Hasznos

Pénzügyi csőd fenyegeti Oroszország legnagyobb építési vállalatát

A Szamoljot az ukrajnai háború áldozata lehet, mert a nemzeti bank olyan magasra emelte a kamatokat, hogy azokat egyre nehezebb kifizetni, új kliensek pedig nem jelentkeznek, mert olyan drága a jelzálog hitel.

A fő tulaj, Jevgenyij Kenin el akarja adni a részesedését a cégben: ez mintegy 31%-ot tesz ki. A piaci értéke jelenleg 26,5 milliárd rubel, de ez gyorsan csökken. Az ok: a harmadik negyedévben az értékesítés 44%-kal csökkent!

Az első félévben a profit ráta mindössze 3% volt míg az előző évben 9%.

A cég részvényeinek értéke egyetlen napon 9%-kal csökkent – írta az amerikai Forbes magazin.

Az infláció és a rubel védelme miatt oly magas a kamatláb

A 19 %-os kamatláb megöli a vállalkozásokat, de a nemzeti bank attól tart, hogy különben elszabadul az infláció és a rubel tovább szánkázik lefelé a dollárral szemben. A szakértők szerint nemcsak az építőipar van bajban hanem az egész civil szektor hiszen Putyin az ukrajnai háború miatt mindent a hadiiparra koncentrál: ”Az építőipari vállalatok az elsők, amelyek a magas kamatláb áldozataivá válhatnak Oroszországban. A Szamojlot olyan nagy, hogy valószínűleg az államnak kellene megmentenie” – nyilatkozta a Forbesnak Janis Kluge. A német biztonságpolitikai kutatóintézet munkatársa hozzátette: az építőipari cégek után következhetnek az ipar vállalatok a kivégző osztag előtt.”
A Szamoljot építőipari cég 300 orosz városban tart fenn irodákat, és több mint 10 ezer munkatársa van.

Putyinnak az ukrajnai háború harmadik évében mind nehezebb fenntartani a látszatot, hogy “a különleges hadművelet “ nem érinti az orosz gazdaságot.

A Szamojlot építőipari óriás vezetői mindenesetre levonták a tanulságot, és kínai és tadzsikisztáni számlákra mentik a pénzüket Oroszországból.

Stiglitz: Mekkora veszélyt jelenthet egy Trump – Musk féle gazdaság?

“Az amerikaiak többsége szegényebbé válna, rosszabbul és rövidebb ideig élne, ha megvalósulna Donald Trump víziója, mely járadékos kapitalizmust jelent, ahol a haverok járnak jól, mert csökkentenék az adókat és a piac szabályozását” – hangsúlyozza a Nobel díjas közgazdász a Project Syndicate oldalon.

“Trump egyre többet ígér a kampányban, de képtelen lesz betartani ígéreteit hiszen lehetetlen a cégek és a szupergazdagok adóját csökkenteni miközben finanszírozzuk  a katonai kiadásokat és a társadalombiztosítást, és ráadásul a költségvetés hiányát is csökkentjük”- mutat rá Stiglitz, aki külön kitér arra, hogy Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, milyen abszurd ötletekkel hozakodik elő a választási kampány finisében.

Mit állít a Tesla, a SpaceX és az X ura? Azt, hogy 2000 milliárd dollárral csökkentené az USA költségvetését! A legszebb ebben az ígéretben az, hogy Elon Musk cégei óriási mértékben függenek az állami megrendelésektől és támogatásoktól: a Tesla befuccsolt volna, ha nem jutott volna 465 millió dolláros hitelhez az Obama adminisztráció idején.

“Trump arra beszélné rá a Kongresszust, hogy önkényesen csökkentse a katonai, egészségügyi és oktatási kiadásokat, vágja meg a pénzügy és a kereskedelmi minisztérium költségvetését éppúgy mint a társadalombiztosításét és a Medicare kiadásait.”

Trumpnak már volt rá négy éve, hogy felszámolja “az adminisztratív államot”, és nem teljesítette az ígéretét. Ha most beváltaná a populista ígéreteit, akkor nem csökkenne a központi költségvetés deficitje hanem lényegesen növekedne: 7500 milliárd dollárt érne el a következő évtizedben.”

Trump alatt elszabadulhat az infláció

“Trump vámjai mindent megdrágítanának a piacon, és főként a közepes jövedelmű és szegény rétegek járnának pórul.”

Stiglitz elsősorban a Kína ellen tervezett vámokra utal, de Trump az Európai Uniót sem kímélné.

Az infláció a szegények adója: az USA polgárai egyre rövidebb ideig élnek: ez már így volt a Covid pandémia előtt is Trump elnöksége idején, és ugyanez a tendencia folytatódna ezúttal  is pedig a fejlett országok közül az Egyesült Államokban a legalacsonyabb az élettartam.

“Az USA-ban a legnagyobbak a társadalmi különbségek a fejlett világban, Trump tervezett adócsökkentései csak tovább fokoznák ezt”

– hangsúlyozza Stiglitz, aki emlékeztet arra, hogy 23 Nobel díjas amerikai közgazdász biztosította támogatásáról Kamala Harrist egy felhívásban a választási kampány idején elvetve Trump elképzeléseit.

Trump csökkentené a tudomány támogatását

Az Egyesült Államok ereje elsősorban a tudományos és technológiai kutatásban és fejlesztésben van, de Donald Trump csökkentené a kiadásokat ezen a téren. Elhanyagolná a környezetvédelmet, mert a nagy olajtársaságok finanszírozzák a kampányát.

“Elon Musk sem érti, hogy a rövid távú haszon érdekében áldozza fel a jövőt amikor adócsökkentést kíván és egyidejűleg visszafogná a tudomány támogatását, noha az ő cégei is elsősorban ettől függenek.”

Végül a Nobel díjas Joseph Stiglitz levonja a tanulságot:

”Trump olyan járadékos kapitalizmust akar, amely előnyös Elon Musknak és a hozzá hasonló dollármilliárdosoknak, de az amerikaiak többsége számára nem”

– írja a Nobel díjas közgazdász a Project Syndicate oldalon.

Vajválság Oroszországban

Oroszország vajat importál Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből, hogy megállítsa az inflációt.

A Dairy News szakportál szerint decemberben a vaj árának 26%-os emelkedése várható, és ez kikezdheti Putyin népszerűségét. Ezért sürgősen vajat vásárol az orosz kormány Törökországtól és az Egyesült Arab Emírségektől – írja a Reuters.

Jelenleg a vaj ára 34%-kal magasabb mint tavaly Oroszországban, ahol az infláció mindinkább próbára teszi a lakosság türelmét. Sok szakértő szerint a tavalyi tojásválság megismétlődése fenyeget: akkor is jelentős mennyiségű importtal sikerült csak túljutnia az inflációs krízisen, amely azért alakult ki, mert Putyin mindent alárendel a hadigazdaságnak az ukrajnai háború miatt. A Telegram csatorna szerint

“a vaj helyzet kritikussá vált Oroszországban.”

A legjobb minőségű hazai vaj, a Breszt Litovszk csaknem 240 rubelbe kerül ez jelenleg körülbelül két és fél dollárt ér. A kormány tárgyalásokba kezdett a hazai tej termelőkkel, hogy megpróbálja kezelni a problémát. A hatalmas területű ország mindig is importált vajat: körülbelül a fogyasztás egynegyede függ ettől, de ez a mostani vásárlás Törökországban és az Egyesült Arab Emírségekben más: hiány van olcsó vajból.

Miért alakult ki hiány? Mert olyan tradicionális szállítók mint Új Zéland és a latin-amerikai országok felfüggesztették az exportot Oroszországba az ukrajnai háború miatt.
Az orosz kormány folyamatosan keresi az új szállítókat: India, Irán és főként Fehéroroszország. Ehhez csatlakozik most Törökország és az Egyesült Arab Emírségek.
Az orosz kormánynak fejtörést okoz, hogy a dinamikusan növekvő sajt és fagylalt gyártás elvonja a nyersanyagot a vaj piactól, ahol emiatt gyorsan emelkednek az árak.

A vásárlók értetlenek és dühösek

A Dairy News tudósítója megkérdezett egy vásárlót Moszkvában, hogy mit gondol a vaj árának növekedéséről? A válasz ez volt:

”nagyon drágává vált a vaj. Érthetetlen, hogy miért?!”

Putyin esküdözik, hogy Oroszország képes úgy háborúzni Ukrajnában, hogy a lakosság életszínvonala ezt nem érzi meg, de a valóság erre mindinkább rácáfol. Az élelmiszer infláció mindenkit érint, de elsősorban a szegényebb rétegek érzik meg azt, mert az ő jövedelmükből sokkal többet kell erre költeni. Putyinnak fontos, hogy megőrizze a népszerűségét, ezért rendelte el a vajimportot Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből. Az első 20 tonnás szállítmány már meg is érkezett Törökországból, ahol a tejtermelés az ország nyugati részére koncentrálódik, amely közel van az ukrajnai hadszíntérhez. Erdogan török elnök kétkulcsos politikát folytat: drónokat szállít Ukrajnának, mezőgazdasági termékeket Oroszországnak. Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – Törökországban folytak tárgyalások Ukrajna és Oroszország között a fegyverszünetről, de ezek eredmény nélkül megszakadtak.

A CIA igazgatója és az orosz katonai hírszerzés vezetője olykor titokban Törökországban találkozik, hogy megvitassák az ukrajnai háború fejleményeit.

Nincs erős korreláció demokrácia és jólét között

Három olyan közgazdász kapta idén a Nobel díjat, akik mind azt állítják: “a jól működő demokratikus intézmények jelentik a gazdasági jólét alapját.” Miért? “Mert ezek a rendszerek nem kizsákmányolják az embereket hanem bevonják őket a döntéshozatalba.” 

Extractive contra inclusive

A tények nem igazolják a három jeles közgazdász állításait – írja Bo Rothstein professzor, aki Svédországban a göteborgi egyetemen tanít. A Social Europe című baloldali lapban összehasonlítja Jamaikát és Szingapúrt.

“Mindkét kis ország a brit birodalom része volt, és szegényen indultak neki a függetlenségnek több mint hatvan évvel ezelőtt.”

A szakértők többsége 1960 körül úgy vélte: Jamaikának jobbak az esélyei. Miért? Mert vannak megművelhető földjei, ásványi kincsei, közel van a világ legnagyobb piacához, az Egyesült Államokhoz. Ráadásul Kuba épp szembefordult Washingtonnal, ezért a turizmusnak nőttek az esélyei. A szigeten nem voltak etnikai ellentétek, a politikai rendszer pedig demokratikus formában indult és meg is maradt annak.

Ezzel szemben Szingapúr nem rendelkezett megművelhető földekkel, nincsenek ásványi kincsei, távol van a fontos piacoktól (1960-ban Kína épp a Nagy Ugrással kísérletezett, amely katasztrófába torkollt, és több millió ember halálát okozta.) Szingapúrban komoly etnikai különbségek álltak fenn, a rendszer pedig autokratikus volt.

Mi a helyzet 60 évvel később?

Szingapúr egy főre jutó GDP-je magasabb mint Svédországé, és tizenkétszer akkora mint Jamaikáé!”

Bo Rothstein professzor rámutat:

“ezalatt a hatvan év alatt Jamaika demokrácia volt, Szingapúr pedig autokrácia – ha nem is túlságosan brutális.”

Miért sikeresebb Szingapúr mint Jamaica?

“Szingapúrnak sikerült hatékony kormányzati rendszert kialakítani, jórészt megszüntetni a korrupciót, és az igazságszolgáltatás jól működik. Ez sajnos Jamaikának nem sikerült. A demokrácia egyáltalán nem garantálja a hatékony államigazgatást és öli meg a korrupciót, épp ellenkezőleg: az új demokráciában gyakran gyenge az államigazgatás és nagy a korrupció” – hangsúlyozza a svéd professzor, aki visszautal Amartya Sen Nobel díjas indiai közgazdászra, aki tényekkel bizonyította: a kommunista diktatúra Kínában hatékonyabban működött a jólét növelésében mint a demokrácia Indiában!

A globalizáció felismerése a fejlődés kulcsa

Szingapúr az elsők között ismerte fel, hogy a világgazdasághoz való alkalmazkodás lehet a számára a kitörési pont. Ez a felismerés az ötvenes évek második felében újdonságnak számított, de Li Kuan Ju miniszterelnök bebizonyította: ez a siker titka! Erre figyelt fel Teng Hsziao-ping Pekingben, aki épp Li Kuan Ju szingapúri miniszterelnök tapasztalataira támaszkodva indította el Kína sikeres reform programját. Mindkét politikus hakka vagyis ahhoz a kínai kisebbséghez tartozik, melyet gyakran hasonlítanak a zsidókhoz, mert szorosan kötődnek egymáshoz és rendkívül nyitottak a világra. Kereskedők és világjárók akadnak közöttük szép számmal. Li Kuan Ju tanulmányait Angliában végezte, Teng Hsziao ping éveket töltött Franciaországban és Oroszországban. Ellentétben a szovjet vezetőkkel, akik nem láttak ki Sztálin csizmájából.

A globalizáció fontosságát Európa is csak későn ismerte fel, Oroszországnak ez mindmáig nem sikerült. A hatalmas erőforrásokkal rendelkező ország így szánalmasan leszerepel a globális gazdasági versenyben. Pedig Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió vezetője az Egyesült Államokban járva még ezt jósolta az ötvenes évek végén:

We will bury you! – eltemetjük önöket!

Kevesebb amerikai drónt kap Ukrajna a Kína ellenes szankciók miatt

Az Egyesült Államok már 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát, melyet egyre több szankcióval sújt. Párhuzamosan növeli a fegyverszállításokat Tajvanra, amelyet pedig elismert Kína tartományának már 1972-ben amikor Nixon és Kissinger Pekingben járt.

Nemrég kétmilliárd dollár értékben írtak alá fegyverszállítási szerződést Tajvannal. Válaszul Pekingben most megtiltották a kínai cégeknek, hogy olyan olcsó alkatrészeket szállítsanak az USA-ba, melyeket fegyvergyártásra is fel lehet használni. A Skydio, a legnagyobb drón gyártó cég az Egyesült Államokban, jelezte, hogy a közeli jövőben csak kevesebb drónt tud gyártani, mert alkatrészhiánya van. A legtöbb drónt az ukrajnai frontra ez a cég gyártja az USA-ban, ahol jelezték: nem tudják teljes mértékben teljesíteni ígéreteiket Ukrajna ellátására, mert az amerikai fegyverkészletek is leapadtak, a gyárak pedig kapacitás hiánnyal küszködnek annál is inkább, mert a Közel Keletre is egyre több fegyvert szállítanak.

Mi lesz Ukrajnával, ha Trump jön?

Ukrajna új külügyminisztere Montrealban utasította el Donald Trump ötletét, hogy közvetlenül tárgyaljon Putyin orosz elnökkel.

Ehelyett Ukrajna olyan nemzetközi békekonferenciát javasol, melyen immár Oroszország is részt vehetne. A korábbi ilyen találkozóra Oroszországot meg se hívták, így az teljes mértékben eredménytelen maradt.

Zelenszkij elnök elmondta, hogy megtartják az Ukrajna támogatásáról szóló Rammstein konferenciát Németországban  az amerikai elnökválasztás után is. Erre elvben Biden elnök európai látogatása során került volna sor, de a floridai hurrikán miatt ezt elhalasztották. Biden csak egy mini csúcson vett részt Berlinben, ahol német, brit és francia vezetőkkel tárgyalt.

Zelenszkij azt szeretné, ha Ukrajnát meghívnák a NATO-ba, de ezt az Egyesült Államok nem helyesli. Legkevesebb hat másik NATO tagállamnak ugyanez a véleménye – köztük Magyarországnak.

Az észak-koreai katonák megjelenése a fronton ugyanakkor azt eredményezte, hogy az USA immár nem ellenzi: támadó fegyvereinek felhasználását távoli orosz célpontokra is.

Ez lehetővé tenné Moszkva, Szentpétervár és más stratégiai célpontok támadását. Putyin orosz elnök szerint ez a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus veszélyét idézi fel.

Putyin most azt közölte, hogy Bident támogatta az amerikai választáson, és ezért most Kamala Harrisre szavazna, de ezt azzal indokolta, hogy “olyan szimpatikus a nevetése”.

Trump és az orosz titkosszolgálat viszonya éppúgy tisztázatlan mint Orbán Viktoré.

Egy jól tájékozott brit újságíró könyvében arról írt, hogy a KGB már a nyolcvanas években felfigyelt Donald Trumpra, aki a Gorbacsov korszakban Trump tornyot akart építeni a Vörös tér közelében Moszkvában. A tervből nem lett semmi, de Trumpról állítólag videó készült amikor a szovjet titkosszolgálat által küldött örömlányokkal nem ortodox szexuális tevékenységet folytatott egy moszkvai szállodában, ahol régebben Lenin is megszállt. A brit újságíró szerint a KGB Trump zűrzavaros pénzügyeibe  is beavatkozott – olykor kisegítve a csőd szélére sodródott nagyvállalkozót.

Maga Trump természetesen mindent tagad, de első nemzetbiztonsági tanácsadója el sem foglalhatta helyét a Fehér Házban, mert kiderült róla, hogy túlságosan is jó kapcsolatok fűzik Moszkvához. Trump azt nem tagadja, hogy kiváló a személyes kapcsolata Putyinhoz.

Az ex elnök, ha hatalomra kerülne, akkor azért szeretné gyorsan lezárni az ukrajnai konfliktust, mert szabad kezet kíván kapni a Közel Keleten, ahol Izraellel együtt megrendszabályozná Iránt.

Az elnökválasztást jövő kedden rendezik meg az USA-ban, és egyelőre senki sem tudja megjósolni, hogy Trump visszatérhet-e a Fehér Házban vagy sem?

Az amerikaiak egyre jobban függenek az állami támogatástól

Mind több amerikai polgár számára jelent fontos bevételi forrást az állami támogatás – állapítja meg az Economic Innovation Group tanulmánya, melyet a választási kampányra időzítettek.

Az elmúlt 50 év során több mint megkétszereződött az állami támogatás aránya a GDP-ben. 1970-ben ez az arány mindössze 8% volt, mára viszont 18%-ra növekedett. Mindez persze messze elmarad az európai normáktól, de figyelemreméltó, hogy az állami támogatás növekedése abban az időszakban következett be amikor a neoliberális áramlat meghatározó volt az Egyesült Államokban, ez pedig kis államot, és csökkenő állami támogatást hirdet. A Biden kormányzat ezzel ellentétesen növelte a támogatás mértékét, mert a Covid pandémia és az utána bekövetkező infláció negatívan befolyásolta az életszínvonalat az Egyesült Államokban is. A Biden kormányzatnak így sikerült elérnie, hogy az egyenlőtlenség nem növekedett tovább az amerikai társadalomban. Trump tanácsadói – köztük a Soros tőzsdei vállalkozásának egykori befektetési igazgatója – azzal vádolják a Biden adminisztrációt, hogy “kommunista tervgazdaságot hozott létre.”

Az amerikai állam 1970-ben 70 milliárd dollárt költött szociális támogatásra míg 2020-ban 6000 milliárdot. Ennek jelentős részét persze az infláció jelenti, de akkor is szembetűnő a növekedés. A probléma az, hogy a központi költségvetés hiánya is rekord magasra emelkedett, és az államadósság meghaladja az éves GDP 100%-át.

Pénzügyi szakértők 60% fölött már aggódnak a szóban forgó állam  egyensúlya miatt, de az USA mint a világgazdaság központi állama, amely a dollárövezetet üzemelteti, kivételt jelent. Kérdés, hogy meddig hiszen jövőre már a törlesztő részlet meghaladhatja az 1000 milliárd dollárt, és ez több mint a hadügyminisztérium, a Pentagon éves költségvetése.

11500 dollár évente

2022-ben egy átlag amerikaira ekkora állami szociális támogatás jutott. Ez persze csak átlag, de szerény megélhetést lehetővé tett az Egyesült Államokban, ha az illetőnek volt valamiféle lakása és egészségbiztosítása. A Covid pandémia a csúcsra járatta az állami szociális támogatást, azóta az összeg kisebb lett, és a részesedés is a GDP-ben. Mi indokolja az állami szociális kiadások növekedését az Egyesült Államokban? Mindenekelőtt a demográfia: a lakosság itt is öregszik, ha nem is olyan gyorsan mint Európában.

2010-ben a 65 év fölötti lakosság a népesség 13%-át tette ki az Egyesült Államokban, 2022-ben ez már 17,3% volt. Az állami szociális kiadások 56%-át az idősebb nemzedékek kapják, ezért is emelkedik gyorsan az összeg. Mindez nem jelenti azt, hogy az idősebb nemzedékek teljes mértékben biztonságban lennének hiszen

az egészségügyi kiadások exponenciálisan növekedtek: 74 milliárdot tettek ki 1970-ben az USA-ban, 2022-ben 4500 milliárd dollárt!

Mindebből az is következik, hogy a nyugdíjkassza is óriási deficittel küszködik éppúgy mint az Egyesült Államok központi költségvetése. Jelenleg a költségvetés hiánya 1800 milliárd dollár, és sem Kamala Harris sem Donald Trump nem tudja: miképp lehetne ezt csökkenteni?

Az állami szociális segélyezést nem lehet csökkenteni, mert mind többen élnek ebből: 1970-ben az USA megyéinek csak az 1%-a jelezte, hogy a lakosság jövedelmének a 25%-a ebből van, mára már a megyék – county – több mint fele ebbe a kategóriába tartozik.

Trump vagy Harris olyan gazdaságot örököl, amelynek a koordinátái nem sok mozgásteret hagynak a döntéshozóknak, akiknek figyelembe kell venniük Washingtonban: a választásokat általában a gazdasági helyzetükkel elégedetlen polgárok döntik el az Egyesült Államokban.

Kína jobban függ Európától mint fordítva

A John Lukács Intézet és a Habsburg Ottó Alapítvány rendezvényén egy német és egy francia szakértő: Christian Geinitz, a Frankfurter Allgemeine Zeitung egykori pekingi tudósítója és Valérie Niquet, a Fondation pour la Recheche Stratégique vezető kutatója arra mutatott rá, hogy Kína számára az export létfontosságú, és különösen az a prémium piacokon: Észak Amerikában és Nyugat Európában.

Az USA kereskedelmi háborút folytat Kínával szemben, ezért mind nehezebb kínai árukat eladni az Egyesült Államokban, ezért felértékelődik az európai piac. Kína legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unió, és ez visszafelé is igaz. Az amerikai példa nyomán és Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően megerősödött a szkepszis Európában is Kína törekvéseit illetően.

Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette:

“Az utóbbi időben Kína belföldön egyre elnyomóbb politikát folytat miközben kifelé egyre agresszívebb.”

Arról nem emlékezett meg az amerikai diplomácia vezetője, hogy amikor Nixon és Kissinger 1972-ben lepaktált Mao elnökkel és Csou En-laj miniszterelnökkel a nagy kulturális forradalom kellős közepén, akkor százszor durvább volt az elnyomás Kínában, és Peking intenzíven támogatta a kommunista forradalmakat külföldön, amelyről azóta már régen letett. Az USA-nak akkor szüksége volt Kínára a Szovjetunióval szemben, 2021-ben viszont első számú stratégiai ellenfélnek jelölte ki Kínát Blinken külügyminiszter.

“Nem leszünk az USA vazallusa” – deklarálta Macron francia elnök Pekingből hazafelé tartva. Azóta a francia elnök politikailag nagyon meggyengült, de mind Franciaországban mind Németországban tisztában vannak azzal, hogy Kína már ma is a világ egyik legnagyobb piaca, a közeli jövőben pedig egyértelműen az lesz hiszen 1,4 milliárd lakosa van míg az USA-nak csak 340 millió.

“Nem lenne helyes védővámok mögé bújni a kínaiakkal szemben, ehelyett növelni kellene az innovációt, mert Európa elmarad ezen a téren nemcsak az USA-tól, de Kínától is”

– visszhangozta Mario Draghi megállapítását a Frankfurter Allgemeine Zeitung egykori pekingi tudósítója.

Az Európai Központi Bank elnöke a brüsszeli bizottság kérésére felmérést készített Európa versenyképességéről, és az eredmény lesújtó. Ezért is javasolta a magyar elnökség a versenyképességet e félév fő témájának az Európai Unióban. “A gazdasági semlegesség azt jelenti, hogy a magyar kormány mindenkivel üzleti kapcsolatot kíván fenntartani és fejleszteni függetlenül attól, hogy az illető állam milyen politikát folytat” – fejtette ki az Orbán kormány álláspontját a tanácskozáson Eszterhai Viktor, a John Lukács Intézet munkatársa. Hangsúlyozta, hogy más uniós tagállamok is intenzív gazdasági kapcsolatokat tartanak fenn Kínával – különösen Németország, amely már az ötvenes években felfedezte a kínai piacot.

Magyarország az akkumulátor és elektromos autógyártásban együttműködik német és kínai cégekkel egyaránt.

Ezért is szavazott együtt Magyarország és Németország a kínai védővámok ellen, melyek az elektromos autózást érintik.

A magyar kormány bízik az elektromos autózás jövőjében – ezt Kaderják Péter, az Akkumulátor Szövetség vezetője bizonygatta. Ehhez persze az Európai Uniónak támogatnia kellene az elektromos autók vásárlását. A magyar kormány javaslata szerint minden európai polgár 4500 eurós támogatásra számíthatna, ha elektromos autót vásárol. Az Európai Uniónak erre nincsen pénze, legfeljebb közös hitelfelvétel teremtene erre megfelelő pénzügyi alapot. Ezt egyelőre Magyarország és Németország ellenzi.

Miért nő az elektromos autók ára, ha az akkumulátoroké csökken?

Európában 33%-kal csökkent az akkumulátorok átlag ára 2020 óta míg az elektromos autóké 11%-kal nőtt. Vajon miért?

Európában az autógyárak elmozdultak a drága prémium kategória felé: 2020-ban a részesedésük még csak 28% volt az elektromos autók között, idén ez már 64%! Miért? Mert az európai autógyárak nehéz helyzetükben rámennek a profitra, amely a prémium kategóriás járművek esetében lényegesen magasabb. A Mercedes Benz 55%-os, a BMW 50%-os áremelést hajtott végre az elektromos prémium autók piacán. Minthogy az államok költségvetési gondok miatt leálltak a támogatással, így csökken a kereslet. Az olcsóbb kategóriában a kínaiak jelentenek versenytársat, ezért alkalmaz velük szemben védővámokat az Európai Unió. Tegyük gyorsan hozzá: az USA is, Biden elnök egyenesen 100%-os vámot vetett ki a kínai elektromos autókra.

A 25 ezer eurós autók a keresettek

A brüsszeli bizottság felmérte az igényeket az Európai Unióban, és a válaszolók többsége – 57% – azt közölte, hogy szívesen vásárolna elektromos autót, ha lenne rá pénze. Mennyiért vennének új elektromos autót? 25 ezer euróért. Csakhogy ebben a kategóriában dominálnak a kínaiak. Idén várhatóan a kínai cégek adják el az  elektromos autók egynegyedét az európai piacon. Január elsejétől jöhetnek a védővámok az Európai Unióban, ezért ez az arány 20%-ra csökkenhet. Ha maradnak a védővámok, akkor 2026-ban már csak 18% lesz a kínai részesedés. Kérdés, hogy mikor jelenhetnek meg a piacon a BYD szegedi gyárának autói? Ezeket az autókat nem terhelné uniós védővám. Ha tovább folytatódik az akkumulátorok árának a csökkenése, akkor az elektromos autók egyre versenyképesebbé válhatnak. A baj az, hogy az átlagos uniós polgárok pénztárcája a közeli jövőben nem lesz vastagabb, a fizetőképes kereslet minden valószínűség szerint stagnálni fog. Nem úgy mint az Egyesült Államokban vagy Kínában, ahol nő az életszínvonal, és ezzel párhuzamosan egyre több elektromos autót adnak el. Európa ezen a téren is lemaradhat holott korábban az autóipar volt az európai gazdaság zászlóshajója. A digitális lemaradás miatt ennek vége van, és Európának más húzó ágazatot kell keresnie, mert különben végképp lemarad a globális versenyben Észak Amerika és a Távol Kelet mögött.

Óriási üzlet a Párduc tank, melyet Zalaegerszegen is gyártanak majd

A német Rheinmetall és az olasz Leonardo kedden együttműködési megállapodást írt alá közös vállalat alapításáról, mely tankokat gyárt majd a többi között Zalaegerszegen is.

A német és az olasz cég 50-50%-ban részesedik a vállalkozásban. A tervek szerint a Párduc tankok különböző változatait Németországban és Magyarországon gyártják míg a végső összeszerelés Olaszországban lesz La Spezia városában. Armin Papperger, a Rheinmetall főnöke szerint 23-24 milliárd eurós megrendelésre számítanak. Az ok: az ukrajnai háború, ahol a drónok villámgyorsan pusztítják el a harckocsikat.

A Rheinmetall főnökét megpróbálta meggyilkolni az orosz titkosszolgálat

Az amerikai és a német kémelhárítás közösen akadályozta meg, hogy a Rheinmetall főnökét megöljék az orosz hírszerzés erre szakosodott hivatásos gyilkosai. Moszkvában állítólag Putyin elnök személyesen adott erre parancsot, mert rendkívüli mértékben zavarja őt, hogy a Rheinmetall tankjai és lőszerei  milyen intenzív szerepet játszanak az ukrajnai frontokon. Még jobban zavarja Putyint, hogy a Rheinmetall tankjait immár Ukrajnában is összeszerelhetik.

A NATO brüsszeli központjában nagyon is komolyan veszik az orosz gyilkossági és szabotázs kísérleteket:

„Nagyon is hiszek abban, hogy az oroszok szabotázs akciókat hajtanak végre Nyugaton, melyek olykor emberek életébe is kerülhetnek. Mindennek stratégiai következményei is vannak”

– hangsúlyozta egy magasrangú NATO tisztviselő, aki a CNN tudósítójának nyilatkozott. Washingtonban a Nemzetbiztonsági Tanács nem nyilatkozott a konkrét ügyről, de szóvivője hangsúlyozta:

”Az USA intenzíven együttműködik NATO szövetségeseivel ezen a téren is. Tisztában vagyunk azzal, hogy az oroszok szabotázs akciókat szerveznek Nyugaton, de ez nem tart vissza minket attól, hogy támogassuk Ukrajnát.”

Biden amerikai elnök a tervek szerint a múlt héten Rammsteinben találkozott volna európai vezetőkkel, hogy megvitassa velük az ukrajnai háborút, de ezt elhalasztották a floridai hurrikán miatt. Berlinben ezen a héten szűkebbkörű csúcsot rendeznek az ukrajnai háborúról: ezen az amerikaikon és a németeken kívül a britek és a franciák vesznek részt. A francia hadügyminiszter jelezte: bár Párizs 3 milliárd eurós katonai támogatást ígért idén Ukrajnának, de ennél csak kevesebbet tud adni költségvetési problémák miatt. “Valamivel több mint 2 milliárd eurós támogatást tudunk idén nyújtani Ukrajnának” – jelentette ki a védelmi miniszter Párizsban.

Soros György egykori londoni képviselője Donald Trump gazdasági tanácsadója

Az angol font elleni támadás sok pénzt és még több kritikát hozott Soros Györgynek, aki évtizedek óta a demokraták legfőbb szponzorai közé tartozik az Egyesült Államokban. A londoni Cityben Soros Györgyöt Scott Bessent képviselte a kilencvenes években, később partner lett a globális pénzügyi vállalkozásban.

A Wall Street Journal most arról ír, hogy ő vált Donald Trump elsőszámú gazdasági tanácsadójává.

Scott Bessent egy időre kiszállt Soros György pénzügyi hálózatából, de azután visszatért méghozzá mint befektetési igazgató. Ez volt számára a csúcs a Soros birodalomban. 2015 után újra önálló céget alapított Key Square Group címen. A Wall Streeten igen elismert pénzügyi befektetőnek számít.

Scott Bessent – Soros Györgyhöz hasonlóan – kezdetben a demokratákat támogatta: saját otthonában rendezett gyűjtési vacsorákat Al Gore alelnöknek 2000-ben amikor ő volt pártjának elnökjelöltje.

Hogy lett Donald Trump tanácsadója?

Scott Bessent fiatalkorában jelentkezett a haditengerészethez, de nem vették fel, mert meleg. Emiatt is támogatta kezdetben a demokratákat, akik ebben a kérdésben toleránsabbak voltak. Ma már nyíltan együtt él férfi partnerével.

Donald Trump kezdetben maga is a demokratákat támogatta, még ebből az időből ismerik egymást.

2016-ban amikor Trump elindult az elnöki posztért, a Wall Streeten kevés támogatóra számíthatott, de Scott Bessent közéjük tartozott. Pénzt is adott Trump választási kampányához, és ami még fontosabb volt: támogatói vacsorákat szervezett pénzügyi körökben, ahol gyanakvással figyelték Donald Trumpot, aki hitelekre alapozta ingatlan birodalmát, de a törlesztésekkel annyira elmaradt, hogy több bank is feketelistára helyezte.

Trump ezért igen hálás Scott Bessentnek, aki a Wall Street Journal szerint akár az USA új pénzügyminisztere is lehet amennyiben Trumpot választják meg elnöknek.

Trump a kampány során többször is az egekig magasztalta Scott Bessentet:

“Az egyik legbrilliánsabb ember a Wall Streeten, olyan befektető a Wall Streeten, akit mindenki tisztel.”

A 62 éves Scott Bessent a londoni Financial Timesnak a napokban úgy nyilatkozott, hogy Trump – amennyiben hatalomra kerül – nem szándékozik gyengíteni az amerikai dollár árfolyamát.

Scott Bessent a You Tube-on szorgosan magyarázza Trump gazdasági elképzeléseit, és bírálja Biden gazdaságpolitikáját mondván

“az USA jelenlegi elnöke a központi tervgazdaságot valósítja meg az Egyesült Államokban.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK