Világ Archives Page 88 of 640 › Független Hírügynökség

Kriptopénz: 7000%-os haszon a piacon

Polonius

-

2023-05-17

Pepe, aki egy emberarcú béka mém, csodát tett az általában szélsőségesen ingadozó kripto piacon, ahol most éppen szélcsend uralkodik.

7000%-ra ugrott Pepe 17 nap alatt, 1,8 milliárd dolláros piac jött létre villámgyorsan. Pepe nem egyedül ugrott ekkorát, a hasonló mémek is jól szerepeltek: egy hét alatt 2,6 milliárd dolláros piac jött így létre.

“Mindez olyan időszakban következett be amikor a kripto piacokon nincs túlságosan nagy mozgás.

Mintha a kripto kereskedők ilyen mémekkel akarnák kiélni a kockázati hajlamaikat” – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Todd Groth, a CoinDesk Indeces kutatási osztályának vezetője.

Pepe tündöklése és visszaesése is villámgyors volt: az április 17-én piacra dobott mém még egy dollár centet sem ért, aztán 17 nap alatt felfutott. Május 5-re 7000%-os eredményt produkált. Aztán most hétfőn már 60%-kal csökkent az értéke. Még mindig 740 millió dolláros a piaca, amely a harmadik helyezést jelenti ebben a furcsa versenyben. A Dogecoin és a Shiba Inu előzi meg: 10 illetve 5 milliárd dollárral. Mindezek internetes viccnek indultak, de komoly pénz lett belőlük.

A mémek 2021-ben tűntek fel a kripto piacon. Ezeknek kizárólag spekulációs értékük van. Ebben különböznek a bitcointól vagy az ethertől.

Miután a mém kereskedés tiszta spekuláció, ezért mindenkit figyelmeztetnek arra, hogy ráfázhatnak erre. Ennek ellenére sokan szeretik ezt azóta is pedig a Covid pandémia már elmúlt.

“Az emberek imádják a spekulációt, de én nem szívesen vennék benne részt, mert ez tiszta szerencsejáték” – mondta Martin Leinweber, a Market Vector Index piac stratégiai szakértője.

Mit mond Pepe, a csoda béka, amely 7000%-os eredményt produkált?

A Reuters tudósítója megpróbálta elérni őket, de ez nem sikerült, ezért az oldalukról idéz:

“Ez teljesen céltalan, kizárólag szórakozást akar nyújtani.”

Mindezzel együtt az Ethereum blockchain legjobban teljesítő kripto pénze. Miért? A Messari adat elemzője szerint azért, mert jó volt a marketing: Pepe villámgyorsan felkerült a legnépszerűbb csere piacokra sőt a Binance platformra is. A Binance oldalon azt lehet olvasni Peperől, hogy

“semmi haszna sincsen”, és hogy “semmilyen pénz nem áll mögötte.”

A Messari elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy miután a Pepe bejutott a fontos piacokra, ezért derivatív kereskedés is megindult. Ez is magyarázhatja az átmeneti pompás eredményt.

A Pepet megelőző két másik mém, Dogecoin és Shiba Inu már szerepel a kripto pénzek listáján a nyolcadik illetve a tizenötödik helyen. A Dogecoin már tíz éve létezik, és a pandémia idején rekordot produkált: 12000%-ot 2021 májusában. Azóta az értéke 90%-al csökkent. Shiba Inu 2021 októberében érte el a csúcsot, azóta az ő értéke is 90%-kal csökkent.

Pepe jelenleg már több mint százezer tulajdonossal büszkélkedhet. Mi lesz a béka mémmel?

“Ez érdekes jelenség, mert a kirobbanó eredmény azt mutatja, hogy még mindig várakozik tőke a partvonalon túl, amely kész beszállni, ha esélyt érez valamire”

– nyilatkozta a Reutersnek Edmund Goh, a B2C2 kripto cég kereskedelmi igazgatója.

Akárki nyer Törökországban a gazdasági válság szinte megoldhatatlan feladat elé állítja

ki

-

2023-05-16

0

Akárki nyer Törökországban a gazdasági válság szinte megoldhatatlan feladat elé állítja

Magas infláció, leértékelődő líra, csökkenő életszínvonal – ez a húszas évek realitása Törökországban ahol sem Erdogan elnök sem pedig ellenfele nem rendelkezik csodarecepttel. Külföldön pedig kivárnak.

6%-ot csökkent a török tőzsde és a líra árfolyama is megremegett hétfőn azt követően, hogy kiderült: második forduló lesz a választásokon Törökországban – írja a marketwatch portál. A líra árfolyama is mind jobban megközelíti a 20-as határt pedig 2018-ban még 4 lírát adtak egy dollárért. A Bloomberg arra hívta fel a figyelmet, hogy a török nemzeti bank nagy pénzekkel támogatta meg az árfolyamot vasárnap, mert számított a piacok pánik reakciójára.

Több mint 100 milliárd dollárt költött el Törökország nemzeti bankja a válság kezdete óta – 2019 – a líra megmentésére.

“Óriási Törökország finanszírozási igénye, rengeteg dollárra van szüksége. Régebben ez Németországból és Oroszországból érkezett, ma már a Közel Keletről”

– nyilatkozta a CNBC gazdasági portálnak Timothy Ash, a BlueBay vagyonkezelő regionális szakértője.

Szaúd Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar öntötték a pénzt Törökországba. Kétféle módon jött a pénz az Öböl menti államokból, melyek szépen gazdagodtak az energiaválságból: egyrészt dollármilliárdokat helyeztek el török bankokban, másrészt pedig swap ügyletekkel segítettek a gyengélkedő török lírának. A baj az, hogy ezek rövid távú megoldások, melyek nem oldják meg Törökország strukturális problémáit. Erre mutat rá az ellenzék egyik vezető közgazdásza:

”Törökország túlköltekezik. Az úgynevezett baráti országoktól rövid távra kap is pénzt, de ezt hosszú távra nem jelenthet megoldást“

– hangsúlyozta Bilge Yilmaz, aki az amerikai CNBC portálnak mondta el a véleményét.

Kemal Kilicdaroglu, Erdogan ellenfele, fogadkozik, hogyha hatalomra kerül, akkor jó kapcsolatokat ápol majd az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, és visszatér az ortodox gazdaságpolitikához. Ez nem lesz könnyű hiszen hivatalos adatok szerint is 50% fölött jár az infláció, amely tavaly meghaladta a 80%-ot is. Az ellenzék szerint a valós szám meghaladta a 100%-ot is Törökországban.

A befektetői bizalom a mélyponton: “idén valószínűleg a török líra lesz az egyik legrosszabbul teljesítő valuta a világpiacon” – mondta Mike Harris, a Cribstone Strategic Macro alapító elnöke. A baj az, hogy Erdogan elnök nem ortodox pénzügyi politikáját a világpiac egyáltalán nem fogadta el:

”évek óta permanens krízisben van a török líra Erdogan elnök dilis pénzügyi politikája miatt”

– nyilatkozta Steve Hanke, a Johns Hopkins egyetem professzora.

Mi volt ez a “dilis pénzügyi politika”?

Erdogan megtiltotta a nemzeti banknak, hogy emelje a kamatlábat amikor elszabadult az infláció, néha még csökkentette is azt. Erdogan mindenáron gazdasági és főként export növekedést akar, ezért nem fordít figyelmet az inflációra, melyet viszont a lakosság nagyon is megérez. Az eredmény: az infláció folyamatosan magas marad miközben a török líra mélyrepülése folytatódik.

2018-ban még négy lírát adtak egy dollárért, ma már csaknem húszat!

“Ha Erdogan nyerne, akkor ez felmehet 23-ra is” – írta a Wells Fargo szakértője, Brendan McKenna, aki hozzáfűzte: ”jelenleg a török líra túlértékelt, ezért a választások eredményeképp nagy kilengés várható.”

Ha az ellenzék győzne, akkor a nemzeti bank visszanyerné a függetlenségét, és ortodox pénzügyi politikát folytathatna. Ez megerősíthetné a török lírát. Ha viszont a nemzeti bank emelné a kamatlábat, akkor nagy valószínűség szerint recessziót idézne elő Törökországban.

A Commerzbank elemzése szerint a politikai szempontok meghatározzák a gazdaság jövőjét, mert az ellenzék sok pártból áll, melyeket csak az egyesít, hogy meg akarják buktatni Erdogan elnököt. Ha viszont szembekerülnek a gazdasági válsággal, akkor egységük széteshet, és visszajöhetne Erdogan.

Okozhat-e járványt a török líra gyengülése a feltörekvő piacokon?

A szakértők többsége úgy véli, hogy nem. “A török piac eléggé elszakadt a nemzetközitől, nagyon kicsi a pénzmozgás. A törökök nemigen vesznek részt nemzetközi pénzügyekben” – mondja Ghose, a Commerzbank vezető közgazdásza, aki épp ezért nem hisz abban, “hogy a török líra értékének változása valamiféle járványt indítana el a feltörekvő országok piacain.”

Ugyanez a véleménye Brendan McKennanak is, aki szerint:” ha Erdogan megbukna, akkor is csökkenhetne a líra árfolyama rövid távon, később azonban erős emelkedés következhetne be a piacon, ha az új kormányzat ortodox pénzügyi politikát folytat Törökországban. Akárhogy is alakul a helyzet, annak nem lesz erőteljes hatása a nemzetközi pénzpiacokra.”

Erdogan meggyengült, ez az első eset, hogy nem választják meg az első fordulóban

Kenderessy Milán

-

2023-05-16

0

Erdogan meggyengült, ez az első eset, hogy nem választják meg az első fordulóban

Május 14-én, vasárnap tartották a török elnökválasztás első fordulóját. A szavazáson a hivatalban lévő elnöknek, Recep Tayyip Erdogannak két ellenféllel kellett felvennie a harcot. A legfontosabb Kemal Kiliçdaroglu 74 éves közgazdász, a Republikánus Néppárt (CHP, szociáldemokrata) jelöltje egy hat pártból álló koalíció élén. A második az 55 éves Sinan Ogan, aki négy nacionalista mozgalom szövetségét képviseli.

Vasárnap törvényhozási választásokat is tartottak: a választóknak meg kellett újítaniuk a Török Nemzetgyűlés hatszáz mandátumát. (Orbán innen vehette az ötletet a 24-es önkörmányzati választások összevonásával az EU-s parlamenti választással)

Milyen esélyei vannak Kemal Kiliçdaroglunak?

A szakértők szinte egybehangzó véleménye szerint elég csekélyek az ellenzéki jelölt az esélyei.

A harmadik legtöbb szavazatot kapó Sinan Ogan kívülálló, aki a szavazatok 5,3%-át szerezte meg, s egyelőre hagyja magát körüludvarolni. Ma reggel azt mondta a Der Spiegel német napilapnak, hogy szavazásra szólít fel Kiliçdaroglu-ra, ha az utóbbi felhagy a HDP kurdpárti párt támogatásával (a mostani választáson átkeresztelték YSP-re, mert a HDP-t betiltás fenyegeti). Lehetetlen választás Kiliçdaroglu számára, aki sok szavazatot kapott a kurd választóktól.

Ráadásul Erdogan a második fordulóban erős pozícióban jelenik meg, különösen azért, mert a törvényhozási választások előzetes eredménye szerint a hatalmon lévő szövetség parlamenti többséget szerez.

Mi előnye lenne az ellenzéki jelölt győzelmének Törökország számára?

Törökország újra kapcsolódhat az Isztambuli Egyezményhez, amely különösen a nőket védi a családon belüli erőszaktól, amely a Törökországban éles probléma. Erdogan tíz évvel később, 2021 júliusában egyoldalúan felmondta a 2011-ben Isztambulban aláírt Isztambuli Egyezményt. Ezt a döntést sok nő bírálta, köztük az AKP-n, az elnöki párton belül is.

Erdogan bizonyos szempontból váratlan győzelme okán gondolhatunk csalásra, mert nem tudjuk, hogyan zajlott le normálisan a szavazás ebben a korábban földrengést szenvedett régiókban. Hogyan készültek a listák, normálisan szavazhattak-e a választók?

Az ellenzék azért is dühös volt, mert az AKP – Erdogan pártja – a szavazatok újraszámlálását követelte, esetenként akár tizenegyszer is, szinte minden választókerületben, ahol Kemal Kiliçdaroglu vezetett.

Egyelőre meg kell jegyezni, hogy a Központi Választási Bizottság (YSK) még mindig nem hirdette ki hivatalosan az eredményeket, éppen ezért, mert még tartanak az újraszámlálások, és ezek a szavazatok nem kerültek be az eredménybe.

Kemal Kiliçdaroglu helyzetén azonban nem sokat változtat. Lesz második kör, az biztos.

Valójában arról a két Törökországról van szó, amelyek minden választáson szembefordulnak egymással. A tengerpart liberálisabb, a központ konzervatívabb. A választóknak a két jelölt közötti választáson túl két életmód közül kellett választaniuk. Vallásos konzervatív, szunnita, egyrészt a hatalmi vertikumnak, a patriarchátusnak és a Nyugat-ellenességnek kedvez, másrészt nyitottabb, konszenzusos és nyugatbarát. Bekir Bozdag, Erdogan igazságügyi minisztere jól összefoglalta ezt, amikor a választások előtt azt mondta:

„Május 15-én a törökök pezsgőt isznak, vagy leborulnak az imaszőnyegen.”

Az elemzők és a közvélemény-kutatók tévedtek. Nem mérték fel, hogy a hagyományos választópolgárok mennyire vannak még a kormánypárti tévécsatornákon ontott propaganda hüvelykujj alatt. És azt is, hogy Erdogan mennyire élt vissza azokkal az erőforrásokkal, amelyeket pozíciója biztosít számára.

Április 1 és május 11. között például a TRT közszolgálati csatornán a leköszönő elnök negyvennyolc óra műsoridőre volt jogosult, Kiliçdaroglu alig harminckét perccel szemben.

A tengerparti régiók, a nyugati nagyvárosok, minden bizonnyal gazdagabbak, mint a Fekete-tenger régiói vagy Anatólia központja. Hagyományosan a tengerpartok – az Égei-tenger és a Földközi-tenger – kedvezőbbek a ellenzék számára. Ők gazdaságilag aktív választók (turizmus, szolgáltatások, kis kkv-k), és minden bizonnyal számítottak Kiliçdaroglu megválasztására, hogy a gazdaság újra fellendüljön.

Másrészt Közép-Anatólia vidékibb, hagyományosabb és támogatottabb is. Az Erdogan által az elmúlt években bevezetett mecénási rendszernek köszönhetően ezekben a régiókban háztartások milliói élnek állami támogatásból. Ha Erdogan veszít, attól tartanak, hogy többé nem kapják meg ezeket a segélyeket.

Egy másik szempont a vallás, a szunnita iszlám fontossága, amelyhez Erdogan ragaszkodik azzal, hogy polarizálja a társadalmat a kurdokkal, az aleviekkel, mindazokkal szemben, akik nem felelnek meg a modellnek. Hatékony eszköz áll rendelkezésére, a Diyanet, amely imámok ezreivel és tisztviselőivel sűrű hálózatot épített ki Törökország-szerte. A falvakban nem kell AKP-képviselet a választási propagandához, elég a mecset.

Az ellenzéknek más külpolitikája lenne, ha megválasztják, kezdetben békésebb, racionálisabb is. A kapcsolatok Európával, az Egyesült Államokkal, a NATO-val újra normális pályára lépnének, sok kényes kérdést gyorsan meg lehetne oldani.

Postán küldték a dobozolt szart a magyar nagykövetnek

ki

-

2023-05-16

0

Postán küldték a dobozolt szart a magyar nagykövetnek

Az ukrajnai háború miatt annyira megromlottak a két állam kapcsolatai, hogy senki sem fogadja Kovács Orsolya magyar nagykövetet, aki pedig mindig szívesen látott vendég volt a hatalom körében Varsóban.

Csakhogy Morawiecki miniszterelnök már 2021 őszén figyelmeztette Orbán Viktort a várható orosz támadásra Ukrajna ellen, de ennek a magyar miniszterelnök nem adott hitelt. Egy hónappal Putyin agressziója után – 2022 február 24. – titkos miniszteri szintű találkozó volt a két állam között, hogy megpróbálják összhangba hozni az elképzeléseiket a közeli jövőről, de ez teljes kudarccal zárult miután Varsóban egyáltalán nem értik, a magyar szempontokat Ukrajna kapcsán.

Miért nem szünteti meg a függést Magyarország az orosz energiától?

– tudakolta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Novák Katalin köztársasági elnöktől Varsóban. A magyar államfő előadta a magyar kormány érveit, de Morawiecki tételesen megcáfolta azokat! A lengyel miniszterelnök arra mutatott rá, hogy sok más egykori szocialista országnak sikerült megszüntetnie az energia függést Oroszországtól, Magyarországnak is meg lenne erre a lehetősége, de az Orbán kormány ennek ellenére továbbra is együttműködik Moszkvával.

Kovács Orsolya nagykövet nagyon rosszul viseli, hogy egyszerre szinte minden ajtó bezárult előtte Varsóban.

Egy szövetséges még maradt, ez Ziobro igazságügyi miniszter szélsőjobboldali pártja, amely oroszbarát húrokat penget. A párthoz közelálló Sieci című lengyel hetilap megvédi Orbán Viktort a támadásoktól, amelyek rendszeresek Lengyelországban. Ez a hetilap volt az, amely interjút közölt Oroszország varsói nagykövetével Putyin Ukrajna elleni agressziója után.

Visegrád halott

Varsóban a szélsőjobboldalt leszámítva minden párt oroszellenes, Putyin Ukrajna elleni agressziója óta igyekeznek a minimumra szorítani a két állam kapcsolatait. A lengyel kormányt különösen irritálja, hogy Szijjártó Péter Moszkvában ítéli el az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit miközben azokat Orbán Viktor és a magyar diplomácia megszavazta Brüsszelben – írja a Direkt36.

A lengyel diplomácia most középhatalmi szerepkört akar az Európai Unióban, és erre – ellentétben Orbán Viktor vágyálmaival – reális esélye is van.

Paul Brzezinski nagykövet az USA képviseletében aktívan munkálkodik azon, hogy Lengyelország körül létrejöjjön egy olyan elrettentő erő, amely távol tartaná az oroszokat Európa középső részétől, egy újabb agressziótól. Ennek érdekében a Blinken terv értelmében valamiféle államszövetséget készítenek elő Lengyelország és Ukrajna között, amely Európa legnagyobb haderejével rendelkezne. Ezt egészítené ki az az oroszellenes szövetség, melynek létrehozásán aktívan dolgozik az amerikai és a lengyel diplomácia. Ennek része lenne a három kis balti állam, amelyek maguk is tartanak egy orosz agressziótól hiszen korábban a Szovjetunió részei voltak éppúgy mint Ukrajna. Ezenkívül a Blinken terv keretében Csehország és Románia egészítené ki a cordon sanitaire-t Oroszországgal szemben, körülbelül úgy mint az első világháború után. Akkor persze

része volt ennek Magyarország is, de most az amerikaiak és a lengyelek leírták az Orbán kormányt.

Amely barátok és szövetségesek nélkül maradt mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban. Az észak-atlanti szervezetben még ott van Törökország, aki ugyan második fordulós választásra kényszerül, de minden valószínűség szerint hatalomban marad.

Zelenszkij fel akarta robbantani a Barátság kőolajvezetéket, hogy megbénítsa a magyar ipart

ki

-

2023-05-15

0

Zelenszkij fel akarta robbantani a Barátság kőolajvezetéket, hogy megbénítsa a magyar ipart

A liberális Washington Post hosszú leleplező cikket közölt Zelenszkij ukrán elnökről, és ebből kiderül: a Barátság kőolaj vezeték felrobbantását javasolta Ukrajna államfője, aki ily módon akarta megbüntetni Orbán Viktor miniszterelnököt oroszbarát politikája miatt.

Magyarország kőolaj ellátásában a Barátság vezeték évtizedek óta fontos szerepet játszik. Nem vonatkoznak rá az uniós szankciók, ezért továbbra is érkezik rajta orosz kőolaj Magyarországra. A Washington Post a Discord nevű hírszerző portálra hivatkozik, és közli, hogy a Pentagon nem erősítette meg, de nem is cáfolta az információk hitelességét.

Arra a kérdésre, hogy javasolta-e Oroszország egyes részeinek megszállását, Zelenszkij a The Postnak adott interjújában Kijevben elutasította az amerikai hírszerzés állításait, mint „fantáziákat”, de megvédte a jogát, hogy nem szokványos taktikákat alkalmazzon országa védelmében.

„Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát, és mi ezt tesszük. Ukrajna nem foglalt el senkit, hanem fordítva”

– mondta Zelenszkij. „Amikor olyan sok ember halt meg, tömegsírok voltak, és embereinket megkínozták, biztos vagyok benne, hogy bármilyen trükköt be kell vetnünk.”

A vietnami háború idején a Washington Post volt az első újság az Egyesült Államokban, amely felvetette: nem kellene-e befejezni a háborút? A leleplezéssel a Washington Post most ugyanezt teszi: vajon jó-e a Biden adminisztráció whatever politikája Ukrajnában? A whatever politika a gyakorlatban azt jelenti, hogy Ukrajna minden támogatást megkap a nyugati világtól mindaddig amíg erre szüksége van az orosz agresszióval szemben. Ha tehát Zelenszkij azt mondja, hogy nem tárgyalunk az oroszokkal amíg ki nem vonulnak Ukrajna egész területéről, akkor a NATO ezt támogatja. Eddig ez így volt, de a Wall Street Journal megírta: a nemzetbiztonsági hivatal, élén Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval immár tűzszünetet akar, mert nem hisz Ukrajna katonai győzelmében.

Figyelmeztetés Zelenszkijnek

A Washington Post cikke finom nyomásgyakorlás az ukrán elnökre: ne zárkózzon el a béketárgyalásoktól! Jake Sullivan nemrég két napon át nyolc órán keresztül tárgyalt Vang Jivel, Kína első számú diplomatájával. Megvitatták az ukrajnai háborút is. Korábban Hszi Csin-ping elnök egy órán át tárgyalt telefonon Volodimir Zelenszkij elnökkel, majd kinevezte Kína egykori moszkvai nagykövetét ukrajnai béke felelősnek. A nagyhatalmak rendezhetik az ukrajnai háborút az érintettek feje fölött is. Bár Biden elnök gyakran hangoztatja, hogy sohasem tenne ilyet de hát emlékszünk rá, hogy Jaltában Roosevelt amerikai elnök vígan megállapodott Sztálinnal Európa kettéosztásáról. Ezt be is tartották ahogy ez kiderült 1956-ban és 1968-ban Magyarországon illetve Csehszlovákiában, a görög polgárháborúban 1945 után illetve 1975-ben pedig Portugáliában.

Ha demokrata adminisztráció kormányoz az Egyesült Államokban, akkor a Washington Post gyakran jelzi az új irányt. Ukrajna esetében ez azt jelentheti, hogy az USA feladja a reményt a katonai győzelemre Oroszország ellen, és ráveszi Ukrajnát a tárgyalásokra. A Wall Street Journal szerint Jake Sullivan tűzszünetet készít elő míg a washingtoni külügy és a CIA a fenntartásait hangsúlyozza az irányváltással kapcsolatban.

Kém hisztéria Kínában

ki

-

2023-05-13

0

Akasztják a hóhért! Nem is olyan régen még a kínaiak „lopták” a Kínában üzemeket létesítő nyugati cégektől a gyártási technológiákat mostanra pedig saját ipari technológiájukat féltik a világtól.

Üzleti tanácsadó cégeket rohant le a kémelhárítás Kínában, ahol azzal gyanúsítanak sok ilyen vállalkozást, hogy “államtitkokat szivárogtatnak ki külföldre.” A közszolgálati CCTV szerint különösen a Capvision nevű üzleti tanácsadó cégre jellemző ez a hírszerzés. A Capvision az egyik legbefolyásosabb üzleti tanácsadó cég a kínai piacon. 1000 dolláros óradíjjal dolgoznak vagyis kiváló kapcsolatokkal rendelkeznek Kínában és persze másutt is a világban. Szakértői gárdájuk egy része a JP Morgannél dolgozott korábban.

Minthogy nyilvánvalóan központilag irányított kampányról van szó, ezért óriási az aggodalom az egész üzleti tanácsadó szektorban. Különösen mivel

a CCTV azzal vádolt meg egyes üzleti tanácsadó cégeket, hogy aktívan együttműködtek külföldi titkosszolgálatokkal.

A CCTV szerint nem új jelenségről van szó: egy állami cég egyik vezetőjét nemrég hatéves börtönbüntetésre ítélték, mert másodállásban a Capvisionnek dolgozott, és ebben a minőségben “államtitkokat juttatott el külföldre.” A saját cége nem tudott arról, hogy másodállásban a Capvisionnek dolgozott már 2015 óta.

A Capvision egy másik tanácsadója a hadiiparban dolgozott. Ő arról készített jelentést külföldi megbízóinak, hogy Kína hány vadászgépet gyárt egy évben – közölte a közszolgálati televízió Pekingben.

A kínaiak hideget és meleget fújnak egyszerre

Li Csiang miniszterelnök amikor Kínában működő külföldi cégek vezetőivel találkozott, mosolyogva közölte velük: mi is bánhatunk úgy önökkel ahogy a Huawei-jel és a Tiktokkal kekeckednek az amerikai hatóságok! Az új kínai miniszterelnök hangsúlyozta: ő híve az együttműködésnek az Egyesült Államokkal. Elmondta, hogy amikor Sanghaj első embere volt, akkor sokat tett azért, hogy a Tesla első külföldi villamos autó gyárát épp náluk építse fel. Li Csiang rámutatott:

a kínai cégek működését egyre jobban korlátozzák az Egyesült Államokban és nemcsak ott.

Óva intette az Európai Uniót attól, hogy kövesse az Egyesült Államok útját. Brüsszelben viták folynak arról, hogy új Kína politika kell. Csakhogy Kína az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Hatalmas piaca mágnesként vonzza a külföldi cégeket. A kínai fejlődés lelassult ugyan az elmúlt években, de még mindig gyorsabb mint az amerikai vagy az európai, ahol örülnek, ha el tudják kerülni a gazdasági visszaesést.

Nemzetbiztonság és gazdaság

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter az együttműködés híve Kínával, de legutóbb úgy nyilatkozott, hogy

“Bizonyos esetekben a nemzetbiztonsági szempontok felülírják a gazdasági érdekeket.”

Kína és az USA kereskedelme tavaly is növekedett noha Washington kereskedelmi háborút folytat Peking ellen. Különösen a chip gyártás terén akarják korlátozni a kínaiak lehetőségeit. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nemcsak azok az amerikai cégek számíthatnak szankciókra, melyek eladnának a legkorszerűbb chipekből Kínának, hanem a külföldiek is. Biden elnök személyesen kérte Rutte holland miniszterelnököt, hogy tiltsa meg annak a holland cégnek a kínai exportját, amely az élvonalban áll a chip gyártás terén.

Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója nemrég két napon át tárgyalt Bécsben Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel. Tartalmi részletek nem szivárogtak ki a tárgyalásokról, de washingtoni szakértők enyhülést vélnek felfedezni a két világhatalom viszonyában. Biden elnök még mérlegeli egy csúcstalálkozó lehetőségét Hszi Csin-ping kínai államfővel. Elődje Donald Trump vendégeskedett Pekingben a Tiltott városban, ott, ahol a kínaiak csak a leginkább megbecsült külföldi vezetőket fogadják. Trump elnök unokája kínai dalban köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét. Trump vissza akar térni a Fehér Házba.

A vita azon megy az amerikai elitben, hogy elfogadják-e a G2 megoldást, melyet a kínaiak javasolnak. Eszerint a jövőben immár nem egy hanem két világhatalom irányítaná a globális rendszert. Washingtonban egyelőre kevesen fogadják el ezt a kínai világképet.
Hszi Csin-ping elnököt azóta tekintik ellenfélnek, hogy ezt meghirdette Hangcsouban a
G20 csúcstalálkozón. Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója már harmadszor találkozott Kína első diplomatájával azóta, hogy Putyin megkezdte háborúját Ukrajnában. Az első két alkalommal az USA arra figyelmeztette Pekinget: szankciókra számíthat, ha fegyvert szállít Oroszországnak. Kína megértette a finom célzást: nem szállít fegyvereket Oroszországnak. A mostani harmadik alkalommal már felvetődött a közös terv az ukrajnai rendezésre. Biden ugyanis immár elnökjelölt: valamilyen látványos eredményt kell produkálnia, és ehhez jólmenő amerikai gazdaságra van szükség. Kína ellenében ezt nehezebb produkálni mint együttműködve az 1,4 milliárd lakosú feltörekvő óriással.

Közös hitelfelvétel, közös visszafizetés és a változó kamatkondíció

Polonius

-

2023-05-13

0

Közös hitelfelvétel, közös visszafizetés és a változó kamatkondíció

Az Európai Parlament, amely a jövő évi költségvetést vizsgálta, és rájött: nagy lyuk tátong benne méghozzá azért, mert a közösen fölvett helyreállítási hitel kamatai jócskán megnövekedtek az általános kamatláb emelés miatt.

Uniós adókból lehetne finanszírozni a jövő évi közös költségvetést. 356-199 arányban meg is szavazta az Európai Parlament az erről szóló jelentést. Csak az euroszkeptikus pártok szavaztak a javaslat ellen, mert ők ellenzik a közös uniós adózást. Szerintük a jövő évre tervezett 160-180 milliárd eurós költségvetésből kellene megtalálni a szükséges összeget a közös kölcsön kamatainak törlesztéséhez. A többség viszont azzal érvel, hogy nemcsak a közös kölcsön törlesztése miatt lesz szükség jövőre nagyobb költségvetésre hanem azért is, mert a klímaváltozás elleni küzdelmet és az ukrajnai háborút is finanszírozni kell.

“Azzal a dogmával, hogy a tagállamok GDP-jének 1%-a jut az uniós költségvetésbe nem tudunk mit kezdeni. Egészen egyszerűen nem elég a pénz. Itt van Ukrajna, a stratégiai autonómia, a klímaváltozás elleni harc és a digitális áttérés, szóval több pénzre van szükségünk”

– nyilatkozta a Politiconak a jelentés egyik szerzője, Valérie Hayer, aki a francia liberálisokat képviseli az Európai Parlamentben.

Az Európai Unió 724 milliárd eurós közös kölcsönt vett fel a pandémia utáni helyreállítás céljára. Ebből kapnak a tagállamok vissza nem térítendő támogatást és olcsó hitelt. Csakhogy amikor a kölcsönt az Európai Unió felvette, akkor a kamatláb 0,1% volt, most viszont 3%.

Az adósságtörlesztés jövőre több mint 15 milliárd eurót visz el a közös költségvetésből. Ez komoly összeg, az egész költségvetés körülbelül 10%-a.

Mit javasol az Európai Parlament?

Új adót a kripto pénz műveletekre és a pénzügyi átutalásokra, ezenkívül pedig az olyan cégekre, amelyek alulfizetik dolgozóikat, akiket minimálbér alatt foglalkoztatnak.

Ha ezt nem fogadják el a tagállamok, akkor két megoldás kínálkozik: csökkenteni kell egyes tételeket az uniós költségvetésben vagy pedig a tagállamok vállalják, hogy többet fizetnek be mint a GDP 1%-a.

Politikai szembenállás

A három legnagyobb parlamenti frakció: Néppárt, szocialisták és liberálisok támogatták a közös adózást, a két szélsőjobboldali tömörülés leszavazta azt mondván költsön az Európai Unió kevesebbet. A brüsszeli bizottság várhatóan nyáron teszi közzé költségvetési tervezetét.

“Nagy a szakadék az Európai Parlament és a Európai Bizottság között. Vannak olyan fukar tagállamok, melyek nem akarnak többet befizetni, de valakinek finanszíroznia kell a helyreállítási hitel kamatait”

– hangsúlyozza Eider Gardiazabal spanyol szocialista képviselő, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

Közös amerikai-kínai béketerv az ukrajnai háború lezárására?

ki

-

2023-05-13

0

Közös amerikai-kínai béketerv az ukrajnai háború lezárására?

Két napon át nyolc órán keresztül tárgyalt egymással Bécsben Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadó és Kína első diplomatája, Vang Ji, aki tagja a majd mindenható politikai bizottságnak Pekingben.

A tárgyalások fő témája természetesen Tajvan volt, de megvitattak fontos nemzetközi eseményeket is mint az ukrajnai háború. Ezzel kapcsolatban a Wall Street Journal jólértesült tudósítója a napokban azt írta:

a jövő év közepéig be akarja fejezni az ukrajnai fegyveres konfliktust Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, míg Blinken külügyminiszter és a CIA egyelőre fenntartásokkal fogadja ezt az elképzelést.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó jelentős részben a kínai békeközvetítésre alapozza számításait: Hszi Csin-ping elnök egy órán keresztül beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd közölte: kinevez egy személyes képviselőt a közvetítésre. Kína egykori moszkvai nagykövete próbálkozik majd a közvetítéssel Moszkva és Kijev között. Nyelvismerete és helyismerete megvan, és személyesen Hszi Csin-ping elnök bízta meg ezzel a feladattal vagyis Pekingben prioritásnak tekintik az ukrajnai háború mielőbbi befejezését.

Nemrégiben Vang Ji közvetítésével békemegállapodás jött létre a Közel Keleten: Irán és Szaúd Arábia hagyott fel az évtizedes háborúskodással.

Irán a síiták képviseletében míg Szaúd Arábia a szunniták nevében háborúskodott különböző hadszíntereken. Asszad elnököt, akit Irán és Oroszország támogatott a szíriai polgárháborúban máris visszavették az Arab Ligába.

Nincs katonai megoldás Ukrajnában

Jake Sullivan osztja az USA vezérkari főnökének véleményét, mely szerint egyik fél sem képes döntő győzelemre Ukrajnában, ezért diplomáciai megoldásra van szükség. Az amerikai külügy és a CIA még bizakodik az ukránok katonai győzelmében vagy legalábbis úgy tesz mint aki hisz ebben.

Biden elnököt viszont sürgeti az idő: nemrég bejelentette, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson. A sikeres választási kampányhoz eredmények kellenek, és ezek nincsenek.

Az Egyesült Államok államcsőd előtt áll. Janet Yellen ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogyha nem sikerül azt elkerülni, akkor recesszió jöhet nemcsak az USA-ban hanem az egész globális gazdaságban. Lehet, hogy az ellenzéki republikánusok épp ezzel számolnak, mert a gazdasági problémák növelhetik a proteszt szavazatok számát. Donald Trump sietett kijelenteni, hogy ő a maga részéről egyetlen nap alatt megoldaná az ukrajnai konfliktust. Trump híres nagyotmondásáról, de ebben az esetben jól érzékeli, hogy az amerikai közvélemény a háború mielőbbi befejeződését kívánja, mert úgy érzi: az túlságosan sokba kerül az Egyesült Államoknak.

Biden elnöknek előbb vagy utóbb el kell döntenie: folytatja-e a külügy és a CIA hidegháborús politikáját vagy pedig megpróbál lepaktálni Kínával.

Az alkudozás mindenesetre megindult Washington és Peking között, ezt mutatja a nyolcórás tárgyalás az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Kína első számú diplomatája között. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó már harmadszor tárgyal hosszasan Kína első diplomatájával azóta, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen. Az első két találkozón azt próbálta elérni, hogy a kínaiak ne támogassák fegyverrel Oroszországot, chipeket se szállítsanak neki. Most a harmadik tanácskozáson már felmerülhetett a háború befejezésének gondolata hiszen mind Peking mind Washington egyre inkább érdekeltté válik ebben. Nem véletlen, hogy épp most újra megszólalt az immár 100 éves Kissinger, aki 1972-ben összehozta az USA-Kína megbékélést. Az egykori amerikai külügyminiszter akár Moszkvába is hajlandó lenne ellátogatni az ukrajnai béke érdekében. A veterán amerikai diplomata ezúttal optimistán nyilatkozott a béke kilátásairól mondván: a kínaiak aktív szerepvállalása a közvetítésben felgyorsíthatja a békefolyamatot Ukrajnában, és talán még az idén megszülethet egy fegyverszüneti megállapodás Kijev és Moszkva között.

Münchenben lesz az európai rabbi konferencia központja

ki

-

2023-05-12

0

Münchenben lesz az európai rabbi konferencia központja

A nácizmus egykori fellegvárába költözik Londonból az európai rabbi konferencia – ezt akkor jelentették be szimbolikusan a második világháborút lezáró győzelem napján amikor átadták a Lord Jakubovits díjat Márkus Söder bajor miniszterelnöknek, aki “sokat tett a zsidók életének javításáért Európában.”

Tavaly rendezték meg az első európai rabbi konferenciát Münchenben, amely Hitler nemzetiszocialista mozgalmának kiindulópontja volt. Pinchas Goldschmidt rabbi, az európai rabbi konferencia elnöke nyilatkozott a Deutsche Welle német közszolgálati portálnak. Elmondta, hogy az első pillanatban őrültségnek tartotta az egészet hiszen München az európai zsidóság szemében a nácizmus szellemi központját jelentette. Súlyosbította a bajor főváros megítélését, hogy 1972-ben palesztin terroristák itt támadták meg az izraeli küldöttséget a müncheni olimpián. 11 izraeli sportolót megöltek.

Pinchas Goldschmidt rabbi Moszkvából érkezett, ott volt főrabbi mindaddig amíg Putyin meg nem indította háborúját Ukrajna ellen. Bár az orosz elnök nácinak nevezi az ukrán vezetést, de a főrabbi nem hisz ebben hiszen Volodimir Zelenszkij elnök is zsidó.

“Bátor új kezdet München kiválasztása“

– hangsúlyozta az európai rabbi szövetség elnöke.

A német zsidó közösség nevében a 90 éves Charlotte Knobloch beszélt a bajor kormányfő kitüntetése alkalmából Münchenben. Ő korábban a Németországban élő zsidó közösség vezetője volt. Most emlékeztetett arra, hogy az antiszemitizmus nem múlt el Németországban, mert annak keleti részén, az egykori NDK-ban, nem dolgozták fel a náci múltat. Így kerülhetett sor antiszemita megmozdulásra Halle városában 2019-ben. A Jom Kippur alkalmából megtámadták a zsinagógát Halleban, és ez félelmet váltott ki a Németországban élő zsidók körében. Markus Söder bajor miniszterelnök akkor ellátogatott a müncheni zsinagógába, és fokozott védelmet ígért a zsidó közösségnek Münchenben és egész Bajorországban.

Intenzív rabbi képzés Németországban

Mind ortodox mind neológ rabbikat képeznek jelentős számban Németországban, ahonnan azután “exportálják” őket a világ minden tájára. Berlinben a Chabad közösség épít egy ilyen rabbi képző központot 40 millió euróért. Ez júniusban meg is nyílik. Frankfurtban Zsidó Akadémia épül, melynek tervezett nyitási dátuma 2025.

Andrei Kovacs, az 1700 éves zsidó élet Németországban szervezet elnöke a müncheni központot méltatta.

Marcus Söder bajor miniszterelnök megköszönve a zsidó kitüntetést, azt hangsúlyozta, hogy mindazok, akik fenyegetni akarják a zsidókat szembetalálják magukat a bajor állammal:

“Teljes mértékben intoleránsak vagyunk az intoleranciával szemben.”

Mi lesz az orosz nemzeti bank Svájcban befagyasztott 7,4 milliárd frankjával?

Polonius

-

2023-05-12

0

Mi lesz az orosz nemzeti bank Svájcban befagyasztott 7,4 milliárd frankjával?

A nyugati szankciók, melyek Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt sújtják Oroszországot blokkolták ezt a jelentős összeget, amely nem tévesztendő össze azzal a tekintélyes summával, melyet az orosz elnök és támogatói tartottak az alpesi állam bankjaiban, és amelyet szintén zároltak.

7,5 milliárd svájci frank értékben fagyasztották be Svájcban orosz oligarchák illetve cégek vagyonát. Az Európai Unió szankciói szerint minden országnak jelentenie kell, hogy mekkora a zárolt orosz vagyon értéke. Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de csatlakozott az Oroszország elleni pénzügyi szankcióhoz, ezért most közzétette a kimutatást a zárolt orosz vagyonról. Jelen pillanatban vita folyik az Európai Unióban arról, hogy az orosz pénzeket végképp elkobozzák, és a hatalmas összeget egy alapba helyezzék, melyből Ukrajna újjáépítését finanszíroznák.

Nemrég az IMF és a Világbank közzétett egy jelentést, mely szerint Ukrajna újjáépítése legkevesebb 411 milliárd dollárba kerülne.

Svájc ugyan befagyasztotta az orosz pénzeket, de nem helyesli azok végleges elkobzását, mert ez ellenkezne a semleges ország törvényeivel, és nem növelné a bizalmat a bankrendszer iránt. A svájci kormány óvatosan nyilatkozik az ügyről: szerdán egy közleményben csak azt tudatták a világgal, hogy figyelemmel kísérik azokat a vitákat, melyek a befagyasztott orosz pénzek jövőjéről zajlanak az Európai Unióban és másutt – írja a swissinfo.ch portál.

49 milliárd dollár

Ilyen sok pénzt tartottak orosz oligarchák, cégek és a moszkvai nemzeti bank Svájcban Putyin agressziójának kezdetekor – számolta ki tavaly a svájci kormány. Ebből valamivel több mint 8 milliárd dollárt fagyasztottak be a cégek és oligarchák vagyonából illetve 8,32 milliárd dollárt az orosz nemzeti bank pénzéből.

Mit mondanak az oroszok? Körülbelül 300 milliárd dollár értékű orosz vagyont zároltak az Ukrajna elleni támadás után Nyugaton – írja a Reuters.

A svájci bankok azt is vállalták, hogy nem fogadnak el orosz személyektől vagy cégektől 100 ezer franknál nagyobb átutalást – emlékeztet a Bloomberg.

Áprilisban Svájcban elítélték a Gazprombank négy vezetőjét, mert Putyin pénzét kezelték, melyet az orosz elnök egyik strómanjának nevén tartott Svájcban. Roldugin cselló művész Putyin egyik lányának keresztapja, és a Panama papírok megmutatták, hogy az orosz elnök gyakran az ő nevén tartja pénzét külföldi bankokban. Putyin külföldi vagyonát 40 milliárd dollárra becsülték az ukrajnai háború előtt. A párizsi Les Echos azt is hangsúlyozza, hogy a Gazprombank svájci leánybankját bezárták. A négy vezető – három orosz és egy svájci állampolgár felfüggesztett börtönbüntetést kapott és jelentős büntetést kell fizetniük. A Gazprombank elítélt vezetői fellebbeztek az ítélet ellen.

Világ

Pepe, aki egy emberarcú béka mém, csodát tett az általában szélsőségesen ingadozó kripto piacon, ahol most éppen szélcsend uralkodik.

Mit mond Pepe, a csoda béka, amely 7000%-os eredményt produkált?

Magas infláció, leértékelődő líra, csökkenő életszínvonal – ez a húszas évek realitása Törökországban ahol sem Erdogan elnök sem pedig ellenfele nem rendelkezik csodarecepttel. Külföldön pedig kivárnak.

Mi volt ez a “dilis pénzügyi politika”?

2018-ban még négy lírát adtak egy dollárért, ma már csaknem húszat!

Okozhat-e járványt a török líra gyengülése a feltörekvő piacokon?

Milyen esélyei vannak Kemal Kiliçdaroglunak?

Mi előnye lenne az ellenzéki jelölt győzelmének Törökország számára?

Az ellenzék azért is dühös volt, mert az AKP – Erdogan pártja – a szavazatok újraszámlálását követelte, esetenként akár tizenegyszer is, szinte minden választókerületben, ahol Kemal Kiliçdaroglu vezetett.

Az ukrajnai háború miatt annyira megromlottak a két állam kapcsolatai, hogy senki sem fogadja Kovács Orsolya magyar nagykövetet, aki pedig mindig szívesen látott vendég volt a hatalom körében Varsóban.

Visegrád halott

A lengyel diplomácia most középhatalmi szerepkört akar az Európai Unióban, és erre – ellentétben Orbán Viktor vágyálmaival – reális esélye is van.

A liberális Washington Post hosszú leleplező cikket közölt Zelenszkij ukrán elnökről, és ebből kiderül: a Barátság kőolaj vezeték felrobbantását javasolta Ukrajna államfője, aki ily módon akarta megbüntetni Orbán Viktor miniszterelnököt oroszbarát politikája miatt.

Figyelmeztetés Zelenszkijnek

Akasztják a hóhért! Nem is olyan régen még a kínaiak „lopták” a Kínában üzemeket létesítő nyugati cégektől a gyártási technológiákat mostanra pedig saját ipari technológiájukat féltik a világtól.

A kínaiak hideget és meleget fújnak egyszerre

Nemzetbiztonság és gazdaság

Az Európai Parlament, amely a jövő évi költségvetést vizsgálta, és rájött: nagy lyuk tátong benne méghozzá azért, mert a közösen fölvett helyreállítási hitel kamatai jócskán megnövekedtek az általános kamatláb emelés miatt.

“Azzal a dogmával, hogy a tagállamok GDP-jének 1%-a jut az uniós költségvetésbe nem tudunk mit kezdeni. Egészen egyszerűen nem elég a pénz. Itt van Ukrajna, a stratégiai autonómia, a klímaváltozás elleni harc és a digitális áttérés, szóval több pénzre van szükségünk”

Mit javasol az Európai Parlament?

Politikai szembenállás

“Nagy a szakadék az Európai Parlament és a Európai Bizottság között. Vannak olyan fukar tagállamok, melyek nem akarnak többet befizetni, de valakinek finanszíroznia kell a helyreállítási hitel kamatait”

Két napon át nyolc órán keresztül tárgyalt egymással Bécsben Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadó és Kína első diplomatája, Vang Ji, aki tagja a majd mindenható politikai bizottságnak Pekingben.

a jövő év közepéig be akarja fejezni az ukrajnai fegyveres konfliktust Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, míg Blinken külügyminiszter és a CIA egyelőre fenntartásokkal fogadja ezt az elképzelést.

Nemrégiben Vang Ji közvetítésével békemegállapodás jött létre a Közel Keleten: Irán és Szaúd Arábia hagyott fel az évtizedes háborúskodással.

Nincs katonai megoldás Ukrajnában

Biden elnököt viszont sürgeti az idő: nemrég bejelentette, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson. A sikeres választási kampányhoz eredmények kellenek, és ezek nincsenek.

Intenzív rabbi képzés Németországban

49 milliárd dollár

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA