 2027-ben – írja a Politico.

Kína mégsem éri utol az USA-t?

A következő évtizedben a kínai GDP nem haladja meg az amerikait – jósolja az a japán szakértői csapat, amely a pandémia előtt még azon az állásponton volt, hogy 2028 lehet a fordulópont amikor Kína ezen a téren megelőzi az Egyesült Államokat. Az 1,4 milliárd lakosú Kína ugyanis gyorsabban növekedett mint a 330 millió lakosú Egyesült Államok.

A Japan Center for Economic Research a Covid pandémia elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy a kínai gazdaság növekedése lelassul, és ezt a negatív tendenciát csak felgyorsítja az, hogy az USA kereskedelmi háborút folytat Kínával szemben. A japán kutató intézet már tavaly módosított az előrejelzésen, és eszerint 2033 lehetett volna a fordulat éve. Most azonban úgy látják, hogy Kína gazdaságának növekedése 3% körül lesz a harmincas években, és ez kevés a felzárkózáshoz.

2035-ben a japán kutató intézet szerint a kínai GDP csak 2,2% nőne míg az amerikai 1,8%-kal. Épp ezért Kína GDP-je ekkor csak a 87%-a lenne az amerikainak.

Miért?

Az első és legfontosabb ok a Covid pandémia kezelése. A zéró tolerancia politikája lelassította a kínai gazdaság növekedését, december 7-től kezdve enyhítettek ezen a politikán. Emiatt viszont tömegesen pusztítani kezdhet a vírus, akár egymillió halálos áldozattal is számolni kell.

A kínai társadalom, amely eddig dinamikusan növelte a fogyasztását, most tart a jövőtől, ezért újra spórolni kezdtek. Régebben a kínaiak export offenzívával oldották meg a problémákat, de ez ma már mind nehezebben megy.

A második fő oka a lassulásnak ugyanis az, hogy az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és erre akarja rávenni szövetségeseit is – Japánt, Dél Koreát, Ausztráliát, az Európai Uniót stb. Emiatt sok külföldi cég elhagyhatja Kínát vagy csökkentheti ott a termelését. Különösen veszélyes Kína számára a chip háború. Washington nemcsak, hogy támogatja a chip gyártást az Egyesült Államok területén, de szankciókkal sújtja azokat a hazai és a külföldi cégeket, amelyek korszerű technológiát adnak el Kínának.

Valószínűleg Kína 2036 után sem lesz képes  utolérni az Egyesült Államokat – jósolja a japán kutató intézet. Miért nem? Mert

az 1,4 milliárd lakosú Kína elöregszik miközben az Egyesült Államok állandóan importál munkaerőt. Ennek következtében a kínaiak a munkatermelékenység versenyében elveszíthetik korábbi előnyeiket.

Életszínvonal emelkedés Kínában

A Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt azt tűzte ki célul, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében közepes fejlett állam legyen az ország. A Nikkei értesülései szerint Olaszország és Spanyolország jelenlegi egy főre jutó GDP szintjét célozzák meg Pekingben. Ez 30 ezer dollár körül jár. A japán szakértők szerint Kínában az egy főre jutó GDP körülbelül 25 ezer dollár lehet 2035-ben.

Furcsa mellékterméke az amerikai-kínai kereskedelmi háborúnak, hogy Tajvan igen sokat profitál ebből, mert a szigeten állítják elő a legfejlettebb chipeket. A japán szakértők szerint ennek hatására az egy főre jutó GDP Tajvanon idén meghaladhatja Japán szintjét vagyis a sziget a fejlett államok közé kerülhet. Az USA mint saját piacgazdasági modelljének sikerét mutathatja be Tajvant szemben a kommunista Kínával. Ahol mind nehezebb egységes gazdaságirányítási modellt találni hiszen a fejlett keleti tengerparton a világpiaccal versenyeznek miközben az elmaradott nyugati tartományokban megélhetési válsággal küszködnek Kínában.

Kompromisszum orosz műtrágya ügyben az Európai Unióban

Hosszas vita után megállapodtak a 27 tagállam nagykövetei az orosz műtrágya elleni szankciók ügyében. Ha nem lesz ellenszavazat az utolsó pillanatban, akkor ez már nem akadályozhatja az újabb szankciós csomagot Oroszország ellen.

Két álláspont alakult ki műtrágya ügyben a csúcstalálkozón, ezért az állam és kormányfők visszaküldték a dossziét a nagyköveteknek. Akik szorgos munkával kompromisszumot hoztak létre a keleti és a nyugati álláspont között. A keleti tagállamok – elsősorban Lengyelország és a három balti állam -ragaszkodtak ahhoz, hogy maradjanak a korábbi szigorú szankciók az orosz műtrágya exportjával szemben. Ezt az álláspontot támogatta Ukrajna is. Csakhogy ezzel szemben a nyugati tagállamok azon a véleményen voltak, hogy a világban komoly műtrágya hiány keletkezett hiszen Oroszország és Ukrajna nagyon fontos exportőr volt. Ha kevés műtrágya jut a globális piacra, akkor annak elsősorban a szegény országok isszák meg a levét pedig ezek már amúgyis szenvednek attól, hogy az ukrajnai háború miatt kevesebb gabona érkezik Oroszországból és Ukrajnából.

A kompromisszum kicsapta a biztosítékot Kijevben

“Az egész szankciós rendszerre nagy csapást mérne az a kísérlet, amely lehetővé tenné a műtrágyát előállító orosz oligarcháknak, hogy megkerüljék a már létező szankciókat. Ez aláássa a támogatást Ukrajnának, és gyengíti a közös erőfeszítést, hogy megállítsuk Putyin háborús gépezetét. Ezért határozottan ellenezzük ezt a határozatot, és köszönjük azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek szintén elvetik azt” – írta Twitteren Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Mit válaszolnak erre a nyugat-európai vezetők? Ily módon meg lehet menteni sok afrikai országot az éhezéstől. Ugyanezt mondják Moszkvában is – írja a brüsszeli Politico. Amely emlékeztet arra, hogy a műtrágyaválság már jóval az ukrajnai háború előtt megkezdődött hiszen a földgáz árának emelkedése drágította meg annak előállítását. A mostani enyhítés sem hozna csodát, de olcsóbbá tenné az orosz műtrágyát mind az afrikai mind pedig az európai mezőgazdaság számára.

Szankciós viták Brüsszelben

Az Európai Unióban kezdettől fogva tisztában voltak azzal, hogy komoly problémák állnak fenn a műtrágya globális piacán, és így élelmiszerválság fenyeget. Ezért ezen a téren nagyon óvatosan bántak a szankciókkal. Moszkva – kihasználva a helyzetet – azzal érvel, hogy a meglévő szankciók olyan orosz oligarchák ellen, akik műtrágyát állítanak elő, komolyan ront a helyzeten éppúgy mint az a szankció, mely fekete listára tette Oroszország legnagyobb mezőgazdasági bankját.

Az oroszok erre hivatkozva akartak kiszállni abból a gabona megállapodásból, melyet Ukrajnával kötöttek meg az ENSZ és Törökország közvetítésével. Végül az oroszok nem szálltak ki a gabona megállapodásból, mert az ukrán hajók folytatták a szállítást, és Moszkva rájött arra, hogyha ezt fegyverrel akadályozta volna, az tovább rontotta volna Oroszország amúgyis igencsak megkopott presztízsét.

Nyugat európai kikötőkben viszont ott horgonyoztak az orosz műtrágyát szállító hajók, melyeket a szankciók miatt nem lehetett kirakodni. Bár a szállítmányokra nem vonatkozott egyetlen uniós szankció sem, de a bizonytalan jogi helyzet miatt sok kikötőben mégsem rakták ki az orosz műtrágyát.

A lengyel miniszterelnök azt követelte, hogy ez maradjon is így. Mateusz Morawiecki kifejtette Brüsszelben, hogy

“az élelmiszerbiztonságra hivatkozva nem szabad enyhíteni a szankciókon miközben Ukrajna polgári lakosságát orosz bombák gyilkolják.”

Csakhogy a Vöröskereszt nemrég közzétett egy jelentést arról, hogy jelenleg 145 millió ember éhezik Afrikában, ebből 26 millió helyzete válságos részben amiatt, hogy nem érkezik gabona és műtrágya Oroszországból és Ukrajnából. Az afrikai államok negyven százaléka ezért is nem szavazta meg azt az ENSZ határozatot, mely elítélte Oroszországot ukrán területek megszállása miatt.

Ghána például a műtrágya negyven százalékát Oroszországból importálta az ukrajnai háború előtt.

A legnagyobb probléma az áremelkedés: 2020 májusa óta csaknem 200%-kal nőttek a műtrágya árak a globális piacon. Az Afrikai Fejlesztési Bank szerint ha minden így megy tovább, akkor Afrika élelmiszer termelése 20%-kal csökkenhet.

Afrika viszonylag kevés műtrágyát használ, de a magas árak akadályozzák a mezőgazdaság korszerűsítését.

Oroszország a szankciók ellenére nem jár rosszul hiszen a magas árak kompenzálják azt, hogy tavalyihoz képest 10%-kal csökkent az ország műtrágya exportja. Értékben ugyanakkora a műtrágya kivitel – idézi a moszkvai kereskedelmi minisztérium közleményét a brüsszeli Politico.

Legrosszabb évét zárja a Tesla, aggódnak a részvényesek

Elon Muskot, aki immár nem a világ leggazdagabb embere, mind több bírálat éri, mert a Twitter körüli zűrzavar komolyan árt a Teslanak.

“Nincs főnöke a Teslanak” – panaszkodott Twitteren az egyik legnagyobb befektető, akinek cége több mint 50 millió dollár értékű Tesla részvénnyel rendelkezik. Gary Black, a Future Fund egyik menedzser partnere azután fakadt ki, hogy a New York-i tőzsdén újabb nagy eladási hullám bontakozott ki Tesla részvényekből. Az elektromos autókat gyártó cég részvényeinek értéke egyetlen napon több mint 6%-kal csökkent – írja a Wall Street Journal. A lap szerint ez egyértelműen összefügg azzal, hogy a Twitter körül megint magasra csaptak a szenvedélyek Musk nyilatkozatai miatt.

Gary Black a részvényesek nevében azt fejtegette, hogy

“régebben büszkék voltak  a Tesla tulajdonosok a kocsijukra, de most azt kell látniuk, hogy a Twitter körüli drámák negatívan hatnak a márka hírnévére. A piac negatívan értékelte a Twitter hatást a Teslara.”

Ross Gerber, a Tesla régi támogatója egyenesen a cég igazgatótanácsához fordult, azt kérdezve tőlük, hogy “ki irányítja a Teslat ebben a kritikus időben?!”

Twitteren pedig ezt írta:

”Semmi probléma sincs a Tesla körül csak épp nincs főnöke, mert az épp egy másik cég irányításával van elfoglalva. Jó lenne tudni, hogy mit tervez Elon Musk.”

44 milliárd dollárért vette meg végül Musk a Twittert, és úgy nyilatkozott, hogy előbb-utóbb átadja annak vezetését valaki másnak.

Már nem Musk a világ leggazdagabb embere

A Tesla részvények gyenge szereplése miatt Musk kénytelen volt átadni az első helyet Bernard Arnaultnak. A francia luxus királya 73 éves, és most visszavette az első helyet, melyet az amerikaiak elhódítottak tőle.

Erre a hírre kedden újabb 4%-ot esett a Tesla részvények értéke. Amióta októberben véglegessé vált, hogy Musk megveszi a Twittert, a Tesla részvények árfolyama 28%-al csökkent.

Mit üzent Elon Musk az aggódó részvényeseknek?

“Hosszú távon remek lesz a Tesla, de a makroökonómiai hullámokkal nem tud mit kezdeni. A Tesla részvényesek hosszú távon jól járnak majd.”

Részletekkel Musk nem szolgált, így nem sikerült csökkentenie az aggodalmakat. Annál kevésbé, hogy ott van még Musk űrprogramja, a SpaceX is. Ezzel kapcsolatban Musk ezt írta a hétvégén Twitteren: ”Én irányítom a Teslat és a SpaceX-et, de mind a két cégnél olyan kitűnő a vezetés, hogy ritkán van rám szükség.”

Ez az üzenet egyáltalán nem nyugtatta meg a részvényeseket, akik azt javasolják Musknak, hogy 10 milliárd dollár értékben vegyen Tesla részvényt, ily módon erősítve az árfolyamot.

Musk 19 milliárd dollár értékű Tesla részvényt adott el az idén, ily módon fedezte részben a Twitter megvásárlásának költségeit is. Korábban úgy nyilatkozott, hogy készül egy részvény visszavásárlási programra a Teslanál 5-10 milliárd dollár értékben. Az igazgatótanács előtt van is ilyen terv, de Musk távollétében nincs döntés.

Missing in action – a Tesla igazgatótanácsa akció közben eltűnt – idézte gúnyosan a katonai szakkifejezést egy befektető, aki ugyancsak nehezményezi, hogy a Tesla idei éve rossznak ígérkezik a New York-i tőzsdén.

Az energiaválság az akkumulátorgyártás jövőjét is veszélyezteti

Túlságosan magas az elektromos áram és a földgáz ára , Európa emiatt több területen versenyképtelen, ide tartozik az akkumulátorgyártás is. Ha semmi sem változik, akkor a Volkswagen fontolóra veszi, hogy Európában gyártson akkumulátort.

“Ha nem tudjuk gyorsan lejjebb vinni az energiaárakat Németországban és egész Európában, akkor a beruházások az olyan energia-intenzív szektorokban mint az akkumulátorgyártás, nem lesznek lehetségesek sem Németországban sem pedig az Európai Unió területén”

– írta társas oldalon a Volkswagen brand menedzsere.

Thomas Schäfer ezzel megkérdőjelezte azt az egész óriási programot, amelyet a Volkswagen kidolgozott az átállásra a hagyományos motorokról az új környezetkímélő autókra.

Az Európai Unió azt tervezi, hogy 2035 után csakis olyan új autókat lehet majd eladni, melyek környezetszennyező mutatója zéró.

Schäfer arra mutatott rá, hogy a vetélytársak elhúznak Európa mellett: ”Az Egyesült Államok, Kanada, Kína, Délkelet Ázsia és még olyan régió is mint Észak Afrika beletapostak a gázba.“ A Volkswagen menedzser ezért jelentős mértékű állami illetve uniós támogatást sürget az autóiparnak. Utal arra a 369 milliárd dolláros csomagra, amellyel Biden elnök támogatni akarja a hazai ipart. Az USA adókedvezményt ad a zöld átálláshoz a hazai vállalkozóknak, és ezzel elszipkázza a tőkét az európai és más vetélytársak elől.

A Volkswagen menedzser bírálja az uniós gazdaság támogató programokat: azt írja azokról, hogy “elavultak”. Levonja a következtetést:

”Az Európai Uniónak sürgősen új eszközök kellenek ahhoz, hogy megakadályozzuk az ipar leépülését, és újra vonzóvá kell tenni az egész régiót a jövő technológiái számára, mert csak így tudjuk megőrizni a munkahelyeket.”

Buy European!

Vegyél európai árut! – ez Macron francia elnök elképzelése, aki erről mindinkább meggyőzte Scholz kancellárt is. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az Európai Unió is hatalmas összegekkel támogatná a saját iparát éppúgy mint Biden elnök az amerikait. A két elnök most erről is eszmét cserél az amerikai-francia csúcstalálkozón során hiszen a hazai vállalkozók támogatása értelemszerűen fenyegeti a világkereskedelmet, ahol a WTO szabályai szerint nem szabad diszkriminációt alkalmazni a vetélytársakkal szemben.

EU kontra USA

Buy European! Vásárolj európai árut! Francia-német közös fellépés az USA-val szemben miután a Biden kormány nagy pénzekkel támogatja a hazai gazdaságot, de csakis akkor, ha amerikai árut vásárol.

Először Macron francia elnök vetette fel a Buy European ötletet, amely az Egyesült Államokhoz hasonlóan előnyben részesítené az uniós  termékeket az importtal szemben. Az elektromos autók vásárlását az amerikai kormány nagy pénzekkel támogatja, és ezt sérelmezik az európai autógyártók, akiknek tartaniuk kell a kínai konkurenciától is.

369 milliárd dollárral támogatja az amerikai kormány a zöld programokat, és ez kicsapta a biztosítékot Európában, ahol az autóexport visszaesésétől tartanak. Erről tárgyalnak a többi között az uniós kereskedelmi miniszterek Brüsszelben, és a francia miniszterelnök asszony Berlinben. Kezdetben a franciák óvatosan fogadták Macron elnök ötletét a saját ipar erőteljes támogatásáról és valamiféle Buy European tervről, amely például az elektromos autók esetében kedvezményeket adna, ha valaki uniós járművet vásárolna. Folynak tárgyalások az USA és az Európai Unió között, de nem sok remény van arra, hogy ennek eredménye is lesz. Ezért Robert Habeck alkancellár már “erőteljes választ” sürgetett a Handelsblattban az amerikai kihívásra. A német gazdasági miniszter azt is javasolta, hogy az uniós termékeket részesítsék előnyben az importtal szemben.

Az EU nem akar lemaradni

A Tesla gyár építése Németországban azt mutatta, hogy az elektromos autók terén Európa lemaradásban van. A zöld programok finanszírozása ezért kulcskérdés a jövőre nézve. Csakhogy ezzel megsértené az Európai Unió a szabadkereskedelmi elveket.

“Ez szembe menne a WTO – Világkereskedelmi Szervezet – elveivel, amely kizárja azt, hogy diszkriminálják a külföldi cégeket“ – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Elvire Fabry, a Jacques Delors kutatóintézet vezető kutatója. “Az Európai Unió ezzel azt kockáztatja, hogy átlépi a Rubicont” – hangsúlyozza a kutató, aki arra is rámutatott, hogy

a külkereskedelem sokkal fontosabb az Európai Unió mint az Egyesült Államok számára.

Robert Habeck alkancellár szerint lehet kecske-káposzta megoldást találni vagyis úgy támogatni az európai ipart, hogy ne sértsék meg a WTO alapelveit. Egy berlini gazdasági csúcson kijelentette:

”valamit tennünk kell, mert az nem elég, ha csak panaszkodunk az amerikai és a kínai konkurencia miatt.”

Habeck német gazdasági miniszter elismerte, hogy sokáig ismeretlen volt a hazai áruk támogatása az Európai Unióban, de nem példa nélküli. A chip gyártásban már alkalmazzák a hazai gyártás támogatását. Németország azt próbálja elfogadtatni, hogy ezek csak kivételek miközben továbbra is betartják a szabadkereskedelmi normákat. Ugyanakkor Habeck alkancellár hozzátette Berlinben:

“stratégiai szuverenitásra van szükségünk , és nemcsak itt hanem az energia politikában is.”

Orbán és a földgáz kereskedelem

Négyszer drágábban adják el a földgázt az európai kereskedők mint amennyiért veszik. Hatalmas hasznot zsebelnek be az enregiaválságból ezek a gázkereskedők – köztük a Svájcban bejegyzett MET is, melyben Orbán Viktornak is van érdekeltsége.

Miért méregdrága az olcsó amerikai földgáz Európában?

Átlagosan négyszer annyiba kerül az amerikai földgáz az európai kikötőkben mint az Egyesült Államokban. A brüsszeli bizottság dolgozik a gázársapkán, de több tagállam, így például Németország attól tart, hogy ebben az esetben a gázkereskedők másnak adnák el a szállítmányukat. Ezek a gázkereskedők az igazi haszonélvezői a válságnak.

“A termelésünk 90%-át kereskedőknek adjuk el” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a cseppfolyósított földgáz legnagyobb exportőre  az Egyesült Államokban. Corey Grindal, a világkereskedelmi részleg igazgatóhelyettese a Cheniere Energynél, elmondta azt is, hogy ezeknek a gázkereskedőknek a jó része nem amerikai hanem európai. Az amerikai óriás a cseppfolyósított földgáz 70%-át adja el az idén Európának.

Milyen áron?

Henry Hubnak nevezik az eladási árat, és ez jelenleg 6 dollár egymillió brit hőegységre. A Cheniere ehhez képest mennyit számol? Jelenleg átlagosan a 6 dolláros ár 115%-át plusz 3 dollárt. Így jön ki 33 dollár egy megawatt órára. Mennyi ez Európában? 119 dollár!

Ha az Európai Unió bevezetné a gázársapkát, akkor átirányítanák a cseppfolyósított földgázt Ázsiába?

“Nem, mert számunkra fontosak a hosszútávú szerződések”.

Vagyis, ha valaki cserbenhagyja a fogyasztóit a téli fűtési szezon kellős közepén a magasabb profit reményében, akkor sokat kockáztat.

Macron az USA-t bírálja

“Azok között az országok között, melyek Ukrajnát támogatják a háborúban, két csoportot lehet megkülönböztetni a gázpiacon: az egyik drágán vásárol, a másik, amely nagyon magas áron ad el. Az Egyesült Államok olcsón állít elő földgázt, melyet nekünk drágán ad el. Nem hiszem, hogy ez baráti magatartás lenne” – jelentette ki a francia elnök üzletemberek egy csoportja előtt.

Macron úgy tett mintha nem tudná: a legnagyobb gázkereskedő ebben az üzletágban épp a francia Total.

A cég pénzügyi igazgatója azzal dicsekedett nemrég, hogy több 10 millió tonna cseppfolyósított földgázra van hosszú távú szerződésük az Egyesült Államokban, és ily módon döntő szerepet játszhatnak a piacon.

“Egyetlenegy ilyen cseppfolyósított földgáz szállítmány 80-100 millió dollárt ér. Így képesek vagyunk arra, hogy optimálisan osszuk el a piacon a cseppfolyósított földgázt. Ez új korszakot jelez a TotalEnergies történetében” – mondta Jean-Pierre Sbaire, pénzügyi igazgató.

A spanyol Naturgy is szépen pénzel a válságból. 5 millió tonna cseppfolyósított földgázra van hosszútávú szerződése a legnagyobb amerikai exportőrrel. A cég legutóbbi féléves jelentésében azt írta, hogy ötszörösére nőtt a bevétele a gázkereskedelemből a tavalyi évhez képest. Ennek fő oka az, hogy nagyon megnőtt az amerikai eladási és az európai vételi ár közötti különbség.

Korábban ezek a hosszútávú szerződések gyakran veszteségesek voltak. A spanyol Iberdrola ezért eladta az amerikai szerződését a Pavilion Energy nevű ázsiai gázkereskedőnek, amely most degeszre keresi magát az energia válság idején.

Az amerikai cseppfolyósított földgáz a szabadpiacon kel el, míg a közép-keleti exportőrök ragaszkodnak a hosszútávú szerződésekhez. Ez azt jelenti, hogy nem lehet ráígérni a Kínába szállított cseppfolyósított földgázra.

“Mi csak a saját exportunkat tudjuk ellenőrizni, szeretnénk segíteni európai barátainknak, de az Egyesült Államokban a gázkereskedelem teljesen szabad” – nyilatkozta a Politiconak a legnagyobb amerikai exportőr világkereskedelmi igazgató helyettese.

A globalizáció ellenes harc hőse a globális kereskedelmen nyerészkedik

A Svájcban bejegyzett MET, melyet a MOL és az oroszok alakítottak meg, remekül pénzel az energiaválságból, melyet Putyin háborúja vitt a csúcsra. Az olcsó orosz források helyett immár tenegertúlról kell importálnia Európának, amely ebbe belegebed. Magyarország sem tudja még, hogy miből fizeti ki a 14 milliárd dolláros energiaszámlát, mely a válság előtt 4 milliárd volt.

Orbán Viktor kormányfőnek emiatt fájhat a feje. Orbán Viktornak, a MET részvényesének nincs miért aggódnia…

A sport tisztára mossa a szennyest?

Katar minden árat hajlandó volt megfizetni a világbajnokság megrendezéséhez és az emberek foci iránti szeretete ismét felülmúlta a diktátorokkal, a korrupcióval és az emberi jogok megsértésével kapcsolatos rosszallását.

Három évvel ezelőtt az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia néhány szövetségesével együtt bojkottálta Katart Doha terrorizmust finanszírozó állítólagos kapcsolatai és Iránnal való baráti kapcsolata miatt. Akkoriban az emirátusiak és a szaúdiak azt javasolták, hogy akkor oldják fel bojkottot, ha Katar nem rendezi meg az idei labdarúgó világbajnokságot.

A szaúdiak és az Emirátusok a Katarba utazó futballszurkolók egyik legnagyobb haszonélvezője. Az Egyesült Arab Emirátusok szállodái teljes kapacitással üzemelnek a világbajnokság ideje alatt, mivel Dohából özönlenek a turisták.

2021 januárjára feltűnt, hogy az Öböl-menti államok rájöttek

a sportnak a politikai kritikát elnémító erejére, amely végül elnémította a saját országuk elleni averziókat is.

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek első kézből tanulták meg, hogy az emberek sport szeretete általában meghaladja a diktatúrával, a korrupcióval és az emberi jogok megsértésével szembeni rosszallását.

Talán még ennél is fontosabb, hogy megtudták, hogy a sporteseményekhez kapcsolódó pénz és az ezek megrendezésének pénzügyi hatásai többféle módon de mindenképpen pozitív irányba befolyásolják a róluk alkotott általános képet.

Az Öböl felismerte, hogy a hitelesség megvásárolható áru; mi sem erősíti meg ezt jobban, mint az, hogy Katar rendezi a világbajnokságot.

Vitathatatlan, hogy az Egyesült Arab Emírségek volt az első az Öböl-menti államok közül, amely felfedezte a sport pozitív tulajdonságait, és Mohammed bin Rashid Al Maktoum sejk, Dubai uralkodója rendszeresen fellépett az angol derbin, és a brit lóversenyek legnagyobb jótevőjévé vált. Mohammed sejk dollármilliárdokat fordított az Egyesült Királyságban közel 20.000 embert foglalkoztató sportágba. Ezzel

tiszteletet vívott ki magának a brit elittársadalom körében, ahol az uralkodóval szembeni fenntartások megvitatása egyszerűen udvariatlan és kínos lett volna.

Abu-Dzabi is észrevette a sportok tisztázó, békító hatásait, és 2010-ben UFC-mérkőzéseket kezdett rendezni. Azóta az MMA-szervezettel való kapcsolat kivirágzott, és Abu-Dzabi megerősítette pozícióját a milliárd dolláros sportág központjaként.

A sport bebizonyította, hogy a hatékony eszköze a diplomáciai elfogadásnak, és az Öböl erőteljesen alkalmazza ezt az erőt.

Szaúd-Arábia szuverén vagyonalapja a közelmúltban megvásárolta a Newcastle United labdarúgócsapatot, az Egyesült Arab Emírségek a Manchester City tulajdonosa, a szaúdiak pedig a Sheffield United tulajdonosai. Az egyesült arab emírségekbeli Etihad és a Qatar Airways jelentős, több százmillió dolláros üzletet kötött európai futballklubokkal. Dubai még egy Real Madrid vidámpark megnyitását is tervezi.

Meg kell érteni, hogy pusztán pénzügyi szempontból az Öböl-menti államok sporteseményekbe való befektetései értelemszerűen katasztrofálisan veszteségesek. Katar nagyjából 200 milliárd dollárral többet költött, mint amennyit a világbajnokságon keresnek, de amit az olyan országok, mint Katar és az Egyesült Arab Emírségek valójában vásárolnak, az természetesen a mentelmi jog – és ez felbecsülhetetlen.

Megszerzi-e Kína Európa kikötőit?

Pireuszban kezdődött és egyelőre Hamburgban végződik a kínai offenzíva, amely eddig Európa 14 stratégiai fontosságú kikötőjében szerzett  kulcspozíciókat. Megállíthatja-e ezt Brüsszel?

“A kikötőknek pénzre van szükségük, és a kínaiak ezt használják ki. Az Új Selyemút program keretében fontos európai kikötőket szereztek meg Görögországban, Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban. A kínai Cosco 100%-os tulajdonos a kikötőnek abban a részében, amelyet megvett” – nyilatkozta a párizsi Le Figaronak Philippe LeCorre, a Harvard Kennedy School tanára.

Kezdődött mindez 2019-ben amikor Hszi Csin-ping elnök személyesen vette át a kínai kikötő részt Pireuszban. Görögország kénytelen volt megválni infrastruktúrájának néhány stratégiai fontosságú részétől is az adósságválság miatt. Kína jelentkezett vásárlóként: miniszterelnökét állva tapsolta meg az athéni parlament. Pireusz azóta a Földközi tenger legforgalmasabb kikötője lett. Kiindulópontja annak a vasútvonalnak, amely majd Európa szívébe szállítaná a kínai árukat. Ennek a nagy kínai tervnek a része a Budapest-Belgrád vasútvonal.

A hálózat

Mi a célja ezzel Pekingnek? Mindenekelőtt az, hogy saját áruit szállítsa Európába. Az uniónak máris Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere, Németországban ugyanez a helyzet. Nem véletlenül járt nemrég Pekingben Olaf Scholz német kancellár bár sokan óva intették ettől az Egyesült Államokban és Európában.

A pekingi Global Times, mely hűen tükrözi a hatalom véleményét, így gúnyolódott a Scholz látogatását bíráló francia elnökön: “savanyú a szőlő?” Peking meg akarja osztani az Európai Unió tagállamait. A kínaiak pontosan tudják, hogy egyes tagállamok – mint például Németország – sokkal inkább érdekeltek a kínai piacon mint mások.

Mit tehet Brüsszel? Követelheti a kölcsönösséget a kínaiktól. Kínában ugyanis jóval nehezebb részesedést szerezni – ha nem épp lehetetlen – a stratégiai fontosságú kikötőkben.

Jelenleg Kína dönthet arról, hogy milyen árut fogad vagy nem fogad az az európai kikötő, melyben megvásárolt egy részt. Mi van, ha úgy dönt, hogy elzárja a csapot? – teszik fel a kérdést a szakértők, akik a párizsi Le Figaronak nyilatkoztak.

Öt stratégiai fontosságú céget állami ellenőrzés alá helyeztek Ukrajnában

Az öt állami ellenőrzés alá vont cég mindegyike a csőd szélén álló vállalkozás, s az ideiglenes intézkedés így kívánja megőrizni a cégek működőképességét, melyre a háború folytatásának érdekében elsődleges szükség van.

Ez része a háborús erőfeszítésnek – közölte Zelenszkij elnök, aki hozzátette, hogy más vállalatokra is sor kerülhet Ukrajnában, amely a háború miatt a gazdasági csőd szélén áll.

Az ország legnagyobb olaj cége, az Ukrnafta és legnagyobb olajfinomítója, az Ukratnafta a legfontosabb az újonnan állami ellenőrzés alá került cégek közül. Mindkettő annak az Ihor Kolomijszkijnek a tulajdona, aki Volodimir Zelenszkij fő pénzügyi támogatója volt a
2019-es elnökválasztási kampányban. A dúsgazdag oligarcha a csőd szélén áll, mert bankja, a PrivatBank jelenleg fizetésképtelen.

A MotorSich, a harmadik állami ellenőrzés alá került vállalat repülőgép és helikopter motorokat gyártott Zaporozsjeben, melyet elfoglaltak az oroszok.

Az olajfinomító sem működik, mert orosz találat érte a harcok során – írja a Financial Times.

Zelenszkij elnök szerint: ”ezek a lépések szükségesek hazánk erőfeszítéseinek támogatására. Ezekben a nehéz időkben minden erőnket hazánk felszabadítására és a hadsereg támogatására kell fordítanunk” – mondta az államfő a Telegram televízióban.

Az elnök tanácsadói azt hangsúlyozzák, hogy csak ideiglenes intézkedésről van szó.

Tavaly Zelenszkij elnök keresztülvitt egy törvényt, amely az oligarchák befolyását korlátozná Ukrajnában. A háború természetesen felülír mindent, különösen azután, hogy az oroszok új taktikája arra irányul, hogy lerombolják Ukrajna energiahálózatát. Emiatt gyakoriak az áramszünetek. Az is felmerült, hogy Kijev 3 millió lakóját télen vidékre költöztetik, mert nem tudják fűteni a fővárost. Ezt az elképzelést egyelőre visszavonták, de Ukrajna különösen nehéz tél elé néz.

Oligarchák pácban

Zelenszkij elnök korábbi szponzora, Ihor Kolomijszkij bajban van: nemcsak az ukrán hatóságok hanem külföldi pénzügyi felügyeletek is érdeklődnek a PrivatBank csődjének körülményeiről. Az oligarcha bankja már 2016-ban állami felügyelet alá került, mert szőrén szálán eltűnt több mint 5 milliárd dollár a bank számláiról. Ihor Kolomijszkij állítólag azért pénzelte Zelenszkij kampányát, mert abban bízott, hogy ily módon megúszhatja a vizsgálatot.

A repülőgép és helikopter motorokat gyártó MotorSich korábbi tulajdonosát hazaárulás miatt letartóztatták. Az ügyészség azzal vádolja, Moszkva az ő segítségével szerzett be helikopter motorokat külföldről, ahol szankciók vannak érvényben Oroszországgal szemben.

A negyedik állami ellenőrzés alá került cég vezetője külföldre menekült a pénzügyi felügyelet vizsgálata elől. Konsztantyin Zsivago Avtokraz nevű cége szállító eszközöket gyárt a hadseregnek. A pénzügyi felügyelet azért érdeklődik az ukrán oligarcha iránt, mert magánbankja bedőlt, tetemes adósságot hagyva maga után.

A Zaporizstranszformator nevű cégnek több tulajdonosa is van, de minthogy Zaporozsje városában működik, melyet az oroszok megszálltak, ezért kérdéses, hogy kinek szállít. Nagy szükség lenne a termékeire hiszen a lerombolt energia hálózat alkatrészeit állítja elő.

Nem államosításról van szó

Ezt hangsúlyozzák az ukrán vezetők. Olekszij Reznyikov honvédelmi miniszter a Reutersnek így nyilatkozott erről :

“ez nem államosítás. Egyszerűen csak arról van szó , hogy háborús időkben átvesszük a cégek irányítását. Ez jogilag teljes mértékben különbözik az államosítástól.”

Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság elnöke  felhívta Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy elmondja neki: az Európai Unió újabb 18 milliárd eurós segély csomagot állít össze Ukrajnának.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK