Világ Archives Page 91 of 640 › Független Hírügynökség

Lyuk az Európai Parlament nyugdíj alapján

Kenderessy Milán

-

2023-05-01

Lyuk az Európai Parlament nyugdíj alapján

2024-re kifogyhat a pénzből az Európai Parlament nyugdíjalapja, ezért az uniós polgárok adójából csinos összeget kellene évente befizetni, hogy az uniós képviselők továbbra is élvezhessék kiemelt nyugdíjukat.

Évi 23 millió euróról van szó a brüsszeli Politico értesülései szerint. Ennyivel lehetne befoltozni a 308 millió eurós lyukat a nyugdíjalapban.

“A pénzügyi helyzet drámai” – fogalmaz egy uniós belső dokumentum. Strasbourgban az Európai Parlament néhány befolyásos képviselője válságtanácskozást tartott ebben az ügyben, de döntést nem hozhattak. Utána az Európai Parlament szóvivője azt a talányos kijelentést tette:

“A helyzet olyan rossz, hogy ki van zárva az a lehetőség, hogy ne csináljunk semmit!”

2009 óta van egységes nyugdíjrendszer az Európai Parlamentben, a megelőző harminc évben megkülönböztetették a régi és az új tagállamok képviselőit. A 2009-es nyugdíjreform azt is jelentette, hogy a képviselők nem fizetnek nyugdíjjárulékot, így aligha lehet azon csodálkozni, hogy a nyugdíjalap nincs pazar állapotban.

Daniel Freund német zöld képviselő, a transzparencia egyik fő őre az Európai Parlamentben, nem kertel a nyugdíjalappal kapcsolatban:

“Ez egy pilótajáték. Ez már a bűnügy határát súrolja. Szerintem nem kellene az adófizetők pénzét erre pocsékolni.”

Természetesen más a véleménye a nyugdíjalap elnökének. Stephen Hughes a brit Munkáspártot képviselte az Európai Parlamentben 1984-től 2014-ig. Ő a pénzügyi krízis kapcsán sietett kijelenteni:

“Az Európai Parlament nyitott szemmel sétált bele ebbe a csapdába, ezért egyáltalán nem fair a nyugdíjalapot bírálni hiszen azt jól menedzseltük, de 2009 óta benne volt a rendszerben ez a kockázat.”

A jövő bizonytalan

A nyugdíjalapban mindössze 55 millió euró van jelenleg. 2024-ig viszont legkevesebb 363 millió euróra lenne szüksége, hogy fizetni tudja a nyugdíjakat.

“Minthogy az Európai Parlament képviselői nem fizetnek nyugdíj járulékot, és maga a Parlament sem járul hozzá a nyugdíjalaphoz, ezért az nem képes tovább finanszírozni a nyugdíjakat. Rontottak a helyzeten az egymást követő pénzügyi válságok és a geopolitikai instabilitás” – foglalja össze az állapotokat az uniós belső dokumentum.

Ebből az következik, hogy az uniós adófizetőknek évente 23 millió eurót kellene befizetniük az Európai Parlament nyugdíjalapjába. Jelenleg 914-en kapnak nyugdíjat az Európai Parlamenttől. Az átlag 2206 euró havonta.

Az Európai Parlament menetközben észlelte a problémát, és ezért felemelte a nyugdíj korhatárt, és csökkentette a nyugdíjak összegét, de ezzel csak hátráltatni tudta a pénzügyi válságot. Sok érintett perelte az Európai Parlamentet a szigorítás miatt, de az Európai Bíróság márciusban a Parlamentnek adott igazat.

“Semmiképp sem az európai adófizetőknek kell megfizetni az Európai Parlament nyugdíj alapjának hiányát. Semmi sem kötelez minket arra, hogy fenntartsuk a jelenlegi magas nyugdíjakat” – nyilatkozta Lara Wolters, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselője.

Jó üzlet az Oroszország elleni szankciók kijátszása

ki

-

2023-04-29

0

Jó üzlet az Oroszország elleni szankciók kijátszása

Örményország és Georgia gazdasága kifejezetten fellendült az oroszországi szankciók kijátszásával. Nem újkeletű üzletfajta ez, Mongólia már az első Oroszország elleni szankciók után felfedezte ezt a kivételesen jövedelmező bevételi forrást. Jónéhány élelmes magyar vállalkozó is sietett mongol céget alapítani. Nem véletlen, hogy Litvánia uniós szankciós biztos kinevezését sürgeti.

Fellendült Oroszország kereskedelme Georgiával és Örményországgal amióta Moszkvát szankciók sújtják Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Georgiában vagy ahogy korábban nevezték Grúziában 22%-os növekedést regisztráltak az orosz kereskedelemben, Örményország orosz exportja az ötszörösére emelkedett! Mindennek igen kedvező hatása volt a kis ország gazdaságára, amely meglepő módon 11%-kal nőtt tavaly annak ellenére, hogy háborúskodik másik szomszédjával, Azerbajdzsánnal. A Világbank jelentése arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország hétszer annyi árut exportált Örményországba mint az ukrajnai háború előtt vagyis nyilvánvalóan így akarja megkerülni a nyugati szankciókat.

Kazahsztán 57%-kal növelte exportját Oroszországba vagyis kivette a részét a szankciók megkerüléséből annak ellenére, hogy bezárta fő kereskedelmi irodáját Moszkvában, és jelezte Brüsszelben: hajlandó a szorosabb együttműködésre. Amint a hvg.hu is megírta az Európai Unió négy országot szeretne Brüsszelhez édesgetni, ezek között van Kazahsztán is, amely távolodni kíván Moszkvától, és emiatt közeledik Kínához és az Európai Unióhoz.

Első az üzlet

Néhány Oroszországgal határos országban nagyon megnőtt a nyugati import, melyet azután minden valószínűség szerint továbbadnak az oroszoknak” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi és biztonságpolitikai kutató intézet vezető munkatársa.

“Óriási üzletről van szó, több milliárd dollárról.”

Moszkvában nyílt titok, hogy az alkohol a szomszédos országokból érkezik: ”a sört még nem szankcionálták, az jön még, de a tömény szeszt Kazahsztánból kapjuk, a Coca Colát pedig Georgiából” – mondja egy moszkvai vendéglős, aki persze nem siet elárulni nevét hiszen ő is hallott az orosz Windows programról: túlságosan gyakran esnek ki az ablakból azok, akiket Putyin rendszere azzal gyanúsít, hogy együttműködnek a Nyugattal.

Az Európai Unió, Nagy Britannia és az USA korlátozta a tömény szesz exportját Oroszországba, azt viszont nem akadályozza, hogy a szomszédos államok jelentős mértékben növeljék importjukat. Például az ukrajnai háború kezdete óta Georgia alkoholexportja Oroszországba 120%-kal nőtt.

“Ezek az országok komolyan profitálnak ebből. Sok olyan jelentést láttam, amelyben az oroszok arra kérik üzleti partnereiket Georgiában, Kazahsztánban Kirgizisztánban sőt még Üzbegisztánban is, hogy szerezzenek be olyan árukat, melyeket ők a szankciók miatt nem tudnak megvenni. Ez a kereskedelem rendkívüli mértékben felgyorsítja ezeknek az országoknak a gazdasági fellendülését” – nyilatkozta Temur Umarov a Carnegie kutató központ munkatársa.

Amíg fogyasztási cikkekről van szó addig nem aggódnak igazán Washingtonban vagy Brüsszelben, de fennáll a veszély, hogy az oroszok sok más stratégiailag fontos áruhoz is hozzájuthatnak kerülőúton.

Washington már figyelmeztette Törökországot, amely szintén profitált a szankciókból, és 34 milliárd dollárról 68 milliárdra növelte orosz kereskedelmét egyetlen év alatt. A Der Spiegel megírta, hogy sok német cég Törökországon keresztül kereskedik Oroszországgal. Így nem csoda, hogy Törökország első számú kereskedelmi partnere Oroszország lett. A törökök megígérték a szankciókat ellenőrző amerikai főnöknek, hogy stratégiai fontosságú árut nem szállítanak Oroszországba.

Szigorúbb ellenőrzés kell

Ezt sürgeti Landsbergis litván külügyminiszter. Litvánia is szovjet tagállam volt, de a függetlenség kikiáltása óta egyre távolodik Moszkvától: belépett az Európai Unióba és a NATO-ba, az ukrajnai háború kezdete óta a szankciók legelszántabb hívei közé tartozik. Litvánia szankciós biztos kinevezését sürgeti Brüsszelben.

“Az Európai Unió tagállamainak világos üzenetet kell küldeni mind a közvetítő országoknak mind pedig az európai cégeknek, melyek rajtuk keresztül kereskednek Oroszországgal”

– hangsúlyozza Litvánia külügyminisztere.

Brüsszelnek már van egy szankciókat ellenőrző megbízottja: David O’Sullivan, aki korábban az Európai Unió washingtoni nagykövete volt, de egyelőre nem világos a hatásköre. A szankciók sok érdeket sértenek az Európai Unióban is, ezért kijátszásuk sok cég számára üzleti érdek. Landsbergis litván külügyminiszter szerint a nemzetbiztonságnak felül kell írnia az üzleti érdekeket:

”csak akkor tudjuk betartatni a szankciókat, ha elfogadjuk azok átmeneti negatív hatását a bizniszre”

– hangsúlyozta Litvánia külügyminisztere, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

Kaczynski: kompromisszummal érhet véget a háború Ukrajnában

Kenderessy Milán

-

2023-04-29

0

Kaczynski: kompromisszummal érhet véget a háború Ukrajnában

Miközben Ukrajna harcol a színfalak mögött mindenki helyezkedik. Mindenki győztest akar hirdetni, hátha lesz aki elhiszi, hogy egy szétbombázott ország területének húsz százalékának elvesztését győzelemként élheti meg.

A vezető lengyel politikus, aki messze földön híres oroszellenességéről, ráadásul a leglelkesebb támogatója Ukrajna szabadságharcának már ő is kompromisszumról beszél. Kaczynski a katonai akadémián beszélt erről. Lengyelország erős embere utalt rá, hogy nem örülnének egy kompromisszumnak, de elfogadnák azt. Kaczynski egyúttal közölte, hogy Európa egyik legerősebb hadseregét akarják létrehozni – a létszámot 150 ezerről 300 ezerre emelik -, hogy ilyen ne juthasson eszébe többé Lengyelország legfőbb ellenségének Oroszországnak.

Antony Blinken, USA külügyminiszter terve szerint Lengyelország és Ukrajna valamiféle államszövetséget alkotna, ily módon komoly elrettentő erő keletkezne anélkül, hogy az ukránok bekerülnének a NATO-ba. Kaczynski beszéde arról árulkodik, hogy az amerikai diplomácia szép csendben valamiféle kompromisszumos megoldást készít elő Zelenszkij ukrán elnök feje fölött Putyinnal.

Ferenc pápa közvetíteni próbál

A katolikus egyházfő a Vatikánban fogadta Ukrajna miniszterelnökét mielőtt Budapestre indult volna. Ferenc pápa mielőbb tűzszünetet szeretne Ukrajnában éppúgy mint sok európai állam: Franciaország, Németország, Ausztria és Magyarország. A magyar diplomácia nyíltan képviseli ezt az álláspontot, a többiek csak csendben. Csakhogy a tűzszünet nem teremt békét!

Az amerikai diplomácia azért is siethet a kompromisszumos megoldás keresésével, mert Kína meglepő aktivitást mutat ezen a téren: Hszi Csin-ping elnök egy órán keresztül tárgyalt telefonon Zelenszkij ukrán elnökkel. A kínai elnök az egyetlen külföldi vezető, aki nyomást tud gyakorolni Putyin orosz elnökre.

Az Egyesült Államok fegyveres erőinek vezérkari főnöke is diplomáciai megoldást sürget Ukrajnában mondván katonai patthelyzet alakult ki, és ezen egyik fél sem tud lényegesen változtatni.

A tűzszünet Ukrajnában tulajdonképp mindenkinek jó lenne, de nehéz elfogadtatni az ukrán közvéleménnyel hiszen az ország katonái és polgárai óriási áldozatot hoztak a háború 14 hónapja alatt. Oroszország kiszorítása katonai eszközökkel Ukrajnából meghaladja az ukránok erejét – ez kiderül a Pentagon papírokból is. Valószínűleg Washingtonban is belátják, hogy ily módon nem tudják megbuktatni Putyint, aki egy kompromisszum esetében eldicsekedhetne “a visszaszerzett területekkel.” Az orosz és az ukrán hadsereg jelenleg körülbelül a nyelvi határon áll tehát túlságosan nagy lakosság cserére nem lenne szükség. A tűzszünet után megkezdődhetnének a béketárgyalások, melyek évtizedekig is elhúzódhatnak. A két Korea között a háború 1953-ban ért véget, és azóta sincs békeszerződés. Dél Korea viszont olyan gazdasági csodát produkált az elmúlt hetven évben, hogy 50 millió lakosával nagyobb GDP-t termel mint a 140 milliós Oroszország.

Adósságválság kezelés másképp: nyersanyag kötvényekkel lehetne enyhíteni a krízist

Polonius

-

2023-04-28

0

Adósságválság kezelés másképp: nyersanyag kötvényekkel lehetne enyhíteni a krízist

Adósságválsággal küzd a nyersanyagok kiviteléből élő államok legnagyobb része, melyek kötvényeket bocsáthatnának ki a problémák áthidalására – javasolja Jeffrey Frankel, a Harvard egyetem professzora a Project Syndicate oldalon.

61 feltörekvő ország, a Nemzetközi Valutaalap államainak mintegy egyharmada küszködik az adósságválsággal, melyet nehezít az áringadozás a globális piacon. A G20 államok kidolgoztak egy rendszert ennek az adósságválságnak a megoldására, de az eredmények egyelőre váratnak magukra. Zambia például csődbement 2020-ban, és nem tudta meggyőzni a hitelnyújtókat az adósság átütemezéséről. Miért? Mert a kínaiak, az egyik legfontosabb hitelnyújtók nem csatlakoztak a Párizsi Klubhoz.

Csádnak sikerült 2021-ben átütemeznie az adósságát, és ezzel azt bizonyította, hogy működhet a G20 által kitalált rendszer. Ghána 2022-ben jelentett csődöt, de már jó úton jár az adósság rendezésével. Angola, amely 2020-ban megállapodott egy hároméves adósság rendezési csomagban, még mindig bajban van.

Miért ilyen nehéz az adósság átütemezése? Elsősorban azért, mert a nagy globális ársokkok mint az olaj árának változása rendkívül sebezhetővé teszik a gyenge gazdaságokat.

Angola, Csád és Nigéria teljes mértékben az olaj exporttól függ. Zambia kereskedelmi mérlegét a réz ára határozza meg. Ghána exportjának alapja az olaj, az arany és a kakaó. Etiópia esetében a kávé világpiaci ára határoz meg mindent. Ebből az következik, hogy amennyiben az ország nyersanyag exportjának értéke a felére csökken az árváltozás miatt, akkor az export aránya adóssághoz automatikusan megnövekszik vagyis az illető államnak sokkal többet kellene exportálnia.

Mit lehet tenni?

Az adósságtörlesztést nem dollárban vagy más valutában hanem az exportcikk árában kellene meghatározni. Hogy menne ez a gyakorlatban? Zambia kibocsáthatna réz kötvényeket Angola pedig olaj kötvényeket. Ez nem igazán új ötlet, de eddig nemigen alkalmazták az érintett országok, mert attól tartanak: a piacon ezekre a kötvényekre nem lenne elegendő kereslet. Csakhogy most új helyzet állt elő – érvel a szerző – a légitársaságok vagy az energia óriások ma másképp ítélnek meg egy hosszútávú olaj kötvényt mint korábban hiszen a globális energia válság megkeverte a kártyákat. Más területeken is nagy a bizonytalanság: az elektronikai ipar számára a réz beszerzése folyamatos probléma éppúgy vannak ezzel a csokoládé óriások, melyek nem lehetnek biztosak a kakaó árában.

Hogy működne ez a gyakorlatban?

A Világbank vagy a kínai bank óriások nem dollárban adnának kizárólag kölcsönöket hanem például olaj kötvényeket vásárolnának, melyeket Angola, Csád vagy Nigéria bocsátana ki. Így létrejöhetne egy kötvény piac, mely előnyére válna a nyersanyag exportáló államoknak éppúgy mint a vásárlóknak. A Világbank persze óvatos, és nem kívánja kockára tenni AAA besorolását a folyamatosan ingadozó olaj piactól, de kibocsáthatna ő maga egy olyan kötvényt, mely egy elismert olajár indexhez kötődik. Ily módon a Világbank közvetítő szerepet játszhatna, és csökkenthetné a piaci kockázatot.

A légitársaságok vagy a csokoládé óriások nincsenek jelen közvetlenül a befektetési piacon, de létrehozhatnának, kockázati alapokat – hedge fund -, és ily módon mindenki jelentős mértékben csökkenthetné a piaci kockázatot.

Első pillantásra a javasolt megoldások furcsának tűnhetnek, de az ilyen kötvényeket minden bizonnyal könnyebb lenne értékesíteni a piacon mint az államkötvényeket, melyek az érintett országok GDP-jéhez kapcsolódnak.

A nyersanyag kötvények azért is előnyösebbek lennének mint az államkötvények, mert nehezebb manipulálni őket mint a GDP statisztikákat.

Persze ez a megoldás sem univerzális hiszen azoknak az adósságválsággal küszködő országoknak, melyek nem nyersanyag exportőrök, nem jelent megoldást. Továbbra is fennáll az alapvető probléma, hogy Kína, az egyik legnagyobb hitelnyújtó a globális piacon, nem csatlakozik a többiekhez a Párizsi Klubban, de mindezek ellenére nagy segítség lenne Afrika, Ázsia és Latin Amerika nyersanyag exportáló államainak, és a nyersanyagokat felvásárló cégeknek is – hangsúlyozza Jeffrey Frankel, a Harvard Egyetem professzora, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a gondolatait.

Ki vethet véget a háborúnak Ukrajnában?

Polonius

-

2023-04-27

0

David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete cinikusnak minősítette a magyar kormány állásfoglalását az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Egy magyar-ukrán beszélgetés során az USA nagykövete hangsúlyozta “csakis Putyin orosz elnök fejezheti be a háborút azzal, hogy kivonul Ukrajnából.” David Pressman idézte az Egyesült Államok külügyminiszterét, aki korábban kijelentette:

”ha Putyin véget vet a harcnak, akkor a háborúnak van vége, ha Ukrajna hagyná abba a harcot, akkor Ukrajnának lenne vége.”

Blinken amerikai külügyminiszter pontosan tudja, hogy Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára ne tenné a hatalmát sőt talán az életét is. Azzal, hogy az USA Ukrajna győzelmét saját céljának tekinti voltaképp megerősíti Biden akaratlan bejelentését:

“meg akarjuk buktatni Putyint!.”

Később visszavonták ezt, de elég nyilvánvaló, hogy Joe Biden nem véletlenül szólta el magát hiszen már hatalomra jutása után 2021-ben közölte: az USA-nak két stratégiai ellenfele van Oroszország és Kína.

A tűzszünet hívei

Az Egyesült Államokkal szemben Kína tűzszünetet akar Ukrajnában, erről tárgyalt egy órán keresztül Hszi Csin-ping elnök Zelenszkij ukrán államfővel telefonon. A kínai elnök ideje nagyon be van osztva, ezért az egyórás telefon arra utal, hogy Pekingnek komoly szándéka a közvetítés, melyet annál is könnyebben megtehet, mert Hszi Csin-ping elnök nemrég három napon át tárgyalt Moszkvában. Senki nem tudja, hogy pontosan miről, de az nyilvánvaló, hogy ő az egyetlen vezető a világban, aki nyomást gyakorolhat Putyinra, aki szorult helyzetében mindinkább rá van utalva Kínára. Macron francia elnök egyáltalán nem véletlenül Pekingben fogalmazta meg, hogy “nem leszünk az USA vazallusai”. Lula brazil elnök pedig Pekingben egyenesen felszólította a Nyugatot, hogy ne szállítson fegyvert Ukrajnának, és ösztönözze Zelenszkij elnököt a kompromisszumra. Válaszul Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadó szóvivője orosz propagandának nevezte a brazil elnök javaslatát.

Kína párizsi nagykövete egy televíziós vitában azt találta mondani, hogy Ukrajnának el kell fogadnia: a Krím Oroszországhoz tartozik!

Diplomata ritkán mond ilyesmit felsőbb engedély nélkül. A kínaiak tesztelik a közvéleményt: mi az, amit elfogadhatónak tartanak Nyugaton?

Az USA-nak mind nehezebb elfogadtatni álláspontját a szövetségeseivel, mert immár senki sem hisz Ukrajna háborús győzelmében.

Az európaiak és a japánok megvétózták azt az amerikai javaslatot, mely a G7 csúcs minden résztvevőjét arra kötelezte volna, hogy szakítsa meg a kereskedelmi kapcsolatot Oroszországgal.

Sőt Berlinben bejelentették: hamarosan közös kínai-német kormányülés lesz Berlinben.

Biden diplomáciájának az a baja, hogy éppúgy zsákutcába jutott mint Putyin: nem győzhet, de nem is veszíthet. Közben pedig folyik a háború Ukrajnában, ahol már amerikai okos bombát is robbantottak Bahmut körül. Már csak okos döntéshozók hiányoznak Kijevben és Washingtonban – Moszkváról már nem is beszélve.

Zelenszkij-Hsz Csin-ping az első lépés

ki

-

2023-04-27

0

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Hszi Csin-ping kínai vezetővel „hosszú és tartalmas” telefonbeszélgetést folytattak szerdán, ami az első ismert kapcsolatuk azóta, hogy Oroszország több mint egy évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát.

Az egyórás beszélgetés két hónappal azután érkezett, hogy Peking, amely régóta Oroszországhoz igazodik, közölte, hogy közvetítőként kíván fellépni, és egy hónappal azután, hogy Hszi Moszkvába látogatott. A telefonhívás egybeesett azzal is, hogy Ukrajna tavaszi ellentámadásra készíti fel haderejét.

Zelenszkij lelkesen fogadta a hívást, amely lehetőséget kínált számára, hogy ismertesse véleményét a Moszkva és Peking közötti kétoldalú párbeszédbe. Vlagyimir Putyin orosz elnök azért tartja magához közel Hszit, hogy ellensúlyozza az Ukrajna mellett álló Egyesült Államok politikai súlyát.

„Úgy gondolom, hogy ez a felhívás, valamint Ukrajna kínai nagykövetének kinevezése erőteljes lökést ad kétoldalú kapcsolataink fejlődéséhez” – mondta Zelenszkij a Facebookon.

A honlapján található hivatalos feljegyzés „produktívnak” nevezte a beszélgetést, és azt mondta, hogy ez utat mutat a „lehetséges interakció felé, amelynek célja egy igazságos és fenntartható béke megteremtése Ukrajnában”.

Zelenszkij hangsúlyozta az összes ukrán föld visszaszerzésének szükségességét, és kijelentette:

„Nem lehet béke a területi kompromisszumok rovására”.

Közvetett hivatkozással azokra az amerikai jelentésekre, amelyek szerint Kína fontolóra vette fegyverek szállítását Oroszországnak a háborúhoz, Zelenszkij hivatala azt mondta, arra kérte az országokat, hogy tartózkodjanak ettől, mert „bármilyen támogatást – akár részlegesen is – Oroszország agressziójának folytatására fordítja.

Kína kijelentette, hogy egyik félnek sem szállít fegyvert a konfliktusban.

Alekszej Navalnij abszurdnak elítéli az ellene felhozott súlyos vádakat

Kenderessy Milán

-

2023-04-27

0

Alekszej Navalnij abszurdnak elítéli az ellene felhozott súlyos vádakat

Az ukrajnai offenzívával párhuzamosan Oroszországban „végső” támadást intéztek minden ellenzékinek tartott személy ellen. A korábbi elhallgattatási hullámok már próbára tették az orosz ellenzéket főleg az ukrajnai támadás óta. Vlagyimir Putyin utolsó nagy kritikusai vagy emigráltak, vagy súlyos ítéleteket kaptak.

Az ellenzékieket érintő büntetőügyeket Oroszországban gyakran titok fedi, a vádlottak és a nyilvánosság csak az utolsó pillanatban kap tájékoztatást. Navalnij 2021 óta van bebörtönözve, miután túlélte a mérgezést, amit egyértelműen az orosz hatóságok számlájára ír. Támogatói azzal vádolják a Kremlt, hogy zaklatja az aktivistát, akit újabb és újabb vádakkal támadnak. a korrupciót elítélő nyomozások során jelentkezett. Jelenleg „szélsőségesség” miatt folytatnak ellene eljárást amiért akár további 12 év börtönbüntetést is kaphat, de állítólag már készítik elő a következő eljárást is amiben, ha bűnösnek találják más életfogytiglani börtönre is ítélhetik.

Ugyanekkor Moszkvától közel 1800 kilométerre keletre, Jekatyerinburgban lezajlott az első tárgyalás az uráli nagyváros karizmatikus egykori polgármestere, Jevgenij Roizman perében. A 60 éves egykori városi tanácsost azzal vádolják, hogy „hiteltelenné tette” az orosz hadsereget a YouTube-on 2022 júliusában közzétett videójában, amelyben kritizálta az ukrajnai offenzívát. A 2022. február végi ukrajnai offenzíva kitörése nyomán Oroszországban elfogadott törvény értelmében öt év börtönbüntetésre számíthat.

Amikor a bíró megkérdezte, elismeri-e bűnösségét az ügyben, Jevgenij Roizman válaszolt. „nem”, hangsúlyozva, hogy a vádak ismertetése után hosszabban fogja válaszát indokolni.

Roizman, aki 2013 és 2018 között volt Jekatyerinburg polgármestere, mosolygósnak és nyugodtnak tűnt, kék farmert és fehér pólót viselt. A meghallgatásra ebben a városban, az Oktyabrsky bíróság egyik kis helyiségében került sor.

„Egyértelmű, hogy mi történik” – hárította el Roïzman a meghallgatás után a sajtónak nyilatkozva. A tárgyalás május 10-én folytatódik. Jevgenij Roizmant tartják az egyik utolsó jelentős ellenzéki személyiségnek, aki Oroszországban maradt, és aki pillanatnyilag még megúszta a súlyos börtönbüntetés nélkül.

Augusztusban vádat emeltek ellene az orosz hadsereg „lejáratása” miatt, de nem helyezték előzetes letartóztatásba, hanem eltiltották az internethasználattól és az interjúk adásától.

Az ügyészség szerdán tizenkét év börtönt kért Lilia Csanyicsevara, aki Alekszej Navalnij szervezetének egykori tisztviselője volt, akit 2021 végén tartóztattak le, és „szélsőségességgel” vádolnak.

Közös tiltakozásul több neves orosz civil szervezet, köztük a Memorial és az OVD-Info kedden bejelentette, hogy megkeresték a Legfelsőbb Bíróságot, hogy kérjék a hadsereg „leértékelése” miatt hozott mintegy húsz közigazgatási ítélet hatályon kívül helyezését. De alapvetően szimbolikus megközelítésüknek szinte semmi esélye a sikerre.

Az „első fontos lépés” – megbeszélés Hszi Csin-ping és Volodimir Zelenszkij között

FüHü

-

2023-04-27

0

Az „első fontos lépés” – megbeszélés Hszi Csin-ping és Volodimir Zelenszkij között

Josep Borrell, az Európai Unió külügyminisztere üdvözölte Hszi Csin-ping kínai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti első telefonbeszélgetést.

„Nagyon fontos, hogy Kína tárgyaljon Ukrajnával. Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy mindannyian békét akarunk, de mindenkinek meg kell értenie, hogy ez nem lehet akármilyen béke” – mondta Josep Borell.

„Nem annak békéje, aki kénytelen megadni magát egy brutális invázióval szemben, hanem igazságos békének kell lennie, amely elismeri az ukrán nép jogait, a „szuverenitást” és Ukrajna határainak sérthetetlenségét”

– húzta alá a diplomata.

Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője a maga részéről emlékeztetett arra, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Emmanuel Macron francia elnök személyesen „továbbították Zelenszkij elnök kérését” egy ilyen telefonbeszélgetésre.

Hszi Csin-ping és Volodimir Zelenszkij beszélgetése „az ukrán fél kérésére” jött létre – hangsúlyozták kínai diplomáciai körök. Ez az első ismert eszmecsere a két államférfi között az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta.

Oroszország „elismerte” Peking hajlandóságát a Moszkva és Kijev közötti „tárgyalási folyamat megteremtésére”, de azzal vádolta Ukrajnát, hogy „aláássa a békekezdeményezéseket” azzal, hogy nem hajlandó párbeszédet folytatni vele, és szemrehányást tett neki, amiért „elutasított minden olyan ésszerű kezdeményezést, amelynek célja a válság politikai és diplomáciai rendezése”.

Kína, amely nyilvánosan nem ítélte el az ukrajnai háborút, ugyanakkor nem ismerte el a négy ukrán régió integrációját az Orosz Föderációba – ahogy 2014-ben, a Krím annektálásakor sem tette –, nagymértékben növelte politikai erejét.

Hszi Csin-ping néhány héttel ezelőtt Moszkvába utazott, hogy megerősítse partnerségét Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Peking februárban közzétett egy tizenkét pontból álló dokumentumot, amelyben bemutatja álláspontját az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, és amelyet egyesek béketervnek tekintenek. Moszkvát és Kijevet sürgeti, hogy kezdjenek tárgyalásokat.

Kína egyik félnek sem ad fegyvert, ami Ukrajna javát szolgálja, mivel az ukránok tankokat, rakétákat és egyéb fegyvereket kapnak az Egyesült Államoktól és az európai kormányoktól.

Elizabeth Wishnick, a CNA amerikai agytröszt és a Columbia Egyetem Weatherhead Kelet-Ázsiai Intézetének munkatársa azt mondta az AP-nek, hogy ez

a Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetés csak figyelemelterelés a kínai nagykövet franciaországi kijelentései miatti felháborodás után.

Kína franciaországi nagykövete felzúdulást keltett Európában, amikor azt javasolta, hogy a volt szovjet köztársaságok – egy olyan csoport, amelybe Ukrajna is tartozik – nem biztos, hogy szuverén nemzetek. Ez teljes összhangban van Putyin ukrán szuverenitását tagadó megjegyzéseivel.

Kimberly Marten, a New York-i Columbia Egyetem Barnard College professzora kételkedett abban, hogy Kína sikeres lesz a béketeremtő szerepben.

„Nehezen hiszem, hogy Kína béketeremtőként léphet fel”

– mondta, hozzátéve, hogy Peking „túl közel van Oroszországhoz”.

Orbán török barátja gyengélkedik

Kenderessy Milán

-

2023-04-26

0

Élő televíziós adásban lett rosszul a 69 éves török elnök, aki májusban minden eddiginél nehezebb választás előtt áll. Az ellenzék összefogott a Szultánnal szemben, aki brutális elnyomó rendszert épített ki Törökországban amióta az USA támogatásával a hadsereg megpróbálta megbuktatni.

A hamvába holt puccs után Erdogan lefejezte a hadsereget, és börtönbe csukatta számos politikai ellenfelét, de a gazdasági válsággal nem tudott mit kezdeni. Az életszínvonal csökkenés szépen lassan erodálja Erdogan rendszerét, amely épp a török “gazdasági csodára“ alapozta politikai számításait. A gyors gazdasági növekedés jelentős életszínvonal emelkedést hozott Törökországban, ahol Erdogan – Isztambul egykori polgármestere – nacionalista autokrata rendszert épített ki.

A legutóbbi önkormányzati választáson már megbukott Erdogan pártja: Isztambul, Ankara és Izmir élén ellenzéki főpolgármester áll. Isztambul főpolgármestere lett volna a legesélyesebb jelölt Erdogannal szemben, de őt mondvacsinált ürüggyel félreállította a bíróság. Az ellenzék új vezetője nem olyan kemény fickó mint Erdogan, de sikerült maga mögé állítania minden ellenzéki pártot, és így komoly kihívást jelent a Szultánnak, aki állítólag csak gyomorrontással küszködik, de sok minden megfeküdhette a gyomrát.

Az USA nagykövete az ellenzéki vezetőkkel tanácskozott

Az Egyesült Államok egyáltalán nem csinál titkot belőle, hogy szeretné megbuktatni Erdogant, aki a stratégiai szempontból kulcsfontosságú Törökország élén szembeszáll a NATO politikájával sok fontos területen. Például nem alkalmaz szankciókat Putyin Oroszországa ellen. Ennek következtében Moszkva meg tudja kerülni a nyugati szankciókat, ha Törökországon keresztül szállítja áruit külföldre illetve importját török cégeken keresztül bonyolítja le. A hamburgi Der Spiegel megírta: Németország kereskedelme Oroszországgal jelentős részben Törökországon keresztül zajlik. Mindez rendkívüli módon zavarja Washingtont, amely nemcsak Erdogant, de Putyin orosz elnököt is szeretné megbuktatni.

Orbán – Erdogan “örök barátság”

Amikor a Szultánt újraválasztották, akkor a nagyszabású fogadásra nemcsak Orbán Viktor ment el, de a magyar miniszterelnök magával vitte a fiát is. Orbán Gáspár, aki az angol királyfiak katonaiskoláját végezte el, itt tehette meg első lépéseit a diplomáciában. A magyar miniszterelnök rendszeresen találkozik Erdogan elnökkel, akivel egyeztetik különutas politikájukat a NATO-ban. Jelenleg ugyanis Svédország NATO tagságát két tagállam ellenzi: Magyarország és Törökország. A magyar kormánynak semmiféle érdeke sem fűződik ehhez, de Erdogan elnöknek annál inkább. A török államfőnek ugyanis mindig szüksége van olyan ellenfélre, akivel szemben egyesítheti nacionalista híveit Törökországban. A kurdok jelentik ezt az ügyeletes bűnbakot már hosszú évek óta, mert jogaik elismerését és autonómiát követelnek. Legkevesebb 20 millióan élnek közülük Törökországban, de szép számmal megtalálhatóak Irakban, Iránban és Szíriában és Európában is. Különösen sok kurd él Svédországban, amely befogadta a menekülteket. Erdogan szerint a kurd szervezetek terroristák, és ezért sok emberük kiadatását követelik Svédországtól. Stockholm erre nem hajlandó. Ezért akadályozza Erdogan Svédország NATO tagságát, és ebben segít neki Orbán Viktor.

Mi lesz akkor, ha Erdogan elbukja a választást? Washington és Brüsszel egyértelműen ezt akarja, Orbán Viktor viszont ragaszkodik régi cimborájához. Erdogan bukása ugyanis több okból is igen kínos lehet Orbán számára. Egyrészt fény derülhet közös ügyletekre, melyekben az érintettek bizonyosan jól jártak, de Magyarország esetében ez távolról sem biztos. A másik szempont, és ez az, ami miatt Orbán Viktor igazán ideges lehet: Washingtonnak forgatókönyve van a neki nem tetsző vezetők leváltására a NATO tagállamokban. Babis például elsősorban emiatt bukott meg Csehországban.

Ha Törökországban beválna a forgatókönyv, akkor jöhet Magyarország: David Pressman nagykövet nemigen hagyott kétséget legutóbbi sajtóértekezletén, hogy az orosz kémbank elleni fellépés csak a kezdet. Orbán még nem érte el a nyugdíj korhatárt, de Napóleon sem volt még 50 amikor megbukott, és nem maradt más hátra mint megírni emlékiratait Szent Ilona szigetén. Nem valószínű, hogy Orbán Viktor ilyen pályavégről álmodik…

Az Európai Unió magához akar édesgetni négy stratégiai fontosságú országot

Polonius

-

2023-04-26

0

Az Európai Unió magához akar édesgetni négy stratégiai fontosságú országot

Ahhoz, hogy az Európai Unió világpolitikai tényező lehessen érdekhatárait szeretné szélesíteni, azzal, hogy különböző gazdasági, kereskedelmi engedményekkel kecsegtet Európán kívüli országokat.

Az orosz és a kínai befolyás csökkentése a cél egyelőre négy országban – hangsúlyozza az európai diplomácia ezzel kapcsolatos dokumentuma amely azt javasolja, hogy az Európai Unió mind a négy államnak – Brazília, Chile, Nigéria és Kazahsztán – javasoljon kereskedelmi egyezményt, de ezenkívül egyenként különböző előnyöket kínáljon például a bevándorlással kapcsolatban, de szóba kerülhet a szorosabb együttműködés az energia, a biztonságpolitika és persze a gazdaságfejlesztési programok terén is.

Geopolitikai versenyhelyzet van – hangsúlyozza a dokumentum, és ebben a helyzetben nemcsak a narratívák küzdenek egymással, de az ajánlatok is. Épp ezért az Európai Uniónak javítania kell a kínálatán, hogy felülígérje az oroszokat és a kínaiakat, akik Afrikában épp oda nyomultak be, ahonnan kivonultak a nyugatiak. Ma már Kína Afrika legfontosabb gazdasági partnere. Luxemburgban az aktuális témák mellett ezt is megvitatták az Európai Unió külügyminiszterei.

Brüsszelt az aggasztja, hogy már több mint egy éve tart Putyin agresszív háborúja Ukrajnában, és Afrikában, Latin Amerikában vagy Ázsiában nemigen fogadják el a nyugati narratívát.

Jó példa erre Lula brazil elnök, akinek egyik legelső külföldi útja Pekingbe vezetett, ahol felszólította a nyugati világot: ne szállítson több fegyvert Ukrajnának! Ehelyett tegyen meg mindent a tűzszünet érdekében. Ez lényegében a kínai álláspont is vagyis a baloldali brazil elnök, ezt a narratívát követi nem a nyugatit.

Latin Amerika és a karibi térség kulcsfontosságú az európai diplomácia számára – hangsúlyozta egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata, aki a Politico tudósítójának nyilatkozott.

A diplomata elmondta, hogy Brüsszelben örültek Lula győzelmének. Brazília baloldali elnöke üdvözölte is Olaf Scholz német kancellárt, aki az elsők között kereste őt fel külföldről. A brazil elnök hangsúlyozta, hogy “kész az együttműködés fokozására.” Azt viszont határozottan elutasította, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának.

A legfontosabb a Mercosur egyezmény, amely összekapcsolná az Európai Uniót és Latin Amerikát. Ebből a szempontból Brazília álláspontja meghatározó. A brazil elnök kedvezően nyilatkozott erről, de hangsúlyozta:

“Brazília ragaszkodik ahhoz, hogy egyenrangú partnerként kezeljék.”

Chile, Brazíliával ellentétben elszántan támogatja Ukrajnát, ezért vele könnyebb az együttműködés. Kína viszont Chilében is nyomul, ezért fontos, hogy az Európai Unió alternatívát kínáljon az USA-Kína dilemmára.

Kazahsztán és az Oroszország elleni szankciók

Az Európai Unió egyik legfontosabb célja az, hogy megakadályozza az oroszokat abban: az egykori szovjet tagállamokon keresztül kijátszák a nyugati szankciókat. Kazahsztán nincs könnyű helyzetben hiszen olajat csakis Oroszországon keresztül tud Európába exportálni. Kazahsztán jelezte, hogy számára fontos az együttműködés az Európai Unióval: szívesen szállítana több olajat az uniós tagállamokba. Ezenkívül a piacgazdaság reform programjában is számít az Európai Unió segítségére. A dokumentum azt javasolja, hogy az Európai Unió kínáljon fel vízummentességet Kazahsztán polgárainak, és olyan légi egyezményt, amely minden uniós tagállamra érvényes.

Nigéria esetében is fontos, hogy megkönnyítsék az ország polgárainak legális bejutását az Európai Unióban. Nigéria azt szeretné elérni, hogy legálisan több polgára élhessen az Európai Unióban. Brüsszel érdeke viszont jelenleg nem ez hanem az, hogy Nigéria mindinkább visszavegye illegálisan bevándorolt állampolgárait.

A megcélzott négy állam közül egyikkel sem lesz könnyű zöldágra vergődni, de konkrét ajánlatokkal befolyásolni lehet őket – hangsúlyozták azok az uniós diplomaták, akik beszámoltak az irányváltásról Brazília, Chile, Kazahsztán és Nigéria esetében a brüsszeli Politiconak.

Világ

2024-re kifogyhat a pénzből az Európai Parlament nyugdíjalapja, ezért az uniós polgárok adójából csinos összeget kellene évente befizetni, hogy az uniós képviselők továbbra is élvezhessék kiemelt nyugdíjukat.

“Az Európai Parlament nyitott szemmel sétált bele ebbe a csapdába, ezért egyáltalán nem fair a nyugdíjalapot bírálni hiszen azt jól menedzseltük, de 2009 óta benne volt a rendszerben ez a kockázat.”

A jövő bizonytalan

Első az üzlet

Amíg fogyasztási cikkekről van szó addig nem aggódnak igazán Washingtonban vagy Brüsszelben, de fennáll a veszély, hogy az oroszok sok más stratégiailag fontos áruhoz is hozzájuthatnak kerülőúton.

Szigorúbb ellenőrzés kell

Miközben Ukrajna harcol a színfalak mögött mindenki helyezkedik. Mindenki győztest akar hirdetni, hátha lesz aki elhiszi, hogy egy szétbombázott ország területének húsz százalékának elvesztését győzelemként élheti meg.

Ferenc pápa közvetíteni próbál

Az Egyesült Államok fegyveres erőinek vezérkari főnöke is diplomáciai megoldást sürget Ukrajnában mondván katonai patthelyzet alakult ki, és ezen egyik fél sem tud lényegesen változtatni.

Adósságválsággal küzd a nyersanyagok kiviteléből élő államok legnagyobb része, melyek kötvényeket bocsáthatnának ki a problémák áthidalására – javasolja Jeffrey Frankel, a Harvard egyetem professzora a Project Syndicate oldalon.

Miért ilyen nehéz az adósság átütemezése? Elsősorban azért, mert a nagy globális ársokkok mint az olaj árának változása rendkívül sebezhetővé teszik a gyenge gazdaságokat.

Mit lehet tenni?

Hogy működne ez a gyakorlatban?

David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete cinikusnak minősítette a magyar kormány állásfoglalását az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

A tűzszünet hívei

Kína párizsi nagykövete egy televíziós vitában azt találta mondani, hogy Ukrajnának el kell fogadnia: a Krím Oroszországhoz tartozik!

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Hszi Csin-ping kínai vezetővel „hosszú és tartalmas” telefonbeszélgetést folytattak szerdán, ami az első ismert kapcsolatuk azóta, hogy Oroszország több mint egy évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát.

Amikor a bíró megkérdezte, elismeri-e bűnösségét az ügyben, Jevgenij Roizman válaszolt. „nem”, hangsúlyozva, hogy a vádak ismertetése után hosszabban fogja válaszát indokolni.

Az ügyészség szerdán tizenkét év börtönt kért Lilia Csanyicsevara, aki Alekszej Navalnij szervezetének egykori tisztviselője volt, akit 2021 végén tartóztattak le, és „szélsőségességgel” vádolnak.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyminisztere üdvözölte Hszi Csin-ping kínai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti első telefonbeszélgetést.

Kína, amely nyilvánosan nem ítélte el az ukrajnai háborút, ugyanakkor nem ismerte el a négy ukrán régió integrációját az Orosz Föderációba – ahogy 2014-ben, a Krím annektálásakor sem tette –, nagymértékben növelte politikai erejét.

Az USA nagykövete az ellenzéki vezetőkkel tanácskozott

Orbán – Erdogan “örök barátság”

Ahhoz, hogy az Európai Unió világpolitikai tényező lehessen érdekhatárait szeretné szélesíteni, azzal, hogy különböző gazdasági, kereskedelmi engedményekkel kecsegtet Európán kívüli országokat.

Kazahsztán és az Oroszország elleni szankciók

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA