Kezdőlap Világ Hasznos Oldal 20

Hasznos

Európai segély öt, az ukrán gabonabeáramlás által érintett tagállamnak

FüHü
-
0
Európai segély öt, az ukrán gabonabeáramlás által érintett tagállamnak

Százmillió eurós támogatást hagyott jóvá a hétfőn az Európai Unió (EU) öt, az ukrán gabonabeáramlást negatívan érintő országának – jelentette be az Európai Bizottság.

A március végén kiosztott 56 millió euró után Brüsszel április közepén további 100 milliós támogatást javasolt öt olyan ország (Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia) gazdálkodói között, akiket destabilizált az Ukrajnából érkező tömeges gabonaimport.

Ezek az importok megtöltik a silókat, és leszorítják az árakat az országok  a piacain.

Ehhez a kerethez a tagállamok beleegyezése szükséges, amelyek közül tucatnyian kértek „felvilágosítást” a források kiszámításának és elosztásának kritériumairól. Brüsszel 39,33 millió eurót szán Lengyelországnak, 29,73 milliót Romániának, 15,93 milliót Magyarországnak, 9,77 milliót Bulgáriának és 5,24 milliót Szlovákiának – pontosította sajtóközleményében az európai ügyvezető.

Ezenkívül a Bizottság június elején felhatalmazta ezt az öt államot, hogy szeptember 15-ig meghosszabbítsák korlátozó intézkedéseiket, amelyek célja az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgó forgalmazásának blokkolása a területükön, azzal a feltétellel, hogy más országokba történő tranzitjukat szüneteltetik.

Ezeket az intézkedéseket a tagállamok csaknem fele élesen bírálta, és közös levélben aggodalmát fejezte ki a „belső piacon belüli eltérő bánásmód” miatt.

A vonakodás leküzdése és a 100 millió eurós keretről való megállapodás biztosítása érdekében Janusz Wojciechowski biztos június közepén megígérte, hogy a másik huszonkét tagállam javára aktiválja a „mezőgazdasági válságtartalék ” maradék részét, amelynek teljes összegét felfelé módosítva, 530 millió euróra az évre (szemben a korábbi 450 millióval). A huszonkét állam így 330 millió eurót oszthat meg, hogy segítse gazdáit abban, hogy szembenézzen a pillanatnyi válságokkal: az ukrajnai háború közvetett hatásaival, amelyek megemelték az energia- és műtrágyaárakat, de a közelmúltban bekövetkezett árvizeket is. Olaszországot  az fokozottan, de a többi országot is sújtó szárazság miatt.

A Bizottság hétfőn részletezte az erre a keretre javasolt felosztást. Spanyolország lenne az első kedvezményezett (mintegy 81,08 millió euró), ezt követi Olaszország (60,55 millió), Franciaország (53,1 millió) és Németország (35,77 millió). Minden ország felhatalmazást kap arra, hogy megháromszorozza az európai segélyt nemzeti finanszírozással. Ezt a 330 millió eurós keretet még hivatalosan jóvá kell hagyni a tagállamok képviselőinek jövőbeli találkozóján – szögezte le az európai végrehajtó hatalom.

1 milliárd dollárra perli régi munkahelyét a kirúgott elnök vezérigazgató

Polonius
-
0
1 milliárd dollárra perli régi munkahelyét a kirúgott elnök vezérigazgató

Carlos Ghosn, aki nem is oly rég még a Renault-Nissan-Mitsubishi  autó gyáróriás elnök vezérigazgatója volt, egy cselló tokjában hagyta el Japánt 2019-ben, ahol korábban letartóztatták. Most rágalmazás és hitelrontás miatt perli a Nissant.

16 milliárd dollár a japán autógyár tőzsdei értéke, ennek csaknem 5%-át akarja kiperelni a libanoni menedzser – közli a Bloomberg. A sztár menedzsert 2018 végén vették őrizetbe miután saját cége azzal gyanúsította, hogy adóbevallásában csalt, és saját céljaira használta fel a Nissan pénzét. Carlos Ghosn mindent tagad, és azt állítja, hogy a japán igazságszolgáltatás elfogult a külföldiekkel szemben.

Az egykori sztármenedzser nem hagyhatja el Libanont, mert az Interpol körözést bocsátott ki ellene, amely az egész világra érvényes.

2021-ben egy amerikai állampolgárt és fiát az USA kiadta Japánnak, ahol el is ítélték őket, mert jó pénzért megszöktették egy cselló dobozában Carlos Ghosnt Japánból. 2022-ben Franciaországban is perbe fogtak mondván: saját céljaira használta fel a Renault pénzét. Carlos Ghosn erre azt válaszolta, hogy amennyiben szabadon mozoghatna, akkor minden vádra megfelelne. A sztármenedzser azt állítja, hogy az egész akciót a Nissan azért indította meg ellene, mert attól tartott, hogy összeolvasztja a japán autógyárat a francia Renault-val.

Japánban nem könnyű a külföldi menedzserek sorsa

A libanoni-brazil menedzser az első volt Japánban, aki egy óriás cég élére került, mert sikeres költség csökkentési módszereivel szép pénzt hozott a Nissan-nak, melyet összeházasított a Mitsubishivel is, hogy növelje az export kapacitást.

Carlos Ghosn eredményei Franciaországban is figyelmet keltettek, és 2005-ben rábízták a Renault vezetését is.

A Nissan-Mitsubishi-Renault a világ legnagyobb autógyára lett: 2018ban 5,54 autót adtak el az első félévben, és ezzel megelőzték a Volkswagent.

Csakhogy Japánban úgy vélték, hogy nekik nem érdekük a nagy egyesülé : nem akartak a Renault ázsiai részlegévé válni. 2018 november 19-én Carlos Ghosnt letartóztatták Japánban, és ezt követően mind a Nissan mind a Mitsubishi leváltotta vezérigazgatói posztjáról. A Renault egy kicsit tovább kitartott mellette, de végülis 2019-ben ők is nyugdíjazták. Óvadék ellenében Japánban kiengedték a börtönből a sztár menedzsert, akit azután Libanonba csempésztek. Carlos Ghosnnak több állampolgársága is van, de azért választotta Libanont, mert ez a kis ország nem adja ki polgárait bárhonnan is kérik azt.

Mi lesz a Nissan-Renault házassággal, melyet Carlos Ghosn hozott össze? Kezdetben olyan hírek terjedtek el, hogy válás lesz a vége, de most a Bloomberg arról számolt be, hogy új házassági szerződést köt a Renault és a Nissan, amely abban különbözik az előzőtől, hogy csökkenti a francia fél beleszólási jogait a japán autógyár ügyeibe.

Erdogan megnyerte a választást, de a török líra folytatja mélyrepülését 

Kenderessy Milán
-
0
Erdogan megnyerte a választást, de a török líra folytatja mélyrepülését 

Feszült a hangulat Isztambul nagy bazárjában, ahol jól ki lehet tapintani a török gazdaság pulzusát: a líra árfolyama Erdogan megválasztása után tovább gyengélkedik annak ellenére, hogy az államfő megbecsült szakembereket állított a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank elnöki posztjára.

177 milliárd dollárt költött eddig a Nemzeti Bank Törökországban a líra védelmére azóta, hogy a török pénz megindult a lejtőn 2021 decemberében – írta a Bloomberg.

Erdogan a választások előtt nem ortodox gazdaságpolitikát alkalmazott: az infláció ellenére csökkentette a Nemzeti Bank kamatlábát. Az inflációt nem sikerült megfékeznie, és a líra iránti bizalom a mélypontra süllyedt. Hivatalosan 39% az infláció, de valójában 100% – állapítja meg a Guardian tudósítója Isztambulban. Ki vesz ilyen körülmények között török lírát? A választások idején egy dollárért még 20 lírát adtak. Mennyi most az árfolyam: 23, de a bazárban már 25-öt is adnak érte.

A Nemzeti Bank 5 milliárd lírát  juttatott el a nagy bazárba, hogy megpróbálja enyhíteni a nyomást – közölte egy helyi pénzügyi lap.

A pénzváltók szkeptikusak:

”A választások előtt, amikor 18-19 volt a dollár árfolyama, akkor vettük a dollárt, ha majd 30 lesz az árfolyam, akkor eladom.”

Csütörtökre várva

A Nemzeti Bank igazgató tanácsa akkor tartja első ülését az új főnökasszony vezetésével. Mindenki arra vár, hogy mit döntenek. Tőle és az új pénzügyminisztertől Mehmet Şimşek – korábbi Nemzeti Bank elnöktől – aki kincstári és pénzügyminiszter lett – Erdogan a csodát vár tőlük: a gazdaság stabilizálását.

Hafize Gaye Erkan asszony, a Nemzeti Bank első női elnöke arról győzködi Erdogan elnököt, hogy emelni kell a bank kamatlábat, ha le akarja szorítani az inflációt.

Az államfő ezt maga is sejti csakhogy az őt támogató vállalkozói réteg a kamatláb emeléssel nehéz helyzetbe kerülhet, akár csődbe is juthat.

A bazárban hatalmas kamatláb emelésre számítanak: 5%-ra. A JP Morgan helyi szakértői szerint még ennél is nagyobb kamatláb emelés kellene az infláció letörésére.

Mit mond Erdogan? A Szultán – ahogy hívei nevezik – már kiváló közgazdásznak is képzeli magát – legalábbis a CNN-nek így nyilatkozott. Most megerősítette álláspontját: kitart a nem ortodox gazdaságpolitika mellett. Na és az új pénzügyminiszter, akit ő maga nevezett ki a választási győzelem után?

“A jelenlegi helyzetben támogatom azokat az intézkedéseket, melyeket a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank elnöke tervez az infláció letörésére.

Célunk az egyszámjegyű infláció”

– hangsúlyozta minden törökök ura.

Mit gondolnak erről a bazárban? Az új gazdasági vezetők nem tehetnek csodákat, hosszabb távon érhetnek el kedvező változást, de rövid távon marad a bizonytalanság – ez az általános vélemény.

Erdogan szemmel láthatóan kapkod: 2018-ban kezdődött meg a gazdasági válság, és azóta most nevezte ki az ötödik elnököt a Nemzeti Bank élére.

Miben reménykednek a bazárban Isztambulban? A külföldi turistákban  hiszen nekik jó az olcsó török líra. Egyelőre azonban nem jön sok külföldi turista, pang a pénzváltás: van olyan nap, hogy egy üzletet sem kötök panaszkodott a londoni Guardian tudósítójának egy pénzváltó a nagy bazárban Isztambulban.

Globális egyezmény kell a műanyag szennyezés megfékezésére

Polonius
-
0
Globális egyezmény kell a műanyag szennyezés megfékezésére

Azt javasolja az Európai Unió azon a párizsi fórumon, amely megpróbálja felvenni a harcot az egyre növekvő műanyagszennyezés ellen, és amely drámai mértékben megnövekedhet, ha a műanyagok előállítása a háromszorosára emelkedik 2060-ra amint azt az előrejelzések mutatják.

“A műanyagok egész ciklusára globális egyezményt kell kötnünk “ – hangsúlyozta az illetékes uniós biztos a párizsi tanácskozáson, melyen több mint ezer kormányzati és nemkormányzati környezetvédelemben érintett politikus vesz részt.

“Az Európai Unióban egyre szigorítjuk a törvénykezést, hogy csökkentsük a műanyag szennyezést” – jelentette ki Virginijus Sinkevicius uniós biztos, aki hozzátette:” az egész világon fel kívánunk lépni ennek érdekében, mert a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a műanyag szennyezés mindnyájunkat érint.”

Az Európai Unió vezető szerepet kíván játszani a műanyag szennyezés elleni harcban, ezért javasolja, hogy mindenütt váltsák ki a műanyagokat a természetben lebomló termékekkel – amennyiben ez lehetséges. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a műanyagok gyártása exponenciálisan növekszik a globális gazdaságban, és egyre nagyobb szerepet kapnak a mindennapi életben. Ezért az Európai Zöld Megállapodás – European Green Deal – kiemelten foglalkozik a műanyag szennyezéssel.

Az ENSZ közgyűlésen tavaly márciusban megállapodás született arról, hogy új nemzetközi fórumot  kell létrehozni a műanyagszennyezés elleni harcra. Az ENSZ tagállamok jelentős része e célból koalíciót hozott létre, melynek élén két társelnök: Norvégia és Ruanda áll. Afrikában különösen kritikus a helyzet, ahogy ez a londoni Guardian helyszíni riportjából kiderül:

Nairobi belefullad a műanyag szemétbe.

Bár 2017 óta törvény tiltja az egyszer használatos műanyag zacskókat és palackokat, de Kenya fővárosát mégiscsak elárasztják ezek a környezetszennyező műanyagok, amelyekkel nem tudnak mit kezdeni az afrikai országban. A hatalmas szeméttelepeken szorgosan munkálkodnak a kukázók, akik napi 1000 forintot is összehozhatnak, ha elég műanyag palackot gyűjtenek össze. Egy 25 éves palack gyűjtő elmesélte a Guardian tudósítójának, hogy nyolcéves kora óta ebből él Kenya fővárosában, ahol a legnagyobb szemétdombon több ezren csináljak ugyanezt.

Nairobinak több mint négymillió lakosa van, a napi szemét súlya körülbelül 2400 tonna. Ennek körülbelül az egyötöde műanyag. A felmérések szerint a lakosság körülbelül 80%-a tartja be a törvényt, és nem használ műanyag zacskókat. A csomagoláshoz viszont továbbra is műanyagot használnak Kenyában is.

“Sétálok a folyó partján, és mindenütt eldobott műanyag palackot vagy zacskót látok, nem beszélve a többi műanyagról” – panaszkodik egy helyi környezetvédő Nairobiban.

Nemcsak a természetet károsítja a műanyag, hanem hordozója lehet olyan betegségeknek is mint például a kolera. Ezért a szemetesek és a gyűjtögetők az életüket teszik kockára minden nap. Arról nem is beszélve, hogy a levegő a szeméttelep környékén hihetetlen mértékben szennyezett. Szinte alig lehet lélegezni.

“Minden nap az életünket kockáztatjuk, mert a szemétgyűjtők szedik össze a műanyag palackokat az újrafeldolgozó gyáraknak. Nekünk szinte semmi hasznunk sincs ebből”

– nyilatkozta a szemétgyűjtők országos tanácsának elnöke a londoni Guardian tudósítójának Kenya fővárosában, Nairobiban.

Akárki nyer Törökországban a gazdasági válság szinte megoldhatatlan feladat elé állítja

ki
-
0
Akárki nyer Törökországban a gazdasági válság szinte megoldhatatlan feladat elé állítja

Magas infláció, leértékelődő líra, csökkenő életszínvonal – ez a húszas évek realitása Törökországban  ahol sem Erdogan elnök sem pedig ellenfele nem rendelkezik csodarecepttel. Külföldön pedig kivárnak.

6%-ot csökkent a török tőzsde és a líra árfolyama is megremegett hétfőn azt követően, hogy kiderült: második forduló lesz a választásokon Törökországban – írja a marketwatch portál. A líra árfolyama is mind jobban megközelíti a 20-as határt pedig 2018-ban még 4 lírát adtak egy dollárért. A Bloomberg arra hívta fel a figyelmet, hogy a török nemzeti bank nagy pénzekkel támogatta meg az árfolyamot vasárnap, mert számított a piacok pánik reakciójára.

Több mint 100 milliárd dollárt költött el Törökország nemzeti bankja a válság kezdete óta – 2019 – a líra megmentésére.

“Óriási Törökország finanszírozási igénye, rengeteg dollárra van szüksége. Régebben ez Németországból és Oroszországból érkezett, ma már a Közel Keletről”

– nyilatkozta a CNBC gazdasági portálnak Timothy Ash, a BlueBay vagyonkezelő regionális szakértője.

Szaúd Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar öntötték a pénzt Törökországba. Kétféle módon jött a pénz az Öböl menti államokból, melyek szépen gazdagodtak az energiaválságból: egyrészt dollármilliárdokat helyeztek el török bankokban, másrészt pedig swap ügyletekkel segítettek a gyengélkedő török lírának. A baj az, hogy ezek rövid távú megoldások, melyek nem oldják meg Törökország strukturális problémáit. Erre mutat rá az ellenzék egyik vezető közgazdásza:

”Törökország túlköltekezik. Az úgynevezett baráti  országoktól rövid távra kap is pénzt, de ezt hosszú távra nem jelenthet megoldást“

– hangsúlyozta Bilge Yilmaz, aki az amerikai CNBC portálnak mondta el a véleményét.

Kemal Kilicdaroglu, Erdogan ellenfele, fogadkozik, hogyha hatalomra kerül, akkor jó kapcsolatokat ápol majd az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, és visszatér az ortodox gazdaságpolitikához. Ez nem lesz könnyű hiszen hivatalos adatok szerint is 50% fölött jár az infláció, amely tavaly meghaladta a 80%-ot is. Az ellenzék szerint a valós szám meghaladta a 100%-ot is Törökországban.

A befektetői bizalom a mélyponton: “idén valószínűleg a török líra lesz az egyik legrosszabbul teljesítő valuta a világpiacon” – mondta Mike Harris, a Cribstone Strategic Macro alapító elnöke. A baj az, hogy Erdogan elnök nem ortodox pénzügyi politikáját a világpiac egyáltalán nem fogadta el:

”évek óta permanens krízisben van a török líra Erdogan elnök dilis pénzügyi politikája miatt”

– nyilatkozta Steve Hanke, a Johns Hopkins egyetem professzora.

Mi volt ez a “dilis pénzügyi politika”?

Erdogan megtiltotta a nemzeti banknak, hogy emelje a kamatlábat amikor elszabadult az infláció, néha még csökkentette is azt. Erdogan mindenáron gazdasági és főként export növekedést akar, ezért nem fordít figyelmet az inflációra, melyet viszont a lakosság nagyon is megérez. Az eredmény: az infláció folyamatosan magas marad miközben a török líra mélyrepülése folytatódik.

2018-ban még négy lírát adtak egy dollárért, ma már csaknem húszat!

“Ha Erdogan nyerne, akkor ez felmehet 23-ra is” – írta a Wells Fargo szakértője, Brendan McKenna, aki hozzáfűzte: ”jelenleg a török líra túlértékelt, ezért a választások eredményeképp nagy kilengés várható.”

Ha az ellenzék győzne, akkor a nemzeti bank visszanyerné a függetlenségét, és ortodox pénzügyi politikát folytathatna. Ez megerősíthetné a török lírát. Ha viszont a nemzeti bank emelné a kamatlábat, akkor nagy valószínűség szerint recessziót idézne elő Törökországban.

A Commerzbank elemzése szerint a politikai szempontok meghatározzák a gazdaság jövőjét, mert az ellenzék sok pártból áll, melyeket csak az egyesít, hogy meg akarják buktatni Erdogan elnököt. Ha viszont szembekerülnek a gazdasági válsággal, akkor egységük széteshet, és visszajöhetne Erdogan.

Okozhat-e járványt a török líra gyengülése a feltörekvő  piacokon?

A szakértők többsége úgy véli, hogy nem. “A török piac eléggé elszakadt a nemzetközitől, nagyon kicsi a pénzmozgás. A törökök nemigen vesznek részt nemzetközi pénzügyekben” – mondja Ghose, a Commerzbank vezető közgazdásza, aki épp ezért nem hisz abban, “hogy a török líra értékének változása valamiféle járványt indítana el a feltörekvő országok piacain.”

Ugyanez a véleménye Brendan McKennanak is, aki szerint:” ha Erdogan megbukna, akkor is csökkenhetne a líra árfolyama rövid távon, később azonban erős emelkedés következhetne be a piacon, ha az új kormányzat ortodox pénzügyi politikát folytat Törökországban. Akárhogy is alakul a helyzet, annak nem lesz erőteljes hatása a nemzetközi pénzpiacokra.”

Kém hisztéria Kínában

ki
-
0
Kém hisztéria Kínában

Akasztják a hóhért! Nem is olyan régen még a kínaiak „lopták” a Kínában üzemeket létesítő nyugati cégektől a gyártási technológiákat mostanra pedig saját ipari technológiájukat féltik a világtól.

Üzleti tanácsadó cégeket rohant le a kémelhárítás Kínában, ahol azzal gyanúsítanak sok ilyen vállalkozást, hogy “államtitkokat szivárogtatnak ki külföldre.” A közszolgálati CCTV szerint különösen a Capvision nevű üzleti tanácsadó cégre jellemző ez a hírszerzés. A Capvision az egyik legbefolyásosabb üzleti tanácsadó cég a kínai piacon. 1000 dolláros óradíjjal dolgoznak vagyis kiváló kapcsolatokkal rendelkeznek Kínában és persze másutt is a világban. Szakértői gárdájuk egy része a JP Morgannél dolgozott korábban.

Minthogy nyilvánvalóan központilag irányított kampányról van szó, ezért óriási az aggodalom az egész üzleti tanácsadó szektorban. Különösen mivel

a CCTV azzal vádolt meg egyes üzleti tanácsadó cégeket, hogy aktívan együttműködtek külföldi titkosszolgálatokkal.

A CCTV szerint nem új jelenségről van szó: egy állami cég egyik vezetőjét nemrég hatéves börtönbüntetésre ítélték, mert másodállásban a Capvisionnek dolgozott, és ebben a minőségben “államtitkokat juttatott el külföldre.” A saját cége nem tudott arról, hogy másodállásban a Capvisionnek dolgozott már 2015 óta.

A Capvision egy másik tanácsadója a hadiiparban dolgozott. Ő arról készített jelentést külföldi megbízóinak, hogy Kína hány vadászgépet gyárt egy évben – közölte a közszolgálati televízió Pekingben.

A kínaiak hideget és meleget fújnak egyszerre

Li Csiang miniszterelnök amikor Kínában működő külföldi cégek vezetőivel találkozott, mosolyogva közölte velük: mi is bánhatunk úgy önökkel ahogy a Huawei-jel és a Tiktokkal kekeckednek az amerikai hatóságok! Az új kínai miniszterelnök hangsúlyozta: ő híve az együttműködésnek az Egyesült Államokkal. Elmondta, hogy amikor Sanghaj első embere volt, akkor sokat tett azért, hogy a Tesla első külföldi villamos autó gyárát épp náluk építse fel. Li Csiang rámutatott:

a kínai cégek működését egyre jobban korlátozzák az Egyesült Államokban és nemcsak ott.

Óva intette az Európai Uniót attól, hogy kövesse az Egyesült Államok útját. Brüsszelben viták folynak arról, hogy új Kína politika kell. Csakhogy Kína az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Hatalmas piaca mágnesként vonzza a külföldi cégeket. A kínai fejlődés lelassult ugyan az elmúlt években, de még mindig gyorsabb mint az amerikai vagy az európai, ahol örülnek, ha el tudják kerülni a gazdasági visszaesést.

Nemzetbiztonság és gazdaság

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter az együttműködés híve Kínával, de legutóbb úgy nyilatkozott, hogy

“Bizonyos esetekben a nemzetbiztonsági szempontok felülírják a gazdasági érdekeket.”

Kína és az USA kereskedelme tavaly is növekedett noha Washington kereskedelmi háborút folytat Peking ellen. Különösen a chip gyártás terén akarják korlátozni a kínaiak lehetőségeit. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nemcsak azok az amerikai cégek számíthatnak szankciókra, melyek eladnának a legkorszerűbb chipekből Kínának, hanem a külföldiek is. Biden elnök személyesen kérte Rutte holland miniszterelnököt, hogy tiltsa meg annak a holland cégnek a kínai exportját, amely az élvonalban áll a chip gyártás terén.

Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója nemrég két napon át tárgyalt Bécsben Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel. Tartalmi részletek nem szivárogtak ki a tárgyalásokról, de washingtoni szakértők enyhülést vélnek felfedezni a két világhatalom viszonyában. Biden elnök még mérlegeli egy csúcstalálkozó lehetőségét Hszi Csin-ping kínai államfővel. Elődje Donald Trump vendégeskedett Pekingben a Tiltott városban, ott, ahol a kínaiak csak a leginkább megbecsült külföldi vezetőket fogadják. Trump elnök unokája kínai dalban köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét. Trump vissza akar térni a Fehér Házba.

A vita azon megy az amerikai elitben, hogy elfogadják-e a G2 megoldást, melyet a kínaiak javasolnak. Eszerint a jövőben immár nem egy hanem két világhatalom irányítaná a globális rendszert. Washingtonban egyelőre kevesen fogadják el ezt a kínai világképet.
Hszi Csin-ping elnököt azóta tekintik ellenfélnek, hogy ezt meghirdette Hangcsouban a
G20 csúcstalálkozón. Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója már harmadszor találkozott Kína első diplomatájával azóta, hogy Putyin megkezdte háborúját Ukrajnában. Az első két alkalommal az USA arra figyelmeztette Pekinget: szankciókra számíthat, ha fegyvert szállít Oroszországnak. Kína megértette a finom célzást: nem szállít fegyvereket Oroszországnak. A mostani harmadik alkalommal már felvetődött a közös terv az ukrajnai rendezésre. Biden ugyanis immár elnökjelölt: valamilyen látványos eredményt kell produkálnia, és ehhez jólmenő amerikai gazdaságra van szükség. Kína ellenében ezt nehezebb produkálni mint együttműködve az 1,4 milliárd lakosú feltörekvő óriással.

Mi lesz az orosz nemzeti bank Svájcban befagyasztott 7,4 milliárd frankjával?

Polonius
-
0
Mi lesz az orosz nemzeti bank Svájcban befagyasztott 7,4 milliárd frankjával?

A nyugati szankciók, melyek Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt sújtják Oroszországot blokkolták ezt a jelentős összeget, amely nem tévesztendő össze azzal a tekintélyes summával, melyet az orosz elnök és támogatói tartottak az alpesi állam bankjaiban, és amelyet szintén zároltak.

7,5 milliárd svájci frank értékben fagyasztották be Svájcban orosz oligarchák illetve cégek vagyonát. Az Európai Unió szankciói szerint minden országnak jelentenie kell, hogy mekkora a zárolt orosz vagyon értéke. Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de csatlakozott az Oroszország elleni pénzügyi szankcióhoz, ezért most közzétette a kimutatást a zárolt orosz vagyonról. Jelen pillanatban vita folyik az Európai Unióban arról, hogy az orosz pénzeket végképp elkobozzák, és a hatalmas összeget egy alapba helyezzék, melyből Ukrajna újjáépítését finanszíroznák.

Nemrég az IMF és a Világbank közzétett egy jelentést, mely szerint Ukrajna újjáépítése legkevesebb 411 milliárd dollárba kerülne.

Svájc ugyan befagyasztotta az orosz pénzeket, de nem helyesli azok végleges elkobzását, mert ez ellenkezne a semleges ország törvényeivel, és nem növelné a bizalmat a bankrendszer iránt. A svájci kormány óvatosan nyilatkozik az ügyről: szerdán egy közleményben csak azt tudatták a világgal, hogy figyelemmel kísérik azokat a vitákat, melyek a befagyasztott orosz pénzek jövőjéről zajlanak az Európai Unióban és másutt – írja a swissinfo.ch portál.

49 milliárd dollár

Ilyen sok pénzt tartottak orosz oligarchák, cégek és a moszkvai nemzeti bank Svájcban Putyin agressziójának kezdetekor – számolta ki tavaly a svájci kormány. Ebből valamivel több mint 8 milliárd dollárt fagyasztottak be a cégek és oligarchák vagyonából illetve 8,32 milliárd dollárt az orosz nemzeti bank pénzéből.

Mit mondanak az oroszok? Körülbelül 300 milliárd dollár értékű orosz vagyont zároltak az Ukrajna elleni támadás után Nyugaton – írja a Reuters.

A svájci bankok azt is vállalták, hogy nem fogadnak el orosz személyektől vagy cégektől 100 ezer franknál nagyobb átutalást – emlékeztet a Bloomberg.

Áprilisban Svájcban elítélték a Gazprombank négy vezetőjét, mert Putyin pénzét kezelték, melyet az orosz elnök egyik strómanjának nevén tartott Svájcban. Roldugin cselló művész Putyin egyik lányának keresztapja, és a Panama papírok megmutatták, hogy az orosz elnök gyakran az ő nevén tartja pénzét külföldi bankokban. Putyin külföldi vagyonát 40 milliárd dollárra becsülték az ukrajnai háború előtt. A párizsi Les Echos azt is hangsúlyozza, hogy a Gazprombank svájci leánybankját bezárták. A négy vezető – három orosz és egy svájci állampolgár  felfüggesztett börtönbüntetést kapott és jelentős büntetést kell fizetniük. A Gazprombank elítélt vezetői fellebbeztek az ítélet ellen.

Agrárforradalom kell 10 milliárd ember ellátásához

Kenderessy Milán
-
0
Agrárforradalom kell 10 milliárd ember ellátásához

2080-ra az emberiség létszáma 10 milliárd fölé nőhet az ENSZ előrejelzése szerint. Hogy lehet ennyi embert ellátni miközben a klímaváltozás ugyancsak befolyásolja a mezőgazdaság teljesítő képességét? A CNN gazdasági rovata vezető agrár szakértőket kérdezett.

A világon megtermelt élelmiszer 40%- a kárba vész! Már a mezőn sok minden ottmarad, azután pedig az ellátási láncok komoly veszteségekkel számolhatnak. Sok élelmiszer már olyan állapotban jut el a boltok polcaira, hogy nem igazán fogyasztható – állítja a WWF jelentése. A World Wide Fund for Nature a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely csaknem 100 országban van jelen.

Hogy lehet ezen változtatni?

Például úgy, hogy megehető növényi kivonattal burkoljuk be az élelmiszereket meghosszabbítva azok élettartamát – javasolja Richard Munson, aki nemrég könyvet adott ki ezzel a címmel: 25 módszer arra, hogy újra kitaláljuk az élelmiszereket. Az amerikai Apeel cég már létre is hozott ilyen burkolatot, amely ízetlen, szagtalan, láthatlan és ehető. A burkolat célja az, hogy az élelmiszer megőrizze a víz tartalmát, és elzárja azt az oxigéntől. Ezzel a módszerrel kétszer annyi ideig várhatják a polcokon a vásárlókat az olyan gyümölcsök és zöldségek mint például a narancs vagy az avokádó. Indiában is előállítottak már olyan növényi burkolatot , amely tovább tartja frissen az élelmiszereket.

A klímaváltozás drámai mértékben rontja a termőföldek minőségét: 1 milliárd hektár – ez nagyobb mint Kína egész területe – már annyira sóssá vált, hogy nemigen alkalmas a gazdálkodásra. Mindez a vízhiány következménye, amely globálisan egyre nagyobb gond. Különösen így van ez a Közel Keleten. Mit tesznek ez ellen? Olyan növényeket kísérleteznek ki, amelyek ilyen gyenge talajon is hoznak termést – mondja Tarifa Alzaabi, aki egy kutató intézetet vezet Dubajban. Sok új datolya pálmafajtát állítottak elő, amely az ilyen sós talajon is megél és termést hoz. A másik megoldás a felszín alatti öntözés – hangsúlyozza a kutató intézet igazgatónője Dubajban.

A világon nagyon sokféle termőföld van, de sokhelyen a gazdák nem veszik figyelembe a helyi sajátosságokat. Épp ezért egy kanadai professzor azt javasolja, hogy precízen arra a földre tervezzék meg a gazdák azt, hogy miből mennyit termelnek. Mit kell tenni ehhez? Drónokkal precízen felmérni a terepet, és digitális hálózatot létrehozni a termőföldekről – javasolja Chandra Madramootoo professzor, a montreali McGill egyetemről.

“Ily módon korlátozni lehetne a mezőgazdaság karbon kibocsátását , meg lehetne őrizni a vízkészletet,

és meg lehetne akadályozni a vegyi szennyeződés növekedését.” Dubajban az említett kutatóintézet már drónokkal figyeli a datolyapálma ültetvényeket.

Százszoros termés – rovarokat az asztalra!

A világ sok részén ez már része a menünek: Afrikában, Ázsiában és Latin Amerikában régóta fontos protein forrást jelentenek a bogarak. A világ más részein is meg kell ezt honosítani, mert ily módon csökkenteni lehet a mezőgazdaság vízigényét és a vegyi anyagok felhasználását. A rovarok kis helyen is elférnek és elvannak fény nélkül is – magyarázza Munson, aki könyvében ajánlja a világméretű rovargazdálkodás elterjesztését.

Komplex szemléletet sürget Chandra Madramootoo professzor a montreali McGill egyetemről. Szerinte az az egyik legfőbb gond, hogy a különböző ökorendszereket csak külön-külön vizsgálják pedig ezek egymásra is hatnak. Ezért például az erdőgazdálkodás jó lehetőségeket teremthetne a mezőgazdaság számára is. Ugyanígy a városi körzetekben is lehet élelmiszert előállítani – akár a balkonon is. A házak tetején élelmiszert lehetne termelni, a szennyvizet pedig öntözésre használni. A városok határában lehetőség nyílhat a vertikális gazdálkodásra: nagy raktár épületekben egymás fölött több szinten lehetne élelmiszert előállítani.

A LED lámpák lehetővé teszik, hogy az épületen belül folyjon a mezőgazdasági termelés. Ráadásul ezeket a farmokat jelentős mértékben automatizálni lehet. Ezek a farmok nem használnak növényvédő szereket, és csökkentik a víz fogyasztást 95%-kal.

“Százszoros termést hoznak ugyanakkora alapterületen”

– hangsúlyozza Munson, aki hozzátette:

”A vertikális farmokon állandóan lehet élelmiszert előállítani. Friss zöldség és gyümölcs érkezhet a közeli boltokba és éttermekbe. Ráadásul lepusztult környéken munkaalkalmat teremtenek” – nyilatkozta az agrárszakértő.

Roubini: Kína éket akar verni az USA és az EU közé

Polonius
-
0
Roubini: Kína éket akar verni az USA és az EU közé

A jeles amerikai közgazdász részt vett Pekingben egy nemzetközi fórumon, ahol Li Csiang miniszterelnök ugyan viccelődött is, de egyben azt üzente az Egyesült Államoknak, hogy bár a nyitás híve, de megvannak az eszközei arra, hogy keményen visszavágjon: korlátozza a külföldi cégek lehetőségeit Kínában éppúgy ahogy azt az USA teszi a kínai vállalkozásokkal.

Az Egyesült Államok nem lenyomni akarja Kínát hanem azért korlátozza a kínaiak lehetőségeit, mert az a nemzetbiztonság miatt szükséges – idézi Nouriel Roubini Janet Yellen asszonyt. Az Egyesült Államok pénzügyminisztere többször is jelezte, hogy szívesen ellátogatna Pekingbe. Igaz, hogy dátumot nem említett. Nouriel Roubini, aki már nem először vesz részt olyan gazdasági fórumon Kínában, ahol a miniszterelnök fogadja a nagy külföldi cégek vezetőit illetve befolyásos közgazdászokat, ezúttal azt tapasztalta, hogy az összeütközés irányába tart a két világhatalom minden ellenkező nyilatkozat ellenére.

Csin Kang, Kína külügyminisztere, aki nemrég még hazája nagykövete volt Washingtonban, figyelmeztette a nemzetközi fórumot, hogy Peking nem hagyja, hogy az USA a hidegháború irányába vigye el a világpolitikát.

Li Csiang miniszterelnök két videóval illusztrálta mondanivalóját: az egyiken a kínai vásárlók megtapsolják Tim Cookot, az Apple főnökét egy Apple Storeban a kínai fővárosban, a másikon a Tiktok kínai főnökét kérdezgetik a washingtoni kongresszusban – egyáltalán nem barátságos modorban. Az üzenet világos – írja Roubini:

“Mi jól bánunk a ti cégeitekkel Kínában miközben ti keményen léptek fel a kínai vállalkozások ellen az Egyesült Államokban.”

Tim Cook, aki jelen volt a gazdasági fórumon, nevetett a videón, de hiszen ő volt az, aki korábban az Apple nagy nyereségét egyetlen szóval indokolta: Kína.

Li Csiang miniszterelnök amikor Sanghaj első embere volt, kulcsszerepet játszott abban, hogy a Tesla legnagyobb külföldi gyárát ott építette fel – emlékeztet Nouriel Roubini, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy nehéz meggyőzni a kínaiakat az USA békülékenységéről akkor, “amikor az Egyesült Államokban szankciókat készítenek elő a kínai beruházások és az amerikai cégek kínai befektetéseinek  korlátozására.”

Ilyen körülmények között a kínai vezetők nem adnak hitelt Janet Yellen pénzügyminiszter és Tony Blinken külügyminiszter kijelentéseinek, melyek szerint

“olyan párbeszédre van szükség, amely maximálisan az együttműködésre törekszik, és minimálisra csökkenti a konfrontációt.”

Peking és az Európai Unió

A mostani pekingi gazdasági fórumon, mely az első volt a pandémia óta, ahol személyesen is megjelentek a résztvevők, az európaiak nagy számban képviseltették magukat, de az Egyesült Államokból csak viszonylag kevesen jöttek el. Korábban Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya a kínai fővárosban felvázolta azt, hogy milyen együttműködésre törekszik  az Európai Unió Kínával. Nem válásra – decoupling – törekszik  mint az amerikaiak, hanem de risking vagyis a kockázatok csökkentése jelzi ezt az új uniós politikát Kína irányában. Pekingben ezt sem fogadták barátságosan, de annál inkább üdvözölték Emmanuel Macron francia elnököt, aki Ursula von der Leyennel egyidőben tárgyalt a kínai fővárosban. A francia elnök elé a kínaiak leterítették a vörös szőnyeget. A francia elnök ezt követően jelentette ki: Európa nem akar az USA vazallusa lenni, önálló szerepre törekszik a világpolitikában.

A helyzet az, hogy az európaiak nagyon is jelen vannak a hatalmas kínai piacon, és egyáltalán nem akarják feladni azt – hangsúlyozza Nouriel Roubini.

Korábban Scholz német kancellár járt Pekingben bár Biden elnök lebeszélte erről. Júniusban közös német-kínai kormányülés lesz vagyis Berlinben komolyan gondolják a tartós együttműködés folytatását.

“Kína éket akar verni az Egyesült Államok és az Európai Unió közé” – vonja le a tanulságot Nouriel Roubini, aki a Project Syndicate oldalon írta meg a tapasztalatait a pekingi gazdasági fórumról.

A G7 nagyhatalmak – az USA, Japán, Németország, Franciaország, Nagy Britannia, Olaszország és Kanada – május 19 és 21 között rendezik meg csúcstalálkozójukat Hirosimában Japánban. Az egyik legfőbb téma Kína lesz…

A kamatlábemelés kontra klímaváltozás

ki
-
0
A kamatlábemelés kontra klímaváltozás

A jegybankok mindenütt a világon a kamatláb emelésével védekeznek az infláció ellen, de ily módon az olaj óriások kezére játszanak, mert kevesebb pénz jut a fenntartható energia szektor fejlesztésére  – írja a londoni Guardian.

Csakis akkor versenyképesek a megújuló energia források a piacon, ha alacsonyak a kamatlábak hiszen kezdetben viszonylag nagy beruházásokat igényelnek. Dráguló hitelekből ezek finanszírozása problematikussá válhat. Emiatt a kamatláb emelése automatikusan kiváltja a nap és szélenergia drágulását: ha a kamatláb 4-4,5%, akkor a nap és szélenergia 11%-kal illetve 25%-kal kerül többe mint nulla százalékos kamatláb esetében. Mit jelent ez erőművek esetében? A nemzetközi energia ügynökség – IEA – kiszámolta: egy gáz erőmű 4%- al drágul, ha a kamatláb 3-ról 7%-ra emelkedik, szél és nap erőművek esetében ez 30%!

A magas kamatláb azért is előnyös az olaj és gázóriásoknak, mert nem kell pénzt áldozniuk a régi lepukkant erőművek felújítására, mert azokra továbbra is szükség van hiszen nincs elég fenntartható energia forrás.

A magas kamatláb eredménye: rekord profitok az olaj óriásoknál. Az Exxon 2022-ben 56 milliárd dolláros nettó profitot ért el. Az olajóriások együttes éves profitja megközelítette a 200 milliárd dollárt. Mire használja ezt a profitot az Exxon? Visszavásárolja részvényeit – idén 30, jövőre pedig 50 milliárd dollár értékben.

A részvényesek jól járnak, de a melegház hatás egyre nagyobb lesz végül is a Föld melegházzá válhat.

A kamatlábemelés az infláció ellen sem hatékony

A felmelegedés egyre gyakoribbá teszi a természeti katasztrófákat: árvíz, tűzvész, aszály stb. Ezek gyengítik a globális szállítási láncokat, és destabilizálják a már amúgyis instabil pénzügyi rendszert. Egyáltalán nem mellesleg emelik az árakat. A mostani hőhullám Spanyolországban és Ázsia egyes részein csapást mér a mezőgazdaságra. A rossz időjárás Marokkóban és Spanyolországban „salátaválsághoz” vezetett Nagy Britanniában, ahol eltűnt a szupermarketek polcairól  a paradicsom, a paprika és az uborka. A BBC azt tanácsolta a leleményes háziasszonyoknak, hogy helyettük görög dinnyével és zellerrel készítsenek salátát.

A klímaváltozás más módon is árfelhajtó: Floridában például drasztikusan emelkednek a biztosítási díjak a tengerparti területeken. Kaliforniában 340 ezer ingatlan tulajdonos járt pórul, mert a biztosítók nem voltak hajlandók velük szerződni az egyre gyakoribb erdőtüzek miatt.

A közgazdászok és a jegybankok tehát tévednek amikor azt gondolják, hogy a kamatláb emelés megoldja az infláció problémáját – érvel Thomas Ferguson, a Massachusetts Egyetem emeritus professzora és Servas Storm, a Delfti Műegyetem tanára. Úgy vélik, hogy egy mindinkább multi poláris világban egyre jobban gyengülhetnek a nagy szállítási láncok, ennek következtében áruhiány alakulhat ki, ez pedig erősíti az inflációt. A megszorításoknak ugyanakkor nagyon magas a társadalmi ára.

Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Pontosan célzott intézkedésekre lenne szükség például az árak ellenőrzése terén – javasolja a két szerző. Meg kellene akadályozni azt, hogy a nyersanyagokkal spekuláljanak ahogy azt a nagy olaj és földgáz cégek tették az energiaválság idején. A kormányoknak ki kellene alakítani új iparfejlesztési politikát, melynek célja a zöld átmenet gyorsítása lenne. Ha ily módon az energiapiacon nagyobb kínálat jönne létre, akkor sokkal könnyebb lenne a gazdaságot irányítani mint hiány esetében.

Honnan lenne pénz erre a zöld iparfejlesztésre?

Extraprofitadót kellene kivetni az energiaóriásokra, és megadóztatni a szupergazdagokat. Ez nem jelentené azt, hogy az egekbe kellene emelni az adókat, de mindenképp növelni  kellene az óriás cégek és a szupergazdagok adóját. Ezenkívül meg kellene szüntetni az off-shore adóparadicsomokat.

John Maynard Keynes azt javasolta, hogy a háborús inflációt úgy lehet mérsékelni, ha a gazdagokat ráveszik kincstár jegyek vásárlására. A jegybankok pénzügyi politikájának támogatnia kellene ezt az irányvonalat nem pedig szembemenni vele. Meg kell szüntetni a jegybankok függetlenségét, és alá kell rendelni az állami iparpolitikának, melynek célja a zöld átmenet felgyorsítása.

Ha a jegybankárok nem lennének képesek a másodhegedűs szerepre, akkor ahhoz asszisztálhatnak majd, hogy a világunk lángra gyullad

– vonja le a radikális következtetést a két közgazdász.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség