Kezdőlap Világ Oldal 98

Világ

Scholz: Putyinnak ki kellene vonnia a csapatokat, ez a tárgyalások alapja

„Véleményem szerint Putyinnak meg kell értenie, hogy nem jár sikerrel inváziójával és imperialista agressziójával, és ki kell vonnia a csapatokat. Ez a tárgyalások alapja” – mondta Olaf Scholz egy vasárnap sugárzott CNN interjúban.

A német vezető elismerte, hogy az egy éve tartó orosz-ukrán háború zsákutcába jutott, ami óriási károkat okoz Ukrajnának. De azt mondta, hogy nem fogja kényszeríteni az ukránokat kényelmetlen kompromisszumok megkötésére.

„Ukránok nélkül nem lesznek megoldások”

– mondta Scholz, megjegyezve, hogy Putyin egyértelműen rosszul mérte fel Ukrajna erejét, valamint Ukrajna összes barátjának egységét az orosz invázióval szembeni ellenállásban.

„Nagyon nehéz megítélni, mi fog ezután történni Ukrajnában, de egy dolog teljesen világos: továbbra is támogatjuk Ukrajnát pénzügyi és humanitárius segélyekkel, valamint fegyverekkel” – mondta.

Scholz elismerően nyilatkozott Joe Biden amerikai elnökről és vezetéséről is a jelenlegi nemzetközi válság idején.

„Nagyon tájékozott a nemzetközi kapcsolatokban. Szerintem ő az egyik legképzettebb elnök, aki tudja, hogyan mennek a dolgok a világon, ami fontos az egyre veszélyesebb időkben”.

Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár március 3-án találkozott Washingtonban. Megerősítették azon  szándékukat, hogy a szükséges mértékben megbüntetik Oroszországot az ukrajnai háború miatt.

Március 3-án az USA hivatalosan is bejelentette  egy új, 400 millió dolláros katonai segélycsomagot Ukrajnának, amely tartalmazza a HIMARS-ok, tarackok és Bradley lőszereit, valamint egyéb felszereléseket.

Koestler és Sztálin

0

70 évvel ezelőtt halt meg Joszif Visszarionovics Sztálin, akinek rendszeréről az egyik legtalálóbb könyvet – Sötétség délben – a 40 éve öngyilkosságot elkövető Artur Koestler írta.

Kösztler Artúr 1905-ben született Budapesten. Bécsben tanult, majd 1926-ban kivándorolt Palesztinába. 1931-ben belépett a német kommunista pártba, a Szovjetunióban is járt, de gyorsan kiábrándult.

Sötétség délben című könyvét Angliában írta Sztálin terrorjáról. Halj meg némán! – javasolták a veterán bolsevik vezetőnek a börtönben társai, akik arra várakoztak, hogy Sztálin terror gépezete leszámoljon velük. A vádlottaktól a vallatók újabb neveket követeltek, mert a terror gépezetének mindig új áldozatokra volt szüksége. A nagy terror lényegében Sztálin haláláig tartott. 1953-ban már nagy antiszemita perre készülődtek a Szovjetunióban, de a diktátor halála miatt ez elmaradt.

Sztálin a Sötétség délben megírásának idején az Egyesült Államok és Nagy Britannia szövetségese volt, aki jelentős szerepet játszott a náci Németország elleni győzelemben, ezért Koestler könyve kezdetben nem aratott nagy sikert. A hidegháború idején azonban az egész nyugati világban elterjedt mint a szovjet terror világának egyik legjobb ábrázolása.

Miért indította el a tömegterrort Sztálin 1934-ben?

Egyrészt azért, mert a teljhatalmú bolsevik párt vezetőinek jórésze meg akart szabadulni tőle. A pártkongresszuson Kirov, Leningrád kommunista párttitkára több szavazatot kapott mint Sztálin. Nem sokkal később Kirov halott volt, és megkezdte munkáját a terror gépezete, amely a bolsevik elitet sem kímélte.

Mindez felkeltette a külvilág figyelmét is miközben a népet érintő tömeges terror jóval kevésbé vált közismertté. Nemcsak a megfélemlítés volt a terror célja hanem az is, hogy ingyen munkaerőt teremtsen a lágerek népéből a Szovjetunió iparának és főként hadiiparának fejlesztésére. A CSEKA keretszámokat kapott: hány olyan “nép ellenségét” kell produkálnia a saját körzetében, akiket lágerbe lehet küldeni mondvacsinált ürüggyel. Korábban Trockij, Sztálin fő ellenfele a bolsevik pártban, munkahadsereg  megteremtését javasolta a militarizált szovjet gazdaság megteremtésére. Sztálin ezt a lágerekkel oldotta meg. Az atombombát is egy lágerben fedezték fel a szovjet tudósok. Az atomprogram felelős vezetője Lavrentyij Pavlovics Berija volt, a titkosrendőrség vezetője egészen Sztálin haláláig.

Hruscsov, Sztálin utóda megölette Beriját, és megszüntette a diktátor személyi kultuszát. Sztálingrád városát Volgográdnak nevezték el.

A sztálingrádi csata 80-ik évfordulóján Sztálin mellszobrot avattak a városban, ahol a náci Németország katasztrofális vereséget szenvedett. Putyin Oroszországában egyfajta Sztálin kultusz van újra kialakulóban, amely felerősödött azóta, hogy az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát tavaly február 24-én.

Per Putyin pénzéről Svájcban

Azzal vádolják a Gazprombank négy vezetőjét, hogy több millió svájci frankot helyeztek el Putyin számláira.

“Közismert, hogy hivatalosan Putyin elnök nem gazdag ember mindössze 100 ezer svájci frank a jövedelme. A valóságban viszont hozzá közelálló emberek számláin hatalmas vagyont halmozott fel. Szergej Roldugin volt az egyik ilyen stróman” – írja a vádirat Zürichben, ahol a Gazprombank négy svájci vezetőjének kell felelnie azért, mert Putyin pénzét kezelték. Szergej Roldugin ugyanis amellett, hogy híres cselló művész, Putyin egyik lányának a keresztapja.

A londoni Financial Times tudósítója megkérdezte a Svájcban működő Gazprombankot is a perről, és azt a választ kapta, hogy a négy vádlott, köztük a leánybank igazgatója ártatlannak vallja magát, de az orosz bank beszüntette a működését a szankciók miatt.

A Tages Anzeiger című svájci lap megírta, hogy egészen pontosan azzal vádolják a négy bankárt, hogy elmulasztották a kötelező óvatosságot amikor nem nézték utána, hogy kicsoda is Roldugin valójában. Nyilvánvaló, hogy a Gazprombank nagyon is jól tudta, hogy kiről van szó.

50 millió dollár

Ennyit találtak Roldugin számláin, melyekre évente körülbelül 10 millió dolláros utalás érkezett.

A svájci ügyész ezzel kapcsolatban megállapította:

“elképzelhetetlen, hogy ez a pénz valóban Rolduginé lett volna”.

A Bank Rossiya-n keresztül intézték Roldugin pénzügyeit.

A vádirat szerint a “Bank Rossiya” az orosz elit házi bankja, melyet Jurij Kovalcsuk irányít. Ő jelenleg Putyin pénztárnoka.”

Ahogy korábban a hvg.hu is megírta (Putyin oligarchái…): a Kovalcsuk fivérek Putyin legbenső köréhez tartoznak, akik a leningrádi-szentpétervári idők óta támogatják a KGB egykori alezredesét. Jurij Kovalcsuk 1996-ban Szentpéterváron egy dácsában futott össze Putyinnal, aki akkoriban az FSZB – a titkosszolgálat átszervezésére készülődött.

2016-ban már lebukott Roldugin a Panama papírok botrány idején amikor kiderült, hogy rengeteg off-shore számlája van, és a rajta levő pénz nem az övé hanem minden valószínűség szerint Vlagyimir Vlagyimirovics Putyiné. A pénzügyi felügyelet Svájcban erre a leleplezésre hivatkozva kezdte meg a vizsgálatot ebben az ügyben még 2018-ban tehát jóval a szankciók előtt. A Gazprombank svájci leánybankját keményen megbüntették “pénzmosás és a kötelező gondosság elmulasztása miatt.”  Ezekután kezdte meg a vizsgálatot a svájci rendőrség.

Az ügyész mind a négy vádlottra börtönbüntetést kér. A Gazprom per március 8-án kezdődik meg Zürichben.

Élelmiszer-ársapka – francia módra

Antiinflációs élelmiszerkosarat szeretne a kormány Franciaországban. Egy évvel ezelőtt a gyártók és a forgalmazók  körülbelül 3,5%-os átlagos áremelésről tárgyaltak. A hónapok során a valók emelkedés folyamatosan felmászott a szupermarketek polcaira ami mára elérte 14,5%-os szintet. 

Bruno LeMaire, aki elnök szeretne lenni Macron után, felkereste a mezőgazdasági vásárt Párizsban, ahol elmondta: meg kell védeni a fogyasztókat az élelmiszerárak gyors emelkedésétől.

14%-os volt az éves élelmiszer infláció februárban Franciaországban vagyis jóval elmaradt a magyartól, de a vásárlók ezt is sokallják.

“Olyan megoldást akarok, amely minden honfitársunkat érinti, az egész középosztályt “ – hangsúlyozta a pénzügyminiszter, aki ki is tűzte a határidőt az élelmiszer infláció elleni akció kezdetére: az érintett feleknek március 15-ig kellene egyetértésre jutniuk valamiféle ársapka rendszerről. Bruno LeMaire őszintén megmondta, hogy az államnak nincs elég pénze ahhoz, hogy teljes mértékben magára vállalja az élelmiszer-áremelkedés kompenzálását. A pénzügyminiszter abban bízik, hogy a nagy agrár termelők és kereskedők megértőek lesznek.

“A nagykereskedők hajlandók lépni ebben az ügyben, a termelők is megértik a problémát. Meg vagyok győződve arról, hogy együtt megtaláljuk a megoldást az élelmiszer-infláció megfékezésére.”

Infláció ellenes kosár

Ezt javasolja a kereskedelmi miniszter. Olivia Grégoire szerint ebbe a kosárba kerülnének bele a legfontosabb élelmiszerek, melyeket ársapka védene az infláció ellen. A  miniszterasszony hangsúlyozta, hogy nem arról van szó: befagyasztják az élelmiszerárakat. Sokkal inkább arról, hogy a szegényebb társadalmi csoportok, amelyek kasszájában jelentős tételt képeznek az élelmiszerek, találjanak maguknak olcsó árut a piacokon és  a boltokban. A baj az, hogy újabb élelmiszer-áremelkedés várható, mert a termelők és a nagykereskedők ebben állapodtak meg szerda este – írja a párizsi Le Point.

Az élelmiszer-infláció egyre gyorsul

A kormány lépéskényszerben van, mert az  élelmiszer infláció januárban még “csak” 13,3% volt, februárban már 14,5%-ot mértek miközben a kormány  népszerűsége a mélyponton a népszerűtlen nyugdíj reform miatt.

Mi kerüljön az infláció ellenes kosárba? Még vita van a kormányon belül is, de körülbelül 50 terméket szeretne a többség. Ebben nemcsak élelmiszerek lennének hanem higiénához szükséges szerek is.

Mit szólnak mindehhez a nagy kereskedelmi láncok?

A Lidl és a Système U elfogadja az infláció ellenes kosár ötletet, de a Carrefour nem.

“Ez egy technokrata elképzelés. Mi már megtettük az infláció ellen, amit lehetett, és ezt jeleztük is a polcokon”

– mondta Alexandre Bompard, a Carrefour elnök – vezérigazgatója  a Le Figaro tudósítójának pár nappal ezelőtt amikor Macron elnök felszólította a nagykereskedőket, hogy mondjanak le a profit egy részéről annak érdekében, hogy a vásárlókat megkíméljék az inflációtól.

A szerdán véget ért tárgyalás a nagykereskedők és a termelők között 10%-os áremelésről szólt. A három hónapig tartó tárgyalások késhegyre menő vitákat hoztak, mert a termelők arra hivatkoztak, hogy nagyon megnőttek a költségeik az ukrajnai háború miatt. Nemcsak az energia lett drágább hanem a műtrágya is, amelyből mind Ukrajna mind pedig Oroszország jelentős exportőr volt.

Ezért azután Bruno LeMaire pénzügyminiszter óvakodott attól, hogy konkrét számokat mondjon a tervezett infláció ellenes kosárról a mezőgazdasági vásáron Párizsban.

Oligarchák pácban

Ukrajna 1 milliárd euróhoz  juthat az orosz oligarcháknak a francia Riviérán lefoglalt vagyonából.

Egyelőre egy lefoglalt villát sikerült állami kézbe venni, de minden nagyon lassan megy a számtalan jogi probléma miatt.

23 millió eurót ér a luxus villa a Cote d’Azur-ön, mely most a francia állam tulajdonába került miután októberben elvették egy orosz oligarchától. Ez az első fecske – állapítja meg a párizsi Le Monde, amely rámutat arra, hogy jogilag egyáltalán nem egyszerű külföldi tulajdonban levő vagyontárgyak lefoglalása politikai indokokra hivatkozva. Az orosz oligarchák egy részének vagyonát arra hivatkozva zárolták sok nyugati országban, hogy ők Putyin rendszerének aktív támogatói, akik ily módon elősegítik Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Viktor Rasnyikov, a szóban forgó orosz oligarcha, akinek a villáját elvették a francia Riviérán, az acél gyártás egyik királya Oroszországban. Az acélgyártást teljesen alárendelték a hadigazdálkodásnak orosz földön, ahol Putyin egykori alteregóját, Medvegyevet, a Védelmi Tanács alelnökét  bízta meg a hadiipar irányításával.

Viktor Rasnyikovot az elsők között írták fel a feketelistára Franciaországban: már március 15-én megindult ellene az eljárás. Putyin agressziója Ukrajna ellen február 24-én kezdődött meg. Két luxus ingatlant azonnal lefoglaltak: egyet a Riviérán, egyet pedig Párizsban. A harmadik egy luxusjacht. Mindhárom Rasnyikov néven volt bejegyezve, ezért itt nem merült fel jogi probléma. A jacht értéke csekély 300 millió euró – írja a Nice Matin, amely azt is hozzáteszi, hogy ez egyik luxus ingatlan értéke meghaladja a 100 millió eurót is.

A 23 milliós luxus villa esetében nem voltak ilyen egyértelműek a tulajdonviszonyok, ezért csak októberben foglalták azt le. A luxus villa ugyanis egy orosz stróman nevén volt bejegyezve Franciaországban, és bár mindenki sejtette, hogy nem ő az igazi tulajdonos, de jogilag is bizonyítani kellett, hogy valójában Rasnyikov rendelkezik a 23 millió eurós luxus ingatlannal.

A francia pénzügyőröknek feltűnt, hogy az orosz tulaj gyorsan meg akar szabadulni a luxus villától nem sokkal azután, hogy összeállították az első fekete listát Putyin oligarchái ellen tavaly márciusban Franciaországban.

Rögtön intézkedtek arról, hogy a villámgyorsan eladott luxusvilla vételi árát – 17 millió eurót – lefoglalták a közjegyzőnél. Ezután jöttek a jogi problémák, mert a luxusvilla egy panamai cég tulajdonában állt, mely az orosz stróman nevén volt bejegyezve a francia Riviérán. A panamai cég vizsgálata során a francia pénzügyőrök azt vették észre, hogy az is csak álcázás, valójában mögötte egy svájci pénzügyi vállalkozás áll, mögötte pedig az orosz acél király, Viktor Rasnyikov. A luxusvillát ezért elkobozták, de ez nem végleges. Jelenleg a francia igazságügyi minisztérium tulajdonában van, de a bíróságnak kell kimondania a végső szót. Csakis akkor kerül teljesen a francia állam tulajdonába az orosz oligarcha luxus villája a Riviérán.

Egymilliárd euró juthat Ukrajnának

Hosszútávú folyamat a vagyonelkobzás, de a végső cél az, hogy az orosz oligarchák  elkobzott vagyonát Ukrajna újjáépítésére fordítsák. Csak a Riviérán lefoglalt orosz javakból 1 milliárd euró jöhet össze erre a célra – állapítja meg a Nice Matin, amely sorolja a luxus ingatlanokat.

Alekszandr Ponomarenko, az orosz gabona export királya csekély 91 millió euróért vette meg a La Chabane luxus ingatlant. Arkagyij Rotenberg, Putyin jóbarátja  a Riviéra egyik legdrágább helyén, Saint Jean Cap Ferrat szerezte meg a Shosana villát. A Rotenberg fivérek vállalták magukra Putyin több milliárd dolláros Szocsi környéki villa komplexumának tulajdonjogát miután az ellenzéki Navalnij videóban leplezte le az orosz elnök déli Kreml városkáját.

Viktor Rasnyikov egyik lefoglalt villája valaha a Rolling Stones együttes kedvenc búvóhelye volt.

Antibes-ban van Roman Abramovics luxus villája. A londoni Chelsea futballklub egykori tulajdonosát rákényszerítették ugyan a csapat eladására, de előtte már 10 letéti társaságot (trust) hozott létre 4 milliárd dollár értékben a gyerekei javára, akik közül a legfiatalabb 9 éves.

Csak pénzmosás miatt 17 vizsgálat indult orosz oligarchák ellen Franciaországban

– írja a párizsi Le Monde.

Andrej Melnyicsenko, az orosz műtrágya király ezért ment Franciaországból Svájcba, de csalódnia kellett, mert a szankciók ott is utolérték. Most Dubajba tette át a székhelyét, ahol olyan sok orosz oligarcha húzza meg magát, hogy kis Moszkvának hívják.

Vagyim Moskovics, az élelmiszer ipar egyik óriásának tulajdonosa Nizzában a Prince Grace de Monaco sugárúton szerzett palotát, melyet lefoglaltak. Vagyim Moskovics is ott volt azon a gyűlésen a Kremlben amikor orosz oligarchák a támogatásukról biztosították Putyin agresszióját Ukrajna ellen – írja a Nice Matin.

Orbán Kínába készül

0

A magyar miniszterelnök nemrégiben a Karmelita kolostorban fogadta Kína első diplomatáját. Vang Ji államtanácsos lángost evett együtt Szijjártó Péter külügyminiszterrel. Így készítették elő Orbán pekingi útját, mely korábban a Covid járvány miatt maradt el.

Azért lehet különösen érdekes egy ilyen látogatás, mert a kínaiak közzétettek egy béketervet Ukrajnával kapcsolatban. Zelenszkij ukrán elnök érdeklődve fogadta a kínai kezdeményezést.

Közvetíthet-e Peking Oroszország és Ukrajna között?

Szívesen találkoznék Hszi Csin-ping elnökkel – jelentette ki Zelenszkij ukrán elnök a háború első évfordulóján. Korábban Putyin bejelentette: a kínai elnök hamarosan Moszkvába látogat, hogy megvitassák a kínai béketervet.

Ukrajna növelheti a mozgásterét, melyet az USA jelenleg elrabol – hangsúlyozza a pekingi Global Times a kínai béketervvel kapcsolatban. Amelyet azért fogadtak örömmel Kijevben, mert deklarálja Ukrajna jogát a teljes területi szuverenitásra.

“Itt be is fejeződhetne a kínai béketerv” – nyilatkozta a CNN hír televíziónak Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, akinek az ukrán elnök külön kifejezte háláját, mert megszervezte Biden elnök kijevi villámlátogatását múlt hétfőn. Kína nem ítélte el az orosz agressziót, és a béketerv nem szól az oroszok által megszállt területekről Ukrajnában.

“Azt hiszem, hogy jó dolog, ha Kína elkezd beszélni Ukrajnáról. A kérdés az, hogy mi jön utána. A tettek a szavaknál sokkal fontosabbak” – mondta Volodimir Zelenszkij elnök.

Ukrajna elnöke azért fogadta kedvezően a kínai béke javaslatot, mert mindenképp szeretné elkerülni azt, hogy Kína tovább közeledjen Oroszországhoz, és fegyvereket szállítson neki.

“Szeretnék hinni abban, hogy Kína nem szállít fegyvereket Oroszországnak” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij elnök.

Blinken amerikai külügyminiszter Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián azzal vádolta meg Pekinget, hogy kamikaze drónokat akar szállítani az oroszoknak. Ezek a kamikaze drónok állítólag hatékonyak lehetnek azok ellen az amerikai és német páncélosok ellen, melyeket Ukrajna hamarosan megkaphat. A CIA igazgatója úgy nyilatkozott, hogy Kína még nem szállított drónokat Oroszországnak, az amerikai külügyminiszter épp azért figyelmeztette Vang Ji államtanácsost Münchenben, hogy ne is tegye ezt meg, mert ebben az esetben komoly amerikai szankciókkal kellene számolnia.

“Amíg Kína béketervvel áll elő addig nem szállíthat fegyvert”

– nyilatkozta az AP hírügynökségnek Volodimir Feszenko ukrán biztonságpolitikai szakértő.

Putyin elfogadja, Biden elutasítja a kínai béketervet

Az orosz elnök bejelentette, hogy Hszi Csin-ping elnök Moszkvába látogat. Vang Ji államtanácsos készítette elő a látogatást, aki Magyarországról repült Moszkvába, ahol az orosz külügy örömmel fogadta a kínai béketervet. A BBC külpolitikai szakértője szerint Peking meg akarja menteni Putyin arcát ezzel a béketervvel hiszen az orosz elnök agressziója semmiféle eredménnyel nem járt viszont jelentős veszteségeket okozott Oroszországnak, amely elszigetelődött a világban.

“Putyin megtapsolta a kínai béketervet. Lehet így benne bármi jó? Semmit sem láttam a béketervben, ami bárki másnak kedvezne mint Oroszországnak”

– nyilatkozta Biden elnök az ABC Newsnak.

A kínaiak tűzszünetet javasolnak, de ez Ukrajna számára nem elfogadható:

“Minden tűzszünet, amely lehetővé tenné Oroszországnak, hogy Ukrajna egyes részeit megszállva tartsa, nem béketerv hanem arról szól, hogy befagyassza a háborút, Ukrajna vereségét. A következmény az orosz népírtás folytatása lenne”

– írta Twitteren Mihajlo Podoljak, Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója.

Az európai nagyhatalmak másképp ítélik meg az ukrajnai háború esélyeit mint Biden

Franciaország, Németország és Nagy Britannia arra ösztönzi Ukrajnát, hogy keresse a megegyezés útját Oroszországgal, és ennek érdekében mondjon le területének egy részéről – írja a Wall Street Journal.

“Mi azt ismételgetjük, hogy Oroszország nem győzhet, de hát mit jelent ez? Ha sokáig ilyen intenzitással folyik a háború Ukrajnában, akkor az ukránok veszteségei elviselhetetlenek lesznek. Senki sem hiheti el, hogy Ukrajna valaha is képes lesz a Krím félsziget visszafoglalására” – mondta egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú francia diplomata a Wall Street Journal tudósítójának.

Mit mondott Biden Kijevben és Varsóban? A nyugati világ egységét dicsérte az orosz agresszióval szemben. A béketárgyalásokról egy kukkot sem szólt. Amikor Macron elnök és Scholz kancellár Párizsban Volodimir Zelenszkij elnökkel találkozott, akkor mielőbbi béketárgyalásokra akarták rávenni Ukrajna államfőjét.

Macron elnök például ezt mondta: nekünk franciáknak is sikerült kibékülnünk a németekkel. Talán Oroszország és Ukrajna között is fennállhat ez a lehetőség. Macron elnök Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián kijelentette: egyik fél sem győzhet a harctéren Ukrajnában!

Zelenszkij azt válaszolja a békefelhívásokra, hogy a háború előtt az ő kérésére tárgyalásokat javasoltak a nyugati hatalmak Putyinnak, de az orosz elnök nemet mondott.

“Most mi mondunk nemet, mert nincs kivel tárgyalnunk”

– így az ukrán elnök.

Van-e amerikai béketerv?

Korábban a Washington Post kiszivárogtatta azt a Blinken tervet, amely valamiféle cordon sanitaire-t hozna létre Oroszország nyugati határainál. Ez Finnországtól Bulgáriáig tartana. Mi lenne Ukrajna szerepe? Ukrajna nem lenne a NATO tagja, de védelmi egyezményt kötne Lengyelországgal. A két állam katonai ereje – mögötte a NATO garanciájával elegendő elrettentő erő lehetne Oroszországgal szemben.

Biden elnök az oroszokkal folyó titkos tárgyalásokon Ukrajna területének mintegy 20%-át állítólag felajánlotta Putyinnak. Ez a Krím félszigetet és a Donbaszt jelentené. Jelen körülmények között Zelenszkij elnöknek ezt nemigen lehetne elfogadtatnia a közvéleménnyel Ukrajnában. A patthelyzet további elhúzódó vérfürdőt jelent.

Vang Ji államtanácsos, a kínai diplomácia vezetője Münchenben azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy megszakította a titkos tárgyalásokat Oroszországgal. Ezért álltak elő a kínaiak a saját béketervükkel. Amelyet Zelenszkij elnök érdekesnek talált. Biden viszont így nyilatkozott:

„Putyinnak tetszett, akkor mi lehet a jó benne?”

Újraindul az amerikai-kínai Covid háború?

0

A pandémiat okozó vírus egy kínai laboratóriumból szabadulhatott el – állapította meg az energia minisztérium Washingtonban. Az ezzel kapcsolatos titkosszolgálati jelentést most kapták meg a honanyák és honatyák Washingtonban – írta meg a Wall Street Journal, amely azért óvatosságból hozzáteszi, hogy az energia minisztérium maga is úgy tálalta az információt mint, amelynek alacsony a megbízhatósági szintje.

Korábban Washington és Peking éveken át polémiát folytatott arról, hogy miképp indult be a Covid járvány. Vuhanban működik egy kutatóközpont, amelyben a biológiai hadviseléssel is foglalkoznak, és állítólag innen indulhatott világhódító útjára a Covid vírus.

Mit mondanak a kínaiak?

A hivatalos álláspont az, hogy természetes úton indult meg a vírus szaporodása. A másik, a külföld számára előadott verzió már kissé kacifántosabb: az USA kísérletezett a Covid vírussal Fort Detrickben, nem messze Washingtontól. Ez éppen olyan kutató laboratórium mint a vuhani vagyis a biológiai hadviselés központi intézménye. Az amerikaiak Afganisztán számára állítottak elő biológia fegyvert, és így keletkezett a Covid vírus. Amely azonban megfertőzte az Afganisztánban szolgáló amerikai katonák egy részét is. Ezek közül néhányan résztvettek a katona válogatottak olimpiáján Vuhanban, ahol megfertőzték a helyi lakosságot. Így indult el a járvány 2019 őszén a 11 milliós Vuhanban Kína kellős közepén.

Gyorsan említsük meg, hogy nemzetközi egyezmények tiltják a biológia hadviselést és az ezzel kapcsolatos kutatást. Ennek ellenére Kínában és az USA-ban folynak ilyen kutatások éppúgy mint Oroszországban. Putyin birodalmában az emberek azért óvakodnak a Covid védőoltástól, mert a Szputnyik vakcinát éppen a biológiai hadviselés kutató központjában kísérletezték ki.

USA – Kína szembenállás

A mélyponton levő amerikai-kínai kapcsolatok további gyengítését szolgálja a vírus kampány újrakezdése az Egyesült Államokban, ahol ezt az ügyet már egyszer lezárták: Avril Haines, a titkosszolgálatokat felügyelő hivatal vezetője elmondta a sajtónak még 2021-ben, hogy nincs egyértelmű eredmény. A titkosszolgálatok véleménye is eltér egymástól. Így aztán a járvánnyal együtt szép lassan mindenki megfeledkezett az ügyről.

Most viszont heves vita alakult ki Blinken amerikai külügyminiszter és Vang Ji államtanácsos között Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián. Az USA külügyminisztere azzal vádolta Kínát, hogy kamikaze drónokat akar szállítani Oroszországba, ahonnan azok az ukrajnai frontra kerülhetnének. Ezek a kínai drónok állítólag hatékonyak lehetnek azok ellen az amerikai és német páncélosok ellen, melyeket Ukrajnának ígértek.

Vang Ji, Kína elsőszámú diplomatája közölte: nem szállítottak ilyen drónokat Oroszországnak. Erre a CIA igazgatója is megszólalt: elismerte, hogy nem volt kínai fegyverszállítás, de egyúttal óvta Pekinget attól, hogy ezt mégiscsak megtegye.

Hszi Csin-ping elnök Moszkvába készül – jelentette be maga Putyin elnök.

Szívesen találkoznék Hszi Csin-ping elnökkel – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij az ukrajnai háború első évfordulóján.

A kínaiak béketervet terjesztettek elő, mely Peking szerint “megnövelné Ukrajna mozgásterét és visszaadná Kijev szuverenitását, melyet az USA elrabolt.”

Az erőszak mint a futótűz…

Miután a megszállt Ciszjordánia egyik zsidó telepen élő két izraeli fiatalt lelőttek vasárnap (február 26-án) egy autójuk elleni támadásban, erőszak tört ki a palesztin Hawara városában, Nablus közelében.

Az izraeli telepesek több tucat autót és otthont felgyújtottak vasárnap este. A palesztin média szerint körülbelül 30 házat és autót gyújtottak fel. A közösségi oldalakon közzétett fotók és videók jelentős tüzeket mutattak Houwarában. Az egyik videón zsidó telepesek tömege imádkozik, miközben egy égő épületet néz.

A palesztin egészségügyi minisztérium szerint egy 37 éves férfi meghalt egy izraeli tűzben. A Palesztin Vörös Félhold egészségügyi szolgálata szerint két másik embert meglőttek, a harmadikat megkéselték, a negyediket pedig vasrúddal ütötték meg. Közel száz másik embert kezeltek könnygáz belélegzése miatt.

Az erőszak a palesztin és izraeli tisztviselők találkozója idején történt melyet vasárnap, február 26-án tartottak Jordániában, hogy véget vessenek a megszállt palesztin területeken a hivatalba lépése után egy éve tartó erőszakspirálnak.

„Végre véget vetnek ennek az erőszakos ciklusnak”

Az izraeli miniszterelnök nyugalomra szólított fel a hivatala által közzétett videón. Arra kérte az izraeli lakosokat, hogy ne önhatalmúlag intézkedjenek, hagyják, hogy a biztonsági szolgálat teljesítse feladatát.  Mahmúd Abbász palesztin elnök hivatala közleményt adott ki, amelyben azzal vádolta Izraelt, hogy védelmébe veszi a telepesek által elkövetett terrorcselekményeket.

Az Európai Unió kijelentette, hogy „riasztó a mai hawarai erőszak”, és kijelentette, hogy „minden oldal hatóságainak most be kell avatkozniuk, hogy véget vessünk ennek a végtelen erőszakos ciklusnak”. Neil Wigan, az Egyesült Királyság izraeli nagykövete kijelentette:

„Izraelnek fel kell lépnie a telepesek erőszakos cselekedeteivel szemben, és bíróság elé kell állítania a felelősöket” .

Ghassan Douglas, egy palesztin tisztviselő, aki a Nablus környéki izraeli telepeket figyeli, elmondta, hogy a telepesek legalább hat házat és több tucat autót felgyújtottak Houwarában, és más közeli palesztin falvak elleni támadásokról is beszámolt. Becslése szerint mintegy négyszáz zsidó telepes vett részt a támadásban. „Soha nem láttam még ilyen támadást ” – mondta.

A két izraeli fiatal halála az erőszak fokozódásával összefüggésben történt, különösen Ciszjordánia északi részén, ahol a hadsereg csaknem egy éve fokozza hadműveleteit. Izrael 1967 óta foglalja el Ciszjordániát. Szerdán tizenegy palesztin vesztette életét Nábluszban az izraeli hadsereg 2005 óta legvéresebb ciszjordániai rajtaütésében.

Az év eleje óta az izraeli-palesztin konfliktusban 62 palesztin (köztük fegyveres csoportok tagjai és tizenegy civil (köztük három kiskorú) valamint egy izraeli rendőr, és egy ukrán polgár életét követelte – jelentette az AFP hírügynökség hivatalos izraeli és palesztin források alapján.

A visszavont határozattervezet

Az Egyesült Arab Emírségek (EAE) tájékoztatta az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsát arról a döntéséről, hogy a továbbiakban nem kér szavazást az izraeli illegális telepek ellen irányuló elítélő határozattervezetről.

Miután Izrael új szélsőjobboldali kormánya a hónap elején bejelentette, hogy felold minden korlátozást az illegális telepek építésére vonatkozó ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi megszállt palesztin területeken, az arab világ és a Nyugat számos nemzete elítélte a lépést.

A PA és az Egyesült Arab Emírségek úgy döntöttek, hogy szavazásra szólítanak fel az ENSZ BT-ben egy olyan állásfoglalásról, amely megerősíti, hogy a nemzetközi jog szerint az izraeli telepek létrehozása az 1967 óta megszállt palesztin területen, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is, jogilag kirívó jogsértésnek minősül. Azt követelte volna, hogy Izrael azonnal és teljesen hagyjon fel minden telepítési tevékenységet a megszállt palesztin területen.

Az Egyesült Arab Emírségek és Palesztin Köztársaság azonban az ENSZ BT ülése előtt visszavonta a szavazás kiírásának szándékát. Magas rangú diplomaták és tisztviselők felfedték, hogy az amerikaiak nyomására változtatták meg véleményüket, valamint egy új megállapodáslehetőségét  vázolták fel.

Névtelen izraeli és amerikai tisztviselők szerint, ha Mahmúd Abbász, a PA elnöke megígéri, hogy nem fordul az ENSZ-hez Izrael és annak döntése ellen, Tel-Aviv pedig befagyasztja a bejelentett terveket. Az Egyesült Államok állítólag garantálta, hogy támogatja az ENSZ BT elnöki nyilatkozatát, amelyben elítéli az izraeli telepeket a megszállt területeken, ami ugyan csak szimbolikus lépés, de ez lenne az első alkalom, hogy

Kilenc év után elfogad egy nyilatkozatot  Izrael lépésével szemben.

Miközben Joe Biden elnök amerikai kormányzata hagyományosan meggátolja Izrael elszigetelését bármilyen nyilatkozattal vagy állásponttal, azt mondta: Másfél hónappal Netanjahu új kormányának megalakulása után kilátásba helyezi Izrael elitélését annak agressziójával kapcsolatban.

Az állítólagos megállapodás részeként Izrael beleegyezett abba is, hogy ideiglenesen felfüggeszti az egyoldalú lépéseket Ciszjordániában, például a telepépítéssel kapcsolatos új bejelentéseket néhány hónapra felfüggesztik, ugyanígy a palesztin otthonok lerombolását és a palesztin kilakoltatásokat is, bónuszként pedig csökkentik a palesztin városokban és táborokban végrehajtott izraeli katonai rajtaütések számát.

Izrael több gazdasági lépésbe is beleegyezett a palesztin adóbevételek évi 60 millió dollár feletti növelése érdekében. A Palesztin Hatóság abba egyezett bele, hogy megkezdje az Egyesült Államok által előterjesztett biztonsági  terv  végrehajtását a ciszjordániai Dzsenin és Nablus városok feletti palesztin irányítás visszaállítására, valamint a Tel-Avivval folytatott biztonsági koordináció újraindításáról szóló tárgyalások megkezdésére.

A palesztin tisztviselő szerint „most a kérdés az, hogy Netanjahu valóban megfékezi-e szélsőjobboldali miniszterei tetteit, vagy lemond az amerikaiakkal való egyetértésről?

Az izraeli miniszterelnöki hivatal egyik tisztviselője azonban tagadta az ügylet jelentőségét, és azt állította, hogy nincs egyetértés a Biden kormányzattal.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK