Hasznos Archives Page 11 of 59 › Független Hírügynökség

Jön az uniós atombomba?

ki

-

2024-01-31

A nukleáris energia visszatérését sürgetik Németországban. Három megmaradt atomerőművét márciusban zárta be Németország, de ma már az ellenzéki CDU vezére arról beszél, hogy ez hiba volt. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője pedig a Politicoban közös európai nukleáris védőernyőt sürgetett.

“Fekete nap volt Németország számára az utolsó atomerőmű bezárása múlt márciusban” – mondja ma Friedrich Merz. A CDU elnöke szerint újra be kellene kapcsolni a három utoljára maradt atomerőművet, mert az olaj és a földgáz ára túlságosan magas, a nukleáris energia pedig kevésbé szennyezi a környezetet mint a fosszilis energiahordozók. A német kormány, melyben a zöldek is fontos szerepet játszanak, továbbra is elutasítja a nukleáris energiát:

”Az energiagazdálkodással foglalkozó cégek már átállították a rendszerüket, továbbra is elutasítják a nukleáris energiát. Ez ugyanis nagyon kockázatos technológia, a radioaktív hulladék pedig még évezredekig gondokat okozhat a környezetvédelemben”

– nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter.

Németországban a nukleáris hulladék ügye mindmáig megoldatlan. Az ezzel foglalkozó állami ügynökség szerint 2046-ban készülhet el egy nagy tároló, melynek a költségei meghaladnák az 5,5 milliárd eurót. Jelenleg még a helyszínt sem jelölték ki, mert egyetlen település sem akarja, hogy a közelében nukleáris hulladéktároló épüljön. Régebben sok európai állam Oroszországba szállította a nukleáris hulladékot, de ez a lehetőség Putyin Ukrajna elleni agressziója óta megszűnt.

Jelenleg a világ 32 országában 421 atomreaktor működik. Ez a szám elég stabil, mert bár építenek új atomreaktorokat, de sok régit pedig bezárnak. Kína, Franciaország, az USA, Nagy Britannia, Oroszország és Magyarország és néhány más ország kitart az atomerőművek mellett.

Lesznek-e újra atomerőművek Németországban?

“Senki se építene új atomerőművet Németországban, mert a költségek túlságosan magasak lennének. Csak akkor építhetnek atomerőművet valahol, ha a közvélemény azt helyesli, mert ehhez nagy állami támogatás kell” – hangsúlyozza a környezetvédelmi miniszter Berlinben.

Kisebb nukleáris erőművek katonai céllal

Észak Korea épít ilyeneket, de más államokban is lehet hasonló jelenséget tapasztalni – írja a Deutsche Welle. Észak Korea immár nukleáris hatalom, amely nemzeti jövedelmének legnagyobb részét erre költi feláldozva a lakosság életszínvonalát. Ezt nyilvánvalóan nem lehet megcsinálni az Európai Unióban, de Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai parlamentben mégiscsak közös uniós atomfegyverkezési programot javasolt. A bajor CSU politikus a brüsszeli Politiconak elmondta, hogyha jön Trump, akkor az USA már lemondhat a nukleáris védőernyőről Európa fölött, így ezt az Európai Uniónak kellene megteremtenie. Honnan lenne erre elég pénz? Az ötletgazda Macron elnöknek megvan erre is az elképzelése: az Európai Unió kötvényeket bocsáthatna ki, és ebből fedezné Ukrajna támogatását és esetleg a közös uniós atomernyő csillagászati költségeit.

Orbán Viktor, a spin diktátor

Kenderessy Milán

-

2024-01-31

0

Két jeles szakértő könyvet írt arról, hogy Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor miképp használja ki és fel a digitális világot a hatalom megszerzésére illetve megtartására.

A zsarnokság változó arca a 21-ik században – ez az alcíme Szergej Gurijev és Daniel Treisman könyvének. Egyikük a párizsi SciencesPo professzora, másikuk Los Angelesben tanít a University of California-n.

“A szerzők fő állítása az, hogy az újfajta diktatúrák legfőbb törekvése a társadalom tömegeinek manipulálása miközben buborékba zárják azokat, akikre az eszközeik nem hatnak. Vagyis az értelmiséget elszigetelik, hogy ne tudjon kommunikálni a felsőoktatásban nem részesült tömegekkel. Ez a stratégia működőképesnek bizonyult. Miközben a társadalom szélesebb rétegei csak manipulatív, erősen megszűrt információhoz juthatnak, az értelmiség számára fennmaradhatnak a kritikus sajtó termékek, ezekben egymás között ki is engedhetik a gőzt, de azt büntetik, ha a társadalom szélesebb rétegeihez akarnak szólni” – nyilatkozta a könyvről a HVG-nek Rosta Miklós, a Corvinus egyetem professzora. A professzor hozzátette:

“a magyar rendszer különleges a spin diktatúrák között, mert a legfejlettebb és legdemokratikusabb államok szövetségén belül tudott kiépülni.

Az unió nem volt felkészülve ilyen folyamatra. Amikor a támogatásokat átutalja, akkor az értékeivel ellentétes rendszer fennmaradását finanszírozza. A szabad munkaerő áramlással pedig csökkenti.”

Hol itt a novum?

A két Papandreu találta ki Görögországban a nemzeti együttműködés rendszerét, melyben az uniós eurómilliárdokat politikai lojalitás alapján osztották szét meghamisítva az Eurostatnak elküldött statisztikát. Amikor a görög gazdaság összeomlott 2008-ban, akkor a statisztikai hivatal elkezdett hiteles számokat közölni mire Athénban hadbíróság elé akarták őket állítani hazaárulás vádjával. Brüsszel alig tudta megmenteni a szerencsétlen statisztikusokat.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök őszödi beszéde hasonló jelenségről árulkodott. A média a digitális forradalom előtt is két részre vált: az elit nívós és hiteles információkra támaszkodó sajtójára és a tömegeknek fenntartott médiára, amelyben Trump megszerezte a szükséges készségeket a népszerűség kivívására és fenntartására. A digitális forradalom abban hozott újat, hogy megszűnt az elit lehetősége a média fogyasztási szokások befolyásolására: az interneten mindenki azt néz, amit akar.

Miért váltak népszerűvé az összeesküvés elméletek és az álhírek? Mert a bérből és fizetésből élők többsége a globalizáció vesztesének érzi magát Európában és az Egyesült Államokban. Ez az érzés egyáltalán nem alaptalan: miközben a reálbérek alig nőnek addig a tőkejövedelmek exponenciálisan emelkednek – ahogy erre Thomas Piketty francia közgazdász rámutatott.

Az Oxfam a davosi világgazdasági fórum elé terjesztette jelentését melyből kiderült, hogy az elmúlt három évben a világ öt leggazdagabb embere megduplázta vagyonát miközben bérből és fizetésből élő 800 millió munkavállaló reáljövedelme csökkent.

Milyen módszerekkel nyomulnak az informatikai óriások a mesterséges intelligencia gyorsan növekvő piacán?

Kenderessy Milán

-

2024-01-29

0

Milyen módszerekkel nyomulnak az informatikai óriások a mesterséges intelligencia gyorsan növekvő piacán?

Vizsgálat az USA-ban, az EU-ban és Nagy Britanniában: öt cégtől vár információkat a Federal Trade Comission Washingtonban: Alphabet-Google, Amazon, Anthropic, Microsoft, és a ChatGPT-t előállító OpenAI.

“A vizsgálat során arról szeretnénk meggyőződni, hogy ezeknek a cégeknek a tevékenysége nem ássa-e alá a tisztességes piaci versenyt és torzítja el az újítások lehetőségét” – nyilatkozta a sajtónak Lina Khan.

Nagy Britanniában a British Competition and Markets Authority ugyanilyen vizsgálatot folytat – írja a londoni Guardian. Különösen az a partner kapcsolat szúrja a hatóságok szemét, amely a Microsoft és az OpenAI között kialakult. Az OpenAI ChatGPT-je arat a mesterséges intelligencia piacán, és ezért a Google és az Amazon az Anthropic-kal kötött hasonló sok milliárd dolláros partner szerződést.

A Microsoft sietett reagálni a vizsgálatra:

“Az Egyesült Államok azért szerzett vezető szerepet a világon a mesterséges intelligencia terén, mert ilyen partner kapcsolatokat alakított ki, fontos amerikai cégek együttműködnek ezen a téren. Az olyan együttműködés, mely a Microsoft és az OpenAI között kialakult – más partneri kapcsolatokhoz hasonlóan hozzájárult az újításokhoz és a piaci versenyhez. Fel is gyorsította az újításokat. Természetesen minden szükséges információt megadunk a vizsgálathoz”

– nyilatkozta Rima Alaily, a Microsoft versenyjogi részlegének alelnöke.

Ezt az amerikai nemzeti érdekre hivatkozó védekezést persze nehéz lenne előadni Brüsszelben, ahol módfelett aggódnak amiatt, hogy az óriások teljes mértékben lenyúlják az európai piacot is megakadályozva a piaci versenyt.

Korábban a Microsoft úgy nyilatkozott, hogy az OpenAI nem áll az ellenőrzése alatt noha 10 milliárd dolláros befektetéssel ők váltak főrészvényessé. A Microsoftnak csak egy szavazati joggal nem rendelkező helye van az OpenAI igazgató tanácsában, ahol az elmúlt hónapokban sok furcsa személyi változásra került sor egyáltalán nem függetlenül a Microsoft vezetőitől – írja a Bloomberg.

A többi érintett cég egyelőre nem nyilatkozott.

Lina Khan, a Federal Trade Comission elnöke nem az üzleti világból érkezett hanem tudós, aki épp a versenyjogot kutatta. 2021-ben nevezte őt ki a Biden adminisztráció, és arra törekszik, hogy felszámolja a törekvéseket, melyek monopóliumok megteremtésére irányulnak a high tech piacon. Az ő javaslatára többször is megbüntették az Amazont, mert megsértette a magánélet szentségét.

A Meta-Facebook ellen vizsgálat indult 2021-ben, mert azzal gyanúsították Mark Zuckerberget, hogy felvásárolja vetélytársait, hogy így biztosítson magának monopol helyzetet a piacon. Épp ennek a vizsgálatnak a hatására a high tech óriások már nem vásárolják meg az ígéretes vetélytársakat hanem partnerszerződéseket kötnek velük.

“A mi vizsgálatunk most arra irányul, hogy kiderítsük: ezek a partnerszerződések nem adnak-e lehetőségeket a piacot uraló cégeknek, hogy jogtalan előnyöket szerezzenek a vetélytársakkal szemben, és ily módon akadályozzák a tisztességes versenyt a mesterséges intelligencia piacán” – hangsúlyozta Lina Khan, a Federal Trade Comission elnöke.

19 milliárd dollár nyomában

Ennyit költött a Microsoft, az Amazon és a Google a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégekre – írja a Bloomberg. Amely rámutat arra, hogy a mesterséges intelligenciát fejlesztő kis startup cégek nagyon is rászorulnak a high tech óriások infrastruktúrájára és pénzére.

Ezért mondta azt Lina Khan egy mesterséges intelligenciával foglalkozó fórumon, hogy

“a high tech óriások nem bújhatnak az újítások mögé, ha megsértik a törvényeket.”

A Federal Trade Commission elnöke hangsúlyozta, hogy a versenyjogi törvények mindenkire vonatkoznak:

”a mesterséges intelligencia nem jelenthet kivételt.”

Közben a Microsoft óriási átalakításokat hajtott végre a saját rendszerében a mesterséges intelligencia segítségével, a Google pedig jelezte, hogy az idén saját mesterséges intelligencia szoftverjét, a Geminit a kísérleti kereső programban hasznosítja majd.

Ami a mesterséges intelligencia piacának ellenőrzését illeti abban az Igazságügyi Minisztérium és a Federal Trade Comission általában megosztja a feladatot: az utóbbi végzi a kutató munkát, melynek alapján azután az igazságügy jogászai felléphetnek a szóban forgó cégekkel szemben. Ez a munkamegosztás nincsen kőbe vésve: a Microsoft legutóbbi versenyjogi ügyét, amely egy játék fejlesztő cég felvásárlására irányult, a Federal Trade Comission vitte végig.

Az Európai Unió is vizsgálódik: kíváncsi arra, hogy milyen szerződéseket kötöttek az informatikai óriások a mesterséges intelligenciát fejlesztő kis cégekkel. Különösen az érdekli Brüsszelt, hogy ezeknek a partner szerződéseknek milyen hatása van a piac dinamikájára- írja a Bloomberg.

Vasutassztrájk Németországban

Polonius

-

2024-01-29

0

Egy hónapon belül másodszor kényszerítette a német ingázókat a vasutassztrájk, hogy válasszanak a vasútállomáson rekednek vagy egy forgalmi dugóban. A Deutsche Bahn (DB) dolgozóinak 40 ezer tagú szakszervezete munkabeszüntetésével várhatóan több mint egymilliárd eurós kárt okoz az amúgyis gyengélkedő német gazdaságnak.

“Vonzóbbá kell tennünk ezt a szakmát, mert az emberek egymásután mondanak fel – nyilatkozta a Deutsche Bahn távolsági járatokért felelős vezetője. A vasutasok béremelést és jobb munkakörülményeket követelnek, az pedig különösen zavarja őket, hogy a Deutsche Bahn vezetői 5 millió eurós prémiumot osztogatnak egymás között miközben gyakori a késés, mert az infrastruktúra felújítására nem jutott elég pénz.

November óta ez már a negyedik sztrájkja a vasutasoknak

– emlékeztet a Deutsche Welle, amely idézi az ellenzéki CDU-CSU politikusokat, akik a sztrájktörvény szigorítását szorgalmazzák.

Mit akar elérni a sztrájkkal a szakszervezet? Mindenekelőtt 38 óráról 35-re csökkenteni a heti munkaidőt. A Deutsche Bahn csak 37 órás heti munkaidőbe menne bele, mert arra hivatkozik, hogy a létszámhiány miatt már most is gondok mutatkoznak a német vasutakon.

A szakszervezet ezenkívül havi 550 eurós inflációs pótlékot követel, ezt évente újra lehetne tárgyalni.

A vasutas sztrájk óriási veszteséget okozhat

“Ez a munkabeszüntetés a német gazdaság ellen irányul” – hangsúlyozta a Deutsche Bahn szóvivője, aki elmondta, hogy mindent megtesznek azért, hogy a teherszállítás ne álljon le teljesen, a kórházak és a benzinkutak megkapják a szükséges árukat.

A Deutsche Bahn bérkiadásai 50%-kal növekednének, hogyha teljesítenék a szakszervezet követeléseit.

A gyáriparosok szövetségének ügyvezető igazgatója közölte:

”a hatnapos sztrájk több mint egymilliárd eurós kárt okozhat a német gazdaságnak.”

A közlekedési miniszter arra mutatott rá, hogy a sztrájk súlyosbítja az amúgyis nehéz helyzetet, amely amiatt alakult ki, hogy a Szuezi-csatorna bizonytalanná vált a vörös tengeri lövöldözések miatt.

“Destruktívnak tartom ezt a sztrájkot, mert miközben állnak a vonatok, a szakszervezeti vezetők nem tárgyalnak a Deutsche Bahnnal” – jelentette ki Volker Wissing közlekedési miniszter.

Mit válaszol erre a vasutasok szakszervezete?

“Keményebben és hosszabb ideig kell sztrájkolnunk ezúttal, mert a Deutsche Bahn vezetősége nem hajlik az egyezségre. Akciónk arányos és törvényes”

– hangsúlyozta Claus Weselsky, a szakszervezet nyugdíj előtt álló vezére.

Olaf Scholz kancellár igyekszik kimaradni a vitából, mert a szociáldemokrata pártnak régi szoros kapcsolata van a szakszervezetekkel. Ugyanakkor kormányfőként látnia kell, hogy a hatnapos sztrájk mekkora károkat okozhat Németországnak, amely amúgyis komoly gazdasági gondokkal küszködik hiszen tavaly stagnált, és idén sem számítanak sokkal jobb teljesítményre. Nem szezonális problémákról hanem strukturális gondokról van szó, melyeket így összegzett a Kieli gazdaságkutató intézet igazgatója:

“Németország évtizedekig három feltételre alapozta gazdaságát: az olcsó orosz energiára, az állandóan bővülő hatalmas kínai piacra és arra, hogy nem kell sokat költenie fegyverkezésre, mert az USA védelmezi Európát. Az ukrajnai háborúval mindhárom feltétel megszűnt.”

A sztrájk a zöld átállást is lassítja hiszen az utasok nagy része autóval közlekedik ilyenkor pedig a német kormány mindenkit arra buzdít, hogy a klímaváltozás elleni harc eredményessége érdekében válasszák a közösségi közlekedést.

Nem jött be a brexit

Polonius

-

2024-01-25

0

47 ezer cég táncol a csőd szélén Nagy Britanniában, és azt a brexit furcsa utóhatásának tartja a legtöbb szakértő, hogy ilyen sok vállalkozás jutott csődközelbe. Különösen az építési vállalkozók és az ingatlanos cégek kerültek bajba – írja a londoni Guardian.

25%-kal nőtt a kritikus pénzügyi helyzetben levő vállalkozások száma az Egyesült Királyságban, ahol több mint 47 cég néz bizonytalan jövő elé az idei évben. A baj az, hogy a 25%-os növekedés az utolsó három hónapban egy pontosan ugyanakkora növekedés után következett vagyis a mélyrepülés nemcsak, hogy folyamatos, de a helyzet egyre rosszabb.

Red Flag – vörös zászló – ezt a nevet viseli a kiadvány, amely összegyűjti a kritikus helyzetbe került cégeket. Az építőipar illetve az ingatlan biznisz jelenti az összes csődközeli cég csaknem egyharmadát. Drámai mértékben nőtt a pénzügyi csőd szélére jutott egészségügyi és oktatási cégek száma: 41%-os az emelkedés. Miért?

“Nehéz éve volt a gazdaságnak 2023, mert magas lett az infláció és a kamatláb, meggyengült a fogyasztói bizalom, és mindenkit sújtott a rezsiköltségek és más váratlan kiadások növekedése. Mindez viharos helyzetbe sodorta az egész üzleti világot Nagy Britanniában”

– mondja a Begbies Taylor egyik partnere. Julie Palmer arra emlékeztet, hogy a Bank of England villámgyorsan emelte a kamatlábat 0,1%-ról 5,25%-ra, hogy ily módon tartsa kézben az inflációt, mely ennek ellenére 10% fölé ment. Így aztán méregdrága lett az adósság finanszírozása, amely az alacsony kamatláb mellett még nem okozott gondot.

“Cégek ezrei, melyek vígan eladósodtak az alacsony kamatláb idején, azon vették észre magukat, hogy csak nehezen tudják finanszírozni az adósságot. Emiatt rengeteg brit cég, amely eddig optimistán nézett a jövőbe, 2024-ben kénytelen a létéért küzdeni.”

A listán csaknem 540 ezer olyan cég szerepel, amely “jelentős pénzügyi gondokkal küszködik”.

Brexit utóhatás

2008, a nagy pénzügyi válság óta nem ment ilyen sok cég csődbe Nagy Britanniában mint 2023- ban, és a trend minden bizonnyal folytatódik majd az idén.

“Sok cég adta le a vészjelzést 2023-ban, és ezek közül sok meg is bukik majd az idén”

– hangsúlyozza Susannah Streeter, a Hargreaves Lansdown pénzügyi elemző osztályának vezetője. Aki ehhez hozzátette:

”csaknem mindenki recesszióra számít 2024-ben.”

Londoni főpolgármester: jó lenne újra benne lenni a vámunióban

A brexit hibájának tartja Sadiq Khan, London főpolgármestere, hogy ilyen gyengén muzsikál Nagy Britannia gazdasága. A fabiánus társaságban a baloldali főpolgármester elmondta, hogy a brexit már eddig is több mint 30 milliárd fontos kárt okozott a brit fővárosnak. A főpolgármester, aki harcolt a brexit ellen, évek óta érvel azzal, hogy Nagy Britanniának vissza kellene térnie az európai vámunióba, amely fellendülést hozhatna a brit gazdaságban. A konzervatív kormány elutasít minden hasonló gondolatot, és az ellenzéki Munkáspárt is óvatos. A Munkáspárt ugyanis vezet a közvélemény-kutatási listákon, és ezt nem akarja kockára tenni a brexit elleni nyílt kiállással. A főpolgármester viszont semmit sem veszíthet a brexit elleni fellépéssel hiszen London lakosságának többsége mindig is ellenezte Nagy Britannia kilépését az Európai Unióból – írja a londoni Guardian.

Oroszországban korrupció miatt fagyoskodik sok család a nagy orosz tél kellős közepén

ki

-

2024-01-23

0

Oroszországban korrupció miatt fagyoskodik sok család a nagy orosz tél kellős közepén

Kéttucat orosz tartományból jelentették, hogy időnként leáll a fűtési rendszer a tél kellős közepén amikor helyenként mínusz 25 fokot vagy még többet mutat a hőmérő. Márciusban választások lesznek Oroszországban úgyhogy ez nem túl jó előjel Vlagyimir Putyinnak.

“Viseljen kalapot Vlagyimir Vlagyimirovics, mert nálunk igencsak hideg van. Nekünk pedig szükségünk van egy egészséges elnökre” – így üdvözölték a távoli Habarovszk városában az odalátogató államfőt a kirendelt hivatásos rajongók. Akik lehet, hogy otthon fagyoskodnak, de miért?

“A problémák gyökere még a szovjet időkben keresendő, akkor ugyanis mindent centralizálni akartak, és ez meg is történt az energia gazdálkodásban is. Csakhogy ennek a centralizálásnak nem az volt a célja, amit hivatalosan hirdettek:

“olcsón fűteni a családok otthonát” hanem az ipar és a főként a hadiipar ellátása”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Vlagyimir Milov egykori energiaügyi államtitkár, aki ellenzékivé vált, mert nem értett egyet Putyin politikájával az utóbbi időben.

Hogyan fűtik jelenleg az orosz otthonok többségét a nagyvárosokban? “Nagy hőközpontok működnek a városok határában, és innen csővezetéken érkezik a melegvíz a lakásokba. Ha nagyon hideg van, akkor a víz, melynek fel kellene fűtenie a lakást, már lehűlt mire odaérkezik. Ez a helyzet Habarovszkban is, ahol 15 kilométerre van a hőközpont a város centrumától.”

Másutt eltörhetnek a régi csövek: Szibéria legnagyobb városában Novoszibirszken a lakások fele fűtés nélkül maradt, mert eltört egy fontos vezeték. A másfél milliós város lakossága napokig fagyoskodott. Ilyen hidegben ez életveszélyes különösen, hogy a leállás az iskolákat és a kórházakat sem kíméli.

Ellopták a felújítási pénzeket

A Szovjetunió bukása után a kormányok dollármilliárdokat utaltak ki az infrastruktúra karbantartására. Csakhogy a kiutalt pénzek nagy része sohasem érkezett meg a célhoz hanem menetközben lenyúlták kormányközeli kezek. Az orosz infrastruktúra így nem más mint egy nagy Potyemkin falu: Nagy Katalin cárnő kegyence szépen kifesttette a külső falakat, melyeket az uralkodó láthatott miközben hagyta lepusztulni a házakat. Putyin Oroszországában ugyanez folyik: a karbantartó munkások sokszor visszatemetik a vezetéket nehogy kiderüljön a korrózió, melyet már rég el kellett volna tüntetni, de nem történt semmi viszont a pénz szőrén szálán eltűnt!

A háború kezdete – 2022 február 24 óta – nagy gond a munkaerő hiánya is Oroszországban. A rosszul fizetett karbantartó munkára nem könnyű dolgozókat találni.

Hogy oldja meg Putyin a problémát? Befogja a sajtó száját! A háborús helyzetre hivatkozva tilos olyan negatív híreket közölni a kormánypárti sajtóban, melyek arról szónak , hogy a nagy hidegben sok millió orosz család kerül életveszélybe, mert leáll a fűtés. Ellenzéki források két tucat tartományból kaptak ilyen jelentéseket, és ezek fele közel van Moszkvához. Pedig már Sztálin elrendelte, hogy Moszkvában, ha törik ha szakad mindig melegnek kell lennie. A grúz diktátor ugyanis fázott Moszkvában. Ezért gyakran időzött Délen, ebben Putyin is követi , aki Szocsi környékén építette fel téli rezidenciáját, melyet azután az ellenzéki Navalnij videója tett világhírűvé: több mint százmillióan látták! Navalnijt a tél kellős közepén egy olyan fegyintézetbe vitték, amely a messze északon van. Legutóbbi bírósági kihallgatásán azzal kezdte válaszát:

“borzasztó hideg van a fegyházban!”

Putyin minden pénzt a háborúra költ

Egy hónapos háborús kiadás elég lenne arra, hogy felújítsák a lepukkant energia hálózatot Oroszországban – állítják ellenzéki szakértők. Ehelyett mi történik? Felére csökkentették az infrastruktúra költségvetését a következő évekre egészen 2026-ig.

Peszkov, Putyin szóvivője mindeközben “herkulesi erőfeszítésről beszél az energia hálózat felújítására.”

Azt elismerte, hogy évtizedek mulasztásait nem lehet helyrehozni napok alatt.

”Hova tűnt a pénz? Rejtély. Végre soknapos szünet után újra van fűtés. Újra élünk, eddig csak túléltünk”

– nyilatkozta egy 76 éves asszony Novoszibirszken a Politiconak, de kérte, hogy csak a keresztnevet írják ki: Ludmilla.

Trump népszerűbb mint Biden pedig az USA gazdasága egész jól működik

Polonius

-

2024-01-23

0

Trump népszerűbb mint Biden pedig az USA gazdasága egész jól működik

Az Egyesült Államokban a választópolgárok többsége a pénztárcája alapján ítéli meg a helyzetet, és a többség dühös és elégedetlen, de miért? Miért elégedetlen az USA-ban a választópolgárok jórésze?

“A gazdaság a fontos” – hangsúlyozta 1992-ben a választási kampány során Bill Clinton, aki nyolc évre be is költözött a Fehér Házba. A proteszt szavazat most is az ellenzéket – minden valószínűség szerint – Donald Trumpot erősíti. Biden elnök, aki nyolc évre tervezi a karrierjét a Fehér Házban igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy az amerikai választópolgárok jól érezzék magukat a bőrükben, és papíron jók az eredmények: a magas inflációt sikerült úgy megfékezni, hogy nem állt le a gazdaság mint Európában. A munkaerőpiacon könnyű elhelyezkedni. A társadalmi különbségek nőttek, de Biden elnök igyekezett mindent megtenni az alacsony jövedelmű rétegek támogatására. Személyesen elment a sztrájkoló autógyári munkások közé, és nyíltan hirdette: a munkaadók többet tehetnének a munkások életszínvonalának megőrzése érdekében.

A Fehér Ház közvetített a szakszervezet és a munkaadók között, és fontos szerepet játszott a kompromisszumban. A Gini koefficiens, mely a bérek és jövedelmek egyenlőtlenségét mutatja drámai mértékben nőtt Trump elnöksége idején, de Biden alatt leállt. Az egyenlőtlenség nem nőtt – legalábbis ezt mutatják a statisztikák, de nem így érzik az Egyesült Államok választópolgárai. Nem véletlenül: az egészségügyi kiadások ugyanis az egekbe emelkedtek. Részben az infláció miatt részben pedig azért, mert a lakosság öregszik. Mind több amerikai család adósodik el amiatt, hogy nem tudja fizetni az egészségügyi számlákat. Távolról sem csak a szegényekről van szó hanem sok középosztálybeli család kerül nehéz helyzetbe, mert az egészségbiztosítása nem fedezi a kórházi költségeket.

A fiatalok félnek a jövőtől

Míg korábban az Egyesült Államokban optimizmus uralkodott a jövő kilátásaival kapcsolatban manapság a fiatalabb korosztályok távolról sem olyan magabiztosak mint a szüleik vagy a nagyszüleik voltak ifjúságuk idején. Ennek technológiai okai is vannak hiszen a mesterséges intelligencia a munkahelyek 60%-át fenyegetheti a nem is oly távoli jövőben. Ezt mutatta a hollywoodi színészek és forgatókönyvírók elhúzódó sztrájkja. A fiatalok bizonytalanságát fokozza, hogy a zöld átmenet az Egyesült Államokban is igencsak problematikus: a gazdasági és környezetvédelmi érdekek gyakran keresztezik egymást.

A fiatalok esélyeit rontja, hogy a szülők és a nagyszülők jórésze ül a pénzén. Manapság sokáig élnek az Egyesült Államokban, ezért a fiatalok úgy érezhetik: nincs esélyük olyan életszínvonalra mint a szüleiknek.

Méregdrága lett a színvonalas oktatás, melyet a családok többsége nem tud megfizetni. A diákhitel pedig sokszor csapdának bizonyul, mert sokan évekig – évtizedekig képtelenek visszafizetni a kölcsönt.

“A szülők nemzedékével való összehasonlítás igazságtalan, mert amikor ők kiléptek a munkaerő piacra, akkor a globalizáció miatt pezsgés volt a világgazdaságban, ahol most nagy a bizonytalanság” – írja a Project Syndicate oldalon Pinelopi Koujianu Goldberg, a Yale egyetem közgazdász professzora, aki a főszerkesztője az American Economic Review-nak, és korábban dolgozott a Világbankban is.

A professzor hozzáteszi: nagyon megnőttek az igények is:

“én a Yale egyetemen végeztem, ahol 2007-ben 18 ezren jelentkeztek felvételre, 2027-re már most 52 ezer jelentkező van, és hol van még 2027?”

A fiatalok úgy érzik, hogy most sokkal kevésbé van lehetőségük a feljutásra mint Bill Clintonnak vagy Barack Obamának, akik alulról küzdötték fel magukat a Fehér Házig.

“Vagyis ma már távolról sem csak a gazdaság számít mint 1992-ben” – hangsúlyozza a Yale egyetem közgazdász professzora az amerikai választópolgárok elégedetlenségének okairól a 2024-es választási évben.

Csődben a Csíki Sör tulaja, Szijjártó Péter barátja?

Polonius

-

2024-01-22

0

Csődben a Csíki Sör tulaja, Szijjártó Péter barátja?

Mivel Magyarország „nemzeti” söre román, így teljesen érthetetlen, hogy a magyar diplomataútlevéllel rendelkező román állampolgársággal is bíró tulajdonosának miért nem nézik el, ha gyorshajtáson érik. Arról nem is beszélve honnan szerezzen 650 eurót melyre ebből kifolyólag megbütették. Talán majd a magyar kormány nyújt neki ismételten segítséget, hiszen ez az összeg bagatellnek az eddig megkapott magyar kormányzati támogatáshoz képest.

Lénárd András, a Csíki Sör egyik tulajdonosa 162 kilométeres sebességgel száguldott az autópályán a magyar határ közelében Nagylaknál amikor a rendőrök megállították Bukarestben regisztrált Bentley luxus autóját. A gyorshajtásért 3300 lejes bírságot szabtak ki, ez mintegy 650 eurónak felel meg.

A dúsgazdag erdélyi vállalkozó nem hajlandó fizetni arra hivatkozva, hogy ő magyar állampolgár és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter megbízottja. Románia törvényei kimondják – összhangban a nemzetközi joggal -, hogy kettős állampolgárság esetében az a mérvadó, hogy melyik állam területén követtek el bűncselekményt. Miután ez Románia területén történt, ezért az erdélyi vállalkozónak fizetni kell. Csakhogy neki magyar diplomata útlevele is van. Ez ebben az esetben nem jelent mentességet, de a budapesti külügy még nem foglalt állást az ügyben.

Romániában Lénárd András román állampolgárnak számít függetlenül attól, hogy magyar diplomáciai útlevele is van.

Gyémántgyűrűvel jegyezte el a magyar celebet

Lénárd András, a többi magyar oligarchához hasonlóan nem szűkölködik, és ezt nem is titkolja. Míg Mészáros Lőrinc, aki tavaly 150 milliárd forinttal növelte vagyonát, és újra a leggazdagabb magyar lett, aki a Földközi tengeren yachton nyaralt miközben a magyar lakosság többségének csökkent az életszínvonala, Lénárd András gyémánt gyűrűvel jegyezte el Kárpáti Rebeka magyar celebritást. Az egykori szépségkirálynő 17 évvel fiatalabb az erdélyi vállalkozónál. A vállalkozó szellemű Lénárd András korábban lányokkal is kereskedett, az FBI emiatt érdeklődött utána az Egyesült Államokban. A sörgyár Tiltott Csíki sör Don’t Rush videó kampányával botrányt okozott, mert a gyár női alkalmazottaival úgy reklámozta a csíki söröket, hogy azt a feminista polgárjogi szervezetek szexistának minősítették.

A holland társtulaj csődeljárást kezdeményezett

Erről számol be a Magyar Hang, amely korábban hosszan foglalkozott a Csíki Söröket forgalmazó Lénárd András ügyeivel. Az erdélyi vállalkozó ugyanis dúskál a magyar kormányzati támogatásban, és valószínűleg korábban is csak úgy sikerült elkerülnie a csődeljárást, hogy Budapestről “kisegítették.” Miért? Erre az egyszerű kérdésre éppúgy mint más Orbán Viktorhoz hűséges oligarchák esetében sosincs válasz pedig a magyar miniszterelnök nem arról híres, hogy ingyen osztogat milliókat. Lénárd András 25 millió eurós beruházást hajtott végre sörgyára mellett Csíkszentsimonban. Ehhez jelentős összegű állami támogatást kapott Budapestről. Az Európai Unió jelentős részben azért is tartja vissza az eurómilliárdokat az Orbán kormánytól, mert egyáltalán nem világos, hogy mihez kezd azzal a magyar miniszterelnök, aki a pénzek jórészét rokonainak, barátainak és üzletfeleinek juttatja. A Transparency International szerint a legutóbbi hétéves uniós támogatás 30 milliárd eurós összegéből mintegy 10 milliárd landolt Orbán Viktor rokonainak, barátainak és ügyfeleinek zsebében.

A magyar miniszterelnök szívesen élvezi népszerűségét a Székelyföldön: nemrég a népszerű csíkszeredai jéghoki csapatnak szurkolt unokái és Novák Katalin köztársasági elnök kíséretében Brassóban. Novák Katalin társas oldalára feltette a videót, melyen ria, ria Hungária kiáltással szurkolt a csíkszeredai jéghokicsapatnak Brassóban.

Hogy kerül egy kubai sebész a Santa Maria degli Ungheresi kórházba Olaszországban?

ki

-

2024-01-18

0

Hogy kerül egy kubai sebész a Santa Maria degli Ungheresi kórházba Olaszországban?

500 kubai orvos nélkül nem működne az egészségügyi hálózat Calabriában, Olaszország déli részén, ahol riasztóan nagy az orvoshiány.

“Olaszországban jó az orvosi technológia és jók az orvosok. Csak épp kevés van belőlük. Mi pedig odamegyünk, ahol hiány van orvosokból”- mondja a 38 éves Asbel Diaz Fonseca kubai doktor, aki egy sebész csapatot vezet a Santa Maria degli Ungheresi kórházban Calabria tartományban.

Decemberben sztrájkoltak itt is az egészségügyi hálózat dolgozói, mert a Meloni kormány nehéz pénzügyi helyzetében a nyugdíjak csökkentését tervezi. Olaszország költségvetési hiánya és államadóssága krónikus problémákkal küszködik, és ezt próbálja enyhíteni Giorgia Meloni kormánya a nyugdíj reformmal. Csakhogy a Covid pandémia telibe találta Olaszországot, és ennek következtében több mint 11 ezren hagyták el az egészségügyi közszolgálatot 2021 óta. Hova mennek az orvosok és az ápolók? A magánszektorba vagy külföldre.

A kórház, ahol a kubai sebész dolgozik, 200 ezer ember egészségügyi ellátásáért felelős, de az óriási hiány orvosokban és ápolókban elfogadhatatlan körülményeket hozott létre.

Ezért a tartományi önkormányzat Kubához fordult, ahol a legkiválóbb orvos képzés működik egész Latin Amerikában.

Szerződés alapján 500 kubai doktor érkezett Dél Olaszországba, ahol az időjárás nem okoz számukra nagy problémát. A nyelv sem hiszen a spanyol és az olasz elég közel áll egymáshoz.

A Santa Maria degli Ungheresi kórházban immár 18 kubai orvos dolgozik, akiket kezdetben eléggé szkeptikusan fogadtak az olasz kollégák. Miután a kubai doktorok villámgyorsan megtanultak olaszul, hamar kiderült, hogy tévedtek: a kubai kollégák szakmai színvonala nem alacsonyabb az olasznál, és a külföldi doktorok igen lelkesen dolgoztak, mert a hazainál jobb kórházi technológiára találtak, és magasabb fizetéshez jutottak.

“A kubaiak olyanok számunkra mint az oxigén” – nyilatkozta lelkesen egy olasz orvos a londoni Guardian tudósítójának.

A kubai kormány szép összeghez jut az orvosok exportjából ráadásul kemény valutában. Korábban a kubai doktorok nagy számban dolgoztak Venezuelában , de az ottani rendszer a csőd szélén táncol , ezért Havanna új piacot keresett az orvos exportra.

Calabria önkormányzatának jobboldali vezetőjét sokan bírálták azért, mert a kommunista Kubából hívott orvosokat, de a kedvező tapasztalatok mindenkit meggyőztek, ezért a szerződést Calabria és Kuba között 2025 végéig meghosszabbították.

Külföldi orvosokkal akarja javítani az egészségügy helyzetét Macron francia elnök is

Sajtóértekezletén a francia államfő elismerte, hogy kialakultak “egészségügyi sivatagok” az ország területén, ahol igen nehéz megfelelő ellátáshoz jutni a közelben, mert a kórházakban kevés az orvos és az ápoló. A helyzet javítására Emmanuel Macron közölte: új törvénnyel könnyítik meg a külföldi orvosok alkalmazását a francia kórházakban, mert ily módon a páciensek jobb ellátáshoz juthatnának.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az új kormány különleges tartózkodási engedélyt ad a külföldi orvosoknak, akik így könnyebben vállalhatnak munkát Franciaországban. Az egykori francia gyarmatokon az orvosképzés nagyon hasonló az anyaországhoz, így az átállás nem okoz gondot. Macron bírálói viszont felvetik: olyan országokból jönnek ezentúl nagy számban orvosok, ahol sokkal nagyobb a hiány, és ahol az egészségügyi hálózat elemi gondokkal küszködik Afrikában. A közszolgálati RFI ismertet egy szenegáli példát: Mamadou Demba Ndour doktor telefonja állandóan csöng, mert ő az egyetlen szülész – nőgyógyász egy vidéki kórházban Dakartól, a fővárostól 600 kilométerre. Évente több mint ezer szülést vezet le Szenegál elmaradott tartományában. Mi lesz, ha ő is eljön?

“Fényévekre vagyunk Európától, Szenegálban vidéki kórházban dolgozni az szerzetesi önfeláldozást követel meg. A technikai felszerelés elavult, a fizetés szánalmasan alacsony”

– vázolja fel a helyzetet a középkorú doktor Szenegálban. Aki lehet, hogy Franciaországban folytatja.

26 ezer külföldi orvos dolgozik jelenleg a francia egészségügyben , ez 11,5%-ot jelent, de a valóságban az arány magasabb, mert sokan közülük már megkapták a francia állampolgárságot. A döntő többségük az egykori francia gyarmatokról érkezik: az első helyen a Maghreb államok állnak – Algéria, Marokkó és Tunézia. Utánuk fekete Afrika következik, ahol a világ legszegényebb országaiban óriási az orvoshiány.

“Úgy akarják megszüntetni az egészségügyi sivatagokat Franciaországban, hogy az ilyen sivatagok területét növelik meg Afrikában”

– hangsúlyozza a kérdés szakértője. Christelle Fifaten Hounsou szerint a francia egészségügyben akkora az orvosok hiánya , hogy a háziorvosi szolgálat, a traumatológia, a szülészet vagy az altatóorvosi hálózat egészen egyszerűen nem működne nélkülük. Már a hetvenes évek óta áramlanak az orvosok Afrikából Franciaországba, és a különleges orvosi tartózkodási engedély ezt felgyorsítja majd.

A francia kórházak általában igyekeznek a külföldi rezidenseket megtartani, és megpróbálják elintézni nekik a tartózkodási engedélyt. Ez számukra azértis előnyös, mert a külföldi doktoroknak kevesebbet kell fizetniük hiszen ők nemigen követelhetnek béremelést.

“Kezdetben ez olyan mint a kényszermunka” – mondja Jad Zahnan fiatal kardiológus Libanonból. Poissy egyik kórházában dolgozott mint rezidens, majd ottmaradt. A fizetése kezdetben mindössze 1400 euró volt, ami Franciaországban nevetségesen kevés. Most abban bízik, hogy négy év után megkapja a francia állampolgárságot, és a helyzete rendeződik.

A nehézségek ellenére nem bánt meg semmit: Franciaországban sokkal jobbak az orvosi munka feltételei mint Libanonban, magasabb a jövedelem és jobb az életszínvonal.

Mit változtat az új törvény a külföldi orvosok helyzetén Franciaországban: ” azoknak, akik már itt dolgoznak a francia egészségügyben lényegesen könnyebb lesz, de mi van azokkal, akik ezután akarnak Franciaországba jönni? Ezeknek a külföldi orvosoknak a jogállása változatlan marad” – nyilatkozta az RFI-nek annak az orvos szakszervezetnek a főtitkára, amelyben az Európai Unión kívüli doktorok védik az érdekeiket Franciaországban.

A szupergazdagok tovább gazdagodtak, a szegények többsége egyre szegényebb lett

Kenderessy Milán

-

2024-01-16

0

A szupergazdagok tovább gazdagodtak, a szegények többsége egyre szegényebb lett

A világ öt leggazdagabb embere 2020 óta a kétszeresére emelte vagyonát – állapította meg az Oxfam jelentése, amely azt is közli, hogy mindeközben 5 milliárd ember vagyis az emberiség mintegy 60%-a nemcsak, hogy szegény maradt, de még csökkent is az életszínvonala, így az olló egyre csak nő a világban.

Az öt szupergazdag vagyona 2020-ban 405 milliárd dollár volt, tavaly már elérte a 869 milliárd dollárt. A globális infláció szinte mindenki másnak az életszínvonalát csökkentette, de a szupergazdagok vagyona háromszor olyan gyorsan növekedett mint az infláció!

Kik a szupergazdagok? Első helyen Elon Musk áll, a Tesla, a SpaceX és az X, az egykori Twitter fura ura, a második helyen Bernard Arnault, Európa leggazdagabb embere, az LVMH luxuscég tulajdonosa, harmadik Jeff Bezos, az Amazon alapító atyja, aki már nyugdíjba ment, de részvényeit megőrizte. Larry Ellison és Mark Zuckerberg van még benne a szupergazdagok elitjébe. Az Oxfam jóslata szerint ha minden így megy tovább, akkor köszönthetjük a világ első 1000 milliárd dolláros vagyonának tulajdonosát már 2030-ban.

Magyar példa: a rekord infláció évében Mészáros Lőrinc újra a leggazdagabb magyar lett, mert 150 milliárd forinttal növelte vagyonát. Mégis miből? Ezt a kérdést nem illik feltenni a nemzeti együttműködés rendszerében,

ezért is alakult meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek legfőbb feladata Orbán Viktor és hű oligarchái védelme.

Donald Trump 500 millió dollárral növelte vagyonát azóta, hogy elveszítette a választásokat, és távoznia kellett a Fehér Házból. Trump vissza akar térni épp azért, hogy a gazdagok még gazdagabbak legyenek. Trump elnökségének első intézkedése jelentős adócsökkentés volt. Maga Trump azzal dicsekedett az elnökválasztási kampányban, hogy 16 éve nem fizet adót!

Az Oxfam azt javasolja a kormányoknak, hogy nézzenek jobban a körmére a szupergazdagoknak, akiknek a megadóztatásával lehetőség nyílna a többi társadalmi réteg támogatására.

A munkavállalókat sújtotta az infláció

Míg a tőketulajdonosok jórésze még gyarapította is vagyonát az inflációs időszakban addig 800 millió munkavállalónak csökkent a reáljövedelme, mert a bérek lassabban nőttek mint az árak. A kivétel ebben Kína és Japán, ahol nem az infláció hanem a defláció okoz gondot. A munkavállalók az infláció két éve alatt 1500 milliárd dolláros veszteséget szenvedtek el, mert a bérek lassabban nőttek mint az infláció.

Magyarországon is pontosan ez történt 2023-ban.

Még a kormány is elismerte, hogy csökkentek a reálbérek a rekord infláció miatt.

Ha minden így megy tovább, akkor a világnak 230 évre lenne szüksége ahhoz, hogy a szegénység mindenütt megszűnjön. A szegények között sokkal több a nő mint a férfi, a tőke tulajdonosok között viszont épp ellenkezőleg több a férfi mint a szebbik nem képviselője – állapította meg a brit Oxfam globális jelentése, melyet a davosi világgazdasági fórumra készített.

Hasznos

”Az energiagazdálkodással foglalkozó cégek már átállították a rendszerüket, továbbra is elutasítják a nukleáris energiát. Ez ugyanis nagyon kockázatos technológia, a radioaktív hulladék pedig még évezredekig gondokat okozhat a környezetvédelemben”

Lesznek-e újra atomerőművek Németországban?

Kisebb nukleáris erőművek katonai céllal

Két jeles szakértő könyvet írt arról, hogy Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor miképp használja ki és fel a digitális világot a hatalom megszerzésére illetve megtartására.

Hol itt a novum?

Az Oxfam a davosi világgazdasági fórum elé terjesztette jelentését melyből kiderült, hogy az elmúlt három évben a világ öt leggazdagabb embere megduplázta vagyonát miközben bérből és fizetésből élő 800 millió munkavállaló reáljövedelme csökkent.

Vizsgálat az USA-ban, az EU-ban és Nagy Britanniában: öt cégtől vár információkat a Federal Trade Comission Washingtonban: Alphabet-Google, Amazon, Anthropic, Microsoft, és a ChatGPT-t előállító OpenAI.

19 milliárd dollár nyomában

A vasutas sztrájk óriási veszteséget okozhat

“Németország évtizedekig három feltételre alapozta gazdaságát: az olcsó orosz energiára, az állandóan bővülő hatalmas kínai piacra és arra, hogy nem kell sokat költenie fegyverkezésre, mert az USA védelmezi Európát. Az ukrajnai háborúval mindhárom feltétel megszűnt.”

47 ezer cég táncol a csőd szélén Nagy Britanniában, és azt a brexit furcsa utóhatásának tartja a legtöbb szakértő, hogy ilyen sok vállalkozás jutott csődközelbe. Különösen az építési vállalkozók és az ingatlanos cégek kerültek bajba – írja a londoni Guardian.

“Nehéz éve volt a gazdaságnak 2023, mert magas lett az infláció és a kamatláb, meggyengült a fogyasztói bizalom, és mindenkit sújtott a rezsiköltségek és más váratlan kiadások növekedése. Mindez viharos helyzetbe sodorta az egész üzleti világot Nagy Britanniában”

A listán csaknem 540 ezer olyan cég szerepel, amely “jelentős pénzügyi gondokkal küszködik”.

Brexit utóhatás

Londoni főpolgármester: jó lenne újra benne lenni a vámunióban

Kéttucat orosz tartományból jelentették, hogy időnként leáll a fűtési rendszer a tél kellős közepén amikor helyenként mínusz 25 fokot vagy még többet mutat a hőmérő. Márciusban választások lesznek Oroszországban úgyhogy ez nem túl jó előjel Vlagyimir Putyinnak.

Ellopták a felújítási pénzeket

Putyin minden pénzt a háborúra költ

Az Egyesült Államokban a választópolgárok többsége a pénztárcája alapján ítéli meg a helyzetet, és a többség dühös és elégedetlen, de miért? Miért elégedetlen az USA-ban a választópolgárok jórésze?

A fiatalok félnek a jövőtől

A fiatalok esélyeit rontja, hogy a szülők és a nagyszülők jórésze ül a pénzén. Manapság sokáig élnek az Egyesült Államokban, ezért a fiatalok úgy érezhetik: nincs esélyük olyan életszínvonalra mint a szüleiknek.

Gyémántgyűrűvel jegyezte el a magyar celebet

A holland társtulaj csődeljárást kezdeményezett

500 kubai orvos nélkül nem működne az egészségügyi hálózat Calabriában, Olaszország déli részén, ahol riasztóan nagy az orvoshiány.

Külföldi orvosokkal akarja javítani az egészségügy helyzetét Macron francia elnök is

“Fényévekre vagyunk Európától, Szenegálban vidéki kórházban dolgozni az szerzetesi önfeláldozást követel meg. A technikai felszerelés elavult, a fizetés szánalmasan alacsony”

A nehézségek ellenére nem bánt meg semmit: Franciaországban sokkal jobbak az orvosi munka feltételei mint Libanonban, magasabb a jövedelem és jobb az életszínvonal.

A munkavállalókat sújtotta az infláció

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA