Hasznos

Hideg van Európában mégsincs pánik a földgáz piacon

Az újév lehűlést hozott Európában, ahol a fűtés emiatt több földgázt igényelt mint korábban, de a hollandiai gáztőzsdén nem tört ki pánik: 30 euró körül jár egy megawattóra ára.

Izgalomra pedig lenne ok, és nemcsak a hideg miatt. Európa cseppfolyósított földgáz ellátása jelentős részben a Szuezi csatornán keresztül érkezik a Közel Keletről főként Katarból. A Vörös tengeren viszont háború dúl: az Irán által támogatott huszi lázadók rakétákkal és drónokkal támadják a kereskedelmi hajókat, melyeket az USA által irányított nemzetközi hadi flotta védelmez. Sok kereskedelmi hajó immár elkerüli a Szuezi csatornát, mert túlságosan nagy a kockázat és a biztosítási felár. Afrika megkerülésével jutnak el Európába, ez viszont szintén jócskán megemeli a költségeket. Katar cseppfolyósított földgázt szállító hajói vígan kelnek át a Vörös tengeren. Miért?

Katar kiváló kapcsolatot ápol az iszlamista terroristákkal

A Hamász politikai központja Katarban van, ott élnek a legfőbb vezetők. A háború előtt Katar volt a gázai övezet legfőbb szponzora. Az izraeli túszok kiszabadításáról és a fegyverszünetről Katarban tárgyaltak. Ott járt a Moszad főnöke, de megfordult Katarban a CIA igazgatója is. Katar jó kapcsolatban áll Iránnal, amellyel közösen birtokolják a világ legnagyobb földgázmezőjét. Ugyanakkor Irán legfőbb ellenfele, az Egyesült Államok a legnagyobb közel-keleti támaszpontját épp Katarban tartja fenn. A dúsgazdag emírség, melynek legfőbb exportcikke a cseppfolyósított földgáz, joggal számít arra, hogy az Irán által támogatott huszi lázadók az ő kereskedelmi flottáját megkímélik. Eddig ez így is történt.

Ha alacsony a nemzetközi ár, akkor a magyar fogyasztók miért fizetnek érte olyan sokat?

Azok, akiknek a fogyasztása meghaladja a rezsivédelmi szintet, méregdrágán kapják a földgázt Magyarországon. A kormány indoklása a rendszer bevezetésekor a magas nemzetközi földgázár volt, de ez időközben jelentősen csökkent. Érdekes, hogy a statisztikai hivatal szerint bár a földgáz ára hétszeresére emelkedett 2023-ban, ez mégiscsak 0,7%-kal mérsékelte az árindexet miközben a fogyasztói árak nem változtak. Így jött ki az 5,5%-os inflációs eredmény decemberre, amelyre oly büszke a kormány.  Csakhogy másfél éve változatlan a földgáz ára Magyarországon: a rezsi védelmi rendszeren belül 102 forint egy köbméter afölött 767 forint. Hogy lett ebből infláció csökkentő tényező? Úgy, hogy a statisztikai hivatal átlagosan 147 forintot becsült tavaly decemberre a lakossági fogyasztásban! Miért?

Mert a lakosság az áremelés miatt elkezdett spórolni: míg kezdetben a háztartások 22%-a fogyasztott a kijelölt szint fölött, 2023 decemberre ez lement 10%-ra.

A 767 forintos ár így is hihetetlenül magas, és ezt ma már semmi sem indokolja. A kormány mégsem csökkenti, mert az államkassza nem áll jól, minden bevételre szüksége van hiszen a rezsi csökkentés rendszere igencsak drága. Júniusban lesznek az önkormányzati és európai választások, az Orbán kormány a hírek szerint azt fontolgatja, hogy erre időzítve bejelent majd valamiféle földgázár csökkentést. Akkorra

már véget ér a fűtési szezon vagyis a fogyasztók nemigen profitálnak belőle,

de propagandának jó hiszen az átlagpolgár költségvetésében a rezsi jelentős tétel. Magyarország persze nem Katarból hanem Oroszországból importálja a földgáz nagy részét, de augusztus huszadikán a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén itt járt a katari emír is, az iszlamista terrorizmus egyik fő támogatója. Az Orbán kormány diverzifikálni akarja a földgáz importját, mert a függés Oroszországtól semmiképp sem előnyös. Putyin az ígérete ellenére nem adja olcsóbban a földgázt Orbán Viktornak. Igaz viszont, hogy meg nem erősített hírek szerint a magyar miniszterelnök személyesen profitál az orosz gázüzletből. Ezt a világot a katari emír is jól ismeri hiszen ő vásárolta meg a 2022-es futball világbajnokságot lefizetve a FIFA egész vezérkarát, és megvéve Sarkozy akkori francia elnök kedvenc futball csapatát, a Paris Saint Germaint.

A dán Karikó Katalin, aki Európa rekorderré tette cégét

Interjú a dán feltalálóval, aki fogyasztó injekciójával Európa rekorderré tette a Novo Nordisk gyógyszergyárat, melynek értéke az év végén meghaladta a Daimler-Benz, a Bayer, a Lufthansa és a BMW összértékét. Ez a több mint 400 milliárd euró  magasabb mint Dánia egész GDP-je. Lotte Bjerre Knudsent a hamburgi Der Spiegel tudósítója érte el.

“Engem nem nagyon érdekel a pénz, én szocialista vagyok. Mi itt Skandináviában arra tanítjuk a gyerekeket már egészen kis koruk óta, hogy mindent csapatban kell csinálni. Nem egyénileg kell érvényesülni hanem a lényeg a csapat sikere. Én 34 éve vagyok a cégnél, de még egyszer sem kértem fizetésemelést. Persze kapok pénzt a találmányom miatt, de nem hajtok erre. Nem hiszem, hogy a pénz, a kapitalizmus boldoggá tenné az embereket. A cégemnél, a Novo Nordisknál sohasem magamnak kértem fizetésemelést hanem azért harcoltam, hogy adjanak több pénzt a tudományos kutatásra. Egyébként nincsen szabadalmi jogom, ezt átadtam a cégnek amikor beléptem ide.”

Knudsen asszony fejlesztette ki a fogyást elősegítő injekciót, a GLP1-et. Ezt megelőzően a dán kutató kifejlesztette a Wegovy-t, amely forradalmasította a súlycsökkentést. Ez a gyógyszer ugyanis arra serkenti a hasnyálmirigyet, hogy termeljen több inzulint, és egyúttal előidézi a teltségérzést, így a páciensek korábban leállnak az evéssel. A légitársaságok máris azzal számolnak, hogy a jövőben csökkenthetik az üzemanyag kiadásaikat hiszen az utazóközönség súlya várhatóan jelentős mértékben karcsúsodik majd.

“Mindig reménykedtem abban, hogy találok valamilyen gyógyszert a túlsúlyosak számára hiszen rengeteg panaszt hallottam arról, hogy milyen nehezen tudnak leállni az evéssel. Eddig ezek az emberek annyit ettek állandóan mint húszéves korukban, most pedig végre normális életet élhetnek. Most már azon gondolkodom, hogy milyen új kutatásba foghatnék. Ebből a szempontból örülök, hogy a Novo Nordisk sok pénzt kap a találmányomért, mert így jobban érvelhetek amellett, hogy költsenek többet a tudományos kutatásra.”

A súlycsökkentő gyógyszer és injekció drága

Már ma is megfigyelhető, hogy a túlsúlyos polgárok többsége szegény, de a jövőben ez talán még inkább így lesz hiszen nem mindenki tudja megengedni magának a gyógyszert illetve az injekciót.

“Megpróbálok nem túlságosan aggódni a gyógyszerek ára miatt, mert nagyon komplex kérdésről van szó. Általában beletelik egy időbe, hogy az új gyógyszer mindenkihez eljusson.”

Házon belül nagy harcok folytak a súly csökkentő gyógyszer körül, ez ugyanis mérsékelheti az inzulin szükségletet márpedig ez a Novo Nordisk legfőbb bevételi forrása.

“Igaz, hogy harcokat kellett vívnom azért, hogy legyen súly csökkentő injekció. A korábbi elnök-vezérigazgató gyakran viccelődik azon, hogy ő mennyire nem hitt abban, hogy valóban lehet találni egy olyan gyógyszert, amely hatékonyan csökkenti a páciens súlyát. Miközben sokan bíráltak, azért hagytak kutatni. Én mindig nagyon odafigyeltem a bírálatra, ha az tudományos körből érkezett. Róma sem egyetlen nap alatt épült föl, sokat kellett dolgozni az új gyógyszereken. Folytatni akarom a kutatást, mert még nagy feltáratlan terület van a súlycsökkentés terén. Ezenkívül nemrég egy stroke sújtott le nálunk a családban, és ez is motivál.

A súlycsökkentő gyógyszer esetleg hatásos lehet az Alzheimer kór ellen is, de ezt orvosilag még nem bizonyították be. A szívleállás ellen viszont a GLP1 gyógyszerek fenomenális eredményt produkálnak. Ez azzal magyarázható, hogy ezek a gyógyszerek enyhítik a gyulladások hatását az egész szervezetre.”

Elon Musk, a Tesla, a SpaceX és az X fura ura, a világ leggazdagabb embere a dán kutató gyógyszerével fogyókúrázik.

“A férjem Teslat vezet, ezért Elon Musk közel áll hozzám. Én magam imádok enni, de visszafogom magam. Ezért reggel 11 előtt és éjfél után nem eszem semmit. A fogyókúra megtanított arra, hogy milyen nehéz nemet mondani valamilyen ételre például azokra a remek tortákra, amelyeket nálunk az összejöveteleken adnak. A túlsúlyos embereket általában hibáztatják, hogy miért nem fogják vissza magukat, de valójában gyakran sokkal inkább genetikáról és biológiáról van szó. Ha engem kérdeznek erről, akkor én óvatosan csak annyit válaszolok: ha sokáig akar élni, akkor vigyázzon magára! Nem ajánlom senkinek sem a saját gyógyszereimet” – nyilatkozta a Der Spiegelnek a forradalmi súlycsökkentő gyógyszerek és injekció feltalálója, aki Európa leggazdagabb cégéve tette gyógyszergyárát, a dán Novo Nordiskot.

Fűtés szennyvízzel

A forró szennyvizet már 2010 óta használják fűtésre Vancouver egyik elővárosában, és Kanadában most másutt is azt tervezik, hogy átveszik ezt a gyakorlatot, amely elősegítheti a zöld átmenetet.

6210 lakás False Creekben, Vancouver egyik elővárosában a szennyvízzel fűt, és a nagy hidegben sincsen probléma ezzel. Ebben a kanadai elővárosban éppúgy mint a világ legnagyobb részén a szennyvizet óriási víztárolókban megtisztítják, és azután visszavezetik a hálózatba, de észrevették, hogy közben elvész a hő. Pedig hidegben az utcák gőzölögnek, mert a meleg szennyvíz “az utcát fűti”, és elolvasztja a havat.

Nagy Britanniában is felfedezték ezt a lehetőséget, de egyelőre csak a kutatók – írja a BBC portál. A London South Bank University kutatói kimutatták, hogy az Egyesült Királyság naponta 1,6 milliárd liter szennyvizet használ el, és ebből több mint 20 terrawatt óra energiát nyerhetne az ország. Ezzel 1,6 millió lakást lehetne fűteni. Az USA-ban ezek a számok egészen kolosszálisak: 350 terrawatt óra energiáról van szó minden évben, és ez 30 millió otthon fűtését tenné lehetővé!

300%-os hatékonyság

Vancouverben az energia központot a víztároló fölé telepítették, hogy könnyű legyen az meleg kinyerése a szennyvízből, melynek a hőfoka általában 20 Celsius körül mozog. “Ez a hőmérséklet állandó még a nagy hideg esetében is, ezért 300%-os hatékonysággal tudjuk működtetni az energia központot” – büszkélkedik annak vezetője Vancouverben.

False Creek Heat Exchange

Az Európai Unióban is nagy lehetőség lenne a szennyvíz hőjének kihasználása hiszen az épületek fűtésére és hűtésére megy el az összes energia felhasználás 40%-a.

Az épületek melegház hatása ezért óriási. Vancouverben ez több mint 50%. Miért? Mert a kanadai nagyváros energiahálózatát földgáz erőművekből látják el árammal illetve a fűtést gázzal oldják meg sokhelyen.

Miért nem használják a szennyvíz fűtést másutt is?

“Nagyon sok alternatív energia forrást egészen egyszerűen kidobunk az ablakon. Nagyon kevéssé hatékony az energia gazdálkodásunk” – nyilatkozta a BBC-nek az amerikai Cornell egyetem professzora. Semida Silveira szerint az Egyesült Államok karbon kibocsátását már most a felére lehetne csökkenteni azzal, ha javítanák az energia gazdálkodás hatékonyságát. Miért nem csinálják?

“Mert az energiahatékonyság láthatatlan”

– mondja a Cornell egyetem professzora.

A Nemzetközi Energia Ügynökség – IEA – ezt úgy fogalmazza meg, hogy az energia hatékonyság az első számú üzemanyag a zöld átmenetben.

A Danfoss nemzetközi energia ügynökség felmérése szerint hogyha sikerülne összegyűjteni a jelenleg jórészt elpazarolt plusz energiát mint például a szennyvíz hőjét, akkor az Európai Unió energia mérlege nagyon kedvezően alakulna, mert a téli fűtést nagyrészt meg lehetne ebből oldani.

Csakhogy ez nincs ingyen:

“A nagy kérdés az, hogy ki fizeti az energia hatékonyság növelését“

– hangsúlyozza a Cornell egyetem professzora.

Vancouverben mindenesetre bejött a szennyvízfűtés: a lakások tulajdonosai vagy bérlői alacsony számlákat fizetnek. Ezért az előváros bővíti az energia központ kapacitását 3 megawattról 9 megawattra ugyanis mind többen érdeklődnek szennyvizes fűtés iránt. A bővítést jelentős részben abból az ingyenes támogatásból fedezik, amely a zöld átmenet elősegítését célzó alaptól jön. “A további fejlesztéshez már szükségünk lesz az önkormányzat pénzére is” – mondja az energia központ vezetője. Az önkormányzatok is érdekeltek lehetnek ebben hiszen a szennyvíz tisztítás 30-40%-ot jelent a villanyszámlából Észak Amerikában.

Európában  a jó példa Aarhus Dániában, mert ott a víztisztító központ több energiát termel mint amennyit elfogyaszt ugyanis felhasználja a szennyvíz hőenergiáját is. Ha ezt kiterjesztenék az 5,8 milliós Dániára, akkor ez 600-700 megawattóra pluszt jelentene

– állapította meg a dán Víz és Szennyvíz társaság.

A változás már megkezdődött – állítja a Cornell Egyetem professzora: ”Régebben a városatyák és a tervezők elsősorban azzal foglalkoztak, hogy miképp lehet kihasználni a város területét illetve hogyan lehet megszervezni legjobban a közlekedést, ma már viszont mind fontosabb szempont az energia gazdálkodás. A technológia már megvan a szennyvíz hőjének hasznosítására, de a nagy kérdés az, hogy ki fizet a rendszer bevezetésért?” – mondta a Cornell egyetem professzora a BBC tudósítójának.

Németország idén is Európa beteg embere marad

Azt jósolják azok a szakértők, akik a közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkoztak, hogy Németország továbbra is beteg gazdasági eredményeket produkál az idén. A Kieli Világgazdasági intézet igazgatója egyenesen úgy fogalmazott, hogy Németország az út végére ért, mert elmúlt az olcsó orosz gáz, dinamikusan fejlődő kínai piac és a Pax Americana ideje.

“Nem akarok vitatkozni azon, hogy a német GDP+ vagy -0,2%-ot mutat-e, a lényeg az, hogy stagnálunk” – foglalta össze Németország gazdasági jelenlegi helyzetét a Landesbank Baden Württemberg vezető közgazdásza. Moritz Kraemer hasonlata:

“olyanok vagyunk mint a hullámlemez, mozgunk ugyan, de padlót fogtunk.”

Miért?

Az első és legfontosabb ok az infláció: a vásárlók visszafogják magukat, és nem költenek. A második ok a világgazdaság helyzete, ahol ugyanez tapasztalható: csökken a kereslet a német áruk iránt pedig az export szokta kirántani Németországot a bajból.
Harmadik tényező: a magas energia árak miatt sok beruházást felfüggesztettek, mert a döntéshozók kivárnak. Vagy ami még rosszabb: külföldre viszik a beruházásokat, elsősorban az Egyesült Államokba vagy Kínába, távol Európától.
Negyedik ok: a zöld átmenet sokba kerül különösen, hogy a német gazdasági miniszter, a zöldek vezetője is.

Amikor már mindenki azt hitte, hogy ennél rosszabb már nem lehet a helyzet, akkor az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy alkotmányellenes egy 60 milliárd eurós költségvetési tétel, amely a zöld átmenetet és a korszerűsítést szolgálta volna a 2024-es költségvetésben.

A parlament mindenütt másutt megtehetné, hogy új költségvetési törvényt szavaz meg, de nem Németországban, ahol a törvény plafont szab az államadósság növekedésének. Ez a 2009-es törvényt szigorúan határt szab az épp aktuális kormány kiadásainak, mert előírja a kiegyensúlyozott költségvetést. A 60 milliárd eurót úgy sikerült korábban elfogadtatni, hogy a pandémia miatt átmenetileg felfüggesztették ezt a törvényt.

Hosszas viták után a kormány úgy döntött , hogy meghosszabbítja a költségvetési plafon felfüggesztését 2023-ra, a 2024-es költségvetést pedig jelentős mértékében megnyirbálták. Ez legkevesebb 0,5%-kal csökkenti az idei gazdasági növekedést – jósolja a gazdasági minisztérium Berlinben.

“Az alkotmánybíróság döntése után a kormány megszorító intézkedésekre kényszerül, és ez visszafoghatja a növekedést”

– hangsúlyozza Thomas Gitzel. A VP Bank vezető közgazdásza szerint ezzel Németország igencsak nagy bajba juthat.

A baj az, hogy Brüsszel már az alkotmánybíróság döntése előtt is azt jósolta, hogy 2024- ben a német gazdaság növekedése mindössze 0,8% lesz. Hivatalosan a német kormány 1,4%-os növekedést tervez 2024-re, de sokan kételkednek ebben.

Az OECD szerint a német GDP mindössze 0,6%-kal növekedhet az idén.

Az ukrajnai háború nagy csapás a német gazdaságra

“Az energiaválság jóval nagyobb hatással van Németországra mint más államokra, mert a német gazdaság rendkívüli mértékben függött az orosz gáztól. Erre építette hosszú távú elképzeléseit a német ipar, amely most jóval drágább energiával kevésbé versenyképes a világpiacon mint korábban. Ennek következtében a német gazdaság hosszú távon stagnálhat, 2024-ben pedig még csökkenhet is a GDP. Ezt jósolja a Deutsche Bank szakértője. Stefan Schneider szerint a német gazdaság idén is mínuszban lesz.

A problémákat így összegezte a Kieli Világgazdasági intézet igazgatója:

“A német gazdaság hosszú távon azzal számolt, hogy olcsón importálhat földgázt Oroszországból. Berlinben ezenkívül úgy vélték, hogy tovább folytatódik a kínai gazdaság dinamikus növekedése, Németország legjelentősebb kereskedelmi partnere továbbra is kiemelkedően teljesít, harmadszor pedig a német döntéshozók végtelennek tekintették a Pax Americanat vagyis, hogy a világgazdaság békés körülmények között fejlődhet, mert az Egyesült Államok garantálja Európa biztonságát. Mindhárom feltevés megdőlt, ezért Németország az út végére jutott” – fejtetteki Moritz Schularick a Kieli világgazdasági intézet igazgatója.

A kínai BYD legyőzi a Teslát?

A kínai óriás, amely Magyarországon is épít gyárat, már második éve több autót gyártott mint a Tesla, amelynek vezére a világ leggazdagabb embere, Elon Musk.

Valamivel több mint 3 millió autót értékesített a BYD – Build Your Dreams – kínai óriás, a Tesla még nem tette közzé a tavalyi eredményeket. Háromnegyed év alatt a Tesla 1,35 millió elektromos autót adott el, nem valószínű, hogy elérte volna a 3 milliós határt 2023- ban. A kínai cég már tavalyelőtt  is megelőzte a Teslát, mert 1,88 millió elektromos autót állított elő míg Elon Musk gyárainak csak 1,37 milliót sikerült.

Ez a statisztika persze kissé beugrató, mert a Tesla kizárólag elektromos autókat gyárt míg a BYD hibrideket is.

Ráadásul a kínai cég autói többnyire az olcsóbb kategóriában vannak, ezért is oly kelendők viszont kisebb profitot hoznak. A BYD eredményeinek közzététele után csökkent a cég részvényeinek árfolyama, mert az éves célkitűzés 3,05 millió autó volt, és ezt nem érték el noha ebben reménykedtek.

A hétfőn közzétett jelentés szerint a BYD tavaly 3,02 millió autót gyártott, ebből 1,6 millió volt elektromos és 1,4 millió hibrid. A kínai cég 2022 márciusában megszüntette a benzines és dízel autók gyártását.

Óriási a verseny a világ legnagyobb autós piacán, a kínain

A legnagyobb Tesla gyár Sanghajban működik, ezért Elon Musknak kiváló kapcsolata van a kínai vezetőkkel. A jelenlegi miniszterelnök Sanghaj élén állt akkor amikor Elon Musk megszerezte az autógyár építési engedélyét Kína legnépesebb városában. A dél-afrikai születésű amerikai üzletember gyakran keresi fel Kínát annak ellenére, hogy az USA 2021- ben első számú stratégiai ellenfélnek nevezte Pekinget. A kínai fővárosban Elon Muskot a legfelső szinten fogadják, és ő mindig siet hangsúlyozni, hogy nem ért egyet azokkal a szankciókkal, melyeket az Egyesült Államok alkalmaz Kína ellen.

A kínai elektromos autós piacon késhegyig menő harc folyik – írja a CNBC gazdasági televízió tudósítója. A Xiaomi, amelyet a világ eddig mint okostelefon gyártót ismert, az év utolsó hetében jelentette be, hogy be akar törni az elektromos járművek piacára. A Li Auto eladási rekordokat jelentett az elmúlt hónapokban, és közölte, hogy a hibrid autók után piacra dob egy tisztán elektromos autót márciusban.

A Li Auto egy startup cég, melynek hibrid autói igen népszerűek Kínában hiszen messzebbre lehet eljutni velük mint a tisztán elektromos járművekkel.

A Li Auto decemberben 50 ezer hibrid autót adott el, 2023-ban pedig összesen 376 ezret. A növekedés egy év alatt 182%!

A Huawei, amely okostelefon gyártóból lett autógyáros, szintén rekordokról számolt be: új M 9 SUV elektromos autóját máris több mint 30 ezren akarják megvásárolni pedig csak egy hete jelentették be, hogy az új autó februárban piacra kerül. Az Aito- a Huawei elektromos autógyártó cége – több mint 94 ezer elektromos autót állított elő tavaly. A Geely elektromos autót gyártó cége, a Zeekr James Bond nyomán 007-re keresztelte új elektromos autóját. Ez a vállalat tavaly 65%-kal fokozta az elektromos autók eladását.

A kínai elektromos autógyártók Európában is nyomulnak

242 ezer elektromos járművet exportált a BYD tavaly jórészt Európába, ahol ötféle elektromos autót kínál , és ehhez hamarosan három új típus is csatlakozik. A CNBC  is megemlíti , hogy a BYD autógyárat épít Magyarországon azzal a nyilvánvaló céllal, hogy innen árassza el olcsó elektromos autókkal az Európai Uniót és a kontinens többi országát.

“A kínai elektromos autógyártó cégek számára ez az egyetlen út. Nemcsak szállítani kell külföldre hanem ott, a piac közelében kell gyárat létesíteni. Csakis így érhetnek el sikert hosszú távon a globális piacon” – nyilatkozta a CNBC televíziónak a Nomura China autóipari szakértője. Joel Ying hozzátette:

”A BYD-nek már működik egy autóbusz gyártó cége Magyarországon, ezért jelentősen csökkenti a kockázatot, hogy az első elektromos autógyárat az Európai Unióban a kínai cég Magyarországon építi fel.”

Csődbe megy-e Argentína az új szélsőjobboldali elnökkel?

2,6 milliárd dollárt kellene törlesztenie a 44 milliárd dolláros IMF hitelből Argentínának, de nincsen ennyi pénze az új kormányzatnak sem.

Milei elnök csak nemrég került hatalomra, és villámgyorsan leértékelte 50%-kal a pesot valamint számos szigorító intézkedést jelentett be.

Például azt, hogy január elsejétől a kormány nem támogatja a tömegközlekedést vagyis az árak az egekbe szöknek. Argentínában az infláció 150% fölött járt tavaly, de lehet, hogy az év végére elérte a 200%-ot is. Emiatt választották meg a szélsőjobboldali jelöltet, aki radikális liberális kúrát ígért Argentínának: maximális privatizációt mondván az állam rossz gazda. A szakszervezetek a tavalyi év végén tüntettek idén januárban pedig általános sztrájkot hirdettek meg át argentin Bokros csomag ellen. Az argentin Trump nem hátrál: közölte, hogyha a Kongresszus és a szakszervezetek nem fogadják el a megszorító csomagot, amely brutális életszínvonal csökkentést jelent, akkor népszavazást ír ki. A szélsőjobboldali elnöknek nincsen többsége sem a képviselőházban sem a szenátusban, de emberei szorgosan dolgoznak, hogy ezt megszerezzék. Az argentin törvények szerint elég hogyha a Kongresszus egyik háza támogatja a törvényt, az máris életbe léphet.

Mit mind az IMF? A Nemzetközi Valutaalapnak régi kuncsaftja Argentína, amely világrekordot döntött a pénzügyi csődökből, de kilábalni belőlük sohasem sikerült. Miért nem?

Nem működik a liberális recept

Az argentin elnök Milton Friedman Nobel díjas amerikai közgazdász liberális elveit próbálja meg alkalmazni a gyakorlatban. Ez a híres neves chicagói iskola, melynek ifjú közgazdászai Chilében próbálták ki a liberális elveket a gyakorlatban. 1973-ban a véres puccs után, melyet az USA támogatott egy demokratikusan megválasztott kormánnyal szemben, Pinochet tábornok került hatalomra, aki Franco spanyol diktátor rendszerét tekintette iránymutatónak. A nacionalista államkapitalista rendszerrel szemben a chicagói iskola a liberális elveket javasolta Pinochet tábornoknak, aki Henry Kissinger amerikai külügyminiszter unszolására rábólintott a kísérletre. Ez kezdetben sikeres is volt, mert a diktatúra megakadályozott mindenfajta tiltakozást, legyilkolta a baloldal embereit – köztük Pablo Neruda Nobel díjas költőt is. Aztán a diktatúra megbukott, és kiderült, hogy a demokrácia körülményei között nemigen működik a rendszer, mert a munkavállalók képviselhetik az érdekeiket. A legutóbbi elnökválasztáson már egy erőteljesen baloldali jelölt kapta a legtöbb szavazatot. Ő szakítani akar a korábbi gyakorlattal, melyet az IMF és az USA támogatott. A baloldali elnöknek óriási politikai ellenállással kell megküzdenie hiszen az ellenzéket az Egyesült Államok is támogatja, amely Latin Amerikában ma is csaknem mindenható.

Mi a véleménye a Biden adminisztrációnak Milei argentin elnökről?

Washingtonban senkinek sem kerülte el a figyelmét, hogy Milei Donald Trumpra hivatkozik, és olyan politikusokat hívott meg az elnöki beiktatására mint Bolsonaro szélsőjobboldali brazil ex elnök, aki Trumphoz hasonlóan minimális mértékben, de vereséget szenvedett a választásokon.

A másik sztár meghívott Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt Buenos Airesben, aki közismerten szintén Trumpnak szurkol, akinek vannak is esélyei az idei novemberi elnökválasztáson.

A Biden adminisztráció emiatt nem szereti Milei argentin elnököt, azt viszont az új argentin kormányzat javára írja, hogy Dél Amerika második legnagyobb gazdasága nem lép be a BRICS-be. A Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika laza szövetségébe több új jelölt kérezkedett be a legutóbbi csúcson, melyet Johannesburgban rendeztek meg Dél Afrikában. Szaúd Arábia már taggá is vált, de Argentína visszalépett. Ezt Washingtonban kedvezően értékelték hiszen a Biden adminisztráció szerint Kína Amerika ellenes szervezetté kívánja tenni a BRICS-et.

A baj az, hogy Argentína problémáit sem az IMF sem az USA sem pedig a BRICS nem tudja megoldani. Latin Amerika az USA gazdaságának perifériája, amely 200 éve próbál felzárkózni – sikertelenül. Sokan ezért az Egyesült Államokat hibáztatják, mások a helyi elitek korrupcióját és impotenciáját tartják felelősnek. A viták évtizedek óta tartanak, de eredmény az nincsen. Ezek után senki sem csodálkozik, hogy Argentína újra tárgyalásokat kezd az IMF-el a csőd elkerüléséről.

Pácban Elon Musk: miért nem kapták meg a megígért bónuszt az X munkatársai?

Elon Musk 2022 októberében vette meg a Twittert, melyet azután átkeresztelt X-nek. A cég megígérte az éves bónusz kifizetését, de mindmáig nem tette meg. Egy bíró úgy döntött: jogos a kérés, a dolgozók perelhetik az X-et.

“Kalifornia állam törvényei szerint az ígéret az éves bónusz kifizetésére jogszerű szerződés volt, ezért a per jogos” – hangsúlyozta Vince Chabria bíró. A pert egy olyan igazgató

kezdeményezte, aki májusban otthagyta az X-et. Nemcsak a saját bónuszáért perel hanem minden olyan munkatársért, akinek megígérték az évvégi prémiumot, de Elon Musk nem fizette azt ki. Miért nem? Mert arra hivatkozik, hogy csak szóban ígértek bónuszt a dolgozóknak, de nincsen róla papír. Csakhogy a dolgozók már 2022 áprilisában megtudták, hogy Elon Musk meg akarja venni a Twittert, és folyamatosan ostromolták a főnökséget: mi lesz a beígért éves bónusszal? A főnökség letette a nagyesküt, hogy a tervezett bónusz felét akkor is megkapják, ha Elon Musk lesz a tulaj. Októberben vette meg a Twittert a dollár milliárdos dél-afrikai vállalkozó, és a főnökség folyamatosan azt állította: a munkatársak megkapják az éves bónusz felét! Az igazgató épp ezért lépett ki a Twitterről, ahonnan Elon Musk egyre másra rúgta ki az embereket.

500 millió dollárról van szó

Ennek a pernek a kapcsán csak több mint 5 millió dollárt  említ a New York Times, de a Business Insidernek a panaszosok ügyvédje azt állította, hogy “több tízmillió dollárt tesz ki a ki nem fizetett bónuszok összege az X-nél.” Arról van szó ugyanis, hogy többezer munkatársnak ígértek évvégi bónuszt a Twitternél 2022-ben. A Forbes úgy tudja, hogy folyamatban van egy olyan per is az X ellen, melyben több mint 5000 munkatárs 500 millió dollárt követel Elon Muskon.

Az Egyesült Államokban az a szokás, hogy általában a következő év első negyedévében fizetik ki az előző évi bónuszt. Elon Musknak az volt a híre, hogy amint megvesz egy céget, akkor kirúgja a munkatársak jelentős részét. A főnökség azért ígérte meg a bónusz felét mindenkinek nehogy tömegesen dezertáljanak a dolgozók, és a Twitter esetleg leálljon emiatt. Elon Musk hírnevéhez méltóan szerepelt a megvásárolt cégnél: több mint ezer munkatársat rúgott ki.

Mi lesz a világkereskedelemmel, ha a szuezi csatornát elkerüli a forgalom a kalózkodás miatt?

Az Iránnal szövetséges huthi lázadók rakétákkal lövik a hajókat a Vörös tengeren, és emiatt mind több hajóstársaság jelenti be, hogy elkerüli a térséget, amely a hajó forgalom 12%-át bonyolítja békeidőben. A biztonság kedvéért inkább körülhajózzák Afrikát, de az út így egy héttel hosszabb és lényegesen drágább.

“1 millió dollár pluszt jelent csak az üzemanyag költség, ha egy hajó szállítmánnyal megteszi az utat oda-vissza Sanghaj és Rotterdam között” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek egy hajózási szakértő. Peter Sand, aki a Xeena ügynökség fő elemzője Koppenhágában elmondta azt is, hogy a biztosítási költségek már ugrásszerűen megnövekedtek a Vörös tengeren közlekedő hajók esetében. Az európai kikötők is megérzik a változást hiszen a hozzájuk érkező szállítmányok jelentős része a Szuezi csatornán keresztül jön. Most pedig újra visszaállhat a forgalom Afrika megkerülésére, amely 6482 plusz kilométert és plusz költséget jelent. Mindennek infláció növelő hatása is igencsak valószínű.

Nem véletlenül időzítették a kalóztámadásokat az Irán barát terrorszervezet emberei a karácsonyi vásárlás idejére hiszen ilyenkor különösen nagy a forgalom az európai kikötőkben, ahova a Szuezi csatornán keresztül érkezik az áru.

Most pedig mi várható? Egyik héten nem jön szinte semmi, mert a hajók megkerülik Afrikát, majd pedig megérkezik egyszerre oly sok hajó, amely nem is tud kikötni.

Mindenkiben felrémlik annak a hajókatasztrófának az esete amikor a Szuezi csatorna pár napra használhatatlanná vált 2021 márciusában a Covid pandémia idején. Az ellátási láncok rendkívüli mértékben meggyengültek miközben a konténer árak az egekbe szöktek: egy hajón szállított konténer 2000 dollárba került a krízis előtt, a hajó forgalom szüneteltetése idején ez felment 14 ezer dollárra a Sanghaj-Rotterdam vonalon.

Szerencsére a hajóstársaságok levonták a tanulságot ebből a válságból, és bővítették a flottákat, és diverzifikálták az útvonalakat

– mondják a szakértők.

Akik rámutatnak arra, hogy jelenleg túlkínálat van konténer szállító hajókból, így hogyha tartósan arra kényszerül a világ, hogy mellőzze a Szuezi csatornát, és a szállítmányoknak meg kell kerülniük Afrikát, akkor sem lehet gond, mert szállító hajó  van bőven.

Meddig tarthat a válság a Vörös tengeren?

Miután a Hamász megtámadta Izraelt október hetedikén, Irán azzal fenyegetőzött, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, és ezzel elzárja az olaj és a földgáz kijutását a világpiacra. Az Egyesült Államok határozottan figyelmeztette Iránt ennek a várhatóan igen súlyos következményeire, ezért Teheránban meghátráltak az iszlamista rendszer vezérei, de nem adták fel. A huthi lázadók jelentik a B tervet. Ezek a síita fegyveresek Teherán irányítása alatt állnak, és már sok kellemetlenséget okoztak a térségben például Jemenben, ahol a polgárháború egyik fő erejét ők adták. Szaúd Arábia olajmezői jelentős részben olyan területeken vannak, ahol a lakosság többsége síita tehát Mohamed bin Szalman trónörökösnek óvatosnak kell lennie noha – kínai közvetítéssel – megegyezett Iránnal. Mindkét állam olaj nagyhatalom, és mindkettő együttműködik Oroszországgal. A kalózkodás a Vörös tengeren azt a célt is szolgálja, hogy az olajárat magasan tartsák. Ezért a hajóstársaságok mindinkább kénytelen azzal számolni, hogy a válság elhúzódhat.

“Az első időkben a hajóstársaságok vezetői kivártak, de ezen a héten már mind többen úgy döntöttek, hogy Afrika megkerülésével juttatják el az árukat Európába illetve a Távol Keletre” – mondja Lars Jensen, a koppenhágai Vespucci Maritime elnök vezérigazgatója.

Az USA le akar számolni a fenyegetéssel

Az Egyesült Államok hadi flottája más érintett államokkal együtt gondoskodni kíván a hajózás biztonságáról a Vörös tengeren – jelentették be Washingtonban. Ennek érdekében őrjáratokat indítanak a Vörös tengeren és az Ádeni öbölben. A nagyszabású haditengerészeti akcióba részt vesz az USA-n kívül Nagy Britannia, Kanada, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország és Norvégia is. Csatlakozik hozzájuk Bahrein és a Seychelle szigetek is.

Néhány hajó ettől felbátorodva továbbra is a Vörös tengeren keresztül kíván Európába jutni, de felkészült arra, hogy huthi kalózok megtámadhatják őket. Épp ezért fegyveres őrséget alkalmaznak, melynek feladata az, hogy a kalóz támadást visszaverjék.

A baj az, hogy a huthi lázadók egyre inkább drónokat és rakétákat használnak a hajók elriasztására. Hivatalosan ezzel a huthi lázadók a Hamászt akarják támogatni, de legalább ennyire fontos megbízóik számára az olaj ára.

A karácsonyi vásárokat ez a válság már nem befolyásolja hiszen az eladók már régen feltöltötték a raktárakat, de később gond lehet az árukészlettel. Igazán nagy problémát az jelenthet, hogy “az olajat és cseppfolyósított földgázt szállító hajók nem érkeznek meg időben Európába, emiatt az energia árak a tél kellős közepén ismét megindulhatnak felfelé” – figyelmeztet a koppenhágai szakértő  Peter Sand.

USA szankció Oroszország ellen: 20%-os urán áremelkedés várható

Az Egyesült Államok megtiltja nukleáris fűtőanyag importját Oroszországból, és emiatt jelentős áremelkedésre lehet számítani. Fukusima 2011-es nukleáris balesete óta most először tapasztalható nagyszabású áremelkedési hullám a globális piacokon.

Washingtonban még csak a képviselőház szavazta meg a tilalmat, de valószínű, hogy a szenátus is csatlakozik, és Biden elnök is aláírja a tilalmat az orosz uránra.

A Bloomberg szerint  20%-os áremelkedés várható a globális urán piacon azt követően, hogy az USA a szankciókat kiterjeszti az orosz uránra is. Kijev ezt már régen kérte, de Washington csak most döntött így, mert figyelembe kellett vennie az Egyesült Államokban működő nukleáris szektor érdekeit is.

Franciaországban 70%-át, az Egyesült Államokban csaknem 20% át adják az atomerőművek az összes energiának. Részesedésük növekedhet hiszen a világ mindinkább igyekszik leszokni a kőolajról és a földgázról, ahogy ez kiderült a COP 28 világkonferencián Dubajban.

Az egykori Szovjetunió a globális urán előállítás  meghatározó területe: Kazahsztán a világelső, Üzbegisztán a negyedik, és a háború előtt Oroszország a hatodik, Ukrajna pedig a kilencedik volt a világon. Az ukrajnai háború előtt a Roszatom a harmadik helyen állt a nukleáris fűtőanyagok kereskedelmében, és a dúsított urán piacán a részesedése 38%-ot ért el. A Rosatom nagy mennyiségben exportált nukleáris izotópokat orvosi célokra, így ebből is hiány léphet fel a globális piacon a szankció miatt.

50-ről 83 dollárra nőtt az urán ára

Januárban még csak 50 dollárt kértek egy font uránért a világpiacon, decemberben már 83-at és a szakértők további emelkedésre számítanak. A Sprott Asset Management szerint egy-másfél év múlva az urán ár átlépheti a lélektani 100 dollárt is – írja a francia közszolgálati portál, az RFI gazdasági rovata. Amely arra utal, hogy egyes szakértők szerint meg is háromszorozódhat az urán ára 2040-re.

Az ok: egyre több ország tervezi atomerőművek építését. A világon jelenleg 62 erőművet építenek, ebből 26-ot Kínában, ahonnan nemrég azt jelentették, hogy üzembe helyezték a világ első negyedik generációs nukleáris erőművét Santung tartományban. A világon 111 új atomerőművet terveznek vagyis az urán iránti kereslet fokozódása várható.

Készletek azok vannak: több mint 6 millió tonna biztosan kibányászható még, ez pedig a mai fogyasztás mellett 100 évre elég lehet.

Csakhogy a jelenlegi bányák teljesítménye a felére csökken 2030-ra vagyis új bányák nyitására lesz szükség. Négy nagy urán bánya teljesen kimerül: ebből kettő van Kazahsztánban, és egy-egy Kanadában illetve az USA-ban.

Az amerikai tilalom 2040-ig tart, az amerikai atomerőműveknek 2028-ig kell teljes mértékben megszüntetni az orosz nukleáris fűtőanyag vásárlást. A hosszú határidő oka az, hogy tavaly Oroszországból érkezett az USA nukleáris fűtőanyag ellátásának a 24%-a. Ráadásul jelenleg csakis a Roszatom tud előállítani olyan nukleáris fűtőanyagot, melyet az USA modern atomerőművei használnak – nyilatkozta Chris Gadomski nukleáris szakértő a Bloombergnek.

Deutsche Bahn: miért kap 5 millió eurós bónuszt kilenc főnök?

Ezt tudakolja nemcsak a szakszervezet de a német közvélemény is, amely nincs túlságosan megelégedve a gyakran késlekedő vonatokkal de hát a rendszer ilyen – magyarázza a közszolgálati Deutsche Welle.

Alig múlták felül a német államvasút főnökei azt a célkitűzést, hogy “növelni kell a női vezetők számát, és fokozni kell a munkatársak elégedettségét”, mégis ezen a címen 175%- os eredményt számoltak el, és így ily módon 1,6 millió eurós bónuszt kaphat összesen a vezetés kilenc tagja.

A környezetvédelemben is jól teljesített a német vasút vagy legalábbis a kitűzött szén-dioxid kibocsátás csökkentést sikerült 2%-kal felülmúlni. A vezérigazgató ezen a címen 440 ezer plusz eurót vág zsebre.

Jövőre módosíthatják a rendszert, nagyobb lesz az alapbér a főnökök esetében is, és így a bónuszok nagysága is csökkenhet. A baj az, hogy ha a vasút rosszul működik, akkor az nem látszik meg a főnökök jövedelmén. Ha tehát a vonat késik vagy zsúfolt, esetleg teljesen törlik a járatot, akkor ennek semmilyen következménye sincsen a főnökség jövedelmére. A szakszervezet most tiltakozik, de hiába hiszen annak idején ők is benne voltak abban a testületben, amely kidolgozta a rendszert a vezetőség díjazására.

Minden harmadik vonat késett

Ez a kínos statisztika jellemezte a tavalyi évet, és idén sem sokkal jobb a helyzet. Persze Németországban hat perc késés is számít. Így érthető, hogy míg az országos hosszútávú járatok esetében minden harmadik vonat késett, a helyi járatoknál ez csak minden tizediket jellemezte. A késés azért jelent különösen nagy gondot a Deutsche Bahn-nak, mert így sok utast veszít holott a kormány azt szeretné, ha mind többen választanák a vasutat az autó vagy az autóbusz helyett. Németország ugyanis enélkül nem tudja teljesíteni vállalását a karbon kibocsátás csökkentésére.

A Deutsche Bahn főnökei azzal védekeznek, hogy nem kaptak elég pénzt az elmúlt években a szükséges beruházásokra.

“Húsz éves hibás közlekedési politika eredménye az, hogy ilyen sokat késnek a vonatok Németországban”

– mondja az Alkalmazott Tudományok berlini egyetemének professzora. Christian Böttger arra a közismert tényre mutat rá, hogy húsz éven keresztül elhanyagolták a vasutat Németországban. A beruházások csökkentek, a vonatok száma viszont növekedett.

“A hálózat egészen egyszerűen túlterhelt és alulfinanszírozott. Németországban az egy főre jutó vasúti beruházás mindössze 114 euró míg Luxemburgban ez a szám 575 euró, Svájcban pedig 450 euró” – hangsúlyozza Böttger professzor. Ezért hiába állítja azt a Deutsche Bahn, hogy a hálózat jó állapotban van, egy friss jelentés már arról ír, hogy

“a vasút infrastruktúrája elöregedett, és ezért növekvő mértékben balesetveszélyes.”

A berlini professzor szerint botrányos, hogy a kormány elfogadta a Deutsche Bahn eddigi jelentéseit arról, hogy minden rendben van: “a vasúti hálózat jól működik.”

A Deutsche Bahn vezérkara tisztában van a helyzettel: több milliárd eurós felújítást tervez 2030-ig. A központi költségvetés jövőre már jelentős összeget különített el erre a célra. Böttger professzor üdvözli ezt, de rámutat arra, hogy az infláció jelentős mértékben megeheti a beruházások értékét. Arra is rámutat a szakértő, hogy “eredetileg a kormány 45 milliárd eurót ígért a Deutsche Bahnnak 2027-ig, de most már csak ennek a felét. Így ez a pénz csak arra lesz elég, hogy pótolják az elmaradt helyreállítási munkálatokat, de új vasútvonalak építésére már nem. Márpedig ezek nélkül nem enyhülhet a zsúfoltság a német vasúti hálózaton” – nyilatkozta a Deutsche Wellenek Böttger professzor.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK