Kezdőlap Világ Hasznos Oldal 2

Hasznos

Nem jó üzlet az X Elon Musknak

Kenderessy Milán
-
0
Nem jó üzlet az X Elon Musknak

A világ leggazdagabb embere két évvel ezelőtt 44 milliárd dollárért vette meg a Twittert, amelyet átkeresztelt X-nek és ahonnan kirúgta a munkatársak nagy részét. A Fidelity jelentős részvény pakettet szerzett a Twitter – X- ben, melyet Elon Musk elsősorban politikai okból vásárolt meg.

A Fidelity szerint részvény pakettjének értéke két év alatt 79%-kal csökkent! Ha a Fidelity becslése megfelel a valóságnak, akkor Elon Musk jól ráfázott az üzletre, mert a 44 milliárd dollárja immár csak 9,4 milliárd dollárt ér. Más befektetők persze értékelhetik másképp az X-et – írja a CNN gazdasági rovata, amely rámutat arra, hogy Elon Musk cége nem tesz közzé ellenőrzött adatokat önmagáról, ezért biztosat jóformán senki sem tudhat.

A politikai befektetés nem mindig jó üzlet

Elon Musk Trump támogatására vásárolta meg a Twittert, mely hamarosan X lett. Amíg Trump elnök volt, a Twitter profitált ebből, de azután letiltották a szélsőséges nyilatkozatok miatt a dollár milliárdos elnökjelöltet. Sok hirdetést lemondtak Elon Musk politikája miatt, mert a dél-afrikai milliárdos teret enged a szélsőséges nézeteknek. Ugyanakkor Elon Musk interjúját Donald Trumppal sokan figyelemmel követték. Az ex elnök megígérte Elon Musknak, hogy amennyiben megválasztják, akkor szerepet ad Washingtonban a világ leggazdagabb emberének. Aki legnagyobb Tesla gyárát Sanghajban működteti, ezért arra ösztönzi Trumpot, hogy fogja vissza Kína ellenes szankcióit, ha hatalomra kerül.

A hirdetők elfordulnak az X-től: 26%-os csökkenés várható jövőre – állapította meg a Kantar ügynökség felmérése. A hirdetőket az nyugtalanítja, hogy szélsőséges tartalmak mellett jelenhetnek meg az X-en, és ez károsan befolyásolhatja a reklám hatását. Maga Elon Musk is sok hirdetőt elriaszt, mert olykor összeesküvés elméleteket terjeszt, melyek közül van antiszemita tartalmú is. Elon Musk azután elnézést kért az antiszemita összeesküvés elmélet terjesztése miatt, de magánemberként úgy nyilatkozott, hogy “az emiatt távozó hirdetők elmehetnek a p… ba!”

Az X azt állítja, hogy 570 millió aktív felhasználója van, de ezt független források nem erősítették meg. A CNN szerint 20%-kal csökkent az X aktív használóinak száma a két évvel ezelőttihez képest amikor Elon Musk megvásárolta a Twittert.

Az X mindenesetre hasznos Elon Musk mesterséges intelligencia fejlesztése számára: a Grok ugyanis ezekre a véleményekre alapozza szoftver fejlesztését.

Mennyit ér most az X?

“Elon Musk nyilvánvalóan túlfizette a Twittert: 44 milliárd dollárt adott érte amikor valójában 30 milliárdot érhetett. Ma körülbelül 15 milliárd dollárt érhet“

– nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Dan Ives, a Wedbush Securities vezetője.

Macron: “Az Európai Unió a világgazdaság perifériájára szorulhat”

Polonius
-
0
Macron: “Az Európai Unió a világgazdaság perifériájára szorulhat”

A francia elnök szerint amennyiben az Európai Unió tagállamai nem fognak össze egységes fejlesztési tervek érdekében, akkor két-három éven belül végképp lemaradnak az Egyesült Államok és Kína mögött.

Emmanuel Macron erről Berlinben beszélt, ahol a német gazdaság válságára a kormány nem találja a receptet. A Volkswagen gyárakat zár be, a BASF az USA-ban tervez beruházásokat miközben az elektromos autók piacán a Tesla és a kínaiak lenyomják a németeket Európában is.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke jelentésben foglalta össze a problémákat a brüsszeli bizottság kérésére. Macron elnök lényegében Draghi megállapításait ismételte meg. Mit javasol Draghi a problémák megoldására? Többszáz milliárd eurós közös hitel felvételt, melyből finanszírozni lehetne a gazdaság fejlesztését, az ukrajnai háborút és a zöld átmenetet.

Europe is a dead man walking

A brüsszeli Politico Draghi terveivel kapcsolatban megírta, hogy azt a tagállamok többsége – élen Németországgal – nem támogatja vagyis politikai akarat híján az egészből valószínűleg nem lesz semmi. Akkor viszont marad a stagnálás és a lecsúszás a világpiaci versengésben. Hiába tűzte ki a soros magyar elnökség a versenyképességet a félév jelszavának, Európa olyan halott, amely jár még – dead man walking.

A magyar kormány nem támogatja Draghi terveit, mert “szuverén” módon kíván dönteni, és mert a közös hitelből finanszírozott helyreállítási alapból nem kapott egy centet sem. Magyarország az egyetlen tagállam, amely ebbe a helyzetbe manőverezte magát miután szembeszállt Brüsszellel. Magyar Péter, a legnagyobb ellenzéki párt vezére arról tárgyalt Ursula von der Leyennel, hogy miképp lehetne úgy kiutalni Magyarországnak a befagyasztott eurómilliárdok legalább egy részét, hogy az Orbán kormány ne tudja azt lenyúlni.

Orbánnak nem érdeke sem az EU sem Magyarország gazdasági sikere

A nemzeti együttműködés rendszerének politikai sikere épp a sorozatos gazdasági kudarcokon nyugszik. Miért? Mert így a szavazópolgárok többsége kiszolgáltatott marad, és a kormány viszonylag olcsó megvásárolhatja szavazataikat a választások előtt. 2022-ben több mint 1500 milliárd forintot fordított erre az Orbán kormány, amely be is húzta a kétharmadot. Azután az Európa rekorder inflációval ezt vissza is szedte a rá szavazó lakosságtól. 2026-ban ugyanerre készül a magyar miniszterelnök. Némi gondot jelent, hogy Brüsszelből nem jön a pénz pedig arra nagyon is szükség lenne. Ha véletlenül Trump nyerne az Egyesült Államokban, pénz akkor sem lenne hiszen Orbán “barátja” üzletember: csakis oda tesz pénzt, ahol abból  profitot lehet remélni. Peking is közölte: kölcsön csak világpiaci áron jön! Ingyen Orbán Viktor hatalmát sem erősítik. Mi marad a miniszterelnöknek? A jól bevált infláció és a forint permanens leértékelése. A nemzeti együttműködés rendszerének tizennégy éve alatt ez bejött, de korábban Brüsszel és Washington nem akart megszabadulni Orbán Viktortól. A magyar miniszterelnök oroszbarát politikája viszont példa statuálásra késztetheti Washingtont és Brüsszelt. Így jelenthet alternatívát Magyar Péter, aki a Giuseppe Tomasi di Lampedusa herceg Gattopardo regényének  nagy mondását valósíthatja meg:

”ahhoz, hogy semmi se változzon, valaminek meg kell változnia!”

Német szélsőjobb: indítsák be az Északi Áramlat gázvezetéket!

Polonius
-
0
Német szélsőjobb: indítsák be az Északi Áramlat gázvezetéket!

Két éve robbantották fel az Északi Áramlat gázvezetékeket, melyek Oroszországból közvetlenül hozták a földgázt a Balti tenger alatt Németországba. A Der Spiegel szerint az ukrán titkosszolgálat hajtotta végre a robbantást, korábban Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró azt állította, hogy a CIA technikai tudása nélkül nem lett volna lehetséges ilyen akció.

Az Egyesült Államok és Lengyelország már régóta bírálta az Északi Áramlatot, melyet Jaroslaw Kaczynski a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlított. Németország egész gazdasági modellje az olcsó orosz energiára épült, ezért annak kiesése komoly károkat okoz ma is a német gazdaságnak, amely stagnál miközben a kormány népszerűsége a mélyponton. Előretör viszont a szélsőjobb és a szélsőbal, mindkettő az orosz kapcsolat felújításának híve. Tino Krupalla, az Alternative für Deutschland társelnöke, az X-en követelte a tengeralatti földgázvezetékek megnyitását: ”a német ipar egyik ütőerét vágták el. Frakciónk a Bundestagban vizsgálatot és büntetést követel minden felelősnek. Az Északi Áramlatot meg kell javítani, be kell indítani és annak működését biztosítani kell!” – követeli az Alternative für Deutschland társelnöke, aki mintha nem értesült volna arról, hogy Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt megszakadtak az Európai Unió és Oroszország gazdasági kapcsolatai.

Orbán is a merkeli múlt árvája

A magyar miniszterelnök keleti nyitása valójában Angela Merkel koncepcióját követte, mely arra épült, hogy Németországnak és az egész Európai Uniónak Oroszországgal és Kínával együttműködve kell megteremtenie a világ új gazdasági centrumát, mely egyenrangú az Egyesült Államokkal. Washingtonban ezt a kihívást nem tolerálják, már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánították Oroszországot és Kínát. Merkel kancellár azért is vonult sietve nyugdíjba, mert látta, hogy koncepciója elbukott az amerikai ellenálláson. Orbán Viktor így magára maradt a keleti nyitással, ezért találta ki a semleges gazdaságpolitikát. Vajon tolerálja-e ezt az Egyesült Államok?

Magyarország gazdasági súlya jelentéktelen tehát a magyar miniszterelnök politikája nem oszt és nem szoroz a világban viszont Orbán Viktor szimbolikus figurává vált, akire Donald Trump hivatkozott az elnökjelöltek vitájában. Ezért bírálta David Pressman nagykövet a korábbinál is határozottabban a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, és nevezte Orbán Viktort diktátornak a demokraták alelnök jelöltje. David Pressman beszéde felért egy hadüzenettel

“ha a demokraták maradnak Washingtonban, akkor Orbán nem maradhat Magyarország élén!”

– ezt üzente kódoltan az USA nagykövete.

Orbánnak az a peche, hogy Trump sem fogadja el az orosz és Kínabarát politikát. Ha Trump nyer a választáson, akkor az USA nem tesz lépéseket Orbán megbuktatására, de pénzt nem ad a düledező nemzeti együttműködési rendszer támogatására, és elvárja az orosz és a kínai kapcsolatok lazítását. Akárhogy is alakul az amerikai elnökválasztás Orbán Viktor magányos hős marad, aki mindinkább Don Quijite lovaghoz hasonlít: a múltba menekül a jelen kihívásai elől.

Egyelőre nincs EU – Kína megegyezés az elektromos autókról

Kenderessy Milán
-
0
Egyelőre nincs EU – Kína megegyezés az elektromos autókról

Brüsszelben tárgyalt a kínai kereskedelmi miniszter, aki nem ért el eredményt, de új ajánlatra kapott lehetőséget. A különadó mértéke elsősorban a óriási kínai piac további nyitottságától függ az európai gyártók előtt.

Az Európai Unió Kína prémium piaca, ezért az elektromos autókra kivetett külön vámok megnehezítik az értékesítést annál is inkább, mert ezek az autók különben is drágák a benzines vagy dízel járművekhez képest. Vang Ventao kínai kereskedelmi miniszter hosszasan tárgyalt az uniós kereskedelmi biztossal, Valdis Dombrovskis-szal. Az Európai Unió azzal vádolja Kínát, hogy kormánya jelentős összegekkel támogatja az elektromos járművek exportját, és ezért olcsóbbak a kínai elektromos autók Európában mint amelyeket a hazai ipar állít elő. A kínaiak arra hivatkoznak, hogy náluk jobb a technológia és alacsonyabb a munkabér, ezért olcsóbbak az autók. Az Európai Unió autós piaca fontos Kínának, de Pekingben azt hangsúlyozzák, hogy a kínai autós piac már nagyobb mint az európai. Ráadásul sok európai autógyár kedvező feltételek mellett működhet Kínában, ahol például a Volkswagen már az ötvenes évek vége óta gyárt autókat. Ezért mindkét fél kompromisszumra törekszik:

”Mindkét fél fokozza erőfeszítéseit, hogy megoldást találjon a problémára, méghozzá olyat, amely megfelel a világkereskedelmi szervezet előírásainak is”

– írja a közös közlemény.

Németország ellenzi a leginkább a különadót a kínai elektromos járművekre, mert érdekeltsége túlságosan is nagy a kínai kereskedelemben. Az uniós döntéshez többség kell: 15 tagállam szavazata, méghozzá olyan tagállamoké, melyek összlakossága meghaladja az uniós népesség 65%-át.

Az Európai Unió mindenképp el akarja kerülni a kereskedelmi háborút Kínával. Teresa Ribera asszony, aki az új brüsszeli bizottság második legfontosabb személyisége lesz Ursula von der Leyen után erről így beszélt a londoni Financial Times tudósítójának:

”fontos, hogy elkerüljük az összecsapást Kínával, és hogy ebből ne alakuljon ki kereskedelmi háború.”

China Daily: Európa Kínára támaszkodva őrizhetné meg autonómiáját az USA-val szemben

A pekingi lap arra mutat rá, hogy az Egyesült Államok olyan gazdasági együttműködést akar Európával, melyben a gyengébb partner csak alárendelt szerepet játszhat. Jelenleg Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Uniónak, és Pekingben azt szeretnék, ha ez így is maradna. Közben azonban az Egyesült Államok arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy lazítson kapcsolatain Kínával, amely Oroszországot támogatja az ukrajnai háborúban. Pekingben hangsúlyozzák, hogy csakis a polgári kereskedelmet növelik Oroszországba, a fegyverszállításokat nem, de ebben Washingtonban kételkednek. Az mindenesetre tény, hogy az Oroszországból kivonuló nyugati cégek helyét jórészt a kínaiak foglalják el. A jüan mind nagyobb szerepet játszik a két állam kereskedelmében. Pekingben elsősorban Washingtonra figyelnek, mert az Egyesült Államokkal együtt szeretnék irányítani a világgazdaságot. Ezt Washingtonban mind a demokraták mind a republikánusok elutasítják, ezért Pekingben most arra törekszenek, hogy megakadályozzák a két világhatalom gazdaságának szétválasztását – decoupling, amely pedig mind Trump mind Kamala Harris programjában szerepel.

Kínának túlságosan nagy export kapacitásai, de mihez kezd velük?

ki
-
0
Kínának túlságosan nagy export kapacitásai, de mihez kezd velük?

Mind az Európai Unióban mind az Egyesült Államokban védővámokkal próbálják megakadályozni, hogy Kína elárassza ipari termékeivel a piacot. Peking egyik vezető közgazdásza szerint “a Nyugat túloz, és a probléma megoldható, ha mindkét fél úgy akarja.” Közben pedig Kína részesedése tovább nő a világ ipari exportjában – fűzi hozzá a Project Syndicate, amely amerikai és kínai szakértőket egyaránt megkérdezett.

“A kínai export kitartóan már már titokzatos módon növekszik. Ennek több oka is lehet, például az, hogy a kínai ipar rendkívül hatékony, de leginkább arra lehet gyanakodni, hogy a pekingi kormányzat rejtett módon támogatja az exportot. A Nyugatnak ezt kell megértenie, és ennek megfelelően kialakítani válaszát a pekingi export offenzívára” – nyilatkozta a Peterson Institute for International Economics  vezető szakértője a Project Syndicate portálnak. Arvind Subramanian hozzátette:

“a Nyugatnak nem zsigeri reakcióra van szüksége, hanem okos válaszra.”

Jü Jungting, a pekingi tudományos akadémia közgazdasági intézetének igazgatója azt írta a Project Syndicate oldalon, hogy Kínának nem elég nagy a belső kereslete, ezért van ez a nagy export offenzíva. Ha a pekingi kormány változtat a fiskális és monetáris politikáján, akkor felélénkülhet a hazai kereslet, így csökkenhet az export kapacitás. “A túlzó nyugati reakciót így kezelni lehet”- hangsúlyozta a pekingi tudományos akadémia közgazdasági intézetének igazgatója.

Kína Japán sorsára juthat

Máshonnan közelíti meg a problémát a Madison – Wisconsin Egyetem /USA/ professzora:

”Kína ipari kapacitása csökkenni fog méghozzá nagyon hamar, mert öregszik a lakosság, és a gazdaságban mind nagyobb szerepet játszik a szolgáltató szektor.”

A korábbi kínai exportoffenzíva csapást mért az Egyesült Államok rozsda övezetére:  „Donald Trump ezt meglovagolva jutott be a Fehér Házba 2016 ban, és ezt szeretné újra megismételni novemberben” – hangsúlyozta Yi Fuxian, a Madison-Wisconsin Egyetem kutatója.

Ebben az értelemben a kínai egyke politika hatással volt az USA közéletére, amely viszont visszahat Kína gazdaságára, a gyenge hazai kereslet annak a következménye, hogy a kínaiak tartanak a jövőtől, és visszafogják a kiadásaikat:

“Trump kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Biden elnök ezt folytatta. Következmény: a Kínából érkező  ipari import az USA-ba 12,7%-ra csökkent 2024 első félévében.”

Mindez Japánra emlékeztet, amely felfutott a hetvenes-nyolcvanas években, de a New York-i Plaza egyezmény után elveszítette USA piacának jórészét. “Kína hasonlóképp járhat, de ebből egyáltalán nem következik az, hogy az USA újraiparosítása valóban  bekövetkezhet ” – hangsúlyozza a Madison-Wisconsin egyetem kutatója.

Tegyük hozzá, hogy Kína jóval nagyobb és népesebb mint Japán – 1,4 milliárd illetve 125 millió -, és GDP-je vásárlóerő paritáson számolva meghaladja az Egyesült Államokét a CIA Factbook szerint

Trópusi tenger lesz az Adria

Polonius
-
0
Trópusi tenger lesz az Adria

Azt jósolják a klímaváltozás szakértői – állítják – trópusi tengerré válik az Adria, és a halászok máris azt kérdik: mi lesz velünk? A turizmus tervezői is aggódnak, mert a hőmérséklet változása és az algásodás  elriaszthatja a turisták egy részét.

30 fokos rekord meleget mutatott az Adriai tenger vize július hónapban az olasz tengerparton. “A tenger vize nagyon meleg, olyan mintha a fürdőkádban fürdenék” – mondja Daniele Fano városában a tengerparton Marche tartományban. Az öreg halász szerint nagyon sok minden megváltozott 50 év alatt: ”nemcsak, hogy melegebb a tenger, de egyre kevesebb a hullám.” Felesége, Alfreda hozzáteszi: “Sok halfajta kihalt.”

Még van egy kellemetlen következménye a hőmérséklet emelkedésének: az algásodás. Muccilagine – ez olyan fehér – sárga algásodást jelent, amely éppúgy megjelenhet a tenger fenekén mint a felszínen. Ez nem épp turista csalogató, néhány helyen már menekülnek a partokról a fürdőzők, ha megpillantják a fehér-sárga  algásodást a víz felszínén.

“A muccilagine már ott van mindenütt” – meséli egy másik halász a londoni Guardian tudósítójának Fano kikötőjében. “A muccilagine leállíthatja a halászhajó motorját, akadályozhatja a háló kivetését. A legrosszabb esetben lehetetlenné teheti a halászatot.”

“Az Adria trópusi tengerré válik“

Ezt állítja Alesandro Ciavaglia, aki több mint negyven éve halászik az Adriai tengerben.

“Még a nyílt tengeren is 30 fokos a víz! Az Adriai tengerből több halfaj is eltűnik, és újak tűnnek fel, például a kardhal.”

Különösen nehéz helyzetbe kerültek a kisvállalkozók, akik napról napra élnek: a szövetkezetük vezetője szerint egyre kevesebbet tudnak dolgozni az időjárás változás és az algásodás miatt: ”Egy hónapig nem tudtak halászni a szövetkezet tagjai, akiknek ugyanakkor sok papírt kell intézniük a hatóságoknál. Ezenkívül pedig itt az infláció úgyhogy a halászok dühösek.”

A halászok már rettegnek az algáktól:

“régebben egy vagy két napot kellett kihagynunk emiatt, most viszont egy egész hónapot! Ha az alga bekerül a halászhálóba, akkor vége a halászatnak.”

Szükségállapot?

Abruzzo, Emília Romagna, Marche és Veneto tartományok halászai közösen kérték a római kormányt, hogy rendeljen el szükségállapotot az algásodás miatt az Adrián. Az olasz halászat legfontosabb területe az Adriai tenger, a kormánynak tehát mérlegelnie kell a halászok kérését, de persze arra is gondolnia kell a döntéshozóknak, hogy milyen hatása lenne a turizmusra egy ilyen bejelentésnek?! Olaszország számára a turizmus sokkal fontosabb mint a halászat.

“Az algásodás szorosan kapcsolódik a klímaváltozáshoz, ez 1989 óta megfigyelhető Olaszországban” – mondta a Bolognai egyetem történésze. Maria Lucia De Nicolo hangsúlyozta:

”megszólalt a vészcsengő, az Adriai tenger nem véletlenül melegszik fel ennyire.”

A tengerbiológus szerint még további emelkedésre kell felkészülni, mert “az Adriai tengeren általában augusztus közepén  van a csúcshőmérséklet” – mondja Roberto Danovaro, aki az Anconai egyetemen tanít.

“Az Adriai tenger egyre tisztább lett az elmúlt húsz-harminc évben, de ez egyben azt is jelenti, hogy a tápanyag a halak számára jelentős mértékben csökkent. Az Adriai tenger éppoly trópusi lesz mint a Maldív-szigetek környékén, de a színe nem lesz oly szép” – nyilatkozta az olasz tenger biológus a londoni Guardian tudósítójának.

Évi 1,2- 1,4 milliárd dollár hasznot hozott a Lukoil üzlet a MOL-nak

Polonius
-
0
Évi 1,2- 1,4 milliárd dollár hasznot hozott a Lukoil üzlet a MOL-nak

Július elsejével tiltotta le a Lukoil olajszállítást Ukrajnán keresztül Zelenszkij ukrán elnök, és emiatt Magyarország és Szlovákia is az Európai Unióhoz fordult. Brüsszel válasza ez volt: egyétek meg, amit főztetek!

Mi áll a háttérben? Egy ukrán szakértő rávilágított Zelenszkij elnök döntésének hátterére. Szerhij Kujun szerint a MOL 20%-os kedvezménnyel kapta az orosz olajat, és ebből borzasztóan nagy profitot csinált: évi 1,2-1,4 milliárd dollárt. Ezt sújtotta védelmi adóval Orbán Viktor, hogy finanszírozni tudja a központi költségvetés növekvő hiányát illetve, hogy viszonylag alacsonyan tartsa a benzin árát, amelynek komoly hatása van az általános inflációra, így az emberek hangulatára is.

Szerhij Kujun szerint Orbán Viktor ebből finanszírozza média birodalmát is, melynek állami része évente 650 milliárd forintból támogatja a nem épp sikeres kormányt. Magyar Péter, aki az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országának nevezte Magyarországot, legutóbb azt javasolta, hogy ebből a 650 milliárdból 500 milliárdot azonnal utaljanak át az alulfinanszírozott egészségügynek.

Emiatt egyáltalán nem idegeskedik Orbán Viktor, aki tudja, hogy a Lukoilon kívül vannak más orosz olaj cégek is, melyekre nem vonatkozik Zelenszkij elnök rendelete. Szijjártó Péter külügyminiszter persze műhisztit csapott Brüsszelben, de Orbán Viktor első janicsárjának ez a hivatása bár az eredmények nem mutatják, hogy különösebben sikeres lenne ez az irányvonal, melyet Orbán tovább folytat pedig ezzel elszalaszt minden esélyt a befagyasztott uniós euró milliárdok megszerzésére. A magyar miniszterelnök valószínűleg már leírta ezt a pénzt éppúgy ahogy Európa és az Egyesült Államok leírta őt magát.

És Fico?

Szlovákia legnagyobb olajfinomítója a MOL kezében van vagyis Robert Fico és Orbán Viktor barátsága kényszer is a szlovák kormányfő számára. Robert Fico sokkal óvatosabb mint Orbán Viktor, egyáltalán nem kíván Vlagyimir Putyin brüsszeli falovává válni. Úgy akar jó kapcsolatot fenntartani Moszkvával, hogy közben Brüsszellel sem kerül szembe mint a magyar miniszterelnök. Ausztria példája igen érdekes: az ország nem tagja a NATO-nak, ezért vígan komoly üzleti kapcsolatot tart fenn Oroszországgal. A Raiffeisen International óriási hasznot zsebel be az orosz piacon, ahol az orosz nemzeti banknak is segít a nemzetközi fizetésekben.

Az amerikai szankciók levágták Oroszországot a Swift fizetési rendszerről, ezért Oroszország pária lett a pénzügyi világban.

A Raiffeisen International terjeszkedni is akart Oroszországban, de Washingtonból figyelmeztették, hogy ennek komoly negatív következménye lehet, ezért az osztrák bank elállt ettől.

Hogy finanszírozza Putyin Orbán Viktort?

Moszkva évtizedek óta úgy pénzeli a magyar elit számára fontos részét, hogy kedvező viszonylag kedvező feltételekkel szállít kőolajat és földgázt, melyet azután az épp aktuális magyar kormány jó drágán ad el a saját népének és külföldön. Gyarmati István ex külügyminiszter-helyettes, az orosz ügyek jeles szakértője nemrég arra mutatott rá, hogy az energia rendszerhasználati díjak megemelése milyen jelentős haszonhoz juttatja az Orbán kormányt illetve a miniszterelnök olyan hűséges oligarcháit mint Mészáros Lőrinc, aki egyetlen év alatt 660 milliárd forintról 990 milliárdra emelte vagyonát vagyis egyetlen évben 50%-os hasznot produkált amikor a magyar gazdaság visszaesett és a magas infláció miatt a lakosság életszínvonala csökkent.

Putyin barátait a nagyvilágban a Gazprombank finanszírozza. A barátok egy listáját megszerezte a brit hírszerzés, mely tovább passzolta azt a CIA-nak. A magyar diplomácia remegő hangon érdeklődött Washingtonban Putyin barátainak listájáról. Azt a választ kapták, hogy magyar nevet nem leltek a listán. Ha Washingtonban úgy döntenek, hogy Orbán Viktort leveszik a sakktábláról, akkor megtalálják a miniszterelnök nevét és pénzét. Tim Walz, a demokraták alelnök jelöltje diktátornak nevezte Orbán Viktort éppúgy mint Vlagyimir Putyint. Így érthető, hogy Orbán Viktor Trump választási győzelméért imádkozik. Trump, ha nyer, nem váltja le Orbán Viktort, de pénzt sem ad neki. Akkor pedig Orbán üres zsebbel fut neki a 2026-os választásnak egy olyan országban, ahol stagnál az életszínvonal miközben Orbán rokonai, barátai és üzletfelei szemlátomást tovább gazdagodnak.

Csak tized annyi földgázt tárol Ukrajnában Európa mint tavaly

Polonius
-
0
Csak tized annyi földgázt tárol Ukrajnában Európa mint tavaly

Európa legnagyobb földgáztárolói Ukrajnában vannak, és ezeket az energiaválság idején szívesen bérbe is vették az uniós államok, de idén már megváltozott a helyzet. Az oroszok ugyanis szisztematikusan teszik tönkre Ukrajna infrastruktúráját, és természetesen a gáztárolókat sem kímélik annak ellenére, hogy azokban általában orosz földgázt tároltak.

A londoni Financial Times arról ír, hogy Ukrajna tavaly 10 milliárd köbméteres tároló kapacitást ajánlott fel, és ebből az európai vásárlók 2 milliárd köbmétert igénybe is vettek- elsősorban az igen kedvező bérleti díjak miatt. Idén azonban a növekvő kockázat miatt az európai vevők már csak jóval kisebb tároló kapacitást vettek igénybe Ukrajnában: júniusban és júliusban ez még 102 és 586 millió köbméter volt tavaly, idén már csak 15 és 51 millió köbméter volt a két adat. Közben pedig az uniós gáztárolók 86%-os feltöltöttségnél tartanak vagyis a téli gázellátást már semmilyen veszély sem fenyegeti. A földgáztárolók mélyen a föld felszín alatt vannak, de a szivattyúállomásokat könnyen le lehet bombázni, mert azok védtelenek. Így előfordulhat, hogy a földgázt nem tudják kihozni a tárolóból. A biztosítók nemigen vállalnak ekkora kockázatot. Pontosabban olyan sokat kérnek, amennyiért már nem éri meg az egész üzlet.

“A Nyugat, ha támogatni akarja Ukrajnát, akkor egyszerűbb, ha átutal 1 milliárd eurót“

– mondta egy szakértő a Financial Times tudósítójának arra utalva, hogy a gáztárolók egy évben 200 millió euró hasznot hozhatnának Ukrajnának, de a biztosítási díj 1 milliárd euró lenne!

Ukrajna a fizetésképtelenség határán

Augusztus elsejétől három hónapra felfüggesztette az adósság törlesztést Ukrajna, amely már a háború kezdete óta csakis a nyugati pénzügyi támogatás révén tartja magát.

Ukrajna GDP-je ma 25%-kal kisebb mint a háború kezdetén volt. Az ország már a háborút megelőző időszakban is rosszul állt: az egy főre jutó GDP nem érte el az 1991-es értéket.

Ukrajna akkor vált függetlenné miután a lakosság több mint 90%-a erre szavazott a Szovjetunió bukásakor. Akkor még Ukrajna adósság állománya kezelhető volt hiszen 48%- át jelentette az éves GDP-nek. Az Európai Unióban 60% ez az előírás, melyet Magyarország is meghalad, de Olaszország és Franciaország túl jár a 100%-on. Mára már Ukrajna adósságállománya megközelíti a 100%-ot, mert a GDP csökkent, a költségvetés hiánya pedig ugrásszerűen növekedett a háború miatt. Tavaly az év végén 84%-os adósságállományt mutattak ki Kijevben, de a szakértők szerint mára már közel járhatnak a 100%-hoz. Ezért kellett három hónapra felfüggeszteni az adósság törlesztést. Ukrajnának idén 12 milliárd dollárt kellene adósság törlesztésre fordítania, de nincs miből. Jövőre a hivatalos kijevi becslés szerint is meghaladja az adósság állomány a GDP 100%-át!

Az USA-ból és az Európai Unióból érkező pénzügyi támogatás felét az adósság szolgálatra kell költenie Ukrajnának ebben az évben.

20 milliárd eurós támogatásról folytat tárgyalásokat a kijevi pénzügyminisztérium a hitelezőkkel. Megállapodás nincs, ezért függesztették fel az adósságtörlesztést Kijevben. Ha nem lesz megállapodás, akkor 3,75 milliárd eurót kellene kifizetnie még az idén Ukrajnának, amelynek újra kell strukturálnia az adósság állományát – írja a Kennan Intézet tanulmánya.

Trump “kommunista árstoppal” vádolta meg demokrata vetélytársát

Kenderessy Milán
-
0
Trump “kommunista árstoppal” vádolta meg demokrata vetélytársát

Kamala Harris olcsóbb élelmiszerrel és ingatlan árakkal kampányol. Az alelnök azokat a kis jövedelmű rétegeket célozza meg, amelyek Bidenre szavaztak 2020-ban, de kiábrándultak belőle az infláció miatt – írta a Bloomberg.

Az infláció ugyan hároméves mélypontra jutott az Egyesült Államokban, de az élelmiszerek átlagosan így is 21%-kal drágábbak mint 2021-ben. Trump kampányának egyik célpontja épp az infláció, amely sok kis jövedelmű család életét nehezíti meg az Egyesült Államokban is. A magas kamatláb és az infláció miatt egyre nehezebb új lakáshoz vagy házhoz jutni az átlag amerikainak, nekik Kamala Harris három millió új ingatlant tervez. Ezenkívül olyan törvényjavaslatot akar elfogadtatni az új washingtoni Kongresszussal, amely szabályozza a bérleti díjakat lassítva azok emelkedését. Azok, akik az első lakásukat vagy házukat vásárolnák Kamala Harris elképzelése szerint 25000 dolláros támogatást kapnának. Ezenkívül az új otthont teremtők adóhitelre is jogosultak lennének.

Csütörtökön szerepelt először együtt egy kampány gyűlésen Joe Biden és Kamala Harris, és mind a ketten azt hangsúlyozták, hogy a megélhetési költségeket igyekeztek kordában tartani az elmúlt három és fél évben. Külön kiemelték, hogy sikerült mérsékelni a receptre kapható gyógyszerek árát. Az USA-ban az infláció ezen a téren is jelentős volt, és ez komoly gondot jelent ma is sok amerikai családnak. Emlékeztettek arra is, hogy a republikánusok ellenezték a gyógyszerárak mérséklését, melyet a szenátus csakis azért szavazott meg, mert Kamala Harris alelnök a szavazatával eldöntötte a kérdést. “Csakis Kamalának köszönhetjük ezt!” – hangsúlyozta Biden elnök Marylandben.

Trump gazdaságpolitikai terveiben egyelőre jobban bíznak az amerikaiak

45%-uk véli úgy, hogy az ex elnök alkalmasabb az amerikai gazdaság irányítására, Kamala Harris mellett 38% áll ebben a kérdésben – írja az ABC televízió oldala az AP közvélemény-kutatására hivatkozva. A lakosság 10%-a úgy nyilatkozott, hogy sem Trump sem Harris gazdaságpolitikájában sem bízik. Trump szokásos túlzó stílusával azt állította kampány beszédében New Jersey államban, hogy Kamala Harris “kommunista árkontrollt akar.” Mi lenne ennek a következménye? – kérdezte demagóg módon Trump: “áruhiány, éhezés és infláció.” Az ex elnök a sarki fűszeres népszerű termékeit emelte közben magasra miközben bemondta az árakat.

A probléma az, hogy az elmúlt évben az átlag jövedelmek alig valamivel gyorsabban nőttek mint az élelmiszerek árai, ezért a reáljövedelem stagnált sok amerikai családnál.

Trump propagandája azért demagóg, mert az infláció jelentős részben a Covid pandémia következménye: abban az időszakban ugyanis jelentős ellátási gondok alakultak ki, melyek áremeléshez vezettek. Jól látszik ez a marhahús árán, amely az elmúlt három évben több mint 33%-kal nőtt. A Biden adminisztráció azt állítja, hogy a nagy húsipari cégek összejátszva hozták össze a jelentős áremelést.

Az Egyesült Államokban négy nagy cég ellenőrzi a húspiac  55-85%-át. A nagy húsipari cégeket bíróság elé citálták azzal a váddal, hogy egymás között megállapodtak a baromfi, sertés vagy marhahús árában, de egyik vállalat sem ismerte el a bűnösségét inkább kifizettek többszázezer dollárt.

“Ez az eladók inflációja volt az élelmiszer piacon” – írta a University of Massachusetts közgazdász kutatója, Isabella Weber. A vásárlók jelentős része erre az inflációs nyomásra úgy válaszolt, hogy az olcsóbb termékek felé fordult.

Már csak 1,1%-os az élelmiszer infláció

Az elmúlt tizenkét hónapban sikerült visszafogni az áremelkedést az élelmiszerek piacán – ezt hangsúlyozta mind Kamala Harris mind Joe Biden a kampány gyűlésen.

A húsipar, amely jelentős részben Trumpot támogatja, azzal érvel, hogy egyre drágul az állattenyésztés. A Kansas State University agrár kutatója, Glynn Tonsor szerint

“Az állattenyésztés egyre többe kerül, a húsfeldolgozás is drágult végülis pedig a kereskedelem költségei is nőttek. A vásárlók csak az áremelést látják, de nem biztos, hogy ez azért van, mert valaki átveri őket.”

A Húsipari kutató intézet főnöke szerint “az infláció mindennek felviszi az árát.”

Julie Anna Potts igazgató hozzátette:

“Kamala Harris elképzelései nem oldják meg ezt a problémát.”

Az elnökválasztást novemberben rendezik meg az Egyesült Államokban, ahol részben vagy egészben megújul a Kongresszus két háza is. Ha Trump és a republikánusok megszereznék az ellenőrzést a szenátusban és a képviselőházban is, akkor semmi sem állna útjába az ex elnök radikális elképzeléseinek: a párizsi klímavédelmi egyezmény felmondásának, a Federal Reserve Board alárendelésének az elnöki hatalomnak és egy átfogó kereskedelmi háborúnak Kína ellen. Kamala Harris ezzel szemben a folyamatosságot ígéri, és felhívja a figyelmet arra, hogy Trump gazdaságpolitikája szétverheti a világkereskedelmet, és ennek levét az USA polgárai is megihatnák, ha újra választanák az ex elnököt.

Rossmann kontra Elon Musk

Polonius
-
0
Rossmann kontra Elon Musk

A Magyarországon is jólismert drogéria lánc bejelentette, hogy nem vesz Tesla autót, mert a tulaj, Elon Musk Donald Trump választási kampányát támogatja.

Trumpot általában nem kedvelik az informatikai óriások, de Elon Musk, aki a világ leggazdagabb embere lett informatikára alapozott elektromos autóival, nemcsak beállt Donald Trump mögé, de fel is ajánlkozott, hogy szívesen vállalna valamilyen szerepet a kormányzatban amennyiben az ex elnököt újraválasztanák novemberben.

Nemrég Elon Musk a tulajdonában levő X-en kérdező riporterként is fellépett, hogy kampány fórumot biztosítson Donald Trumpnak, akinek újra kell terveznie választási stratégiáját, mert Kamala Harris egészen más ellenfél mint az öreg és kevéssé versenyképes Joe Biden. Most hirtelen Trump vált sebezhetővé 78 éves életkora miatt.

A verseny nyílt, és senki sem tudja, hogy ki győz novemberben. Most a tét jelentős, mert nagy a különbség a két elnökjelölt elképzelései között.

Mi lesz a dollárral?

A Federal Reserve Board határozza meg a legfontosabb pénzügyi koordinátákat, és a demokrata Kamala Harris ezen nem is kíván változtatni. Nem úgy Donald Trump, aki ellenőrzése alá akarja vonni a nemzeti bank szerepet betöltő Federal Reserve Boardot, ily módon ugyanis óriási hatalma lenne az amerikai gazdaság fölött. Ehhez persze olyan többséget kell szereznie a washingtoni Kongresszusban, amely meg is szavazza ezt a pénzügyi forradalmat.

Trump minden valószínűség szerint újra felrúgná a párizsi klímavédelmi egyezményt. Legalábbis ezt várják tőle a nagy olaj és földgáz cégek, amelyek sok millió dollárral támogatják kampányát.

Ennek világpolitikai következménye is lenne hiszen az USA újra a kezébe kaparinthatná az olaj és földgáz kereskedelmet a világpiacon, kiszorítva onnan Oroszországot, amely jelenleg Szaúd Arábiával együtt határozza meg az olaj árfolyamát. Ezért akar Trump gyorsan békét kötni a Közel Keleten.

Mi lesz Ukrajnával?

Trump dicsérte Putyint Elon Musknak, és hibáztatta a demokrata adminisztrációt az orosz- ukrán háború kirobbanása miatt. Putyinnal újra tárgyalna, minden bizonnyal Ukrajna feje fölött.

Trump azért akar gyorsan békét kötni Ukrajnában és a Közel Keleten, mert jól tudja, hogy az USA igazi vetélytársa Kína.

Milyen lesz Trump Kína politikája? Ezt senki sem tudja megjósolni, mert 2016-ban is ostorozta Kínát a választási kampányban, de azután évekig vígan együttműködött vele. Donald Trumpot a kínaiak fogadták Pekingben a Tiltott városban is, ez pedig kivételes kegynek számít a diplomáciában. Trump unokája kínai köszöntővel kedveskedett Hszi Csin-ping bácsinak és feleségének. Aztán Trump mégiscsak megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet Joe Biden felerősített miután stratégiai ellenfélnek nyilvánította a Mennyei Birodalmat 2021-ben.

Elon Musk legnagyobb Tesla gyára Sanghajban működik

A világ leggazdagabb embere Sanghajban járva közölte a kínai sajtóval, hogy nem ért egyet azzal: az USA válni akar Kínától – decoupling. Elon Musk, akit fogadott a kínai kormányfő is, egyáltalán nem akar válni, sőt újabb nagy gyárat akar építeni Sanghajban. Nem véletlenül: Kína nemcsak a világ legnagyobb autós piaca, de az elektromos autók értékesítése terén világbajnok. A kínaiak nagyon rámentek az elektromos autók és akkumulátorok gyártására, ezért nyomulnak Magyarországon is. Pekingben feltételezik, hogy a zöld átállás miatt megnő a kereslet az USA-ban és az Európai Unióban is. Csakhogy a zöld átállás mindenütt lassul, Trump pedig egyenesen vissza akarja fordítani azt. Most Elon Musknak elismerte, hogy jók az elektromos autók, de ebből egyáltalán nem következik, hogy az amerikai állam ezeket támogatná, ha az USA elnökét újra Donald Trumpnak hívnák.

Közben pedig Robert Lightizer, Trump világkereskedelmi tanácsadója olyan tervezetet dolgoz ki, amely az America First nevében romba döntené a világkereskedelmet.

Buy American! – vásárolj amerikai árut! ez a program deklarált célja, de mi lesz így Elon Musk Sanghajban gyártott Teslaival? A kínai miniszterelnök, aki korábban Sanghaj első embere volt, és támogatta Elon Musk Tesla gyárának építését, kerek perec megmondta a világ leggazdagabb emberének, hogy Kína egyelőre elnéző a kereskedelmi háborúban, nem vág vissza, de a türelme nem végtelen. A visszavágás már meg is kezdődött: Peking szép csendben adogatja el az amerikai kincstárjegyeket. Márpedig az USA óriási adósságállományát a külföldiek finanszírozzák. Idén több mint 800 milliárd dollárt költ az USA a kölcsönök törlesztésére, jövőre ez már felülmúlhatja az 1000 milliárd dollárt! Trump azért is akar pénzügyi forradalmat, a Federal Reserve Board megrendszabályozását, mert így kívánja kezelni a problémát.

Az USA fenn akarja tartani világuralmát, Kína G2 megoldást javasol, melyet Washingtonban egyelőre mindkét elnökjelölt elvet.

A megválasztott elnöknek viszont nem lesz elég nemet mondania, hanem valóban tudnia kell vezető szerepet gyakorolni a világgazdaságban és a világpolitikában. Egyelőre sem Kamala Harris sem Donald Trump sem látszik alkalmasnak a szerepre, de Ronald Reagan sem értett a világpolitikához, mégis Bush alelnök támogatásával térdre kényszerítette a Szovjetuniót, amely 1991-ben szépen csendben kimúlt.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség