Hasznos

Gulyás Gergely: január elsejétől emelkedhet a tanárok bére

Csaknem 700 ezer forintra emelkedne a tanárok átlagos bére amennyiben megérkezik a 10 milliárd euró az Európai Uniótól – nyilatkozta Gulyás Gergely kancellária miniszter a Blikknek.

Még nem is oly rég Navracsics Tibor, az uniós pénzek megszerzésével megbízott miniszter, azt mondta, hogy a magyar költségvetés nem tudja megelőlegezni a tanárok fizetésemelését. Orbán Viktor a parlamentben azt jelentette ki, hogy “már nincs tennivalónk az uniós pénzekkel kapcsolatban.” Ez finom célzás arra, hogy lepaktált Macron francia elnökkel: ha a magyar kormány megkapja a mintegy 10 milliárd eurós uniós pénzt, akkor Orbán Viktor nem vétózza meg az Ukrajnának ígért 51 milliárd euró megszavazását az Európai Unió csúcstalálkozóján.

Orbán: nem a kilépés hanem Brüsszel elfoglalása a cél

Erről a magyar miniszterelnök a Mandinernek nyilatkozott. Mi van emögött a koncepció mögött? Az Európai Unió és mindenekelőtt Németország a keleti nyitásra alapozta gazdaságpolitikáját évtizedek óta. Ez az együttműködés – az USA tevékeny részvételével – radikálisan meggyengült, sőt Oroszország esetében szinte meg is szűnt. Az eredmény: az

Európai Unió elveszítette a versenyképességét, és újra az Egyesült Államok függvénye lett mint a hidegháborúban.

Macron elnök ezzel szemben fogalmazza meg az európai szuverenitás koncepciót, melyhez Scholz kancellár és Orbán Viktor is csatlakozik: Európa ne legyen az Egyesült Államok vazallusa! – jelentette ki a francia államfő Pekingből hazatérőben. Míg Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság vezetője az Egyesült Államokkal való együttműködést és az eltávolodást Kínától szorgalmazza, addig Macron, Scholz és Orbán számára a kínai kapcsolat épp az európai szuverenitás záloga. Kína évek óta az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Peking számára is fontos az együttműködés: kiderült ez azon a csúcstalálkozón, melyet nemrég tartottak meg Pekingben az Európai Unió és Kína vezetői. Ursula von der Leyen azt szorgalmazta, hogy Kína ne támogassa Oroszországot a szankciók kijátszásában míg Hszi Csin-ping elnök fűt-fát ígért, ha az Európai Unió kitart a Kínával való együttműködés mellett, és nem csatlakozik az USA Kína elleni kereskedelmi háborújához.

Támogatja-e a magyar kormány Ursula von der Leyen asszony újra jelölését  a brüsszeli bizottság élére?

“Nem ettem meszet”

– válaszolta a kérdésre Orbán Viktor a Mandinernek.

EU perspektíva nélkül

A világgazdaság gyengén teljesít: sokan recesszióra számítanak az Egyesült Államokban, Kína a deflációval küszködik, és a növekedés üteme nem biztos, hogy eléri az évi 5%-ot, de az Európai Unióhoz képest mindkét vetélytárs pompás formát mutat, mert van perspektívája. Az Európai Unió recesszióban, a zászlós hajó, Németország keresi az irányt, mert ötven éves gazdaságfejlesztési programja landolt a kukában Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően. Mind Scholz kancellár mind pedig Macron elnök hatalmas belpolitikai problémákkal küszködik. Mindehhez járul az a fenyegetés, hogy Donald Trump jövőre választást nyerhet és visszatérhet a Fehér Házba.

Ha ez bekövetkezne, akkor az Európai Uniónak mindenképp saját fejlődési perspektívával és szuverenitással kellene rendelkeznie hiszen Washingtonból Európa semmi jóra sem számíthatna.

Nemzetbiztonsági kockázat az USA számára a kínai fokhagyma

Egy amerikai szenátor szerint Kínában az egészségre ártalmas módon termesztik és dolgozzák fel a fokhagymát, ezért az amerikai hatóságoknak meg kellene vizsgálniuk, hogy nem okozhatnak-e gondokat az amerikai polgárok egészségének.

“Komoly kockázatot jelent a közegészségügynek az Egyesült Államokban, hogy a külföldről behozott fokhagyma minősége és egészségügyi kockázata nem megfelelő, elsősorban a kommunista Kínában termesztett fokhagymára gondolok” – írta Rick Scott republikánus szenátor a kereskedelmi miniszternek.

Az Egyesült Államokban már régóta azzal vádolják Kínát, a világ legnagyobb fokhagyma exportőrét, hogy dömping árakat alkalmaz, és így lehetetlen helyzetbe hozza az amerikai termesztőket. Az USA magas vámmal sújtja a kínai fokhagyma importot már a kilencvenes évek közepe óta. Trump 2019- ben tovább emelte a fokhagyma vámokat Kínával szemben.

Milyen alapon próbál most Scott szenátor szigorítást elérni? Levelében azt írja, hogy sok videó mutatja azt: Kínában gyakran emberi trágya felhasználásával termesztik a fokhagymát. Épp ezért a republikánus szenátor levelében felsorolja, hogy mindenfajta Kínából érkező fokhagyma importot alaposan meg kell vizsgálni.

Levelét azzal zárja a dühös honatya, hogy

“az élelmiszerbiztonság létfontosságú az USA számára, és annak mindenfajta esetleges fenyegetése súlyos kockázatot jelent a nemzetbiztonságra, a közegészségügyre és a gazdaságra.”

Mi az igazság? A BBC utánanézett a kínai fokhagyma termesztésnek, és kiderült, hogy a szenátor vádja  nem megalapozott. A McGill egyetem Kanadában komolyan foglalkozik az élelmiszer biztonsággal, és megvizsgálta a kínai fokhagyma termesztést is.

Mit állapított meg?

“Semmiféle komoly bizonyíték nem merült fel arra, hogy a kínaiak emberi trágyában termesztenék a fokhagymát.”

Az egyetem ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy “a föld trágyázása szempontjából mindegy az, hogy emberi vagy állati ürülékről van szó.”

Pekingi tapasztalatok

Amikor a kínai fővárosban dolgoztam 1990 körül, akkor kínai barátaim a lelkemre kötötték, hogy ne vásároljak bizonyos piacokon, mert ott olyan zöldséget és gyümölcsöt árulnak, melyet emberi ürülékkel trágyáztak.

“Ez nem hangzik valami jól, de tökéletesen biztonságos” – írja erről a kanadai egyetem jelentése.

Pekingi barátaim ezzel kapcsolatban más véleménnyel voltak: szerintük az emberi trágya, amelyet Kínában évezredek óta használnak a földeken, csakis a helyi lakosság számára veszélytelen hiszen ők immunisak a lehetséges fertőzéssel szemben, de már a fővárosban lakók számára ez járvány veszélyt jelenthet, és különösen fennáll ez a külföldiek számára, akiknek a szervezete védtelen lehet a helyi vírusokkal és baktériumokkal szemben.

Miért hivatkozik Rick Scott szenátor a nemzetbiztonságra ezzel kapcsolatban? Mert a Világkereskedelmi Szervezet – WTO szerint csakis erre hivatkozva lehet kitiltani más államok áruját a hazai piacokról.

A republikánus szenátor már a jövő évi választásokra gondolhat amikor támadást intéz a kínai fokhagyma importja ellen. Az Egyesült Államok 2021-ben első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és ebben konszenzus áll fenn a demokraták és a republikánusok között. Ezért is folytat kereskedelmi háborút az Egyesült Államok Kína ellen. Legutóbb San Francisco mellett volt amerikai-kínai csúcstalálkozó. A japán Nikkei hírügynökség értesülései szerint ezen Hszi Csin-ping elnök letette a nagyesküt Joe Biden előtt mondván “amíg én vezetem Kínát, addig nem indítunk támadást Tajvan elfoglalására.”

Musk: “Ki kell rúgni a Disney nagyfőnökét!”

Az X és a Tesla fura ura, a világ leggazdagabb embere, személyében is sértegeti a Disney főnökét, aki sok más hirdetővel együtt otthagyta a Twitter utódát az X-et, mert azon neonáci, antiszemita üzenetek is megjelentek, sőt ezeket olykor Musk is támogatta.

“Walt Disney forogna a sírjában, ha látná, hogy mit tett a cégével Bob Iger, azonnal ki kell őt rúgni!” – fogalmazta meg nem épp visszafogott véleményét Elon Musk, akinek a cége ugyancsak nehéz helyzetbe került, mert sok nagy hirdető hagyta ott az X-et, amely nagyrészt a hirdetésekből élt.

A CNN gazdasági rovata a hír kapcsán siet megjegyezni, hogy Walt Disney, aki minden hájjal megkent üzletember is volt, egyáltalán nem lenne elégedetlen Bob Igerrel, aki valóságos szórakoztató birodalmat hozott létre, amely arathat a piacon. Iger megvette a Star Warst, a Marvel stúdiót és a Pixart vagyis komolyan fejlesztette a rábízott céget.

Miért alakult ki személyes konfliktus a két nagyhatalmú üzletember között?

Mert Elon Musk a támogatásáról biztosított egy, a fehérek felsőbbrendűségét igazoló antiszemita összeesküvés elméletet az X-en, és ez kicsapta a biztosítékot az amerikai üzleti elitben. “Ez az abszolút igazság” – írta az antiszemita összeesküvés elmélet alá Elon Musk, majd látva a bírálatok özönét, gyorsan visszakozott: “Ez őrültség.”

Elon Musk Dél Afrikában született, ahol sokáig a fajelméleten alapuló apartheid politika uralkodott, amely biztosította a fehér kisebbség uralmát a színes többség fölött. A New York Times fórumán a pokolba küldte Bob Igert a Tesla és az X fura ura: go fuck yourself! – ismételgette többször is a sértést a nyilvánosság előtt. A sértődés oka az volt, hogy sok nagy cég kivonult a hirdetők közül az X-ből: elég az Apple-re vagy a Wal-Mart-ra utalni, de Bob Iger azt is közölte:

“Nem hiszem, hogy a kapcsolat Elon Musk-kal, és az ő X- vel kedvező lenne a Disney számára.”

Vagyis itt már egok összecsapásáról van szó.

Miért gondolja most Musk, hogy ki kellene rúgni a Disney főnököt? Azért, mert az átvitte a hirdetések egy részét a Facebook anyavállalatához, a Metahoz. Elon Musknak kedvenc céltáblája Mark Zuckerberg, a Facebook alapító atyja. A támadásra most az kínált lehetőséget Musknak, hogy Új Mexikó állam főügyésze pert indított a Meta ellen mondván a társas oldal lehetővé teszi azt is, hogy pedofil pornográfia terjedjen rajta, és szex ragadozók ott leljenek kiskorú áldozatokra.

“Bob Eiger úgy gondolja, hogy a Disney hirdetései ott lehetnek egy olyan társas oldalon, amely lehetővé teszi gyerekek szexuális kihasználását” – írta az X tulaja, aki szándékosan rosszul írta a Disney nagyfőnök nevét – jegyzi meg a Business Insider.

Mit mond Bob Iger?

“Mindannyian tudjuk, hogy Elon olyan cégeket alapított mint a Tesla, a SpaceX vagy az X, és ezért kissé el van szállva magától.”

Musk személyesen is blamálta magát

Elon Musk jelenleg a világ leggazdagabb embere, a vagyona meghaladja a 245 milliárd dollárt – írja a Forbes. Persze nagy kérdés, hogy mennyi marad ebből, ha csakugyan bedől az X, amelyet jórészt hitelből vásárolt meg.

A Disney főnöke arra mutatott rá, hogy Elon Musk több esetben is támogatott szélsőséges nézeteket, sőt ezeket fel is használta a vetélytársakkal szemben. Az X-en teret adott a szélsőséges nézetek terjesztőinek, és brutális hangnemben bírálta a sajtót, de nekiment Biden elnöknek is. Musk is tudja, hogy ez így öngyilkos vállalkozás hiszen a bevételek 90%-a a hirdetésekből jön össze. Ezért ki is jelentette a New York Times fórumán, hogy

“Amennyiben tovább folytatódik a hirdetők bojkottja az X ellen, akkor ez a cég halálát jelenti.”

Mindezért Musk a hirdetőket tette felelőssé, és egyáltalán nem mentegetőzött a saját szerepe miatt – írja a CNN gazdasági rovata.

További termelés csökkentésre buzdítja az OPEC+ államokat Putyin és Mohamed bin Szalman

A világ két legnagyobb olajexportőre mindent elkövet azért, hogy ne csökkenjen az olaj ára – erről tárgyalt három órán keresztül Vlagyimir Putyin Mohamed bin Szalman herceggel, aki édesapja, a király  helyett teljhatalommal irányítja Szaúd Arábiát.

“Elsősorban az OPEC+ együttműködésről tárgyaltunk, ennek a két országnak nagy a felelőssége abban, hogy stabil helyzet alakuljon ki az olajpiacokon” -jelentette ki Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője a háromórás eszmecsere után.

Szaúd Arábia és Oroszország a világ olaj termelésének egyötödét jelenti – írja a Reuters, amely rámutat arra, hogy ez adja az erőt Putyinnak és Mohamed ben Szalman hercegnek, hogy komoly hatást gyakoroljanak a globális olajárakra. Csakhogy az OPEC+ nemrég tartotta meg évzáró értekezletét, és utána esni kezdtek az árak. Az OPEC+ értekezleten meghosszabbították a korábbi termelés visszafogási vállalásokat, melyek alapján Szaúd Arábia napi kétmillió hordóval, Oroszország pedig félmillió hordóval kevesebbet termel ki, hogy magasan tartsák az olajárat. Az érintettek sejtették, hogy ez kevés lesz, ezért Szaúd Arábia további egymillió hordós termeléscsökkentést vállalt. Most Putyin és Mohamed ben Szalman trónörökös minden OPEC+ tagállamot arra buzdított, hogy “önként” csökkentsék a termelésüket az olaj árának védelmében.

A Közel Kelet is téma volt

“Szaúd Arábia és Oroszország együttműködése hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a feszültség a Közel Keleten. Mohamed ben Salman trónörökös ezt emelte ki a Putyin elnökkel folytatott tárgyalások témái közül” – foglalta össze a csúcstalálkozót a szaúdi hírügynökség. Az Spa ehhez hozzáfűzte Mohamed ben Szalman szavait:

”Sok közös érdek van Oroszország és Szaúd Arábia között, és ezek alapján együttműködünk a Közel Keleten és általában az egész világon.”

Ez utóbbi célzás minden bizonnyal arra vonatkozik, hogy Szaúd Arábia – az oroszok és a kínaiak ajánlásával beléphet a BRICS közösségbe, amely valamiféle ellenpontja kíván lenni a Nyugatnak.

Putyin környezetéből kiszivárgott, hogy eredetileg Moszkvában akartak találkozni Mohamed ben Szalman herceggel, mert az orosz elnök nem szívesen mozdul ki Oroszországból azóta, hogy nemzetközi elfogató parancs van ellene érvényben az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt. Az utolsó percben döntöttek arról, hogy mégiscsak Putyin tesz látogatást a Közel Keleten, ahol az Egyesült Arab Emírségeket is felkereste. Az Egyesült Arab Emírségek is kérték felvételüket a BRICS-be, melyet Putyin szeretne Amerika ellenes szövetséggé alakítani, de India, amely stratégiai partneri viszonyt alakított ki Washingtonnal, ezt ellenzi.

G7 szankció szigorítás az orosz olaj exporttal szemben

Putyin azért is repülhetett vadászgépen a Közel Keletre, mert a G7 államok – az USA, Japán, Németország, Nagy Britannia, Franciaország és Kanada – úgy határoztak, hogy tovább szigorítják a szankciót az orosz olaj eladására, mert az eddigi rendszer könnyen kijátszható volt.

A G7 60 dolláros ársapkát húzott az orosz olajra egy évvel ezelőtt, de a brüsszeli Politico kénytelen volt megállapítani, hogy ez jórészt kudarcot vallott, mert drágábban kelt el az orosz olaj, amely a háborúskodó Oroszország legfőbb bevételét adja.

Átlagosan 70 dollárt fizettek egy hordó orosz olajért a globális piacon, és ez bőven elég volt arra, hogy feltöltse az orosz költségvetést. Ukrajna ezért azt kérte a G7 államoktól illetve az Európai Uniótól, hogy 30 dolláros ársapkát húzzanak az orosz olajra. Ezt a G7 nem fogadta el, de alaposan megszigorította a rendszert. A 60 dolláros olajársapka 34 milliárd dollárt vett ki az oroszok zsebéből, mert az első időszakban Moszkvában még nem fedezték fel a kiskapukat. Azután azonban meglelték, és harmadik országokon keresztül értékesítették az orosz olaj jelentős részét. Ebben kiemelkedő szerep jutott Kínának, Indiának és Törökországnak, de más államok is szépen kerestek az üzleten. Ezt a kiskaput akarja bezárni a G7, amely közölte, hogy január elsejétől szigorúan ellenőrizni fogja azt, hogy a vásárlók valóban 60 dollárért vagy olcsóbban vették meg az orosz olajat. Ellenőrzési rendszert dolgoztak ki, mely április elsejétől léphet életbe, és minden hordó olaj származási helyét rögzíteni fogja. Persze elég sok az ellenérdekelt fél, ezért kétséges az ellenőrző rendszer hatásos működése a globális olaj piacon. Az Európai Unió támogatta a 60 dolláros ársapkát az orosz olajra, ezért minden bizonnyal a szigorításról is szavazni fognak legkésőbb a jövő heti csúcstalálkozón. Alexander de Croo belga miniszterelnök optimistán nyilatkozott erről a brüsszeli Politiconak:

“még a jövő heti csúcstalálkozó előtt elfogadhatjuk a  12-ik  szankciós csomagot Oroszország ellen.”

Putyin pofára esett: a kutyának sem kellenek a legújabb orosz fegyverek

Egyetlenegy megrendelést sem kaptak az orosz cégek a dubaji nemzetközi vásáron, ahol a világ harci légijárműveit állították ki – írja a Newsweek. Pedig az oroszok elvitték a légi kiállításra a legkorszerűbb eszközeiket is: az IL76MD90 szállító repülőgépet, az MI-171AM helikoptert illetve a Ka 52-es harci helikoptert.

A baj az, hogy az ukrajnai hadszíntéren ezek az orosz harci eszközök rosszul teljesítenek, a Nyugatról küldött elhárító rendszer segítségével az ukránok egyre-másra lövik le őket.

Véget ért egy korszak amikor az orosz fegyverek kapósak voltak a világban? 2017-ben az oroszok ugyanezen a dubaji légi vásáron még 10 milliárd dollár értékben kötöttek szerződéseket, 2017-ben már csak 1,3 milliárd dollárért tudtak eladni orosz fegyvereket, idén pedig nagy nulla az eredmény! Miért? A Newsweek ezután is érdeklődött Moszkvában, ahol egy neve elhallgatását kérő orosz hadiipari vezető azzal magyarázta a kudarcot, hogy Dubajban háttérbe szorították az orosz kiállítókat, és a jó helyeket az amerikaiak kapták, akik arattak is: a Lockheed Martin például 295 megrendelést kapott, az európai Airbus 85-öt.

Az orosz hadiipari vezető nyilatkozatából kitűnt, hogy óriási chip hiánnyal küszködnek márpedig ezek nélkül korszerű fegyver gyártás nem képzelhető el.

A Nyugat chip szankciója, mely a legelsők között volt azt követően, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én, ebben a tekintetben teljes mértékben sikeres. Washingtonban olyannyira komolyan veszik ezt a chip szankciót Oroszországgal szemben, hogy Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója megígérttette Vang Jivel, Kína külügyminiszterével, hogy Peking sem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek a nyugati szankciós listán szerepelnek.

Nemcsak a hadsereg, de az orosz fegyverzet  is leszerepel Ukrajnában

Putyin számára ez drámai stratégiai kérdés is hiszen egyértelműen kiderül: az orosz hadiipar nem bírja a versenyt a Nyugattal. Már Gorbacsovnak is rá kellett erre döbbennie, és épp emiatt kezdett el tárgyalni az Egyesült Államokkal az enyhülésről, amely azután elvezetett a Szovjetunió bukásához, és a független Ukrajna kikiáltásához.

Az orosz fegyverek kudarca pénzügyi gondot is jelent Vlagyimir Putyinnak hiszen a nyersanyagok mellett ez volt az orosz export legfőbb forrása.

Ha senki sem vásárol méregdrága orosz fegyvereket, akkor ez komolyan visszavetheti az orosz exportot.

A tanulság mindebből az, amit Obama elnök már nyíltan a szemébe is vágott Putyinnak: Oroszország immár nem világhatalom! Sem katonailag sem gazdaságilag nem képes komolyan fenyegetni az USA érdekeit a világban. Az oroszok kudarca az ukrajnai háborúban ezt ország – világ előtt igazolja is. Csakhogy ez kérdésessé teszi Biden elnök egész diplomáciai stratégiáját is, mely szerint Kína és Oroszország stratégiai ellenfél. Oroszország hadserege még Ukrajna legyőzésére sem képes nemhogy arra, hogy komolyan fenyegesse Európát. Kína elnöke, Hszi Csin-ping pedig letette az ünnepélyes nagy esküt San Franciscoban mondván

“amíg én vagyok Kína vezetője addig nem támadjuk meg Tajvant!”

Ha nincs kínai és orosz fenyegetés, akkor a Biden kormányzat politikája viszont nem más mint az America First program teljesítése. Biden tönkreteszi európai szövetségeseit azzal, hogy leválasztja őket az olcsó orosz energiáról, és igyekszik megszüntetni az együttműködést Kínával. Az USA vezető szerepe a nyugati világban megerősödik miközben a vetélytársak Kína kivételével fűbe harapnak. Kína helyett pedig Washington felfedezte Indiát, amely immár a világ legnépesebb országa hatalmas munkaerő tartalékkal és óriási potenciális piaccal. Narendra Modi miniszterelnököt hosszú évekig nem fogadták Washingtonban mint egy félfasiszta, vallási gyűlölködésre építő párt véreskezű vezérét. Majd fordult a kocka, Kína elnökéről Biden megállapította, hogy diktátor mintha Mao elnök, akivel az USA lepaktált 1972-ben lánglelkű demokrata lett volna. Biden egyidejűleg rádöbbent arra, hogy India a világ legnagyobb demokráciája, és így lepaktált Narendra Modival. Az indiai miniszterelnök pedig azt mondta Putyinnak: manapság csak a tökfejek háborúznak…

Új G7 szankciók Oroszország ellen, melyeket már nehéz lesz kikerülni

Nem importálnak gyémántot Oroszországból a G7 nagyhatalmak (USA, Japán, Németország, Franciaország, Nagy Britannia, Olaszország és Kanada), melyek ellenőrző rendszert hoznak létre arra az esetre, ha valaki megszegné a január elsejétől érvényes behozatali tilalmat.

Március elsejétől már olyan gyémántot sem szabad bevinni a G7 államokba, melyeket Oroszországban bányásztak, de más országban csiszoltak – írja a brüsszeli Politico arra utalva, hogy az oroszok előszeretettel játszák ki a szankciókat úgy, hogy harmadik államon keresztül értékesítik a nyersanyagokat. Szeptember elsejéig kell létrehozni az ellenőrző rendszert, melynek alapján vissza lehet keresni, hogy a feldolgozott gyémánt honnan is származott.

Az USA már 2022 áprilisától tiltja az orosz nyers gyémánt behozatalát. Az Európai Unióban véget nem érő viták folynak erről, mert Belgium, melynek nagyon fontos a gyémánt üzlet ódzkodik a szankcióktól. Antwerpenben működik a világ egyik legfontosabb gyémánt csiszoló központja , amely jelentős részben orosz gyémántokat dolgoz fel.

Belgium miniszterelnöke a G7 döntés után kijelentette, hogy ezek után már ő is támogatni tudja az orosz gyémántok elleni szankciót.

“Belgium üdvözli az ellenőrző rendszert, melyet a G7 felállít az orosz gyémánt export vizsgálatára. Ez fontos lépés, amely lényegesen csökkentheti Oroszország bevételeit a gyémánt kiviteléből”

– jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök.

Jelenleg az a helyzet, hogy amennyiben az orosz gyémántot Indiában dolgozzák fel, akkor a gyémánt automatikusan indiaivá válik. India nem tagja a G7-nek, de az ellenőrzési rendszer rá is kiterjed éppúgy mint más államokra, melyek orosz gyémántot dolgozhatnak fel.

A G7 az orosz olaj szankciót is jobban ellenőrzi majd

60 dolláros ársapkát húzott a G7 az orosz olajra, de ezt a valóságban nemigen alkalmazzák. Így az orosz olaj jóval drágábban kel el a világpiacon, átlagosan 70 dollárért hordónként – írta meg a Politico. A G7 most úgy szigorította meg a szankciót, hogy a vevőknek igazolniuk kell: az orosz olajat 60 dollárért vagy olcsóbban vásárolták meg! Kérdés persze, hogy ez az igazolás mennyire lesz hiteles hiszen a csalásban sokan érdekeltek.

Az Európai Uniónak ezekután csatlakoznia kellene a G7 szankciókhoz hiszen a 60 dolláros ársapkát Brüsszel is támogatta. Alexander de Croo miniszterelnök kijelentette:

”remélem, hogy még a jövő heti uniós csúcstalálkozó előtt elfogadjuk a 12-ik Oroszország elleni szankciós csomagot.”

Az olajársapka 34 milliárd dollárt vett ki az oroszok zsebéből  tehát nem volt sikertelen, de az oroszok kijátszották harmadik országokon keresztül. A mostani szigorúbb ellenőrzésről szóló döntés azt jelentheti, hogy jóval kevesebb pénz érkezik Putyin háborús kasszájába, melyet elsősorban az olaj bevételekből tölt fel. Az orosz diktátor ezért is tárgyalt Szaúd Arábia trónörökösével, hogy megakadályozza az olaj árának csökkenését. Ukrajna 30 dolláros ársapkát javasolt az orosz olajra, de ezt sem a G7 sem pedig az Európai Unió nem fogadta el.

Kínában helyezték üzembe a világ első negyedik generációs atomerőművét

Konfuciusz szűkebb pátriájában kezdte meg működését az atomerőmű, amely a maga műfajában az első a világon – büszkélkedik a pekingi China Daily. A zöld energiát előállító Santung tartományban működő atomerőmű 93%-ban hazai termékekből épült fel.

“Az atomerőmű biztonságos működése volt a fő célunk” – hangsúlyozta Zsang Zuoji főkonstruktőr, aki elmondta a Hszinhua hírügynökségnek, hogy a negyedik generációs reaktor a HTGR technológia továbbfejlesztett változatát jelenti.

A negyedik generációs atomreaktorok célja a fenntartható fejlődés az energia termelésére, a tengervíz sótalanítására illetve hidrogén termelésére. Ezért telepítették a kínaiak a tengerpartra a negyedik generációs atomerőművet, amely a HTGR technológiával működik: high tempreture gas cooled reactor – magas hőmérsékletű gáz hűtéssel. A kínai Huaneng cég atomerőműve Santung tartományban 200 megawattos. Kína esküszik erre a technológiára: 2021-ben már két 100 megawattos ilyen erőművet üzembe helyeztek az országban. A kínaiak negyedik generációsnak nevezik a most üzembe helyezett atomerőművet, de nem biztos, hogy ezt külföldön is elismerik.

Mire lehet használni a negyedik generációs atomerőmű zöld energiáját?

“Az áram szolgáltatáson kívül hidrogén előállítása  is lehetségessé válik, de akár lakások fűtésére is alkalmas a zöld energia, melyet a negyedik generációs atomerőmű termel Santung tartományban”

– mondta Zsang Janszü, az atomerőmű igazgatója, aki hozzátette, hogy mindez része Kína duális karbon programjának, mely szerint 2030 után csökkennie kell a hatalmas ország karbon kibocsátásának, és el kell érnie a karbon semlegességet 2060-ra. Jelenleg Kína és az Egyesült Államok a világ két legnagyobb környezetszennyezője.

Kína nukleáris tervei nagyszabásúak, de a valóság kiábrándító

Az 1,4 milliárd lakosú ország azt tervezi, hogy a nukleáris energia mindinkább átveszi a hagyományos energia hordozók szerepét, Pekingben tisztában vannak azzal, hogy ez hosszútávú program: 2035-re az atomenergia adja majd az összes energiafelhasználás  10%-át, 2060-ra pedig a 18%-át.  Ehhez képest a kínai nukleáris program jelentős elmaradásban van: még idén szeptemberben sem teljesítette a 2020-as tervet, amely 58 gigawattos kapacitást irányzott elő – írja a Reuters. A hírügynökség hozzáteszi, hogy a most folyó COP 28 konferencián sok ország javasolta a nukleáris energia központi szerepét a klímaváltozás elleni harcban – köztük az USA, Franciaország és Japán -, de Kína nincsen köztük. Az aláíró 20 ország azt vállalta, hogy megháromszorozza nukleáris kapacitását 2050-re.

Kudarcba fulladt  a Nyugat olajszankciója Oroszország ellen

A G7 és az Európai Unió ársapkát húzott az orosz olajimportra tavaly decemberben. A brüsszeli Politico hozzájutott egy olyan friss jelentéshez, mely szerint az oroszoknak jelentős mértékben sikerült kijátszani ezt az olaj szankciót, emiatt tehát nem csökkent lényegesen Oroszország bevétele.

Hordónként 60 dollárban állapította meg az ársapkát a G7 és az Európai Unió, de az orosz olaj ennél lényegesen drágábban is vevőt talál a világpiacon. Oroszország persze így is megérezte az olaj szankciót hatását, mert körülbelül 34 milliárd dollárral kevesebbet kapott legfőbb export cikkéért ebben az évben. Ez derül ki a Centre for Research on Energy and Clean Air jelentéséből.

34 milliárd dollár körülbelül kéthónapos export bevételt jelent tehát a veszteség jelentős volt az orosz oldalon, de távolról sem akkora, amennyiben a nyugati világ és főként Ukrajna reménykedett.

Mennyiért árusítják most az orosz olajat a világpiacon? Átlagosan 70 dollárért. Hogy lehetséges ez amikor az olajszállító hajók 48%-ban a G7 vagy EU államok tulajdonában állnak vagy olyan biztosítókkal vannak kapcsolatban, akik ezekben az országokban vannak bejegyezve? Az ársapkát jelentős mértékben figyelmen kívül hagyják ezeknek az olajszállító hajóknak a tulajdonosai és a biztosítói, akiket nem is nagyon nyugtalanítanak különböző ellenőrzésekkel – állapítja meg a jelentés.

A legnagyobb kiskapu azonban az olajfinomítás:

India például óriási mennyiségben importál orosz olajat, majd ezeket finomítás után eladják a világpiacon anélkül, hogy ebből bármilyen probléma keletkezne. Az európai fogyasztók így nyugodtan használhatnak orosz olajat anélkül, hogy tudnának róla.

A számok magukért beszélnek: India 134%-kal növelte olaj importját Oroszországból az elmúlt évben. Ez hatalmas mennyiséget jelent: az orosz tengeri olaj export csaknem felét. India  üzemanyag exportja rakéta sebességgel ívelt felfelé az Európai Unió irányába. Ukrajna ezért kérte Brüsszeltől, hogy tiltsa be az ilyen háromoldalú olaj üzleteket.

Ez annál is nehezebben menne, mert az oroszok szellem flottát is használnak az olaj exportra, és ezért rendkívül nehéz kideríteni a nyersanyag származási helyét.

Ukrajna tiltakozik

“Az ársapka nagyon jó ötlet volt, de a gyenge pontja a rendszernek az ellenőrzés” – nyilatkozta a Politiconak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója. Oleg Usztenko szerint “ amikor az olaj szankciót bevezették egy évvel ezelőtt, akkor pánik tört ki az orosz piacon. Jelentős mértékben csökkenni kezdtek az orosz olaj jövedelmek. Erre megkezdődött a kiskapuk keresése, és ezeket azután meg is találták Oroszországban.”

Mit akar most Ukrajna elérni? Azt, hogy bárkit, aki megsérti az orosz olajszankciót bűnügyi eljárás keretében vonjanak felelősségre.

Mit szól ehhez Brüsszel?

“Kiábrándító, de nem igazán meglepő az, hogy az oroszok kijátsszák az olajszankciót”

– jegyezte meg filozofikusan egy magasrangú uniós diplomata, aki neve elhallgatását kérte a Politicotól.

Mit csinálnak most Brüsszelben?

“Gondolkodunk azon, hogy miképp lehetne bezárni a kiskapukat, de tudomásul kell vennünk, hogy a szankciók sohasem lehetnek 100%-ig hatékonyak.”

Mit jelenthet ez a gyakorlatban? A tizenkettedik szankciós csomagban az szerepel, hogy az olajkereskedőket és szállítókat kötelezni kell arra, hogy reális statisztikát készítsenek a szállított olajról. Elég ez?

“Ezzel lehet, hogy valamilyen mértékben csökken az oroszok bevétele az olaj exportból, de az igazán hatékony az lenne, ha szankciókkal fenyegetnék meg az olajkereskedőket és szállítókat” – állítja Janis Kluge, a német nemzetközi biztonságpolitikai intézet vezető munkatársa, aki szerint “a gyenge rubel és az erős olaj export megtölti az oroszok kasszáját még a 60 dolláros ársapkával is.”

Ezért Kijev azt javasolja, hogy 30 dolláros legyen az ársapka az orosz olajra. Az elmúlt évben ez az ársapka 49%-kal kisebb bevételt hozott volna Oroszországnak.

Az OPEC+ 80 dolláros olajárat akar

Nemrég megtartott ülésén az OPEC+, amelynek vezető ereje Szaúd Arábia és Oroszország meghosszabbította a visszafogást a kitermelésben, és  további csökkentést vállaltak a tagállamok “önkéntesen”, hogy magasan tartsa az olaj árát. Putyin orosz elnök Szaúd Arábiába és az Egyesült Arab Emírségbe látogat, hogy a helyszínen egyeztesse a legnagyobb olaj exportőrök érdekeit. Mind Szaúd Arábia mind pedig az Egyesült Arab Emirségek kérte felvételét a BRICS-be, amely az USA-val szembenálló szövetség. Kína és India, a BRICS vezető hatalmai az élen járnak abban, hogy segítsék Oroszországot az olaj szankció kijátszásában miközben maguk is szép haszonra tesznek szert eközben – derül ki a Centre for Research on Energy and Clean Air kutatóközpont jelentéséből.

Mit keres Putyin Szaúd Arábiában?

Az orosz elnök nem szívesen mozdul ki otthonról azóta, hogy háborús bűnösként körözik az ukrajnai háború miatt. Csak olyan országokban tesz látogatást, ahol biztos lehet benne: nem tartóztatják le.

A magyar miniszterelnök például Kínában találkozott az orosz elnökkel, ezt nehezményezte is az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Vlagyimir Putyin a héten Szaúd Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe látogat. Három témát vitat meg arab partnereivel: a közel-keleti kényes egyensúlyt, melyet veszélyeztet a gázai háború, az ukrajnai helyzetet és természetesen az olaj világpiaci jövőjét hiszen ettől függ az érintettek világgazdasági súlya is.

Az épp most Dubajban folyó környezetvédelmi világkonferencia jelentős részben az olaj és a  földgáz  jövőjéről  szól. A Közel Keletet  az olaj és  a földgáz tette fel a  világ térképére a
XX-ik században, de a XXI-ik század már egyértelműen arról szól, hogy a világ energia forrásai között mind kisebb szerepet kapjon a földgáz és a kőolaj.

Izrael ezért vált a nyugati világ  fontos szövetségeséből kétes kapcsolattá, melyet mind az Egyesült Államok mind pedig az Európai Unió mindinkább éreztet is Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, aki a múltban megrekedt, és 74 éves korában aligha képes a változásra.

Putyin hadserege jelen van Szíriában, melyet rendszeresen támad az izraeli légierő. Az orosz elnök meghívta a Hamász küldöttséget Moszkvába azt követően, hogy a terrorszervezet támadást indított Izrael ellen október hetedikén. A tárgyalásokon részt vett Irán külügyminisztere is. Irán, Szaúd Arábia és az Egyesült Arab Emírségek orosz támogatással jelentkeztek a BRICS USA ellenes szövetségbe.

Izrael, Szaúd Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyaránt felajánlották a közvetítő szerepet az ukrajnai háborúban. Valójában Putyin számára ez azért fontos, mert Szaúd Arábiával együtt döntő mértékben tudják befolyásolni az olaj világpiacot. Ez a nevezetes OPEC+.

A futball által megpecsételt olaj szövetség

Oroszország és Katar olajpénzekből vásárolták meg a futball világbajnokságot az USA orra elől. A bosszú nem késett: az amerikaiak lebuktatták a FIFA egész korrupt vezérkarát. Ettől függetlenül megtartották a futball világbajnokságot Oroszországban és Katarban. 2018-ban az orosz csapat épp Szaúd Arábia ellen játszotta a nyitó mérkőzést a világbajnokságon. Az oroszok fölényesen győztek, de ez egyáltalán nem zavarta a díszpáholyban vendégeskedő Mohamed bin Szalman herceget, hogy megkösse az olaj paktumot Putyinnal. Szalman, Szaúd Arábia királya korábban maga is ellátogatott Oroszországba, hogy jelezze: vége az évtizedekig tartó vallás háborúnak Moszkva és Mekka között. A bolsevik rendszer vörös posztó volt a Mekkát és Medinát felügyelő szaúdi uralkodók előtt.

Mind Oroszország mind Szaúd Arábia magas olajárat akart, és mint a világ két legnagyobb exportőre, ezt befolyásolni is tudta.

Az OPEC+ ezért visszafogja az olaj kitermelést, hogy magasan tartsa az olaj árat.

Hiába alkalmaz ársapkát az orosz olajra a nyugati világ az ukrajnai háború miatt, Putyin mégiscsak drágábban adhatja el olaját a világpiacon Kínán, Indián, Törökországon és más államokon keresztül. Az OPEC+ nemrég tartotta meg ülését, melyen nemcsak, hogy fenntartották a kitermelés visszafogását, de néhány tagállam “önkéntes” felajánlást tett további csökkentésre. Szaúd Arábia járt elől a jó példával: a korábbi napi kétmillió hordóra rátett még egymillió hordós visszafogást. Oroszország meghosszabbította korábbi napi 500 ezer hordós vállalását, Irak 223 ezer hordóval, az Egyesült Arab Emírségek 163 ezer hordóval csökkentik a napi olaj kitermelést, hogy a kínálatot mérsékelve  magasan tartsák az árat. A döntés után fel is ment az olaj ára 80 dollár fölé.

Mit keres Putyin Szaúd Arábiában?

Az orosz elnök nem szívesen mozdul ki otthonról azóta, hogy háborús bűnösként körözik az ukrajnai háború miatt. Csak olyan országokban tesz látogatást, ahol biztos lehet benne: nem tartóztatják le. A magyar miniszterelnök például Kínában találkozott az orosz elnökkel, ezt nehezményezte is az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Vlagyimir Putyin a héten Szaúd Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe látogat. Három témát vitat meg arab partnereivel: a közel-keleti kényes egyensúlyt, melyet veszélyeztet a gázai háború, az ukrajnai helyzetet és természetesen az olaj világpiaci jövőjét hiszen ettől függ az érintettek világgazdasági súlya is.

Mi lesz jövőre?

Vlagyimir Putyin minden bizonnyal azért látogat Szaúd Arábiába, hogy ezt megbeszélje Mohamed bin Szalman trónörökössel, aki hasonló módszerekkel uralkodik a sivatagi királyságban mint az orosz elnök a saját hazájában. Putyin elnök lelövette Politkovszkaja újságírónőt, aki bírálta a csecsenföldi vérengzést. Gyilkosa most nemzeti hőssé vált hiszen a börtönből kijövet az ukrajnai fronton “bizonyított”.

Mohamed bin Szalman herceg öccse, Szaúd Arábia akkori washingtoni nagykövete a szent Koránra esküdött meg Kashoggi ellenzéki újságírónak, hogy nem esik bántódása, ha felkeresi hazája isztambuli főkonzulátusát, hogy meghosszabbítsa útlevelét. A szerencsétlen újságíró, aki a Washington Postnak dolgozott az Egyesült Államokban, el is ment a főkonzulátusra Isztambulba, de élve nem jött ki onnan. Szaúdi kommandósok megfojtották, majd feldarabolták. Joe Biden fogadkozott, hogy nem áll szóba a véreskezű szaúdi trónörökössel ezekután. Amikor a magas amerikai infláció miatt szüksége volt arra, hogy több szaúdi olaj legyen a világpiacon, mégiscsak elzarándokolt Szaúd Arábiába, ahol mosolyogva mindent megígértek, majd csak nevetségesen kis mértékben emelték az olaj kitermelést, hogy megmutassák az USA elnökének: a sivatagi királyság a saját szabályai szerint játszik a nemzetközi sakktáblán. Aztán pedig Szaúd Arábia belépett a BRICS-be, mert Mohamed bin Szalman trónörökös meg akarja mutatni a nyugati világnak: van alternatíva!

Amíg az olaj fontos a világnak addig egy orosz-szaúdi csúcs mindenkit érdekel hiszen végső soron ettől függ, hogy mennyiért tankol a benzinkútnál.

Kaotikus évtizedek jönnek, de a mesterséges intelligencia megmentheti a világot – mondja Roubini

Geopolitikai válság fenyegeti a világot – jósolja a Végzet közgazdásza az ukrajnai háborúra és a gázai konfliktusra utalva, de szerinte az USA és Kína kapcsolata a meghatározó. Márpedig ez “jéghideg” maradt a Biden Hszi Csin ping találkozó után is – írja a Project Syndicate oldalon Nouriel Roubini.

“A hidegháború az Egyesült Államok és Kína között azt jelentheti, hogy egyre inkább darabokra szakad a világgazdaság, a globális ellátási láncok egyre jobban balkáni jellegűek lesznek. A neoliberális szabadkereskedelem kimegy a divatból , és visszatér a nemzeti iparfejlesztés kora. A kereskedés biztonsága válik fontossá. A világ mindinkább kettéválik gazdasági, pénzügyi és technológiai szempontból.”

Nouriel Roubini 10 megatrend, mely fenyegeti a világot  című könyvében azt fejtegette, hogy adósságválság fenyegeti az egész világot:

“A háztartások, a vállakozások, a pénzpiacok és az államok adóssága nem érte el a globális GDP 100%-át a hetvenes években, de 1999-ben már annak 200%-ára emelkedett. Tavaly ez 350% volt. Ne higgyük, hogy ez a jelenség csak a fejlett országokat érinti: náluk 420%, de Kínában is 300%!

Nagyon magas volt az adósság arány szinte mindenütt, de ez addig nem okozott nagy problémát amíg a kamatok alacsonyak voltak. Emiatt és a mennyiségi lazítás következtében sok olyan cég és pénzintézet is túlélte a fizetésképtelenséget, amelyeknek meg kellett volna bukniuk.

A Covid pandémia idején újra nagy hiteleket kaptak, hogy túléljék a fizetésképtelenséget. Ráadásul elkezdtük vásárolni a junk bond kötvényeket, hogy így támogassuk a magángazdaságot. Én zombiknak nevezem ezeket a vállalkozásokat és pénzintézeteket, amelyek túlélték a válságokat, mert mindig defláció következett be. Csakhogy ez végső soron inflációhoz vezetett el, és a hetvenes évek óta először a világgazdaság újra szembekerült ezzel. A zombik számára a kamatláb emelése – az infláció elleni logikus lépés – végzetes lehet. Ennek eredménye

recesszió lehet az Egyesült Államokban jövőre”

– jósolja Nouriel Roubini.

Aki rámutat arra, hogy a jövő évi válság más lesz mint a 2008-as, melyet elsőként jósolt meg. Akkor ugyanis az ingatlan piac omlott össze, és nemcsak az Egyesült Államokban: Izlandon, Írországban, Spanyolországban, Görögországban, részben Olaszországban, és még Dubajban is. A problémát elsősorban az jelentette, hogy a cégeket nem annyira a bankok finanszírozták hanem mindenféle árnyék pénzintézetek, kockázati alapok stb…, de alacsonyak voltak a kamatok, és ezért majdnem mindenki megmenekült. Csakhogy most magas a kamatláb,

“már nem lehet az üres sörös dobozt tovább rugdosni az úton.”

Nagyon sok minden kiválthatja ezért a minden eddiginél nagyobb adósságválságot. “Ezért írom a könyvemben, hogy minden adósságválságok anyja fenyeget. Tételezzük fel, hogy már be is köszöntött a recesszió: mind a háztartások mind a vállalatok jövedelme csökken. A másik oldalon az értékpapírok ára is esik. A készpénz sem nyújt menedéket, mert az infláció azt is megcsapolja. Mindenki belekerülhet a Bermuda háromszögbe: csökken a munka jövedelme, kevesebbet érnek az értékpapírjai, közben viszont fizetni kell nemcsak a számlákat, de törleszteni kell az adósságot is. Emiatt azután a bankok és más pénzintézetek, melyek kölcsönzéssel foglalkoznak, maguk is nehéz helyzetbe kerülhetnek. Akkor aztán közbeléphet az állam, hogy megmentse a magánszektort. Ez azt jelenti, hogy a magánadósság államadóság lesz. Csakhogy az államokat magán bankok és pénzintézetek finanszírozzák.

Az eurozónában ez következett be: az államok megmentették a bankokat. Csakhogy ezzel felmerült az államok fizetésképtelenségének réme, amely azután azokat a bankokat is fenyegette, melyek ezeket az államokat finanszírozták – mondta korábban a McKinsey Forward Thinking adásában az immár nyugdíjas Nouriel Roubini.

A globalizációnak vannak nyertesei és vesztesei

Az adósságválság mellett a globalizáció visszafordulása is fenyegető megatrend lehet a jövőben Nouriel Roubini szerint. A New York mellett élő közgazdász elmondta magáról, hogy ő igazi világpolgár: Isztambulban született perzsa zsidó családban, közgazdasági tanulmányait Itáliában végezte, majd az Egyesült Államokban folytatta, ahol nemrég ment nyugdíjba mint egyetemi professzor. Könyvében rámutat arra, hogy kezdetben a globalizáció ellenfelei azok voltak, akik vesztesnek érezték magukat: a munkások a fejlett világban. Az ő munkahelyeik váltak outsourcing áldozatává hiszen Kínában olcsóbb volt a munkaerő. Persze nemcsak ezért vándorolt ki a termelő tőke Kínába és más fejlődő országokba: a környezetvédelem ott nem prioritás. “Most azután jön a geopolitika” – mondja Nouriel Roubini arra utalva, hogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. A szabadkereskedelem helyét elfoglalta a biztonságos kereskedés elve.

A globalizáció visszafordulása már a nagy pénzügyi válsággal megkezdődött. Nem arról van szó, hogy megszűnne a globalizáció hanem lelassul, egyes területeken visszafordul.

A világon az első nagy globalizációs folyamat 1870 és 1914 között ment végbe, ezt a korszakot zárta le az első világháború, amely megindította a nagyarányú deglobalizációt. Ezzel együtt megjöttek a kereskedelmi és valuta háborúk a harmincas években a nagy visszaesés idején. A második világháború után a nagy nemzetközi szervezetek – GATT, WTO szabályozták a nemzetközi kereskedelmet. Most ezt nem szüntetik meg, de a regionális kereskedelem felértékelődik. Miért jelenthet ez óriási fenyegetést a jövőben?

“Ha a biztonságot a hatékonyság elé helyezzük, akkor ezzel drágábban termelünk, és előidézhetünk stagflációs válságot. Ráadásul a kereskedelmi háborúk gyakran nem mások mint proxy háborúk a nagyhatalmak között. Ezért nem szabad alábecsülni a globalizáció visszafordulását”

– hangsúlyozza a Végzet közgazdásza.

Aki szerint stagfláció fenyeget majdnem minden fejlett gazdaságot. A hivatalos inflációs cél ugyanis 2%, és bár szinte mindenütt csökken az áremelkedés üteme, de ettől a céltól még nagyon is messze jár.

Miért magas az infláció?

“Mert a Covid pandémia idején a legtöbb helyen rendkívül laza pénzügyi politikát folytattak. Ezenkívül a világkereskedelmet ellátási sokkok zavarták meg: ilyen volt maga a Covid pandémia is, de azután jött az ukrajnai háború majd pedig a gázai konfliktus. Ezek a tényezők visszafogták a növekedést a gazdaságban viszont inflációt eredményeztek.”

Még egy tényező erősítheti a stagflációt, melyet a Végzet közgazdásza igencsak valószínűnek tart a világgazdaságban: ez pedig az elöregedés általános tendenciája. Ez már nemcsak a fejlett államokat jellemzi, de az olyan országokat is mint Kína vagy Oroszország. Az öregek általában nem termelnek, nem vállalkoznak hanem megtakarítanak. A fiatalok viszont termelnek és vállalkoznak, és emellett félre is tesznek pénzt. Ennek is stagflációs hatása van a világgazdaságra. A munkabérek is emelkedhetnek a fejlett országokban hiszen a migrációt egyre jobban korlátozzák. Ez is inflációs hatású folyamat. A megatrendek ezért a tartós stagfláció irányába mutatnak. Nouriel Roubini szerint ez jellemezhető majd az egész előttünk álló évtizedet is a világgazdaságban.

“Ma más világban élünk mint az 1945 utáni évtizedekben. Mega fenyegetések tűnnek fel a láthatáron. 75 évig béke és prosperitás jellemezte a világot 1945 után, de ennek vége. Ezért az a gondolat, hogy a jövő olyan lesz mint a múlt, elég az extrapoláció valószínűleg téves. Nekünk ugyanis más problémákkal kell szembenéznünk hiszen például a környezetvédelemről korábban szinte nem is hallottunk.“

Mára azonban kiderült, hogy a küzdelem a klímaváltozás ellen igencsak drága.

“Sokan feltételezik, hogy ezek a többezer milliárd dolláros beruházások a klímavédelem elleni harcban gyorsítják a gazdaság növekedését, de ez nem így van. Olyan ez mint a háború utáni helyreállítás. Ráadásul a Nemzetközi Valuaalap és a Világbank becslései szerint a fejlődő államok 60%-a , és a felzárkózó államok 25%-a nem lesz képes az adósságát finanszírozni vagyis annak átütemezésére kényszerül. Emiatt komoly belpolitikai válságok alakulhatnak ki. Latin Amerika nagy részén baloldali populista rendszerek uralkodnak” – írja Nouriel Roubini, aki nyilvánvalóan még az argentin elnökválasztás előtt írta meg cikkét hiszen ott egy Trump követő szélsőjobboldali politikus jutott hatalomra, aki úgy akarja kezelni a 143%-os inflációt és az ország adósságválságát, hogy áttérne a dollárra a pénzügyi életben.

“Ha félünk szembenézni ezekkel a problémákkal és fenyegetésekkel, akkor könnyen végezhetjük úgy mint 1945 előtt amikor a nagyhatalmak ellentétei világháborúhoz vezettek” – hangsúlyozta Nouriel Roubini, aki könyvet adott ki a világot fenyegető tíz legnagyobb fenyegetésről.

A mesterséges intelligencia mentheti meg a világgazdaságot

Drámai mértékben átalakíthatja a világgazdaságot a mesterséges intelligencia, amely egyszerre gyorsíthatja fel a növekedést és a munkahelyek megsemmisítését. “Van olyan forgatókönyv is, amely azt jósolja, hogy a mesterséges intelligencia segítségével elérhető lenne évi 10%-os gazdasági növekedés, de közben a munkanélküliség megközelíthetné akár a 80%-ot is. Ez húsz év múlva realitás lehet.”

Ez önmagában is nyilvánvalóan nagy probléma, de “valószínűleg tovább növekedne az egyenlőtlenség a társadalomban. Ha valóban évi 10%-os lenne a növekedés a mesterséges intelligencia hatására, akkor nagyobb lenne a torta, melyet szét lehet osztani a társadalom tagjai között. Ehhez persze fenn kell tartani azt a vezető szerepet, melyet az Egyesült Államok jelenleg a mesterséges intelligencia terén élvez. A stagflációs hatások középtávon visszafoghatják a gazdasági növekedést, és fokozhatják a fenyegetést a társadalom stabilitására és a geopolitikai ellentétekre. Ezért a mi fő prioritásunk az kell, hogy legyen: éljük túl a következő kaotikus évtizedeket!” – tanácsolja Nouriel Roubini a Project Syndicate oldalon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK