Kezdőlap Világ Oldal 82

Világ

Erdogan fiának korrupciós ügyeit vizsgálja az amerikai és a svéd ügyészség

A Reuters szerint egy amerikai cég svéd leányvállalata csinos összeggel környékezte meg a török államfő fiát, hogy az biztosítson nekik monopol helyzetet Törökország 85 milliós piacán.

A Dignita Systems AB villámgyorsan félbehagyta azt az üzleti vállalkozását , mellyel olyan autóba építhető berendezéseket szeretett volna eladni Törökországnak, melyek megakadályozzák az autó indítását, ha a sofőr leheletének alkohol foka magas. A Reuters értesülései szerint több százezer dolláros megvesztegetést ígértek Erdogan elnök fiának, ha elintézi: ezen a piacon vetélytárs nélkül árusíthassák a terméküket. Tízéves exkluzív szerződést akart az USA cég svéd leányvállalata elérni Bilal Erdogan segítségével. A török államfő fia természetesen cáfol. Ügyvédje szerint “hazugságok hálója az egész ügy.”

Áprilisban indított vizsgálatot az amerikai igazságügyi minisztérium és a svéd főügyészség az ügyben, melyről csak most adott hírt a Reuters.

Törökország akadályozza Svédország NATO tagságát

Ankarában Szultánnak nevezik Recep Tayyip Erdogant, aki nemrég nyerte meg újra a választást kemény nacionalista programmal szembeszállva az Egyesült Államokkal és megvétózva Svédország NATO tagságát. Erdogan arra hivatkozik, hogy Svédországban sok olyan kurd aktivista él, akiket Törökországban terroristának tartanak. Biden elnök többször is hangsúlyozta: Svédországnak be kell kerülnie a NATO-ba a következő csúcsértekezleten, melyet júliusban rendeznek meg Litvániában. Törökországon kívül Magyarország is ellenzi Svédország NATO tagságát. A magyar diplomácia érvei nevetségesek, nyilvánvalóan arról van szó, hogy Orbán Viktor szívességet akar tenni barátjának, Erdogannak. A magyar miniszterelnök a Kossuth Rádióban úgy nyilatkozott, hogy imádkozott Erdogan választási győzelméért. Orbán Viktor személyesen is gratulált Erdogan választási győzelméhez a helyszínen. Az előbbi választási sikert követően még magával vitte a fiát Orbán Gáspárt is.

Felkészül Orbán?

A New York-i különleges ügyészség vizsgálhatja külföldi vezetők korrupciós ügyeit is, így bukott le korábban Malajzia miniszterelnöke. Nála 4,5 milliárd dolláros korrupciót leltek az amerikai ügyészek. Amint Abdul Razak elveszítette a választást, megindult a jogi gőzhenger. Az ex kormányfőt 12 éves börtönbüntetésre ítélte hazájában a bíróság. Malajzia ex miniszterelnöke fellebbezett, de az alkotmánybíróság azt közölte, hogy

“saját magának okozta vesztét kétes korrupciós ügyeivel.”

Orbán Viktor korrupciós ügyeiről szorgosan gyűjti az anyagot Pressman nagykövet Budapesten. Már elődei is csinos dossziét hagytak hátra. Az USA-t most elsősorban az orosz pénzek magyarországi útja foglalkoztatja. Putyin a Gazprombankon keresztül finanszírozta “európai barátait.” Egy ilyen listát megszerzett a brit kém szolgálat, amely átadta azt az Egyesült Államoknak, ahol annyit közöltek, hogy

egyelőre magyar nevet nem találtunk a listán.”

Orbán Viktor részvényes a MET-ben – Garancsi István álnéven – ez a földgáz kereskedő cég, mely Svájcban van bejegyezve, hatalmas profitokhoz jutott az energiaválság idején. A korrupciós ügyek nyilvánosságra hozása nem javítana Orbán Viktor  presztízsén egy olyan időszakban amikor Brüsszel 27 milliárd uniós eurót tart függőben arra hivatkozva, hogy nem kívánja azt eljuttatni a nemzeti együttműködés rendszerének, melynek alapító atyja nem más mint a magyar miniszterelnök.

Európai segély öt, az ukrán gabonabeáramlás által érintett tagállamnak

Százmillió eurós támogatást hagyott jóvá a hétfőn az Európai Unió (EU) öt, az ukrán gabonabeáramlást negatívan érintő országának – jelentette be az Európai Bizottság.

A március végén kiosztott 56 millió euró után Brüsszel április közepén további 100 milliós támogatást javasolt öt olyan ország (Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia) gazdálkodói között, akiket destabilizált az Ukrajnából érkező tömeges gabonaimport.

Ezek az importok megtöltik a silókat, és leszorítják az árakat az országok  a piacain.

Ehhez a kerethez a tagállamok beleegyezése szükséges, amelyek közül tucatnyian kértek „felvilágosítást” a források kiszámításának és elosztásának kritériumairól. Brüsszel 39,33 millió eurót szán Lengyelországnak, 29,73 milliót Romániának, 15,93 milliót Magyarországnak, 9,77 milliót Bulgáriának és 5,24 milliót Szlovákiának – pontosította sajtóközleményében az európai ügyvezető.

Ezenkívül a Bizottság június elején felhatalmazta ezt az öt államot, hogy szeptember 15-ig meghosszabbítsák korlátozó intézkedéseiket, amelyek célja az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgó forgalmazásának blokkolása a területükön, azzal a feltétellel, hogy más országokba történő tranzitjukat szüneteltetik.

Ezeket az intézkedéseket a tagállamok csaknem fele élesen bírálta, és közös levélben aggodalmát fejezte ki a „belső piacon belüli eltérő bánásmód” miatt.

A vonakodás leküzdése és a 100 millió eurós keretről való megállapodás biztosítása érdekében Janusz Wojciechowski biztos június közepén megígérte, hogy a másik huszonkét tagállam javára aktiválja a „mezőgazdasági válságtartalék ” maradék részét, amelynek teljes összegét felfelé módosítva, 530 millió euróra az évre (szemben a korábbi 450 millióval). A huszonkét állam így 330 millió eurót oszthat meg, hogy segítse gazdáit abban, hogy szembenézzen a pillanatnyi válságokkal: az ukrajnai háború közvetett hatásaival, amelyek megemelték az energia- és műtrágyaárakat, de a közelmúltban bekövetkezett árvizeket is. Olaszországot  az fokozottan, de a többi országot is sújtó szárazság miatt.

A Bizottság hétfőn részletezte az erre a keretre javasolt felosztást. Spanyolország lenne az első kedvezményezett (mintegy 81,08 millió euró), ezt követi Olaszország (60,55 millió), Franciaország (53,1 millió) és Németország (35,77 millió). Minden ország felhatalmazást kap arra, hogy megháromszorozza az európai segélyt nemzeti finanszírozással. Ezt a 330 millió eurós keretet még hivatalosan jóvá kell hagyni a tagállamok képviselőinek jövőbeli találkozóján – szögezte le az európai végrehajtó hatalom.

Új zsidó kulturális központ nyílt Berlinben

A 40 millió eurós beruházást a Chabad zsidó közösség szervezte meg: Berlin városa mellett több német tartomány járult hozzá a kulturális központ felépítéséhez, és természetesen üzletemberek és polgárok is adakoztak.

“Amikor a vége felé kezdett elfogyni a pénzt, akkor önkéntes adakozást hirdettem, és 36 órán belül 1,5 millió euró jött össze “

– nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek Yehuda Teichtal rabbi az ortodox zsidó közösség vezetője, aki megálmodta a kulturális központot Berlin Willemsdorf kerületében.

Mi lesz a hét emeletes kék épületben? Mindenekelőtt iskola és óvoda, ezenkívül szociális gondozó hely és természetesen sportpályák. A kóser kávézót szánják az intézmény társasági központjának, ahol összegyűlhetnek a zsidó kulturális központ látogatói.

“Mi olyan ortodox zsidó közösség vagyunk, amely nyitott a világra “

– hangsúlyozta Yehuda Teichalt rabbi, aki emlékeztetett rá, hogy ez a zsidó közösség Európa keleti felében alakult meg, de a központját már 1941-ben áthelyezte New York Bronx városrészébe. A második világháború során a nácik 6 millió zsidót öltek meg, köztük ennek a zsidó közösségnek is sok tagját. Yehuda Teichalt rabbi sok családtagja is a holokauszt áldozata lett.

A most 51 éves rabbi New Yorkból érkezett 25 évvel ezelőtt Németországba.

Bővítik a zsinagógát

A kulturális központ egyik sarkában működik a 250 személyes zsinagóga, de ez az utóbbi időben szűknek bizonyul, mert Berlin zsidó népessége dinamikusan növekszik.

Nagy szerepet játszik ebben az ukrajnai háború: Ukrajnából és Oroszországból ezrek érkeztek Németországba, amely a kivándorlók egyik kedvenc célpontja. Yehuda Teichtal rabbi hangsúlyozza, hogy mindenkit szívesen látnak a zsidó kulturális központban, tartozzon bármelyik valláshoz vagy legyen akár ateista. Az új zsinagógába a tervek szerint majdnem 600-an férnek majd be. Az európai rabbik konferenciája úgy határozott, hogy a központot Londonból áthelyezik Münchenbe, a nácizmus egykori kiindulópontjába, hogy ezzel is demonstrálják a zsidóság szerepét Németországban és az egész Európai Unióban.

Putyin, Prigozsin és a pusztai hadviselés – Az amerikai hírszerzés számított a Wagner-lázadásra

Puccskísérlet, amely kudarcba fulladt vagy hadicsel, amely nem jött be, mert az ellenfél átlátott a szitán? A pusztai hadviselés régi szabálya volt a csel: visszavonulást színlelni, majd egy ellentámadással végzetes csapást mérni a megzavarodott ellenségre – így harcoltak az ősmagyarok is.

A Wagner hadsereg “puccskísérlete” rövid időre meggyengítette a frontot, ahol 10 ukrán dandár várakozik a nagy áttörésre. Kettőt az orosz tüzérség már felmorzsolt. Ha a Wagner hadsereg által üresen hagyott frontszakaszokon az ukrán dandárok előrenyomultak volna, akkor az orosz tüzérség szétlőtte volna őket. Létszámuk éppúgy 40 ezer körül van mint a Wagner hadseregé, amely a frontról elvonulva elfoglalta Rosztovot és Voronyezst, majd Moszkva felé indult. Az ok a lázadásra? Július elsején a vezérkar átvette volna az irányítást a Wagner hadsereg fölött is mondván: nem lehet úgy háborúzni, hogy nincs egységes irányítás.

Putyin hazaárulónak nyilvánította Prigozsint, aki ezt követően tárgyalt Lukasenko belorusz elnökkel. Putyin udvari bohóca levonult a színről egy másik, belorusz bábfigura segítségével. A Wagner hadsereg azon tagjai akik hajlandók betagozódni a hadsereg kötelékébe és nem követtek el közvetlenül aktív szerepet a lázadásban, ők visszatérhetnek a frontra.

A válság elmúlásának jele, hogy Wagner harcosai vasárnap elhagyták a Moszkvától délre fekvő Voronyezs és Lipecki régiókat, a helyi hatóságok szerint a főváros elérésére tett kísérletük felhagyásának bizonyításaként.

Nem történt semmi. Peszkov, Putyin szóvivője közölte: az orosz elnök nem nyilatkozik. A színjáték látványosan megbukott – akár Putyin rendezte akár nem. Az ukrán elit dandárok nem mozdultak, továbbra is készülődnek a nagy offenzívára.

Az ukrán hírszerzés sokkal jobb mint az orosz

A Washington Post megírta, hogy az amerikai hírszerzés már hetek óta tudott a Wagner hadsereg tervezett akciójáról, és ezt az információt természetesen átadta az ukránoknak is.

Az viszont kizárható, hogy ha Nyugat felé már korábban kiszivárgott a puccs terve, akkor bármennyivel is hatékonyabb az Egyesült Államok, vagy akár Ukrajna titkosszolgálata, az orosz szolgálatoknak is tudniuk kellett a készülődésről. Esetleg az elképzelhető, hogy Putyin tudott róla, de időközben annyira megrendült  politikai befolyása, hogy a katonai vezérkar rákényszeríthette a cselekvésre.

Marina Miron, a londoni King’s College katonai szakértője elmondta a Deutsche Wellenek, hogy az ukrán hírszerzés maga is jóval hatékonyabban használja a mesterséges intelligenciát mint az orosz. Az eredmény?

Az ukránok előbb ismerik meg az orosz vezérkar döntéseit mint maguk az orosz katonák, akiknek a parancsot végre kell hajtaniuk!

Emiatt az ukrán vezérkar annak pontos ismeretében dönthet, hogy mit tervez az orosz vezérkar. Amely óriási tűzerőt összpontosított az ukrán frontra. Így sikerült két elit dandárt szétverniük, melyek megkezdték a nagy offenzívát, melyet az ukránok a NATO csúcstalálkozó elé időzítettek. Hiába.

Júliusban Litvániában rendezik meg a NATO csúcstalálkozót, melytől az ukránok azt remélték: meghívót kapnak az észak-atlanti szervezetbe annak ellenére, hogy a NATO alapszabálya szerint háborúban álló államot nem vehetnek fel. Stoltenberg főtitkár sietett lehűteni Ukrajna reményeit: nincs meghívás a NATO tagságra, legalábbis egyelőre nincsen, mert “néhány tagállam ezt ellenzi.” Nyilvánvalóan amerikai döntésről van szó: az USA nem akar nyílt konfliktust Oroszországgal, Franciaország, Németország vagy Magyarország és Törökország még kevésbé.

Az ukránok számára figyelmeztető jel volt, hogy Londonban a helyreállítási konferencián az USA csak 1,3 milliárd dollárt ajánlott föl míg az Európai Unió 50 milliárdot!

Biden választási kampányt folytat, és az amerikai közvélemény mind kevésbé támogatja az ukrajnai háború nagyvonalú finanszírozását. Ezért passzolta át Biden az Európai Uniónak Ukrajna támogatásának oroszlánrészét. Kérdés persze, hogy Ursula von der Leyen asszony honnan szerez 50 milliárd eurót Ukrajna támogatására, mert az uniós tagállamok lelkesedése meglehetősen visszafogott e tekintetben.

A Prigozsin puccs így a béke javára válhat: a 100 éves Kissinger azt jósolta, hogy kínai közvetítéssel az év végéig létrejöhet a tűzszünet Oroszország és Ukrajna között. Putyin látványosan meggyengült, Ukrajna nyugati támogatása erőteljesen mérséklődik, így mindkét fél lemondhat az irreális győzelemről, és elfogadhat valamiféle kompromisszumot.

A végkifejlettől függetlenül „a Kreml hitelessége megrendült”

A Wagner orosz zsoldoshadsereg szombat késő este hirtelen leállította Moszkva felé menetelését, mivel Vlagyimir Putyin elnök megfogadta, hogy megbünteti a lázadók parancsnokait az orosz vezető több mint két évtizede tartó hatalmának eddigi legsúlyosabb kihívásaként.

A Kreml katonai vezetői elleni, látszólag rövid ideig tartó felkelés úgy megrendítette Putyin tekintélyét, mint egyetlen válság sem egy generáció óta, és azzal fenyegetett, hogy megváltoztatja az ukrajnai háború menetét is.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport néven ismert magánhadsereg vezetője elmondta, hogy páncélos erői az orosz főváros alig 200 kilométeres körzetébe nyomultak, miután átvették az irányítást Oroszország ukrajnai háborújának legfőbb hátországbeli logisztikai csomópontja, a déli város katonai főhadiszállása Rosztov felett. 

„Megfordítjuk oszlopainkat, és az ellenkező irányba indulunk el”

– mondta Prigozsin egy Telegram üzenetében. Mindezt azok után, hogy korábban egészen másként beszélt. Prigozsin korábban szombaton kijelentette, hogy harcosai nem adják meg magukat, mivel

„nem akarjuk, hogy az ország korrupcióban, csalásban és bürokráciában éljen tovább”.

„Az anyaország elárulásával kapcsolatban az elnök mélyen tévedett. Hazánk hazafiai vagyunk” – jelentette ki a Wagner vezér.

A pálfordulás – amelyet a vérontás elkerülésének vágyaként ábrázolt – néhány órával azután történt, hogy Putyin a nemzethez intézett rendkívüli beszédében „árulásnak” és „halálos fenyegetésnek” nevezte a felkelést az orosz állam számára.

Lukasenko hivatala szerint a Wagner-erők mozgásának leállításáról szóló megállapodást Putyin szövetségese, Alekszandr Lukasenko, Fehéroroszország elnöke kötötte.

A Kreml közölte, hogy Prigozsin Fehéroroszországba költözik, ejtik az ellene felhozott vádakat, és nem indítanak eljárást a résztvevő csapatok ellen.

A védelmi minisztérium szerződést ajánl azoknak a Wagner-harcosoknak, akik nem vettek részt a felkelésben – közölték a moszkvai hatóságok.

Korábbi beszédében Putyin megfogadta, hogy megbünteti a felkelés hátterében állókat, ami Prigozsin és az orosz védelmi intézményekkel folytatott keserves viszályának a csúcspontja.

A felkelést inkább Oroszország legfőbb katonai parancsnokai elleni csapásnak szánták, akiknek a leváltását Prigozsin követelte, nem pedig maga Putyin. De ez a legutóbbi vészes visszacsapás – elképesztően magas katonai veszteségek, gazdasági gondok, diplomáciai szinte elszigeteltség – egy olyan háborúban, amelyet a Kreml tervezői a kisebb szomszédja, az egykori szovjet köztársaság gyors átvételeként képzeltek el.

A nap nagy részében Prigozsin lázadó konvoja észak felé haladt a Moszkva irányába, csekély ellenállásba ütközve, bár a hírek szerint az orosz katonai helikopterek egy ponton tüzet nyitottak a menetre, habár ezt Moszkva tagadta és független forrásból sem erősítették meg.

Bármi is legyen a következő lépés, a felkelés megrázó epizód volt abban az országban, amelyet Putyin csaknem negyed évszázada vaskézzel irányít. És ez felfedi Putyin tekintélyének törékenységét. Ma még nem teljesen világos, mi Prigozsin jövője, és pontosan mi motiválta a meghátrálásra.

Egy atomfegyverrel felvértezett szuperhatalom összeomlása Európa-szerte megrémítette a szomszédos országokat, és készenlétbe helyezte a Fehér Házat. Biden elnök szombaton  találkozón kapott tájékoztatást a hírszerzés, a védelmi és a kormány diplomáciai részlegeinek magas rangú amerikai tisztviselőinek részvételével. Számos európai főváros tisztviselői rendkívüli ülésekre indultak. Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere sürgős konzultációt folytatott hat országban, köztük Németországban és Japánban, valamint az Európai Unióban dolgozó kollégáival, mivel valamennyien igyekeztek megérteni a gyorsan kibontakozó fejleményeket.

„Úgy tűnik, Putyin központosított, vertikális erős kormányzati ellenőrzésének hatalma most először kérdéses”

– mondta Rajan Menon, a New York-i City University és a Columbia Egyetem háborúra és etikára szakosodott politológusa.

Bár nem világos, hogyan, az oroszországi válság minden bizonnyal hatással lesz az ukrajnai háborúra.

A határon túli események furcsa fordulatát az ukrán illetékesek óvatosan értékelték. Míg a legtöbben azt mondták, még túl korai lenne megmondani, hogy a zűrzavar hogyan befolyásolhatja a csatatér képét, Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy ez azt mutatja Ukrajna védőbástya az „orosz gonoszság és káosz terjedése” ellen.

A Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigodzsin fegyveres lázadást jelent be

A zsoldostársaság főnöke azt állította, péntekről szombatra virradó éjszaka 25 ezer ember kíséretében átlépte az ukrán határt, hogy „felszabadítsa az orosz népet”. Eközben Moszkvában „terrorizmusellenes tevékenységek” zajlanak.

A Wagner-csoport vezetője,  június 24-én, szombaton azt mondta, hogy csapataival azért lépett be Oroszországba, hogy megdöntse a katonai parancsnokságot, és azt mondta, hogy 25 000 emberével készen áll a halálra, hogy „felszabadítsa az orosz népet.

A félkatonai csoport vezetője szombaton arról biztosította, hogy az ukrajnai hadműveletek idegközpontjában, a rosztovi hadsereg főhadiszállásán tartózkodik, és több katonai helyszínt irányít. „A főhadiszálláson vagyunk, reggel 7:30 van.”  – mondta  Prigozsin a Telegram egyik videójában. „A rosztovi katonai telephelyek ellenőrzésünk alatt állnak, beleértve a repülőteret is”. 

Az orosz ügyészség a maga részéről nyomozást hirdetett „fegyveres lázadás” miatt Prigozsin ellen, aki fellázadt, miután megvádolta az orosz reguláris hadsereget, hogy bombázta embereit. A hatóságok megszigorították a biztonsági intézkedéseket Moszkvában és az ország több más részén.

„Folytatjuk, a végére járunk” – indította hangüzenetben a félkatonai csoport vezetője a Telegramon. „Mindent elpusztítunk, ami az utunkba kerül” – fenyegetőzött. „Mindannyian készen állunk a halálra, mind a 25 000. És utána lesz még 25 000.” – tett még rá egy lapáttal.

Bejelentette, hogy az eddig Ukrajnába telepített csapatai átlépték az orosz határt, és behatoltak a dél-oroszországi Rosztov városába. Azt is biztosította, hogy lelőttek egy orosz helikoptert, amely „tüzet nyitott egy civil oszlopra”. Nem szolgáltatott bizonyítékot ezekre az állításokra; Az AFP nem tudta megerősíteni igazukat.

Moszkvában „megerősítették” a biztonsági intézkedéseket az érzékeny oldalak körül a TASZSZ hírügynökség szerint. A közösségi oldalakon és az online médiában megjelent képeken, amelyek valódiságát szintén nem lehetett megerősíteni, katonai járművek láthatók a fővárosban, a Honvédelmi Minisztérium közelében, és a parlament alsóháza, a Duma előtt néhány méterre a Kremltől.

Szergej Szobjanin, Moszkva polgármestere szombaton délelőtt szintén bejelentette, hogy a fővárosban „terrorellenes tevékenység” folyik.  „A hozzánk  eljutott információk miatt terrorellenes tevékenységek folynak Moszkvában a biztonsági intézkedések megerősítése céljából ” – írta a Telegram üzenetében.

A Rosztovi régió kormányzója a maga részéről „otthonmaradásra” szólította fel a lakosságot , a Moszkvától 420 kilométerre délre fekvő Lipeck városa pedig szintén „megerősített biztonsági intézkedéseket” jelentett be. Igor Krasznov orosz főügyész tájékoztatta Vlagyimir Putyin elnököt „bűnügyi vizsgálat megindításáról a fegyveres lázadás kísérletével kapcsolatban ” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

„Az igazságosság menetel”

Jevgenyij Prigozsin a nap folyamán több hangüzenetben is azt állította, hogy az orosz csapások „nagyon sok áldozatot” okoztak a soraiban. – Lövéseket, rakétacsapásokat hajtottak végre a hátsó táborainkra. Nagyon sok harcosunk életét vesztette ” – mondta a Wagner-csoport főnöke, azzal vádolva Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, hogy elrendelte ezeket a támadásokat. Ezek a vádak „nem felelnek meg a valóságnak, és provokációnak minősülnek” – vágott vissza a Honvédelmi Minisztérium sajtóközleményében.

Egy befolyásos orosz tábornok, Szergej Surovikin felszólította Wagner harcosait, hogy térjenek vissza laktanyáikba. Arra kérlek, hagyd abba. (…) Mielőtt túl késő lenne, engedelmeskednünk kell Oroszország megválasztott elnökének akaratának és parancsának ” – mondta a Telegram egyik videójában. Az FSZB (orosz biztonsági szolgálatok) szintén felszólította Wagner harcosait, hogy tartóztassák le vezetőjüket. Az orosz törvények szerint Jevgenij Prigozsin-t tizenkét és húsz év közötti szabadságvesztés fenyegeti, ha letartóztatják.

Putyin: Zelenszkij a zsidóság szégyene

0

„Zelenszkij egyesíti az ukrán népet a barbár agresszióval szemben,
mi zsidók pedig büszkék lehetünk arra, hogy népünk képviselője
történelmi és jelentős szerepet játszik az egész világ összefogásában
a jövőnk védelme érdekében”. (Natan Saranszkij)

Az orosz elnök, aki 2022 február 24-én azon a címen indította meg csapatait Ukrajna ellen, hogy ott náci rendszer uralkodik, és ezt kell leváltani, nemrég kijelentette: ”zsidó barátaim szerint Zelenszkij nem is zsidó, ő a zsidó nép szégyene!”

Az ukrán elnök felesége interjút adott a Jerusalem Postnak, és ebben visszautasította Putyin furcsa kijelentését: ”Ez szégyenletes! Nem tudom, hogy politikai kontextusban szabad-e egyáltalán valakinek az etnikai hovatartozásáról beszélni?!” – hangsúlyozta Olena Zelenska, aki Izrael támogatását kérte hazájának. Ukrajnának elsősorban annak az izraeli rendszerre lenne szüksége, mely megbízhatóan előrejelzi az orosz légicsapásokat, hogy fel tudjanak készülni azok elhárítására. A mesterséges intelligenciát felhasználó rendszert egyelőre Izrael nem adta át Ukrajnának, mert “Oroszország katonai szomszédunk” – jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra célozva, hogy Szíriában jelentős haderő állomásozik, melynek döntő szerepe volt abban, hogy Asszad elnök megvédte rendszerét a Nyugat által támogatott milíciákkal szemben.

Izrael egyensúlyoz Moszkva és Kijev között. Benjamin Netanjahu miniszterelnök egyik elődje Naftali Bennett béketervet dolgozott ki az ukrajnai háború befejezésére nem sokkal az agresszió kezdete után. Rövid habozás után az izraeli kompromisszumos béketervet mind Ukrajna mind Oroszország visszautasította meghosszabbítva ezzel a háborút, amely immár egy éve és négy hónapja tart, és senki sem látja a végét.

Antiszemitizmus a KGB-ben

Vlagyimir Putyin abban az időben szolgált a szovjet titkosszolgálatnál amikor azt kifejezetten antiszemita tendenciák jellemezték annak ellenére, hogy Jurij Vlagyimirovics Andropov maga is zsidó volt (az egykori budapesti szovjet nagykövet, a Szovjetunió későbbi első embere, 1967 és 1982 között állt a KGB élén.) Ebben a minőségében azt a nézetet vallotta, hogy az európai szocialista országokban kibontakozó reformista és ellenzéki mozgalmak a világméretű cionizmus következményei. Épp ezért tisztogatást rendelt el magában a KGB-ben éppúgy mint a magyar, a lengyel vagy épp a csehszlovák titkosszolgálat soraiban. Andropov azt vallotta, hogy

“a zsidók tönkretettek két világbirodalmat, egy harmadikat nem fognak!”

Az ex KGB főnök a római birodalomra és a cári rendszerre gondolt valamilyen furcsa antiszemita történelem magyarázattal. A harmadik világbirodalom minden estre megbukott: 1991-ben megszűnt a Szovjetunió, nyolc évvel azután, hogy Andropov meghalt.

Putyinnak valóban vannak zsidó barátai: például a Rotenberg fivérek, akikkel évtizedes üzleti barátság fűzi őket össze. Amikor Navalnij leleplezte Putyin sok milliárd dollár értékű birtokát a Fekete tenger közelében, akkor az egyik Rotenberg fivér vállalta el a tulaj névleges szerepét.

Putyin felfelé ívelő pályája idején nemigen foglalkozott ideológiával, ez csak akkor jutott eszébe amikor leállt az orosz gazdaság modernizációja, és végképp kiderült: a KGB-s nemzeti együttműködési modell versenyképtelen: Oroszország sem a Nyugattal sem Kínával szemben nem képes gazdasági erőt felmutatni. Ebben a zsákutcában indultak el a katonai megoldások: Grúzia, Krím félsziget és tavaly februárban Kijev, az ukrán kormányzat megdöntésére. Ennek ideológia alapja a nagyorosz nacionalizmus, melynek szerves része az antiszemitizmus. Ez nemcsak a cári időkben volt így, de Sztálin korában is. A szovjet diktátor cionista pereket készített elő a Szovjetunióban, Csehszlovákiában ezen a címen végeztek Slanskyval és más kommunista vezetőkkel. Magyarországon pedig cionista összeesküvés vádjával fogták el Péter Gábor altábornagyot, az ÁVH főnökét Sztálin parancsára néhány nappal a diktátor halála előtt 1953-ban.

1 milliárd dollárra perli régi munkahelyét a kirúgott elnök vezérigazgató

Carlos Ghosn, aki nem is oly rég még a Renault-Nissan-Mitsubishi  autó gyáróriás elnök vezérigazgatója volt, egy cselló tokjában hagyta el Japánt 2019-ben, ahol korábban letartóztatták. Most rágalmazás és hitelrontás miatt perli a Nissant.

16 milliárd dollár a japán autógyár tőzsdei értéke, ennek csaknem 5%-át akarja kiperelni a libanoni menedzser – közli a Bloomberg. A sztár menedzsert 2018 végén vették őrizetbe miután saját cége azzal gyanúsította, hogy adóbevallásában csalt, és saját céljaira használta fel a Nissan pénzét. Carlos Ghosn mindent tagad, és azt állítja, hogy a japán igazságszolgáltatás elfogult a külföldiekkel szemben.

Az egykori sztármenedzser nem hagyhatja el Libanont, mert az Interpol körözést bocsátott ki ellene, amely az egész világra érvényes.

2021-ben egy amerikai állampolgárt és fiát az USA kiadta Japánnak, ahol el is ítélték őket, mert jó pénzért megszöktették egy cselló dobozában Carlos Ghosnt Japánból. 2022-ben Franciaországban is perbe fogtak mondván: saját céljaira használta fel a Renault pénzét. Carlos Ghosn erre azt válaszolta, hogy amennyiben szabadon mozoghatna, akkor minden vádra megfelelne. A sztármenedzser azt állítja, hogy az egész akciót a Nissan azért indította meg ellene, mert attól tartott, hogy összeolvasztja a japán autógyárat a francia Renault-val.

Japánban nem könnyű a külföldi menedzserek sorsa

A libanoni-brazil menedzser az első volt Japánban, aki egy óriás cég élére került, mert sikeres költség csökkentési módszereivel szép pénzt hozott a Nissan-nak, melyet összeházasított a Mitsubishivel is, hogy növelje az export kapacitást.

Carlos Ghosn eredményei Franciaországban is figyelmet keltettek, és 2005-ben rábízták a Renault vezetését is.

A Nissan-Mitsubishi-Renault a világ legnagyobb autógyára lett: 2018ban 5,54 autót adtak el az első félévben, és ezzel megelőzték a Volkswagent.

Csakhogy Japánban úgy vélték, hogy nekik nem érdekük a nagy egyesülé : nem akartak a Renault ázsiai részlegévé válni. 2018 november 19-én Carlos Ghosnt letartóztatták Japánban, és ezt követően mind a Nissan mind a Mitsubishi leváltotta vezérigazgatói posztjáról. A Renault egy kicsit tovább kitartott mellette, de végülis 2019-ben ők is nyugdíjazták. Óvadék ellenében Japánban kiengedték a börtönből a sztár menedzsert, akit azután Libanonba csempésztek. Carlos Ghosnnak több állampolgársága is van, de azért választotta Libanont, mert ez a kis ország nem adja ki polgárait bárhonnan is kérik azt.

Mi lesz a Nissan-Renault házassággal, melyet Carlos Ghosn hozott össze? Kezdetben olyan hírek terjedtek el, hogy válás lesz a vége, de most a Bloomberg arról számolt be, hogy új házassági szerződést köt a Renault és a Nissan, amely abban különbözik az előzőtől, hogy csökkenti a francia fél beleszólási jogait a japán autógyár ügyeibe.

A gall kakas és a széljárás

Változott a széljárás, a gall kakas is másként kukorékol. Ukrajna egy lépéssel közelebb a NATO-hoz, melynek kapuját csak a béke kulcsa nyitja meg számára.

Oroszország az elmúlt tizenhat hónapban soha nem látott mértékű emberi szenvedést okozott Ukrajnában. A kahovkai gát lerombolása ismét azt mutatja, hogy Oroszország teljesen semmibe veszi az ukrán nép életét.

A kahovkai gát felrobbantása  a legfrissebb, de biztosan nem az utolsó az orosz csapatok által elkövetett háborús bűnök sokasága közül. Utóbbiak a konfliktus során végig polgári városokat és infrastruktúrát vettek célba, azzal a céllal, hogy pokollá tegyék az ukránok életét. Ez nem csak egy Ukrajna elleni háború.

Ez egy háború Európa alapelvei és az egyetemes értékek ellen, amelyeket Európának kötelessége védelmezni.

Ezzel a barbársággal szembenézve az ukrán nép óriási bátorságot tanúsított. A hadsereg a maga részéről nap mint nap demonstrálja, hogy a szükséges fegyverekkel meg tudja és le is tudja győzni Oroszországot a hazai csatatéren.

A Caesar fegyverek és a francia AMX-10 harckocsik lehetővé teszik, hogy az ukrán erők néhány nap alatt felszabadítsák azokat a területeket, amelyeket Oroszországnak hónapokig tartott elfoglalni. A francia nép és a kormány határozott támogatása nélkül ez nem jöhetett volna létre – dülleszti mellét immár a gall kakas nevében Macron elnök.

Ukrajna szövetségeseinek továbbra is minden szükséges támogatást meg kell adniuk, hogy megvédhesse népét és visszafoglalhassa teljes területét. Fel kell készülnünk azonban a jövőre is, és hosszú távú biztonsági architektúrát kell kialakítanunk Ukrajna számára.

Nincs biztonság

A széljárás változásával a gall kakas nevében Emmanuel Macron elnök jelentős személyes vezető szerepről tesz tanúbizonyságot. Június 12-én fogadta Olaf Scholz német kancellárt és Andrzej Duda lengyel elnököt, hogy megvitassák az Ukrajna biztonsági garanciáit. 

Május 31-én Pozsonyban a július 11-én és 12-én Vilniusba tervezett NATO csúcson kijelentette, hogy Ukrajnának egyértelmű utat kell kínálni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO) való tagsághoz, valamint „kézzelfogható és hiteles biztonsági garanciákat” kell adni. 

Kínai támaszpont Kubában?

0

Havanna és Peking arról folytat intenzív tárgyalásokat, hogy valamiféle kiképző központ jöjjön létre a szigetországban, ahol a kínaiak intenzív kémkedést folytatnak az USA-val szemben – értesült a Wall Street Journal. Washingtont azért aggasztja ez, mert Kuba alig 150 kilométerre van az Egyesült Államok keleti partvidékétől.

Az Egyesült Államok megkereste a kubai kormányt, hogy lebeszélje arról: engedélyezze egy kínai hírszerző központ létesítését a karib-tengeri szigetországban. Kedden Pekingben amerikai tudósítók érdeklődtek a kínai külügy szóvivőjénél, hogy mit tud arról: hamarosan kínai katonák állomásozhatnak Kubában? A szóvivő azt a rutinszerű választ adta, hogy nincsen tudomása az ügyről, amelyet épp akkor robbantott ki a Wall Street Journal amikor Antony Blinken amerikai külügyminiszter befejezte tárgyalásait a kínai fővárosban.

Nem is oly rég Peking vendége volt Kuba első embere is, aki pénzügyi támogatást kért a gazdasági válsággal küszködő karib-tengeri szigetországnak. A kínai-kubai csúcstalálkozóról nem szivárogtak ki hírek, de ezt követően fokozódtak a félelmek Washingtonban, hogy Kína valamiféle kémközpontot hozna létre a szigetországban. A hatvanas évek elején csaknem világháború robbant ki amiatt, hogy a Szovjetunió nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákat telepített a karib-tengeri szigetországba. Az USA követelésére a Szovjetunió kivonta rakétáit, de továbbra is intenzív hírszerző tevékenységet folytatott Kubában az Egyesült Államok ellen. A Szovjetunió bukása után fokozatosan a kínaiak vették át ezt a szerepet – írja a yahoo news hírügynökség szakértője. Emlékeztet arra, hogy már 2019-ben felhívta az USA Kuba figyelmét arra, hogy a két állam kapcsolatait veszélyezteti, ha a kínaiak fokozzák hírszerző tevékenységüket, de az ennek ellenére tovább fokozódott.

A Wall Street Journal nemrég már olyan információt közölt titkosszolgálati forrásokra hivatkozva, hogy a kínaiak és a kubaiak már meg is kötöttek egy titkos egyezményt a kínai kémközpontról. A Fehér Ház magát megnevezni nem kívánó magasrangú szakértője cáfolta ezt az információt. Szerinte évek óta folytatnak kémkedést a kínaiak Kuba területéről az USA ellen, és ebben nem következett be minőségi ugrás. Arról nincs hír, hogy Blinken külügyminiszter felvetette volna a kubai kérdést kínai tárgyaló partnereinek.

Mind az USA mind Kína elégedett

Blinken külügyminisztert fogadta Hszi Csin-ping elnök is. A kínai államfő utána kijelentette, hogy Kína és az Egyesült Államok visszatér ahhoz, “amiben Bali szigetén Biden elnökkel megállapodtunk.” Akkor mind az Egyesült Államok mind Kína azt hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a párbeszédet Washington és Peking között. Most Blinken pekingi látogatása után ugyanezt emelte ki a washingtoni külügy:

”A versenyt az USA és Kína között nyílt csatornákon kell folytatni, mert el kell kerülni azt, hogy a versengés konfliktushoz vezessen.”

Korábban Kína első számú diplomatája, Vang Ji azt kérte az Egyesült Államoktól, hogy “ne használja a kínai fenyegetés kifejezést, szüntesse meg a szankciókat Kínával szemben és ne avatkozzon be a tajvani ügyekbe.”

Hosszú idő után Blinken külügyminiszter látogatása volt az első hivatalos magas szintű személyes kapcsolatfelvétel a két nagyhatalom vezetői között. Májusban titokban járt Pekingben William Burns, a CIA igazgatója, és ezt követően jelezte Hirosimában a G7 csúcstalálkozón Biden elnök, hogy “olvadás indulhat meg az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK