Kezdőlap Világ Oldal 95

Világ

A bucsai vérengzés évfordulóján

2022. március 31-én az orosz hadsereg kivonult Bucsából és egész Észak-Kijevből, egy hónappal azután, hogy Vlagyimir Putyin elnök utasítására megindította az ország invázióját.

Ukrajna ezen a pénteken emlékezik meg az oroszok kivonulásának évfordulójáról ebből a mártírvárosból, amelyben két nappal később mészárlást fedeztek fel. Az orosz megszállók hidegen kivégzett civilek holttestét hagyták maguk mögött, így ez a helység a moszkvai csapatoknak tulajdonított atrocitások legszembetűnőbb jelképe.

Az AFP újságírói így április 2-án megtalálták a járművek elszenesedett tetemeit, lerombolt házakat és mindenekelőtt több száz méteren szétszórva húsz civil ruhás férfi holttestét, köztük hátrakötözött kezű holttesteket is. Ezek a jelenetek sokkolták az egész világot, Kijev és a nyugatiak elítélték a civilek kivégzéseit és a háborús bűnöket.

twitter.com

A Kreml tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá, és azt állította az ukránok rendezték az egészet.

A felfedezés után két nappal tett látogatása során Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, láthatóan feldúlva, „háborús bűnöket” rótt fel, amelyeket „a világ népirtásként fog elismerni”. Azóta szinte minden Ukrajnába látogató külföldi vezető tett egy kitérőt, hogy Bucsába menjen.

Egy évvel Bucsa felszabadulása után az AFP újságírói csütörtökön újjáépítési munkálatokat láttak a korábban békés kisvárosban, amelynek a háború előtt 37 000 lakosa volt. Több tucat építőmester szorgoskodik ásók, kotró-rakodók és billenő teherautók közepette a házak újjáépítésén és az úttest felújításán.

Ha a trauma továbbra is fennáll, az AFP által megkérdezett lakosok felismerték, hogy a „fájdalom csillapodik”, mert „tovább kell élni”. A helyi plébániát vezető Andrij főpap, aki nem akarja elfelejteni a halottakat, hangsúlyozza, hogy

„ne a múltban éljünk, hanem a jövőben”

ez nagyon fontos.

Kijev és az ukrán hatóságok többszörös visszaélésekkel vádolták az orosz erőket, miután több száz holttestet fedeztek fel Bucsában és más városokban, több száz sírt Izium közelében vagy „kínzókamrákat” a visszafoglalt városokban. Oroszország továbbra is tagadja, hogy erői visszaéléseket, gyilkosságokat követtek volna el.

Csütörtökön Maria Zakharova, az orosz diplomácia szóvivője ismét „durva és cinikus kijevi provokációnak” minősítette a Bucsa-ügyet.

Biden-Netanjahu szóváltás

0

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán kihívóan reagált Biden elnök éles bírálatára kormánya vitatott igazságügyi átalakítási tervével kapcsolatban, és kijelentette, hogy Izrael „szuverén ország”, amely maga hozza meg döntéseit.

Miközben a hetek óta tartó csendes diplomáciai nyomás a szövetségesek közötti ritka nyílt vitába robbant ki, Netanjahu izraeli ellenfelei azzal vádolták, hogy veszélyezteti az Egyesült Államokkal fennálló régóta fennálló és kritikus kapcsolatát, ami ronthatja az ország képességét, hogy szembenézzen a ijesztő biztonsági kihívásokkal, beleértve Irán nukleáris helyzetét.

„Több mint 40 éve ismerem Biden elnököt, és nagyra értékelem Izrael iránti régóta fennálló elkötelezettségét” – mondta Netanjahu a Twitteren angolul közzétett nyilatkozatában. De hozzátette:

„Izrael szuverén ország, amely döntéseit népe akarata szerint hozza meg, és nem külföldről érkező nyomásra, beleértve a legjobb barátokat is.”

Netanjahu megjegyzései, amelyeket először az irodája adott ki Izraelben szokatlan időpontban, hajnali 1 órakor, azután hangzott el, hogy Biden azt mondta újságíróknak, hogy „nagyon aggódik” az izraeli események miatt. Az elnök megjegyzései az Egyesült Államok izraeli nagykövetének keddi javaslatára érkeztek, miszerint Netanjahu  hamarosan szívesen látnák Washingtonban.

Belebukott a Crédit Suisse botrányba a főrészvényes szaúdi bank elnöke

0

Szaúd Arábia volt a legnagyobb részvényese a Crédit Suisse-nek, melyet Svájc első számú bankja, a UBS felvásárolt a svájci Nemzeti Bank támogatásával, hogy így kerüljék el a pénzügyi válságot.

“Nem támogatjuk új pénzekkel a Crédit Suisse bankot”

– nyilatkozta a most lemondott Al Khudairy a Bloomberg televíziónak március 15-én. Minthogy Szaúd Arábia volt a Crédit Suisse legnagyobb részvényese, ezért ez a nyilatkozat tovább lökte lefelé a lejtőn Svájc második legnagyobb bankját, amely már évek óta komoly gondokkal küszködött.

A Saudi National Bank kereskedelmi bank – hangsúlyozza a CNBC gazdasági portál. A bankelnök  negatív válasza olyan mélypontra lökte a Crédit Suisse-t, hogy a szaúdi  részvények értéke csaknem a nullára süllyedt. Ezek után a Crédit Suisse hatalmas összeget, 54 milliárd dollárt vett kölcsön a svájci nemzeti banktól, hogy túlélje a válságot. Ez sem állította meg a krízist – emlékeztet a Reuters hírügynökség arra, hogy a megriadt ügyfelek naponta 10 milliárd dollárt vettek ki a bankból. Ezek után jött az UBS mentő akciója, melyet maximálisan támogatott Svájc nemzeti bankja is.

A szaúdi nemzeti bank – SNB- csak októberben vásárolt részesedést a Crédit Suisse-ben, amely már akkor sem állt jól. A  bank 9,9%-os részesedést szerzett, és ezzel a legnagyobb részvényese lett Svájc második legnagyobb  bankjának. Épp erre hivatkozott a szaúdi  bank elnöke amikor elutasította azt, hogy további pénzeket fektessenek be a bankba:

“Ha elérnénk a 10%-ot, akkor a nyakunkon lenne a hazai, a svájci sőt az európai pénzügyi felügyelet is”

– nyilatkozta a Bloomberg TV- nek a most lemondott bankelnök.

A szaúdi  bankban 37%-os részesedése van a szaúdi szuverén alapnak, amelyikbe a hatalmas energia jövedelmek jórésze érkezik.

1 milliárd dollár fölött a veszteség

A Crédit Suisse részvényeseinek 0,76%-ot ajánlott az UBS a felvásárlás során, innen az óriási veszteség, mely az elnök bukását okozta. Szaúd Arábiában hivatalosan annyit közöltek, hogy az elnök “személyes okok” miatt távozik. Az SNB kereskedelmi bank szükségesnek tartotta közölni, hogy

“a svájci befektetést csak egy töredékét teszi ki a portfoliónak (1,7%), és épp ezért nem befolyásolja a bank idei növekedési terveit.”

A több mint egymilliárd dolláros veszteséget persze le kell nyelni, ezzel már az új vezetésnek kell megbirkóznia: a szaúdi bank már ki is nevezte a lemondott bankelnök utódát: az eddigi vezérigazgató veszi át az irányítást, Szájed Mohammed al Ghamdi – írja a CNN portál.

Húsgombóc régen kihalt mamutból

Másképp is kerülhet hús az asztalra mint eddig, ezt szeretné bizonyítani egy cég Ausztráliában, amely sejtekből állítja elő egy olyan mamut húsát, amely réges-régen kihalt.

Csirke, disznó vagy marhahúst több tucat cég állít már elő sejtekből, de Vow Food olyasmibe fogott Ausztráliában, amely egyedülálló a világon. A különleges állat húsokat akar létrehozni, hogy ily módon bizonyítsa: nincsen szükség a környezetet károsító hagyományos tenyésztésre ezekben az esetekben sem. Bölény, kenguru, krokodil, páva és ritka halak és madarak szerepelnek az ausztrál cég étlapján. Egyelőre még a kísérleti stádium nem ért véget, de a cégnél fogadkoznak: az első ritkaság az idén már ehető lesz Szingapúrban. A japán fürj lesz az első fecske. Vajon elfogadják-e az étteremben a japán fürjet, amely sosem repült? Az ausztrál cégnél nagy a várakozás, de tartanak a közönség reakcióktól.

“A fogyasztási szokások megváltoztatása komoly probléma” – ismeri el az ausztrál cég vezérigazgatója, aki a londoni Guardiannek nyilatkozott.

“A célunk az, hogy átszoktassunk több millió húsevőt a hagyományosan tenyésztett állati húsokról olyan újakra, melyeket elektromos rendszerek állítanak elő.”

Hogy lehet ezt elérni?

“Szerintünk az a legjobb megoldás, ha kitalálunk húsféléket, amelyek táplálóak és ízletesek. Ezért olyan sejteket keresünk, amelyeket könnyű szaporítani, és a végeredmény ízletes és tápláló.”

Hogy jutott eszükbe a mamut? Erre a kérdésre az ausztrál cég társ vezérigazgatója válaszolt:

”azért választottuk a mamutot, mert ez az állat a kihalás szimbólumává vált. A klímaváltozás áldozata lett.”

A tudósok szerint a mamut azért halt ki, mert a jégkorszak után felmelegedés következett, és ehhez már nem tudott alkalmazkodni. Persze szerepet játszott a mamut kihalásában az a nem elhanyagolható tényező is, hogy az emberek rákaptak a mamut húsára, és a tömeges vadászat szintén hozzájárult az állat kihalásához.

A Vow Food úgy tudta előállítani a mamut húsát, hogy együttműködött tudósokkal  Queensland állam egyetemén Ausztráliában.

A mammut DNS-éből szerezték a sejteket, de felhasználtak elefánt DNS-t is.

“Nevetségesen könnyen és gyorsan ment minden” – nyilatkozta Wolvetang professzor, a kísérlet vezetője.

Milyen íze van a mamut húsának?

“Évezredek óta senki sem kóstolta ezt. Így nem tudhatjuk, hogy a mai ember szervezete hogy reagál erre. Persze először egy kicsit furcsa, de minden új dologgal így vagyunk az elején. Környezetvédelmi és etikai szempontból azt hiszem, hogy ez a megoldás lehet a jövő “- hangsúlyozta az ausztrál professzor.

Hogy reagál a piac?

Az emberek többsége megmarad a hagyományos hús mellett – állítják a szakértők, akik a londoni Guardiannek nyilatkoztak. Szingapúrban mindenesetre már lehet kapni az ily módon előállított húsokat, és az Egyesült Államokban is elindult az engedélyezési eljárás. Szingapúrban miután megkapták az engedélyt, azt tervezik, hogy a sejtekből tenyésztett japán fürjek még az idén az asztalra kerülhetnek az éttermekben is. Mi lesz a mamut húsgolyóval?  Kedden este bemutatják Hollandiában a Nemo Múzeumban.

Moszkva bejelentette, hogy hajóelhárító rakétákat tesztelnek a Japán-tengeren

Az orosz haditengerészet hajóelhárító rakétakísérleteket hajtott végre egy álcélponton a Japán-tengeren – jelentette be kedden az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz csendes-óceáni flotta gyakorlataira egy héttel Fumio Kishida japán miniszterelnök ukrajnai látogatása után kerül sor.

„A Japán-tenger vizein a Csendes-óceáni Flotta Bystry romboló rakétahajói A legénység a Moskit szuperszonikus hajóelhárító cirkálórakétákat, a hajók fő ütőfegyverét lőtte ki.

 – mondta.

A rakéták eltalálták a kijelölt célokat. A tüzelés intenzív zavaró környezetben zajlott a szimulált ellenséggel elektronikus ellenintézkedések segítségével. – magyarázta a minisztérium a Telegramon.

Elmondása szerint két hajó vett részt ezen a gyakorlaton.

„A száz kilométeres távolságban lévő célpontot két Moskit cirkáló rakéta közvetlen tüze érte el”

– tette hozzá a minisztérium, pontosítva, hogy haditengerészeti légiereje felügyelte „a harci gyakorlat biztonságát”.

Oroszország a múlt héten, amikor a japán miniszterelnök megkezdte ukrajnai látogatását, arról számolt be, hogy két TU-95-ös bombázója nemzetközi vizek felett repült a Japán-tengeren. Japán csatlakozott a nyugati szövetségesei által Oroszországgal szemben bevezetett szankciókhoz az ukrajnai offenzíva után. Oroszország távol-keleti csendes-óceáni partvidékét Japántól a keskeny Japán-tenger választja el.

Igazságügyi reform befagyasztva?

Yariv Levin igazságügyi miniszter hétfőn kijelentette, hogy tiszteletben tartja Benjámin Netanjahu miniszterelnök azon döntését, amely szerint befagyasztja az izraeli bírói kinevezési bizottság felépítését módosító törvényjavaslatot – olvasható a Jerusalem Post mai cikkében.

A Likud tagjaként tiszteletben tartok Netanjahu miniszterelnök minden döntését, amelyet az igazságügyi reform jogi folyamataival kapcsolatban hoz. Ez egy olyan helyzet, amelyben  a kormány megbukhat és a Likud összeomlásához vezethet. – mondta Levin közleményében.

A miniszterelnök számára ha most előre tekintve elrendeli a jogalkotási folyamat leállítását és az ellenzékkel tárgyalásokat kezdeményez.

Netanjahu várhatóan ma jelentetti be, hogy befagyasztja az igazságszolgáltatási reformról szóló jogszabályt, de az eredetileg délelőtt 10 órára kiírt nyilatkozatát háromszor is elhalasztották, és a pontos időpont egyelőre ismeretlen.

A Vallási Cionista Párt azonban vasárnap este közleményt adott ki, amelyben kijelentette, hogy ellenzi a jogszabály befagyasztását, és a nemzetbiztonsági miniszter és az Otmza Jehudit vezetője, Itamar Ben-Gvir azzal fenyegetőzött, hogy kilép a kormányból, ha az igazságügyi reformtörvény befagy. Ha Ben-Gvir kilép a kormányból és kilép a koalícióból, a koalíciónak többé nem lesz többsége, és a kormány bukhat. Ben-Gvir azt is fontolgatja, hogy elhagyja a kormányt, de nem támogatja a Kneszet feloszlatását, így Netanjahu kisebbségi kormányként tovább működhetne.

A Munkáspárt törvényjavaslatot javasol a Knesszet feloszlatására

A Munkáspárt hétfőn terjesztett elő törvényjavaslatot a Kneszet feloszlatására.

„A kormány néhány hónap alatt túszul ejtette a 25. Knesszetet szélsőséges tervei miatt; meg kell állítani az őrületet, fel kell oszlatni a Knesszetet.”

– mondta a Munkáspárt elnöke, Merav Michaeli mondta a törvényjavaslatot ismertető közleményében.

Netanjahu hétfőn délelőtt találkozott a koalíciós pártok vezetőivel, hogy eldöntse a Knesszet plénuma elé kerüljön e a második és harmadik olvasatban.

Herzog elnök a jogszabályok befagyasztását szorgalmazza

Isaac Herzog elnök felszólította a koalíciót, hogy állítsa le az igazságügyi reform további tárgyalását törvényhozásban. 

„A miniszterelnökhöz, a kormányhoz és a koalíció tagjaihoz fordulok: Szorongás keríti hatalmába az embereket  – minden veszélyben van, mindenki félti a a biztonságot, a gazdaságot, és az egész társadalmat. Izrael népének egysége érdekében arra kérem Önt, hogy haladéktalanul állítsa le a törvényhozási folyamatot. A Knesszet összes pártvezetőjéhez, a koalícióhoz és az ellenzékhez egyként fordulok, a nemzet mindenek felett áll, és minden további késedelem nélkül viselkedjenek felelősségteljesen és bátran.”

„Sok vita után az az álláspontunk, hogy semmiképpen sem állíthatjuk meg a törvényhozást”

– áll a Vallásos Cionista Párt közleményében. 

Yair Lapid ellenzéki vezető felszólította Netanjahut, hogy vonja vissza Yoav Gallant védelmi miniszter elbocsátására vonatkozó döntését, azzal érvelve, hogy nem ez a megfelelő idő a védelmi miniszter leváltására.

„Vannak megoldások. Felhívom a koalíciót, menjünk el az elnöki rezidenciára, és

indítsunk el egy nemzeti párbeszédet, amelynek a végén lesz egy függetlenségi nyilatkozaton alapuló alkotmányunk, és egy olyan állam, amelyben mindannyian kölcsönös tisztelettel együtt élünk.”

– mondta Lapid. Az ellenzéki vezető újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, nem bízik Netanjahuban nem hiszi, hogy képes tisztességes tárgyalásokra, ezért volt szükség olyan objektív közvetítőre, mint Herzog elnök.

A koalíció tagjai, különösen az Otmza Yehudit és a Vallási Cionista Párt nyomást gyakorolnak a törvény végrehajtása érdekében.

Tel-Avivban egész vasárnap este folytatódtak a jelentős tüntetések, miután Netanjahu menesztette Yoav Gallant védelmi minisztert, amiért a koalíciót a törvény befagyasztására szólította fel. 

Emiatt Izrael legnagyobb munkavállalói szakszervezete, a Histadrut, valamint az üzleti és a csúcstechnológiai szektor ernyőszervezetei általános sztrájkot hirdettek hétfőn.

Délben kezdődött az igazságügyi reform ellenzőinek nagy tüntetése a Knesszeten kívül. A jobboldali szervezetek 18 órakor ellengyűlést szerveztek, szintén a Kneszeten kívül. 

411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna újjáépítése

Közös becslést tett közzé a Világbank, az Európai Unió és Ukrajna kormánya már 411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna újjáépítése. Ez az összeg több mint Ukrajna GDP-jének a két és félszerese. Júniusban a megelőző jelentés még “csak” 349 milliárd dollárral számolt.

14 milliárd dollárra lenne szükség 2023-ban ahhoz, hogy a vészhelyzetet elhárítsák Ukrajnában, melyet tavaly február 24-én támadott meg Oroszország hadserege.

“Hálásak vagyunk a Világbanknak az alapos elemzésért. Ukrajna kormányának idén öt fő célja van: helyreállítani az energiahálózatot, a lerombolt épületeket újjáépíteni, a katasztrófa védelmet megerősíteni, támogatni a gazdaságot és megoldani a humanitárius problémákat”

– nyilatkozta a jelentés közzététele után Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

“Minden nappal súlyos árat fizet Ukrajna népe az orosz agresszióért. A Világbank felmérése abban segíthet, hogy a támogatók tudják: melyik szektorban a legfontosabb a segítség.

Az Európai Unió továbbra is támogatja Ukrajnát, amely immár tagjelölt, minden rendelkezésére álló eszközzel” – jelentette ki Várhelyi Olivér uniós biztos.

Ukrajna tavalyi GDP-jének 2,6 szorosára lenne szükség a helyreállításhoz. Mindenekelőtt az energia hálózatról van szó, melyet az orosz hadsereg tudatosan támad, hogy ezzel megnehezítse a lakosság hétköznapi életét és a gazdaság működését.

“Ukrajnában a helyreállítás és az újjáépítés sok-sok évbe kerül majd, de a jó hír az, hogy a háborús év után is működik az ország, és nem csökken a partner államok támogatási készsége sem. Ha Ukrajnának nyújtunk támogatást, akkor az nemcsak magának az országnak fontos hanem az egész globális gazdaságnak. Az állami támogatások mellett természetesen szükség van és lesz a magántőke részvételére is Ukrajna újjáépítésében”
– hangsúlyozta Anna Bjerde, a Világbank Európával és Közép Ázsiával foglalkozó alelnöke.

Az ENSZ Kijevben dolgozó koordinátora, Denise Brown azt emelte ki, hogy a háború óriási lelki traumát okoz, és ennek a következményeit még el sem kezdték felmérni pedig ez is alapvetően befolyásolja Ukrajna jövőjét.”

135 milliárd dollár

Ennyire becsüli a lerombolt épületek értékét a jelentés, amely rámutat arra is, hogy az újjáépítés már megkezdődött: 500 egészségügyi intézményt részben vagy egészben helyreállítottak – jórészt külföldi segítséggel.

A jelentés foglalkozik az emberek helyzetével is: 7,1 millió ember került a mélyszegénység állapotába a háború következtében. Ukrajnának óriási az ember vesztesége: sokan halnak meg a fronton, és több millió család menekült külföldre.

Ukrajna kormányának plusz 11 milliárd dollárra lesz szüksége az idén ahhoz, hogy a legsürgetőbb problémákat meg tudja oldani.

Amint Hszi Csin-ping kínai elnök, aki Ukrajnáról is tárgyalt az orosz államfővel, elhagyta Moszkvát háromnapos eszmecsere után, Putyin óriási légicsapást rendelt el Északnyugat Ukrajna ellen – jelentette az ukrán hírügynökség.

Amerikai vizsgálat az UBS és a Crédit Suisse ellen az Oroszországgal szembeni szankciók megsértése miatt

0

Az ág is húzza Svájc két legnagyobb bankját, amelyek a Crédit Suisse súlyos pénzügyi válsága miatt kerültek a címoldalra, mert a Bloomberg értesülései szerint a washingtoni igazságügyi minisztérium azt vizsgálja: nem támogattak-e orosz oligarchákat abban, hogy kimentsék a pénzüket az Oroszországot sújtó szankciók alól? Az FBI az orosz oligarchák szeretői és strómanjai után is nyomoz.

Az amerikai igazságügyi minisztériumnak feketelistája van azokról a bankokról, ahol olyan orosz oligarchák tartották a pénzüket, akik aktívan támogatják Putyin háborúját Ukrajna ellen. Ezen a listán szerepel az UBS és a Crédit Suisse, mert sok orosz oligarcha tartotta náluk a pénzét. Svájc is csatlakozott a nyugati szankciókhoz, de arra már nem vállalkozott, hogy a zárolt vagyonokat el is kobozza.

A Reuters hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy amerikai pénzintézeteket is vizsgál a washingtoni pénzügyminisztérium ugyanilyen ügyekben. Tavaly például Oleg Gyeripaska orosz oligarcha ellen indult vizsgálat az Egyesült Államokban, ahol három méregdrága vagyontárgyat foglaltak le a hatóságok, amelyek azzal gyanúsítanak amerikai bankokat, hogy együttműködtek az orosz oligarchával a szankciók kijátszásában.

Az orosz oligarchák imádták a svájci bankokat, mert ott biztonságban tudták a pénzüket – írja a Bloomberg, amely megállapítja, hogy a bajbakerült Crédit Suisse legkevesebb 33 milliárd dolláros orosz oligarcha vagyont kezelt, és ebből hatalmas haszna volt. 600 millió dollárra becsüli a Bloomberg azt a bevételt, melyre az orosz oligarchák vagyonának kezeléséből tett szert a Crédit Suisse. Az UBS hasonló adatai valamivel szerényebbek, a Crédit Suisse ezen a téren lekörözte mintegy 50%-kal svájci vetélytársát.

Az amerikai igazságügyi minisztérium nemcsak a két óriás bankot vizsgálja hanem azoknak az alkalmazottait is, akik személyes kapcsolatban álltak a szóbanforgó orosz oligarchákkal, és tanácsokkal segítettek abban: miképp lehet elkerülni az Oroszország szemben érvényben levő nyugati szankciókat.

A Bloomberg hangsúlyozza, hogy a washingtoni vizsgálat korábban megkezdődött minthogy a UBS 3,2 milliárd dollárért megvásárolta volna a bajba jutott Crédits Suisse bankot – a svájci jegybank támogatásával.

A UBS vezetői tisztában voltak ezzel a problémával, de a svájci hatóságok megnyugtatták őket, hogy ezt is leírhatják a Crédit Suisse veszteségeiből, melyek értékét 9,8 milliárd dollárban maximalizálták.

58 milliárd dollár

Az amerikai pénzügyminisztérium legfrissebb jelentése szerint ilyen nagy orosz oligarcha vagyont zároltak Nyugaton. Ez természetesen nemcsak pénzt jelent hanem ingatlanokat vagy épp luxusjachtokat. Két 300 millió dollár értékű luxusjacht szerepel a washingtoni pénzügyminisztérium listáján, az egyiket a kaliforniai San Diego kikötőjében foglalták le, a másikat a Fidzsi szigeteken. Egyedül Viktor Vekszelberg orosz oligarcha 75 millió dolláros veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az Egyesült Államokban, ahol hat értékes ingatlanát illetve hajóját foglalták le az amerikai hatóságok.

Az FBI nemcsak az oligarchákat üldözi, de a strómanokat is: Vlagyimir Voroncsenko ellen vádat emeltek New Yorkban, mert ő menedzselte Vekszelberg orosz oligarcha vagyonát az Egyesült Államokban. Az FBI külföldön is utánamegy a strómanoknak: a spanyol hatóságok januárban letartóztattak egy brit állampolgárt Spanyolországban az USA kérésére, mert Richard Masters segített abban Vekszelberg orosz oligarchának, hogy elrejtse a hatóságok elől a 90 millió dollár értékű luxusjachtját, a Tangot. Mit csinált a brit úriember Vekszelberg kérésére? Átkeresztelte a Tangot Fanta-ra, és abban bízott, hogy az FBI nem veszi észre a turpisságot. Tévedett. A luxusjachtot lefoglalták Palma de Mallorca kikötőjében, a csalást elkövető brit polgár pedig előzetesben várja, hogy kiadják az Egyesült Államoknak.

Oleg Gyeripaska, orosz oligarcha 33 éves szeretőjét a határon kapták el amikor be akart lépni az Egyesült Államok területére, hogy ott szülje meg az orosz oligarcha gyermekét. Azon a címen akadályozták meg belépését az USA területére, hogy hazudott amikor a határőr rákérdezett kapcsolatára Oleg Gyeripaska orosz oligarchával. Aki a megszokott módon próbál védekezni: Oleg Gyeripaska megpróbálta lefizetni az FBI egyik emberét, aki az ő ügyében nyomozott. A belső elhárítás lebuktatta a megvesztegetett FBI ügynököt, aki jelenleg a tárgyalására vár az Egyesült Államokban.

Zelenszkij: Ukrajna nem indíthat ellentámadást, mert nincs elég fegyvere

Volodimír Zelenszkij, ukrán elnök a Yomiuri  nevű japán lapnak adott interjújában elmondta, hogy több fegyvertámogatásra, például lőszerre és vadászrepülőgépekre lenne szükség ahhoz, hogy a sokat emlegetett tavaszi ellentámadásra sor kerülhessen.

Zelenszkij kifejtette, hogy további fegyvertámogatásra – lőszerre és vadászrepülőgépekre – van szükség, ezért a katonaság várja az ukrán partnerek érkezését. Az elnök azt is hozzátette, hogy az orosz hadsereg naponta háromszor több lövedéket használ, mint az ukrán hadsereg.

Az orosz csapatok vágya a frontvonal stabilizálására azt jelzi, hogy az Orosz Föderáció visszatér a védelmi hadműveleti tervhez, miután a támadókísérletek a brit hírszerzés szerint nem hoztak meggyőző eredményeket.

A súlyos fegyverhiány miatt az ellentámadást még nem tudjuk kezdeni.

A katonai támogatást illetően az Egyesült Államok és az európai országok úgy döntöttek, hogy biztosítják az Egyesült Államok fő harckocsiját, az „M1 Abrams” és a német gyártmányú „Leopard 2” harckocsit. Másrészt nem haladt előre az Oroszországot túlzottan provokáló vadászrepülőgépek biztosítása.

„Ha megvan a politikai akarat, megtalálhatják a módját, hogy segítsenek nekünk. Háborúban állunk, és alig várjuk a segítség megérkezését”

– mondta Zelenszkij.

Bloomberg: Oroszország lemondott a további offenzívákról

A Bloomberg információja szerint a Kreml idén tavasszal felhagyott egy újabb ukrajnai offenzíva tervével, és erőit az esetleges ukrán ellentámadás elrettentésére fogja összpontosítani.

A Bloomberg meg nem nevezett, de kompetens forrásokra hivatkozva azt írja, hogy hosszú küzdelemre készülve a Kreml célja, hogy idén akár  négyszázezer önkéntest toborozzon, hogy kiegészítse sorait. Oroszország azután döntött így, hogy nem tudott jelentős teret nyerni. És úgy döntött, hogy a fegyveres erők ellentámadásának elrettentésére összpontosít, amely várhatóan hamarosan kezdődik.

A nagyszabású toborzási kampány lehetővé teszi a Kreml számára, hogy elkerülje a sorkatonák újabb kényszermozgósítását a Vlagyimir Putyin elnök újraválasztására irányuló választási kampány előtt.

A tavaly őszi tervezet megrendítette a közbizalmat, és mintegy egymillió orosz menekülését provokálta ki az országból.

A politikai problémák ellenére Putyin világossá tette kitart a háború mellett akkor is, ha be kell látnia elhúzódó harcokra számíthat.

Azt reméli, hogy ha csapatai meg tudják akadályozni az ukrán fegyveres erők újabb áttörését és akkor Kijev nyugati támogatása gyengülni fog.

Hiába az ősszel mozgósított és a fronton harcoló 300 ezer katona, az elmúlt hónapokban egyetlen jelentős várost sem sikerült elfoglalnia az orosz csapatoknak. Oroszok döntéséhez az is hozzájárult, hogy nem tudott jelentős előrelépést elérni. Ezért is döntött úgy, hogy a fegyveres erők ellentámadásának elrettentésére összpontosít, amely várhatóan hamarosan megkezdődhet.

Ha az értesülések helyesnek bizonyulnak akkor Ukrajna valóban ellentámadásba lendülhet az Európában és az Egyesült Államokban kiképzett katonai személyzettel, az újonnan leszállított harckocsikkal, és páncélozott járművekkel valamint egyéb  korszerű fegyverekkel.

Kijev megpróbálhatja áttörni az orosz vonalakat, és megsemmisíteni a megszállt terület szárazföldi hídját, amely jelenleg összeköti a Krímet az orosz szárazfölddel.

A Bloomberg megjegyzi, hogy sorainak feltöltése és bővítése érdekében Oroszország már megkezdte a szerződéses katonák akár több éves időtartamra történő toborzását célzó kampányt. A helyi tisztviselők felvételi kvótákat kaptak, és felszólítják a potenciális önkénteseket, hogy jelenjenek meg a sorkatonai bizottságokon. A hatóságok elsősorban a „veteránokra és a vidéki lakosokra” koncentrálnak.

„Mérvadó információk szerint négyszázezer önkéntes jelentkezése valószínűleg irreális elképzelés. Ez nagyjából megegyezik az oroszországi hivatásos csapatok 2022. február 24-i háború előtti teljes létszámával.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK